Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (IV.11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 04. 12- 2024. 02. 14

Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (IV.11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Bevezető rendelkezések

1.A rendelet célja és hatálya

1. § E rendelet célja Martonvásár Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b. településképi szempontból meghatározó területek kijelölésével;

c. településképi követelmények meghatározásával;

d. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2.Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

  • 1. Alacsony hajlásszögű tető: 5-15° közötti hajlásszögű tető
  • 2. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét, székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
  • 3. Egyéb grafikai elem: az adott telken működő vállalkozással, vagy középülettel kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
  • 4. Épületfelirat: a középületeken megjelenő, azok funkciójára utaló felirat.
  • 5. Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
  • 6. Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
  • 7. Háromszintes növényállomány: a gyepszinten kívül cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
  • 8. Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
  • 9. Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
  • 10. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
  • 11. Lapostető: 5°-os lejtésnél kisebb hajlásszögű tető
  • 12. Megalapozó értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
  • 13. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
  • 14. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  • 15. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
  • 16. Tömör kerítés: az a kerítés, amely közterület felőli merőleges vetületének összes felülete kevesebb, mint 20%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
  • 17. Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
  • 18. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM

3.A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban a polgármesternél. A védelem alá helyezési eljárást a Képviselő-testület is kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a. egyedi védelem esetén a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, címét és helyrajzi számát; területi védelem esetén a helyi védelemre javasolt terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b. a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,

c. a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d. a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató megalapozó értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. egyedi védelem esetén a helyi védett érték megnevezését, címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a helyi védett terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b. a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c. a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d. a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott tartalmi elemeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül telik el a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A polgármester intézkedhet a megalapozó értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b. műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c. a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, a megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:

a. egyedi védelem esetén a kezdeményezésről szóló értesítés átvételét,

b. területi védelem esetén a kezdeményezésről szóló hirdetmény közzétételét

követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(9) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:

a. a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b. a 3. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és

c. a főépítész véleményének

figyelembe vételével dönt.

(10) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről 15 napon belül írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.

(11) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül, helyreállíthatatlanul megsérül vagy megsemmisül, a helyi védelem megszűnik.

(12) Helyi védelem elrendelése, illetve megszüntetése - a (11) bekezdésben foglaltak kivételével - csak jelen rendelet módosításával történhet.

4.A helyi védett értékek megjelölése

4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

5.A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész, hiányában a jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.

6.A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték állapotának fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

a. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c. ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhető színhatását,

meg kell őrizni és/vagy helyre kell állítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a. az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b. ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. § Martonvásár területén a településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

a. Városközpont (VK)

b. Kertvárosias és falusias jellegű lakóterületek (L)

c. Sorházas és társasházas területek (ST)

d. Intenzív beépítésű kisvárosi lakóterületek (IK)

e. Gazdasági jellegű területek (G)

f. Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi területek (IZ)

g. Orbánhegy (O)

h. Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E)

8.A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

9. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények, az általános településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9.A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

a. a homlokzat felületképzését;

b. a homlokzat díszítő elemeit;

c. a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

d. a tornácok kialakítását;

e. a lábazatot, a lábazati párkányt;

c. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán reklámfelirat nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H2) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

10.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Az épületek vakolt homlokzati falfelületének színezésénél világos, szürkével, barnával vagy sárgával tört fehér szín és földszínek alkalmazhatók.

(2) Vakolt lábazat felületének színezésénél a szürke, barna és okker sötét tónusai is alkalmazhatók.

(3) Az épületek homlokzatán szeletelt burkolatként csak téglány formájú kő alkalmazható, természetes vagy fehérre festett színben.

(4) Faburkolat, faszerkezet esetén a fa természetes árnyalatai, sötétbarna, szürke árnyalatai, valamint kizárólag hagyományőrző megjelenés elérésére a zöld nem harsány árnyalatai alkalmazhatók.

(5) Az épületek homlokzatán egyenes vágású, egyenes profilú, nem fényes vagy tükröző felületű kiselemes fémburkolat kiegészítő jelleggel használható.

(6) Intézményi rendeltetésű épületeken – az (1)-(5) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően - a homlokzaton sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.

(7) Közterületek felől az épületek vakolt homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.

(8) Az épületeken egymással harmonikus egységet alkotó színek alkalmazhatók, beleértve a homlokzati burkolatot, tetőhéjalást, a nyílászárók és az ereszcsatorna rendszer színezését is.

12. § (1) Az épületek fedésénél cserépfedés (égetett agyag vagy beton), síkpala vagy korcolt fémlemezfedés alkalmazható. Fényes vagy tükröző felületű fémlemezfedés nem használható.

(2) Az épületek tetőhéjalásánál a natúr égetett agyag színű, téglavörös, antracit, grafit szín árnyalatai alkalmazhatók.

(3) Cserépfedés esetén foltos cserép nem, csak egyszínű cserép alkalmazható. Antik vagy ódon hatású cserépből egyenes profilú, egyenes vagy íves vágású alkalmazható.

(4) Meglévő tető felújításakor egyszínű, natúr égetett agyag vagy szürke árnyalatú kiselemes zsindely is használható.

(5) Melléképület fedésére matt felületű, natúr égetett agyag vagy szürke árnyalatú cserepes lemez is alkalmazható.

(6) Egy épület héjalásához legfeljebb kétféle anyag alkalmazható, és anyagonként csak azonos szín használható.

13. § (1) Az MT-k területén 29-45° közötti hajlásszögű magastetős épület építhető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 30%-án kialakítható alacsony hajlásszögű tető vagy lapostető is.

(2) Intézményi vagy közcélú épület alacsony hajlásszögű tetővel vagy lapostetővel is építhető.

(3) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.

(4) A főépülethez közvetlenül csatlakozó melléképület tetőhajlásszöge a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.

(5) Tetőfelépítmény nyeregtetővel, kontyolt tetővel nem építhető.

(6) Utcafronti homlokzaton lapostető attika kialakításával létesíthető.

14. § (1) Az MT-k területén tömör kerítés nem helyezhető el, kivéve:

a. látszó felületű bontott vagy kisméretű tömör téglából rakott tömör kerítés,

b. természetes anyagokból falazott vagy rakott tömör kerítés,

c. a) vagy b) pontok szerinti anyaghasználatú, természetes színű vagy fehérre festett, téglány formájú szeletelt kőburkolattal burkolt tömör kerítés.

(2) Az MT-k területén elhelyezhető kerítések lábazata és pillérei a következő anyag- és színhasználattal létesíthetők:

a. látszó felületű, bontott vagy kisméretű tömör téglából falazott,

b. természetes anyagokból falazott vagy rakott,

c. a) vagy b) pontok szerinti anyaghasználatú, természetes színű vagy fehérre festett, téglány formájú szeletelt kőburkolattal burkolt,

d. vakolt felület esetén a 11. § (1) és (2) bekezdéseiben szereplő színek használhatók.

(3) Az MT-k területén kerítés építéséhez az alábbi anyagok alkalmazhatók kerítéselemként:

a. fa,

b. famintás trapézlemez, fa-műanyag, bambusz-műanyag,

c. legalább 75%-ban áttört kerítés esetén festés nélküli, illetve antracitszürke, fekete vagy sötétbarna színűre festett fém.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérő anyaghasználatú és színű kerítés csak a főépülethez és a környezethez illeszkedő módon alakítható ki. Utcafronti kerítéshez műanyag elemek, hullámpala, más felhasználási célra gyártott préselt és ragasztott táblás faanyag, hullámlemez és trapézlemez kivételesen sem használható.

15. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés és hőszivattyú kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet. A közterület felőli, homlokzati tetőfelületen szerelt égéstermék-elvezetőt elhelyezni nem lehet.

(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.

(3) Az MT-k területén az ingatlanok új villamos-energia és elektronikus hírközlési bekötését tilos föld feletti csatlakozással kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. Ettől eltérően légkábeles bekötés alkalmazható:

a. Gazdasági jellegű területek MT külterületi területein,

b. azon területeken, ahol a földkábeles csatlakozás műszakilag nem lehetséges.

(4) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, h a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

(5) Az MT-k területén az ingatlan közterület felőli telekhatárán legfeljebb 2,0 m magas egybefüggő, zárt sövény nevelhető.

16. § Városközpont MT kiemelt közterületek menti szakaszain az épületek – intézményi rendeltetés kivételével – a közterülettel párhuzamosan futó tetőgerincű magastetővel telepíthetők. A meglévő, közterületre merőleges tetőgerincű épületeken, a közterület felőli homlokzat átalakítása esetén kontytető létesíthető.

17. § Kertvárosias és falusias lakóterületek MT-n – fekvő telek kivételével - a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítható ki.

18. § (1) Sorházas és társasházas területek MT-n az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.

(2) Sorházas és társasházas területek MT-n részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.

(3) Sorházas és társasházas területek MT-n külső szerelt kémény, 1,0x1,5x0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés közterületről látható helyen nem helyezhető el.

19. § Intenzív beépítésű kisvárosi lakóterületek MT-n lapostetős épület építhető, attika kialakításával.

20. § (1) Gazdasági jellegű területek MT-n épületburkolatként

a. egyenes vágású, egyenes profilú kiselemes fémburkolat vagy

b. minőségi táblás és elemes fémlemez

a teljes homlokzaton alkalmazható, amennyiben a burkolat nem fényes, tükröző felületű.

(2) Gazdasági jellegű területek MT-n az épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.

(3) Gazdasági jellegű területek MT külterületi részein tömör kerítés elhelyezhető. Elemes betonkerítés építésekor íves tetejű panel nem használható.

(4) Gazdasági jellegű területek MT-n legfeljebb 45°-os hajlásszögű magastető, alacsony hajlásszögű tető és lapostető is létesíthető.

21. § (1) Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi területek MT-n épület-burkolatként

a. egyenes vágású, egyenes profilú kiselemes fémburkolat vagy

b. minőségi táblás és elemes fémlemez fedés

a teljes homlokzaton alkalmazható, amennyiben a burkolat nem fényes, tükröző felületű.

(2) Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi területek MT-n legfeljebb 45°-os hajlásszögű magastető, alacsony hajlásszögű tető és lapostető is létesíthető.

22. § Orbánhegy MT-n drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, vagy legalább 50%-ban áttört, fa valamint terméskő alapanyagú kerítés helyezhető el.

23. § Egyéb, beépítésre nem szánt területek MT-n – birtokközpont kivételével - drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, vagy legalább 50%-ban áttört, fa alapanyagú kerítés helyezhető el.

11.A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

24. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok, továbbá a 2. függelékben szereplő növényfajták telepítése a település területén tilos.

(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése a meglévővel azonos fajjal lehetséges.

(3) Közutak fásítása előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető, a fásítás során őshonos fajok vagy gyümölcsfák telepíthetők.

12.A cégtáblákra, épületfeliratokra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi
építészeti követelmények

25. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

(2) A cégtábla mellett épületfelirat, egyéb grafikai elem is elhelyezhető.

(3) Az épületeken, építményeken elhelyezett cégtáblák, épületfeliratok és egyéb grafikai elemek kialakításának az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodni kell. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett cégtábláknak, épületfeliratoknak és grafikai elemeknek egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük. Ugyanazon az épületen megjelenő különböző cégtáblák, épületfeliratok és grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, épületfeliratok, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5) Cégtábla, épületfelirat, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Cégtábla, épületfelirat, egyéb grafikai elem kialakításánál vezetékeket a homlokzaton takartan, falban vagy a fal belső síkján kell vezetni. Villogó fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

13.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

a. parkolót határoló korlát

b. megállító tábla

c. önkormányzati hirdetőtábla,

d. önkormányzati faliújság

e. közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.

(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

a. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d. idegenforgalmi és közlekedési információk;

e. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk

(4) Utasváró építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető.

(5) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.

(6) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(7) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.

(8) Martonvásár vasútállomás területén összesen 4 m2 reklámfelületet meg nem haladó reklámhordozó helyezhető el.

(9) Saját tevékenységet hirdető reklámtorony (totem) kizárólag kereskedelmi létesítményhez kapcsolódó parkolóban, telken belül helyezhető el.

(10) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.

27. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

14.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó
településképi követelmények

28. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a. közparkokban, közkertekben, játszótereken,

b. temetők területén,

c. védett természeti területen,

d. tájképvédelmi területen.

(2) Városközpont MT-n, Kertvárosias és falusias lakóterületek MT-n, Sorházas és társasházas területek MT-n, Intenzív beépítésű kisvárosi lakóterületek MT-n, Gazdasági jellegű területek MT-n – föld felett vezetett villamosenergia, elektronikus hírközlési hálózatok esetén - villamosenergia és/vagy közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a. oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,

b. Városközpont MT-n,

c. közparkokban, közkertekben, játszótereken,

d. temetők területén,

e. védett természeti területen,

f. tájképvédelmi területen.

(4) Kertvárosias és falusias lakóterületek MT-n elhelyezett önálló adóantenna nem lehet magasabb, mint az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kétszerese, de legfeljebb 12,0 méter.

(5) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a. helyi védett épületen,

b. közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c. temetők területén,

d. védett természeti területen,

e. tájképvédelmi területen.

(6) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlései antenna az épület - épületmagasság számításánál figyelembe veendő - legmagasabb pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg.

15.A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) A település területén található országos jelentőségű védett természeti területeket és értékeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a tájképvédelmi területbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A természeti területek és értékek megőrzendők, megóvásukat biztosítani kell, ennek érdekében

a. a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;

b. a tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;

c. az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők;

d. a galérianövényzet megőrzendő;

e. külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

V. FEJEZET A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16.A kötelező szakmai konzultáció esetei

30. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően:

a. Városközpont MT-n történik, vagy

b. a lakóépület egyszerű bejelentésének hatálya alá tartozik, beleértve az építés során a kivitelezési dokumentáció településképet érintő módosítását is,

c. helyi védett értéket érint.

17.A szakmai konzultáció szabályai

31. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzat felé elektronikus úton vagy papír alapon benyújtott írásos kérelemre indul.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:

a. a kérelmező nevét és elérhetőségét,

b. az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és

c. a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését, a konzultáció célját.

(3) A szakmai konzultáció szóban történik.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a konzultáció felelősének döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultációról az 1. függelék szerinti emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

18.A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

32. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben

a. építmény építésére,

b. oldalkert irányába vagy ráépítéssel történő, illetve közterületről látható bővítésére, és

c. településképet érintő átalakítására

irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.

19.A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

33. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelemnek a polgármester részére történő benyújtásával indul.

(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a polgármester településképi véleményének alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezheti.

34. § (1) Amennyiben a külön jogszabály szerinti tartalommal és módon véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.

(2) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Kérelmezőnek egy alkalommal hiánypótlásra van lehetősége a felszólítástól számított 15 napon belül.

(3) A polgármester a kérelem, vagy a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül adja ki településképi véleményét.

20.A településképi véleményezés szempontjai

35. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt kötelező, településképi vagy helyi értékvédelmi szempontból releváns előírásoknak,

b. ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt, és hogy

c. a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A tervezett telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja

a. az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b. figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,

c. nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,

d. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

e. figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,

f. nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,

g. több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén

a. biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

b. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) A településképet befolyásoló tömegformálás szempontjából az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban

a. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) A tervezett épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a helyi építési szabályzat előírásai szerint átalakuló épített környezethez,

b. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

d. javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,

e. településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban

a. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

a. korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

b. korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

c. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően

d. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b. a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben szereplő szempontokat a főépítészi minősítés során is figyelembe kell venni.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

21.A településképi bejelentési eljárás esetei

36. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden Városközpont MT területén található és Városközpont MT-t határoló közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, valamint a kiemelt közterületek mentén történő építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:

a. Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti;

b. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;

c. Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem haladja meg;

d. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

e. Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;

f. Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,0 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;

g. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

h. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;

i. Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény építése esetén;

j. Meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;

k. Közterülettel határos kerítés, vagy azzal egybeépített építmények építése, átépítése esetén;

l. Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

22.A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelemnek a polgármester részére történő benyújtásával indul.

(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.

(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

VIII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

23. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

38. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(2) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármester részére benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a. a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b. a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

24.A településképi birság

39. § A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

IX. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

40. § Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.

41. § (1) Az önkormányzati támogatás kérelem alapján nyerhető el.

(2) A 2. függelék szerinti kérelmet a polgármester részére kell benyújtani.

(2) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
  • b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
    • ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
    • bb) helyszínrajzot,
    • bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
  • c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
  • d) kérelmezett összeg megjelölését,
  • e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
  • f) a munka elkészülésének határidejét;
  • g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.

(6) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

X. FEJEZET ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

42. § E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.

43. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (II.12.) önkormányzati rendeletének 4. melléklet 3. pontja a következő 3.10. alponttal egészül ki:

3.10. Dönt a településkép-érvényesítéssel összefüggő, a Településkép védelméről szóló
önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.

(3) Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 13/2016. (VII.13.) önkormányzati rendelete.

2. melléklet


Helyi egyedi védelem

cím

hrsz

funkció

védelem megnevezése

1.

Deák Ferenc utca 1.

650/3/C

Régi malom

H1

2.

Temető - Orgona utca

1241/1

Dreher-kripta

H2

3.

Temető - Orgona utca

1242

Brunszvik-mauzóleum

H2

4.

Szent László út 16.

668

Lakóház

H1

5.

Szent László út 31.

488

Lakóház

H1

6.

Szent László út 33.

489

Lakóház

H1

7.

Orbán-hegy

3112

Présház

H1

8.

Orbán-hegy

3071

Présház

H1

9.

Orbán-hegy

3013/1

Présház

H1

10.

Orbán-hegy

3014/1

Présház

H1

3. melléklet

Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

Iktatószám: …………………………

KÉRELEM

településképi véleményezési eljáráshoz

Kérelmező(k) neve:

Lakcíme:

Elérhetősége (telefon és e-mail):

Kérelmező jogcíme (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott

Az építési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi száma:

címe: utca hsz.

Építési tevékenység rövid ismertetése, tárgya:

A kérelem tárgyában korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (ikatatószámot megadni, vagy másolatot csatolni)

A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

- műszaki leírás (és/vagy technológiai leírás)

- a településképi követelményeknek való megfelelés igazolása

- rendeltetés meghatározása

- helyszínrajz

- a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

- a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

- az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének ábrázolásával

- a szomszédos építménytetők felülnézeti ábrázolása.

- az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

- a megértéshez szükséges metszetek,

- valamennyi homlokzat, anyag és színhasználat megjelölésével

- utcakép,

- látványterv vagy modellfotó,

- fotódokumentáció a tervezési területről és környezetéről,

- a cégtábla egyéb grafikai elemek ábrázolása, ha tervezett

201 . ……………………….. hó ……….. nap

a kérelmező sajátkezű aláírása

4. melléklet

Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

Iktatószám: …………………………

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Kérelmező(k) neve:

Lakcíme:

Elérhetősége (telefon és e-mail):

Kérelmező neve (aláhúzandó): építtető tulajdonos tervező megbízott

A kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlan pontos helyének megjelölése: hrsz

címe: utca hsz.

A kérelmezett tevékenység rövid ismertetése, tárgya:

A kérelmezett tevékenység tervezett időtartama:

A kérelem tárgyában más hatóságnál korábban született engedélyek, vélemények, emlékeztetők száma, kelte: (másolatot mellékelni is kell)

A benyújtandó egyszerűsített műszaki dokumentáció tartalma:

építési munkákhoz

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással

helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek,

homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével

utcakép vagy fotó / látványterv,

közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

rendeltetésváltáshoz

tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép

helyszínrajz, a változással érintett alaprajz

műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű-elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére

reklámelhelyezéshez

műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással

terv vagy fotomontázs

201 . ……………………….. hó ……….. nap

a kérelmező sajátkezű aláírása

1. függelék

Emlékeztető településképi szakmai konzultációról

Iktatószám: …………………………

EMLÉKEZTETŐ

településképi szakmai konzultációról

Készült: dátum: hely: PMH

Jelen vannak:

Kezdeményező jogcíme (aláhúzandó):
építtető tulajdonos tervező megbízott

A szakmai konzultációval érintett ingatlan helyrajzi száma:

címe: utca hsz.

Tárgy:

Felvetett kérdések/javaslatok:

Tervek csatolva: igen nem

Főépítész / polgármester nyilatkozata([1]):

Aláírások:

Konzultáció felelőse Kérelmező

2. függelék

Védett építmények önkormányzati támogatása

Védett építmények önkormányzati támogatása

______________________________________________________________________________

Figyelem!

Mielőtt kitölti a kérelmet, győződjön meg arról, hogy a felújítandó épület szerepel-e a …/2018.(…) Ök. rendelet helyi egyedi védett épületeket és építményeket felsoroló 2. mellékletében.

______________________________________________________________________________

A kérelmező neve ………………………………………………………………………………………

Lakcíme: …………………………………………………………………………………………………

Telefonszáma: ……………………………………………………………………………………………

A településképi jelentőségű épület, építmény pontos helyének megjelölése:

Martonvásár, …………………………………………………………………. (út, utca stb),

………………………………… (házszám)

Helyrajzi szám: ………………………

Épületrész megnevezése (pl. homlokzat, oromfal, tetőzet, ablak, kapu, kerítés stb): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A felújítani kívánt épület, épületrész jelenlegi állapotának rövid ismertetése, leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A támogatási kérelem indoklása:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Kötelező mellékletek:

- a meglévő eredeti állapotról színes fotók, rajzok stb., helyszínrajz

- tulajdoni lap

- építési engedélyezési tervdokumentáció, jogerős engedélyezési határozat, ha építési engedély köteles a megvalósítani kívánt beruházás

- költségvetés-tervezet a munka során felmerülő összes költségről, az önrész és az igényelt
önkormányzati támogatás részletezésében a szükséges önrész rendelkezésre állásáról szóló
igazolás

A kérelem benyújtója aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy az önkormányzati támogatás elnyerése esetén a kapott összeget az építési engedélyben leírt munkálatokra, az esetlegesen a Képviselő-testület által megszabott feltételekkel használja fel.

201 . ……………………….. hó ……….. nap

……………………………….

a kérelmező aláírása

3. függelék

Telepítésre nem javasolt idegenhonos növények jegyzéke

Magyar név

Tudományos név

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

tündérhínár

Cabomba caroliniana

vízijácint

Eichhornia crassipes

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

kaukázusi medvetalp

Heracleum persicum

sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér

Pueraria montana

selyemkóró

Asclepias syriaca

aprólevelű átokhínár / vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

kanadai átokhínár

Elodea canadensis

bíbor nebáncsvirág

Impatiens grandiflora

kisvirágú nebáncsvirág

Impatiens parviflora

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

tollborzfű

Pennisetum setaceum

kanadai nyár

Populus x canadensis

aligatorfű

Alternanthera philoxeroides

japán gázlófű

Microstegium vimineum

fehér akác

Robinia pseudoacacia

amerikai kőris

Fraxinus pennsylvanica

bálványfa

Ailanthus altissima

ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

kínai karmazsinbogyó

Pytholacca esculenta

amerikai karmazsinbogyó

Pytholacca americana

japánkeserűfű-fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

ürömlevelű parlagfű

Ambrosia artemisiifolia

süntök

Echinocystit lobata

keserű csucsor

Solanum dulcamara

aranka fajok

Cuscuta spp.

nyugati ostorfa

Celtis occidentális

arany ribiszke

Ribes aureum

adventív szőlőfajok

Vitis-hibridek

vad szőlőfajok

Parthenocissus spp.

olasz szerbtövis

Xanthium strumaium subsp. italicum

japán komló

Humulus japonicus

átoktüske

Cenchrus incertus

moszatpáfrányfajok

Azolla mexicana, Azolla filiculoides

fehér eperfa

Morus alba

észak-amerikai őszirózsák

Aser novibelgii

kaliforniai tündérhínár

Cambomba caroliniana


[1] Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.