^[1]Martonvásár Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, valamint 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §   A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: ltv.) összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. A rendelet hatálya

2. §   E rendelet hatálya Martonvásár Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.   

3. A bérbeadói jogok gyakorlása

3. §   (1)     A képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlásával a polgármestert, valamint az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság) bízza meg. Szociális alapon történő bérbeadás esetén a bérlőkijelölési jogot a Szociális- és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

(2)     A képviselő-testület

1. dönt egyszeri, vagy többszörös bérlőkijelölési jog biztosításáról,
2. felmentést ad a helyiség bérbeadása iránti pályázat alól,
3. dönt a helyiség, lakás bérlőjéről,
4. dönt a helyiség térítésmentes használatba adásáról,
5. meghatározza, hogy a lakás bérbeadása - közérdekű cél megvalósítása érdekében - piaci vagy költségalapon történjen,
6. értékesítés esetén 60 napnál nem régebbi értékbecslés alapján megállapítja a helyiség vételárát,
7. kiírja a pályázatot a helyiség értékesítésére,
8. dönt helyiség bérleti díj, bérleti díj hátralék, használati díj elengedéséről, mérsékléséről, kamat elengedéséről,
9. értékesítés esetén kijelöli a vevőt.

4. §   A polgármester

1. bérlakások esetében bérleti szerződést köt, módosít, felbont,
   
2. dönt az ideiglenes elhelyezésről,
   
3. dönt a bérlőtársi szerződés megkötéséről,
   
4. dönt a lakásba történő befogadásról,

e) dönt a bérbeadói hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról,             bérbeadói hozzájárulást ad tartási szerződéshez,

f) dönt a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismeréséről,

g) dönt a bérlőtársi jogviszony létesítéséről és bérlőtársak közös megegyezése alapján történő jogviszony megszüntetéséről,

h) dönt előbérleti jog alapján a bérbeadásról,

i) dönt halaszthatatlan bérbeadói feladatokban,

j)        dönt a törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján történő bérbeadásról és az önkormányzat kötelezettségének pénzbeli megváltásáról,

k)      megállapodhat a bérlővel a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozóan,

l)       megállapodást köt a bérlővel arról, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti, megállapodhat a bérlővel, hogy a lakás visszaadásakor a helyiséget és a helyiség berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi a bérlő költségén.

5. §   A Szociális- és Egészségügyi Bizottság dönt

1. a megüresedett szociális bérlakás bérlőjének személyéről,
2. a szociális bérlakás ismételt bérbeadásáról,
3. a szociális alapú lakáscserére vonatkozó kérelmekről,
4. a szociális bérlakással kapcsolatos tartozás elengedéséről.

6. §   (1)     A gazdasági társaság a bérletbe adással kapcsolatosan

a)      a nem lakáscélú helyiségek esetében gyakorolja a bérbeadói jogokat,

b)      ellátja - a bérlőkijelölési, vagy bérlő kiválasztási jog gyakorlójának előírásait figyelembe véve - a lakások bérleti szerződése megkötésének, módosításának, megszüntetésének előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c)      ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését,

d)      beszedi a bérleti, használati és a külön szolgáltatási díjat,

e)      határidő megjelöléssel felszólítja azokat a bérlőket, akik fizetési kötelezettségüknek legfeljebb 2 hónapon át nem tesznek eleget, az eljárás sikertelensége esetén behajtja a kintlévőségeket nem peres és peres eljárás keretében,

f)       részletfizetési megállapodást köthet a bérlővel, használóval hátralékainak rendezésére,

g)      a bérlői kötelezettségek nem teljesítése esetén, bérlakások tekintetében javaslatot tesz a bérleti szerződés felmondására, és nem peres vagy peres eljárást kezdeményez,

h)      a bérlői kötelezettségek nem teljesítése esetén, helyiségek vonatkozásában a bérleti szerződést felmondja, és nem peres vagy peres eljárást kezdeményez,

i)       megállapítja a jogcím nélküli használatot a használati díj egyidejű kiközlésével,

j)        ellátja az önkormányzati bérlakások és helyiségek értékesítésével, üres lakások és helyiségek pályáztatásával kapcsolatos feladatokat, javaslatot tesz a bérleti szerződés felbontására a 31. § (2) bekezdésben meghatározott eset bekövetkeztével.

          (2)     A gazdasági társaság a bérlet fenntartásával és karbantartásával kapcsolatosan

a)      nyilvántartja és titkosan kezeli mindazokat a személyes adatokat, melyek a bérbeadási feltételeknek megállapítása, illetve a bérbeadói hozzájárulásokban való döntés érdekében szükséges,

b)      évente egy alkalommal, illetve szükség szerint a bérleményekben helyszíni ellenőrzést tart,

c)      karbantartási és felújítási ütemtervet készít, melynek költségvonzatáról a költségvetési koncepció készítésekor tájékoztatja a képviselő- testületet,

d)      megállapodhat a bérlővel a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozóan,

e)      megállapodást köt a bérlővel arról, hogy a bérlő a helyiséget átalakíthatja, korszerűsítheti, rendezi a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos kérdéseket, megállapodhat a bérlővel, hogy a helyiség visszaadásakor a helyiséget és a helyiség berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi a bérlő költségén,

f)       ellátja a lakás átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos teendőket,

g)      eljárást kezdeményez az önkényes lakás, illetve helyiségfoglalókkal szemben,

h)      tájékoztatja a Szociális- és Egészségügyi Bizottságot a megüresedett szociális alapon bérbe adható lakásokról, szobabérleményekről és jelzi a jogcím nélküli vagy önkényes lakáshasználatot,

i)       tájékoztatja a tulajdonost a megüresedett helyiségekről és jelzi a jogcím nélküli helyiséghasználatot.

7. §   (1)     Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a bérbeadói jogok és kötelezettségek a polgármestert illetik, illetve terhelik.

(2)     A bérbeadói jogokat gyakorló a megkötött-, módosított-, illetve felbontott szerződésekről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén köteles írásban tájékoztatni.

          (3)     A felmondási jogot a bérbeadói jogokat gyakorló gyakorolja.

4. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek

bérbeadásának feltételei

8. §  (1)      A képviselő-testület az önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával - a közcélt megvalósító intézmények kivételével - a gazdasági társaságot bízza meg.

(2)     A gazdasági társaság folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.   

II. Fejezet

Önkormányzati bérlakások

5. Általános előírások

9. §   (1)     A polgármesteri hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2)     A lakásokat az alábbi jogcímen lehet bérbe adni:

a)      bérlő kiválasztási (bérlőkijelölési) jog alapján,

b)      törvényben előírt bérbeadási kötelezettség végrehajtására,

c)      másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettség teljesítésére,

d)      a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,

e)      lakáscsere alapján,

f)       előbérleti jog alapján.

10. § Lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő

1. szociális alapon határozott legfeljebb 2 év,
2. költségalapon szolgálati jogviszonya fennálltáig, legfeljebb 5 év,
3. piaci alapon határozott, vagy határozatlan 
   

időre köt.

11. § (1)     Lakás bérbeadása nem magánszemély részére csak piaci alapú lakbér kikötése mellett történhet.

(2)     Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a gazdasági társasághoz kell benyújtani.

(3)     Az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

(4)     A szerződés megkötésekor a havi lakbér kétszeres összegének megfelelő kaució fizetése kötendő ki a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául. 

(5)     Szociális alapon kiutalt lakás esetén kaució nem köthető ki.

6. Szociális alapon bérbe adható lakás

12. § (1)     Szociális alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet  A.) pontja tartalmazza.

(2)     Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásra szociális helyzete alapján jogosult a kérelmező, ha

1. több mint 5 éve életvitelszerűen helyben lakik, helybeni állandó lakcímmel rendelkezik,
2. gyermekes család, gyermeket vagy gyermekeket egyedül nevelő szülő, akiknek (a vele együttlakó vagy együtt költöző közvetlen hozzátartozók jövedelmét is figyelembe véve) az egy főre eső havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
3. a bérlő vagy házastársa (élettársa), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs lakásingatlana, illetve lakhatást biztosító, vagy arra alkalmas épület, építmény (üdülő, gazdasági-, zártkerti épület, présház),
4. a bérlő, illetve közvetlen hozzátartozói nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 szeresét meghaladja,
5. az e rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel,
6. lakbér, közüzemi díj, adó és járulékhátralékkal nem rendelkezik, köztartozása nincs, vele szemben végrehajtási eljárás nem folyik,
7. tartásdíjhátraléka nincs,
8. lakóingatlanát saját jogon 5 éven túl idegenítette el.
   

(3)     A bérbeadó, lakást szociális helyzet alapján a pályázó és vele együttköltöző – egy háztartásban élő - személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe.

13. § (1)     A kérelmező és a vele együttköltöző személyek jövedelmi viszonyai megállapításánál minden olyan jövedelmet figyelembe kell venni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelem, vagy jövedelemként meghatározott vagyoni érték, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.

(2)     A havi nettó jövedelem megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapra számított - a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt, a (3) bekezdés szerinti - nettó jövedelem 1/12 részét kell alapul venni.

(3)     Ha a bérbevevő és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással, vagy a NAV igazolásával kell bizonyítani.

(4)     A polgármesteri hivatal a kérelmezőknél környezettanulmányt készít, melyben vizsgálja a bevallásban szereplő adatok valóságnak megfelelőségét. Eltérés esetén az eredményt jelzi a bizottságnak.

(5)     Jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a pályázót vagy házastársát (élettársát) terhelő megfizetett tartásdíj összegét.

14. § (1)     A lakásbérleti jogviszonyra vonatkozó adatok a bérlő adataival, a befizetések, illetve esetleges hátralékok adataival kiegészítve egységes nyilvántartásban kerülnek vezetésre. A polgármesteri hivatal, és a gazdasági társaság a feladatkörébe tartozó adatokat a központi nyilvántartásban havi rendszerességgel frissíti.

(2)     Üres szociális bérlakás esetén pályázatot kell kiírni a lakás hasznosítására. A pályázatról értesíteni kell a kérelemmel rendelkezőket (megadott elérhetőségen), illetve a lakosságot a helyben szokásos módon (újság, hirdetőtábla, honlap).

(3)     A lakás átadás - átvételéről, műszaki állapotáról, karbantartási feladatokról a leltárba vett tárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4)     Évi rendszerességgel, két alkalommal a 3. pont szerinti tárgyban ellenőrzést kell tartani.

(5)     A 60 napnál régebbi lejárt tartozás esetén a szociális bizottság

1. javaslatot tesz a szerződés felbontására,
2. kezdeményezheti szociális intézkedés megtételét.
   

15. § (1)     A lakáskiutalás legfeljebb 2 évre szól, július 1.-jétől június 30.-áig terjedő időszakra.

(2)     A szerződési idő leteltét követően a lakást kötelező újra pályáztatni.

(3)     A pályázatban foglalt feltételekben beállt változásokról a bérlőnek a bérbeadót 8 napon belül tájékoztatnia kell.

(4)     Amennyiben a bérlő tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, valamint a változások alapján jogosultságát elvesztette, a változás beálltát követő időponttól visszamenőleges hatállyal piaci alapú bérleti díj megfizetésére kötelezhető, továbbá a vizsgálat lezárását követő 8 napon belül köteles a lakást visszaszolgáltatni.

16. § (1)     Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(2)     E rendelet hatályba lépése előtt létesített bérleti szerződés esetén egyedülálló bérlő által használt lakásba azonos nemű bérlőtárs helyezhető el.

(3)     Egyedülélők részére szociális bérlakás önállóan nem utalható ki.

7. Költség alapon bérbe adható lakás

17. § (1)     Költség alapon bérbe adható lakásokat közérdekű cél megvalósítása érdekében lehet kiutalni.

(2)     Közérdekű célú igénylőnek minősül az önkormányzat közigazgatási területén dolgozó - helyben, illetve annak légvonalban mért 40 km körzetében lakás, vagy ingatlantulajdonnal nem rendelkező - magánszemély, ha a megbízatásában, főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottságú munkaviszonyában, önkormányzatra háruló feladatok ellátásában vesz részt, különösen az önkormányzati köztisztviselő, önkormányzati fenntartású intézmény vezetője, alkalmazottja.

(3)     Közérdekű célú igénylő részére a lakás kiutalása költség vagy piaci alapon történik a kiutalt lakás besorolásától függően.

(4)     Költség alapon lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 év határozott időtartamra, vagy feltétel bekövetkezéséig, így különösen a munkaviszony, a beosztás időtartamára, vagy helyi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető, és csak abban az esetben, ha a bérlő tudomásul veszi, hogy a feltétel bekövetkezésekor elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.

(5)     Költség alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet B.) pontja tartalmazza.

18. § (1)     Üressé vált költség alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat méltányolható kiutalási kérelem hiányában piaci alapon kell bérbe adni mindaddig, míg eredeti funkciójukat újra be nem töltik.

(2)     Költség alapon bérbe adható lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

(3)     Költség alapon bérbe adható lakásba a bérlő házastársán, élettársán, kiskorú gyermekén kívül más személyt nem fogadhat be.

(4)     Ha a bérlő a lakásba a (3) bekezdésben megnevezetteken túli személyt életvitelszerűen ott lakásra fogad be, piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.

19. § (1)    A benyújtott kérelmek elbírálásánál a kérelmező munkáltatójának véleményét ki kell kérni.

(2)     A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

1. ha a munkavállaló felújításra szoruló önkormányzati lakást is elfogad és vállalja annak saját költségen történő helyrehozatalát, a bérbeadóval e tárgyban kötött megállapodás keretei között,
2.  ha a munkavállaló pályakezdő - első munkába lépése idejétől nem telt el öt év - és az általa betöltött munkakört helyben lakó (helyi, vagy kistérségi) szakemberrel nem lehet betölteni,
3. ha hiányszakma képviselője,
4.  ha a munkavállaló településen való letelepedése a település érdekét szolgálja.
   

(3)     A 17. § (3) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 60 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

20. § (1)     Költség alapú lakás kiutalásról, jogosultságról illetve a rangsorról az igény felmerülését, és a hiánytalan kérelem benyújtását követően – az intézményvezetők véleményét figyelembe véve - a hivatal listát vezet.

(2)     A költségalapú lakás kiutalásról a Képviselő-testület dönt.  

(3)     A jogosultsági feltételek fennállásáról az intézményvezetők minden év május 31.-ig írásban értesítik a polgármesteri hivatalt.

(4)     A szerződési idő leteltét követően kötelező újra pályáztatni a lakást.

8. Piaci alapon bérbe adható lakás

21. §(1)      Piaci alapon bérbe adható önkormányzati lakásokat a 2. melléklet C.) pontja tartalmazza

(2)     A lakás valamint a bérlő adatairól, a befizetések, illetve esetleges hátralékok adataival kiegészítve a hivatal belső rendszerén (szerverén, az adatvédelmi szempontok figyelembevételével) egységes nyilvántartásban kerülnek vezetésre.

(3)     Az üres lakást a helyben szokásos módon (helyi újság, hirdetőtábla, honlap), illetve más ingyenes hirdetési felületen (hirdetési újság, internetes hirdető) meg kell hirdetni. Több jelentkező esetén licit tartandó.

(4)     Piaci alapon bérbe adható lakás – pályázat kiírása nélkül - kiutalható közérdekű célú igénylőnek is.

(5)     60 napnál régebbi lejárt tartozás esetén a bérleti szerződést - a végrehajtási intézkedések megtétele mellett - fel kell bontani.

(6)     A bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A szerződési idő leteltét követően - amennyiben a jelenlegi bérlő nem tart igényt a lakásra - újra kell pályáztatni a lakást.

22. § Pályázat benyújtására jogosult az, aki

1. magyar állampolgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
2. Martonvásár Város Önkormányzata felé nyilvántartott adó illetve adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj, egyéb közüzemi díj hátraléka nincs.

9. A pályázat

23. § (1)     A pályázati kiírásnak tartalmazni kell

1. a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),
2. a lakás pontos címét,
3. a lakás lakbérének összegét,
4. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várhatóan elszámolható költségét,
5. a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
6. a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit,
7. a lakás bérbeadás feltételeit,
8. a lakás megtekintésének időpontját,
9. az elbírálás szempontjait,
10. az eredmény közlésének módját és határidejét,
    

(2)     A pályázati kiírást a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat hivatalos honlapján legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről a település lakosságát Martonvásár Város Önkormányzatának hivatalos lapjában tájékoztatni kell.(3)     A pályázat üres lakásra illetve arra a lakásra írható ki, melynek üressé válásának időpontja ismert.

24. § (1)     A lakásbérleti pályázatnak tartalmazni kell:

1. az ajánlatot tevő nevét, a lakásba költözők számát,
2. szociális alapú bérletre történő pályázat esetén a pályázónak és vele együtt költöző 18. életévét betöltött személyeknek a szociális alapú bérlet feltételeit igazoló jövedelemigazolásait és nyilatkozatait.
   

(2)     A pályázat nyerteseit, a döntést követő 8 munkanapon belül értesíteni kell.

(3)     A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést, melyet az önkormányzat nevében a polgármester ír alá. Amennyiben a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötését nem vállalja a 2. helyen rangsorolt személy lép a helyébe.

(4)     Amennyiben a kiírt feltételeknek megfelelő pályázó nincs, a bérbeadó az üresen álló, vagy a megüresedett lakást a pályázati határidő lejártát követő 30 napon belül ismételten köteles pályázatra meghirdetni.

10. A lakásbérlet létrejötte

25. §(1)      A lakásbérleti szerződést a határozott, vagy határozatlan időre szólóan írásban kell megkötni.

(2)     Határozatlan időre kell megkötni a szerződést, ha az önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési vagy cserelakás biztosítására vonatkozó kötelezettségét teljesíti, feltéve, ha a korábbi szerződés határozatlan időre szólt, illetve ha a bérlőkiválasztásra vagy kijelölésre jogosult szerv döntése alapján a szerződés határozatlan időre kötendő.

(3)     Szociális alapú bérlet esetén a határozott idő lejártakor a volt bérlőt előbérleti jog illeti meg. Az előbérleti jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerződés megszűnésekor a bérlő szociális bérletre való jogosultsága fennálljon. Az előbérleti jog azt jelenti, hogy a lakást e jog jogosultjának kell bérbe adni.

(4)     Ha a bérlő nem kéri meghosszabbítani a lakás bérletét, illetve jogosultsága nem áll fenn, köteles a lakást a bérleti szerződés lejártakor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni. Ebben az esetben elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadó felé.

(5)     Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti, az általa megfizetett kaució terhére a szükséges munkákat el kell végeztetni.

(6)     A határozott illetve határozatlan időre szóló szerződés felbontását írásban 90 nap felmondási idővel a bérbeadó, illetve a bérlő is kezdeményezheti.

 11. A bérlőtársi és lakásban maradó társbérlő

részére történő bérbeadás feltételei

26. § (1)     A bérbeadó a bérlő és házastársa (élettársa) közös kérelmére - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - bérlőtársi szerződést köthet.

(2)    A bérbeadó a bérlő és vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

1. 18. életévét betöltötte a gyermek,
2. a bérlővel a lakásban legalább 5 éve megszakítás nélkül életvitelszerűen együttlaknak,
3. az együttlakást egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.
   

(3)     A (2) bekezdés alapján nem adható hozzájárulás a bérlőtársi szerződés meg         kötéséhez, ha az ott említett hozzátartozó másik, beköltözhető lakással rendelkezik.

(4)     A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

27. § (1)     A bérbeadó a bérlőnek és a vele együttlakó élettársának közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köthet, ha:

1. a kérelmezők legalább 5 év óta megszakítás nélkül a lakásban életvitelszerűen együttlaknak, vagy az élettársi kapcsolatból született közös gyermekük van, és
2. az élettárs másik beköltözhető lakással nem rendelkezik.
   

(2)    A bérlő hozzátartozójának lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt bérbe, albérletbe adta, vagy ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja.

12. Jogcím nélküli használó kötelezettségei

28. § (1)     Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2)     A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - 50 %-kal megemelt használati díjat köteles fizetni.

13. A felek jogai és kötelezettségei

29. § (1)     A bérleti szerződés aláírását követően 8 napon belül a lakást a bérlő részére, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adni.

(2)     Az átadás - átvételi eljárás keretében rögzíteni kell az átadott lakás műszaki és esztétikai állapotát, a lakás berendezését képező eszközök listáját, állapotát, közüzemi órák számát, állását, a lakás visszaadásakor elvárt műszaki és esztétikai állapotot.

30. §(1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő határozhatja meg az alábbi feltételekkel:

1. Ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit csak bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.
2. A beszámítás mértéke legfeljebb hat havi bérleti díjnak megfelelő pénzösszeg lehet.
3. A lakbérbeszámításra a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó számla bemutatásával a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt.

31. § (1)     A bérlő kötelessége az épület közös részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek valamint a közüzemi díjaknak (víz, csatorna, gáz, áram stb.) a megfizetése, az udvar, az ingatlan előtti járda rendszeres tisztántartása, rendben tartása (kaszálás, gyommentesítés, telepített növényállomány gondozása) az időjárási viszonyoknak megfelelően.

(2)     A bérlő a bérleményt csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja. Ettől eltérő célra a helyiséget csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a bérlő. Amennyiben az eltérő használat hozzájárulás nélkül, vagy tiltás ellenére folyik, az felmondási oknak minősül.

(3)     A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, gépészeti és elektromos szerelvényeinek, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ezek szükséges pótlása illetőleg cseréje a bérbeadó feladata.

(4)     A bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről, különösképpen a tartószerkezetet, héjazatot, szigeteléseket, gépészeti és elektromos alapvezetékeket érintő munkákról, a baleset-, az élet-, vagy a vagyonbiztonságot fokozó munkákról a bérbeadó gondoskodik.

(5)     Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettségnek a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal eleget kell tenni.

(6)     A havi bérleti díjon felül a bérlő viseli a következő különszolgáltatások költségeit:

1. a vízellátás és a csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
2. a fűtés és melegvíz-ellátás,
3. a közös használatra szolgáló helyiségekben, kertben lévő berendezések használata, melyek egyedi fogyasztása méréssel vagy számítással határozható meg,
4. az épület és közvetlen környezetének takarítása,
5. a kéményseprés,
6. a hibaelhárítás,
7. a lakás használatával kapcsolatos közmű és egyéb költségek,
8. gyommentesítés, kaszáltatás.

14. A befogadás szabályai

32. §(1)      A bérlő a törvényben meghatározott személyeken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: élettársát, annak gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermekét), valamint testvérét.

(2)     A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet. A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén, a befogadott személy a lakásból köteles elköltözni.

15. Hozzájárulás tartási szerződéshez

33. §(1)      A bérlő - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően - tartási szerződést köthet

(2)     A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását megtagadja, ha:

1. az eltartó 18. életévét még nem töltötte be,
2. az eltartó 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló terhek viselését vállalja,
3. az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakástulajdonnal, vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik,
4. a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik.

16. A szerződés megszűnése

34. §(1)      Közös megegyezéssel történő bérleti jogviszony megszűnése esetén a megegyezés tartalmát a bérbeadó köteles írásbeli megállapodásba foglalni.

(2)     A lakásbérleti jogviszony felmondása csak írásban történhet. A felmondási idő 3 hónapnál rövidebb nem lehet. A felmondásnak egyértelműen tartalmaznia kell a cserelakás felajánlás esetén annak helyét és jellemzőit és az új bérleti szerződés feltételeit.

(3)     A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

17. Hozzájárulás albérleti szerződéshez

35. § A lakásbérlemény albérletbe nem adható tovább.

18. A lakbér mértéke

36. § (1)     Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, a lakás ténylegesen használt alapterülete, műszaki állapota, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.

 (2)     ^{[2] [3]}A lakás besorolásának és komfortfokozatának megfelelő alapdíjak mértéke:

a)        összkomfortos lakás esetén

            aa)      szociális alapon                              325.-Ft/m2

            ab)      költség alapon                                 590.-Ft/m2

ac)       piaci alapon                                     710.-Ft/m2

b)         komfortos lakás esetén

            aa)      szociális alapon                              225.-Ft/m2

            ab)      költség alapon                                 490.-Ft/m2

ac)       piaci alapon                                     610.-Ft/m2

c)         komfort nélküli lakás esetén

           aa)      szociális alapon                              115.-Ft/m2

           ab)      költség alapon                                 390.-Ft/m2

 ac)       piaci alapon                                     510.-Ft/m2

          (3)     A lakás műszaki, esztétikai állapotának megfelelően az alapdíjat korrekciós tényező korrigálja,

                   a)      ha a lakást a bérbeadó 5 éven belül teljes körűen felújította:

aa) külső nyílászáró csere

ab) utólagos hőszigetelés

ac) fűtéskorszerűsítés

ad) burkolat felújítás

ae) szaniterek szükség szerinti cseréje

af) teljes körű minőségi festés

ag) tetőjavítás

    a korrekciós tényező:                                        1,25 

                   b)      ha a lakást 5 éven belül részleges felújításon esett át:

ba) külső nyílászáró csere                         

                                        korrekciós tényező:                               1,04 

bb) fűtéskorszerűsítés

korrekciós tényező:                               1,04 

bc) burkolat felújítás                                    

korrekciós tényező:                               1,04 

bd) szaniterek szükség szerinti cseréje

korrekciós tényező:                               1,03 

be) teljes körű minőségi festés                  

korrekciós tényező:                               1,03 

bf) tetőjavítás                                                

korrekciós tényező:                               1,04 

                   c)      ha a lakóépületet - bérbeadónak felróható műszaki állapota miatt - rendeltetésszerű használatra csak részben, illetve csökkent mértékben alkalmas, az alkalmatlanság mértékének függvényében:

ca) rosszul tömítő nyílászáró szerkezetek                                  

korrekciós tényező:                               0,96

cb) vakolathullás belső térben                                          

korrekciós tényező:                               0,97 

cc) nem szabványos elektromos hálózat

korrekciós tényező:                               0,97 

cd) nem a használatból eredő penészedés                   

korrekciós tényező:                               0,97 

ce) beázási nyomok                                                

korrekciós tényező:                               0,96

III. Fejezet

Helyiségbérlet szabályai

19. A helyiségbérlet létrejötte

37. § (1)     A gazdasági társaság folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.

(2)     Az üres helyiségek bérbeadása, a bérlő kiválasztása kérelem illetve pályázat útján történik.

(3)     Egy adott helyiségre vonatkozó több azonos tartalmú bérleti igény esetén pályázatot kell kiírni.

(4)     A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a bérbeadásra meghirdetett helyiség településen belüli fekvésének helyét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
2. a helyiség hasznosításának célját, az abban folytatható tevékenység megjelölését,
3. a preferált tevékenység megjelölését és az e tevékenység végzésével pályázó előnyben részesítésének feltételeit,
4. a bérleti szerződés időtartamát,
5. a pályázni jogosultak körét,
6. a bérleti díj valorizálásának módját és mértékét,
7. az átadással, karbantartással, felújítással kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói feltételeket,
8. a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, továbbá a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját,
9. a helyiség megtekintésére biztosított időpontot.

(5)    A pályázati hirdetményt - az önkormányzat hirdetőtábláján és a pályázat tárgyát képező helyiségen 30 napig kifüggesztve, valamint az önkormányzat és a gazdasági társaság honlapján - közzé kell tenni. A pályázati hirdetményt az önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni.

(6)    Nem fogadható el a pályázata annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó, adók módjára behajtandó köztartozása vagy bérleti díj, illetve bármely önkormányzati tulajdonú bérlemény után közüzemi díj hátraléka van.

38. § (1)     A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét, címét,
2. nyilatkozatot arról, hogy a pályázó a pályázati feltételeket elfogadja.

          (2)     Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást meg kell ismételni.

          (3)     A pályázaton minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.

39. § (1)     Nem kell pályázatot hirdetni, ha az üres helyiség

1. önkormányzat költségvetési szervei elhelyezési igényének kielégítését szolgálja,
2. ha az elhelyezés képviselő-testület által esetenként meghatározott közérdekű célra szükséges,
3. ha a helyiséget ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni.

          (2)     Az (1) bekezdésben foglalt elhelyezésről a képviselő-testület dönt.

40. § (1)     Helyiségbérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig köthető.

(2)     Amennyiben a határozott időre bérletbe adott helyiség bérlőjének nincs közüzemi, bérleti díj elmaradása, az önkormányzat felé adó illetve adók módjára behajtandó köztartozása, úgy kérelmére a bérleti idő további 5 évre meghosszabbítható.

          (3)     A bérleti idő meghosszabbítását a bérlő kezdeményezheti a bérleti idő lejártát megelőzően legalább 2 hónappal.

20. A felek jogai és kötelezettségei

41. § (1)     A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt rendeltetésszerű használatra megfelelő állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2)     Ha a bérlő a helyiség átadásakor vállalja, hogy a helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, felmerülő költségeit bérleti díj beszámítás útján lehet megtéríteni.

(3)     Nem térítheti meg a bérbeadó a bérlő azon költségeit, mely a folytatni kívánt tevékenység szakma - gyakorlási előírásaival kapcsolatban merül fel.

(4)     A beszámítás mértéke legfeljebb. hat havi bérleti díjnak megfelelő pénzösszeg lehet.

(5)     A bérleti díj beszámításra - a bérlő az általa elvégzett munkákról a kiírás szerinti költségekre vonatkozó számla bemutatásával - a munkák műszaki átvételétét követő 30 napon belül a műszaki munkák átvételét követő hónap elsejétől számítottan tarthat igényt.

(6)     A bérlő kötelessége:

1. a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek és társasház esetén a társasház nyilatkozatának beszerzése,
2. az építési vagy átalakítási munkákhoz szükséges hatósági eljárásokban az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulásának beszerzése.

42. § (1)     A bérlő köteles gondoskodni:

1. a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
2. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény karbantartásáról,
3. a helyiségben folytatott tevékenységi körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,
4. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ,
5. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztításáról és megvilágításáról, a szemét elszállításáról, amelyek a bérlő tevékenységével függnek össze.

          (2)     A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

          (3)     A bérlő 3 havi kauciót köteles megfizetni.

21. A bérbeadó hozzájárulása befogadáshoz, cseréhez,

bérleti jog átruházásához, albérletbe adásához

43. § (1)     A bérlő a helyiség bérleti jogát nem ruházhatja át másra, a bérlemény egészét, vagy részét nem adhatja albérletbe.

    (2)     Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, köteles a megállapított bérleti díj kétszeres mértékét – mint büntetést megfizetni.

44. § (1)     A bérlő a helyiség bérleti jogát - településen belül díjmentesen - más helyiség bérleti jogára elcserélheti a bérbeadó hozzájárulásával, ha az új bérlők vállalják a bérleti jognak a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerinti folytatását.

          (2)     A helyiség bérleti jogának elcserélését, feltételeit háromoldalú szerződésben rögzíteni kell.

45. § (1)    A helyiség bérleti jogának a bérbeadó hozzájárulása nélkül történő átruházása, cseréje esetén a bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja.

          (2)    Akinek bérleti jogviszonya az (1) bekezdés szerinti ok miatt szűnik meg, nem jogosult 5 éven belül más önkormányzati helyiség bérleti jogára.

46. § A bérbeadó és a bérlő cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítésben nem állapodhat meg.

IV. fejezet

A lakások és helyiségek elidegenítése

22. A lakások elidegenítése

47. § (1) Az önkormányzati bérlakások a képviselő-testület kijelölése alapján idegeníthetők el.

(2)    Az elidegenítésre kijelölt lakások a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében értékesíthetők.

(3)    Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg a ltv. - ben meghatározott személyeket.

(4)    Az értékesíteni kívánt lakások vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által elkészített 90 napnál nem régebbi értékelés alapján kell megállapítani. A vételár feleljen meg a települési gyakorlatban kialakult mindenkori forgalmi értéknek.

(5)     A lakás vételára

1. a lakás forgalmi értékének 100% - a, ha a lakás üresen áll, azonnal beköltözhető,
2. a lakás forgalmi értékének 80 % - a, ha a vevő nem a bérlő vagy vele együtt költöző hozzátartozója, és a lakást lakott,

c. a lakás forgalmi értékének 90 % - a, ha a lakást a bérlő, vagy a bérleti jog folytatására jogosult vásárolja meg.

(6) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül élhet.

48. § (1)    Az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakást elidegeníteni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(2)     Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt csak a lakás felújításhoz, korszerűsítéséhez, toldaléképítéshez, emeletráépítéshez felvett kölcsön és támogatás ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyzéséhez adható hozzájárulás.

49. § (1)    Elővásárlási jog esetén az ajánlati kötöttség időtartama 30 nap. Az ajánlatnak tartalmazni kell

1. a lakás általános jellemzőit,
2. a lakás forgalmi értékét, vételárát,
3. a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
4. a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
5. a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
6. a vételárengedmény illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát.
   

(2)     Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki lakbér és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik.

(3)     A jogosult elővásárlási jogát a képviselő-testülethez címzett nyilatkozattal gyakorolhatja.

23. A helyiségek elidegenítése

50. § (1)     Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítése ügyében a képviselő -testület dönt

(2)     Az értékesítésre kijelölt helyiségek vételárát az arra engedéllyel rendelkező ingatlanforgalmi szakember által előterjesztett legfeljebb 90 napos értékelés alapján a képviselő - testület állapítja meg.

(3)     Az (1) bekezdésnek megfelelően a vételár mértéke a helyiség forgalmi értékéhez igazodik

 (4)     A helyiség megvétele esetén részletfizetés nem adható.

51. § (1)     Elidegeníthetők az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként feltüntetett üresen álló, vagy bérbeadás útján hasznosított helyiségek.

(2)     A helyiség értékesítése során a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(3)     Az elővásárlási jog jogosultjának a bruttó 5 millió forintot meg nem haladó vételárat egy összegben, a szerződéskötéstől számított 15 banki napon belül kell megfizetnie.

(4)     Ha helyiség vételára az (3) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja, és a vevő kéri, úgy a vételár 5.000.000 Ft összegig terjedő részt a szerződéskötéstől számított 15 banki napon belül kell megfizetni. A vételár fennmaradó részét a szerződéskötéstől számított 2 éven belül – kettő egyenlő részletben - a Ptk. szerinti kamattal növelten kell kiegyenlítenie az elővásárlási jog jogosultjának.

(5)     A vételár teljes kiegyenlítéséig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az önkormányzat javára.

(6)    Ha a helyiséget nem az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, úgy az ingatlan ellenértékét egy összegben 15 banki napon belül kell megfizetnie.

52. § (1)    Az elővásárlási jog jogosultjának a vételi ajánlatot közvetlenül postai úton is meg kell küldeni.

(2)     A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. a helyiség általános jellemzőit,
2. a helyiség forgalmi értékét, vételárát,
3. a szerződés megkötésekor fizetendő vételár részlet mértékét,
4. a részletfizetés időtartamát és a kamat mértékét,
5. a kamatmentesség lehetőségét és feltételeit,
6. a vételárengedmény illetőleg a vételárhátralék megfizetésére adott engedmény feltételeit és mértékét,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát.
   

(3)     A vételárra vonatkozó ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 90 nap.

(4)     Vételi ajánlat azon bérlőnek tehető, aki bérleti díj és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik.

53. § (1)     Az üresen álló vagy megüresedett helyiség nyilvános pályázat útján vételárra történő liciteljárás keretében értékesíthető.

(2)     A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon az önkormányzat lapjában, hirdetőtábláján és honlapján 30 napra közzé kell tenni.

(3)     A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a helyiség ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait,
2. a helyiség forgalmi értékét (vételárát),
3. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét,
4. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
5. a pályázati biztosíték letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
6. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
7. a pályázat nyertesének - illetve ha az indokolt, az 1 - 3. helyezett - megállapításának és kihirdetésének módját,
8. egyéb feltételek
   

(4)     Az adásvételi szerződést a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati tárgyaláson részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és a tárgyalás során a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tette.

(5)     A vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 15 banki napon belül egy összegben kell megfizetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Záró rendelkezések

54. § (1)     E rendelet 2011. október 1-jén lép hatályba.

(2)     Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének „az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről” szóló 10/2006. (VI. 12.) önkormányzati rendelete.

25. Átmeneti rendelkezések

55. § Jelen rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, a 19. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

                         Dr. Szabó Tibor                                                     Dr. Koltai Gábor

                            polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: 2011.09.28.                                                                  Dr. Koltai Gábor

                                                                                                            Jegyző