amelyet módosított a 3/2014. (III.10.) számú KT rendelet

- egységes szerkezetben –

Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (tovább: Ötv.) 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg:

Preambulum

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépítésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:

- az autonómiához való jogot

- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás

- az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Az önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelentik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve, és szem előtt tartva, Mikepércs Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Mikepércs Hajdú-Bihar megyében, Debrecentől 6 kilométerre, a 47-es főútvonal mentén fekszik. Területe 3693 hektár, amelyből beépítésre szánt terület 411 hektár. Állandó lakosainak száma: 2007. január 1-jén 3979 fő.

Az Árpád-korban (XI – XII. században) a Nyírnek nevezett táj, Bihar vármegyéhez tartozó részén alakult ki a Pércs nevű település, melyet a XIV. század közepe után kezdtek Mikepércsnek nevezni. A falu az Árpád-kor elejétől templomos hely volt (mely templom a mai helyén állt), a Váradi püspökség XIII. sz. végére keltezhető tized jegyzékében már szerepel. A település szimbólumát az ún. négy fiatornyos fazsindelyes templomot 1791 – 1795 között építették. 1570. évi felmérések tanúsága szerint a falu, Debrecen után másodikként az országban reformátussá lett. 1608-ban Báthory Gábor fejedelem hat elhagyott mikepércsi jobbágytelket, református magyar hajdútiszteknek adományozott és megnemesítette őket. Bethlen Gábor fejedelem további nyolcvan református magyar hajdút telepített le ide. Mikepércs egyike lett az úgynevezett bihari hajdúvárosoknak, a későbbiekben pedig átkerült a Hajdú vármegyéhez. A Habsburg-birodalomban a hajdúvárosok kiváltságait nem ismerték

el, majd a települést 1702-ben Esterházy Pál nádor kapta meg, de a település hamarosan a váradi káptalan birtokába került. A Habsburgok elleni szabadságharc során 1848-ban a mikepércsiek és a sárándiak közösen alakítottak nemzetőr századot Sinay Károly százados, és Czérna József főhadnagy vezényletével. Napjainkban Debrecen közelsége meghatározó. Mikepércs, Debrecen agglomerációs vonzáskörzetében található. A településen áthaladó 47-es főút hatalmas forgalmat bonyolít le. A községben 4000 fő él, a mintegy 1100 háztartásban.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

(1) Az önkormányzat elnevezése: Mikepércs Község Önkormányzata

(2) A képviselő-testület hivatala: Mikepércs Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

(3) Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal címe: 4271 Mikepércs, Kossuth u. 1.

(4) Önkormányzat lapja: „Mikepércsi Tükör” időszaki kiadvány. A „Mikepércsi Tükör” minden negyedévben jelenik meg, melyet a lakosság, a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapnak meg. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

(5) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget kell biztosítani a település történetét feldolgozó kutató munkához.

(6) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

2.§

(1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Mikepércs Község Polgármestere,

b) Mikepércs Község Jegyzője.

(2) A Polgármesteri Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

- Mikepércs Polgármester Hivatala.

(3) A Képviselő-testület hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

- Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) A Képviselő-testület hivatalos négyzet alakú pecsétjén, szélen Mikepércs címere van, amely mellett a következő felirat olvasható:

- Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

3.§

(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei:

a) március 15.,

b) június 4. – Trianon nemzeti gyásznapja,

c) augusztus 20. – Falunap,

d) október 23.,

e) községi karácsonyi ünnepség.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, a díszpolgárok névsorát, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4.§

(1) Mikepércs címere:

(2) A (1) bekezdésben meghatározott címer használatára Mikepércs Önkormányzat Képviselő-testületének külön engedélye nélkül az alábbiak jogosultak:

a) Mikepércs polgármestere és alpolgármestere feladat- és hatáskörükkel összefüggésben,

b) Mikepércs jegyzője feladat- és hatáskörével összefüggésben,

c) Mikepércs Polgármesteri Hivatala feladat- és hatáskörével összefüggésben,

d) Mikepércs Önkormányzat Intézményei feladat- és hatáskörükkel összefüggésben.

5.§

(1) Mikepércs Önkormányzat zászlója téglalap alakú, amelynek felső részén képzett háromszögben, ezüstszürke alapon Mikepércs címere látható. A zászló többi részén ezüstszürke-kék-piros csíkozás látható. A zászló szegélye körben ezüstszürke csíkozással van ellátva.

(2) Mikepércs testvértelepülése - 2005. évtől - Nagygalambfalva. Nagygalambfalva Erdélyben, a történelmi Magyarország területén, Székelyudvarhelytől 17 kilométerre található, magyarok lakta település.

Az önkormányzat jogállása,

a képviselő-testölet feladat- és hatásköre, a hatáskör átruházása

6.§

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. [Ötv. 9.§ (1) bekezdés] A képviselő-testületet a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi, anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

7.§

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. [Ötv. 9.§ (2) bekezdés] 4

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését felülvizsgálhatja és megváltoztathatja, a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) Az átruházott hatáskörben eljáró köteles – minden évben legalább egy alkalommal - beszámolni átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(6) A Képviselő-testület hatásköreiből nem ruházható át:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

g) intézmény alapítása;

h) közterület elnevezése, emlékműállítás;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;

k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. [Ötv. 10.§ (1) bekezdés]

o) (7) A (6) bekezdésben felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

p) képviselő-testület hatáskörébe utalt választás- és kinevezés alkalmával az alapbér, bérfejlesztés és egyéb juttatás megállapítása;

q) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról való lemondás;

r) non-profit és korlátolt felelősségű gazdasági társaságba való belépés, abból kilépés, illetve non-profit és korlátolt felelősségű gazdasági társaság alapítása, annak megszüntetése.

s) önkéntes feladatok vállalása.

(7) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. [Ötv. 10.§ (2) bekezdés]

8.§

(1) Hatáskört átruházni csak akkor lehet, ha az átruházás által jobb minőségben, szélesebb körben hozzáférhetően valósul meg az átruházott feladatellátás.

(2) A képviselő-testület hatáskörét minősített többségű szavazás útján ruházhatja át. Az átruházott hatásköröket a jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Hatáskör átruházásra bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot írásbeli, vagy szóbeli előterjesztés útján kell megtenni, amelynek tartalmaznia kell a javaslat indokoltságának alátámasztását és várható hatáselemzést.

(4) Átruházott hatáskör visszavonására bármely képviselő indítványt tehet. Átruházott hatáskört visszavonni csak minősített többséggel lehet. A visszavonásra vonatkozó indítvány esetén is alkalmazni kell a (3) bekezdés előírásait.

(5) Az átruházott hatáskört gyakorlók kötelesek a hatáskört rendeltetésének megfelelően, a jogszabályi előírások szerint, legjobb tudásuk szerint gyakorolni úgy, hogy megvalósuljon az (1) bekezdésben meghatározott elv, illetve az amiért a képviselő-testület a hatáskört átruházta.

9.§

(1) A képviselő-testület önként vállalhat minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és amely nem veszélyezteti az önkormányzat költségvetési egyensúlyát.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben vizsgálni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai hátterét. Az eljárásba be kell vonni a képviselő-testület bizottságait is.

(3) Az önként vállalt feladatok ellátásának pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani.

(4) Az önként vállalt feladatról határozati úton kell dönteni, kivéve, ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget ír elő.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott dokumentumban meg kell határozni a vállalt feladatot, a feladatvállalás célját, a hatáskörgyakorló szervet, a feladatellátás módját és szabályait, a hatáskör elvonás előírásait, és a feladatvállalás visszavonásának szabályait.

II. fejezet

A Képviselő-testület tagjai

10. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma polgármesterrel együtt 12 fő. A képviselő-testület névjegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A települési képviselő:

a) a képviselő-testület által megfogalmazott célkitűzések, valamint önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a lakosság érdekében, képviseletében;

b) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz;

c) tevékenysége során hivatalos személyként jár el;

d) jogai:

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

- a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

- kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg a kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

- bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

- javasolhatja bármely bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni,

- a polgármesteri hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

- közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni,

- külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

- köteles:

- a képviselő-testület, illetőleg a bizottság munkájában részt venni, és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél, illetőleg a bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

- köteles azon bizottság ülésein részt venni és érdemi munkát végezni, amely bizottságnak választott tagja,

- felkérés esetén részt venni azon bizottságok munkájában, amelynek nem tagja,

- felkérés esetén a testület különböző vizsgálataiban, valamint a döntések előkészítésében tevékenyen részt venni,

- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megbízatásának ideje alatt és azután megőrizni,

- minden esetben - az összeférhetetlenség megállapítása érdekében - személyes érintettségét, döntéshozatal előtt bejelenteni,

- az önkormányzati rendezvényeken részt venni, különös figyelemmel az állami és önkormányzati ünnepségek okán megszervezettekre,

- vagyonnyilatkozatot tenni.

A képviselő-testület ülése

11. §.

(1) A képviselő-testület

a) alakuló ülést,

b) rendes ülést,

c) rendkívüli ülést, valamint

d) közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit. [Ötv 12. §. (2) bekezdés] A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult a testület ülésének összehívására és az ülés vezetésére.

Alakuló ülés

12. §.

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről, és a polgármesternek, illetve a képviselőknek kiadja a megbízólevelet.

(3) A megbízólevelet átvétele előtt a képviselők és a polgármester ünnepélyes esküt tesznek, majd aláírják a eskü szövegét. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa fel, az alábbiak szerint:

"Én, .................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hü leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Mikepércs javát szolgálom."

Meggyőződés szerint: „Isten engem úgy segéljen”

13.§

Az alakuló ülésen napirendi pontként fel kell venni:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója,

b) a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskü tételét és a megbízó levelek átadása,

c) a polgármesteri program ismertetése,

d) a polgármesteri illetmény és költségtérítés megállapítása,

e) az alpolgármesteri illetmény/tiszteletdíj, illetve költségtérítés megállapítása,

f) képviselői tiszteletdíjak megállapítása,

g) a képviselő-testület bizottságainak megválasztása,

h) Mikepércs Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata és módosítása,

i) Az önkormányzat gazdasági programjára, illetve a ciklus programjára vonatkozó elvek, célok meghatározása.

Rendes ülés

14.§

(1) A képviselő-testület évenként legalább 6 rendes ülést tart, amelyeknek idejét, napirendi pontjait a képviselő-testület éves munkaterve határozza meg.

(2) A képviselő-testület a naptári év első ülésen elfogadja az (1) bekezdés szerinti éves munkatervet.

Rendkívüli ülés

15.§

(1) A képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is össze lehet hívni.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést tarthat, melynek összehívását:

a) a polgármester,

b) a települési képviselők egynegyede,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti.

(3) Az indítványt írásban kell a polgármesternél előterjeszteni. A rendkívüli ülést az írásbeli indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a polgármester összehívni.

(4) Amennyiben a polgármester nem tesz eleget a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak kezdeményezésének és nem hívja össze a rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított 15 napon belül, úgy a rendkívüli ülést a közigazgatási hivatal vezetője hívja össze. [Ötv. 98.§ (2) bekezdés f) pont]

(5) A rendkívüli ülésen a Képviselő-testület a kezdeményezők által megjelölt napirendeket tárgyalja, de szükség szerint egyéb napirendi pontok is felvehetőek a tárgysorba.

16.§

(1) A 15.§ (2) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának tárgyát és indokait., illetve az ülés helyére és idejére vonatkozó javaslatot.

(2) Ha a 15.§ (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a képviselő-testület rendes ülést tart, nem kell rendkívüli ülést összehívni. Ebben az esetben az indítványt a rendes ülés napirendjébe kell felvenni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

17.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés típusának, helyének, napjának és kezdési időpontjának, illetve a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. A meghívóhoz mellékelni kell az napirendi pontokra vonatkozó előterjesztéseket és a határozati javaslatokat, illetve rendelet tervezeteket.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról tájékoztatni kell a település lakosságát

a) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,

b) egyéb helyben szokásos módon történő értesítés útján.

18.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését kivételes esetekben telefonos úton végrehajtott értesítéssel is össze lehet hívni. A telefonos értesítést, telefonra küldött sms útján kell eszközölni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés esetén az írásbeli meghívót, a sürgősségi indokolást, az előterjesztést és a döntési javaslatokat az ülés elején át kell adni a képviselőknek, akiknek kellő időt kell biztosítani a tárgy megismerésére.

19.§

(1) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet tárgyalásakor az önkormányzat könyvvizsgálóját,

e) a költségvetési koncepció, a költségvetési rendelet tárgyalásakor az intézményi vezetőket,

f) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - létrehozott társulást, meg kell hívni a képviselő-testület ülésére:

a) a társult önkormányzatok polgármestereit,

b) a társulás képviselőit.

(3) Tevékenységi körét érintő napirend tárgyalásának esetén tanácskozási joggal meg kell hívni a Polgárőrség vezetőit, a Futbal Klub elnökét, a Lovasbaráti Kör elnökét a képviselő-testület és bizottságainak ülésére.

Az ülések nyilvánossága

20.§

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bárki jelen lehet.

(2) A nyilvános ülésen bárki hozzászólhat a tárgyalt napirendhez, feltéve, hogy az ülést vezető elnök megadta a szót.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzászólás időtartama a 10 percet nem haladhatja meg, amely időtartam legfeljebb egy alkalommal, 5 perccel meghosszabbítható.

(4) A (3) bekezdés szerinti időkorlát nem vonatkozik a 19.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, illetőleg a 19.§ (2) bekezdésében meghatározottak hozzászólására.

(5) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót a hozzászólótól, ha:

a) eltért a tárgytól,

b) a (3) bekezdésben meghatározott időtartam letelt,

c) vulgárisan, sértően beszél.

(6) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és a tanácskozást nem zavarhatja.

(7) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. Ennek eredménytelensége esetén új tárgyalási nap tűzésével elnapolhatja a tárgyalást.

Zárt ülés

21.§

(1) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele;

b) továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(2) hk.

(3) A zárt ülés tartására vonatkozó indítványt tehet

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző,

d) az aljegyző,

e) akinek személyét érinti a napirend.

(4) A zárt ülésre vonatkozó indítványt a képviselők több mint felének egybehangzó szavazatával (minősített többség) lehet elfogadni.

22.§

(1) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, a jegyző, valamint a közigazgatási hivatal vezetője, illetve a tényleges ellenőrzést végző ügyintézője tekinthet bele.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, illetve polgármesteri felhatalmazás alapján a jegyző adhat, akik a tájékoztatás adás során nem sérthetik meg azokat az érdekeket, jogokat, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4) Azt, aki a zárt ülés tartama alatt az ülés helyiségében jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra szólítja fel, szükség esetén kiutasíthatja. Ennek eredménytelensége esetén új tárgyalási nap tűzésével elnapolhatja a tárgyalást.

A képviselő-testületi ülés elnöke és az elnök jogköre

23.§

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ülés elnökének teendőit.

(3) A polgármester, illetve az alpolgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök, a korelnök akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el az ülésen az elnöki teendőket.

24.§

(1) Az elnök

a) összehívja, megnyitja, berekeszti képviselő-testület ülését,

b) szünetet rendel el az ülésen,

c) megállapítja a határozatképességet,

d) számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevő képviselőket és egyéb meghívottakat,

e) figyelemmel kíséri a 44. §. szerint a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, az ügyben intézkedést tehet,

f) vezeti az ülést,

g) megadja és megvonja a szót,

h) felszólítja a hozzászólót, hogy térjen tárgyra, amennyiben nem a tárgyra vonatkozóan intéz hozzászólást,

i) megadja vagy megtagadja szót a napirend előtti, illetőleg ügyrendi kérdésekben,

j) félbeszakítja, felfüggeszti, elnapolja az ülés indokoltság esetén,

k) elnapolja a napirendi pont tárgyalását,

l) javaslatot tesz napirendek összevont tárgyalására,

m) jogosult megtenni mindazt amit törvény, rendelet, szabályzat a hatáskörébe utal.

(2) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét.

(3) Az elnök egyéb feladatai, jogai, kötelességei:

a) megilleti a felszólalási jog a képviselő-testület ülésén,

b) köteles és jogosult az ülés rendjének biztosítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére,

c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

25.§

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót. Amennyiben a szó megvonása is eredménytelenül zárul, az elnök felfüggeszti az ülést, illetve szükség esetén - új tárgyalási nap tűzésével - elnapolja.

26.§

(1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(2) Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

27.§

(1) Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

28.§

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

29.§

(1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy más települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre, és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja.

(2) Az elnök a rendfenntartás érdekében tett - a jelen szabályzatban meghatározott -, intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

III. fejezet

A képviselő-testület ülése

Határozatképesség

30.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.

(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására össze kell hívni.

(3) A képviselő a képviselő-testületi ülésen köteles megjelenni, ott legjobb tudása szerint képviselni választóinak érdekeit.

31.§

(1) A képviselő-testületi ülésről képviselő csak akkor hiányozhat jogszerűen, ha távolléte igazolt.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

a) távollétét előzetesen bejelentette és a távollét oka méltányolható, vagy

b) olyan külső körülmény akadályozta a személyes megjelenésében, amely előre nem volt látható.

(3) A két ülést meg nem haladó távollét engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott ülés számnál hosszabb ideig tartó távollétet a képviselő-testület vita nélküli döntéssel, egyszerű szótöbbséggel engedélyezi.

(5) Az igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(6) Aki akadályoztatása okán előre nem tudta távollétét jelezni, az a távollét napjától számított 3 napon belül, köteles a polgármesternek igazolást benyújtani. Amennyiben a polgármester az igazolási kérelmet elfogadja a távollét igazoltnak tekinthető. A polgármester akkor fogadhatja el a képviselő igazolási kérelmét, ha azt méltányolható ok miatt terjesztette elő a képviselő. 

(7) A (2) bekezdés a) pontja és a (6) bekezdés tekintetében méltányolható oknak kell tekinteni különösen:

a) A képviselő betegségét,

b) közvetlen hozzátartozójának betegségét, ha a beteg szükséges felügyeletéről a képviselő gondoskodik,

c) tartós belföldi távollétét,

d) külföldi távollétét,

e) munkahelyi akadályoztatását.

32.§

(1) A képviselő-testület rendes üléseit éves időtartamra szóló munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A polgármesternek a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kell kérni:

a) valamennyi települési képviselőtől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzati intézményvezetőktől.

(3) Az (1) bekezdés szerinti munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülések várható napirendjét,

c) az előterjesztésért felelős nevét,

d) a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,

e) a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságnak kell megvitatni,

(4) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.

A rendes ülés napirendje

33.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjére felveszi:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat,

c) az interpellációt.

Előterjesztés

34.§

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni azokat az előterjesztéseket, amelyek szerepelnek a képviselő-testület munkatervében. Továbbá fel lehet venni azokat, amelyeket a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, a képviselők, a polgármester és a jegyző javasol.

(2) Az aktuális képviselő-testületi ülés előtt legalább 2 nappal korábban beterjesztett napirendre vonatkozó előterjesztést – figyelemmel a (7) bekezdésre -, az előterjesztő, vagy az előterjesztő kérésére a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl benyújtott napirendi javaslatot az előterjesztő köteles előterjeszteni a képviselő-testületi ülésen a (4)-(5) bekezdésekben meghatározott módon.

(4) Az előterjesztést megtehető írásban, illetve szóban.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a téma pontos bemutatását, a tények és a döntés meghozatalához szükséges jogszabályok ismertetését, döntési alternatívákat, a határozati javaslatot, a döntés hatályosulásának felelősét és határidejét.

(6) Rendelet alkotására, illetőleg elfogadására vonatkozó előterjesztés csak írásban tehető.

(7) Azokat az előterjesztési indítványokat, amelyeket valamely bizottságnak véleményezni kell, csak akkor lehet felvenni a napirendre, ha azt legalább 3 nappal korábban benyújtják a polgármesternek.

35.§

(1) A Pénzügyi Bizottság nyújtja be:

a) a folyószámla-hitelkeret megnyitására, illetve a rendelkezésre álló folyószámla-hitelkeret módosítására vonatkozó előterjesztést,

b) működési hitel felvételére vonatkozó előterjesztést,

c) az önkormányzat és intézményei működésének pénzügyi racionalizására vonatkozó előterjesztést,

d) azon előterjesztéseket, amelyet a képviselő-testület éves munkaterve feladatkörébe utal.

(2) A Szociális Bizottság nyújtja be:

a) a fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatására vonatkozó előterjesztést,

b) azon előterjesztéseket, amelyet a képviselő-testület éves munkaterve feladatkörébe utal.

(3) Írásbeli előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő,

d) a tanácsnok,

e) a képviselő-testület bizottsága,

f) a jegyző, aljegyző,

g) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői,

h) az önkormányzat főépítésze,

i) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

j) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.

Önálló indítványok

36.§

(1) A napirendre felvett előterjesztésekkel össze nem függő tárgyban önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően 2 nappal korábban írásban, vagy szóban beterjeszteni.

(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja, amennyiben az tárgyalásra és határozathozatalra alkalmas állapotban van, és egyéb előkészítést nem igényel. Ennek hiányában a polgármester az önálló indítvány benyújtásáról tájékoztatja a képviselő-testületet, amely dönt a napirendre vételről.

Amennyiben a képviselő-testület elutasítja a napirendre vételt, de a tárgyat vitára és döntésre érdemesnek tartja, utasítja a Polgármesteri Hivatalt az indítványt előkészítésére a soron következő képviselő-testületi ülésre..

Interpelláció

37.§

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

a) polgármestertől,

b) jegyzőtől,

c) bizottság elnökétől,

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt azt követően, hogy az interpelláló nyilatkozott, hogy elfogadja a választ, vagy sem.

Nem önálló indítványok

38.§

(1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújthatóak nem önálló indítványok, amely lehet:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat,

c) bizottsági ajánlás.

(2) A polgármester, a képviselők, a bizottság, a jegyző és a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni.

(3) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 1 nappal a polgármesternél lehet benyújtani. A sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A rendeleti javaslathoz és határozati javaslathoz a 36.§ (1) bekezdésében meghatározottak módosító javaslatot tehetnek. A módosító javaslatot indoklással kell ellátni.

(5) Az előkészítésért felelős bizottság a rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.

A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés

39.§

(1) A képviselő-testület munkaterve, illetve eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében.

(2) Közmeghallgatás rendkívüli ülés keretében akkor tartható, ha a 15.§ (2) bekezdésében meghatározott indítványozók az indítványban ennek szükségességét megjelölik.

(3) A közmeghallgatással érintett ülés összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat az e fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. 16

(4) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen felszólalhatnak, közérdekű kérdést tehetnek fel, és közérdekű javaslattal élhetnek a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői.

(5) Közmeghallgatás alapján a képviselő-testület az elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a fórumot, amely a közmeghallgatás során elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja, s a szükséges intézkedést a képviselő-testület előtt kezdeményezi.

(6) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a „Mikepércsi Böngészőben” megjelentetett, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval kell értesíteni

(7) A Képviselő-testület a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a fórumot (személyt), aki a közmeghallgatáson elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi, vagy javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre.

A rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendje

40. §.

(1) A rendkívüli képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze.

(2) hk.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A képviselő-testület az ülés napirendjére felveszi:

a) az előterjesztéseket,

b) az önálló indítványokat,

c) az interpellációt.

A tanácskozás rendje

41.§

(1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak – napirendi ponthoz kapcsolódó - tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) A képviselő-testület ülésén felszólalhat az, akinek az ülés elnöke szót ad.

(3) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottakat. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél, a harmadik 3 percnél hosszabb nem lehet.

(4) Az előadó, az ülés elnöke és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.

(5) A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők - napirendi ponthoz kapcsolódóan - legfeljebb két esetben, 10, illetőleg 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(6) Nem számít a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott hozzászólalásnak az, ha az érintett feltett kérdésre válaszol. A válasz időtartama nem haladhatja meg a 3 percet, amelyet egy alkalommal az ülés elnöke, legfeljebb 2 perccel meghosszabbíthat.

(7) Bármely jelenlévő személyét érintő hozzászólásra, az érintettet megilleti a viszontválasz joga, amely nem tartozik a (3) és az (5) bekezdésben meghatározott hozzászólások körébe. A viszontválasz időtartama nem lehet hosszabb 2 percnél.

(8) A napirend előadóját megilleti a zárszó joga, legfeljebb 3 perc időtartamban. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasztank és vitának helye nincs.

A szavazás rendje, kizárás a döntéshozatalból

42.§

(1) Szavazni igennel, vagy nemmel lehet. Az a képviselő, aki nem tud dönteni a kérdésben, vagy valamely oknál fogva nem kíván állást foglalni, tartózkodhat a szavazástól.

(2) A szavazás előtt a jegyző törvényesség kérdésében észrevételt tehet.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(4) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára, a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(5) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett, és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.

(6) Minősített többség szükséges

a) a rendeletalkotáshoz,

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

d) képviselő-testületi társulás létrehozásához, illetve társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez történő csatlakozáshoz,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködéshez,

f) nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

g) Intézményalapításhoz,

h) az Ötv. 14. § (2) bekezdése szerinti kizáráshoz,

i) az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

IV. fejezet

A képviselő-testület döntései

43.§

(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Rendeletet alkotni, illetőleg határozatot hozni csak a jogszabályokban meghatározott alakszerűség szerint lehet.

A képviselő-testület rendelete

44.§

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet megjelölése magában foglalja

a) a „Mikepércs Község Önkormányzat képviselő-testület” megnevezését;

b) nevének „KT:” rövidítését;

c) a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a száma mögött záró jelben;

d) a rendelet számát (arab számmal), amely magába foglalja a hozatal évét;

e) a rendelet tárgyának megnevezését és

f) a címét.

 (3) A rendeletet a képviselő-testület szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(4) Ha a jogszabály kiadására magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó jogszabályt és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést - a paragrafus, a bekezdés, illetőleg pont megjelölésével - a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni.

(5) A rendelkező részben kell meghatározni - figyelemmel az (1) bekezdésre – a rendeletalkotási tárgyra vonatkozó anyagi és eljárásjogi előírásokat.

(6) A záró rendelkezések között minden esetben szabályozni kell a rendelet hatálybalépését.

(7) Szükség esetén a záró rendelkezések között kell szabályozni a következőket:

a) a jogszabály visszaható hatályát,

b) az átmeneti rendelkezéseket,

c) a jogszabály végrehajtására adott felhatalmazást,

d) más jogszabály módosítását,

e) más jogszabály hatályon kívül helyezését.

(8) A hatályukat vesztő rendeleteket, illetőleg a rendeleteknek a hatályukat vesztő rendelkezéseit a rendelet záró rendelkezésében kifejezetten fel kell sorolni. A felsorolásban a hatályon kívül helyezett rendeletek rövid megjelölését a címmel együtt kell feltüntetni.

(9) A rendelet módosítása esetén az módosított és a módosító rendeletet egységes szerkezetbe kell foglalni, úgy hogy a rendelet száma megőrzi a módosított rendelet számát, és fel kell tüntetni, a módosító rendelet számát, és az „egységes szerkezetben” meghatározást is.

45.§

(1) Rendelet alkotását a polgármesternél írásban kell kezdeményezni. Rendeletalkotást kezdeményezhet

a) települési képviselő,

b) jegyző,

c) a képviselő-testület bizottsága.

(2) A rendelettervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az elkészített rendelettervezetet a tárgy szerint illetékes bizottsághoz kell benyújtani, amely megvizsgálja és szükség esetén módosításokkal látja el. Képviselő-testület részére csak az illetékes bizottság/bizottságok által megvitatott rendelet terjeszthető elő.

(4) A benyújtott rendelethez bármely képviselő jogosult módosító indítványt benyújtani. Módosító indítvány csak írásban nyújtható be, amelyben teljes körűen indokolni kell a módosító javaslat okát.

(5) Módosító javaslat szóban is tehető, de indokolni kell az írásbeli indítvány elmaradásának okát. Amennyiben a szóban előterjesztett módosító indítvány terjedelme, jelentősége indokolja, a rendelettervezetet vissza kell adni átdolgozásra. A visszaadott rendelettervezet újbóli benyújtására alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit.

46.§

(1) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az elfogadott rendeleteket az önkormányzati rendeletek gyűjteményében kell naprakészen tartani, amelynek naprakész állapotáról a jegyző gondoskodik.

47.§

(1) A hatályos rendeleteket felül kel vizsgálni:

a) a tárgy szerint érintett magasabb szintű jogszabályok módosítását követően,

b) a rendelet tárgyával összefüggésben lévő másik önkormányzati rendelet módosításkor,

c) társadalmi szükségszerűség esetén,

d) az önkormányzati helyhatósági választásokat követő 3 hónapon belül.

(2) A rendeletek felülvizsgálatát a jegyző és a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság végzi.

A képviselő-testület határozata

48.§

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozat számát, amelynek része a határozat meghozatalának éve (arab számmal); meghozatalának hónapját, napját zárójelben; továbbá a képviselő-testület nevének „KT.” rövidítését, és a „határozat” megnevezést.

(2) A határozatot évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozat záró részében meg kell határozni a végrehajtás felelősét és határidejét.

49.§

(1) Határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A szavazás nyílt, vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

(5) A képviselő-testület határozatát fő szabályként nyílt szavazással, kézfelemelés útján hozza.

Névszerinti szavazás

50. §.

(1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselőnek a szavazás megkezdése előtt tett javaslatára név szerinti szavazást tartható. A kérdésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatokat összeszámolja. A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.

(4) A nyílt szavazás esetén alkalmazandó névsor formáját az 4. számú melléklet tartalmazza. A névsort minden jelenlévő képviselő aláírásával köteles hitelesíteni, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

51. §.

(1) Titkos szavazást lehet tartani:

a) választás, kinevezés, felmentés esetén,

b) vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása esetén,

c) fegyelmi eljárás indítása és fegyelmi büntetés kiszabása,

d) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,

e) önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyben, valamint

f) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

g) a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása, a szavazatok összesítése, az eredmény megállapítása az Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Érvényes az a szavazat, amelynek szavazólapján a jelölt, illetve az egyéni döntés egyértelműen olvasható, amelynek tartalmát a bizottság tagjai egyöntetűen meg tudják állapítani.

(5) Érvénytelen az a szavazólap, amely

a) nem tartalmaz szavazatot,  b) a szavazás által eldönteni kívánt ügyre vonatkozóan megkívánt szavazatnál több szavazatot tartalmaz, c) nem felel meg a (4) bekezdésben meghatározottaknak.

(6) A titkos szavazásról külön melléklet készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményének megállapítását.

(7) A titkos szavazásról készült mellékletet a képviselő-testületi jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) A titkos szavazással hozott döntést a képviselő-testület határozatba foglalja.

A jegyzőkönyv

52.§

(1) A Képviselő-testület ülésén elhangzottakról – hangfelvétel és jegyzet alapján - jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ülésről készült hangfelvételt cd lemezen meg kell őrizni. Zárt ülés hangfelvételét külön kell tárolni a többi ülés hangfelvételétől. A zárt ülés hangfelvételének kezelésére ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a zárt ülés jegyzőkönyvre.

(3) A hangfelvételek őrzéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A zárt ülésről készült hangfelvételről másolat nem készíthető.

53.§

(1) A Képviselő-testület a képviselők közül, a képviselők vezeték neve alapján - „ABC” sorrendhez igazodva -, az ülés megnyitása után, a napirendi pontok elfogadása előtt egyszerű szótöbbséggel egy fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(2) A jegyzőkönyv hitelesítő megbízatása az adott ülésre szól.

(3) A képviselő nem köteles elfogadni a jegyzőkönyv-hitelesítői jelölést. Elutasítás esetén az „ABC” szerint következő képviselőt kell felkérni.

54.§

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét és az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők nevét,

c) a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet,

d) az ülésre, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét,

e) az ülés megnyitásának idejét,

f) a jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztását,

g) az elfogadott napirendet,

h) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztő nevét, az előadó és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetve a hozzászólások lényegét,

i) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

j) az esetleges interpellációkat,

k) a határozat, vagy a rendelet módosító javaslatait,

l) a döntés meghozatalának módját,

m) a szavazás eredményét,

n) az elfogadott rendeletek, illetve a határozatok szövegét, az egyéb döntéseket,

o) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

p) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

q) az ülés bezárásának idejét.

(2) A jegyzőkönyv eredeti és az Észak-alföldi Régió Közigazgatási Hivatal vezetőjének felterjesztett példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztések, képviselői indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok,

d) a határozati javaslatok, rendelet-tervezetek,

e) az önkormányzati határozat, illetve rendelet elfogadott szövege,

f) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya, ha arról külön jegyzőkönyv készült,

g) az írásban benyújtott hozzászólás,

h) a bizottsági észrevételek,

i) névszerinti szavazásról készült névsor,

j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevétele.

(3) A települési képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítők írja alá. A jegyzőkönyvet a hitelesítőnek - a polgármesteri hivatal helyiségében - az elkészültét követő 3 napon belül kell aláírni.

(6) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

55.§

(1) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet "zárt ülés" megkülönböztető jelzéssel ellátott mappában külön kell kezelni, amelybe betekintést a polgármester, a települési képviselő, a jegyző, az érintett, a Közigazgatási Hivatal feljogosított munkatársa, és adott esetben a bíróság nyerhet.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

56.§

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságait hozza létre:

a) Vagyonnyilatkozatkezelői Bizottság

b) Pénzügyi és Vagyonkezelői Bizottság

c) Szociális Bizottság

d) Kulturális-, Oktatási- és Sport Bizottság

e) Településvédelmi-, Településbiztonsági- és Közrendvédelmi Bizottság

f) Ügyrendi Bizottság

(3) Az állandó bizottságok évente legalább 4 ülést kötelesek tartani. Minden meg nem tartott, illetve tag által megfelelő indokoltság nélkül elmulasztott bizottsági ülés után, 25%-al csökken a bizottsági tagok havi tiszteletdíja a tárgyévet követő évben.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott megfelelő indokoltság tekintetében a 31. § (7) bekezdésben meghatározottakat kell figyelembe venni.

57.§

(1) Az állandó bizottságok tagjainak számát és összetételét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság tagjaira javaslatot tehet bármely képviselő.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani.

(4) Az ügyrendi feladatokat ellátó bizottságnak csak képviselő tagja lehet.

(5) A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén.

(6) A bizottságok nem képviselő tagjai megválasztásukat követően kötelesek esküt tenni. Eskü letételéig nem gyakorolhatják bizottsági jogaikat.

58.§

Az állandó bizottságok általános feladatai különösen:

a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,

c) valamely előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalásának kezdeményezése,

d) bizottsági ajánlástétel,

e) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,

f) a feladatkörükbe utalt előterjesztések előkészítése,

g) mindazoknak a hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény, vagy a képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.

59.§

(1) Az állandó bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket, melyet a képviselő-testületnek - tájékoztatásul - bemutatnak.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára.

(4) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet legkésőbb a bizottság következő ülésén a bizottság elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor a képviselőt meg kell hívni.

60.§

(1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat az ideiglenes bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) Ideiglenes bizottságot meghatározott feladat végrehajtására, valamilyen tevékenység koordinálására, illetve feladat végrehajtásának, tevékenység végzésének ellenőrzésére lehet létrehozni.

(3) Az ideiglenes bizottságot minősített többséggel hozza létre a képviselő-testület.

(4) Az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik, ha:

a) a képviselő-testület visszahívja,

b) az a feladat megvalósult, amelynek végrehajtására létrehozták,

c) az a feladat megvalósult, illetve az a tevékenység végzése befejeződött, amelynek ellenőrzésére létrehozták,

d) az az időtartam letelt, amely időtartamra létrehozták.

61.§

(1) A bizottság ülése határozatképes, ha az ülésen a megválasztott tagok több mint fele jelen van. A bizottság állásfoglalásait, döntéseit szótöbbséggel hozza.

(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(3) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megjelentek nevét, a felszólalások lényegét, a szavazás számszerű eredményét és az elfogadott határozatokat, javaslatokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(4) A bizottsági ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(5) A bizottságok működésének költségeiről a költségvetésben elkülönítve kell gondoskodni.

(6) A bizottság ülésére meg kell hívni tanácskozási joggal a jegyzőt.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiktől olyan információ szolgáltatása várható, amely segíti a megfelelő döntés meghozatalát.

VI. fejezet

A polgármester

62.§

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal munkarendjéhez igazodik.

(2) A megválasztott polgármester munkabérét a képviselő-testület alakuló ülésén állapítja meg. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.

(3) A polgármester illetményének emelését, jutalmának megállapítását, kötségtérítésének megállapítását - az Ügyrendi Bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult. A polgármester szabadságának engedélyezése ügyében az Ügyrendi Bizottság jár el.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a képviselő-testült korelnökének.

(6) A polgármester törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatáskörét a 5. számú melléklet tartalmazza.

(7) A polgármester a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság kezeli, szedi be és tartja nyilván.

63.§

(1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet aláírja,

e) elnapolja a képviselő-testületi ülést,

f) felfüggeszti a képviselő-testület ülését,

g) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének újra tárgyalását,

h) végrehajtja és végrehajtatja a képviselő-testület határozatait.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(3) A polgármester az önkormányzati és az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(5) A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben.

(6) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

(7) Hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(8) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(9) A jogszabály által meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás adására vonatkozó jogkör esetén.

(10) Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságot, ezen belül különösen:

a) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

b) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,

c) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

d) kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a településrész és a kisebbségi önkormányzatok testületével.

(11) A polgármester tisztsége megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával,

b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,

c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h) választójoga elvesztésével,

i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

j) ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.

Az alpolgármester

64.§

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. Az alpolgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület dönt.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

VII. fejezet

A jegyző

65.§

(1) A képviselő-testület pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja az önkormányzati képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testületi bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testületi ülésen, az előterjesztés vitájában szavazás előtt törvényességi észrevételt tehet,

e) gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel és a jegyzőkönyv-hitelesítő képviselővel aláír, amelyet az ülést követő 15 napon belül megküld a Közigazgatási Hivatal vezetőjének,

f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

g) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok módosításáról,

h) tájékoztatja a képviselő-testületet a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

(3) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai különösen:

a) kezdeményezi a szükséges rendeletek megalkotását,

b) végzi az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c) végzi az elfogadott rendeletek kezelését.

(4) A jegyző egyéb feladatai különösen:

a) vezeti a polgármester hivatalát, megszervezi a hivatal munkáját,

b) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyeket,

d) ellátja a törvényben, vagy kormányrendeletben előirt államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört,

e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére átad,

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői felett. A munkáltatói jog gyakorlása kiterjed a képviselő-testület hivatalának ügykezelő és fizikai alkalmazottaira is. A kinevezéshez, a vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges,

g) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.

Az aljegyző

66.§

(1) A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

Polgármesteri Hivatal

67.§

(1) A képviselő-testület önálló hivatalt tart fenn - Polgármesteri Hivatal néven -, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek ellátásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályokat külön ügyrend állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. Az ügyrend tartalmazza a vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekkel járó munkaköröket, a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket.

(3) A polgármesteri hivatal helyi költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési-fenntartási költségeket.

VIII. fejezet

A települési képviselők jogállása

68.§

(1) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben, jogszabályokban és az önkormányzati rendeletekben megállapított jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) Valamennyi települési képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír.

(3) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozatokat a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság kezeli, szedi be és tartja nyilván.

69.§

(1) A települési képviselő részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságok döntését.

(3) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(4) A polgármester hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet.

(5) Közérdekű ügyben kezdeményezheti polgármesteri hivatalnak intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

IX. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

70.§

A képviselő-testület a helyi népszavazást és népi kezdeményezést külön rendeletben szabályozza.

X. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

71.§

(1) A képviselő-testület, a lakossággal történő közvetlen kapcsolattartására a közmeghallgatás intézményét alkalmazza, a 39.§ szabályai szerint.

(3) A képviselő-testület támogatja az önszerveződő közösségeket, illetve együttműködik az ilyen közösségekkel. Az együttműködés formája a Képviselő-testületi ülésen való tanácskozási jog biztosítása.

XI. fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai

72.§

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat gazdálkodása

73.§

(1) Az Önkormányzat a társadalom közös szükségletei kielégítését szolgáló - kötelező és önként vállalt - önkormányzati feladatait alaptevékenységként külön jogszabályok előírása szerint nyújtva, különösen:

a) közegészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatásokat,

b) kulturális, valamint sporttevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat,

c) hatósági jogkör gyakorlásával kapcsolatos szolgáltatásokat,

d) közigazgatási, ellenőrzési információszolgáltatási tevékenységeket,

e) vagyonkezelést,

f) infrastrukturális szolgáltatásokat.

(2) Az Önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait:

a) Polgármesteri Hivatala.

b) Hunyadi János Közoktatási és Közművelődési Intézmény útján, illetve

c) más önkormányzati és nem önkormányzati szervezetekkel kötött megállapodás alapján látja el.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(4) Az önkormányzati gazdálkodás folyamatában kötelezettségvállalásra és utalványozásra a polgármester és az alpolgármester jogosultak.

(5) A polgármester és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén kötelezettségvállalásra és utalványozásra a korelnök jogosult.

(6) A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző jogosult, tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésével a Képviselő-testület által megbízott személy.

(7) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, valamint annak végrehajtásáról rendeletet alkot.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

74.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését éves ellenőrzési terv alapján a Pénzügyi Bizottság, valamint független belső ellenőr látja el.

(3) A belső ellenőri ellenőrzéseket a képviselő-testület által minden év április 30-ig jóváhagyásra kerülő belső ellenőrzési terv alapján kell végezni. Az ellenőrzés megállapításai a vizsgálat lezárását követő hónapban kell a polgármesternek a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálatára nyilvános pályázat útján – jogszabályban meghatározott képesítésű – könyvvizsgálót biz meg határozatlan időre.

XII. fejezet

Záró rendelkezések

75.§

(1) A rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal folyosóján a rendelet táblán kell kifüggeszteni.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mikepércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2003. (IV.22.) számú KT. rendelete.

                                      Tímár Zoltán sk.                     ph.                   Dr. Dászkál Tibor Ákos sk.

                                        polgármester                                                             jegyző

A rendelet kihirdetve: 2007. június 15.