Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2001 (III.6.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról

Hatályos: 2017. 01. 01 - 2018. 04. 30

DMJV Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbéreinek megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra.

II. Fejezet

Lakbérfizetési kötelezettség

2. §

(1) A lakásbérleti jog fennállása alatt a lakás és hozzátartozó helyiségek használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A külön szolgáltatások mértékére az egyéb jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadóak. 

(3) A bérbeadó külön szolgáltatási díjként megtérítteti a közszolgáltatást nyújtó, illetve a társasházak által a bérbeadóra terhelt háztartási hulladékszállítási díjat. A tovább-terhelés vetítési alapja – amennyiben a költség több bérleményt is érint – a bérlemény bérleti szerződésben meghatározott alapterülete. A bérlő a szemétszállítási díjat a lakbérrel együtt köteles megfizetni.

(4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

III. Fejezet

Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbére

3. §

(1) A lakbér összegét a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy kerekített alapterületet kell alapul venni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet szerint megállapított lakbért az 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-ának (a továbbiakban: Lakástörvény) megfelelően kötelesek a bérbeadó részére megfizetni.

4. §

[1](1) A lakbért a lakás komfortfokozata, építési módja, városon belül elfoglalt helye és alapterülete határozza meg. A lakbér megállapításánál ezen túl korrekciós tényezőként figyelembe kell venni az épület, illetve a lakás műszaki állapotát.

(2) Debrecen városban alkalmazott lakbérövezetek:

Kiemelt városközpont,

Nagyerdő és környéke,

Városközpont,

Belváros,

Újkert,

Tócóvölgy,

Tócóskert,

Vénkert,

Dobozi lakótelep,

Egyéb övezetek.

[2](3) A lakbér övezetek besorolását a rendelet 1. sz. melléklete, az építési módokat a 2. sz. melléklete tartalmazza.

[3](4) Az egyes lakbér övezetek és építési módok, komfortfokozat szerinti fajlagos lakbérét, valamint a műszaki állapot szerinti korrekciós tényezőket a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

[4](5) A lakás lakbérét a 4. melléklet 1. pontjában szereplő fajlagos lakbér, a 4. melléklet 2. pontjában szereplő korrekciós tényező, valamint a lakás négyzetméterben számított alapterületének szorzata adja.


[5](6) hatályon kívül helyezve.

[6](7) Az egy lakásra számított minimális lakbér összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 18 %-ával egyezik meg, mely összegből semmilyen jogcímen kedvezmény nem adható.

[7](8) A lakásszám és udvarhasználat szerinti bérleti díj korrekció tekintetében a 6. melléklet IV. pontja alkalmazandó.


[8]IV. Fejezet

5. §

Lakbérkedvezmény

A lakbérből minden bérlő legfeljebb 40 %-os mértékű önkormányzati lakbérkedvezményt igényelhet.

Szociális lakbértámogatás

6. §

(1) Az arra rászoruló bérlők szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetük figyelembe vételével támogatásban részesülhetnek.

(2) A bérlőt megillető maximális szociális lakbértámogatást az együtt költözők 1 főre jutó nettó jövedelmének és az együtt költözők létszámának figyelembe vételével kell meghatározni. A szociális lakbértámogatást a mindenkori öregségi nyugdíjminimum %-ában kifejezve a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Nem jogosult szociális lakbértámogatásra a bérlő - kivéve, ha az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval megállapodik - ha ő vagy a vele együtt költöző személy.

a) bármilyen lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti, bérleti jogával rendelkezik, kivéve ha az szükség-, vagy komfort nélküli önkormányzati lakás, feltéve ha önkormányzati lakását a bérbeadónak leadja, vagy

            b)  az általa bérelt önkormányzati bérlakás alapterülete

  meghaladja

                        1 fő esetén:     45 m2-t

                        2 fő esetén:     55 m2-t

                        3 fő esetén:     65 m2-t

                        4 fő esetén:     75 m2-t

                        5 fő esetén:     80 m2-t

                        6 fő esetén:     85 m2-t

azzal, hogy minden további személy esetén az alapterület 6 m2-rel nő.

[9](4) A (3) bekezdés a.) pontjában meghatározott kizáró okok nem vonatkoznak a 2010. évtől kezdődően kiírt bérlakás-pályázatok alapján bérleti jogot szerző azon személyekre, akiknek lakáscélú kölcsönszerződését az abból eredő fizetési kötelezettségük nem teljesítése miatt a pénzintézet felmondta, a végrehajtási eljárás folyamatban van, és ennek következtében lakhatásuk veszélybe került.

Önrész

6/A. §[10]

A bérlő által vállalható maximális önrész meghatározásánál a család összes havi nettó jövedelmét és az együtt költözők számát kell figyelembe venni oly módon, hogy az egyedül költöző esetén az önrész az összjövedelem 30 %-a, 2 fő esetén 26 %-a, 3 fő esetén 24 %-a, 4 fő esetén 20 %-a, 5 fő esetén 18 %-a, 6 és ettől több fő esetén 16 %-a.

A lakbérre vonatkozó általános szabályok

6/B. §[11]

(1) A bérlő által fizetendő lakbér összegét az általa vállalt önrész, a szociális lakbértámogatás, valamint az igényelt önkormányzati lakbérkedvezmény adja. Amennyiben a bérlő nettó jövedelme alapján számított önrész és a részére megállapított szociális lakbértámogatás összegénél kisebb bérű lakást vesz bérbe, úgy a fizetendő önrész és a megállapított szociális lakbértámogatás mértéke együttesen és arányosan csökkentendő.

[12](2) Az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének kiszámítása – a jövedelem és a vagyoni helyzet igazolása után – DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának feladata, melyet az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal hagy jóvá. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízásának lejárata és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működése szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. A határozat ellen DMJV Önkormányzat Közgyűléséhez lehet fellebbezéssel élni.

[13](3) Az önrészről és a szociális lakbér támogatásról szóló igazolás 6 hónapig érvényes, annak szükség szerinti megújításáról az igénylő köteles gondoskodni. Amennyiben az igénylő az igazolás érvényességi idején belül önkormányzati lakásra bérleti szerződést köt, úgy az igazolás a szerződés teljes időtartamára, de legfeljebb 5 évig érvényes. A bérbeadó köteles a szerződés fennállta alatt ezt az igazolást figyelembe venni. A rendelet 4. sz. mellékletében rögzített fajlagos lakbérek emelése esetén a bérlő részére megállapított szociális lakbértámogatás arányosan növekszik.

(4) A súlyos mozgáskorlátozottak, a tagsági igazolvánnyal rendelkező vakok és gyengénlátók, valamint siketek a részükre megállapított szociális lakbértámogatás mértékén felül további 25 % támogatásban részesülnek. Ezen támogatás szakorvosi igazolás benyújtása esetén igényelhető.

[14](5) A bérlakás pályázat eredményeként bérlővé vált személy által fizetendő önrészt a szerződés létrejöttétől legfeljebb 12 hónapig 30%-os mértékben csökkenteni kell a bérlő által a bérbeadó helyett a Lakástörvény 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elvégzett munkák igazolt költségei mértékéig.

6/C. §[15]

(1) A rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések esetén a 6. § (3) bekezdés b/ pontjában meghatározott alapterülettől 20 %-os pozitív irányú eltérés alkalmazandó. Nyugdíjas bérlő esetén az eltérés 50 %-os.

(2) Ha a bérlő a rá irányadó kedvezményekkel növelt alapterületű lakásnál nagyobbat használ, a többlet terület után az e rendelet 4. sz. melléklete alapján köteles a lakbért megfizetni, abban az esetben, ha nem fogadja el a bérbeadó által részére felajánlott maximálisan méltányolható méretűnél 20%-kal kisebb cserelakást.

[16](3) Önkormányzati bérlakás cseréjénél az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem alkalmazható, de az önkormányzati lakásba csere útján beköltöző bérlő szociális és jövedelmi helyzete alapján szociális lakbér támogatást igényelhet.

(4) Az Önkormányzat által kezdeményezett bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő az új bérleti szerződés megkötésével hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet.

(5) A méltányolhatónál nagyobb alapterületű lakást használó bérlő részére - 2001. április 1-ig keletkezett bérleti jogviszony esetén - a 6. sz. melléklet alapján számított lakbérből a bérbeadó kérelemre 25 % kedvezményt ad. A bérlő ezen kedvezményt elveszíti, amennyiben a számára - igénybejelentésének megfelelő - a bérbeadó által felajánlott cserelakást nem fogadja el.

6/D. §[17] [18]

Jelen rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott lakbérek az alkalmazandóak a volt állami gondozottak otthonára, kríziselhelyezésére, valamint az intézményi szolgálati lakásból elhelyezett bérlők esetében. A 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 3. § s) pontja alapján bérbeadott lakások esetében jelen rendelet 3-6/B. §-ai alapján számított lakbért kell megfizetni.

6/E. §[19]

Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 33/A. §-a szerint bérlővé vált személyt az e rendelet 3.-6/C. §-ai alapján megállapított lakbérből további 30%-os kedvezmény illeti meg.

6/F.§[20]

 A 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 13. §. (5) bekezdésében nevesített kiemelkedő és nemzetközileg elismert, tudományos, művészeti, vagy sport teljesítményt nyújtó természetes személy bérlővé történő jelölése esetén az alkalmazandó lakbér mértéke: 10.-Ft/m2/hó.


V. Fejezet

Társbérleti lakások

7. §

(1) Társbérleti lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek területének megállapításánál

a.) az egyes bérlők által kizárólagosan használt helyiségek hasznos alapterületét, továbbá

b.) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők között egyenlő arányban kell figyelembe venni.

8. §

(1) A társbérleti lakrészt az egyes lakásra megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfortnélkülinek kell tekinteni.

(2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.

VI. Fejezet

Intézményi szolgálati lakások lakbére

9. §

[21](1) Intézményi szolgálati lakás, műterem lakás tekintetében a havi lakbér mértéke:

a) összkomfortos és komfortos lakás esetén 265.-Ft/m2/hó,

b) félkomfortos lakás esetén 95.-Ft/m2/hó,

c) komfortnélküli lakás esetén 60.-Ft/m2/hó.

[22](2) Az intézményi szolgálati lakás, a műteremlakás, városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint a bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakásokra a rendelet 2. § és 10. §-aiban foglaltakat is alkalmazni kell.

[23](3) Városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakások esetében a bérlő a 6. sz. melléklet I/b. pontja szerinti, új építésű vagy felújított lakás bérbeadása esetén e rendelet 4-6. §-ai szerint számított bérleti díjat köteles megfizetni.

VII. Fejezet

Lakbér módosítása

10. §

(1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében egészben, vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő lakbér maximum 50%-kal mérsékelhető, ennek módja az önrész megfelelő csökkentése.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megfizetésének módját is.

(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén beszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. 

VIII. Fejezet

Jogcímnélküli lakáshasználat díjának megállapítása

11. §

[24](1) A lakbér nem fizetése vagy egyéb ok miatt jogcímnélkülivé vált lakáshasználónak

a.) A 2001. március 31. nap előtt keletkezett jogviszonyok esetében a 6. számú melléklet

b.) A 2001. március 31. nap után keletkezett jogviszonyok esetén e rendelet 3. §-6. §-a

alapján megállapított lakbéreknek megfelelő használati díjat kell fizetnie, melynek nem fizetése esetén a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni. Jogcím nélküli lakáshasználóvá vált volt bérlő esetén a lakáshasználati díj megegyezik a jogcím nélkülivé válást megelőzően fizetett bérleti díjjal.

[25](2) Az önkényes lakásfoglaló köteles használati díjként megfizetni a jelen rendelet 3. §. - 4. §-ban megállapított bérleti díjakat.

(3) Ha a lakáshasználó bérleti joga lakbér nem fizetése miatt szűnt meg és lakáskiürítési kötelezettségének önként eleget tesz, úgy fennálló lakbér és használati díj hátralékát el lehet engedni.

IX. Fejezet

Költségelven megállapított lakbérek

12. §

[26](1) A központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakások lakbéreit az alábbi szempontok figyelembe vételével kell meghatározni:

a.) Az előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakás lakbére az első évben – éves szinten – a bruttó beruházási költségek legalább 3%-a, de legfeljebb 800.- Ft/m2/hó.

b.) A lakbérnek bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának költségeit meghaladó része a Lakástörvény 62. §-ában meghatározott célokra fordítható.

(2) A lakbérek értékállóságát minden évben biztosítani kell.

X. Fejezet

Értelmező rendelkezések

13. §.

(1) Hasznos alapterület: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 31) pontja szerinti alapterület azon része, amelyben a belmagasság 1,90 m (a fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára).

(2) Intézményi szolgálati lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) vagyonkezelésében lévő, az Ltv. hatályba lépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá az Ltv. hatályba lépését követően ilyen célra épített lakás.

(3) Lakbér: Az önkormányzati bérlakás használatának ellenértéke.

(4) Fajlagos lakbér: a lakás 1 m2-ére számított lakbér.

[27](5) Önkormányzati lakbérkedvezmény: azon kedvezmény, melyet az Önkormányzat a bérlők részére a lakás fajlagos lakbéréből elenged. Mértéke: maximum 40 %.

(6) Alaplakbér: A lakbérnek az önkormányzati lakbérkedvezménnyel csökkentett része.

[28](7) Szociális lakbértámogatás: Olyan támogatás, melyet rászorultsági alapon ad az Önkormányzat.

(8) Önrész: A lakbér azon része, amelyet a bérlő köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(9) Bérbeadó: Az önkormányzati tulajdonú bérlakások vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság.

(10) Minimális lakbér: A mindenkori öregségi nyugdíjminimum 18%-ával egyezik meg.

[29](11) Lakható ingatlan: az ingatlan nyilvántartási bejegyzés, vagy hatósági határozat, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján rendeltetésénél fogva emberi lakhatásra alkalmas ingatlan (pl. lakás, üdülő, hétvégi ház, stb.), amely

a.) az együttköltözők valamelyikének tulajdonában van – kivéve az együtt költözőkön kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt ingatlant –, vagy

b.) amelyre az együttköltözők valamelyike haszonélvezeti joggal rendelkezik.

[30](12) Vagyoni helyzet igazolása: E rendelet alkalmazása során a vagyoni helyzet igazolása a (11) bekezdés szerinti lakható ingatlan igazolására terjed ki.

XI. Fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az önkormányzati bérlakások béreinek megállapításáról szóló 59/1993. (XII. 20.) Kr. rendelet, valamint az azt módosító 17/1995. (V. 2.) Kr., a 6/1996. (II. 19.) Kr., a 27/1997. (VI. 27.) Kr., a 48/1997. (XII. 20.) Kr., a 29/1998. (IX. 10.) Kr., a 31/2000. (IX. 15.) Kr. valamint a 38/2000. (XI. 29.) Kr. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A 2001. március 31. napjáig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében a bérlők jelen rendeletben megállapított lakbérből olyan mértékű kedvezményt kapnak, hogy 2001. augusztus 31. napjáig a jelen rendelet 6. sz. mellékletének a/ pontjában megállapított lakbéreket kell fizetniük.

(3) A bérbeadó köteles 2001. augusztus 31. napjáig a (2) bekezdés szerinti bérlőkkel a jelen rendelet alapján számított lakbért közölni. A 2001. március 31-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlők választhatnak, hogy 2001. szeptember 1. napjától vagy a jelen rendelet 4. §. – 6.§. alapján számított lakbért, vagy a 6. sz. melléklet b/ pontjában megállapított lakbéreket fizetik meg.

[31](4) A 6. sz. melléklet alapján az adott lakásra számított lakbér meghatározásánál figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 4. § (7) bekezdésében rögzítettekre.

[32](5) Garzonházak esetében a 6. számú melléklet I/b. és II. pontjában meghatározott lakbért kell megfizetni a bérlőnek azzal, hogy a lakbérből kedvezmény nem adható.

[33](6) A 2001. március 31.-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlő 2012. június 1. napját követően egy alkalommal választhat, hogy a rendelet 4-6. §-ai alapján számított, vagy a 6. számú melléklete alapján megállapított lakbért fizeti meg.

[1]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[2]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[3]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[4]

módosította DMJV 38/2015. (XI. 19) önkormányzati rendelete. Hatályos 2016. január 1-jétől.

[5]

hatályon kívül helyezte a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. Hatálytalan 2001. december 1-jétől.

[6]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[7]

kiegészítette DMJV 26/2015. (VI. 25.) rendelete. Hatályos 2015. augusztus 1-jétől.

[8]

módosította a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[9]

módosította DMJV 21/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2013. május 1-jétől.

[10]

kiegészítette a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. 1. §-a. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[11]

kiegészítette a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. 1. §-a. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[12]

módosította a 23/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2011. július 15-től.

[13]

módosította 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[14]

módosította DMJV 15/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2016. május 1-jétől.

[15]

kiegészítette a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. 1. §-a. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[16]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[17]

kiegészítette a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. 3. §-a. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[18]

módosította 25/2009. (IX. 24.) rendelet 2. §-a. Hatályos 2009. október 1-jétől.

[19]

kiegészítette DMJV 21/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2013. május 1-jétől.

[20]

kiegészítette DMJV 31/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2013. július 1-jétől.

[21]

módosította DMJV 26/2015. (VI. 25.) rendelete. Hatályos 2015. augusztus 1-jétől.

[22]

módosította a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[23]

módosította a 39/2003. (XII. 23.) Kr. rendelet. Hatályos 2004. március 1-jétől.

[24]

kiegészítette a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[25]

módosította a 14/2003. (V. 29.) Kr. rendelet. Hatályos 2003. július 1-jétől.

[26]

módosította a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[27]

módosította a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet.

[28]

módosította a 31/2001. (XI. 21.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. december 1-jétől.

[29]

kiegészítette a 14/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. április 27-től.

[30]

kiegészítette a 14/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. április 27-től.

[31]

módosította a 14/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet. Hatályos 2001. április 27-től.

[32]

módosította 5/2002. (II. 28.) Kr. rendelet. Hatályos 2002. március 1-jétől.

[33]

kiegészítette DMJV 20/2012. (IV. 26.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2012. június 1-jétől.