Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Újbarok Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2014. 08. 01- 2019. 12. 12

Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012 (VIII.31.) önkormányzati rendelete

Újbarok Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2014.08.01.

Újbarok Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (továbbiakban: Étv.) való figyelemmel és végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékletét, a T-2 jelű Szabályozási tervet.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya Újbarok Község igazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket, előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyban, arra a rendelet feljogosítja.

2. A rendelet alkalmazása

2. § (1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi kötelező szabályozási elemek szerepelnek:

a) igazgatási terület határa, belterületi határ, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa,

b) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

c) építési övezetek, övezetek határa, építési övezeti és övezeti jelek,

d) építési hely,

e) művi- és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások,

f) védőtávolságok határai.

(2) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

helyi építési szabályzat

(önkormányzati rendelet-tervezet)

4. A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) falusias lakóterület

b) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

c) különleges területek.

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) erdőterület,

c) mezőgazdasági terület,

d) természetközeli terület,

e) különleges beépítésre nem szánt terület.

II. Fejezet

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

5. A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

5. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település rendelet hatálya alá eső lakóterületei falusias lakóterületbe soroltak.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben kell elhelyezni.

(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kézműipari, illetve kereskedelmi célú épületek helyezhetők el.

(4) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető, ha a vonatkozó, hatályos jogszabály

előírásai betarthatók.
(5) Az előkert méretét egyéb előírás hiányában a kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Új, még beépítetlen utcákban az előkert mérete legalább 5 m legyen. Az oldal- és hátsókertre vonatkozóan a vonatkozó, hatályos jogszabályt
kell alkalmazni, a rendelet egyéb előírásait is figyelembe véve.
(6) Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők, szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad.
(7) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak.
(8) Az építési övezetekben az épületeket igényesen, a hagyományos építészethez igazodva, természetes építőanyagokat alkalmazva kell kialakítani. Az épületek színezése a hagyományos színválasztás szerinti lehet (fehér vagy világos árnyalatú fal, vörös, ill. annak árnyalatai színű héjazat). A gépkocsi elhelyezését - új lakóépületeknél - az épületeken belül kell biztosítani. Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a beépítettség 30 %-ig.
(9) A kerítés építésének általános szabályait a vonatkozó, hatályos jogszabály
tartalmazza. Élő sövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterület felé drótfonatos kerítés csak élő sövénnyel együtt létesíthető.
(10) Az utcai kerítés legfeljebb 1,70 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető. Az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 3 m2 lehet. Az építési övezetekben elhelyezhetők kerti építmények (fedett, nyitott, maximum 20 m2 területű építmények) az építési hely határvonalán belül lehet elhelyezni. A telken belül medence elhelyezhető úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3-3 m-t el kell maradni.
(11) Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, meglévő telek is beépíthető, az építési övezetre előírt egyéb előírások betartásával. Ha már beépült a telek, akkor a jelenlegi beépítettségétől nagyobb arányban nem építhető be. A lakóövezetek telkein meglévő épületek az építési övezetben megengedett mértékig (beépítettség, építménymagasság) bővíthetők, a lakóövezetekben csak a megengedett funkciójú tevékenységek folytathatók.
(12) Az építési övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (nagy szállítást igénylő, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem folytathatók.
(13) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a)az egyes telkek területének legalább 50%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.
b)az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
c)a kialakult telekhatárnál és telekalakításkor egyaránt az alábbi ültetési távolságok tartandók új növénytelepítés esetén:
ca) szőlő ültetésekor minimum 0,8 m,
cb) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén min. 1,5 m,
cc) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében minimum 3,0 m,
cd) erdei fafaj esetében minimum 8,0 m.
6. Falusias lakóterület építési övezete

6. § (1) A falusias lakóterületeken legfeljebb kétlakásos lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény is.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Övezeti jel

min.kialak
telekter.
(m2)

min.kial.
telekszél.
(m)

max.beép
arány
(%)

min. zöldf.
arány
(%)

beép.-i
mód

max.
építm.mag.
(m)

Lf - 1

800

16

30

50

O*

4,5**

Lf - 2

800

16

30

50

O*

6,0
O: oldalhatáron álló beépítési mód
* kivételesen ikerházas, illetve 20 m-nél nagyobb telekszélesség esetén szabadonálló
beépítési mód is engedélyezhető
** A Fő utca északi oldalának telekvégeinél tervezett utcanyitás mentén 7,0 m
(3) Az építési övezetekben a legkisebb engedélyezhető építménymagasság 3,0 m, alapterület legalább 50 m2 lehet.

7. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

7. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház és üzemanyagtöltő is. Terepszint alatti építmények a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig.

(2) A gazdasági területek építési övezetének előírásai:

Övezeti jel

min.kialak.
telekter.
(m2)

min.kial.
telekszél.
(m)

max.beép.
arány
(%)

min. zöldf.
arány
(%)

beépítési
mód

max.
építm.mag
(m)

Gksz - 1

5000

40

40

20

SZ

12,0
SZ: szabadon álló beépítési mód
(3) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a)az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
b)az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
c)a növényfajok kiválasztásakor a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazása javasolt.
d)a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.
(4) A tervezett ipari és raktár-épületeket igényes kialakítású, 10-35° közötti hajlásszögű magastetős épületek legyenek.
(5) A bányatelekkel érintett területen az alábbi előírásokat kell alkalmazni:
a) ásványi nyersanyag kitermelése kizárólag a bányakapitánysági határozattal megállapított bányatelek határon belül, jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető;
b) a bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védel-méről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell;
c) a bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani (a tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon);
d) a tájba illesztés elősegítése miatt a növénytelepítés során a térségben honos fajok alkalmazását kell előnyben részesíteni;
e) az építési övezet előírásainak megfelelő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület hasznosítás kizárólag a bánya bezárását, illetve az utóhasznosításnak megfelelő tájrendezést követően történhet.
8. Különleges terület

8. § (1) A különleges terület a jellemző használat szerint a

a) Kt, temető építési övezetbe, valamint a
b) Kegyh, egyházi létesítmények építési övezetbe tartozik.

övezeti jel

kialakítható és beépíthető min.nagysága
m2

kialakítható és beépíthető legkisebb telek szélessége
m

beépítettség mértéke/zöldfelület
max. /min. %

Építmény-magasság
max. (m)
beépítési mód

Kt

3000

30

10/50

4,5 SZ

Kegyh

K

K

K

K
SZ: szabadonálló beépítési mód

9. § (1) A szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő 30 m-es sávban, ahol lehetséges (eddig nem történt sírkialakítás, beépítés). Ahol nem lehetséges az OTÉK szerinti 30 m-es védősáv kialakítása, ott azt a temető telekhatárán kívül kell megvalósítani a lehetőségekhez képest.

(3) Temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertészeti terv alapján történhet.

(4) A temető telekhatárától számított 50 m-en belül új élelmiszerkereskedelmi, vendéglátó épület, létesítmény nem helyezhető el, lakóépület elhelyezése az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával engedélyezhető.

10. Különleges, egyházi létesítmények építési övezete (Kegyh)

10. § (1) A Szabályozási terven különleges, egyházi létesítmények építési övezeteként (Kegyh) lehatárolt területen a helyi védelem alá vonandó római katolikus templom található.

(2) Az építési övezetben az összes beépíthetőségi paraméter kialakultnak tekintendő.

III. Fejezet

A beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai

11. Közlekedési és közműterület (Köu)

11. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közlekedési területek szabályozási szélessége az érvényben lévő szabályozási terv szerinti.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül a vonatkozó, hatályos jogszabály

szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.
(6) A magánutak kialakítását telekalakítási, és, a közforgalom számára megnyitottak esetében, útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A magánutakat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.
(7) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) 8113 j. összekötőút: K.V.B., B.V.b-C.
b) Helyi gyűjtőút: B.V.c-C.
c) Kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C.
d) Külterületi utak: K.VI.C.
(8) A település közútjai közül az országos utak önálló övezetet alkotnak. Övezeti jelük: Köu.
(9) Az országos utak külterületi szakaszai, és a vasútvonal mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az 1 sz. főút mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 100-100 m, a 8113 j. összekötő út mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50-50 m. A Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal mentén a védőtávolság értéke a szélső vágánytól mért 50-50 m. A vasúti területek mentén a védőtávolságon belül építményt csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Főosztály szakhatósági hozzájárulása alapján lehet elhelyezni, mely a MÁV Rt. Pályagazdálkodási Üzletág PLF területileg illetékes Területi Felügyeleti Osztálya előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra. Ebben általános feltételként rögzítésre kerül, hogy az érintett terület mindenkori tulajdonosai, használói tudomásul veszik a vasútvonal közelségét és a tervezett fejlesztését. Létesítményeiket a vonatkozó, hatályos jogszabályban
foglaltak betartásával valósítják meg, azaz létesítményének elhelyezésével és/vagy más műszaki beavatkozással biztosítják, hogy a vasút környezeti terhelése ne haladja meg a létesítményre megállapított környezeti terhelési határértéket. Ezt követően a vasútüzemből eredő semmiféle kárigénnyel, követeléssel a vasút üzemeltetőjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.
(10) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.
12. Erdőterület (E)

12. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint:

a. Ev:védő és
b. Eg: gazdasági
rendeltetésűek.
(2) Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Öve-zeti jel

beépíthető telek min.nagysága
ha

beépítettség mértéke
max.

beépítés módja

építmény-magasság
max. m

Ev

-

-

-

-

Eg

10

0,5

SZ

3,5
SZ: szabadonálló beépítési mód
(3) Az Ev övezetben kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Az Ev övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) A gazdasági rendeltetésű erdőterületeken (Eg) a (3) pontban meghatározott építményeken kívül az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 150 m2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(5) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 35°-45°közötti szimmetrikus tető-hajlásszöggel létesíthetők.
(6) Az erdőterületeken kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető szakmailag kellően megindokolt esetekben. Tömör kerítés az erdő övezetekben nem alakítható ki.
(7) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
13. Mezőgazdasági területek

13. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:

a) kertes és
b) általános
mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el,
b. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések, nyilvános illemhelyek nem helyezhetők el,
c. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők,
d. állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.

14. § (1) Az övezetben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.

(2) Az övezetben lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.

(3) A kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel

épület típus

kialakítható/beépíthető min. teleknagyság
(m2)

kialakítható/
beépíthető min. telekszélesség
(m)

beépítés módja

max. beépítési
%

max. építmény magasság (m)

Mk-1

G

800

12/8

>10: SZ
<10: O

3

3,5-4,5

Mk-2

G

1500

14/10

SZ

3

3,5-4,5
SZ: szabadon álló, O: oldalhatáron álló, G: gazdasági épület
(4) A kertes mezőgazdasági területen egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 60 m2 lehet.
(5) Az egyes övezetekben azokon a telkeken, melyeken a (3)-(4) bekezdésben meghatározott építési feltételek nem teljesülnek, az e rendelet hatálybalépése előtt jogerős építési engedély alapján létesített épületek felújíthatók, az alapterület bővítése nélkül átépíthetők, azonban nem bővíthetők. A 720 m2–nél kisebb területű telkeken álló épületek nem újíthatók fel és nem építhetők át, legfeljebb állagmegóvási munkák engedélyezhetők.
(6) Az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a. az épületek közötti legkisebb tűztávolságot (az épületek tényleges homlokzatmagassága) minden esetben be kell tartani,
b. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 5 m-re húzódjon,
c. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 20 m-re húzódjon.
(7) A kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító stb.) nem helyezhetők el.
(8) Az övezetben kerítés kizárólag élősövényből, fából, vagy dróthálóból létesíthető, legfeljebb 180 cm magasságú lehet.
15. Általános mezőgazdasági terület

15. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe (Má) a kertes területen kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Elsősorban tájkép védelmi okokból a terület művelési ága megőrzendő, az övezetben gyepgazdálkodás (kaszáló, legelő, rét) folytatandó.

(3) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökosziszté-mákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.

(4) Az övezetben épületek nem alakíthatók ki, továbbá az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely, önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

(5) Az övezetben kerítések nem létesíthetők.

16. Természetközeli terület

16. § (1) Természetközeli terület (Tk) övezetbe a közigazgatási terület északi részén található, Natura 2000 területként és az országos ökológiai hálózat részeként nyilvántartott karsztbokorerdő tartozik.

(2) A Tk övezetben épületek nem helyezhetők el.

(3) Az övezetben átjátszóállomás nem helyezhető el, táv- és hírközlő vezetékek kizárólag terepszint alatt létesíthetők, kivéve ha védendő érték veszélyeztetése miatt a természetvédelmi hatóság másként rendelkezik.

(4) A Tk övezetekben az erdő művelési ág megtartandó. A természetközeli élőhely védelme érdekében erdőfelújítás során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepíthetők, illetve természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.

17. Különleges beépítésre nem szánt terület, egészségügyi, szociális funkciójú övezet (Kkeü)

17. § (1) Az egészségügyi, szociális funkciójú különleges övezetben elsősorban egészségügyi vagy szociális célú épületek, létesítmények helyezhetők el; elhelyezhetők továbbá ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények, a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, és kialakíthatók sportpályák, zöldfelületek, játszóterek és pihenőhelyek is.

(2) A beépítésre nem szánt különleges terület övezetének részletes előírásai az alábbiak:

övezeti jel

beépíthető
telek min. nagysága
(m2)

beépíthető
telek legkisebb szélessége
(m)

beépítés módja

beépítettség max. mértéke
(%)

max.
építmény-magasság
(m)

Kkeü

5000 m2

30

SZ

2

7,5
SZ: szabadonálló
(3) Az övezetben az épületeket legalább 15 m-es elő-, oldal- és hátsókert betartásával kell elhelyezni. Az elhelyezendő épületek igényes kialakítással, magastetővel épüljenek. Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell alkalmazni.
(4) Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a)az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja.
b)épületek elhelyezése esetén az engedélyezési tervnek a kert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. Az egyes telkek zöldfelületeinek kialakítása az engedélyezési terv részét képező kertépítészeti terv alapján történhet.
c)a növényfajok kiválasztásakor a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növény-fajok helyezendők előtérbe.
d)a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
IV. Fejezet

Általános érvényű előírások

18. Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

18. § (1) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az építési engedélyhez kötött építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(3) A létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte tervi szinten biztosítandó.

(4) A beépítésre szánt területeken a meglévő telkek méretei a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetek előírt telekméreteitől (telekszélességtől, telekmélységtől és telekterülettől)‚ de új telket alakítani‚ telket megosztani csak az építési övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet. Új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(5) A szabályozási tervben megadott közterület (út) felőli építési vonal kötelező szabályozási elem, meglévő épület átépítését a terven jelölteknek megfelelően kell végezni. Ahol a terv változást nem jelöl, ott a kialakult építési vonalat kell megtartani.

19. Közműellátás és elektronikus hírközlés – általános előírások

19. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja, a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhető, ha legalább a részleges közműellátás rendelkezésre áll és szennyvízelvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés vonatkozásában jelen rendeletben szereplő előírások teljesülnek.

(5) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivíz-ellátás, a villamosenergia ellátás biztosított, továbbá szennyvíz-elvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés vonatkozásában a jelen rendeletben szereplő előírások teljesülnek.

20. Vízellátás

20. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

(2) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó, hatályos jogszabályban

foglaltak szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély kiadása csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával adható.

21. Vízelvezetés

21. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) A település talaj- és talajvíz-védelme érdekében a szennyvizek közvetlenül a talajban való szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre - sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, a vízügyi hatóság által igazolt, ellenőrzött vízzáró medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a. a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, átmenetileg (és ezt rögzíteni kell az építési engedélyben is) a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó-kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
b. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatároz.
(3) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének - a magasabb szintű jogszabályok előírásai szerint - meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez az illetékes államigazgatási szervek (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.
(4) Közvetlen az élővízbe szennyvizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(5) A patakok, tavak partélétől 6-6 m, a nyílt árkok mentén 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(6) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területek közül (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) a hatályos jogszabályokban meghatározott területek esetében
azokat egyéb célra hasznosítani, azok bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján az illetékes államigazgatási szerv (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével szabad.
(7) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglévő, nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a készítendő szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.)
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépí-tésre szánt területen belül, ahol ezt a készítendő szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén.
(8) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező, a vonatkozó, hatályos jogszabályban
foglaltak szerint.
(9) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb, 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(10) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos.
(11) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsibehajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(12) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében.

22. Villamosenergia ellátás

22. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.

(2) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, terület-gazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőség biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

23. Földgázellátás

23. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(2) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

24. Elektronikus hírközlés

24. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért terület-gazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utcabútorozási lehetőség biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca-bútorozási lehetőség biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

25. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. § (1) A település közterületein az alábbiak elhelyezése engedélyezhető:

a. hirdető, reklám berendezés elhelyezése, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedés biztonságot, és a közlekedési szakhatóság, valamint a közút kezelője is hozzájárulásukat adják,
b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,
c. köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,
d. utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra stb.) elhelyezése,
e. távbeszélőfülke elhelyezése,
f. építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése közterület-foglalási engedéllyel, meghatározott területre és ideig.
(2) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.
(3) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(4) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő:
telekhatártól, épülettől
a) kiskoronájú fa (lombátmérő 4-6 m) minimum 2,0 m,
b) középkoronájú fa (lombátmérő 6-12 m) minimum 2,5 m,
c) nagykoronájú fa (lombátmérő 12-20 m) minimum 3,5m
26. Műemlék- és településkép-védelem, régészeti lelőhelyek védelme

26. § (1) Helyi egyedi védelem alá vonandó a katolikus templom (hrsz. 41), valamint a Fő u. 8. sz. (4 hrsz.) alatti tájház épülete. A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(2) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

27. Levegőtisztaság-védelem

27. § (1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban

, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység
kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs és pihenési célú területet (különleges terület – idősek otthona, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(3) Diffúz légszennyezéssel járó tevékenységi célú létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha megfelelő intézkedéssel (pl. felület takarása, nedvesítése) a diffúz légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
(4) Kellemetlen szag, bűz keletkezésével járó tevékenységi célú létesítmény a közigazgatási területen nem létesíthető.

28. Talaj- és földvédelem

28. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.

(2) A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.

(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet.

(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(7) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,4 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 1,5 lábasnál nagyobb hajlásszögű (26,56°-nál nagyobb meredekségű) rézsűk nem alakíthatók ki. Az 1,4 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthetők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talajmegkötő, terjedő tövű növényzet telepítendő.

29. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

29. § (1) Újbarok a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású

. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok
előírásait figyelembe kell venni.
(2) Új beépítésre szánt területek kizárólag abban az esetben alakíthatók ki, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható. Beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható.
(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
(5) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok
előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.
(6) A csapadékvíz-elvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

30. Hulladékkezelés

30. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres időközönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell.

(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységi célú létesítmény kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl. fotólabor, gyógyszertár, fogorvosi szolgáltatás, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén létesíthetők.

(3) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok tárolására és feldolgozására szolgáló létesítmény a közigazgatási területen nem létesíthető.

31. Környezeti zaj elleni védelem

31. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. létesíthető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a vonatkozó jogszabályban

és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban
meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Újbarok zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba
tartoznak:
a)1. zajvédelmi kategória: Kkeü övezetbe sorolt területek,
b. 2. zajvédelmi kategória: Lf övezetekbe sorolt területek,
c. 3. zajvédelmi kategória: -
d. 4. zajvédelmi kategória: Gksz övezetekbe sorolt területek.

32. § (1) A táj domborzati jellegének megőrzése, a jellegzetes növény- és állatállomány és a táj változatos területhasználatának megőrzésére különös gondot kell fordítani.

(2) A közigazgatási területen található természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(3) Tájvédelmi szempontból az utak, vasutak menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell.

(4) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(5) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.

33. Védőtávolságok, védőterületek, építési korlátozások

33. § (1) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

a)vízügyi védőterületek: vízfolyás, csatorna partélétől 6 m, tározó, tó partélétől 10 m,
b)közlekedési védőterület külterületen országos főút tengelyétől számított 100-100 m, mellékutak tengelyétől számított 50-50 m,
c)távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően:
ca) földgáz távvezeték (NA 150) 60-63 bar, 20-20 m,
cb) elektromos távvezeték 120 kV 13-13 m 25-30kV 5-5 m,
cc) vízműkutak – vízügyi előírások szerint,
d)közművek védőtávolságai: a vonatkozó szabványok
szerint
(2) A közigazgatási területen (bel- és külterületen egyaránt) állattartás kizárólag jelen rendelet előírásai, a vonatkozó állategészségügyi, állatvédelmi és közegészségügyi jogszabályok és hatósági előírások, továbbá az önkormányzat állattartási rendeletének együttes figyelembe vételével folytatható.

34. Tűzvédelmi előírások

34. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat a hatályos tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

V. Fejezet

35. Záró rendelkezések

35. § (1) A rendelet 2012. október 1. napján lép hatályba.

(2) A jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásával Újbarok Község Önkormányzatának 9/2001.(X.10.) Kt. számú, 3/2002.(II.19.) Kt. számú és 8/2003. (IX.30.) számú rendeletei hatályukat vesztik.