Siófok Város Önkormányzata Polgármesterének 2/2021. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Siófok Város Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről
Hatályos: 2021. 01. 22- 2024. 11. 29
Siófok Város Önkormányzata Polgármesterének 2/2021. (I. 21.) önkormányzati rendelete
Siófok Város Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működési rendjéről1
2021.01.22.
(1) Siófok Város Önkormányzata a helyi épített környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének, magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából „Siófok Város Önkormányzatának Építészeti-műszaki Tervtanácsa” elnevezéssel tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) hoz létre és működtet.
(2) A Tervtanács Siófok város közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel működik, székhelye a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal (8600 Siófok, Fő tér 1.)
A Tervtanács jogállása, feladata
(1) A Tervtanács szakmai tanácsadó, véleményező testület, amelynek szakmai álláspontját a polgármester a településképi eljárás, valamint a településrendezéssel kapcsolatos eljárás során figyelembe vesz.
(2) A Tervtanács feladata a Siófok város közigazgatási területére készülő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének, magas színvonalának elősegítése és e körben különösen a meglévő településkép értékeinek védelme, a településkép harmonikus alakításának elősegítése, a településrendezési és településfejlesztési döntések hatékony érvényre juttatása, valamint az ezekkel ellentétes hatások mérséklése.
(3) A Tervtanács a jelen rendelet 4. §-a szerinti esetekben alakít ki szakmai álláspontot, amely nem helyettesíti a más jogszabályokban előírt egyeztetési és véleményezési kötelezettségeket.
A Tervtanács szervezete és működése
(1) A Tervtanács a településtervezésben vagy az építészeti-műszaki tervezésben, valamint az örökségvédelem területén kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből áll, létszáma – az elnököt is beleértve – legalább három, de legfeljebb hat fő, akik a Tervtanács ülésén szavazati joggal rendelkeznek.
(2) A Tervtanács elnöke a főépítész, akit a feladatellátással a polgármester bíz meg. A tervtanácsi elnöki megbízás megszűnik a főépítészi megbízás megszűnésével. Az elnök tartós akadályoztatása esetén helyettesítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) Az elnök feladata különösen a tervtanácsi ülés összehívása és vezetése, valamint a Tervtanács munkájának irányítása és szervezése. Az elnök által ellátandó kötelező feladatokat a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet tartalmazza.
(4) A Tervtanács két, de legfeljebb öt tagját a polgármester javaslatára a Tervtanács elnöke bízza meg legfeljebb két éves időtartamra.
(5) A két éves időtartam letelte előtt is megszűnik az állandó tervtanácsi tag megbízatása:
a) a tagságról történő lemondás esetén;
b) amennyiben a Tervtanács elnöke a polgármester javaslatára a megbízást visszavonja;
c) a tervtanácsi tag halálával.
(6) Az e rendelet 4. §-a szerinti építészeti-műszaki tervek készítője a Tervtanács elé benyújtandó kérelmet és valamennyi dokumentációt a tervtanácsi ülést megelőző legalább nyolc naptári nappal korábban, egy példányt papír alapon és elektronikus úton is megküldve köteles beadni a főépítész számára. A dokumentáció tartalmát a főépítésszel szakmai konzultáció keretében előzetesen egyeztetni kell. A Tervtanács csak az előzetes szakmai konzultáció alapján összeállított, hiánytalan dokumentációt bírálja el. A benyújtott kérelemnek meg kell felelnie a kapcsolódó eljárásra vonatkozó előírásoknak.
(7) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább – beleértve az elnököt is – három taggal ülésezik, amely létszám a Tervtanács határozatképességének feltétele.
(8) A Tervtanács a tárgyalandó témák függvényében havonként ülésezik, ugyanakkor indokolt esetben rendkívüli ülést is tarthat. A véleményezendő terveket az ülés résztvevői számára az ülést megelőző legalább három munkanappal korábban ki kell küldeni.
(9) A Tervtanács a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendről készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.
(10) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében a Tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételekkel rendelkező személyek közül eseti jelleggel bírálót kérhet fel, aki a Tervtanács ülésén tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt.
(11) A bíráló feladata a Tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb öt munkanapot kell biztosítani.
(12) A tervtanácsi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a Tervtanács elnöke és egy, az ülésen jegyzőkönyv hitelesítőként megválasztott tervtanácsi tag írnak alá.
(13) A Tervtanács működéséhez szükséges technikai, adminisztrációs feltételekről – ideértve az ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését és közzétételét is – a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Főépítészi Iroda gondoskodik.
(14) A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az Önkormányzat biztosítja, melyek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg.
(15) A Tervtanács működésének részletes szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet, valamint az e rendelet keretei között megállapított ügyrend tartalmazza. Az ügyrendet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogadja el az első ülésén.
A véleményezendő tervek köre
(1) Az alábbi építészeti-műszaki tervek készítője az engedélyezési kérelem benyújtása, illetve a bejelentés megtétele előtt köteles kikérni a Tervtanács szakmai álláspontját.
a) A településrendezési eszközök módosítása, valamint a településrendezési szerződések esetén;
b) Nem önkormányzati beruházásban készülő közterületet érintő, arculatot befolyásoló és így településképi szempontból vizsgálandó új építési tevékenységgel vagy felújítással, illetve korszerűsítéssel járó munkák esetén;
c) Az Önkormányzat beruházásában készülő új, vagy felújítandó, illetve korszerűsítendő építmények, épületek tervei esetén, amelyek a tervezői költségbecslés alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt és településképet érintenek;
d) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti védett építészeti, természeti értékek, műalkotások, vagy azok telkein történő építési tevékenységek esetén;
e) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti védetté nyilvánítás, valamint a védelem megszüntetésével kapcsolatos kezdeményezés esetén;
f) A kivételesen elhelyezhető épületek és építmények esetén;
g) Öt önálló rendeltetési egységnél több egységet magába foglaló építmények utcaképet érintő építési tevékenysége esetén;
h) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben elrendelt esetekben.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt terveken kívül a polgármester, a jegyző, a főépítész, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is kezdeményezheti egyes építészeti-műszaki terveknek a Tervtanács által történő véleményezését.
(3) A Tervtanács szakmai véleményével, állásfoglalásával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.
A Tervtanács működésének költségei
(1) A Tervtanács tagját ülésenként, mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán jelenléti ív szerint részt vett, valamint a bírálót a megbízás teljesítésekor a
(2) bekezdésben meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg. A Tervtanács tagjának nem jár díjazás, ha a Tervtanács működtetőjének köztisztviselője.
(2) A tiszteletdíj mértéke tervtanácsi tagok esetén napirendi pontonként, bírálók esetében megbízásonként 10 000 forint. Amennyiben az ülés öt tárgyalandó napirendi pontnál többet tartalmaz, a tervtanácsi tagok tiszteletdíjának mértéke ülésenként legfeljebb 50 000 forint.
(3) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes. Rendkívüli ülés megtartása esetén, illetve ha a Tervtanács összehívását az építtető vagy a tervező olyan esetben kéri, amikor azt jogszabály nem teszi kötelezővé, a tervtanácsi ülés és állásfoglalás költségeit a kérelmező téríti meg az Önkormányzat számára.
Vegyes és záró rendelkezések
(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.