Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 03. 15- 2021. 10. 14

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelete

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Előszállás Nagyközség Önkormányzata

(továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2424 Előszállás, Fő tér 3.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Előszállás Nagyközség Önkormányzat

Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az önkormányzat hivatala: Előszállási Polgármesteri Hivatal

(továbbiakban: hivatal)

(5) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 2424 Előszállás, Fő tér 3.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.eloszallas.hu

(7) Az önkormányzat működési területe megegyezik Előszállás nagyközség közigazgatási területével.

(8) Az önkormányzat intézménye:

a) Előszállási Patakparti Óvoda

aa) székhelye: 2424 Előszállás, Fő tér 3.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Az önkormányzat jelképeinek leírásait és használatuk rendjét az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 14/2019. (XI.4.) önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat által adható kitüntetések rendjét az „Előszállás Díszpolgára” cím, valamint az „Előszállásért Emlékérem” adományozásának rendjéről szóló 4/2018. (IV.26.) önkormányzati rendeletet állapítja meg.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok

3. § (1) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a következő településekkel:

  • a) Hajdújárás (Hajdukovo, Szerbia)

4. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

4. § (1) Az önkormányzat és hivatal részéről a helyben szokásos kihirdetés módja az Előszállási Polgármesteri Hivatal (Előszállás, Fő tér 3.) folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés, mely kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon kerül sor, mely kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) A kihirdetett rendeletet az interneten az önkormányzat hivatalos honlapján, és a Nemzeti Jogszabálytárban (www.njt.hu) is közzé kell tenni.

(4) A kihirdetett tartalom tekintetében tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen az ELŐ-SZÓ Kisbíró helyett című, az önkormányzat tulajdonát képező újságban, az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a háztartásokba eljuttatott tájékoztató levélben történő megjelentetés.

(5) A képviselő-testületi határozatok és az önkormányzati rendeletek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.

5. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ában meghatározott közzétételi lista megtalálható az önkormányzat hivatalos honlapján.

(2) A közzétételi lista vezetéséről a jegyző gondoskodik.

6. § A nyilvános képviselő-testületi ülés vagy bizottsági ülés előterjesztései és jegyzőkönyvei, illetve a zárt képviselő-testületi ülésen vagy bizottsági ülésen hozott döntések a polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetőek.

5. Az önkormányzat hivatalos lapja

7. § Az önkormányzat hivatalos lapja az „ELŐ-SZÓ Kisbíró helyett” című kiadvány.

6. Az önkormányzat feladat- és hatásköre

8. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatokat.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) foglalt kötelező feladatokon túl – az önkormányzat anyagi és személyi lehetőségeinek figyelembevételével – az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

  • a) civil szerveződések támogatása,
  • b) önkormányzati konyha működtetése,
  • c) „ELO-SZÓ Kisbíró helyett” című önkormányzati újság kiadása.

(3) Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

9. § (1) Az önkormányzat jogállását az Mötv. 41. § határozza meg.

(2) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(3) A helyi önkormányzat jogi személy.

(4) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

10. § (1) A helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. 13. § -a és 23. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

11. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a társulására, a jegyzőre. Az 1. melléklet tartalmazza az átruházott feladatokat és hatásköröket.

(3) Az képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az Mötv. 42. §-a rendelkezik a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokról.

II. FEJEZET

7. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása

12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt - 7 fő. A képviselők névjegyzékét az 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ülésein a személyes részvétel hiányában a szavazati jog semmilyen formában nem gyakorolható.

13. § (1) A képviselő-testület ülésformái a következők:

  • a) alakuló ülés,
  • b) rendes ülés,
  • c) rendkívüli ülés,
  • d) közmeghallgatás.

14. § (1) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, amelyekről hang-, film– és videofelvétel készíthető.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

15. § (1) A helyi kábel tv-ben és a települési hirdetőtáblákon közzé kell tenni a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

(2) A meghívót ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is.

(3) Az ülés írásos előterjesztései - az adatvédelmi szabályok betartásával - megtekinthetők munkaidőben, a polgármesteri hivatalban.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a kábel tv-ben és a hirdetőtáblákon nyilvánosságra kell hozni.

(5) A település lakóinak tájékoztatásáért a jegyző felelős.

8. A képviselő-testület alakuló ülése

16. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül – az Mötv. 43. §-ában meghatározott szabályok szerint – a polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

  • a) a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,
  • b) a polgármester és a képviselők eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízólevelek átadása,
  • c) a polgármesteri program ismertetése,
  • d) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
  • e) a bizottságok megválasztása, nem képviselő bizottsági tagok eskütétele, esküszöveg aláírása,
  • f) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása az alpolgármester választásának lebonyolításához,
  • g) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízó-

levelének átadása,

h) tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,

i) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

j) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

k) tájékoztatása a KOMA adatbázisba való felvétel szabályairól,

l) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, vagy annak előkészítése a következő ülésre,

m) döntés az önkormányzati társulásokba való delegálásról.

(4) A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke, az alpolgármestertől és a nem képviselő bizottsági tagoktól a polgármester veszi ki az esküt.

(5) Az alakuló ülésről távollévő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(6) Időközi választás esetén, a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első képviselő-testületi ülésen teszi le az esküt.

9. A képviselő-testület rendes ülése

17. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja, az ülések kezdő időpontja 17 óra. Ettől eltérni csak tartós akadályoztatás esetén, vis maior esemény bekövetkezése miatt, sürgős döntést igénylő helyzetekben továbbá egyéb esetekben lehet.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester az Mötv. 45. § -a szerint hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(4) A polgármester és az alpolgármester, egybefüggően, legalább 3 héten át tartó, egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a) az ülés helyét, idejét,
  • b) a megtárgyalandó napirendeket, azok előadóit,
  • c) az előterjesztés formáját (szóbeli, vagy írásbeli),
  • d) az előre tervezhető zárt ülést.

(6) A meghívót a polgármester írja alá.

18. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 munkanappal írásban, papíralapon, indokolt esetben digitális formában (adathordozó eszköz átadásával) kell kézbesíteni.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(3) A meghívó mellékletét az írásbeli előterjesztések, rendelet-tervezetek, határozati javaslatok képezik.

(4) A meghívó mellékleteit a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület bizottságának tagjai és a meghívottak digitális formában (adathordozó eszköz átadásával), indokolt esetben papír alapú formátumban kapják meg.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

  • a) képviselőket,
  • b) a jegyzőt,
  • c)
  • d) az önkormányzat bizottságának beszámolásakor a bizottság nem képviselő tagjait,
  • e) a - véleményezési körébe tartozó témában - a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,
  • f) a polgármesteri hivatal napirenddel érintett dolgozóit,
  • g) a napirenddel érintett, a képviselő-testület által felkért szakértőket,
  • h) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart,
  • i) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,
  • j) a helyi civil szerezetek, mint önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körükbe tartozó napirend tárgyalásakor,
  • k) a napirenddel érintett egyház képviselőjét,
  • l) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő képviselők egyéb jogosítványaikon túl szavazati joggal, a b)-l) pontjában szereplő meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

20. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, az Előszállási Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében (Előszállás, Fő tér 3.) tartja ülését.

(3) Az ülés a tárgyalandó napirend figyelembevételével más helyszínen is megtartható. Más helyszín lehet a Kossuth Lajos Művelődési ház és a könyvtár.

(4) A félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat 5 munkanapon belül meg kell tárgyalnia a képviselő-testületnek.

(5) A képviselőtestület a nyári ülésszünetet minden év július 1-től augusztus 15-ig tartó időszakban állapítja meg.

21. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben.

(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehetnek részt.

(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja szóban vagy írásban:

  • a) a polgármester,
  • b) bármely képviselő,
  • c) a jegyző,
  • d) az érintett személy.

(4) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni.

(5) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pont esetében a kérelemről a képviselő-testület határozattal dönt.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont esetében az indítványról a képviselő-testület minősített döntéssel, határozattal dönt. Üzleti érdeknek tekinthető az indítvány elbírálásánál minden olyan adat, mely a napirendi pont érintettjeinek pénzügyi helyzetére, üzleti tervére, jövőbeni terveire vagy jelen üzleti helyzetére vonatkozik, és annak nyilvánosságra kerülése az érintettet vélhetően vagy bizonyosan hátrányosan érintené.

(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a következő személyek tekinthetnek be:

  • a) a polgármester,
  • b) a jegyző,
  • c) a képviselő-testület tagjai, továbbá
  • d) a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője.

(9) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a zárt ülést követően nyílt ülésen nyilvánosságra kell hozni.

10. A tanácskozás rendje és fenntartása

22. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akinek munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

23. § (1) A képviselő- testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

  • a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmeztetheti;
  • b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ;
  • c) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót;
  • d) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót.
  • e) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az

ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása a polgármester rendreutasítását vonja maga után.

11. A képviselő-testület ülésének vezetése

24. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, majd javaslatot tesz a napirendi pontokra.

(2) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(3) Határozatképtelenség esetén 5 munkanapon belüli időpontra kell újra összehívni a képviselő-testületet.

(4) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

  • a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került és a kiegészítés új információkat tartalmaz, időtartama a vita megkezdése előtt legfeljebb 2 perc lehet,
  • b) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
    • ba) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk.
    • bb) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, ha a polgármestertől engedélyt kapnak rá.

(5) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester vagy a mindenkori levezető elnök adja meg a szót.

(6) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(7) A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(8) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető polgármestertől – írásban – bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

(9) A „személyes érintettség” miatt az ismételt felszólalás lehetőségét biztosítani kell 2 percben.

(10) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik vagy a testület – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja.

25. § (1) A vita lezárása után a polgármester szót ad:

  • a) a napirend előadójának, aki az elhangzott kérdésekre, hozzászólásokra választ ad,
  • b) a napirenddel kapcsolatban felmerülő ügyrendi kérdés esetén a képviselő-testület tagjának.

(2) A vita lezárását követően a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét, majd kimondja a képviselő-testület döntését.

(4) A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés esetén köteles felszólalni.

26. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalból történő kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén az ülést vezető a képviselőt szóbeli figyelmeztetésben részesíti.

27. § (1) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

  • a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti,
  • b) rendreutasítja azt, aki a testületi ülés méltóságát vagy másokat sértő kifejezést használ, a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  • c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót,
  • d) amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségi szavazatával.

(2) A félbeszakadt ülés után a polgármester ismételten megállapítja a határozatképességet és szükség esetén javaslatot tehet a jegyzőkönyv hitelesítők személyére.

28. § A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban foglalt esetekben.

29. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

  • a) a képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadásához,
  • b) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatáshoz,
  • c) alapítvány létesítésénél,
  • d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása esetén.

12. A képviselő-testület rendkívüli ülései

30. § (1) A képviselő-testület ülését az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben kötelező összehívni.

(2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

13. Közmeghallgatás

31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás célja, az állampolgárok, civil szervezetek, egyesületek, egyéb érintettek tájékoztatása a közérdeket érintő aktuális témákról, továbbá hogy mindezek a szervek a képviselő-testülethez, képviselőkhöz, alpolgármesterhez, polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, közérdekű bejelentéseket tehetnek.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a hivatalos honlapon és a helyben szokásos módon kihelyezett tájékoztatásról a jegyző gondoskodik a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

(7) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdések és javaslatok tekintetében a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § - 3. §-ai szerint kell eljárni.

(8) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.

14. A munkaterv, a napirendi pontok előkészítése

32. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A képviselő-testület munkatervet évente készít.

(2) A munkaterv-tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévben a januári rendes ülésre.

(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

  • a) képviselőktől,
  • b) képviselő-testület állandó bizottságaitól,
  • c) a jegyzőtől,
  • d) önkormányzati intézmények vezetőitől,
  • e) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől, melyeket a polgármester fontosnak tart.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  • a) a képviselő-testület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését,
  • b) a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat,
  • c) azokat a témákat, amelyeket valamely önkormányzati bizottság nyújt be,

illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez a település egészét, vagy részét érintő közmeghallgatást, vagy más tanácskozást kell tartani,

e) a napirend megtárgyalásának időpontját, hónap, nap megjelölésével,

f) közmeghallgatás tervezett időpontját,

g) munkatervben szereplő témák előterjesztőit,

h) témák előzetes bizottsági megtárgyalásának szükségességét.

33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselő javaslatokat - a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A képviselő-testület által meghatározott napirend sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot.

18. § A képviselő-testület ülésének napirendjét, eltérő javaslat hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

  • a) a polgármester két ülés között tett intézkedéséről, valamint egyéb eseményekről szóló tájékoztatója,
  • b) a jegyző tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról,
  • c) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
  • d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
  • e) egyéb tájékoztatók,
  • f) interpellációk,
  • g) kérdések,
  • h) egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok,
  • i) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok.

15. Az előterjesztés és az előterjesztés rendje

34. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, valamely bizottság, a polgármester, a jegyző vagy valamely képviselő-testület által a munkatervben szereplő előzetesen javasolt

  • a) rendelettervezet,
  • b) határozati javaslat,
  • c) egyéb beszámoló,
  • d) tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 8 nappal írásban vagy elektronikusan kell benyújtani.

(3) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

  • a) a képviselők;
  • b) a polgármester és az alpolgármester,
  • c) a bizottságok,
  • d) a jegyző,
  • e) önkormányzat által alapított intézmények vezetői,
  • f) a társulás,
  • g) akit a polgármester felkér.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  • a) az előterjesztő megnevezését;
  • b) az előterjesztés iktatószámát;
  • c) az előterjesztés készítőjét;
  • d) az előterjesztés tárgyát;
  • e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;
  • f) a döntési javaslatok indokait;
  • g) a rendelet tervezetét;
  • h) határozati javaslatot abban az esetben, amennyiben a napirend bonyolultsága, összetettsége indokolja;
  • i) a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését; a végrehajtás határidejét.

(5) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(6) Előterjesztés módja az (1) bekezdésben foglalt esetekben csak írásos lehet.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl kizárólag írásbeli előterjesztésként tárgyalhatók a(z)

  • a) népszavazási kezdeményezés
  • b) intézmény alapításával kapcsolatos ügyek
  • c) társulási megállapodást érintő ügyek
  • d) egészségügyi feladatellátási szerződéseket érintő ügyek.

(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

35. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

  • a) tárgy pontos meghatározása
  • b) az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek) megnevezése,
  • c) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,
  • d) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést;
  • e) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia

kell az alternatívákat,

f) a határozatban rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő visszavonását,

esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),

g) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel

kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,

h) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő

végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.

i) Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl.: „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ……év ………….hó…..nap”).

j) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására.

k) Az éves munkatervben meg kell határozni, hogy adott tárgyban készülő előterjesztésnek a teljes szövege vagy annak csak a kivonata kerül-e a meghívóval együtt kiküldésre.

l) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

m) Az írásbeli előterjesztésen – amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi – fel kell tüntetni, az adatkezelés módját.

36. § A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni.

16. Kérdések

37. § (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén az Mötv. 32. § (2) b) pontjában szabályozottaknak megfelelően kérdést tehet fel.

(2) Az előterjesztőhöz a tanácskozási joggal résztvevők is intézhetnek kérdéseket, amelyekre az előterjesztő az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles választ adni.

(3) A kérdést az arra feljogosítottak, legkésőbb az ülés időpontját megelőző munkanap 12 óráig a polgármesteri hivatalba beadott írásos formában is benyújthatják.

(4) A testületi ülés előtt benyújtott kérdéseket a polgármester ismerteti a képviselőkkel.

(5) A kérdés intézésébe be kell vonni a kérdést feltevőt. Ha a kérdező az ülésen nincs jelen, úgy kérdését előterjeszteni sem lehet.

38. § A képviselő-testület döntése alapján a kérdésekre írásban is történhet válaszadás. Ebben az esetben a választ meg kell küldeni a képviselőknek is.

17. Sürgősségi indítvány

39. § (1) A képviselő a – képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt tehet, melynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

40. § (1) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

  • a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél papír alapon, vagy elektronikus módon.
  • b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
  • c) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
  • d) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
  • e) Amennyiben a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

(2) A képviselői indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

41. § A képviselő-testület a sürgősség elutasítása esetén az indítványt egyszerű napirendként tárgyalja és az ülés napirendjének megállapításakor határoz az indítvány napirendbe sorolásáról.

18. Nyílt szavazás

42. § . (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen, a képviselő-testületi ülésén lehet.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén a jelenlévő képviselők többségi támogatásával név szerinti szavazás is elrendelhető.

(3) A polgármesternek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a végleges határozatot.

(4) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(5) A polgármester képviselői javaslatra, a képviselők több mint felének támogató szavazatával ugyanazon ülés napirendi pontjának esetében legfeljebb egy alkalommal ismételt szavazást rendelhet el.

43. § (1) Szavazni „Igen”, „Nem” és „Tartózkodás” kinyilvánításával lehet.

(2) A szavazás eredményének megállapítása során a „Tartózkodás” „NEM” szavazatnak minősül.

(3) Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott kérdést elutasítottnak kell tekinteni, melyet elutasító határozatba kell foglalni.

19. Név szerinti szavazás

44. § . (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő képviselők egynegyede vagy a polgármester indítványára vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni. Szabályairól az Mötv. 48. § (3) bekezdése rendelkezik.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

20. Titkos szavazás

45. § . A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

46. § (1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, hivatalos pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Szavazni a jelölt(ek) neve mellett, illetve a döntési alternatívák mellett elhelyezett körben, egymást metsző két vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat; ha:

  • a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;
  • b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;
  • c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;
  • d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési

alternatívát jelölt meg a szavazólapon.

47. § (1) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által esetenként megválasztott, 3 tagból álló bizottság bonyolítja le.

(2) Az eseti bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

  • a) a szavazás helyét és időpontját;
  • b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;
  • c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet az eseti bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.

48. § A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

21. A testület döntései

49. § (1) A képviselő-testület

  • a) önkormányzati rendeletet alkot és
  • b) képviselő-testületi normatív és egyedi határozatokat hoz.

50. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 42. § 1. pontja alapján alkot önkormányzati rendeleteket.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

  • a) a polgármester, az alpolgármester,
  • b) a képviselő-testület bizottsága,
  • c) képviselő,
  • d) jegyző.

(3) Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

(5) A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(6) A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(7) A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.

(8) A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(10) A megalkotott rendelet kihirdetetté válik az e rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott helyben szokásos módon való kihirdetéssel. A kifüggesztés időtartama 15 naptári nap.

51. § (1) A képviselő-testületi határozat megalkotását

  • a) a polgármester,
  • b) az alpolgármester,
  • c) képviselő,
  • d) bizottság elnöke,
  • e) a jegyző

kezdeményezheti.

(2) A határozati javaslatot az azt alátámasztó előterjesztéssel együtt írásban, a polgármesternek vagy a jegyzőnek kell benyújtani, majd azt a soron következő ülésen a képviselő-testület napirendjére fel kell venni.

(3) Amennyiben önkormányzati határozat megalkotására az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérő személy tesz javaslatot, arról a képviselő-testületet a jegyző a következő soros ülésén tájékoztatja.

(4) A határozati javaslatra vonatkozó módosító javaslatokról a képviselő-testület külön-külön határozattal dönt, majd a polgármester azok figyelembevételével szavazásra bocsájtja a végleges határozati javaslatot.

(5) Az önkormányzati határozat-tervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

52. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti nyilvántartásának vezetéséről.

(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a szükséges intézkedések haladéktalan megkezdéséért és az érintett határozatról történő értesítéséért.

(3) A jegyző a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről a határidőt követő rendes ülésen beszámol a képviselő-testület felé.

(4) A határidőben nem teljesült határozatra – az elmaradás okáról való tájékoztatással egyidejűleg – határidő hosszabbítás kérhető, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

22. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

53. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv nem szó szerinti elhangzás alapján készül, a jegyzőkönyv a tanácskozás és a hozzászólások lényegét tartalmazza (nem szó szerinti jegyzőkönyv).

(2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

  • a) eredeti példányát a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni, továbbá
  • b) az eredeti példányt elektronikus formátumban, a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni az üléstől számított 15 napon belül a Fejér Megyei Kormányhivatalnak, majd
  • c) ugyanezen elektronikus példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell tölteni a nyilvánosság biztosítására, ahol a választópolgárok azt megtekinthetik.

(3) A jegyzőkönyv tartalmára és készítés szabályaira az Mötv. 52. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A jegyzőkönyv az (1) és (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

  • a) az ülés helyét és időpontját,
  • b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve azt, ha távolmaradását nem jelezte,
  • c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat,
  • d) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
  • e) aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(5) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

  • a) a képviselő-testületi ülés meghívóját,
  • b) a jelenléti ívet,
  • c) az előterjesztéseket,
  • d) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólásokat,
  • e) a rendelet-, valamint a határozattervezeteket egy-egy példányban,
  • f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
  • g) a jegyző által benyújtott törvényességi észrevételt,
  • h) az elfogadott rendeletet.

(6) A képviselő-testület nyílt üléséről hang- és képfelvétel készülhet, melyet a képviselő-testület a település kábeltelevízió rendszerén közzétesz.

(7) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester javaslatára, egyszerű többséggel, az ülés napirendjeinek tárgyalását követően, az ülés bezárása előtt megválasztott két képviselő hitelesíti. Jegyzőkönyv hitelesítő kizárólag olyan képviselő lehet, aki az ülés teljes időtartama alatt jelen volt.

54. § A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi ülések előterjesztései és jegyzőkönyvei eredeti példányába, azzal, hogy az eredeti jegyzőkönyvek anyagát a polgármesteri hivatalban csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

55. § A zárt ülési jegyzőkönyvet belső használatra szolgáló iratanyagként elkülönítve, illetéktelenek számára hozzá nem férhető módon, elzárva kell tárolni és kezelni, amelyről a jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

23. Az önkormányzati képviselő

56. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény, és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

24. A települési képviselő kötelezettségei

57. § (1) A képviselő köteles:

  • a) részt venni a képviselő-testület munkájában,
  • b) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,
  • c) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, vagy telefonon,

vagy szóban, vagy elektronikus formában előzetesen jelezni a polgármesternek,

d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott bizalmas információt megőrizni, annak a saját maga vagy más előnyére, illetve hátrányára való felhasználásától tartózkodni,

e) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt bejelenteni,

f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

g) összeférhetetlensége esetén az Mötv. 36. § és 37. §-ai szerint eljárni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 39. § alapján.

i) kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói nyilvántartásba az Mötv.38. § (4) bekezdése alapján.

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

58. § A képviselő a képviselő-testület külön rendeletében meghatározottak szerint tiszteletdíjra jogosult.

59. § (1) Az Mötv. 32. §-ában vagy e rendelet 57. §-ában meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület egyedi elbírálás alapján, a kötelezettségszegés súlyához igazodó időtartamra és mértékben csökkentheti vagy megvonhatja.

(2) A képviselőt megillető tiszteletdíj nem fizethető ki a képviselőnek arra a hónapra:

  • a) melyben e rendelet 59. §-ában meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a részvételével működő testület üléséről igazolatlanul hiányzik,
  • b) az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét nem jelenti be.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek, ha a képviselő önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy a részvételével működő testület ülésén megjelenni nem tud, vagy ha betegsége akadályozza kötelességének teljesítésében.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakat a képviselő-testület bizottsága tagjára is alkalmazni kell.

25. A képviselő-testület bizottságai

60. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, a döntéseinek előkészítésére és a döntések végrehajtására 2 állandó bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok legalább 3, legfeljebb 5 tagból állnak.

61. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre, tagjainak névsorát

e rendelet 3. függeléke tartalmazza:

a) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, létszáma: 3 fő (2 fő önkormányzati képviselő és 1 fő nem képviselő bizottsági tag),

b) Kulturális, Szociális és Sportbizottság, létszáma: 5 fő (3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő nem képviselő bizottsági tag).

62. § (1) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 2. melléklete rögzíti.

(2) A bizottságok általános feladat- és hatásköre:

  • a) előkészítik a képviselő-testület döntéseit,
  • b) szervezik és ellenőrzik a testület döntéseinek végrehajtását,
  • c) állást foglalnak a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekről,
  • d) ellátják a törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

(3) A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatának kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot bízza meg.

(4) A képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségének és méltatlanságának vizsgálatával kapcsolatos eljárás lebonyolításával a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot bízza meg.

63. § A bizottság létrehozására, az elnök és tagjainak megválasztására az Mötv. 58. §-ának szabályait kell alkalmazni. A bizottság elnökének, tagjainak személyére a polgármester, bármely települési képviselő javaslatot tehet.

64. § A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

26. A képviselő-testület bizottságainak működése

65. § (1) A bizottság működésére az Mötv. 60. § és 61. §-ának szabályai vonatkoznak.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottság ülését:

  • a) a képviselő-testület döntése alapján,
  • b) a polgármester indítványára,
  • c) a bizottsági tagok legalább 50 %-ának az indítványára.

(4) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani, megállapodás alapján az adott téma együttes ülésének megtárgyalásáról dönthetnek.

(5) Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként külön-külön történik.

(6) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak többsége jelen van.

(7) A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek

(8) Az elnök a bizottsági ülés előtt hat nappal írásban értesíti a jegyzőt:

  • a) az ülés időpontjáról,
  • b) tárgyalandó napirendekről,
  • c) az egyes napirendekhez meghívottak nevéről, elérhetőségéről.

(9) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, a képviselőket, továbbá a napirendi pont jellegétől függően a polgármesteri hivatal szakügyintézőjét a napirendi pont tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

66. § (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottság működésére az Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) E rendelet 62. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok témáját érintő döntést a bizottság előterjesztése alapján és a bizottság állásfoglalásával együtt kell a képviselő-testületnek benyújtani.

67. § (1) A bizottság zárt ülést az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdések figyelembe véve tart.

(2) Zárt bizottsági ülés nem tartható együttes ülés keretében.

(3) A bizottság zárt ülésén hozott döntésről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

68. § A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot megőrizni.

69. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ban, valamint e rendelet 53. §- 55. §-aiban foglaltak az irányadóak azzal, az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvénél nem alkalmazandók jegyzőkönyv hitelesítők.

(3) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(4) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátását a polgármesteri hivatal végzi.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

27. A polgármester

70. § A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, a képviselő-testület tagja, aki megbízatását főállásban látja el.

71. § (1) A polgármester illetményére a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségtérítésre jogosult, amelynek mértéke a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

72. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester egyéb feladatai:

  • a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyeket az 1. melléklet tartalmaz,
  • b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,
  • c) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,
  • d) szerdai munkanapokon, a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében fogadónapot tart,
  • e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a Mötv. 68. § (2) bekezdésében foglaltak szerint két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, - a Mötv. 42. §-ában felsorolt ügyek kivételével – a képviselő-testület helyett polgármester jogosult a döntés meghozatalára.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, valamennyi halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(5) A polgármesternek 3 napnál nem hosszabb időtartamú szabadsága esetén utólagos bejelentési kötelezettsége van a képviselő-testület felé, 3 napnál hosszabb szabadság esetén előzetes bejelentési kötelezettsége van, amelyekről a képviselő-testület határozattal dönt.

28. Az alpolgármester

73. § (1) A képviselő-testület - a tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, az új képviselő-testület alakuló üléséig tartó megbízatással - 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester megválasztására, jogállására az Mötv. 79. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

(4) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogköre.

(5) Az alpolgármester minden hónap utolsó csütörtöki munkanapján, 15-16 óráig a polgármesteri hivatalban fogadóórát tart.

74. § (1) Az alpolgármester illetményére a képviselő-testület alakuló ülésén, a polgármester tesz javaslatot, és a képviselő-testület dönt róla, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségtérítésre jogosult, amelynek mértéke a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

(3) Az alpolgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

29. A jegyző

75. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt. A polgármester aljegyzőt nem nevez ki.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

  • a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • b) az üléseken szóban, azt követően írásban köteles jelezni, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,
  • c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
  • d) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,
  • e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
  • f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
  • g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról,
  • h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
  • i) a testületet évente tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

76. § (1) A jegyzőt annak távollétében a műszaki-szociális feladatokat ellátó vezető-főtanácsos besorolású köztisztviselő helyettesíti.

(2) Amennyiben a jegyző és az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselő egyaránt tartósan akadályoztatva van, vagy mindkét álláshely betöltetlen – legfeljebb 6 hónap időtartamra –, a polgármester más település jegyzőjét kéri fel a jegyzői feladatok átmeneti ellátására és köt megállapodást a helyettesítő jegyző feletti munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre e rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

77. § A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja. A jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

30. A polgármesteri hivatal

78. § (1) A képviselő-testület Előszállási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel, az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat– és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervet hoz létre.

(2) A Hivatal az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel, önálló bankszámlaszámmal rendelkező költségvetési szerv.

(3) A képviselő-testület, a jegyző előterjesztése alapján meghatározza az Előszállási Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában a hivatal:

  • a) jogállását,
  • b) alapadatait,
  • c) irányítását,
  • d) vezetését,
  • e) hivatali szervezetét, egységeit,
  • f) kapcsolatait,
  • g) működési rendjét (ügyfélfogadását),
  • h) a helyettesítés szabályait,
  • i) a munkáltatói jogkör gyakorlását,
  • j) a munkakör átadás – átvétel szabályait,
  • k) a kiadmányozás rendjét,
  • l) a belső kontrollrendszer szabályait,
  • m) a költségvetési és gazdálkodási rendjét,
  • n) a munkakörökhöz tartozó feladatokat.

31. Társulások

79. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 87. §-ának felhatalmazása alapján jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre a 88. §- 93. §-ában foglalt szabályok szerint.

(2) A társulásba való belépést a polgármester kezdeményezi a jegyző véleménye alapján.

(3) A társulásba való belépés előterjesztésében utalni kell annak előnyeire, hátrányaira, a társulás működésének finanszírozására. Az előterjesztés mellékletét a társulási szerződés, megállapodás tervezete képezi.

IV. FEJEZET

32. Falugyűlés

80. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, valamint a jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, a tárgyalandó témákról a helyben szokásos módon kell a lakosságot értesíteni, a rendezvény előtt legalább 5 nappal, e rendelet 4. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

33. Képviselői fogadóóra

81. § (1) A képviselők a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás céljából képviselői fogadóórákat tarthatnak.

(2) A képviselői fogadóóra megszervezését, a fogadóórát tartó képviselő bejelentése alapján a polgármesteri hivatal végzi.

V. FEJEZET

34. Az önkormányzat vagyona

82. § (1) A helyi önkormányzat vagyonáról, az ezzel kapcsolatos jogosultságokról, szabályokról az Mötv. 106. § - 110. § -a rendelkezik.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(3) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

35. Az önkormányzat költségvetése

83. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) alapján költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 87. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

  • 36. Gazdasági program

84. § . (1) Az Mötv. 116. §-a rendelkezik a képviselő-testület gazdasági programjának megalkotásáról, tartalmáról és megalakításának szabályairól.

(2) A képviselő-testület a gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(3) Amennyiben a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

(4) A polgármester a gazdasági program-tervezetről a bizottságok véleményét kikéri, és a véleményeket a képviselő-testületi előterjesztéshez csatolja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésén.

37. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

85. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megállapodás alapján, külső ellenőr megbízásával gondoskodik.

VI. FEJEZET

38. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása

86. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

  • a) a helyiséghasználatot,
  • b) a Hivatal közreműködésével
    • ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
    • bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

39. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

87. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(2) A képviselő-testületi hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

VII. FEJEZET

40. Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2014.(I.31.) számú önkormányzati rendelete, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 19/2014. (X.17.) önkormányzati rendelete, és a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 24/2015. (XII.21.) önkormányzati rendelete.