Dunabogdány Község Önkormányzata 16/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 10. 23- 2021. 10. 25

Dunabogdány Község Önkormányzata 16/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.10.23.

Dunabogdány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, és 59. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe, pecsétjei, jogállása

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunabogdány Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye és levélcíme: 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.dunabogdany.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levélcíme: info@dunabogdany.hu

(5) Az önkormányzat működési területe: Dunabogdány Község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétjei:

a) Dunabogdány Község Önkormányzata, körbélyegző, középen a Magyarország címerével és

b) Dunabogdány Község Polgármestere, körbélyegző, középen a Magyarország címerével.

Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Az önkormányzat Dunabogdány Község történelmi hagyományai iránti tisztelete jeléül az alábbi jelképeket határozza meg:

a) Dunabogdány címere;

b) Dunabogdány zászlaja.

(2) Az Önkormányzat a következő kitüntetéseket határozza meg:

a) Dunabogdány Díszpolgára;

b) Dunabogdány Tiszteletbeli Polgára;

c) Dunabogdány Kultúrájáért kitüntető cím.

(3) Az önkormányzat a jelképek és kitüntetések leírásáról, illetve odaítélésük és használatuk rendjéről külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.

Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

3. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai: Leutenbach (Németország).

(2) Térségi kapcsolatai: Ister-Granum Eurorégió, Dunakanyari Önkormányzati Társulás, Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

(3) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más települési képviselő-testületekkel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat társulást.

(4) A képviselő-testület feladatai megvalósítása során számit a lakosság önszerveződő közösségeinek közreműködésére is, velük együttműködési kapcsolatot tart fenn. Ennek formái: kölcsönös részvétel a rendezvényeken, önkormányzati rendezvényekre meghívás, vizsgálatokban való részvételekre felkérés, vélemény, javaslat kérése.

II. Fejezet

Az önkormányzati jogok, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

4. § (1) Közfeladatok önkéntes vállalását megelőzően, illetve annak megszüntetése esetén a polgármester egyeztető eljárást folytat.

(2) Az egyeztetésbe be kell vonni az illetékes bizottságot, a jegyzőt és szükség szerint külső szakértőt vagy szakértőket.

(3) Az önként vállalt feladatok ellátásáról a Képviselő-testület dönt.

(4) Közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(5) A Képviselő-testület - a község lakosságának széles körét érintő - önkormányzati ügyben az adatvédelmi szabályok figyelembevételével kikérheti a választópolgárok véleményét. A vélemény akkor tekinthető hitelesnek, ha a kérdőív tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét és aláírását.

A Képviselő-testület és a hatáskör-

átruházás

5. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit ülésein gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, és társulására ruházhatja át.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről az azt gyakorló szerv a Képviselő-testület következő rendes ülésén, illetőleg a feladathoz rendelt határidő lejártát követően haladéktalanul köteles írásban tájékoztatást adni.

(5) Az önkormányzat az éves költségvetése tekintetében átruházza a polgármesterre az előirányzatok módosításának, átcsoportosítás jogát esetenként 500 ezer forint összeghatárig. A módosításról, átcsoportosításról a döntést hozó a soron következő rendes testületi ülésén köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(6) Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

ÉS MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület.

A Képviselő-testület és alakuló ülése

6. § (1) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(2) A képviselők esküt tesznek. Az eskü szövege a következő:

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; képviselői tisztségemből eredő feladataimat Dunabogdány község fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”

(3) Az alakuló ülésről távollévő képviselő a soron következő testületi ülésen tesz esküt.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésén tagjai közül a polgármester javaslatára az alpolgármester választás lebonyolítására három tagú Szavazatszámláló Bizottságot választ.

A Képviselő-testület munkaterve

7. § (1) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján minden év január hó 31-ig éves munkatervet (a továbbiakban: munkaterv) fogad el.

(2) A Képviselő-testület munkáját a munkaterv alapján végzi.

(3) A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér a

a) képviselőktől;

b) bizottságoktól;

c) jegyzőtől;

d) nemzetiségi önkormányzat elnökétől;

e) önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől;

f) választókerület országgyűlési képviselőjétől;

g) az önkormányzat közigazgatási területén belül működő civil szervezetektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a Képviselő-testület rendes üléseinek tervezett naptári időpontját és a napirendeket;

b) a napirendi pontok előterjesztőit;

c) az előkészítésért felelősök megjelölést; egyéb szervezési jellegű feladatokat;

d) közmeghallgatás vagy lakossági fórum esetén annak tárgyát és időpontját.

(5) A munkatervet meg kell küldeni mindazok részére, akiktől a polgármester javaslatot kért a munkaterv összeállításához, valamint a 28. § (5) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

A Képviselő-testület ülései

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az önkormányzat székhelyén vagy az ülés meghívójában feltüntetett más helyszínen tartja.

(2) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület indokolt esetben munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.

(4) Kötelező rendkívüli ülést összehívni, ha azt a javasolt napirendi pont és az ok megjelölésével a polgármester, illetve a polgármesternél írásban:

a) a képviselők egynegyede kezdeményezi;

b) a Képviselő-testület állandó bizottsága indítványozza;

c) a nemzetiségiségeket érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat testülete indítványozza.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő öt napon belül köteles összehívni.

Az ülés nyilvánossága

9. § (1) Az ülés – figyelemmel a Mötv. zárt ülés elrendelésére vonatkozó 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjaira – nyilvános, azon bárki részt vehet és a polgármester, illetőleg a képviselő indítványára a Képviselő-testület engedélyével felszólalhat. A Képviselő-testület vita nélkül, esetenként három percben egyszerű többséggel hozott döntésével engedélyezheti a felszólalást.

(2) A Képviselő-testület üléseiről a televízió, a rádió, a sajtó rögzített módon, illetőleg közvetlenül élő adásban tudósíthat.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés anyaga kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület elé kerülő napirendek írásos előterjesztéseibe.

Az ülés összehívása

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő mint korelnök hívja össze.

(2) A polgármester a munkaterv, illetőleg az ahhoz beérkezett előterjesztések alapján állítja össze az ülés napirendjének javaslatát.

(3) A meghívót elektronikus formátumban, ha erre nincs mód, nyomtatott formában kell elkészíteni.

(4) Az ülésre meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület tagjait;

b) a jegyzőt;

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét;

d) az önkormányzati intézmények vezetőit;

e) a könyvvizsgálót, véleményezési jogkörbe tartozó ügyek tárgyalásakor;

f) akit a polgármester, az előterjesztő, illetőleg a jegyző megjelölt.

(5) A meghívóhoz – mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztők megjelölését, a zárt ülés jelölését – mellékelni kell – a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, valamint a 12. § (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a napirendi pontok előterjesztéseit, elektronikus formátumban. A (4) bekezdés d)-f) pontjaiban megnevezett meghívottak számára kizárólag annak a napirendi pontnak az előterjesztését kell megküldeni, amelyben a meghívott érintett.

(5) A meghívót és az írásos előterjesztéseket – a zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, valamint a 12. § (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülést megelőző öt naptári nappal, a rendkívüli ülést megelőző egy naptári nappal megkapják.

(6) Ha a Képviselő-testület azonnali döntése szükséges, rendkívüli ülés összehívása történhet rövid úton (telefonon, telefaxon, illetőleg személyesen). Ebben az esetben az előterjesztés a helyszínen is kiosztható, illetve szóban is előterjeszthető.

(7) Az ülés időpontját és fő napirendi pontjait a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján, valamint a község hivatalos honlapján az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg meg kell hirdetni.

(8) A meghívottak közül az ülés valamennyi napirendi pontja tekintetében tanácskozási jog illeti meg a jegyzőt, illetőleg a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a (3) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott személyeket pedig azon napirendi pontok tekintetében, amelyek őket érintik.

(9) A polgármester és az önkormányzati képviselő a (8) bekezdésben meghatározottakon túlmenően javaslatot tehet a meghívottak részére a tanácskozási jog biztosítására, melyről a Képviselő-testület esetenként egyszerű szótöbbséggel határoz.

(10) A német nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság német nemzetiséget érintő napirendi pontjának a tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is.

Az ülés előkészítése

11. § Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el. Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.

Az előterjesztés

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelettervezet, a határozati javaslat, a beszámoló és a tájékoztató. Az előterjesztésnek minden olyan információt tartalmaznia kell, amely a döntéshez szükséges.

(2) Előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a képviselő és külön jogszabály felhatalmazása alapján a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője tehet.

(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztés elektronikus formátumban, vagy nyomtatott formában, különösen indokolt esetben szóban nyújtható be. A határozati javaslatot abban az esetben is írásban kell benyújtani, amennyiben az előterjesztés szóbeli.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzését követően, a feladat szerint hatáskörrel rendelkező bizottság tárgyalja meg.

(5) A munkatervben meghatározott napirendi pontokra vonatkozó előterjesztést legkésőbb az ülés időpontja előtt nyolc naptári nappal kell a polgármesterhez aláírásra eljuttatni.

(6) Az írásos előterjesztésnek a meghívó kiküldését követő kézbesítését, illetve a testületi ülésen történő kiosztását a polgármester engedélyezi. A testületi ülésen kiosztott előterjesztés áttanulmányozásához – szükség szerint szünet elrendelésével – megfelelő időt kell biztosítani.

(7) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztés a zárt ülés elrendelését követően kerül kiosztásra a képviselők részére, melyet a zárt ülés bezárását követően vissza kell szolgáltatniuk a Polgármesteri Hivatalnak.

(8) Az előterjesztéshez kapcsolódó módosító javaslatot legkésőbb az érintett előterjesztés tárgyalása során a vita lezárásáig lehet benyújtani a polgármesterhez.

(9) Az előterjesztés részletes tartalmi és formai követelményeiről a jegyző utasításban rendelkezik.

Sürgősségi javaslat

13. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetőleg a jegyző javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős megtárgyalását (sürgősségi javaslat).

(2) A sürgősségi javaslatot előterjesztés formájában a polgármesternél kell írásban benyújtani legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon tizenkét óráig.

(3) A sürgősségi javaslatnak tartalmaznia kell a tárgyat, a határozati javaslatot, rövid indokolást, továbbá az előterjesztő nevét és aláírását.

(4) Amennyiben a polgármester a javaslatnak nem ad helyt, akkor a Képviselő-testület vita nélkül dönt a sürgősség tárgyában.

(5) Rendkívül indokolt esetben – külön indokolással – a sürgősségi javaslat szóban is előterjeszthető. A határozati javaslatot egyidejűleg írásban kell benyújtani.

A Képviselő-testület működése

Az ülés tanácskozási rendje

Az ülés vezetése

14. § (1) Az ülés elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő mint korelnök.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, vezeti, valamint zárja be.

(3) Az ülésen nem tárgyalt napirendi pontok a következő ülés napirendjére kerülnek.

Az ülés határozatképessége

15. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Amennyiben az ülés meghirdetett időpontját követő tizenöt percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést a polgármester elnapolja és bejelenti az új ülés időpontját. Az elnapolt ülés napirendje tekintetében a 14. § (3) bekezdés rendelkezései az irányadóak. Az új ülés időpontjának meghatározásakor a 10. § (5)–(6) bekezdését kell irányadónak tekinteni.

(3) Amennyiben az ülés a napirend tárgyalása közben válik határozatképtelenné, úgy a határozatképtelenség megállapításától számított tizenöt perc elteltével a polgármester az ülést berekeszti. A berekesztett ülés napirendje tekintetében a 14. § (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) Amennyiben a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, a polgármester megállapítja a testület határozatképességét és megnyitja az ülést.

(2) A polgármester ismerteti a javasolt napirendi pontokat és a sürgősségi javaslatokat.

(3) A polgármester valamennyi rendes ülésen beszámol az előző rendes ülés óta eltelt időszakban tett fontosabb intézkedéseiről, döntéseiről és a jelentősebb eseményekről.

(4) A polgármester írásban terjeszti a Képviselő-testület elé a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót.

A napirend meghatározása

17. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyről a testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztő a napirendi pont tárgyalását követő szavazás megkezdéséig az előterjesztését visszavonhatja.

A napirendek tárgyalása

18. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendeket egyenként tárgyalja. A polgármester javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez, legfeljebb tíz percben, tömör szóbeli kiegészítést tehet.

(3) A vita megkezdése előtt a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke legfeljebb öt percben ismertetheti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát, szólásra kézfeltartással a polgármesternél lehet jelentkezni. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(4) A képviselő, illetőleg az arra feljogosított, a vita során két alkalommal, szólhat hozzá az előterjesztéshez. A hozzászólás ideje az első alkalommal öt, a második alkalommal kettő perc lehet. Módosító javaslat indokolására a képviselő egy alkalommal két percben jogosult.

(5) Az időkorláttól és felszólalás számának korlátozásától a Képviselő-testület ügyrendi javaslatra eltérhet.

(6) Az ülés elnöke nem nyit vitát:

a) a polgármesternek az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolója;

b) a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolója,

c) tájékoztató,

d) interpelláció,

e) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok felett.

(7) Vita megnyitására a (6) bekezdés szerinti napirendek kapcsán csak akkor kerülhet sor, ha ügyrendi javaslat alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza.

Interpelláció, kérdés

19. § (1) A képviselő napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben ülésenként interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a bizottságok elnökeihez. Az interpellációt írásban kell benyújtani, legkésőbb a testületi ülés előtt kettő munkanappal.

(2) Az interpellációk megtárgyalására a napirend végén, nyílt ülés keretében kerül sor.

(3) Az előzetesen írásban benyújtott interpellációra adott szóbeli válaszra három perc áll rendelkezésre. Interpellációra írásban tizenöt napon belül kell válaszolni. Az írásbeli választ minden képviselő részére meg kell küldeni.

(4) A Képviselő-testület az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról vita nélkül dönt. Írásbeli válasz esetén a döntésre - a szóbeli válaszra vonatkozó szabályok alkalmazásával - a következő testületi ülésen kerül sor.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, az interpellációval érintett ügy megtárgyalására a polgármester az illetékes szakbizottságot kijelöli.

(6) A képviselő az interpellációkat követően napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, illetőleg a jegyzőhöz. A kérdésre, valamint a szóbeli válaszra két-két perc áll rendelkezésre. A kérdésre tizenöt napon belül írásban is lehet válaszolni.

Ügyrendi javaslat

20. § (1) A képviselő a napirend megállapítása, valamint a napirendek tárgyalása során ügyrendi javaslatot tehet. Ügyrendi javaslatot valamennyi képviselő – a Mötv., valamint jelen rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével – az ülés vezetésével, a felszólalások korlátozásával, a vita lezárásával és a szavazás módjával összefüggésben tehet a határozathozatalig.

(2) A javaslat ügyrendi jellegéről a polgármester dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Lezárt napirendi ponthoz, határozathozatal közben, illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(4) A vita lezárására irányuló ügyrendi javaslat elfogadása esetén, a testület további vita nélkül dönt az előterjesztésről.

A napirend tárgyalásának elnapolása

21. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja az ülés vagy a tárgyalt napirendi pont tárgyának elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő munkaterv szerinti rendes testületi ülésen kell első napirendként felvenni.

(3) Korábban tárgyalt napirendi pont esetleges újratárgyalásának előterjesztéséről a polgármester dönt.

A tanácskozás rendjének biztosítása

22. § (1) A tanácskozás rendjének biztosítása a polgármester kizárólagos feladata.

(2) A polgármester

a) figyelmezteti a felszólalót, amennyiben az a megengedett időkeretet átlépi, illetve eltér a tárgytól;

b) rendreutasítja azt a felszólalót, aki a Képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ, illetőleg a szabályzatnak a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi;

c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre;

d) ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót, képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kivételével;

e) az ülést maximum harminc perces időtartamra megszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi;

f) az ülést elnapolja, ha az e) pont alatt megnevezett intézkedése nem vezetett eredményre.

(3) A polgármesternek a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseivel kapcsolatban vita nem nyitható.

A vita lezárása

23. § (1) Ha a napirendi ponthoz további hozzászólás nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást.

A szavazás rendje

24. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztésről nyílt, név szerinti, illetőleg titkos szavazással dönt. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(2) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

(3) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata – minősített többség – szükséges a Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjaiban, illetve 50. §-ában említetteken felül:

a) helyi népszavazás kiírásához

b) a Képviselő-testület feloszlásának kimondásához;

c) a 2. § (2) bekezdésben foglalt kitüntetések adományozásához.

(4) A polgármester először a benyújtott módosító javaslatokat teszi fel szavazásra logikai sorrendben, végül az elfogadott módosításokkal kiegészített eredeti javaslatot.

(5) Ha a módosító javaslattal az előterjesztő egyetért, arról külön szavazást tartani nem kell.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester ismerteti a döntést.

Megismételt szavazás

25. § (1) Amennyiben – az ülésen – az adott napirendi pont tekintetében a szavazás eredménye vitássá válik, a jegyző indítványozhatja a polgármester felé a döntési javaslat feletti ismételt szavazást. Az ismételt szavazásra – okának felmerülését követően – haladéktalanul kerül sor.

(2) A szavazás eredménye abban az esetben válhat vitássá, amennyiben:

a) nem volt egyértelmű, illetőleg világos a döntési javaslat tartalma,

b) az elfogadott döntés elemei ellentmondóak, illetőleg hiányosak.

(3) Egy alkalommal megismételt szavazást tarthat a Képviselő-testület abban az esetben is, amikor a tárgyalt napirendi pontok előterjesztéseiben szereplő döntési javaslat valamelyike nem kapta meg a szükséges többséget.

(4) A (3) bekezdés szerinti ismételt szavazást az előterjesztő kezdeményezheti, melyről a Képviselő-testület határoz.

Név szerinti szavazás

26. § (1) A képviselő – szavazás megkezdése előtt előterjesztett – ügyrendi javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben szólítja a képviselőket, akik nevük elhangzásakor felállva – „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal – szavaznak.

(4) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek.

(5) Az eredményt tartalmazó jegyzéket a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesíti.

Titkos szavazás

27. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazást három tagú, a képviselő-testület tagjaiból álló Szavazatszámláló Bizottság megválasztásával, annak közreműködésével kell lebonyolítani.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság

a) ismerteti a titkos szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat;

b) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát;

c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

- a szavazás helyét és napját;
- a Szavazatszámláló Bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét;
- a szavazás során felmerült tényeket;
- a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, valamint
- a szavazás eredményét;
d)a szavazásról készített jegyzőkönyvet a Szavazatszámláló Bizottság tagjai aláírják;
e)a szavazás eredményéről a Szavazat-számláló Bizottság elnöke jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

A rendeletalkotás

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző,

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A rendeletalkotási kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság és a jegyző bevonásával a kezdeményezést, majd az előkészített rendelettervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A Képviselő-testület a hosszú távú és átfogó kérdéskörű rendeletalkotást megelőzően szabályozási koncepció elkészítéséről is dönthet, ebben az esetben a rendeletalkotás kétfordulós tárgyalásban történik.

(4) Indokolt esetben a Képviselő-testület döntése alapján az állampolgárok széles körét érintő önkormányzati rendelettervezetet közszemlére kell tenni.

(5) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. Amennyiben a rendelet szövege eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegét a kihirdetést követő egy héten belül meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartása, a rendeletek évenkénti hatályosulásának felülvizsgálata és hozzáférhetőségük biztosítása a jegyző feladata.

(7) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: „Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének”, a rendelet sorszámát és kihirdetésének idejét: .../... (a rendelet sorszáma/évszám), valamint (...) –ben a kihirdetés hónapja és napja, az „önkormányzati rendelete” kifejezést, és a rendelet címének megjelölését foglalja magában (rövidítése: a rendelet sorszáma, kihirdetésének ideje, „önkormányzati rendelet” kifejezést foglalja magában).

A határozat

29. § (1) A Képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó – jogszabályalkotást nem igénylő – ügyekben határozattal dönt.

(2) A határozat jelölése a naptári éven belül.../.... (sorszám/év) (….) (a hónap római számmal, a nap arab számmal való jelölése) folyamatos sorszámmal történik (rövidítése: önk. határozat). A határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és felelősét.

(3) A jegyző a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokba történő betekintés rendjét – a jogszabályi előírások keretein belül – a jegyző határozza meg.

(5) A hozott határozatokról jegyzőkönyvi kivonat készül, melynek hitelességét a jegyző igazolja.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) név szerinti szavazás elrendeléséről,

d) tájékoztatók elfogadásáról.

A jegyzőkönyv

30. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről, megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv megtekinthető a hivatalban, valamint a település hivatalos honlapján.

(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára és készítésének szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó;

b) az írásos előterjesztés, rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány, a sürgősségi javaslat, szóbeli előterjesztésnél a határozati javaslat;

c) a jelenléti ív;

d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és jelentés;

e) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor;

f) az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövege.

(4) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe a jegyző által készített titokköri jegyzékben meghatározott személyek jogosultak betekinteni.

(6) A jegyzőkönyv – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvános, bárki számára megtekinthető az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

(7) A jegyzőkönyvbe történő betekintés rendjét a jegyző határozza meg.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ, A BIZOTTSÁGOK

A települési képviselő

31. § (1) Az önkormányzati képviselő a Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott jogain és kötelezettségein felül köteles:

a) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve ha az adott ügyben személyesen érintett,

b) a képviselői munkája során tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottságok

32. § (1) A Képviselő-testület döntésének előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, a testületi előterjesztés előkészítésére, önkormányzati feladatok szakmai véleményezésére, javaslattételre állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Állandó bizottságok, tagjainak száma:

a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság - 4 fő önkormányzati képviselő és 3 fő nem önkormányzati képviselő;

b) Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság - 4 fő önkormányzati képviselő és 3 fő nem önkormányzati képviselő;

c) Vagyonnyilatkozatokat Kezelő, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság - 3 fő önkormányzati képviselő.

(3) A bizottságok az alábbi önkormányzati feladat- és hatáskörrel rendelkeznek:

a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:

Költségvetéssel, költségvetési koncepcióval, beszámolóval, helyi adókkal, a gazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatok; alapítványokkal, egyesületekkel való kapcsolattartás, gazdálkodásuk ellenőrzése; az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékony működtetése, ellenőrzi az önkormányzat cég- és ingatlanvagyon felhasználását és az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelői tevékenységet (elidegenítés, bérbeadás, megterhelés).
Hatósági ármegállapítások ügye, térségi fejlesztési programmal, területfejlesztési koncepcióval, közüzemi tevékenységgel, szabályozási tervvel, infrastruktúrával, közszolgáltatással, községfejlesztéssel, tervezéssel, közműfejlesztési és úthálózat fejlesztéssel, településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok.
Környezetvédelmi programmal, környezetvédelmi, természetvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok.
Versenysport, sportgazdaság és sport infrastruktúra.
b)Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság:
Szociális, gyámügyi, egészségügyi, gyermekvédelmi feladatok, egészségügyi és szociális előirányzat felhasználásának ellenőrzése, egészségügyi alapellátás, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer ellenőrzése, lakásépítési és lakásvásárlási helyi támogatások véleményezése és képviselő-testületi döntésre való előkészítése, szociális és gyermekvédelmi törvényből származó feladatok felügyelete, szociális témakört érintő pályázatok felügyelete. A szociális és gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának, szervezeti és működési szabályzatának, beszámolójának véleményezése.
Oktatási és ifjúsági ügyek, a vonatkozó intézményekkel kapcsolatos feladatok, szakmai ellenőrzés.
Az oktatási, a közművelődési, a közgyűjteményi intézmények, valamint a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának, éves munkatervének és beszámolójának véleményezése, az alapító okirat, az éves költségvetés és a vezetői kinevezés véleményezése; kulturális előirányzat ellenőrzése, sportegyesületi tevékenységgel, a községi ünnepségekkel, rendezvényekkel és a község kulturális emlékeinek megőrzésével kapcsolatos feladatok, tömegsport.
c)Vagyonnyilatkozatokat Kezelő, Ellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság: a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának kezelése, ellenőrzése, összeférhetetlenségi ügyek.
(4)A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a testület által átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező – egymással egyenrangú viszonyban álló, választott testületi szervek.
(6)A bizottságok működésének adminisztratív feltételeit a jegyző a hivatal útján biztosítja. A bizottságok üléseire a meghívót az elnök – a hivatal útján – küldi ki.
(8)A bizottságok a munkájukat éves munkaterv alapján végzik. A bizottságok munkatervüket a Képviselő-testület munkaterve alapján készítik el, melyről a Képviselő-testületet minden év első rendes ülésén tájékoztatják.
(9)A bizottság belső működési rendjét – a Mötv. és jelen rendelet rendelkezéseinek korlátai között – maga határozza meg.

33. § (1) A bizottság elnöke megválasztásával egyidejűleg gondoskodik akadályoztatása esetére helyettesének kijelöléséről.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert, valamint a jegyzőt értesíteni kell.

(3) A bizottság ülését össze kell hívni, ha ezt a polgármester, illetőleg a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságok együttes ülést tartanak a Képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen határozataikat önállóan hozzák meg.

(5) Bizottságok hatáskör-összeütközése tárgyában a Képviselő-testület a következő rendes ülésén dönt.

(6) A bizottsági ülést az elnök vezeti, a bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese.

(7) A polgármester és a bizottságok külső szakértő megbízására tehetnek javaslatot, melynek elfogadásáról a testület dönt.

(8) A bizottsági ülésről a 30. § szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.

(9) A Bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során határozattal dönt.

(10) Bizottsági tag visszahívását bármely képviselő kezdeményezheti, erről a Képviselő-testület minősített többségi szavazattal határoz.

(11) A bizottság működésére – figyelemmel a Mötv. 57-61. §-aiban foglaltakra – e rendeletnek a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Ideiglenes bizottság

34. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával vagy meghatározott idő elteltével szűnik meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Létszámát a Képviselő-testület esetenként határozza meg. Az ideiglenes bizottságnak nem képviselő tagja is lehet.

(4) Az ideiglenes bizottság létrehozatalakor dönteni kell annak költségkeretéről is.

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A Polgármester

35. § (1) A polgármester megválasztását követően a Képviselő-testület előtt esküt tesz. A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(3) A polgármester pecsétje körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdány Község Polgármestere – középen a Magyarország címerével.

(5) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

a) képviseli az önkormányzatot;

b) összehívja és vezeti a testületi üléseket;

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését;

e) ellátja a Képviselő-testület által rá átruházott feladatokat;

f) segíti a képviselők munkáját,

g) rendelkezik a költségvetés általános tartalék 20 %-ának felhasználásáról;

h) megállapodást köthet 1 millió Ft értékhatárig, kivéve az ingatlan értékesítést;

i) egyetértése szükséges a jegyző munkáltatói jogkörben hozandó alábbi döntéseihez:

- kinevezés,
- felmentés, jutalmazás.
(6)A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a)bizottsági álláspontok összehangolására – szükség esetén – munkaértekezletet hívhat össze;
b)felfüggesztheti a bizottságok önkormányzati érdekkel ellentétes határozatait, amelyről a Képviselő-testület a következő testületi ülésen határoz.

Az Alpolgármester

36. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai sorából, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) A polgármester általános helyettese az alpolgármester.

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait.

(4) Az alpolgármesterre egyebekben irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

A Jegyző

37. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdés rendelkezései szerint látja el feladatait.

(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyző vezeti a hivatalt.

(5) A polgármester a (3) bekezdésben foglalt önkormányzati feladatok ellátása során a jegyzőt utasíthatja.

(6) A jegyző pecsétje körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdány Község Jegyzője, középen a Magyarország címerével.

VI. Fejezet

A HIVATAL

38. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal.

(2) A hivatal székhelye: 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76.

(3) A hivatal pecsétje: körbélyegző, kerületén feliratozással: Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal – középen Magyarország címerével.

(4) A hivatal ellátja a jogszabályban meghatározott közigazgatási feladatokat.

(5) A hivatal hétfői napokon 7.30 órától 18.00 óráig, keddi, szerdai és csütörtöki napokon 7.30 órától 16.00 óráig, valamint pénteken 7.30 órától 13.00 óráig tartó munkarendben működik.

(6) A hivatal hétfői napokon 13.00 órától 18.00 óráig, szerdai napokon 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig, illetőleg pénteken 8.00 órától 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

VII. Fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KÖZMEGHALLGATÁS

39. § (1) A Képviselő-testület a választópolgárokkal kialakított megfelelő kapcsolat érdekében, valamint a választópolgároknak az önkormányzati munkába való bekapcsolódása céljából lakossági fórumot, illetőleg közmeghallgatást tart, melynek célja a lakosság közvetlen tájékoztatása, a fontos önkormányzati döntések előtt a lakossági vélemények megismerése, a közérdekű javaslatok meghallgatása.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerint, évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(3) A közmeghallgatás napirendjét a meghirdetés időpontjának és helyének megjelölésével együtt a hivatal hirdetőtábláján és a község hivatalos honlapján, a közmeghallgatás napját megelőzően legalább öt nappal közzé kell tenni. A hirdetményben fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a közmeghallgatással, illetőleg annak napirendjével kapcsolatosan kérdéseiket előzetesen eljuttathatják a hivatalba. A közmeghallgatás időpontjáról és tervezett napirendjéről a médiát is tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokra, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az illetékes bizottságnak, polgármesternek, Polgármesteri Hivatalnak meg kell vizsgálni, és 15 napon belül választ kell adnia a kérdést feltevőnek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni. Közérdekű ügyben tett kérdésekre harminc napon belül kell választ adni.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül a 30. § rendelkezéseire figyelemmel.

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATA

40. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a jogszabályi keretek között nyújt segítséget.

(2) A nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő rendes ülésen napirendre tűzni. Ha a döntés az önkormányzat más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül köteles az ügyben döntést hozni.

(3) A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével köteles megalkotni minden olyan helyi rendeletét, amely a helyi közoktatás, a helyi tömegkommunikáció, a helyi hagyományápolás és a helyi kultúra körében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti.

Az erre vonatkozó előterjesztést a testületi ülést megelőző tizenöt nappal kell megküldeni a nemzetiségi önkormányzatnak.
(4)A nemzetiségi önkormányzat megnevezését, tagjainak jegyzékét külön határozat állapítja meg.
(5)Az Önkormányzat – figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló törvény szabályaira –
a)a nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működés feltételeit akként biztosítja, hogy a testületi ülések időpontjához igazodó ingyenes helyiséghasználat a Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a Dunabogdány, Kossuth L. u. 93. szám alatt biztosított külön megállapodás alapján,
b)a Polgármesteri Hivatalon keresztül ellátja a testületi működéssel és a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos egyéb felmerülő adminisztratív teendőket,
c)viseli az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyiséghasználat során felmerülő alapvető közüzemi (víz, fűtés, elektromos áram) költségeket.
(6)Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott helyiséget az Önkormányzat használatra alkalmas állapotban, alapvető ingóságokkal együtt biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére.
VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA, AZ ELLENŐRZÉS

A Képviselő-testület gazdasági programja

41. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követően hat hónapon belül megválasztásának időtartamára, a polgármester előterjesztése alapján gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmazza:

a) a kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, a településfejlesztés főbb céljait, elképzeléseit;

b) a település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját, fejlesztésének céljait és elképzeléseit;

c) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket;

d) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel és régiókkal való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését

Az önkormányzat gazdasági alapjai, költségvetése

42. § A költségvetést az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján kell összeállítani.

Az önkormányzat költségvetése tekintetében a Képviselő-testület a Rendelet 5. §-ában foglaltak szerint átruházott hatáskört adott a polgármesternek.

Az önkormányzat vagyona

43. § A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról, vagyoni értékű jogokról, a vagyonhasznosítás módjáról, valamint az önkormányzat vállalkozásaival összefüggő előírásokról külön önkormányzati rendeletet alkot.

A gazdálkodás ellenőrzése

44. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrző tevékenységet jogszabályokban meghatározott szervek, a polgármester, a jegyző és a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság útján látja el.

(2) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat a hivatal útján látja el.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) A Képviselő-testület a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendelet alkot.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak és tisztségviselőinek névsorát külön határozat állapítja meg.

(3) A rendelet mellékletei a következők:

1. számú melléklet: Átruházott hatáskörök felsorolása

2. számú melléklet: Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

3. számú melléklet: A belső ellenőrzésről

(4) A rendelet függelékei a következők:

1. számú függelék: A Képviselő-testület tagjainak felsorolása

2. számú függelék: Dunabogdány Község Önkormányzata állandó bizottságai tagjainak jegyzéke

3. számú függelék: Az Önkormányzat gazdasági programja

4. számú függelék: Dunabogdány Díszpolgára kitüntetésben részesültek felsorolása

5. számú függelék: A Polgármesteri Hivatal Ügyrendje

(5) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 12/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet1

Átruházott hatáskörök felsorolása
A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
- lakhatási települési támogatás megállapítása
- rendkívüli települési támogatás, rendkívüli települési temetési támogatás megállapítása
- behajtási engedély kiadása
A Képviselő-testület által a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
- ápolási települési támogatás megállapítása
- szociális célú tűzifa támogatás megállapítása
- Bursa Hungarica támogatás megállapítása
A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörök:
- közgyógy települési támogatás megállapítása
- közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatása és a közigazgatási bírság kiszabása
- házszámozás és azok változásainak megállapítása

2. melléklet2

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
Dunabogdány Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
1.)
KSH statisztikai számjel: 15730985-8411-321-13
PIR szám: (törzsszám): 730985
Adószám: 15730985-2-13
ÁHTI azonosító: 740571
Pénzforgalmi számla: 11742087-15393685
2.) Ellátandó alaptevékenységek:
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
031030 Közterület rendjének fenntartása
032060 Polgári védelmi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése
041140 Területfejlesztés igazgatása
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
047120 Piac üzemeltetése
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
061020 Lakóépület építése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
076062 Település-egészségügyi feladatok
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
083030 Egyéb kiadói tevékenység
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

3. számú melléklet

A belső ellenőrzésről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján Dunabogdány Község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.
A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.
A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Az Áht. 69. § (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
A fentiek és az Áht. 70. § (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje.
A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.
A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.
A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.
A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.
Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:
- Dunabogdány Község Önkormányzata és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
- az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.
A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.
A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.
A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.
A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.
A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.
A helyi önkormányzatokra vonatkozó általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása.
Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Bkr. alapján kerülnek ellátásra.
Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.
A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
- bármely helyiségébe beléphet,
- számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
- kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
- államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
- személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.