Dunabogdány Község Önkormányzata 2/2015. (II.25.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Hatályos: 2019. 01. 01


Dunabogdány Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendeli el.

 

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

1. §

 

(1)   A rendelet hatálya kiterjed a Dunabogdány község közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, és 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekre.

 

(2)   Az Szt-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község közigazgatási területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed.

 

(3)   E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

 

(4)   Hozzátartozó, közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott személyeket kell érteni.

 

 

II. fejezet

Általános eljárási szabályok

 

2. §

 

(1)   Az e rendeletben, valamint az Szt. 48. §-ában meghatározott hatásköröket első fokon –Dunabogdány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben

a)      a 10. §, 13-14. §, 15. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a polgármester,

b)      a 11. § és 18. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság),

c)      a 12. §-ban meghatározott támogatás tekintetében a jegyző gyakorolja.

Az első fokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésről Dunabogdány Község Önkor­mányzatának Képviselő-testülete dönt.

 

(2)   A polgármester, a Bizottság és a jegyző az átruházott hatáskörben végzett tevékenységé­ről félévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

 

3. §

 

(1)   Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti kérelmeket a Dunabogdányi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

 

(2)   A szociális ellátások iránti kérelmet a Hivatal által közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)       a kérelmező nevét,

b)       a kérelmező születési helyét, idejét,

c)       a kérelmező anyja nevét,

d)      a kérelmező állandó lakcímét, tartózkodási helyét,

e)       a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét,

f)        a kérelmezővel egy háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait,

g)       az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

 

(3)   A jelen rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra nem jogosult az,

a)      aki vagy akinek családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik;

b)      aki vagy akinek családjában van olyan személy, aki a kért ellátásra már jogosultsággal rendelkezik;

c)      akinek családjában az ellátás megállapítása esetén a jelen rendelet alapján nyújtott ellátások összegének az egy főre eső része meghaladná az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%–át.

 

4. §

 

(1)   A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendelet 1. sz. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).

Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

 

(2)   A Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrzi.

 

(3)   Amennyiben a Hivatal a vagyonnyilatkozat­ban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt von be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.

 

(4)   Nem kell vagyonnyilatkozatot tenni, ha a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmező a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tett.

 

 

5. §

 

(1)   A kérelemben a kérelmező köteles saját, és családja (házastársa) jövedelmi viszonyairól, valamint a jogosultság megállapításának egyéb feltételeiről nyilatkozni, és azokat igazolni.

 

(2)   A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet:

a)      bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,

b)      a társadalombiztosítási, nyugdíjszerű, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonat,

c)      vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelem­igazolás,

d)     munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Kirendeltség ellátást megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény,

e)      gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali, bírósági határozat,

f)       az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelemi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat

(a továbbiakban az a) - f) pontok együttesen: jövedelemigazolás).

 

(3)   A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmek esetében egy év.

 

(4)   Az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentu­mot kell csatolni a kérelemhez.

 

(5)   A jelen rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági döntés, iskolalátogatási igazolás, közmű­számla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat is elfogadható.

 

(6)   Ha a kérelmező a szükséges igazolásokat nem csatolja, 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani.

 

6. §

 

(1)   A kérelmek elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatot, azok valódiságát, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány végzésével ellenőrizheti, erre más, illetékes Polgármesteri Hivatalt megkereshet.

 

(2)   Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelem­nyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal az Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el.

Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyonnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.

Az e 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (a továbbiakban: igazolt fenntartási költségek).

 

(3)   A (2) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közszolgáltatási díjak, a lakbér, a közös költség, a telefon-, internetdíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

 

(4)   Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelem­nyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem vélelmezhető.

A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

 

7. §

 

(1)   A szociális ellátások közül a megállapított rendszeres ellátást – a 10. § (13) bekezdése kivételével – havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni a jogosultaknak. A megállapított nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.

 

(2)   A pénzbeli és természetbeni támogatás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó), vagy a gyermekintézmény megbízottjának közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül köteles igazolni.

 

(3)   A pénzbeli és a természetbeni támogatásokról a Hivatal az Szt-ben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet.

 

(4)   Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, március 31-ig felülvizsgálatra kerül.

 

8. §

 

(1)   Fel kell függeszteni a szociális ellátást a tudomásra jutást követő hó 1. napjától, ha

a)       az igénylő azt nem rendeltetésszerűen használja fel;

Nem rendeltetésszerű használatnak kell tekinteni a személyhez (állapothoz) kötött ellátás nem jogosult személyre (az állapotban elvárható változásra) irányuló felhasználását.

b)       az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan adatok elhallgatásával tévesztette meg a megállapító szervet, amelynek figyelembe vételével a támogatásra nem lett volna jogosult;

c)       az igénylő nem tett eleget az Szt. 9. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségé­nek;

d)      a jogosultság feltételei megszűntek.

 

(2)   A szociális ellátás felfüggesztése esetén az a)–c) pontokban foglalt tényállást az ellátást folyósítónak kell bizonyítani.

 

(3)   Az ellátás felfüggesztéséről a megállapító szerv dönt.

 

(4)   Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetését el kell rendelni.

 

(5)   Ha a jogosulatlanul felvett szociális ellátás megtérítését kell elrendelni, a megállapító szerv a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti.

 

(6)   A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosság­ból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

 

(7)   Az ellátás megtérítése méltányosságból 50 %-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

 

(8)   Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg.

 

(9)   A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:

a)   50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap,

b)   50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap,

c)   100.000,- Ft felett legfeljebb 12 hónap.

 

(10)           Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.

 

 

III. fejezet

Az egyes szociális ellátások

 

1. Az ellátások formái

 

9. §

 

E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat (a továbbiakban együtt: szociális ellátások) szabályozza:

a) települési támogatás (lakhatási, ápolási, közgyógy)

b) rendkívüli települési támogatás

c) rendkívüli temetési települési támogatás

d) köztemetés,

e) szociális célú tűzifa támogatás,

f) karácsonyi ünnepek előtti támogatás[1].

 

 

2. Lakhatási települési támogatás

 

10. §

 

(1)   A polgármester a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási települési támogatást nyújt.

 

(2)   E § alkalmazásában lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás díja, a tüzelőanyag költségei.

 

(3)   A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

 

(4)[2]   A lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy személyre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

 

(5)[3]   A lakhatási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra és annak mértéke:

a)  ha a háztartásban egy személy lakik: 3.500,- Ft

b)  ha a háztartásban két személy lakik: 4.000,- Ft

c)  ha a háztartásban három személy lakik: 4.500,- Ft

d)  ha a háztartásban négy személy lakik: 5.000,- Ft

e)   ha a háztartásban öt, vagy ennél több személy lakik: 5.500,- Ft.

 

(6)[4]   A lakhatási települési támogatást egy évre kell megállapítani, mely támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

 

(7)[5]   A lakhatási települési támogatás folyósítása – a (8) bekezdés kivételével – havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig .

 

(8)[6]  A tüzelőanyag költségeihez nyújtott lakhatási települési támogatás kifizetése a jogosult nevére szóló számla ellenében készpénzben történik, a jogosult rendelkezésére álló éves keret mértékéig.

 

 

3. Ápolási települési támogatás

 

11. §

 

(1)   A Bizottság a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző nagykorú, cselekvőképes hozzátartozó részére ápolási települési támogatást nyújt.

 

(2)   Az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy

a)      a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b)      egyedülálló esetén a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, valamint, hogy

c)      a kérelmező és az ápolt személy is Dunabogdány községben lakcímmel rendelkezzen és életvitelszerűen is Dunabogdány községben lakjon.

 

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazása során tartósan beteg: a 18. életévét betöltött személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

 

(4)   Az ápolási települési támogatás megállapításához a tartósan beteg állapot tényének igazolására az erre rendszeresített – a jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti – háziorvosi igazolás becsatolása szükséges.

A közeli hozzátartozók közül az kérheti az ápolási támogatás megállapítását, aki a tartásra kötelezett személyek sorrendjében az ápolthoz közelebb áll. Amennyiben a tartás sorrendjében az ápolthoz a közeli hozzátartozók közül közelebb álló személy saját egészségi állapota miatt az ápolásra nem alkalmas és ezt orvosi igazolással igazolja, vagy a támogatásra való jogosultság megállapítása munkahelyvesztéssel járna, abban az esetben a támogatást a tartásra kötelezett személyek sorrendjében a soron következő tartásra köteles személy, annak hiányában a Ptk. szerinti hozzátartozók valamelyike igényelheti.

 

(5)   Nem jogosult az ápolási települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a)      az ápolt tartási, életjáradéki szerződést kötött.

A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell.

b)      az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül;

c)      rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási települési támogatás összegét;

d)     nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat;

e)      keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja;

f)       helyi adó, szemétszállítási díj vagy talajterhelési díj hátraléka van.

 

 

(6)   Az ápolási települési támogatást meg kell szüntetni, ha

a)      az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b)      az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c)      az ápolt személy meghal,

d)     az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e)      az ápolást végző az ápolási települési támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárásban az eljáró hatóság felhívásának nem tesz eleget,

f)       az (5) bekezdésben, vagy a (7) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

 

(7)   Amennyiben a kérelmező az Szt. 41. § (1) bekezdése, 43. §-a, vagy 43/A. § (1) bekezdése, valamint a jelen paragrafus (1) bekezdése szerint egyaránt jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján ápolási települési támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

 

(8)   Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási települési támogatás.

 

(9)    Az ápolási települési támogatás havi összege az éves központi költségvetésben ápolási díjként megállapított alapösszeg (2015. évben: 29.500,- Ft) 80 %-a.

 

(10)Az ápolási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (9) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű támogatást kell megállapítani.

 

(11)Az ápolási települési támogatásra való jogosultság megállapítása határozatlan időre történik.

A Bizottság az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátás további folyósításáról dönt.

 

(12)Az ápolt személy halála esetén az ápolási települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

 

 

5. Közgyógy települési támogatás

 

12. §

 

(1)     A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható közgyógy települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetében 350 %-át[7] nem haladja meg, és az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri vagy azt meghaladja.

 

(2)     A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának szükségletéről szóló, az Szt. 50/A. § (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kiállított háziorvosi, kezelő szakorvosi igazolást.

 

(3)     A jegyző a háziorvosi igazolás adatai alapján (különösen nyilvános adatbázisok felhasználásával, gyógyszertár által kiállított költségigazolással vagy belföldi jogsegély útján) megállapítja a kérelmező – havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglethez igazodó – havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét.

 

(4)     A támogatás mértéke a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, de legfeljebb 12.000,- Ft összegben állapítható meg.

 

(5)     A közgyógy települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatás folyósítása igény szerint postai úton vagy folyószámlára utalással háromhavonta történik.

 

(6)     Amennyiben a kérelmező az Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése, valamint a jelen paragrafus (1) bekezdése szerint egyaránt jogosult támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján települési támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

 

(7)     A közgyógy települési támogatásra való jogosultság megállapítása – a Képviselő­testület által átruházott hatáskörben – a jegyző feladata.

 

 

6. Rendkívüli települési támogatás

 

13. §

 

(1)   A polgármester rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg

a)      azon személy részére, aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha önmaga, illetve családja megélhetéséről más módon gondoskodni nem tud;

b)      azon személyek részére, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadásaik – különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, iskoláztatáshoz, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – miatt vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

 

(2)   Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a közüzemi díjak, vagy a felvett hitelek törlesztő részleteinek nem fizetéséből – azok felhalmozódásából – keletkező tartozás miatt kialakuló pénzzavar.

 

(3)   Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás:

a)    annak a kérelmezőnek, akinek szociális helyzete életvitele miatt e segélyformával nem javítható;

b)   annak a kérelmezőnek, akinek helyi adó, szemétszállítási díj vagy talajterhelési díj hátraléka van;

c)  amennyiben a környezettanulmány alapján felvett körülmények nem felelnek meg a bevallott adatoknak;

d)   a 15. § kivételével annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át[8], és a családnak vagyona van;

e)    egyedülálló esetén – a 15. § kivételével – ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át[9], és vagyona van.

 

14. §

 

(1)   Rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.

 

(2)   A kérelmező köteles szociális helyzetének feltárásában az Önkormányzattal együtt­működni. A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem indokául szolgáló tényt, rendkívüli körülményt.

 

(3)   A rendkívüli települési támogatás mértéke, a 15. § szerinti eset kivételével:

a)      alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 1000,- Ft

b)      évenként és háztartásonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

 

(4)   Különös méltánylást igénylő esetben a 13. § (3) bekezdés b), d) és e) pontjaiban foglalt jövedelmi határtól, valamint a 14. § (3) bekezdésében foglalt legmagasabb segélyösszegtől, és a 14. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltekintve a polgármester egyedi elbírálás alapján is megállapíthat önkormányzati segélyt. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül:

a)     ha a kérelmező olyan betegségben szenved, amelynek költségei más támogatási formákból származó bevételeivel együtt is saját magának, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartását veszélyezteti;

b)   ha a kérelmező lakhatása veszélybe kerül, vagy lakhatását elvesztette;

c)    ha a családfenntartó elhalálozása folytán a kérelmezőnek, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyben van.

 

(5)   A (3) bekezdés szerinti támogatás-megállapítás esetén az egyedi elbírálás során figyelembe vett, a különös méltányosságot megalapozó tényeket, körülményeket a határozat indokolási részében rögzíteni kell.

 

(6)   A 13. § (3) bekezdés d) és e) pontját, és a 14. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni, ha a támogatásra elemi kár, vagy más előre nem látható rendkívüli esemény miatt kerül sor.

 

(7)   Az Önkormányzat a rendkívüli települési támogatást pénzbeli, vagy természetbeni ellátás formájában biztosítja a rászorulók részére.

 

(8)   A rendkívüli települési támogatásformái:

a)      egyszeri vissza nem térítendő készpénz,

b)      élelmiszer vagy élelmiszerutalvány.

 

 

7. Rendkívüli temetési települési támogatás

 

15. §

 

(1)   Rendkívüli temetési települési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

 

(2)   Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyt az (1) bekezdés teljesülése esetén annak az eltemettetőnek lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó, vagy egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

 

(3)[10]   Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli temetési települési támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

 

(4)   A helyben szokásos legolcsóbb temetés 2015. évben 120.000,- Ft, melynek mértékét a Képviselő-testület minden év február 15-ig – a temetést végző vállalkozó által kiállított igazolás alapján – felülvizsgál.

 

(5)   Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli temetési települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

 

(6)   A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

 

 

8. Köztemetés

 

16. §

 

(1)   Az Szt. 48. §-a alapján a köztemetés elrendeléséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül a polgármester gondoskodik.

 

(2)   A köztemetés összege a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos temetés költségét tartalmazza.

 

17. §

 

(1)   A köztemetés költségei 50 %-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a)   családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b)   egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg.

 

(2)   A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a)   családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, vagy

b)   egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

 

(3)   A köztemetés vonatkozásában a méltányossági kérelmeket – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester bírálja el.

 

 

9. Szociális célú tűzifa támogatás

 

18. §

 

(1)   Szociális célú tűzifa támogatás adható az önkormányzat tulajdonát képező, rendelkezésére álló – közterületen kivágott vagy egyéb helyről származó – fából a készlet erejéig, a kérelmek beérkezési sorrendjében természetbeni juttatásként annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem

a)   családban élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)   egyedül élő esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

 

(2)   Jogosultsági feltétel, hogy a kérelmező ingatlanának fűtése tűzifával vagy vegyes tüzeléssel legyen megoldva, melyről írásban nyilatkoznia kell.

 

(3)   A szociális célú tűzifa támogatás mennyisége legalább 1 m3, de legfeljebb 3 m3 háztartásonként.

 

(4)   Az elbírálás során előnyt élvez az, aki aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

 

(5)   A szociális célú tűzifa támogatást – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság állapítja meg.

 

10. Karácsonyi ünnepek előtti támogatás

18/A. §[11]


(1) A Képviselő-testület jövedelemre tekintet nélkül egyszeri támogatásban részesítheti – külön kérelem nélkül – a karácsonyi ünnepek alkalmából az időszakosan vagy tartósan rendkívüli élethelyzetben élő családokat, személyeket.


(2) A támogatás pénzben vagy vásárlási utalványban legfeljebb 250.000 Ft / háztartás értékben adható.

 

 

IV. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

 

19. §

 

(1)   E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

 

(2)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 2/2013. (II. 11.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 19/2013. (XII. 4.) önkormányzati rendelet.

 

Azok a személyek, akik 2015. február 28-ig – 18. életévüket betöltött tartósan beteg hozzátartozójuk ápolása, gondozása után – méltányossági ápolási díjra voltak jogosultak, 2015. március 1-jétől a települési támogatás e jogcímen nyújtott formájában részesülnek.

[1]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2018. december 13-tól.

[2]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[3]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[4]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[5]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[6]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[7]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[8]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[9]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[10]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2019. január 1-től.

[11]

A rendelet szövegét a 13/2018. (XII. 12.) önkormányzati rendelet módosította. Hatályos: 2018. december 13-tól