Kulcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Kulcs Község Polgármestere 6/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Hatályos: 2021. 03. 27 09:40- 2021. 06. 30

Kulcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Kulcs Község Polgármestere 6/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelete

az állattartás helyi szabályairól

Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Kulcs Község Polgármestere az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, s egyben biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Kulcs Községi Önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. A rendeletben foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - minden állattartó köteles betartani.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyi intézmény, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki társasházakra, valamint a többlakásos ingatlanokra, amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlan tulajdonosainak megállapodása a polgári jogi jogviszony alapján az ingatlanhasználók részére a kedvtelésből tartott állatok tartására (tilalmára vagy tartható állatok számára) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

(5) Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Kulcs Község Jegyzőjére (továbbiakban: Jegyző) ruházza át.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

  • 1. Mezőgazdasági haszonállat: az élelmiszer, gyapjú, szőrme előállításához vagy egyéb mezgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat.
  • 2. Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról, és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rend. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint tartott állat
  • 3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.
  • 4. Állattartó: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott fogalom.
  • 5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.

II. Az állattartás szabályai

1. Az állattartó épületekre vonatkozó szabályok

3. § (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartásra elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítésről legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni.

(3) Az állatok tartására szolgáló építmények szellőzőnyílásait, a szellőző berendezések kimenetét a saját udvar felé kell kiképezni úgy, hogy a keletkező kellemetlen szagokat, gázokat természetes vagy mesterséges szellőztetéssel a magasba el lehessen terelni.

2. A trágyatárolásra és az elhullott állatokra vonatkozó szabályok

4. § (1) A trágya tárolása a szomszédos lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra szolgáló gazdasági épülettől belterületen legalább 10 m, külterületen legalább 20 m távolságra történhet.

(2) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya, almostrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(3) Az állattartó a keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május-október közötti időszakban hetente) köteles gondoskodni oly módon, hogy az elszállított trágya az ártalmatlanítási helyre történő szállítás alatt se szennyezze be a közterületet.

(4) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.

3. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések

5. § (1) A település egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A település területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb és/vagy 3 db macska tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlan lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban lakásonként legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlanok tulajdonosainak megállapodása eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára illetve tartható állatok számára vonatkozóan.

(5) Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.

(6) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni, szabadon engedni tilos.

(7) Zártkerti ingatlanon, és üdülőben legfeljebb 2 db eb és/vagy 2 db macska tartható, ha az állattartó biztosítani tudja az állat számára a biztonságos elhelyezési feltételeket és az állat gondos ellátását.

(8) Az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a kártékony rovarok, az élősködők és a rágcsálók rendszeres irtásáról.

(9) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön. A kedvtelésből tartott állat tulajdonosa – amennyiben a kötelezettségei teljesítése során eredménnyel nem jár – köteles felajánlani az állatot egy menhelynek vagy állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetnek.

4. Az ebtartás kiegészítő szabályai

6. § (1) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogokra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani.

(3) Eb csak biztonságos körülmények között, kerítéssel bekerített ingatlanon tartható úgy, hogy onnan se a közterületre, se a szomszédos ingatlanra ne juthasson át. A kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy az a kitörést, a kijutást és a kerítéshézagon való átharapást is megakadályozza. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét felügyelet nélkül ne hagyhassa el.

(4) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 14. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. Kennel, kutyaól a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított legalább másfél méter távolságot be kell tartani, és az állat átlátását a szomszédos ingatlanra korlátozni kell.

(5) Abban az esetben, ha kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méter hosszú lánccal lehet az ebet kikötni.

(6) A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(7) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(8) A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

7. § (1) Kutyát – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével - vendéglátó egységbe, bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevinni, illetve beengedni tilos.

(2) Közterületen minden ebfajtát csak pórázon lehet sétáltatni, kivétel a segítő kutya. Ebet futtatni, szabadon engedni csak állattartó felügyelete mellett lehet.

(3) Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze be. Az e területeken történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani és használni az e célra alkalmas eszközöket, (gyűjtőzacskó, kislapát stb.) és azt az ellenőrzés során bemutatni.

(4) 14 éven aluli gyermek olyan ebet, melyet annak fajtája, mérete, súlya vagy támadó természete miatt biztonságosan nem tud felügyelni, közterületen nem felügyelhet.

8. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időpontot belül, az oltási igazolás bemutatásával, a befogási és tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A 14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

5. Eljárási szabályok

9. § (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem más szervet jogosít fel – a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozhatja vagy megtiltja.

(2) Aki e rendeletben foglalt szabályokat megszegi, az Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő- testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 9/2020. (VII. 15.) önkormányzati rendelete alapján közigazgatási bírsággal sújtható.

(3) E rendelet alkalmazása során történt eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény szabályai az irányadóak.

6. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Kulcs, 2021. március 26.