Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 04. 30 - 2021. 09. 30

Csárdaszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervezeti felépítése

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csárdaszállás Községi Önkormányzat.

(2) Székhelye: 5621 Csárdaszállás, Petőfi utca 17.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A Képviselő-testületet a polgármester által meghatalmazott személy is képviselheti. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli kötelezettségvállalási és utalványozási joggal a jegyző, illetve az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett.

(5) Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

(6) [1]A Képviselő-testületet a 2019. október 13. napján tartott önkormányzati választásokat követően 4 fő egyéni listán képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 5.

(7) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.

(2) [2]A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a község címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Csárdaszállás Községi” valamint az „Önkormányzat” feliratokat, valamint a „Csárdaszállás Község Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A protokolláris iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomat is.

(3) A Képviselő-testület Csárdaszállás Községnek elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.

3. Feladatok és hatáskörök

3. § (1) A Képviselő-testület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, társulással, valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(2) [3]A képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönt az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(3) [4]Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

4. § (1) Az önkormányzat nem közszolgáltatás célú vállalkozási tevékenységet vállalkozásokban való közvetlen részvétellel csak kivételes esetben lát el. Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban infrastruktúra-, terület- és településfejlesztéssel és egyéb szabályozó eszközökkel támogatja.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület és szervei kötelező és a (2) bekezdésben foglalt feladataihoz kapcsolódó hatásköri listáját a 3. függelék tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikró térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

(2) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.

6. § A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után véleményt nyilvánít, illetve kezdeményezést tesz a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő - különösen a településfejlesztés, lakossági ellátás - ügyekben.

7. § (1) A Képviselő-testület az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója döntéseiről beszámol a soron következő Képviselő-testületi ülésen.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület kötelező, és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

8. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat- és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

  • a) a foglalkoztatásban,
  • b) a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,
  • c) közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban

(2) A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.

4. A képviselő-testület működése

9. § (1) A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves ülésprogramot állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

(3) Az ülésprogram összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a) a települési képviselőktől,
  • b) az önkormányzati társulás polgármestereitől,
  • c) a jegyzőtől,
  • d) a helyi politikai és civil szervezetektől.

(4) Az ülésprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

10. § (1) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját az ülésprogramba foglalja.

(2) A közmeghallgatáson, a résztvevők közügyeket érintő kérdései és javaslati előtt, be kell számolni:

  • a) a helyi adók felhasználásáról,
  • b) [5]
  • c) az önkormányzati gazdálkodás helyzetéről és a következő évi költségvetési koncepcióról.

5. A Képviselő-testületi ülés előkészítése

11. § A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében a polgármester tevékenységét a képviselők és a Hivatal vezetői és kirendeltségének munkatársai segítik.

12. § (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 13. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé.

(6) Az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(7) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (3) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(8) [6]A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottsági ülés tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a közös önkormányzati hivatal szervezeti szabályzatában kell meghatározni.

6. A Képviselő-testület ülése

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

  • a) a település országgyűlési képviselőjét,
  • b) a területileg illetékes rendőrség és köztestületi tűzoltóság parancsnokát, valamint a polgárőr egyesületek elnökeit,
  • c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,
  • d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

  • a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények vezetőit,
  • b) [7]
  • c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester a jegyző javaslata alapján külön meghívóval a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

(3) Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés-előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztetői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

(5) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

  • a) az első résznek tartalmaznia kell:
    • aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,
    • ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését
    • ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, és akkor milyen döntés született,
    • ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,
    • ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pró és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,
    • af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,
    • ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét
    • ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület
    • ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását
  • b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(6) Az írásos előterjesztések, mellékletek és döntési javaslatok nélküli, terjedelme nem haladhatja meg az öt A/4 oldalt.

(7) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(8) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

  • a) önkormányzati rendelet-tervezetek,
  • b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,
  • c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,
  • d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,
  • e) választási és kinevezési ügyek,
  • f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(9) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(10) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.

15. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az állandó bizottság javaslata alapján dönt.

(2) A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

7. A tanácskozás rendje

16. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

  • a) a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,
  • b) a jegyzőkönyv hitelesítőjének kijelölése,
  • c) beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,
  • d) napirendek előtti felszólalás biztosítása az alpolgármester és bizottsági elnök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához és a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez; továbbá ünnepi, díjátadási és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,
  • e) az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,
  • f) napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,
  • g) napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,
  • h) az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:
    • ha) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,
    • hb) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
    • hc) ismétlődő rendzavarás esetén - a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,
    • hd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre;

    he)ismételt rendzavarás estén berekeszti az ülést.

  • i) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,
  • j) biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,
  • k) berekeszti az ülést.

(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.

(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.

(6) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

17. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

  • a) Megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.
  • b) Lehetőséget biztosít az téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.
  • b) Biztosítja, hogy a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhessenek az előadóhoz, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
  • c) Mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.
  • d) A vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.
  • e) Ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

(4) Egy napirendi ponton belül a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak maximum háromszor szólalhatnak fel.

(5) Napirendi pontokon belül az egyes képviselőknek és tanácskozási joggal meghívottaknak biztosított első felszólalás időkerete 3 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc. Az időkeretek alkalmanként maximum fél perccel léphetők túl.

(6) A (4) bekezdésben foglalt első felszólalás időkorlátjának mértéke a tisztségviselők - ide nem értve az ülésvezetéssel, vagy törvényességi észrevétellel kapcsolatos felszólalást - és bizottság elnökök részére 5 perc.

(7) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.

8. A szavazás rendje

18. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:

  • a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
  • b) az Önkormányzat tulajdonában lévő egymillió forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
  • c) helyi elismerés adományozásához,
  • d) [8]
  • e) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
  • f) hitelfelvételhez,
  • g) állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról,

19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

(3) [9]A titkos szavazás kivételével név szerinti szavazás rendelhető el a 18. §-ban meghatározott esetekben.

(4) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(5) Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. A titkos szavazást az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság képviselő tagjaiból alakított szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(6) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

9. A szavazás módja

20. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

  • a) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,
  • b) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,
  • c) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

10. A rendeletalkotás eljárási szabályai

21. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:

  • a) önkormányzati képviselő,
  • b) a Képviselő-testület bizottsága,
  • c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,
  • d) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,
  • e) erre irányuló népi kezdeményezés,

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal

(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

  • a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét, valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,
  • b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,
  • c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(5) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az állandó bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(6) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

  • a) az ágazatilag illetékes bizottsággal,
  • b) a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,
  • c) a lakossággal

(7) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az állandó bizottság elnöke terjeszti be.

(8) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(9) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

22. § (1) [10]

(2) A rendeletek közzétételének módja:

  • a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
  • b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(3) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányairól az Önkormányzati Hivatalban tekinthetők meg.

11. Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat

23. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

(4) Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.

12. Az ülés jegyzőkönyve

24. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) [11]A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

  • a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
  • b) a jelenléti íveket,
  • c) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(3) A jegyzőkönyveket a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített hitelesítő szignálja. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(6) A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.

25. § (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas számítógép szoftverrel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós jogszabályokat is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá az önkormányzati rendeletek időállapotai folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3) [12]A normatív határozatokat a 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

  • a) Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete: Csárdaszállás Kt.
  • b) Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság: Csárdaszállás Kt. Üpeb. Biz.
  • c) Csárdaszállás Község Polgármestere: Csárdaszállás Polgm.
  • d) Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.

13. A közvélemény tájékoztatása

26. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videofelvétel készül, akkor azt a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

14. Lakossági kapcsolatok

27. § (1) [13]A falugyűlés a település lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.

(2) A falugyűlés összehívásáról és napirendjének meghatározásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A falugyűlés megszervezése a polgármester feladata.

(4) A falugyűlés tárgysorába vett kérdésekről kialakított állásfoglalásokról és kisebbségi véleményekről a polgármester tájékoztatást ad a soron következő Képviselő-testületi ülésen.

15. A képviselő

28. § (1) Ha a képviselő

  • a) három, egymást követő alkalommal neki felróható okból nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában,
  • b) [14]
  • c) önkormányzati képviselői minőségére hivatkozik saját szakmai vagy üzleti ügyében,
  • d) olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja,
  • e) [15]
  • f) a döntéshozatali eljárásban elmulasztja személyes érintettségét bejelenteni,
  • g) [16]eskütételét követően három hónapon belül indokolatlanul nem vesz részt a kormányhivatal által szervezett képzésen;

vele szemben a polgármester vagy az érintett bizottság elnöke kezdeményezheti a tiszteletdíj csökkentését vagy megvonását.

(2) A képviselő tiszteletdíjának csökkentésére vagy megvonására irányuló eljárást az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnál kell kezdeményezni a tények, bizonyítékok előterjesztésével.

(3) Amennyiben az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megállapítja, hogy a képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét neki felróható okból megszegte, akkor indítványozza a Képviselő-testületnél az érintett képviselő tiszteletdíjának 25%-kal történő csökkentését 6 hónap időtartamra.

(4) A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.

16. A képviselő-testület bizottsága

29. § (1) A Képviselő-testület Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megnevezéssel 5 tagból álló állandó bizottságot alakít.

(2) A bizottság névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3) A bizottság feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

(4) A bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak, illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(4a) [17]

(4b) [18]A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát 8. mellékletben foglalt egyedi közzétételei listában nyilvánosságra kell hozni.

(5) A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottságnak felelős.

(6) Az állandó bizottság részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(7) [19]A nem képviselő bizottsági tag a megválasztásától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

17. A polgármester

30. § (1) [20]A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester fő feladata:

  • a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
  • b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
  • c) a képviselők és bizottság munkájának segítése,
  • d) együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

(3) A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(4) [21]

(5) A polgármester az éves szabadságolási terv benyújtása során tájékoztatást ad az előző évben ki nem adott szabadságának mértékéről. Az elszámolásban be kell mutatni az előző évben kivett és a következő évre átvitt szabadság mértékét. Az önkormányzati ciklus utolsó rendes soros ülésén a jegyzőnek előterjesztésében tájékoztatást kell adni a polgármester részére kiadott és a ki nem adott szabadságról, a megváltással járó költségvetési kihatásáról.

(6) A tisztségviselők hivatalos tárgyalásaihoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.

(7) Az előirányzat felhasználását a polgármester engedélyezi.

18. Az alpolgármester

31. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3) [22]

(4) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

19. A jegyző

32. § (1) A jegyző feladata különösen:

  • a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,
  • b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
  • d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,
  • e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,
  • f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2) A jegyző a testületi ülések előkészítését és a döntések nyilvántartását végző folyamat vezérelt informatikai rendszerbe épített kontrolling segítségével, továbbá a döntéshozatali eljárásban személyes jelenlétével, figyelemmel kíséri a Képviselő-testület működésének és döntéshozatali eljárásnak törvényességét.

(3) A jegyző a jogszabálysértő döntésekről és működésről haladéktalanul jelzéssel él a polgármester útján a Képviselő-testület felé.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jelzési kötelezettségnek tartalmaznia kell a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére irányuló javaslatot is.

(5) A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a 33. § (5) bekezdés b) pontja szerinti szervezeti egység vezetője látja el.

20. Közös Önkormányzati Hivatal

33. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállási Községi Önkormányzatával kötött megállapodás alapján közös hivatalt működtet.

(2) A közös hivatal hivatalos elnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:

  • a) [23]Csárdaszállási Kirendeltség, 5621 Csárdaszállás, Petőfi utca 17.
  • b) Hunyai Kirendeltség, 5555 Hunya, Rákóczi út 19.

(5) [24]A (3) bekezdés szerinti törzshivatal szervezeti felépítése:

  • a) Adó Osztály
  • b) Közigazgatási Osztály
  • c) Pénzügyi Osztály
  • d) Településfejlesztési Osztály
  • e) Titkárság
  • f) Városüzemeltetési Osztály

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szervezeti egységek részletes feladat és hatáskörét, az osztályok belső tagozódását a közös hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

34. § (1) Az Önkormányzat és szervei hatósági tevékenysége körében az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtetnek.

(2) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását a hivatali informatikai rendszer és az önkormányzati internetes portálon keresztül biztosít. A tájékoztató szolgáltatás működési és fejlesztési fedezetét éves költségvetésében biztosítja.

35. § [25]

21. Önkormányzati társulások

36. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Gyomaendrőd Város vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.

22. Az önkormányzat gazdasági alapjai

37. § (1) [26]A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizál és realizál.

(2) Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

23. A vagyon

38. § (1) Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.

(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A Képviselő-testület a forgalomképes vagyonával helyi munkahelyteremtő, helyi közfeladatok megoldását segítő vállalkozásokban vesz részt, illetve segíti azokat.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

24. Gazdálkodás, ellenőrzés [27]

39. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, átszervezése során dönt a költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének létrehozásáról, vagy ennek hiányában a gazdasági feladatoknak más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kijelöléséről.

(3) A költségvetési szervek szakágazati és alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(4) A költségvetési szervek kiadásainak készpénzben történő teljesítésének eseteit a 7. melléklet tartalmazza.

40. § (1) [28]A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az éves beszámoló keretei között az önkormányzat:

  • a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét,
  • b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módjára figyelemmel a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,
  • c) értékeli az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérését,

d) [29]

(2) [30]

(3) [31]

(4) [32]

(5) [33]A Képviselő-testület áprilisi ülésén dönt a költségvetési szervei éves beszámolójáról.

41. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) [34]A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait külső szolgáltató útján látja el.

(3) [35]Az önkormányzat egészére vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület novemberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

42. § [36]A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeket szabályozó jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

43. § (1) [37]A 42. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 43. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.

(3) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a Hivatal kirendeltségének testületi üléseket munkaköri feladatként ellátó hivatali dolgozó tárolja.

26. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

1. melléklet

Az önkormányzat szervezeti felépítése

[ábra]

2. melléklet

Csárdaszállás Községi Önkormányzat önként vállalt feladatai:[38]

Közös Önkormányzati Hivatal:

Közterület rendjének fenntartása, mezőőri szolgálat és közterület felügyelet,

Rendszeres szociális segély, helyi rendelt alapján,

Gyermekétkeztetés (rendkívüli gyermekvédelmi támogatás)

Szociális kölcsön

Községi rendezvények támogatása,

Önkormányzati támogatás biztosítása egyéb szervezeteknek.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás a TSZGK intézménye:

– Otthoni (egészségügyi) szakápolás,

– Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások,

– Fizioterápiás szolgáltatás,

– Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása,

– Demens betegek bentlakásos ellátása

– Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

– Támogató szolgálat.

Átruházott képviselő-testületi feladat- és hatáskörök:

A Polgármester feladat és hatáskörei:

1. Megköti az önkormányzat nevében a mezőgazdasági rendeltetésű földterületekre vonatkozó haszonbérleti-, értékesítés esetén az adásvételi szerződést.

2. Az éves költségvetési rendeletben meghatározott céltartaléknak – célnak – megfelelő felhasználásról gondoskodik.

3. A költségvetési előirányzat erejéig megköti a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződéseket.

4. A költségvetésből a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök keretein belül – az utak forgalmának és jelentőségének sorrendjét figyelembe véve – gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen.

5. Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljából szüksége.
6 A Képviselő-testület rendelete alapján dönt a közterület használatának engedélyezéséről.
7. Dönt a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésének engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.

8. Engedélyezi a község címerének és zászlajának a fenti rendelkezések szerinti felhasználást, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.

9. A beruházás szükségességéről szóló képviselő-testületi döntést követően gondoskodik a szükséges költségek fedezetérőé. A Képviselő-testület nevében eljáró polgármester-a felhatalmazás alapján – az előkészítésért teljes egészében felelős, a beruházási alapokmány jóváhagyásáig terjedő részfeladatok végrehajtása során csak a beruházási program jóváhagyásához szükséges a képviselő-testület külön felhatalmazását, döntését kérnie.

10. A képviselő-testület által eldöntött beruházások tervezési szerződései megkötését elvégzi – kivéve – az előminősítési eljárást igénylő beruházásokat.

11. A beruházási alapokmány jóváhagyását követően a beruházással kapcsolatos valamennyi szerződés aláírását elvégzi – beleértve a szerződés módosítását, kiegészítését.

12. Amennyiben a szerződési ajánlat a beruházási alapokmányban előírt követelményektől eltér, kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a beruházási alapokmány módosítását.

13. A külső szakértő bonyolító alkalmazása esetén a Képviselő-testület döntését követően megköti a szerződést.

14. A beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási szerződéseket a jegyzővel együttesen írja alá.

15. Jogosult a kivitelezést felfüggeszteni, ha az ellenőrzés eredményeként olyan hiányosságokat állapít meg, ami a kivitelezési munkák további folytatása esetén helyrehozhatatlan károkozással jár, vagy veszélyezteti a beruházás megvalósítását.

16. A beruházás az üzembe helyezési okmány kiállításával fejeződik be. Az üzembe helyezési okmányt aláírja.

17. Sürgős életveszély, vagy közvetlen balesetveszély elhárítását, illetve vis maior következtében szükségessé váló felújításokat elrendeli, illetve egyeztet az intézményvezetőkkel, ha az intézményvezető rendelkezi az elhárításról.

18. Ellátja – az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló helyi rendelet alapján – bérbeadói jogkör gyakorlását.

19. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont – alapfeladata ellátásának kérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján hasznosítja. A hasznosításból származó bevétel az intézményt az adott év költségvetési rendeletében meghatározottak szerint illeti meg. A polgármester hatáskörébe tartozik az egy évet meghaladó, de az öt évet el nem érő bérbeadáshoz való hozzájárulás.

20. A közterület használatához a közterület-tulajdonos önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása, engedélye (továbbiakban: engedélye) szüksége. A tulajdonosi jogokat az önkormányzat nevében eljárva gyakorolja. A haszonbérleti díj mérséklését, elemi kárra vagy művelési ágváltozásra tekintettel engedélyezi. Állandó közterület-használatot szükség esetén pályáztatás útján, pályázati eljárás lefolytatás után engedélyezi.

21. Közérdekből vagy más fontos és méltányolható okból a közterület – használati díj
megfizetése alól részben vagy egészében felmentést adhat, illetőleg a megfizetés
határidejére kamatmentes halasztást adhat.

22. Középületeknek nemzeti és községi ünnepeken történő fel lobogózásáról szóló helyi rendeletben felsorolt ünnepeken kívül, helyi jelentőségű eseményekre tekintettel is elrendelheti Csárdaszállás középületeinek, közterületeinek teljes vagy részleges fel lobogózását. Meghatározza a közterületek közül azokat, amelyek ünnepi esemény jellegéhez képest fel kell lobogózni. A fel lobogózást egye útvonalakon vagy egyes útvonalak által határolt közterületekre is elrendelheti. Jelentős események alkalmából az Egyházak, társadalmi szerveztek, országos hatáskörű szervek kérelmére elrendelheti a fel lobogózást, amennyiben a kérelmezők vállalják annak költségét.

23. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló, így különösen a Magyarország közjogi méltóságai, Csárdaszállás országgyűlési képviselői, a Képviselő-testület tagjai elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, közterületek gyászlobogóval való fel lobogózását.

24. A mindenkor hatályos önkormányzati költségvetési rendeletben a Képviselő-testület felhatalmazza (egyben kötelez, a végrehajtást követően a Képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztassa.):

  • a) A Közös önkormányzati Hivatal költségvetésében biztosított 5 millió forint erejéig
    rendkívüli esetben, illetve azonnali döntést igénylő feladat megvalósítására
    kötelezettséget vállaljon.
  • b) gazdasági szempontok figyelembevétele mellett – a Képviselő-testület által meghatározott folyószámlahitel kereten belül – ha szükséges, a hitel felvételéről gondoskodjon.
  • c) Az általános tartalék terhére, nem halasztható feladatok végrehajtására esetenként három millió forint erejéig kötelezettséget vállaljon, illetve átcsoportosítást hajtson végre, a szükséges előirányzatot felhasználja.
  • d) Az ideiglenes szabad forrásokat hozam elérése érdekében államilag garantált értékpapírba fektesse be.
  • e) Nettó öt millió forint összegű kifizetésről, adás-vételről, beszerzésekről szóló
    szerződéseket (az inflációs önrendelkezési jogról és az inflációszabadságról szóló
    2011. évi CXII. törvény 1. melléklete III. Gazdálkodási adatok 4. pontja aszerint) helyben szokásos módon tegye közzé.
  • f) Ha év közben az Országgyűlés, Kormány, illetve a költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénz alap íz Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről legalább negyedévente köteles s Képviselő-testületet tájékoztatni költségvetési rendelet-módosítási tervezet formájában. Az utolsó rendelet-módosítási tervezetet a tárgyévet követő év február 28.napjáig kell teljesítenie.
  • g) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az Önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé köteles terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

3. melléklet

Ügyrendi, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladat és hatásköre:

Feladatai:

1) A képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,

2) a szervezeti és működési szabályzat tervezetének elkészítése, testületi ülés elé terjesztés, az SZMSZ hatályosulásának vizsgálata, módosítására javaslattétel.

3) Képviselő-testületi ülésen a titkos szavazással kapcsolatos teendők ellátása,

4) az önkormányzati rendelet tervezetek jogi véleményezése, az elfogadott rendeletek hatályosulásának vizsgálata, szükség esetén módosító- kiegészítő javaslatok készítése,

5) önkormányzati intézmények alapító okirat szerinti működésének vizsgálata, a szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyása előtti véleményezése,

6) polgármester jutalmazására javaslattétel,

7) ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselő-testület esetenként megbízza.

8) A bizottság gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

9) Véleményezi felkérés esetén, az önkormányzat által kötendő szerződéseket,

10) A bizottság ellátja:

– A polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát,

– Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés vizsgálatát.

11) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat a rendőrséggel és a területén működő civil szervezetekkel együttműködve látja el.

12) ellátja továbbá a tevékenységi körét érintő önkormányzati feladatok előkészítését.

13) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, végrehajtásáról szóló éves és féléves beszámoló tervezeteit; figyelemmel kíséri a bevételek alakulását, vagyonnyilatkozatokat, értékeli azok okait; figyelemmel kíséri a saját bevételek alakulását, javaslatot tesz azok beszedésének hatékonyabbá tételére; vizsgálja a hitel-felvételek indokait, gazdasági megalapozottságát; ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat betartását; bizonylati rend és figyelem érvényesítését a közös önkormányzati hivatalban és az önkormányzat intézményeinél.

4. melléklet

Az önkormányzat beszerzéseinek előkészítéséről:[39]

5. melléklet

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökről[40]

Jegyző,

Aljegyző,

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda vezetője,

Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,

Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló.

.

6. melléklet

Csárdaszállás Községi Önkormányzat közfeladatai kormányzati funkció szerinti besorolása:[41], [42]

ALAPTEVÉKENYSÉGI SZAKÁGAZAT:

841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Csárdaszállás Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

A

B

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

3

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4

022010

Polgári honvédelem ágazati feladatai, lakosság felkészítése

5

031030

Közterület rendjének fenntartása

6

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

7

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

8

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

9

041236

Országos közfoglalkoztatási program

10

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

11

045120

Út, autópálya építése

12

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

13

045161

Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

14

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

15

051040

Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

16

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

17

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

18

064010

Közvilágítás

19

066010

Zöldterület-kezelés

20

066020

Város- és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

20a

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

21

076062

Település-egészségügyi feladatok

22

082044

Könyvtári szolgáltatások

23

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztés

24

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

25

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

26

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

27

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

28

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

29

104043

Család és gyermekjóléti központ

30

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

31

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

32

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

7. melléklet

A kiadások készpénzben történő teljesítésének esetei[44]

1. lakossági folyószámlával nem rendelkező munkavállalók és ellátottak szociális juttatásának kifizetése,

2. igazgatás-szolgáltatási díjak,

3. vásárlásra, elszámolásra kiadott előlegek,

4. egyéb előre nem látható, működtetéssel, üzemeltetéssel kapcsolatban felmerülő azonnali kifizetések a gazdasági szervezet vezetőjének engedélyével

8. melléklet

EGYEDI KÖZZÉTÉTELI LISTA[45]

A

B

C

Adat

Frissítés

Megőrzés

1.

A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

1. függelék

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai:

Nagy Zsolt Sándorné

polgármester

Független

Fülöp Mihály

egyéni listás képviselő

Független

Geszti János

egyéni listás képviselő

FIDESZ

Gulyásné Kádár Anna

egyéni listás képviselő

Független

Makai Zsigmond

egyéni listás képviselő

Független

2. függelék

Az Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző bizottság névsora:

Elnök:

Fülöp Mihály (képviselő)

Tagok:

Geszti János (képviselő)

Gulyásné Kádár Anna (képviselő)

Izsó Lajos (nem képviselő)

Szujó Zoltán Péter (nem képviselő)


[1] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[2] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[3] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[4] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[5] Hatályon kívül helyezte: 17/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdés. Hatálytalan 2014. november 25-től.
[6] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bek és 13. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2019. november 28-ától.
[7] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[8] Hatályon kívül helyezte: 5/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2016. április 30-ától.
[9] Módosította: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2013. szeptember 1-től.
[10] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[11] Módosította: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2013. szeptember 1-től.
[12] Módosította: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2013. szeptember 1-től.
[13] Módosította: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2013. szeptember 1-től.
[14] Hatályon kívül helyezte: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bek. Hatálytalan 2013. szeptember 1-től.
[15] Hatályon kívül helyezte: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bek. Hatálytalan 2013. szeptember 1-től.
[16] Beiktatta: 17/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2014. november 25-től.
[17] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[18] Beiktatta: 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[19] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[20] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bek. Hatályos 2019. november 28-ától.
[21] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[22] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés f) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[23] Módosította: 6/2018. (III. 28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2018. március 29-étől.
[24] Módosította: 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos 2015. március 1-től.
[25] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés g) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[26] Módosította: 16/2013. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2013. szeptember 1-től.
[27] Az alcímet módosította: 17/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos 2014. november 25-től.
[28] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bek. Hatályos 2019. november 28-ától.
[29] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés h) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[30] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[31] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[32] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés i) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[33] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés j) pontja. Hatályos 2019. november 28-ától.
[34] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[35] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bek. Hatályos 2019. november 28-ától.
[36] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[37] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[38] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés k) pontja. Hatályos 2019. november 28-ától.
[39] Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés l) pontja. Hatálytalan 2019. november 28-ától.
[40] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[41] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[42] Módosította a 12/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. december 19. napjától.
[43] A 6. mellékletben foglalt táblázat 20a. sorát a Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Hatályos 2021. április 30. napjától.
[44] Módosította: 9/2019. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos 2019. november 28-ától.
[45] Beiktatta: 3/2015. (II. 12.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2015. március 1-től.