Csongrád Város Képviselő-testületének 23/2015.(X.27.) önkormányzati rendelete

A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2021. 06. 15

Csongrád Város Képviselő-testületének 23/2015.(X.27.) önkormányzati rendelete

A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 3. § /1/ - /2/ bekezdése, 4. § /3/ bekezdése, 5. § /3/ bekezdése, 12. § /5/ bekezdése, 19. §-a, 20. 0 /3/ bekezdése, 21. § /6/ bekezdése, 23. § /3/ bekezdése, 27. § /2/ bekezdése, 31. § /2/ bekezdése, 33. § /3/ bekezdése, 34. § /3/ bekezdése, 35. § /2/ bekezdése, 36. § /2/ bekezdése, 42. § /2/ bekezdése, 54. § /1/ és /3/ bekezdése, 58. § /2/-/3/ bekezdése, 62. § /3/ bekezdése, 68. /2/ bekezdése, valamint a „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § /1/ bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a lakhatás biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzat lakásgazdálkodását oly módon, hogy

  • a) a pályázati rendszer bevezetésével a szociális bérlakáshoz jutás lehetőségét felgyorsítja,
  • b) a szabályozással lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a szociális bérlakás leendő bérlője közreműködjön a bérlakás felújításában,
  • c) ösztönözni kívánja a bérlőket, hogy fizetési hajlandóságukat erősítsék, fizetési képességüket megőrizzék annak érdekében, hogy az esetleges hajléktalanná válást meg tudják előzni.
  • d) az önkormányzati vagyongazdálkodási bevételek növelése érdekében a nem lakás célú helyiségek, és a piaci alapon bérbe adandó lakások bérbe adásának szabályait rögzítse.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet szabályozza

  • a) Csongrád Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakások bérletének szabályait,
  • b) a szociális szállás szabályait,
  • c) a nem lakás célú helyiségek bérbeadásának szabályait.

(2) E rendelet hatálya Csongrád Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál ”A Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 4. § a./, b./, c./, d./, i./, j./, l./ pontjaiban meghatározottak az irányadók.

(2) Szociális szállás: önkormányzati szociális bérlakásban lakó és alacsony jövedelmük miatt a bérlakás fenntartására nem képes, így lakhatásukban veszélyeztetett személyek részére szociális helyzet alapján biztosított, szociális szolgáltatásokkal összekapcsolt átmeneti lakhatási forma.

(3) A jogos lakásigény mértékének felső határa

  • a) 1 személy esetén 1,5 lakószoba,
  • b) 2-3 személy esetén 2,5 lakószoba,
  • c) 4 személy esetén 3 lakószoba,
  • d) 5-6 személy esetén 3,5 lakószoba, amelyet minden további személy esetén fél lakószobával növelni kell.

4. Bérbeadói jogok gyakorlása

4. § (1) A lakás és helyiségbérlettel kapcsolatos jogokat az alábbi szervek gyakorolják:

  • a) E rendeletben meghatározott szociális helyzet alapján történő lakás bérbeadásával (pályáztatás) pályázat elbírálás, szerződéskötés, bérleti szerződés felmondása feladatkörét a polgármester gyakorolja azzal, hogy
    • aa) a szociális ügyekért felelős bizottság és az ingatlan fekvése szerint illetékes egyéni választókerületi képviselő azokat előzetesen véleményezi. Ezt követően a végleges döntés a polgármester feladata,
    • ab) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a pályázat érvényességére és a pontszámításra vonatkozó észrevételeket a szociális ügyekért felelős bizottság és az ingatlan fekvése szerint illetékes egyéni választókerületi képviselő előzetesen véleményezi.
  • b) Szociális bérlakás csere, valamint szociális szállás útján történő hasznosítás ügyében a szociális ügyekért felelős bizottság véleményezését követően a polgármester dönt.
  • c)[1] A szociális bérlakások, a szociális szállás, a bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joggal érintett lakások, a lakástörvényben előírt elhelyezési és bérbeadása kötelezettség alapján, lakáscsere útján történő bérbeadás ügyében közreműködő a Polgármesteri Hivatal Szociális-és Lakásügyi Irodája.
  • d) Közérdekű célból, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján, garzonlakáshoz jutás útján, költségelvű bérbe adás útján, a piaci alapon meghirdetett lakásokra terjedően közreműködő a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési és Üzemeltetési Irodája, a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.
  • e) A lakások minősítéséről, besorolásáról a Képviselő testület dönt.

II. FEJEZET LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

1. A bérbeadás jogcímei

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható

  • a) szociális helyzet alapján,
    • aa) helyreállított összkomfortos, vagy komfortos lakás bérbeadás szabályai szerint,
    • ab) bérbeadás helyreállítását vállalónak a bérbeadás szabályai szerint,
    • ac) szociális bérlakás csere útján,
    • ad) e rendeletben meghatározott szociális szállássá minősítéssel,
  • b) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,
  • c) a lakástörvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség alapján,
  • d) lakáscsere útján,
  • e) közérdekű célból, és munkavégzésre irányuló jogviszony alapján,
  • f) garzonlakáshoz jutás útján (külön helyi rendelet szerint),
  • g) költségelvű bérlakás bérbeadása útján,
  • h) piaci elvek alapján.

III. FEJEZET ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁS BÉRBEADÁSA

1. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, megüresedett szociális bérlakásokra – hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelés hiányában a lakás megüresedését követő 15 napon belül - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a helyi újságban, televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

  • a) a pályázók személyi körét e rendelet 7. § (1) pontjában foglaltaknak megfelelően,
  • b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
  • c) a lakás helyszíni megtekintetésének időpontjait,
  • d) a megállapított lakbér havi összegét,
  • e) a bérleti jogviszony időtartamát,
  • f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
  • g) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
  • h) a lakás várható átlagos fenntartási költségét,
  • i) a lakás használatával együtt járó együttműködési kötelezettségek tartalmát,
  • j) tájékoztatást arról, hogy a bérleményt előrefizetős mérőórával, mérőórákkal kell a leendő bérlőnek felszereltetnie.

(4) A pályázatot kizárólag az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha az 1. számú melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

7. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

  • a) a pályázó, valamint a vele együtt költöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal,
  • b)[2] a pályázónak, illetőleg a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 550 %-át. A jövedelem számításánál „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1)-(5) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
  • c) a pályázó, valamint az önkormányzati bérlakás bérlője, a szociális szállás használója, lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik a pályázat benyújtásakor,
  • d) a pályázó nagykorú magyar állampolgár, vagy a munkavállaló közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy,
  • e) a pályázó, vagy a vele együtt költöző személyek bármelyikének a bérbeadóval kötött bérleti szerződése nem az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került megszüntetésre a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül,
  • f)[3] szociális alapon önkormányzati bérlakásra jogosultság további feltétele, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző 6 hónapban Csongrádon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és életvitelszerű itt tartózkodással, vagy Csongrádon legalább 3 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik a kérelem benyújtásakor.
  • g) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleményt előrefizető mérőórával, mérőórákkal felszerelteti.

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

  • a) ha a pályázó nem felel meg a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltétel bármelyikének,
  • b) ha a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget az eljárás során,
  • c) nem az erre a célra rendszeresített Pályázati Adatlapon nyújtotta be a pályázatot.

(3) Az 1. számú függelék szerinti pontszámítási rendszerben akkor állapítható meg pontszám, ha a feltétel teljesülését a pályázó a 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványban meghatározott okiratokkal igazolja. A pályázat érvényességéről, valamint a megállapított pontszámról a polgármester a pályázót a pályázat benyújtására tűzött határidő lejártától számított 8. napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján értesíti. A pályázat érvényességére, valamint a megállapított pontszámra vonatkozóan a hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 napon belül észrevételnek van helye. Az észrevételt a szociális ügyekért felelős bizottság véleményezi, a polgármester döntését az észrevételben foglaltak ismeretében hozza meg, az észrevétel megtételére vonatkozó határidő lejártától számított 15 napon belül.

(4) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki az 1. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén, vagy ha az 1. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszer alapján egyik pályázó sem szerez pontot, a pályázat nyertese az a pályázó, akinél az együttköltözők létszáma alapján számított havi jövedelem és a bérlemény várható átlagos fenntartási költségének arányszáma alacsonyabb. Amennyiben az előzőek szerint sem állítható fel sorrend, úgy a több kiskorú személy eltartásáról gondoskodó pályázót, ha ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekintetni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell bérlőnek kijelölni.

(6) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

(7)[4] A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

2. Szociális helyzet alapján helyreállított összkomfortos vagy komfortos lakás bérbeadása

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett, helyreállított összkomfortos, vagy komfortos lakás bérbeadása szociális helyzet alapján történő bérbeadására - amennyiben hasznosításra vonatkozó egyéb elképzelés nincs - a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást a város lapjában, a televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

  • a) a pályázók személyi körét a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével,
  • b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
  • c) a jogos lakásigény mértékét,
  • d) a megállapított lakbér havi összegét,
  • e) a bérleti jogviszony időtartamát,
  • f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
  • g) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
  • h ) a lakás helyszíni megtekintésének időpontjait,
  • i ) a lakás várható átlagos fenntartási költségeit,
  • j) tájékoztatást arról, hogy a bérleményt a bérlőnek előrefizetős mérőórával, mérőórákkal kell felszereltetnie.

(4) Pályázatot a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha a 2. számú melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(5) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

9. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

  • a) a pályázó, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal,
  • b) jövedelem vonatkozásában
    • ba) egyedül élő pályázó esetén a havi jövedelme el kell, hogy érje a nyugdíjminimum 250%-át, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 550 %-át.
    • bb) család esetén az egy főre jutó havi jövedelem el kell, hogy érje a nyugdíjminimum 200%-át, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 550 %-át. A jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
  • c) a pályázó, mint önkormányzati bérlakás bérlője, használója vagy szociális szállás használója, lakbér, vagy közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik a pályázat benyújtásakor,
  • d) a pályázó nagykorú magyar állampolgár, vagy a munkavállaló közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy,
  • e) a pályázó, vagy a vele együtt költöző személyek bármelyikének a bérbeadóval kötött bérleti szerződése nem az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került megszüntetésre a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül,
  • f)[5] szociális alapon önkormányzati bérlakásra jogosultság további feltétele, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző 6 hónapban Csongrádon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és életvitelszerű itt tartózkodással, vagy Csongrádon legalább 3 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik a kérelem benyújtásakor.
  • g) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja, hogy a bérleményt előrefizetős mérőórával, mérőórákkal felszerelteti.

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

  • a) ha a pályázó nem felel meg a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek bármelyikének,
  • b) ha a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget az eljárás során,
  • c) nem az erre a célra rendszeresített Pályázati Adatlapon nyújtotta be a pályázatot.

(3) A 2. számú függelék szerinti pontszámítási rendszerben akkor állapítható meg pontszám, ha a feltételek teljesülését a pályázó a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványban meghatározott okirattal igazolja. A pályázat érvényességéről, valamint a megállapított pontszámról a polgármester a pályázót a pályázat elbírálására tűzött határidő lejártától számított 8. napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján értesíti. A pályázat érvényességére, valamint a megállapított pontszámra vonatkozóan a hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 napon belül észrevételnek van helye. Az észrevételt a szociális ügyekért felelős bizottság véleményezi, a polgármester az észrevétel megtételére vonatkozó határidő lejáratától számított 15 napon belül hozza meg döntését.

(4) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki az 2. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén, vagy ha a 2. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszer alapján egyik pályázó sem szerez pontot, a pályázat nyertese az a pályázó, akinél az együttköltözők létszáma alapján számított havi jövedelem és a bérlemény várható átlagos fenntartási költségének arányszáma alacsonyabb. Amennyiben az előzőek szerint sem állítható fel sorrend, úgy a több kiskorú személy eltartásáról gondoskodó pályázót, ha ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekintetni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell bérlőnek kijelölni.

(6) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

(7)[6] A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

3. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás általános szabályai a bérlakás helyreállításának vállalása esetén

10. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, helyreállításra szoruló megüresedett szociális bérlakások felújítása érdekében - amennyiben azok hasznosítására vonatkozó egyéb elképzelése az önkormányzatnak nincs, - a hivatal haladéktalanul beszerzi a Városellátó Intézmény szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a helyreállításhoz milyen munkálatok elvégzése szükséges. A Városellátó Intézmény köteles szakvéleményét 15 napon belül a hivatal rendelkezésére bocsátani oly módon, hogy abban a helyreállításhoz szükséges munkálatok részletes felsorolása meghatározásra kerül az elvégzendő munkák számlaköteles költségvetésének és anyag költségének megjelölésével.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyreállításra szoruló,megüresedett szociális bérlakásokra a polgármester pályázatot ír ki.

(3) A pályázati felhívást a város lapjában, a televízióban, a város honlapján (www.csongrad.hu), valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a) a pályázók személyi körét a 11. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével,
  • b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
  • c) a jogos lakásigény mértékét,
  • d) a megállapított lakbér havi összegét,
  • e) a bérleti jogviszony időtartamát,
  • f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
  • g) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
  • h) a helyreállításhoz a Városellátó Intézmény által meghatározott számlaköteles költségvetést, anyagköltséget, munkálatok felsorolását,
  • i)[7]
  • j) a lakás helyszíni megtekintetésének időpontjait,
  • k) tájékoztatást arról, hogy a bérleményt előrefizetős mérőórával és mérőórákkal kell felszeretetnie.

(5) A pályázatot a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha az a 3. számú melléklet szerinti hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be. Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot, minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

11. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

  • a) a pályázó, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal,
  • b)[8] a pályázónak, illetőleg a vele együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 550 %-át. A jövedelemszámításnál „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
  • c) a pályázó, önkormányzati bérlakás bérlője, vagy a szociális szállás használója, lakbér, vagy közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik a pályázat benyújtásakor,
  • d) a pályázó nagykorú magyar állampolgár, vagy a munkavállaló közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személy,
  • e) a pályázó, vagy a vele együtt költöző személyek bármelyikének a bérbeadóval kötött bérleti szerződése nem az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került megszüntetésre a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül,
  • f)[9] szociális alapon önkormányzati bérlakásra jogosultság további feltétele, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor és az azt megelőző 6 hónapban Csongrádon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és életvitelszerű itt tartózkodással, vagy Csongrádon legalább 3 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik a kérelem benyújtásakor.
  • g) a pályázó nyilatkozatában vállalja, hogy előrefizetős mérőórával, mérőórákkal az ingatlant felszereli,
  • h) a pályázó nyilatkozik arról, hogy a felújítási munkálatokat 30 napon belül elvégzi,
  • i)[10] a pályázó hitelt érdemlő okirattal igazolja, hogy a helyreállításhoz szükséges 400.000 Ft anyagi forrással rendelkezik.

(2) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni

  • a) ha a pályázó nem felel meg a 11. § (1) bekezdésében foglalt feltételek bármelyikének,
  • b) ha a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget az eljárás során, vagy
  • c) nem az erre a célra rendszeresített Pályázati Adatlapon nyújtotta be a pályázatot.

(3) A 3. számú függelék szerinti pontszámítási rendszerben akkor állapítható meg pontszám, ha a feltételek teljesülését a pályázó a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványban meghatározott okirattal igazolja. A pályázat érvényességéről, valamint a megállapított pontszámról a polgármester a pályázót a pályázat elbírálására tűzött határidő lejártától számított 8. napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján értesíti. A pályázat érvényességére, valamint a megállapított pontszámra vonatkozóan a hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 napon belül észrevételnek van helye. Az észrevételt a szociális ügyekért felelős bizottság véleményezi, a polgármester az észrevétel megtételére vonatkozó határidő lejáratától számított 15 napon belül hozza meg döntését.

(4) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki a 3. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén, vagy ha a 3. számú függelékben meghatározott pontszámítási rendszer alapján egyik pályázó sem szerez pontot, a pályázat nyertese az a pályázó, akinél az együttköltözők létszáma alapján számított havi jövedelem és a bérlemény várható átlagos fenntartási költségének arányszáma alacsonyabb. Amennyiben az előzőek szerint sem állítható fel sorrend, úgy a több kiskorú személy eltartásáról gondoskodó pályázót, ha ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekintetni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell bérlőnek kijelölni.

(6)[11] Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra a lakásra új pályázatot kell kiírni. A pályázat kiírója (a polgármester) a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(7) A pályázati kiírásban felsorolt helyreállítási munkák elvégzését a Városellátó Intézmény ellenőrzi. Ezt követően kerül sor a bérleti szerződés megkötésére.

(8)[12] A lakásbérleti jogviszony 5 éven belül történő megszűnése esetén, a lakás állapotfelmérését követően a bérlő az általa beköltözés előtt elvégzett értéknövelő beruházás addig meg nem térült ellenértékére igényt tarthat, melyet a bérlő részére a lakás leadását követő 30 napon belül kell kifizetni kivéve, ha a lakásbérleti jogviszony megszűnésére a bérlőnek felróható okból került sor.

4. Szociális szállás

12. § (1) A polgármester a szociális ügyekért felelős bizottság véleményének birtokában az önkormányzati szociális bérlakásban lakót lakáshasználónak, az általa lakott bérlakást szociális szállásnak minősítheti,

  • a) amennyiben 100.000 Ft-ot meghaladó lakbér vagy közüzemi díj hátralék halmozódott fel,
  • b) akinek bérleti jogviszonya felmondást, vagy megszűnést követően ezen rendelet hatályba lépéséig nem került visszaállításra és lakbér, vagy közüzemi díjtartozása van,
  • c) akinek bérleti jogviszonya nem került visszaállításra, de részletfizetési kedvezményt kapott lakbérhátralék vagy közüzemi díjtartozás miatt, és részletfizetési kötelezettségét teljesíti.

(2) Az az (1) bekezdés szerinti lakáshasználó, aki a felajánlott szociális szállást nem fogadja el, vagy a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a visszautasításról, a határidő lejártától számított 30 nap elteltével a lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(3) Azon (1) bekezdés szerinti lakáshasználó, aki a felajánlott szociális szállást a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül elfogadja, köteles az elfogadástól számított 8 napon belül a Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: szociális szolgáltató) együttműködési megállapodást megkötni. Amennyiben a lakáshasználó az együttműködési megállapodást neki felróható okból nem köti meg, úgy a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni. Az együttműködési megállapodás megkötéséről, vagy annak elmulasztásáról a szociális szolgáltató a polgármestert értesíti.

(4)[13] [14] [15] Amennyiben a lakáshasználó a szociális szolgáltatóval az együttműködési megállapodást határidőben megkötötte, úgy a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül a polgármester a lakáshasználóval a szociális szállásra vonatkozó szerződést - az ügyfél tartozásának összegétől függően - 6-12 hónap időtartamra megköti, mely szerződés nem hosszabbítható meg.

(5) A polgármester a szociális ügyekért felelős bizottság véleményének birtokában szociális szállássá minősítheti az üresen álló szociális bérlakást is, és ezen átminősített bérleménybe az (1) bekezdésben érintett személyeket elhelyezheti.

(6) A szociális szállás szálláshasználati díja a mindenkori lakbér 20%-kal csökkentett összege.

(7) Amennyiben a lakáshasználó a (3) bekezdés szerinti Együttműködési megállapodást a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(8) Amennyiben a szálláshasználó a szociális szolgáltatóval való együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, és emiatt a szociális szolgáltató a (9) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást felmondja, úgy a szociális szolgáltató e tényről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a polgármestert. A tájékoztatás alapján a polgármester haladéktalanul köteles intézkedni a szálláshasználati szerződés felmondása iránt. A szálláshasználati szerződés felmondásától számított 30 nap elteltével a szálláshasználó a lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(8a)[16] Ha az ügyfél a szociális szálláshasználati szerződés időtartamának végéig nem teljesíti a visszafizetést, a szerződés lejártát követő 30 napon belül köteles az ingatlanból kiköltözni. Ellenkező esetben a hivatal a kiköltözés közvetlen végrehajtását kezdeményezi a közjegyzői okirat alapján.

(9) A szálláshasználati szerződés időtartama alatt a szálláshasználó köteles a Családsegítő szolgálattal együttműködni és ennek keretében az alábbi tartalmú Együttműködési megállapodást megkötni, az abban foglaltakat teljesíteni:

  • a) a bérleti díj vagy a szálláshasználati díj megfizetésére vonatkozó szabályokat,
  • b) a felhalmozott lakbér és közüzemi díj hátralék rendezésének ütemezését,
  • c) a szociális szolgáltatóval való kapcsolattartás részletes szabályait,
  • d) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit,
  • e) amennyiben a lakásban még nincs, úgy az előrefizetős mérőkészülék felszereltetéséről az együttműködési megállapodás megkötésétől számított 2 hónapon belül történő gondoskodást,
  • f) az elő-takarékosságra vonatkozó szabályokat,
  • g) a háztartás-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
  • h) a bérlő vagy a szálláshasználó életvitelére vonatkozó szabályokat,
  • i) a szociális szolgáltató és a szociális szálláshasználó egyéb jogait, kötelezettségeit.

(10) A (9) bekezdés szerinti együttműködés célja, hogy hozzásegítse a szálláshasználót a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatosan felhalmozott hátralék törlesztéséhez, valamint hosszú távon képessé tegye bérlakás fenntartására.

(11) A Családsegítő szolgálat köteles a polgármestert haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha a szociális szállás használója a lakbér- illetve közüzemi díjtartozását teljes mértékben visszafizette. A szálláshasználó írásbeli kérelmére a polgármester újból megköti a lakásbérleti szerződést. A szociális szállás használójára, a bérlőre vonatkozó szabályokat e rendelet szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(12) Nem jogosult szociális szállás igénybevételére az a bérlő, aki az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást tanúsít vagy önkényes lakásfoglalónak minősül.

5. Szabadpiaci feltételekkel és költségelven történő bérbeadás

13. § (1) A piaci feltételekkel a költségelven bérbe adható lakásokat, a helyben szokásos módon meg kell hirdetni (városi lapjában, televízióban, a város honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján). A pályázat általános feltételeit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében rögzített feladatai ellátásához szükséges szakemberek letelepedése, megtartása érdekében dönthet úgy, hogy közérdekből e lakások közül ad bérbe:

  • a) pályázati eljárás nélkül,
  • b) az önkormányzat területén végzett közérdekű tevékenység időtartamára.

(3) Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, a helyiségbérlet szabályai szerint, a Képviselő-testület döntése alapján.

14. § (1) A költségelvű bérlakásokat a bérleti jogviszony lejártát megelőző legalább 60 nappal a 13 §-ban írt módon meg kell hirdetni.

(2) Minden olyan költségelvű lakás, amely központi forrás felhasználásával épült, csak pályázat útján hasznosítható.

(3) A pályázati kiírás szabályaira irányadó a rendelet 4. sz. melléklete.

6. Bérbeadás bérlőkijelölési bérlő-kiválasztási jog alapján

15. § (1) Ha a bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás ürül meg, a jogosult köteles gondoskodni a lakás bérlőjének kijelöléséről. Amennyiben ennek 15 napon belül nem tesz eleget, a kieső bérleti díjat és a lakást terhelő összes költséget a bérlőkijelölésre jogosult szervnek meg kell téríteni, a lakás megüresedésétől kezdődően az önkormányzat részére.

(2) Bérlőkijelölési joggal érintett lakás esetén a bérlővel kizárólag a kijelölő által közölt feltételekkel köthető meg a szerződés.

(3) Egyszeri, illetve többszöri bérlőkiválasztási jog megszerzése kétoldalú megállapodással történhet, amelyet az Önkormányzat és a bérlőkiválasztásra jogosult szerv köt egymással.

16. § A lakástörvény 23. § (4) bekezdése alapján, az elemi kár, vagy egy lakás megsemmisülése esetében a lakás használóját – elsősorban – az önkormányzat e célra kijelölt szükséglakásában történő ideiglenes elhelyezés illeti meg, lakbérfizetés mellett.

7. Bérbeadás meghatározott lakásgazdálkodási feladatok megoldására

17. § (1) Lakás átalakítás, korszerűsítés esetén a bérlőt e munkák elvégzése idejére az önkormányzat közigazgatási területén a lakástörvény 18. §-ban rögzítettek szerinti lakás illeti meg, lakbérfizetés mellett, és a költöztetéskor felmerülő költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Önkormányzati lakás lebontása esetén a bérlő a család létszámának megfelelő, az előzővel megegyező komfortfokozatú lakásra, illetve pénzben ellenértékre tarthat igényt (Ltv. 27. § /1/-/2/ bek, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint).

18. § A garzonlakáshoz jutás feltételeit a külön rendelet tartalmazza.

19. § A szociális intézménybe beutalt személy, ha előzőleg önkormányzati bérletéről pénzbeli térítés ellenében mondott le, az intézményből való 5 éven belül történő elbocsátásakor a lakásigényének megfelelő, beköltözhető állapotú lakásra tarthat igényt, térítés ellenében a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével, a felvett pénzbeli térítés visszafizetése mellett.

IV. FEJEZET A BÉRLETI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

1. A bérleti jogviszony időtartama

20. § (1) A bérleti szerződést – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – legfeljebb 1 + 4 év időtartamra kell megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles „A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(2) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell. A bérlőnek a távollét okát igazolnia kell.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását a bérleti jogviszony időtartamának lejárta előtt, legkésőbb 2 hónappal kérelmezheti. A bérleti jogviszony meghosszabbításáról, annak határidejéről, a mulasztás jogkövetkezményeiről a Szociális és Egészségügyi Iroda írásban tájékoztatja a bérlőt.

(4) A (3) bekezdés szerinti, határidőben benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszonyt a polgármester legfeljebb 5 évvel az alábbi feltételek együttes fennállása esetén hosszabbítja meg:

  • a) a bérlő lakbérhátralékkal nem rendelkezik,
  • b) a bérlőnek közüzemi díjtartozása nincs,
  • c) a kérelmező vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak, valamint
  • d) a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyai megfelelnek a 7. §-ban meghatározottaknak.

(5) A bérleti jogviszony ismételten 5 évvel meghosszabbítható mindaddig, amíg a (4) bekezdésben foglalt valamennyi feltétel teljesül.

(5a)[17] [18]Ha a bérlő, illetve a vele együtt lakó személyek egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 550 %-át (156.750 Ft), de nem haladja meg a nyugdíjminimum 600 %-át (171.000 Ft-ot), egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 700 %-át (199.500 Ft) és vagyonnal nem rendelkeznek, a lakásbérleti szerződés 2 év időtartamra kerüljön megkötésre az 5. számú mellékletben szereplő emelt összegű bérleti díj megfizetése mellett. Amennyiben a megnövekedett jövedelmi viszonyok 2 év múlva is fenn állnak, ezen körülmény a bérbeadó részéről egyoldalú felmondási oknak minősül, és a bérlőnek 60 napon belül ki kell költöznie a bérleményből.

(6) Amennyiben a bérlő a meghosszabbításra vonatkozó határidőt saját hibájából eredendően nem tartotta be, és mulasztását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, úgy 30 napon belül köteles a bérleményből kiköltözni és a lakhatásáról saját maga gondoskodni.

(7)[19] A bérbeadó a határozott idejű lakásbérleti jogviszonyt átminősítheti határozatlan idejű jogviszonnyá, ha a bérlő vagy a vele közös háztartásban élő - Ptk. szerinti- közeli hozzátartozója vagy élettársa mozgáskorlátozott személy és akadálymentesítési támogatást kíván igénybe venni a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint. A határozatlan idejű bérleti jogviszony a mozgássérült személy elhalálozásával megszűnik, ezt követően a lakásbérleti jogviszony folytatása az arra jogosult személy részére határozott időre kerül megkötésre.

2. Határozatlan idejű bérlakások felülvizsgálata

21. § (1) Akiknek a lakásbérleti szerződése határozatlan időre szól, szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait 3 évente felül kell vizsgálni e rendelet 7. §-ban foglaltak szerint. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján jogosult a bérlakásra, a bérleti jogviszonyát továbbra is fenn kell tartani.

(2) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján már nem jogosult a bérlakásra, a lakásbérleti szerződést módosítani kell, számára piaci lakbért kell megállapítani, e rendelet 13. § alapján.

3 . Szociális bérlakások közjegyzői okiratba foglalása

22. § (1)[20] A lakásbérleti szerződés és szociális szálláshasználati szerződés - hatályba lépésének feltétele a közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat.

(2) A szociális bérlakás bérlője köteles együttműködni a közjegyzői eljárásban, ennek megszegése a bérleti jogviszony megszüntetésével jár.

(3)[21] [22]A közjegyzői eljárás költségei a bérbeadót terhelik.

4 .Kézbesítés

23. § Az e rendeletben szabályozott eljárásokban az ügyfélnek küldött iratokat hivatalos irat formájában kell közölni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett, vagy a meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt „nem veszi át”, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekintetni.

5 Lakáscsere

24. § (1) a) Önkormányzati szociális bérlakás bérleti joga csak lakás, vagy lakások bérleti jogára, vagy tulajdonára cserélhető, kizárólag az ország területén belül. A lakástörvényben meghatározott kitételeken túl nem járulhat hozzá az önkormányzat a lakáscseréhez akkor, ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek nem szereznének önálló lakásnak megfelelő tulajdoni arányt, illetve bérleti jogot a cserével.

  • b) A fentiek alkalmazása során a Lakástörvény 29. § /3/ bekezdésében rögzített igazolások, nyilatkozatok vagy iratok benyújtása kötelező.

(2) A hozzájárulás nem tagadható meg a Lakástörvény 29. § /6/ bekezdésében rögzítettek esetén, kivéve a 29. § /7/ bekezdésében írtakat.

(3) A hozzájárulás megtagadható a Lakástörvény 29. § /4/ bekezdésében rögzítettek szerint.

(4) Ha a határozatlan idejű bérlő az önkormányzattól azonos, vagy kisebb szobaszámú lakást kér, kérelme teljesíthető pénzbeli térítés mellett, a megüresedő lakások függvényében.

(5) A (3) bekezdés esetén alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosításakor a bérlő jogosult a lakások éves lakbére közötti különbözet kétszeresének megfelelő térítésre, akkor, ha a lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja a bérbeadónak. A lakás leadásáig a volt bérlőt terheli a korábbi lakás lakbére és egyéb járulékos költségei is. A lakások közötti különbözet értékét a lakás leadását követő naptól számított 30 napon belül ki kell fizetni.

(6) Önkormányzati lakásbérlemények cseréje esetén a határozatlan idejű bérlővel továbbra is határozatlan idejű, míg a határozott idejű bérlővel továbbra is határozott idejű bérleti szerződés köthető az előző lakásra szóló bérlet időtartamáig.

(7) Amennyiben a bérlő a részére felajánlott második cserelakást sem fogadja el, nincs lehetősége lakáscserére.

25. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés – a Lakástörvény előírásain túl – nem köthető.

(2) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatásánál a lakástörvény 32. §. /3/ bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a bérleti jogviszony folytatására több azonos jogcímű jogosult van, akiknek a tulajdonában beköltözhető lakásingatlan nincs, velük – kérelmükre – bérlőtársi szerződés köthető.

6 . A lakások ellenőrzése

26. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerinti időben, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A bérlő köteles tűrni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.

(3) Az 1. ponton túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.

(4) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

7 . A felek jogai és kötelezettségei

27. §

A szociális bérlakásban lakók kötelezettségei

(1) Szociális alapon bérbe adott lakást csak lakás céljára lehet használni.

(2) A bérlő köteles az 5. sz. mellékletben foglalt bérleti díjat megfizetni.

(3) A bérlő továbbá köteles

a) a lakás átvételétől számított 30 napon belül a közüzemi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket saját nevére megkötni, majd ezt a szerződések bemutatásával a bérbeadó felé 8 napon belül igazolni,

b) a lakásügyekkel foglalkozó iroda félévente kötelezi a bérlőt a közüzemi díjak befizetésének szolgáltató általi igazolására. A bérlő köteles az Irodával együttműködni az igazolások benyújtása során,

c) szociális bérlakás esetén a bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, figyelemmel a lakástörvény 13. § /2/ és /3/ bekezdésében foglaltakra,

d) a bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően köteles tisztán tartani,

e) a szükséges rovar és rágcsálóirtást elvégeztetni,

f) a zárt szennyvíztárolót, illetve űrgödrös árnyékszéket saját költségen kiüríttetni és tartamát elszállíttatni,

g) az épületre vonatkozó házirendet, együttélés szabályait betartani,

h) életvitelszerűen a bérlakásban lakni,

i) a bérlakásban okozott kárt megtéríteni,

j) a lépcsőházat és a közös helyiségeket takarítani, állagát megóvni, az épület környezetének rendben tartani,

k) a lakás, valamint a hozzá tartozó lépcsőház és a közös helyiségek használatával összefüggő külön szolgáltatások díjait, közüzemi költségeik lakásra jutó hányadát folyamatosan fizetni.

(4) A bérlő a bérleti szerződés megkötésekor vállalja az előrefizetős – kártyás – mérőóra felszereltetését 1 hónapon belül.

(5) Azon bérlő, aki érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül köteles felszereltetni az előrefizetős mérőórát.

(6) Az Önkormányzat az általa megfizetett közös költségnek a lakás használatával összefüggő részét áthárítja a bérlőre és azt a lakbérrel együtt kiszámlázza.

(7) A kizárólag önkormányzati tulajdonú, társasháznak nem minősülő, több lakást tartalmazó ingatlanok közös helyiségeinek használatával összefüggésben felmerülő közüzemi díjakat a bérlők egyenlő arányban, évente kiállított számla alapján kötelesek megfizetni.

28. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekszik és a bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt meg nem térült értéknövelő beruházásai ellenértékére, amelyet a bérlő részére legkésőbb a bérlet megszűnését követő 1 éven belül ki kell fizetni.

(3)[23] Nyílászárócsere (kizárólag ablak) esetén a bérlő köteles előre befizetni a hivatal házi pénztárába az anyag és munkadíj 50 %-át. A bérbeadó a befizetést követően rendeli meg a nyílászárót és fizeti ki a teljes összeget az önkormányzat nevére szóló számla ellenében.

29. § [24] A bérlő a szerződés megszűnésekor köteles a lakást tiszta, rendezett állapotban (legalább minden helyiség tisztasági meszelését követően) visszaadni a bérbeadónak. A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a – Lakástörvény 91/A §-ában megjelölt – lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

30. § (1) Az önkormányzati bérlakást használó személyek – a jogcím nélküliség kezdő napjától - a lakás használatáért 2 hónapig a lakásra megállapított lakbér összegét kötelesek fizetni: A 3. hónaptól kezdődően a lakásra megállapított lakbér kétszeresét, a 6. hónaptól a háromszorosát kötelesek használati díjként megfizetni.

(2) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként a havi lakbér ötszörösét köteles megfizetni.

(3) Különösen méltányolandó esetben (betegség, tartós munkanélküliség) – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – a bérbeadó ettől eltérően is határozhat.

(4) A bérlő halála esetén, ha a Lakástörvény alapján nincs arra jogosult, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, az örökösöknek a halál időpontját követő 2 hónapon belül a lakást ki kell üríteni, és átadni a bérbeadó részére.

(5) Az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, az (1) bekezdés szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.

31. § A bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl, az önkormányzati bérlakásba csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be azzal a feltétellel az élettársát, a testvérét, illetve a féltestvérét, életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát, hogy a bérbeadó a nevezettek elhelyezéséről a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik. A hozzájárulás megadása előtt figyelembe kell venni a lakás nagyságát, a 3. §. (3) bekezdésében meghatározott lakásigénynek megfelelően.

8 . Határozatlan idejű bérlakás bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a pénzbeli térítés szabályai

32. § (1) Határozatlan időtartamú lakásbérleti jogviszonynak a Lakástörvény 23. §. (3) bek. alapján cserelakás biztosítása nélküli megszűnése esetén a pénzbeli térítés mértéke, mely magában foglalja a korábban befizetett használatbavételi díj összegét:

  • a)[25] öszkomfortos lakás esetében az éves bérleti díj kétszerese,
  • b)[26] komfortos lakás esetében az éves bérleti díj kétszerese,
  • c) félkomfortos lakás esetében az éves bérleti díj ötszöröse,
  • d) komfort nélküli lakás esetében az éves bérleti díj hatszorosa.

(2) A határozatlan idejű bérlet esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakásról történt lemondást követően

  • a) lakásépítés esetén max. 2 évig,
  • b) lakásvásárlás esetén max. 6 hónapig

bérli a jelenlegi lakást, a mindenkori alaplakbér-fizetési kötelezettség mellett. Ennek megfelelően a lakásbérleti szerződést is módosítani kell.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő esetekben a pénzbeli térítési díj a lakás üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő leadását követő 30 napon belül fizethető ki.

(4) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradt személy másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt.

33. § A bérlő a bérlakást nem adhatja albérletbe. Ennek be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.

9 A lakbérek mértéke és a külön szolgáltatások díja

34. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét jelen rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárás a Lakástörvény 6. §. (1)-(2) bekezdése.

(4) Lakbértámogatás szabályozását ”A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználásának ellenőrzéséről” szóló 5/2015. (II.23.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

35. § (1) A költségelvű lakások bére nem lehet kevesebb az adott bérlakásra eső üzemeltetési, fenntartási és felújítási költség összegénél. Ezen lakbér éves összege az építést követő első évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a. A költségelvű lakások bérének mértéke, azonos komfortfokozat mellett is, eltérő lehet az ingatlan fekvése szerint.

(2) Ha az önkormányzat piaci alapon ad bérbe lakást, annak bérét úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevételei nyereséget is tartalmazzanak, figyelemmel a lakásfenntartással, üzemeltetéssel, felújítással összefüggésben kimutatható költségekre.

36. § (1) A lakbért külön számla ellenében a tárgyhó 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A különszolgáltatások díját – többek között a lakásra eső társasházi közös költséget – a lakbérrel egyidőben kell megfizetni.

37. § (1) Vegyes tulajdonú társasházak esetében a vízfogyasztás megállapítása a lakásközösség döntése alapján lakás/főre számított mennyiség is lehet, ha annak lakásonkénti szétosztását a közösség képviselője elvégzi. A megosztás alapján a főmérőn és mellékmérőn mért vízmennyiség különbsége fizetendő.

(2) A közüzemi díj fizetési kötelezettség elmulasztásakor a bérleti díj nem fizetése esetére e rendelet vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Többlakásos ingatlanok esetén a közös szennyvízakna ürítésének költségét lakásonként kötelesek a bérlők fizetni, a megosztás arányát a bérlők közös megegyezéssel határozzák meg, ennek hiányában a költséget egyenlő arányban viselik.

V. FEJEZET A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

38. § (1) Az önkormányzati helyiségek bérbeadása ( Lakástörvény 91/A § 12. pont) nyilvános pályázat, árverés útján történhet, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat, illetve az önkormányzat intézményei használatába adott helyiségeket, amelyekre a vagyonrendelet szabályai az irányadóak. A pályázati, árverési eljárás szabályait a „Csongrád város önkormányzat vagyonhasznosítási, -fejlesztési versenyszabályzatáról és beruházásairól” szóló külön rendelet tartalmazza.

(2)[27] A pályázat, árverés alól – ha a helyiség minimum éves bérleti díja a 2 millió Ft-ot és/vagy a helyiség forgalmi értéke a nettó 20 millió Ft-ot nem haladja meg – a Városgazdasági, Ügyrendi-és Összeférhetetlenségi Bizottság mentesítést adhat, ha

  • a) a helyiséget olyan tevékenység céljából kívánják bérbe venni, ami a város, illetve a városrész kereskedelmi szolgáltatási és egyéb alapellátásához szükséges,
  • b ) a bérlő a helyiségben termelő-, szolgáltató üzemet létesít, és ezzel új munkahelyet teremt,
  • c ) a helyiségre kiírt legalább 2 pályázat, árverés sikertelen volt.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a bérleti jogviszony meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.

(4) A helyiségbérletre vonatkozó szerződés csak határozott időre köthető, időtartama maximum 10 év.

39. § (1) A helyiségek minimum bérleti díjait a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) A minimum bérleti díjaktól lefelé (beleértve az ingyenességet is) a Képviselő-testület a vagyonrendelet 6. §-ának (6) bekezdésében foglalt esetekben és módon térhet el.

40. § Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy cseréjéhez, albérletbe adásához hozzájárulás adható, ha a bérlő a bérleti jogért a szerződéskötéskor pénzbeli térítést fizetett.

41. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, bérleti jog szünetelésével, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatosan a lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A nem lakás célú helyiségek bérleti ügyeinek intézésében közreműködő a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési és Üzemeltetési Irodája.

VI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK- ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

42. § (1) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő lakást elidegenítésre kijelöl abban az esetben, ha:

  • a) többszintes társasházban az önkormányzati tulajdon 10 % alatt van,
  • b) egyéb lakások, illetve önálló házingatlanok esetén, ha annak fenntartása, felújítása gazdaságtalan,
  • c) várospolitikai, gazdasági érdekeire tekintettel indokolt.

(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások elidegenítése esetén, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

  • a) a bérlőt,
  • b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
  • c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
  • d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(3) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet a (2) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(4) Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény 50. § rendelkezésére.

43. § A lakásingatlanok forgalmi értéke megállapításának alapja a szakértői értékbecslés, amelynek tartalmaznia kell

  • a) a tájékoztatót az ingatlan műszaki állapotáról,
  • b ) a várható épületfenntartási terheket,
  • c ) a tulajdonos kötelezettségeit,
  • d ) a vételár összetevőit.

A forgalmi érték megállapításánál figyelemmel kell lenni a vagyonrendelet vagyon értékelésére vonatkozó megállapításaira. További figyelembe veendő jellemzők: felszereltség, felújítás, közös helyiségek, környezeti hatások, minden ingatlannyilvántartási adat, kertes ingatlannál a beépítési százalék.

44. § (1)[28] A pályázat, árverés alól – ha a helyiség minimum éves bérleti díja a 2 millió Ft-ot és/vagy a helyiség forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot nem haladja meg – a Városgazdasági, Ügyrendi-és Összeférhetetlenségi Bizottság mentesítést adhat, ha

  • a) a helyiséget olyan tevékenység céljából kívánják hasznosítani, ami a város, illetve a városrész kereskedelmi szolgáltatási és egyéb alapellátásához szükséges,
  • b) a bérlő, illetve ajánlattevő a helyiségben termelő-, szolgáltató üzemet létesít, és ezzel új munkahelyet teremt,
  • c) a helyiségre kiírt legalább 2 pályázat, árverés sikertelen volt.

(2) Az árverés további lebonyolítására a 15/2005. (IV.27.) Ökt. számú rendelet 10. §, valamint a szerződés megkötésére ugyanezen rendelet 11. §, elővásárlási jog esetén 12. §-ában rögzítettek érvényesek.

45. § (1) Ha a lakást elővásárlási jogra jogosult bérlő, vagy bérlőtársak vásárolják meg, akkor

  • a) az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egyösszegben kell megfizetni,
  • b ) az első vételárrészlet befizetése után a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy 10 év alatt a teljes vételár megfizetésre kerüljön.

(2) Ha a lakást nem elővásárlási jog jogosult személy vásárolja meg, a vételárra részletfizetés nem adható.

46. § (1) Részletre történő vásárlás esetén a kamat mértéke a Ptk. rendelkezései alapján meghatározott mértékű kamat.

(2) Ha az elővásárlási jog jogosultja az (1) bekezdés szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztőrészlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmes kamatot kell fizetni.

47. § (1) Részletfizetéssel történő vétel esetén

  • a) az adás-vételi szerződésben a hátralék mértékéig jelzálogot, a tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni Csongrád Város Önkormányzata javára,
  • b) a vevőnek a vételártartozás fennállásáig lakásbiztosítási szerződést kell kötni az adás-vételi szerződés megkötésekor, melynek kedvezményezettje az eladó.

(2) E rendelet alapján megvásárolt lakás megterhelhető

  • a) a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal,
  • b) az önkormányzattal szemben fenálló tartozás (nem köztartozás), valamint távhőszolgáltatási díj behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal.

48. § A Képviselő-testület az önkormányzat lakásainak elidegenítéséből származó, elkülönített számlán kezelendő pénzösszeg felhasználásáról az éves költségvetésében dönt.

2.Az önkormányzati helyiségek elidegenítése

49. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás célú helyiségek csak a képviselő-testület egyedi döntése alapján, a vagyonrendelet szabályai szerint idegeníthetők el.

Adatvédelem

50. § A jelen rendelet mellékleteiben rögzített adatokat a hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

51. § (1) E rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba.

A hatályba lépést követően a bérleti szerződések közjegyzői okirattal felülvizsgálatra kerülnek.

(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (III.29.) Ökt. rendelet.

(3) A rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

Pályázati adatlap szociális helyzet alapján történő szociális bérlakás bérbeadásához

23-2015. 1. melléklet pályázati adatlap.pdf

2. melléklet

Pályázati adatlap szociális helyzet alapján helyreállított összkomfortos vagy komfortos lakás bérbeadásához

23-2015. 2. melléklet pályázati adatlap.pdf

3. melléklet

Pályázati adatlap szociális helyzet alapján helyreállítás vállalása esetén lakás bérbeadásához

23-2015. 3. melléklet pályázati adatlap.pdf

4. melléklet

Pályázati eljárás szabályai

23-2015. 4. melléklet pályázati eljárás szabályai.pdf

5. melléklet [29]

Lakbér mértéke

23-2015. 5. melléklet Lakbér mértéke.pdf

6. melléklet

Vízmérővel el nem látott lakások vízmennyiség normái

23-2015. 6. melléklet.pdf


[1] A 4. § (1) bekezdés c) pontja a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
[2] A 7. § (1) bekezdés b) pontja a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
[3] Módosította: 13/2018.(IV. 27.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2018. 04. 28-tól.
[4] Beiktatta: 23/2017.(VII. 13.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2017. 07.17-től.
[5] Módosította: 13/2018.(IV. 27.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2018. 04. 28-tól.
[6] Beiktatta: 23/2017.(VII. 13.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2017. 07.17-től.
[7] Hatályon kívül helyezte: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatálytalan: 2020. 11. 01-tól.
[8] A 11. § (1) bekezdés b) pontja a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
[9] Módosította: 13/2018.(IV. 27.)önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2018. 04. 28-tól.
[10] Módosította: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2020. 11. 01-tól.
[11] Módosította: 23/2017.(VII. 13.)önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2017. 07.17-től.
[12] Beiktatta: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2020. 11. 01-tól.
[13] Módosította: 26/2017.(IX. 29.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2017. 09. 30-tól.
[14] Módosította: 6/2018.(II. 23.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2018. 03. 01-től.
[15] Módosította: 6/2018.(II. 23.)önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos: 2018. 03. 01-től.
[16] Beiktatta: 6/2018.(II. 23.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2018. 03. 01-től.
[17] A 20. § (5a) bekezdése a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[18] Módosítota: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2020. 11. 01-tól.
[19] Beiktatta: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos: 2020. 11. 01-tól.
[20] Módosította: 6/2018.(II. 23.)önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2018. 03. 01-től.
[21] Módosította: 26/2017.(IX. 29.)önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos: 2017. 09. 30-tól.
[22] Módosította: 6/2018.(II. 23.)önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos: 2018. 03. 01-től.
[23] Beiktatta: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2020. 11. 01-tól.
[24] Módosította: 23/2017.(VII. 13.)önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos: 2017. 07.17-től.
[25] Módosította: 20/2018.(VI. 29.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2018. 06. 30-tól.
[26] Módosította: 20/2018.(VI. 29.)önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2018. 06. 30-tól.
[27] A 38. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
[28] A 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 3. § f) pontja szerint módosított szöveg.
[29] Módosította: 27/2020.(IX. 25.)önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos: 2020.11.01-től.
[30] Módosította: 12/2021.(VI. 11.)önkormányzati rendelet 8.§ Hatályos: 2021.06.15-től.
[31] Módosította: 12/2021.(VI. 11.)önkormányzati rendelet 9.§. Hatályos: 2021.06.15-től.
[32] Módosította: 12/2021.(VI. 11.)önkormányzati rendelet 10.§. Hatályos: 2021.06.15-től.