Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019. (X. 22.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 07. 01 - 2022. 08. 31

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2019. (X. 22.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2021.07.01.

Bevezetés

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település választópolgári közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdekeket, önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a kerület közügyeit, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó egyes közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjába foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, a Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. § (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

(3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete A kerület határának és területének leírását az 1. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

Az Önkormányzat jogállása, az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései, elismerő címei, az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA

2. § Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata jogi személy (a továbbiakban: Önkormányzat).

3. § Az Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, HELYI KITÜNTETÉSEI ÉS ELISMERŐ CÍMEI

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

AZ ÖNKORMÁNYZAT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

5. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselő-testület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselő- testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

III. Fejezet

Az Önkormányzat és szervei

6. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselő- testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

MÁSODIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A Képviselő-testület

7. § Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

8. § (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

9. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan önként vállalt feladatot, amelyet jogszabály nem utal kizárólagosan más költségvetési szerv feladat- és hatáskörébe. Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra.

(5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja.

(6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(7) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az 1. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(8) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

(9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

III. Fejezet

A Képviselő-testület ülésszaka

10. § A Képviselő-testület őszi ülésszaka szeptember 1-jétől február 28 (29)-ig, a tavaszi ülésszaka március 1-jétől augusztus 31-ig tart.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

11. § (1) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül is összehívható.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes ülést tart, rendkívüli ülést tarthat.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze, és vezeti annak elnökeként.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

ALAKULÓ ÜLÉS

12. § (1) A polgármester megválasztását követően azonnal hivatalba lép.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDES ÜLÉSE

13. § (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - szükség szerint, általában havonta a hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja általában 9.00 óra.

(2) A Képviselő-testület július hónapban általában nem tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban általában a hónap utolsó csütörtöki napján tartja.

(4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja.

(5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg. Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.

(6) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában 13.00 órától 14.00 óráig ebédszünetet tart.

(7) A Képviselő-testület ülése során általában 10.45 óra és 11.00 óra között, valamint 15.45 óra és 16.00 óra között szünetet tart.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE A nem a polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés

14. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés indokát tartalmazó polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára.

(2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével, írásbeli indoklással és határozati illetőleg rendeletalkotási javaslatot tartalmazó - az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeknek megfelelő - előterjesztéssel a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés

15. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését bármely - az SZMSZ általános rendelkezéseitől eltérő - időpontban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülés összehívására a polgármesternél írásban bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetben a polgármester a Képviselő-testületet elektronikus úton e-mailben, vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a Képviselő-testület ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel, azonnali hatállyal is összehívhatja. Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetnek minősül, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséget igénylő helyzet megítélésének jogköre a polgármestert illeti.

(4) Rendkívüli ülésen csak rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés tárgyalható.

V. Fejezet

A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

16. § (1) A Képviselő-testület ülését papír alapú vagy elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. Szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre - amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással -, úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.

(5) A 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerint összehívott rendkívüli ülés írásbeli meghívó nélkül, azonnal is összehívható.

17. § A képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Ügyfélszolgálati Csoport hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.

MEGHÍVOTTAK

18. § (1) A képviselő-testületi ülésre - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

- a jegyzőt,
- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
- a könyvvizsgálót,
- a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt,
- a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét valamint
- a Kelet-Pesti Tankerületi Központ igazgatóját.
(3) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken lehetővé kell tenni.
(4) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket.
(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére.
(6) A Képviselő-testület állandó tanácskozási jogot biztosít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére nyilvános ülésén a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság továbbá a Jogi és Közbiztonsági Bizottság által tárgyalt előterjesztések megtárgyalásakor.
(7) A Képviselő-testület a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság, valamint és Jogi és Közbiztonsági Bizottság valamennyi nyilvános ülésén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére állandó tanácskozási jogot biztosít a polgármesterrel egyeztetett személynek.
(8) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete képviselőjének.
(9) A magasabb rendű jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztéshez való hozzáférést biztosítani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(10) A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a hozzáférést biztosítani kell a meghívóhoz, a gazdasági témájú előterjesztésekhez, valamint azokhoz az előterjesztésekhez, amelyek véleményezésére a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság és/vagy a Jogi és Közbiztonsági Bizottság illetékes.
(11) A Képviselő-testület az Mötv. 6. § a) pontja alapján Rákosmente közösségi életének fejlődésére jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein a (12)-(17) bekezdésekben meghatározottak szerint. A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek felsorolását az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.
(12) A kerületi civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a polgármester a Jegyzői Iroda útján őrzi, tartja nyilván. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme).
(13) A képviselő-testületi előterjesztés előterjesztője köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a (12) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet illetőleg szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni.
(14) A polgármester a Képviselő-testületi Csoport útján az érintett szervezetek részére az előterjesztésekhez való hozzáférést biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az érintett szervezet kérésére értesítést küld elektronikus levél formájában, hogy az előterjesztés már megtalálható az Önkormányzat hivatalos honlapján.
(15) Bizottsági ülésen a civil szervezeteket a képviselő-testületi előterjesztés tárgyalásakor illeti meg tanácskozási jog.
(16) A képviselő-testületi illetve bizottsági ülésre szóló meghívót mindazoknak a civil szervezeteknek meg kell küldeni, amelyek valamely napirendre javasolt képviselő-testületi előterjesztésben tanácskozási joggal rendelkezőként meg vannak nevezve.
(17) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 34. § (8) bekezdés szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével.
(18) A bizottsági ülést vezető elnök indokolt esetben tanácskozási jogot biztosíthat a tanácskozási jog nélkül meghívott részére.
VI. Fejezet

A képviselő-testületi ülés nyilvánossága, a zárt ülés

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NYILVÁNOSSÁGA NYÍLT ÜLÉS

19. § (1) A Képviselő-testület ülése - a 20. §-ban foglalt eset kivételével - nyilvános.

(2) A Képviselő-testület ülésén - az erre a célra kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

A ZÁRT ÜLÉS

20. § A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

VII. Fejezet

Az előterjesztések és benyújtásuk, a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

AZ ELŐTERJESZTÉSEK

21. § (1) A képviselő-testületi ülésre készült előterjesztéseket a polgármesternél kell benyújtani. Az előterjesztéseket írásban vagy elektronikus úton kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) bármely képviselő,

d) a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke,

e) a képviselőcsoport nevében annak vezetője,

f) a jegyző,

g) önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője,

h) a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei,

i) jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

22. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét

c) a jogszabályi hivatkozásokat,

d) szükség szerint a javasolt döntési változatokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,

e) a költségkihatásokat,

f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,

g) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,

i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,

j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,

k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.

(2) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az újonnan alakult Képviselő-testület - az alakuló ülést követően - az előterjesztéseket legfeljebb 1 hónapig bizottsági javaslatok nélkül is tárgyalhatja.

23. § (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az alábbi időpontig lehet benyújtani a polgármesternél írásban:

a) az ülés előtti 7. napon 12.00 óráig:

- rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést,
- határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést,
- bizottsági előterjesztést,
- e rendelet 86. §-ának (2) bekezdése szerinti nemzetiségi önkormányzat által benyújtott kezdeményezést,
- interpellációt,
b) a képviselő-testületi ülés előtti második napon 16.00 óráig:
- kérdést,
- költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést).
(2) Az előterjesztő az előterjesztés benyújtását megelőzően - az előterjesztés tárgyára és terjedelmére is tekintettel - olyan időpontban köteles az előterjesztés tervezetét a jegyző részére törvényességi ellenőrzés végett megküldeni, hogy a jegyző 22. § (1) bekezdés j) pontja szerinti törvényességi ellenjegyzése az (1) bekezdésben megjelölt határnapokig megtörténhessék.

RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ ELŐTERJESZTÉS

24. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be.

(2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre.

(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés akkor terjeszthető be, amikor az ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekelt felet és a 23. §-ban meghatározott előterjesztésre a határidő letelte miatt már nincs mód.

(4) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni.

(5) A képviselők valamint a Képviselő-testület bizottságai a 14. §-ban meghatározott esetben és módon terjeszthetnek be rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést, melynek napirendre vételére a (2) bekezdés rendelkezése irányadó.

VIII. Fejezet

A képviselő-testületi ülés elnöke és jogkörei, az ülésvezetés

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ELNÖKE

25. § A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.

AZ ELNÖK JOGKÖREI, AZ ÜLÉSVEZETÉS

26. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését:

a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) szó megadása,

b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás: Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót.

c) napirend utáni felszólalásra szó megadása,

d) ügyrendi kérdésben a szó megadása,

e) A tanácskozás rendjének fenntartása: A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a képviselő- testületi ülés helyszínéről a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő módon cselekszik vagy ilyen kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet 16. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol félbeszakadt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy, stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő- testület tagjai illetve az ülésteremben jelenlévők részére.

f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására,

g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

h) szünet, illetőleg tárgyalási szünet elrendelése: Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének vagy a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén). A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendel el.

i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik a vita lezárásáról szóló döntést követően is jogosultak írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor az így még felszólalásra, valamint módosító és kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak.

k) szavazás elrendelése,

l) szavazás eredményének megállapítása,

m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése,

n) gyakorolhatja felszólalási jogát a Képviselő-testület ülésén bármikor,

o) az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

27. § Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében.

28. § A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést illetve a képviselők munkáját zavarhatja.

IX. Fejezet

Az ülés határozatképessége, határozatképtelenné válása

AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE

29. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több, mint fele jelen van.

(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

(3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést.

AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLÁSA

30. § Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően tizenöt perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, és amennyiben annak feltételei fennállnak, megállapítja a határozatképességet. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

X. Fejezet

A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, a napirendi pontok tárgyalásának rendje

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

31. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással - a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén - egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja.

(3) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja, vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni.

(4) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét.

(5) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza, viszont ügyrendi indítvány keretében kezdeményezheti, hogy azt a Képviselő-testület vegye le az ülés napirendjéről.

(6) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell.

(7) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(8) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók.

A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE

32. § (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) polgármesteri tájékoztató,

b) személyi kérdések,

c) rendeletalkotási javaslatok,

d) határozathozatalt igénylő előterjesztések,

e) beszámolók,

f) tájékoztatók,

g) hatósági ügyek,

h) interpellációk,

i) kérdések,

j) napirend utáni felszólalások.

(2) Az elfogadott napirend egyes napirendi pontjainak napirendről történő levételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

c)2 a céltartalékok felhasználásáról.

(4) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK RENDJE

33. § A napirendi pont tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz,

b) az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt),

c) hozzászólások, köztük a képviselőcsoportok állásfoglalása,

d) előterjesztői zárszó.

XI. Fejezet

A hozzászólások szabályai

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ HOZZÁSZÓLÁSOK

34. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél.

(2) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet.

(4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt).

(5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként:

- első hozzászólás 5 perc,
- második hozzászólás 5 perc.
(6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további két alkalommal, alkalmanként 5-5 percben szólhat hozzá.
(7) A Képviselő-testület az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek napirendi pontonként egy esetben legfeljebb 5 perc időtartamban.
(8) A tanácskozási joggal meghívottaknak - szólásra jelentkezésük alapján - az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben a tanácskozási joggal meghívott egyben az ügy érintettje, akkor hozzászólásainak számát illetően az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén időkorlát nélkül felszólalhat.
(12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában.
(13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat.
(14) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be az ülés vezetőjénél írásban. A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés illetve pont helyébe illeszthető legyen.
(15) A módosító illetve kiegészítő indítványt az azt benyújtó képviselő a benyújtás előtt felolvassa.

FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI KÉRDÉSBEN

35. § (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben.

(2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben.

(3) A hozzászólás illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.

(5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot.

(6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

XII. Fejezet

Az interpelláció és az írásbeli kérdés

AZ INTERPELLÁCIÓ

36. § A képviselő a Képviselő-testület ülésén

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármesterektől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben - intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán - interpelláció formájában felvilágosítást kérhet. Interpellációnak az a kérdés formájában összefoglalt problémafelvetés tekinthető, amely kapcsolatban áll az Önkormányzat, illetőleg a Képviselő- testület és szervei által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

37. § (1) A polgármester a benyújtott interpellációt köteles azonnal továbbítani a címzetthez. Az interpellált az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen szóban válaszol a képviselőnek. Indokolt esetben kérheti a válaszadás elhalasztását, mely esetben válaszát 15 napon belül írásban kell megadnia, s azt el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpellált legkésőbb a képviselő- testületi ülés megnyitásáig tájékoztatja az ülés levezetőjét, hogy élni kíván az írásbeli válaszadás lehetőségével.

(2) Az ülés levezetője minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat továbbá bejelenti a Képviselő-testületnek, hogy a válaszadó a választ a bejelentés napján szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg.

38. § (1) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát, címzettjét,

c) az interpellációt.

(2) Az interpelláló az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen interpellációját felolvassa. A válaszadó a választ vagy azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg, ez esetben válaszát el kell juttatnia minden képviselőhöz.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról annak elhangzását követően - írásbeli válasz esetén a kiküldést követő első ülésen - először az interpelláló nyilatkozik. Nyilatkozatát indokolhatja, ez esetben az interpellált tisztségviselő a nyilatkozatban elhangzott indokolásban foglaltakra 2 percben reagálhat. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül szavaz a válasz elfogadásáról.

(4) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálat és javaslattétel céljából az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki. Az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálása során az interpelláló képviselő pusztán az interpelláció okán nem minősül érintettnek, így a bizottsági vitában részt vehet, és amennyiben az adott bizottságnak tagja, élhet szavazati jogával.

(5) Az illetékes bizottság köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen javaslatát megtenni, aminek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(6) A képviselő az interpellációját bármikor visszavonhatja.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

AZ ÍRÁSBELI KÉRDÉS

39. § (1) A képviselő

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármesterektől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben írásban is kérhet felvilágosítást, amelyre legkésőbb 15 napon belül írásban a polgármester útján érdemi választ kell adni.

(2) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, tevékenységre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely formailag nem tekinthető és tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles.

(4) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell:

a) az írásban kérdező nevét,

b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét,

c) az írásos kérdést,

d) annak egyértelmű megfogalmazását, hogy kérdésének illetőleg az arra adandó válasznak elhangzását képviselő-testületi ülés keretében kívánja-e.

(5) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülésen ismerteti mindazon képviselők nevét és kérdésük tárgyát, akik legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző két nappal a Képviselő-testület előtt feltenni kívánt kérdést a polgármesterhez benyújtották.

(6) A kérdezett a választ 15 napon belül köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek.

(7) A kérdező a (4) bekezdés d) pontja szerint a benyújtott kérdés, illetőleg az arra adott válasz Képviselő-testület előtti előadásának lehetőségével élni kíván, a válaszra a rendelkezésre álló 15 napos határidő elteltét követő képviselő-testületi ülésen kerül sor.

(8) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs.

XIII. Fejezet

Napirenden kívüli felszólalások, a tárgyalás elnapolása, a vita lezárása

NAPIREND ELŐTTI POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ

40. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről.

(2) A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire.

NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS

41. § (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket.

(2) A közérdekű bejelentés az Önkormányzat működésével kapcsolatba hozható, illetőleg a kerület lakosságát vagy annak egy részét érintő ügyre vonatkozó - általában javaslatot is magában foglaló - felvetés.

(3) A napirend utáni felszólalási igényt - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.

(4) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet.

(5) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet.

(6) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes megtámadtatás esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszonválaszra.

A NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA

42. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

A VITA LEZÁRÁSA

43. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást.

XIV. Fejezet

A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, az egyszerű szótöbbség, a minősített szótöbbség, a döntéshozatal rendje

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

44. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet.

(2) Szavazást elrendelni, csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.

(3) Szavazni a javaslat elfogadása esetén „igen”-nel, a javaslat elutasítása esetén „nem”-mel, továbbá a javaslatról való szavazás során „tartózkodom”-mal lehet.

(4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges

(5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetőleg szavazólap használatával titkosan történhet.

(6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak.

(7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. (9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét - név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva.

Nyílt szavazás

45. § (1) A Képviselő-testület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet.

(2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg.

Név szerinti szavazás

46. § (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást kell elrendelni.

Titkos szavazás

47. § (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll.

(2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken.

(6) A szavazáshoz tollat kell használni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon.

(8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás tárgyát

c) a szavazás kezdetét és végét,

d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a szavazás során felmerült körülményeket,

f) a szavazás eredményét.

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

HATÁROZATHOZATAL

Egyszerű szótöbbség

48. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

A minősített többség

49. § (1) Az Mötv. 42. § 3-4. és 8-17. pontjaiban valamint az 50. §-ban foglaltakon túl minősített többség szükséges:

a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,

b) kitüntetés, elismerő cím adományozásához,

c) önkormányzati intézmény feladat- és tevékenységi körének meghatározásához, működési, szervezeti rendjének jóváhagyásához,

d) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához,

e) az Önkormányzat költségvetését érintő egyéb döntés meghozatalához,

f) a képviselő-testületi feladat-és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,

g) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez,

h) azon előterjesztés visszavonásához, melyet a benyújtást követő két rendes képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület határozatával egyaránt levett napirendjéről, s ezt követően azt az előterjesztő a soron következő rendes képviselő-testületi ülés megkezdéséig visszavonó nyilatkozatával nem vonta vissza,

i) a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására vonatkozó döntéshozatalhoz, valamint az SZMSZ-ben meghatározott egyéb minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatalhoz, továbbá minden, korábban már minősített többséggel elfogadott döntés módosításához és hatályon kívül helyezéséhez.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 11 képviselő igen szavazata szükséges.

A DÖNTÉSHOZATAL RENDJE

50. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Az ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(4) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(5) A határozati javaslatot mindig egyértelműen kell megfogalmazni.

Azon előterjesztések esetében, melyek több határozati javaslatot is tartalmaznak, és ezek különböző elérni kívánt célra irányulnak, egyenként kell szavazni.
Abban az esetben, ha az előterjesztés határozati javaslatában több, egyaránt elfogadható javaslat- változat is található, melyek ugyanarra az elérni kívánt célra irányulnak, bármelyik javaslat-változat megfelelő szavazati arányú elfogadása esetén, a többi javaslat-változatról a szavazás szükségtelen. Amennyiben a határozati javaslatban több olyan javaslat-változat szerepel, melyek közül bármelyiknek a szükséges szavazati aránnyal való elfogadása a másik javaslat-változat egyidejű elfogadását logikailag kizárja, ebben az esetben a többi javaslat-változatról való szavazás szükségtelen.
(6) A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító illetve kiegészítő indítványt befogadja-e. Először az előterjesztéshez benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról kell szavazni, ezt követően kerül sor az eredeti határozati javaslat(ok)ról történő szavazás(ok)ra. Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott, és az előterjesztő által befogadott határozati javaslat esetén az eredeti határozati javaslatról nem kell szavazni.
Ha a határozati vagy rendeletalkotási javaslat ugyanazon részéhez több módosító és kiegészítő indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának sorrendjében, egymással összefüggő módosító és kiegészítő javaslatok esetén logikai sorrendben kell szavazni.
Több pontból álló határozati javaslat esetén az előterjesztő jogosult meghatározni, hogy a pontokról milyen sorrendben, külön-külön vagy együttesen történjék a szavazás.
A minősített többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minden esetben minősített többség szükséges; az egyszerű többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minősített többség szükséges, ha a módosítás illetve a kiegészítés a 49. §-ban meghatározott tárgykört érint.
(7) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható - ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is -, amelyet a képviselők előzetesen írásban (elektronikus úton) megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt ismertetett. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat - ide nem értve a 26. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben benyújtott javaslatokat - nem lehet szavazásra bocsátani.
(8) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.
(9) Módosító és kiegészítő javaslatnak nem tekinthető az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elutasítására vagy elfogadására tett indítvány, erre szavazni nem kell.
(10) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a szavazás eredményét és a döntést.
(11) Ismételt szavazás ugyanazon testületi ülésen ugyanabban a kérdésben csak jelentős új körülmény felmerülése esetén rendelhető el, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
XV. Fejezet

Az önkormányzat rendelete, az önkormányzati rendelet kihirdetése, az önkormányzat határozatainak megjelölése, nyilvántartásuk és nyilvánosságuk, a jegyzőkönyv

AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE

51. § A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET KIHIRDETÉSE

52. § (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../........ (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap) rendelete ...... (a tárgy megjelölése).

(2) Az önkormányzat fontosabb - az állampolgárok széles körét érintő - rendeleteit a Képviselő- testület egyedi határozatára a Hírhozó című helyi lapban (az Önkormányzat hivatalos lapja) közzé kell tenni.

53. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel valamint az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATOK MEGJELÖLÉSE, NYILVÁNTARTÁSUK ÉS NYILVÁNOSSÁGUK

54. § (1) A határozat jelölése: .../... a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja (hónap, nap) Kt. határozat.

(2) A képviselő-testületi határozatokat másolatban az Ügyfélszolgálati Csoportban is el kell helyezni. Erről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

A JEGYZŐKÖNYV

55. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- a jogszabályban rögzített elemeket, valamint
- bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szó szerinti szövegét,
- az ülésvezető esetleges intézkedéseit,
- a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
- a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,
- a napirend előtti polgármesteri tájékoztatót és napirend utáni hozzászólásokat
- az interpellációt és a kérdést,
- az ülés bezárásának idejét,
- a határozatképtelenség miatt az ülés félbeszakadásának időpontját és az akkor jelen lévő képviselők névsorát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A képviselői kérdést, az interpellációt és az azokra adott írásbeli választ a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(4) A jegyzőkönyv - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - nyilvános, választópolgárok számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportján. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportján kell elhelyezni és megőrizni. Az ülésről készült hangfelvételt elektronikus formában a Polgármesteri Hivatal számítógépes hálózatán kell archiválni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján - az aláírását követően - meg kell jelentetni. (5) Az Önkormányzat honlapján a döntéshozatalt követő 8 napon belül meg kell jelentetni az új szabályozási körben alkotott illetve a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket valamint a Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat. A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, és arról - arányos díj ellenében - másolatot kérhetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg, illetve kérhetnek róla másolatot.
HARMADIK RÉSZ
I. Fejezet

A Képviselők jogállása, jogai és kötelességei, juttatása, a képviselőcsoport

A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

56. § (1) A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye és az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A kerületi képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A Btk. alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testületek tagja. (5) Valamennyi önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A KÉPVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

57. § (1) A képviselők jogai különösen:

a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának, tanácsnoknak választható,

b) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet.

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

58. § A képviselők kötelessége különösen:

a) a Képviselő-testület - illetőleg a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,

d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meghatározott ideig - fennáll,

e) a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviselni választói érdekeit,

f) a polgármesternek jelezni kell bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,

g) a jogszabályban előírtaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni, (A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályait az 4. sz. melléklet tartalmazza.)

h) kezdeményezni a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt.

58/A. § (1) Az önkormányzati képviselők és a külsős bizottsági tagok jogai és kötelezettségei a bizottsági üléseken azonosak.

(2) A külsős bizottsági tag az Mötv. 39. §-ában, továbbá az SZMSZ 4. számú mellékletében meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

A KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI

59. § A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait.

A KÉPVISELŐCSOPORT

60. § (1) A képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására - képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport nevét,

b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,

c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.

(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselő- csoport saját maga dönt megszűnéséről.

(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.

(8) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.

(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.

A KÉPVISELŐCSOPORTOK JOGAI

61. § (1) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket, indítványokat, állásfoglalásokat adhat ki, illetve terjeszthet elő.

(2) A képviselőcsoport jogosult álláspontjának kialakítása érdekében a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán rövid szünetet kérni, ülésnaponként legfeljebb 3 alkalommal, összesen legfeljebb 20 perc időtartamban, vezetője vagy megbízottja útján.

(3) A Képviselő-testületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők jelölő szervezetei jogosultak az állandó bizottságokba szervezetenként 1 fő szakértőt delegálni, akiknek megbízatása a jelölő szervezet megszűnéséig, a jelölő szervezet általi visszahívásig illetőleg lemondásáig tart. A jelölő szervezet által delegált személlyel szemben a bizottság kifogással élhet. A bizottsági előterjesztéseket, dokumentációkat a szakértő elektronikus úton, vagy külön kérésre az őt delegáló jelölő szervezet hivatali postafiókjában papír alapon történő elhelyezéssel kapja meg oly módon, hogy a szakértő nevét a neki szóló bizottsági előterjesztéseken, dokumentációkon fel kell tüntetni.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

62. § (1) Jogszabály valamint az SZMSZ eltérő rendelkezése hiányában a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(2) Törvényben meghatározott esetben a bizottság létrehozása kötelező.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságot, illetőleg meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a megválasztott képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

(5) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

62/A. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (tagok száma: 12 fő),

b) Rákosmenti Erőforrás Bizottság (tagok száma: 12 fő),

c) Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság (tagok száma: 12 fő),

d) Jogi és Közbiztonsági Bizottság (tagok száma: 12 fő),

(2) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság eljár minden, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, az önkormányzati képviselővel és a bizottság nem képviselő tagjával kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyben, továbbá lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.

63. § A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező - egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

64. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnökének és tagjának polgármester, alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (dolgozója) nem választható meg.

(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület képviselő tagjai közül kell megválasztani. A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

65. § A bizottság működésének részletes szabályait az SZMSZ - és más jogszabályok - adta keretek között ügyrendjében állapítja meg.

66. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják. Bizottsági rendes ülést csak a bizottság által kijelölt ülésnapra lehet kitűzni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, tervezett napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.

(3) A bizottság ülését haladéktalanul össze kell hívni, ha a bizottság összehívását a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.

(5) A polgármester a jegyző útján a bizottság munkájához szakmai segítséget nyújt.

67. § (1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések legalább felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.

(3) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról - az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig - a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.

(4) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez minősített többség szükséges.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. A bizottsági ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a bizottsági tagot, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

68. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett hatásköri összeütközés esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy.

(2) A bizottság ülését az elnök vezeti.

(3) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a polgármester útján a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottság elé az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.

69. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke vagy az ülés levezető elnöke és a bizottság egy tagja ír alá. Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, valamint a bizottság tagjának kérésére hozzászólásának lényegét vagy annak szó szerinti szövegét tartalmazza.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(3) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele/.

(4) A bizottság jegyzőkönyvének kezelése, kiadása, kiküldése és megőrzése megegyezik a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokkal.

70. § A bizottságok elnökei tevékenységének segítésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb két-két alelnököt választhat.

71. § A bizottságok döntéseinek előkészítésére az adott bizottság kezdeményezésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb három albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.

ÖTÖDIK RÉSZ

A TISZTSÉGVISELŐK

I. Fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző, aljegyző

A POLGÁRMESTER

72. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.

(2) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A Képviselő-testület a polgármester esetleges jutalmát a Jogi és Közbiztonsági Bizottság javaslatára állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet sorolja fel.

(5) A polgármester fővárosi képviselői feladatainak ellátása során

a) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Fővárosi Közgyűlés munkájáról;

b) előzetesen tájékoztatja a Képviselő-testületet a stratégiai jelentőségű fővárosi közgyűlési előterjesztésekről;

c) kikérheti a Képviselő-testület állásfoglalását a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.

AZ ALPOLGÁRMESTEREK, A TANÁCSNOK

73/A. § (1) A Képviselő-testület - az Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a Képviselő-testület tagjai közül egy, és nem tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.

(3) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

(4) A polgármester általános helyettese kijelöléséről, valamint a (3) bekezdésben foglaltak meghatározásáról polgármesteri utasítás formájában rendelkezik.

73/B. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok által felügyelt feladatokat a 7. számú melléklet sorolja fel.

(3) A tanácsnok - feladatai ellátásáról - szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

74. § (1) A polgármester a polgármesteri hivatal vezetésére - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára - az Mötv. rendelkezései szerint - a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére egy aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző jogállását, alapvető feladatait, döntési jogosítványait az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket érintő jogszabályokról,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetését az érintettekkel,

c) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,

e) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Jegyzői Iroda vezetője gondoskodik.

II. Fejezet

A Képviselő-testület hivatala

75. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét külön rendelet szabályozza.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát átruházott hatáskörben a polgármester hagyja jóvá.

HATODIK RÉSZ

KÖZMEGHALLGATÁS, KERÜLETI FÓRUM, HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM

A KÖZMEGHALLGATÁS

76. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal - képviselő-testületi ülés keretében - közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a kerületben érdekelt szervezetek képviselői (a továbbiakban: Felszólaló) közérdekű kérdést tehetnek fel és javaslatot fogalmazhatnak meg.

77. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább a Közmeghallgatást megelőző 20 nappal a Hírhozó című helyi lapban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtani a közmeghallgatáson való kérdésfeltevés és javaslattétel módjairól.

(2) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülés megtartására vonatkozó szabályok az irányadók, a 76. §-81. §-okban foglalt eltérésekkel.

78. § A levezető elnök elsősorban a 26. § és 28. §-ban biztosított jogkörei gyakorlásával köteles a közmeghallgatást oly módon vezetni, hogy a Felszólalók széles körben véleménynyilvánítási lehetőséghez jussanak, azonban az egyes hozzászólások ne vezessenek más Felszólalók hozzászólási lehetőségeinek csorbulásához, illetve a Közmeghallgatás indokolatlan elhúzódásához.

79. § (1) A közmeghallgatáson a Felszólalók előzetesen írásban és a közmeghallgatás helyszínén írásban és szóban közérdekű kérdést tehetnek fel a Képviselő-testület tagjaihoz.

(2) A közmeghallgatásra előzetesen írásban (személyesen, levélben, elektronikus úton) kérdést feltenni, javaslatot megfogalmazni a közmeghallgatást megelőző napon 16.00 óráig lehetséges.

(3) Az előzetesen, írásban leadott kérdésekre nem kell a közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben az azt benyújtó Felszólaló a közmeghallgatáson nem jelent meg.

(4) Egy Felszólaló számára legfeljebb 3 általa benyújtott kérdés, javaslat kerül (szóban) megválaszolásra a Közmeghallgatás helyszínén, a további kérdésekre, javaslatokra a Felszólaló a választ írásban kapja meg, kivéve, ha az elnök több kérdés, javaslat helyszíni megválaszolását engedélyezi.

(5) A Felszólalót kérdése(i), javaslata(i) ismertetésére azok kiegészítésére 5 perces hozzászólás illeti meg. További hozzászólásra lehetőséget kizárólag a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lehet biztosítani.

(6) Az írásban leadott kérdések felolvasásáról a levezető elnök gondoskodik.

(7) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni.

(8) A kérdésekre a levezető elnök által kijelölt személy ad választ. A válaszadó személyen túl a levezető elnök - személyes érintettség vagy megszólítottság okán - bárkinek szót adhat, amennyiben ez a feltett kérdés tisztázását mozdítja elő.

(9) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a kérdést, javaslatot a polgármester megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.

80. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a közmeghallgatáson tagjainak több, mint fele jelen van.

(2) Ha a közmeghallgatás határozatképtelenség miatt nem nyitható meg, vagy az ülést határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni, a közmeghallgatás kerületi fórummá alakul át.

(3) A kerületi fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A kerületi fórumon elhangzottakról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(4) A kerületi fórum lefolytatására egyebekben a közmeghallgatás szabályai irányadóak.

81. § (1) Határozatképtelenség esetén a levezető elnök a közmeghallgatást berekeszti, és azt tizenöt napon belül ismételten összehívja.

(2) A megismételt közmeghallgatásra újabb kérdés vagy javaslat írásban már nem nyújtható be illetve ezeket a helyszínen sem lehet már szóban vagy írásban feltenni.

(3) Ha az ülés tartama alatt a levezető elnök a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos közmeghallgatást a fennmaradó napirendi pontok megtárgyalására hívja össze.

(4) Az előre, írásban leadott kérdésekre nem kell a megismételt közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben a kérdést feltevő a megismételt közmeghallgatáson nem jelent meg.

(5) Egyebekben a megismételt közmeghallgatásra, a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

82. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait önálló rendeletben határozza meg.

LAKOSSÁGI FÓRUM

83. § (1) A Képviselő-testület, a polgármester, a települési képviselő a lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben lakossági fórumot tarthat.

(2) A települési képviselő a lakossági fórum helyéről és idejéről 15 nappal a kitűzött időpont előtt tájékoztatja a polgármestert.

(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 12 nappal korábban közzé kell tenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

84. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami költségvetésről szóló éves költségvetési törvény, a forrásmegosztásról szóló törvény alapján megalkotott fővárosi költségvetési koncepció és forrásmegosztási rendelet valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján kell összeállítani.

(3) A költségvetési rendelettervezet előkészítésére, megtárgyalására és elfogadására az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: - Amennyiben az előterjesztésben szereplő, a benyújtott módosító indítvánnyal érintett előirányzat vagy összeg a módosító indítvány benyújtását követően akár a napirendi pont megnyitása előtt, akár a vita folyamán módosul, a módosító indítvány benyújtója jogosult a már benyújtott módosító indítványát e körülményre figyelemmel módosítani.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal és vagyoni értékű jogokkal, továbbá az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Ellenőrzés

85. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA

86. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, ennek keretében a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A végrehajtásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

88. § (1) A jelen rendelet 2019. október 22-én 10 óra 30 perckor lép hatályba.

(2)3

1. számú melléklet4

2. számú melléklet

3. számú melléklet

4. számú melléklet

5. számú melléklet

6. számú melléklet

7. számú melléklet

1. számú függelék

2. számú függelék

3. számú függelék

4. számú függelék

1

Az önkormányzati rendeletet a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 95. §-a hatályon kívül helyezte 2022. szeptember 1. napjával.

2

Beiktatta: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 13. § (5). Hatályos: 2020. VIII. 28-tól.

3

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. § alapján. Hatálytalan: 2019. X. 23-tól.

4

Az 1. számú. melléklet a Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.