Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 09. 02

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.09.02.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1. § (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete. A kerület határának és területének leírását Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése, valamint Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.rakosmente.hu

II. Fejezet

Az Önkormányzat jogállása, az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései, elismerő címei, az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

1. Az Önkormányzat jogállása

2. § Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy.

3. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

5. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselő-testület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselő- testület döntése alapján kerülhet sor.

III. Fejezet

Az Önkormányzat és szervei

6. § Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

MÁSODIK RÉSZ

A Képviselő-testület működése

IV. Fejezet

A Képviselő-testület

7. § Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

8. § (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő, valamint a polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

9. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan önként vállalt feladatot, amelyet jogszabály nem utal kizárólagosan más költségvetési szerv feladat- és hatáskörébe. Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolását e rendelet 10. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület a 3. mellékletben felsorolt hatásköreit átruházza a polgármesterre.

(5) A Képviselő-testület a 4. mellékletben felsorolt hatásköreit átruházza a bizottságaira.

(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület ülései

10. § (1) A Képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal önkormányzati üléstermében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést tart, rendkívüli ülést tarthat.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

4. Alakuló ülés

11. § (1) A polgármester megválasztását követően azonnal hivatalba lép.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati választások eredményéről.

5. A Képviselő-testület rendes ülése

12. § (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - szükség szerint, általában havonta a hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja rendszerint 9.00 óra.

(2) A Képviselő-testület július hónapban általában nem tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban rendszerint a hónap utolsó csütörtöki napján tartja.

(4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja.

(5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg. Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.

(6) A képviselő-testületi ülésen a benyújtott előterjesztésen kívül rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés egyaránt tárgyalható.

6. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

13. § A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára 15 napon belüli időpontra.

14. § A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését bármely olyan esetben összehívhatja, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell, vagy bármely döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, melynek megítélése a polgármester jogköre.

15. § A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén – amennyiben az idő rövidsége miatt a rendes képviselő-testületi ülés összehívásának szabályai nem alkalmazhatók – az összehívásról e-mailben vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a képviselő-testületi ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítés útján is lehet rendelkezni.

16. § Amennyiben a rendkívüli képviselő-testületi ülésre előterjesztés kerül benyújtásra, az kizárólag rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés formájában lehetséges.

VII. Fejezet

A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak

7. A Képviselő-testület összehívása

17. § (1) A Képviselő-testület ülését papír alapú és minősített elektronikus aláírással ellátott meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen e rendelet rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható.

(3) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(4) A Képviselő-testület meghívóját a képviselők részére a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre történő megküldéssel az e-mailben szereplő - elektronikus dokumentumokra mutató - link segítségével, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással, úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.

18. § A képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.

8. Meghívottak

19. § (1) A képviselő-testületi ülésre - a képviselőkön kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(2) A Képviselő-testület ülésére, illetve adott napirendi pontok tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt,

d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) az Önkormányzat könyvvizsgálóját,

f) a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt,

g) a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét, valamint

h) a Kelet-Pesti Tankerületi Központ igazgatóját.

(3) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén, továbbá a bizottsági üléseken állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a polgármesterrel egyeztetett személynek.

(5) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete polgármesterrel egyeztetett képviselőjének.

(6) A Képviselő-testület az Mötv. 6. § a) pontja alapján Rákosmente közösségi életének fejlődésére jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein. A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek felsorolását e rendelet 8. melléklete tartalmazza. A kerületi civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a polgármester a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodája útján nyilvántartja, őrzi. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme).

(7) Az előterjesztés benyújtója köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a (6) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet, illetve szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni.

(8) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 19. § (6) bekezdése szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével.

VIII. Fejezet

A képviselő-testületi ülés nyilvánossága

20. § (1) A Képviselő-testület ülése - a 21. §-ban foglalt eset kivételével - nyilvános.

(2) A Képviselő-testület ülésén - az erre a célra kijelölt helyen - hallgatóként bárki megjelenhet.

(3) A sajtó képviselői számára a nyilvános ülésen való jelenlétet lehetővé kell tenni.

(4) A polgármester a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportja útján a nyilvános előterjesztésekhez való hozzáférést biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők, a Képviselő-testület munkájában részt vevők, illetve a szakértők munkáját és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy egyéb személyiségi jogait.

21. § A Képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy rendelhet el.

IX. Fejezet

Az előterjesztések tartalmi, formai követelményei, valamint az előterjesztések benyújtásának ügymenete

9. Az előterjesztések formai, tartalmi követelményei

22. § Az előterjesztés iratmintáját e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

23. § Az előterjesztés első oldala az előlap, melynek kötelező elemei:

a) Az előlap fejlécében az arculati logót és az előterjesztő tisztségét - a képviselő saját nevében benyújtott előterjesztés esetén a képviselő nevét is - fel kell tüntetni.

b) A fejléc alatt jobb oldalon:

ba) az előterjesztés száma (a benyújtást követően a Képviselő-testületi Csoport vezeti rá az előterjesztésre),

bb) a döntéshez szükséges többség (egyszerű vagy minősített) meghatározása (jogszabályhely megjelölésével),

bc) annak ténye, hogy az előterjesztés zárt ülésen tárgyalandó, vagy zárt ülésen tárgyalható (az irányadó jogszabályhely megjelölésével).

c) A b) pontban foglaltakat követően középre rendezetten, félkövér nagybetűkkel „ELŐTERJESZTÉS” dokumentum cím. Amennyiben az előterjesztés rendkívüli, úgy azt a dokumentum cím felett félkövér nagybetűkkel fel kell tüntetni „RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ”.

d) A dokumentum címet az előterjesztés tárgya követi.

e) Az előterjesztés tárgya után a készítő nevét, beosztását kell feltüntetni.

f) Az e) pontban előírt elemet követi a szervezeti egységek vezetőinek neve és beosztása, akikkel az előterjesztés szakmai egyeztetése megtörtént. Költségvetési kihatással járó előterjesztést a Gazdasági Iroda vezetőjével minden esetben egyeztetni kell.

g) Az egyeztetést igazoló aláírásokat az előterjesztés jogi, formai ellenőrzését végző jegyző kézjegye követi.

h) Az „Illetékes bizottság:” résznél, a bizottság teljes nevét ki kell írni, több bizottság esetén azokat abc sorrendben, sortöréssel egymás alá kell írni. Ha az előterjesztést nem tárgyalja bizottság, úgy a kettőspont után kihúzásként gondolatjelet kell tenni.

i) A „Javasolt meghívott:” rész kitöltésénél a h) pont előírásainak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.

j) Szükség szerinti elem, a benyújtást tudomásul vevő tisztségviselő nevének, beosztásának feltüntetése.

k) A láblécnek tartalmaznia kell az Önkormányzat címerét, nevét, központi elérhetőségeit.

24. § Az előterjesztés első részének a javasolt döntés alátámasztását kell tartalmaznia. Ennek keretében – a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel – ismertetni kell, illetve be kell mutatni:

a) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogszabályi környezetet,

b) a Képviselő-testület hatáskörére vonatkozó jogszabályi utalást,

c) a javasolt döntéssel kapcsolatos előzményeket, tényeket,

d) az előterjesztés tárgyával összefüggő korábbi képviselő-testületi, illetve bizottsági döntéseket,

e) a döntéshozatal szükségességének indoklását,

f) a döntéshozatalt megelőzően folytatott egyeztetések, véleményezési eljárások eredményét,

g) a javasolt döntés várható következményeit,

h) továbbá mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek a döntés megalapozásához egyébként szükségesek,

i) rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetén a rendkívüli sürgősség indoklását az előterjesztés a döntési javaslatot közvetlenül megelőzően tartalmazza.

25. § Az előterjesztés második részének a döntési javaslatot kell tartalmaznia, melynek kötelező elemei:

a) A határozati javaslattal záruló előterjesztés esetén:

aa) meg kell fogalmazni a javasolt döntést vagy alternatív döntési javaslatokat,

ab) önkormányzati hatósági ügyben a Képviselő-testület elé terjesztett határozati javaslatnak a vonatkozó jogszabályokban előírt speciális formai követelményeknek kell megfelelnie,

ac) a végrehajtás felelőseként javasolt személy megnevezését,

ad) a végrehajtás javasolt határidejét.

b) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés esetén:

ba) meg kell fogalmazni a rendeletalkotási javaslatot,

bb) szükség szerint a rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést ki kell egészíteni a tárgyban korábban hozott határozatok, rendeletek visszavonására, illetve hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.

26. § Az előterjesztés harmadik részeként kell csatolni a mellékleteket, amelyek:

a) egyrészt a javasolt döntést alátámasztó, az előterjesztés első részében hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, adatokat, tényeket, véleményeket és egyéb információkat tartalmazzák a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel,

b) másrészt a megalkotni javasolt rendelet tervezetét, illetve a meghozni javasolt határozat mellékleteit tartalmazzák,

c) rendeletalkotás esetén a mellékletként csatolt előzetes hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

ca) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen annak társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségügyi következményeit, valamint adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,

cb) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,

cc) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

10. Az előterjesztés benyújtásának ügymenete

27. § (1) A polgármester, alpolgármester, jegyző által benyújtandó előterjesztések egyeztetése megtörténtének igazolásaként az előterjesztést a készítő és az érintett közreműködők kézjegyükkel látják el.

(2) A jegyző elvégzi az előterjesztés jogi, formai ellenőrzését.

(3) A polgármester, alpolgármester, jegyző, mint előterjesztő, kézjeggyel ellátott vagy elektronikusan aláírt előterjesztését a Képviselő-testületi Csoporthoz kell továbbítani, amely így benyújtottnak minősül.

28. § (1) A képviselő, a tanácsnok, az állandó bizottság elnöke, a képviselőcsoport vezetője, illetve a jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek (a továbbiakban együtt: Egyéb jogosult) által benyújtott előterjesztés benyújtásának folyamata polgármester részére történő megküldéssel kezdődik.

(2) A polgármester részére kizárólag az Egyéb jogosult által véglegesnek tekintett előterjesztés küldhető meg. Az előterjesztés véglegességét az Egyéb jogosult az előterjesztés papír alapú példányának kézjeggyel, vagy elektronikus dokumentum esetén, annak minősített elektronikus aláírással történő ellátásával jelzi.

(3) A papír alapú előterjesztést a Polgármesteri Titkárságon kell leadni vagy postai úton megküldeni. Az elektronikus formátumú előterjesztést az eloterjesztes@rakosmente.hu e-mail címre kell megküldeni.

(4) A soron következő képviselő-testületi ülésre véglegesnek tekintett előterjesztést legkésőbb, a képviselő-testületi ülést megelőző 13. napig kell leadni/megküldeni a polgármesternek annak érdekében, hogy a benyújtási határidőt megelőzően, annak jegyző általi jogi, formai ellenőrzése megtörténhessen.

(5) A polgármesternek az előterjesztést kézjegyével kell ellátnia annak igazolására, hogy a benyújtási szándékról tudomást szerzett és azonnal továbbítania kell a jegyzői jogi, formai ellenőrzésre.

(6) A jegyző a jogi, formai ellenőrzést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 8. nap 16.30 percig elvégzi.

(7) A jegyző a jogi, formai szempontból kifogástalan előterjesztést kézjegyével látja el, és továbbítja a Képviselő-testületi Csoporthoz. Az előterjesztés a Képviselő-testületi Csoporthoz történő érkezéssel minősül benyújtottnak.

(8) A jegyző jogi, formai kifogás esetén felhívja az Egyéb jogosultat az előterjesztés javítására.

29. § (1) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést, a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést legkésőbb az ülés előtti 7. napon 12.00 óráig lehet benyújtani.

(2) Költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést) a képviselő-testületi ülés előtti második napon 16.00 óráig lehet benyújtani.

11. A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés benyújtásának ügymenete

30. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be az előterjesztésre vonatkozó szabályok alkalmazása mellett.

(2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre.

(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni.

12. A módosító, kiegészítő indítvány benyújtása

31. § (1) Az előterjesztő és bármely képviselő az előterjesztéshez módosítást, illetve kiegészítést nyújthat be az előterjesztés benyújtására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, illetve a képviselő-testületi ülésen az ülés levezetőjénél írásban, legkésőbb az előterjesztést érintő vita lezárásáig.

(2) A benyújtott módosító, kiegészítő indítványokból egyértelműen ki kell derülnie, hogy mely előterjesztés módosítását, kiegészítését célozza.

(3) A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés, illetve pont helyébe illeszthető legyen. Rendeletalkotási javaslat esetén készített módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy a normaszöveg megfeleljen a jogszabályszerkesztés vonatkozó előírásainak.

X. Fejezet

A képviselő-testületi ülés elnöke és jogkörei, az ülésvezetés

13. A képviselő-testületi ülés elnöke

32. § A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.

14. Az elnök jogkörei

33. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését:

a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) szó megadása,

b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

c) napirend utáni felszólalásra szó megadása,

d) ügyrendi kérdésben a szó megadása,

e) a tanácskozás rendjének fenntartása,

f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására,

g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

h) szünet, illetve tárgyalási szünet elrendelése,

i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt,

j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak,

k) szavazás elrendelése,

l) szavazás eredményének megállapítása,

m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése,

n) gyakorolhatja felszólalási jogát a Képviselő-testület ülésén bármikor,

o) az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

15. Az ülésvezetés részletes szabályai

34. § Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében.

35. § Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

36. § A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a képviselő-testületi ülés méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a képviselő-testületi ülés helyszínéről a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő módon cselekszik vagy ilyen kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt 30 perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet 17. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol félbeszakadt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön, valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot, illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő-testület tagjai, illetve az ülésteremben jelenlévők részére.

37. § A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának és egyéb elektronikus eszközének minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést, illetve a képviselők munkáját zavarhatja.

17. Szünet, tárgyalási szünet elrendelése

38. § (1) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában 13.00 órától 14.00 óráig ebédszünetet tart.

(2) A Képviselő-testület ülése során általában 10.45 óra és 11.00 óra között, valamint 15.45 óra és 16.00 óra között szünetet tart.

(3) Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a bizottság elnökének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén).

(4) Az ülést vezető elnök a képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendelhet el.

XI. Fejezet

Az ülés határozatképessége, határozatképtelenné válása

18. Az ülés határozatképessége

39. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.

(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

(3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést.

19. Az ülés határozatképtelenné válása

40. § Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően 15 perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. A 15 perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, és amennyiben annak feltételei fennállnak, megállapítja a határozatképességet. Ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

XII. Fejezet

A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, a napirendi pontok tárgyalásának rendje

20. A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása

41. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással - a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén - egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja.

(3) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja, vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni.

(4) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések, valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét.

(5) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza. Ügyrendi indítvány keretében bármely képviselő kezdeményezheti az előterjesztés napirendről történő levételét, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Amennyiben az előterjesztő a soron következő képviselő-testületi ülés megkezdéséig az előterjesztését nem vonja vissza és a Képviselő-testület az előterjesztést a benyújtást követően két rendes ülésén határozatával egyaránt leveszi napirendjéről, úgy az előterjesztés visszavontnak minősül.

(7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell.

(8) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(9) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók.

21. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje

42. § (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) polgármesteri tájékoztató,

b) közbiztonsági tájékoztató,

c) személyi kérdések,

d) rendeletalkotási javaslatok,

e) határozathozatalt igénylő előterjesztések,

f) beszámolók,

g) tájékoztatók,

h) hatósági ügyek,

i) napirend utáni felszólalások.

(2) Az (1) bekezdés f) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

c) a céltartalékok felhasználásáról.

(3) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés f) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

22. A napirendi pontok tárgyalásának rendje

43. § (1) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében az alábbiakra tekintettel.

(2) A napirendi ponthoz hozzászólásra a szavazógépen gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél.

(3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet.

(4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt).

(5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként:

a) első hozzászólás 5 perc,

b) második hozzászólás 5 perc.

(6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további egy alkalommal, 5 percben szólhat hozzá.

(7) A Képviselő-testület az (5)–(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek legfeljebb 3 perc időtartamban.

(8) A tanácskozási joggal meghívottaknak - szólásra jelentkezésük alapján - az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Egyebekben az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben az ülést levezető elnök vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) A jegyző feladatai gyakorlása érdekében soron kívül időkorlát nélkül felszólalhat.

(12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket, illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában.

(13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat.

(14) Az ülésen benyújtott módosító, és kiegészítő indítványt az azt benyújtó előterjesztő vagy képviselő a benyújtás előtt felolvassa.

23. Felszólalás ügyrendi kérdésben

44. § (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet, illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben.

(2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben.

(3) A hozzászólás, illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.

(5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot.

(6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

XIII. Fejezet

Napirenden kívüli felszólalások, a tárgyalás elnapolása, a vita lezárása

24. Napirend előtti tájékoztatók

45. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről.

(2) A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire.

25. Napirend utáni felszólalás

46. § (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, illetve az Mötv. 32. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján felvilágosítást kérjenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi, illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket.

(2) A napirend utáni felszólalási igényt - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.

(3) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet.

(4) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet, vagy a válaszadásra jogosultnak 3 percben megadja a szót.

(5) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes érintettség esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszontválaszra.

26. A napirendi pont tárgyalásának elnapolása

47. § (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

27. A vita lezárása

48. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást.

(3) A vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik az (1) bekezdésétől függetlenül is jogosultak a vita lezárásáról szóló döntést követően írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor a felszólalásra jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti.

XIV. Fejezet

A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, az egyszerű többség, a minősített többség, a döntéshozatal rendje

28. A Képviselő-testület döntései

49. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet.

(2) Szavazást elrendelni csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.

(3) Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, továbbá „tartózkodom”-mal lehet.

(4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges.

(5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetve szavazólap használatával titkosan történhet.

(6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által felkért személyek gondoskodnak.

(7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét - név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva.

29. Nyílt szavazás

50. § (1) A Képviselő-testület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet.

(2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg.

30. Név szerinti szavazás

51. § (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

31. Titkos szavazás

52. § (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll.

(2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken.

(6) A szavazáshoz tollat kell használni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli - szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon.

(8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás tárgyát

c) a szavazás kezdetét és végét,

d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a szavazás során felmerült körülményeket,

f) a szavazás eredményét.

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

32. Egyszerű többség

53. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű többséggel hozza.

33. A minősített többség

54. § (1) Az Mötv. 42. § 3-4. és 8-17. pontjaiban, valamint az 50. §-ban foglaltakon túl minősített többség szükséges:

a) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,

b) kitüntetés, elismerő cím adományozásához,

c) önkormányzati intézmény feladat- és tevékenységi körének meghatározásához, működési, szervezeti rendjének jóváhagyásához,

d) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához,

e) az Önkormányzat költségvetését érintő egyéb döntés meghozatalához,

f) a képviselő-testületi feladat- és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,

g) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez,

h) azon előterjesztés visszavonásához, melyet a benyújtást követő két rendes képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület határozatával egyaránt levett napirendjéről, s ezt követően azt az előterjesztő a soron következő rendes képviselő-testületi ülés megkezdéséig visszavonó nyilatkozatával nem vonta vissza,

i) a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására vonatkozó döntéshozatalhoz, valamint e rendeletben meghatározott egyéb minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatalhoz, továbbá minden, korábban már minősített többséggel elfogadott döntés módosításához és hatályon kívül helyezéséhez.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 11 képviselő igen szavazata szükséges.

34. A döntéshozatal rendje

55. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) Az ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(4) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

56. § A határozati javaslatot mindig egyértelműen kell megfogalmazni. Azon előterjesztések esetében, melyek több határozati javaslatot is tartalmaznak, és ezek különböző elérni kívánt célra irányulnak, egyenként kell szavazni. Abban az esetben, ha az előterjesztés határozati javaslatában több, egyaránt elfogadható javaslat-változat is található, melyek ugyanarra az elérni kívánt célra irányulnak, bármelyik javaslat-változat megfelelő szavazati arányú elfogadása esetén, a többi javaslat-változatról a szavazás szükségtelen. Amennyiben a határozati javaslatban több olyan javaslat-változat szerepel, melyek közül bármelyiknek a szükséges szavazati aránnyal való elfogadása a másik javaslat-változat egyidejű elfogadását logikailag kizárja, ebben az esetben a többi javaslat-változatról való szavazás szükségtelen.

57. § (1) A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító, illetve kiegészítő indítványt befogadja-e. Először az előterjesztéshez benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról kell szavazni, ezt követően kerül sor az eredeti határozati javaslat(ok)ról történő szavazás(ok)ra. Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott, és az előterjesztő által befogadott határozati javaslat esetén az eredeti határozati javaslatról nem kell szavazni. Ha a határozati vagy rendeletalkotási javaslat ugyanazon részéhez több módosító és kiegészítő indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának sorrendjében, egymással összefüggő módosító és kiegészítő javaslatok esetén logikai sorrendben kell szavazni. Több pontból álló határozati javaslat esetén az előterjesztő jogosult meghatározni, hogy a pontokról milyen sorrendben, külön-külön vagy együttesen történjék a szavazás. A minősített többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító, illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minden esetben minősített többség szükséges; az egyszerű többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító, illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minősített többség szükséges, ha a módosítás, illetve a kiegészítés az 54. §-ban meghatározott tárgykört érint.

(2) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható - ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is -, amelyet a képviselők előzetesen írásban (elektronikus úton) megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt ismertetett. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat - ide nem értve a 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben benyújtott javaslatokat - nem lehet szavazásra bocsátani.

(3) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.

58. § A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a szavazás eredményét és a döntést.

59. § A Képviselő-testület ugyanazon testületi ülésen azonos kérdésben csak jelentős új körülmény felmerülése esetén dönthet ismételten. Ezen döntés meghozatalához minősített többség szükséges.

XV. Fejezet

Az önkormányzati rendelet kihirdetése, a Képviselő-testület határozatainak megjelölése, nyilvántartásuk és nyilvánosságuk, a jegyzőkönyv

35. Az önkormányzati rendelet kihirdetése

60. § A Képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendeletek jelölése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../........ (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete ...... (a tárgy megjelölése).

61. § (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

36. A képviselő-testületi határozatok megjelölése, nyilvántartásuk és nyilvánosságuk

62. § (1) A határozat jelölése: .../... a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja (hónap, nap) Kt. határozat.

(2) A képviselő-testületi határozatokat másolatban az Ügyfélszolgálati Csoportban is el kell helyezni. Erről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

37. A jegyzőkönyv

63. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a jogszabályban előírt elemeket, valamint

b) bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szó szerinti szövegét,

c) a jegyző esetleges jogi, formai észrevételeit,

d) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

e) a napirend előtti polgármesteri és közbiztonsági tájékoztatót és napirend utáni hozzászólásokat,

f) az ülés idejét,

g) a határozatképtelenség miatt az ülés félbeszakadásának időpontját és az akkor jelen lévő képviselők névsorát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

(4) A jegyzőkönyv - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - nyilvános, választópolgárok számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportján. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportján kell elhelyezni és megőrizni. Az ülésről készült hangfelvételt elektronikus formában a Polgármesteri Hivatal számítógépes hálózatán kell archiválni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján - az aláírását követően - meg kell jelentetni.

(5) Az Önkormányzat honlapján a döntéshozatalt követő 8 napon belül meg kell jelentetni az új szabályozási körben alkotott, illetve a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket, valamint a Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat.

(6) A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, és arról - arányos díj ellenében - másolatot kérhetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg, illetve kérhetnek róla másolatot.

HARMADIK RÉSZ

A képviselő jogai, kötelességei, juttatásai, a képviselőcsoport

38. A képviselők jogai és kötelességei

64. § A képviselők jogai különösen:

a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának, tanácsnoknak választható,

b) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

c) tájékoztatni kell az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselőt minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

65. § A képviselők kötelessége különösen:

a) a Képviselő-testület - illetve a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetve bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,

d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meghatározott ideig - fennáll,

e) a polgármesternek jelezni kell bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,

f) A képviselők vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó különös szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

39. A képviselők juttatásai

66. § A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait.

40. A képviselőcsoport

67. § (1) A képviselők - képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat, (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport nevét,

b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,

c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.

(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről.

(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.

(8) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.

(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.

41. A képviselőcsoportok jogai

68. § (1) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket, indítványokat, állásfoglalásokat adhat ki, illetve terjeszthet elő.

(2) A képviselőcsoport jogosult álláspontjának kialakítása érdekében a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában szünetet kérni (frakciószünet).

(3) A Képviselő-testületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők jelölő szervezetei jogosultak az állandó bizottságokba szervezetenként 1 fő szakértőt delegálni, akiknek megbízatása a jelölő szervezet megszűnéséig, a jelölő szervezet általi visszahívásig, illetve lemondásáig tart. A bizottsági meghívót és az előterjesztéseket, dokumentációkat a szakértő elektronikus értesítéssel kapja meg.

NEGYEDIK RÉSZ

A Képviselő-testület bizottságai

69. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot, illetve meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a megválasztott képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköreit e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

70. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (tagok száma: 12 fő),

b) Rákosmenti Erőforrás Bizottság (tagok száma: 12 fő),

c) Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság (tagok száma: 12 fő),

d) Jogi és Közbiztonsági Bizottság (tagok száma: 12 fő).

(2) A Jogi és Közbiztonsági Bizottság eljár minden, a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, az önkormányzati képviselővel és a bizottság nem képviselő tagjával kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyben, továbbá lefolytatja a vagyonnyilatkozattal és köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos eljárást, melyek különös szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

71. § A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező - egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

72. § (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnökének és tagjának polgármester, alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (dolgozója) nem választható meg.

(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület képviselő tagjai közül kell megválasztani. A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(5) A nem képviselő bizottsági tag az Mötv. 39. §-ában, továbbá e rendelet 6. mellékletében meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

73. § A bizottság működésének részletes szabályait e rendelet - és más jogszabályok - adta keretek között ügyrendjében állapítja meg.

74. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják. Bizottsági rendes ülést csak a bizottság által kijelölt ülésnapra lehet kitűzni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, tervezett napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.

(3) A bizottság ülését haladéktalanul össze kell hívni, ha a bizottság összehívását a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.

(5) A polgármester a jegyző útján a bizottság munkájához szakmai segítséget nyújt.

75. § (1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések legalább felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.

(3) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról - az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig - a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.

(4) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez minősített többség szükséges.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. A bizottsági ülés levezető elnöke figyelmezteti azt a bizottsági tagot, aki az Mötv. 49. §-ban meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

76. § (1) Két vagy több bizottság között keletkezett hatásköri összeütközés esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke.

(2) A bizottság ülését az elnök vezeti.

(3) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

(4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a polgármester útján a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottság elé az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.

77. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, valamint a bizottság tagjának kérésére hozzászólásának lényegét vagy annak szó szerinti szövegét tartalmazza.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(3) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele/.

(4) A bizottság jegyzőkönyvének kezelése, kiadása, kiküldése és megőrzése megegyezik a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokkal.

78. § A bizottságok elnökei tevékenységének segítésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb két-két alelnököt választhat.

79. § A bizottságok döntéseinek előkészítésére az adott bizottság kezdeményezésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb három albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.

ÖTÖDIK RÉSZ

A tisztségviselők

XVI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző

42. A polgármester

80. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet sorolja fel.

(3) A polgármester fővárosi képviselői feladatainak ellátása során

a) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Fővárosi Közgyűlés munkájáról;

b) előzetesen tájékoztatja a Képviselő-testületet a stratégiai jelentőségű fővárosi közgyűlési előterjesztésekről;

c) kikérheti a Képviselő-testület állásfoglalását a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.

43. Az alpolgármesterek, a tanácsnok

81. § (1) A Képviselő-testület - az Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb két alpolgármestert választ, közülük legalább az egyiket a Képviselő-testület tagjai közül választja meg.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat.

(3) Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

(4) A polgármester polgármesteri utasítás formájában rendelkezik általános helyettese kijelöléséről.

82. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok által felügyelt feladatokat a 9. melléklet sorolja fel.

(3) A tanácsnok - feladatai ellátásáról - szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

44. A jegyző

83. § (1) A polgármester a Polgármesteri Hivatal vezetésére - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára - az Mötv. rendelkezései szerint - a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére egy aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző jogállását, alapvető feladatait, döntési jogosítványait az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A jegyző feladata különösen:

a) A képviselő-testületi ülésen tapasztalt jogszabálysértés esetén jelzéssel él a Képviselő-testület irányába, és javaslatot tesz a tapasztalt jogellenesség megszüntetésére. Ennek keretében különösen:

aa) napirendi pont tárgyalásának elhalasztását javasolhatja,

ab) valamely szerv, hatóság megkeresését kezdeményezheti,

ac) ülés elnapolására tehet javaslatot.

b) Rendszeresen tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket érintő jogszabályokról.

c) Biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetését az érintettekkel.

d) Tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról.

e) A Képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet.

f) Gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről,

g) átruházott hatáskörben az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján – figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdésére – gyakorolja a Képviselő-testület nevében a belső ellenőrzési vezető által készített éves ellenőrzési terv módosításához szükséges egyetértési jogot.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Jegyzői Iroda vezetője gondoskodik.

XVII. Fejezet

A Képviselő-testület hivatala

84. § (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét külön rendelet szabályozza.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát átruházott hatáskörben a polgármester hagyja jóvá.

HATODIK RÉSZ

Közmeghallgatás, kerületi fórum, helyi népszavazás, lakossági fórum

45. A közmeghallgatás

85. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal - képviselő-testületi ülés keretében - közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a kerületben érdekelt szervezetek képviselői (a továbbiakban: Felszólaló) közérdekű kérdést tehetnek fel és javaslatot fogalmazhatnak meg.

86. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább a közmeghallgatást megelőző 20 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, egyidejűleg tájékoztatást kell nyújtani a közmeghallgatáson való kérdésfeltevés és javaslattétel módjairól.

(2) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülés megtartására vonatkozó szabályok az irányadók, a 86. § - 90. §-okban foglalt eltérésekkel.

87. § A levezető elnök elsősorban a 33. §-ban biztosított jogkörei gyakorlásával köteles a közmeghallgatást oly módon vezetni, hogy a Felszólalók széles körben véleménynyilvánítási lehetőséghez jussanak, azonban az egyes hozzászólások ne vezessenek más Felszólalók hozzászólási lehetőségeinek csorbulásához, illetve a közmeghallgatás indokolatlan elhúzódásához.

88. § (1) A közmeghallgatáson a Felszólalók előzetesen írásban és a közmeghallgatás helyszínén írásban és szóban közérdekű kérdést tehetnek fel a Képviselő-testület tagjaihoz.

(2) A közmeghallgatásra előzetesen írásban (személyesen, levélben, elektronikus úton) kérdést feltenni, javaslatot megfogalmazni a közmeghallgatást megelőző második napon 16.00 óráig lehetséges.

(3) Az előzetesen, írásban leadott kérdésekre nem kell a közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben az azt benyújtó Felszólaló a közmeghallgatáson nem jelent meg.

(4) Egy Felszólaló számára legfeljebb 3 általa benyújtott kérdés, javaslat kerül (szóban) megválaszolásra a közmeghallgatás helyszínén, a további kérdésekre, javaslatokra a Felszólaló a választ írásban kapja meg, kivéve, ha az elnök több kérdés, javaslat helyszíni megválaszolását engedélyezi.

(5) A Felszólalót kérdése(i), javaslata(i) ismertetésére, azok kiegészítésére 5 perces hozzászólás illeti meg. További hozzászólásra lehetőséget kizárólag a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lehet biztosítani.

(6) Az írásbeli kérdéseket az elnök, vagy az általa kijelölt személy olvassa fel.

(7) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni.

(8) A kérdésekre a levezető elnök, vagy az általa kijelölt személy ad választ. A válaszadó személyen túl a levezető elnök - személyes érintettség vagy megszólítottság okán - bárkinek szót adhat, amennyiben ez a feltett kérdés tisztázását mozdítja elő.

(9) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a kérdést, javaslatot a polgármester megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatja.

89. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a közmeghallgatáson tagjainak több mint fele jelen van.

(2) Ha a közmeghallgatás határozatképtelenség miatt nem nyitható meg, vagy az ülést határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni, a közmeghallgatás kerületi fórummá alakul át.

(3) A kerületi fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A kerületi fórumon elhangzottakról a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(4) A kerületi fórum lefolytatására egyebekben a közmeghallgatás szabályai irányadóak.

90. § (1) Határozatképtelenség esetén a levezető elnök megkísérli a határozatképesség visszaállítását. Amennyiben 30 percen belül nem jár sikerrel, a közmeghallgatást berekeszti, és azt 15 napon belül ismételten összehívja.

(2) A megismételt közmeghallgatásra újabb kérdés vagy javaslat írásban már nem nyújtható be, illetve ezeket a helyszínen sem lehet már szóban vagy írásban feltenni.

(3) Ha az ülés tartama alatt a levezető elnök a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a továbbiakban az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, azzal, hogy a folytatólagos közmeghallgatást a fennmaradó napirendi pontok megtárgyalására hívja össze.

(4) Az előre, írásban leadott kérdésekre nem kell a megismételt közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben a kérdést feltevő a megismételt közmeghallgatáson nem jelent meg.

(5) Egyebekben a megismételt közmeghallgatásra a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

46. Helyi népszavazás

91. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás szabályait önálló rendeletben határozza meg.

47. Lakossági fórum

92. § (1) A Képviselő-testület, a polgármester, a települési képviselő a lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben lakossági fórumot tarthat.

(2) A települési képviselő a lakossági fórum helyéről és idejéről 15 nappal a kitűzött időpont előtt tájékoztatja a polgármestert.

(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 12 nappal korábban közzé kell tenni.

HETEDIK RÉSZ

Az Önkormányzat gazdasági alapjai

48. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

93. § (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami költségvetésről szóló éves költségvetési törvény, a forrásmegosztásról szóló törvény alapján megalkotott fővárosi költségvetési koncepció és forrásmegosztási rendelet, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján kell összeállítani.

(3) A költségvetési rendelettervezet előkészítésére, megtárgyalására és elfogadására az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: - Amennyiben az előterjesztésben szereplő, a benyújtott módosító indítvánnyal érintett előirányzat vagy összeg a módosító indítvány benyújtását követően akár a napirendi pont megnyitása előtt, akár a vita folyamán módosul, a módosító indítvány benyújtója jogosult a már benyújtott módosító indítványát e körülményre figyelemmel módosítani.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal és vagyoni értékű jogokkal, továbbá az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

49. Ellenőrzés

94. § Az Mötv. 57. § (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására.

NYOLCADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

95. §1

96. § Ez a rendelet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

A Képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

1. Andó Miklós

2. dr. Bényi Zsolt

3. dr. Fachet Gergő

4. dr. Fenke Ferenc

5. dr. Füzesi Péter

6. Halász Dezső

7. Hatvani Zoltán

8. Hernádi Gyula

9. Horváth Tamás

10. Kovács István

11. Környei Balázs András

12. Lukoczki Károly

13. M. Tóth Katalin

14. Nagy Anikó

15. Petrőczy Dániel

16. dr. Piláth Károly

17. Rózsahegyi Péter

18. Szabó Tiborné

19. Timmel Ede

20. Vaskó Mária

21. Virág Mihály

2. melléklet

A Képviselő-testület tisztségviselőinek, valamint az állandó bizottságok képviselő, illetve nem képviselő tagjainak névjegyzéke

1. Polgármester: Horváth Tamás

2. Alpolgármesterek:

2.1. dr. Füzesi Péter

2.2. dr. Bakos András

3. Jogi és Közbiztonsági Bizottság:

3.1. A Képviselő-testületből 7 fő bizottsági tag

3.1.1. dr. Fachet Gergő

3.1.2. Petrőczy Dániel

3.1.3. Nagy Anikó

3.1.4. Halász Dezső

3.1.5. Környei Balázs András

3.1.6. dr. Piláth Károly

3.1.7. Szabó Tiborné

3.2. A bizottság 5 fő nem képviselő bizottsági tagja

3.2.1. Edelényi-Szabó Ákos

3.2.2. Gömöri József

3.2.3. Lengyel Balázs

3.2.4. Rádai András

3.2.5. Veresné dr. Hole Ágnes

4. Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság:

4.1. A Képviselő-testületből 7 fő bizottsági tag

4.1.1. Hatvani Zoltán

4.1.2. Rózsahegyi Péter

4.1.3. Andó Miklós

4.1.4. Kovács István

4.1.5. Petrőczy Dániel

4.1.6. Timmel Ede

4.1.7. Virág Mihály

4.2. A bizottság 5 fő nem képviselő bizottsági tagja

4.2.1. Fehér László

4.2.2. Gergely Bálint

4.2.3. Ligeti Péter

4.2.4. Parrag Bence

4.2.5. dr. Morauszky András

5. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság:

5.1. A Képviselő-testületből 7 fő bizottsági tag

5.1.1. Lukoczki Károly

5.1.2. Rózsahegyi Péter

5.1.3. dr. Piláth Károly

5.1.4. Halász Dezső

5.1.5. Hatvani Zoltán

5.1.6. Nagy Anikó

5.1.7. Vaskó Mária

5.2. A bizottság 5 fő nem képviselő bizottsági tagja

5.2.1. Fehér László

5.2.2. Fehér János

5.2.3. Lukoczki Károlyné

5.2.4. Janikné Megyery Rita

5.2.5. Tüzes Marcell

5.2.6. dr. Wagner Lászlóné

6. Rákosmenti Erőforrás Bizottság:

6.1. A Képviselő-testületből 7 fő bizottsági tag

6.1.1. Szabó Tiborné

6.1.2. dr. Bényi Zsolt

6.1.3. Hernádi Gyula

6.1.4. dr. Fenke Ferenc

6.1.5. M. Tóth Katalin

6.1.6. Lukoczki Károly

6.1.7. Timmel Ede

6.2. A bizottság 5 fő nem képviselő bizottsági tagja

6.2.1. Domokos Zsolt

6.2.2. Károlyné Torkos Matild

6.2.3. Tóth Ferenc

6.2.4. Sarkadi-Nagy Adrien

6.2.5. Váradi Eszter

3. melléklet

A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza át a polgármesterre

1. A földművelésügyi igazgatással kapcsolatos hatáskörök:

1.1. Zöldfelület védelme: Gondoskodik a kerület közigazgatási területén belül - külön jogszabályban meghatározott - zöldterületek és a zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról, fejlesztéséről, fenntartásáról és megóvásáról.

1.2. Állategészségügy:

1.2.1. Gondoskodik az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

1.2.2. Ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

2. Az épített környezet alakítása és védelme:

2.1. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség szerkezetet érintő felújítása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén.

2.2. Gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, ha az önkormányzat tulajdonát képező ingatlannal szomszédos ingatlanon folyó építési munka az önkormányzat jogos érdekeit sérti.

2.3. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az építésügyi hatósági engedélyek megadásához, a tulajdonában lévő telekingatlanok esetében.

2.4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást – döntéséhez ki kell kérni az érintett egyéni választókerületi képviselő, valamint a Jogi és Közbiztonsági Bizottság véleményét – az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben vagy területen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.

2.5. Az ügyfél kérelmére kiadja a hozzájárulást a beépítési kötelezettség miatt elrendelt elidegenítési és terhelési tilalom törlésére, amennyiben bizonyított, hogy az ügyfél a beépítési kötelezettségének eleget tett.

2.6. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban, nem lakás célú helyiségben és telek ingatlanon közművekkel és ezek mérőberendezéseivel kapcsolatos munkák (felújítás, csere, hibaelhárítás, új közműbekötés) esetén.

2.7. Településképi szakmai konzultációt biztosít, településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokat folytat le.

2.8. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. §-a, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján minden esetben olyan tartalmú nyilatkozatot ad ki, mely szerint Rákosmente Önkormányzata a szomszédos települések és kerületek területére készülő településrendezési eszközök véleményezésében részt kíván venni.

3. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök:

3.1. Dönt a hozzájárulásról vagy a hozzájárulás megtagadásáról a közterület rendeltetéstől eltérő használatának kérelmezése esetén.

3.2. Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletben meghatározott minden ügyben, különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásáról, a közterület-használati díj megfizetése alóli mentességről, a díjfizetési kedvezményről, illetve jogosulatlan közterület-használat esetén dönt a pótdíj kiszabásáról és annak mértékéről.

3.3. Dönt az elővásárlási jog érvényesítéséről, vagy lemond az elővásárlási jogról az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen épült nem lakás célú helyiségek (pavilonok, üzletek) elidegenítése esetén.

3.4. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást – döntéséhez ki kell kérni az érintett egyéni választókerületi képviselő, valamint a Jogi és Közbiztonsági Bizottság véleményét – az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.

3.5. Megadja vagy megtagadja az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.

3.6. Megadja, vagy megtagadja az önkormányzati tulajdonú közterületeken lévő fás szárú növényzet kivágásának, telepítésének és a közterületek egyéb zöldfelületi munkálatainak engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást.

4. Az egészségügyi és szociális ellátással, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.1. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.1.1. Panaszok kivizsgálása és annak eredményéről a beteg mielőbbi, írásbeli tájékoztatása.

4.1.2. A betegjogi képviselő észrevételeinek érdemi megvizsgálása és a kialakított állásfoglalásról való tájékoztatása.

4.1.3. A rovarok és rágcsálók irtásának biztosítása.

4.1.4. Folyamatosan ellenőrzi és felügyeli az egészségügyi intézmények működését.

4.1.5. Dönt a külföldi állampolgár betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről.

4.1.6. Kérelmet nyújt be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz a normatíván felüli kapacitás befogadására, benyújtja a kapacitásmódosítási kérelmet, megköti vagy módosítja az ezzel kapcsolatos megállapodást.

4.2. Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.2.1. Köteles az arra rászorulónak – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - rendkívüli települési támogatást, étkezést-, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

4.2.2. Haladéktalanul értesíti az ellátást biztosító a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 7. § (2) bekezdése szerint a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését.

4.2.3. A Szoc. tv.-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezi a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz egyenérték megfizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

4.2.4. Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára települési támogatást állapít meg a Szoc. tv.-ben, valamint az önkormányzat rendeleteiben meghatározott feltételek szerint.

4.2.5. Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

4.2.6. Gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

4.2.7. A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

4.2.8. Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.

4.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.3.1. Dönt a szociálisan rászoruló családok nevelési-oktatási intézményi étkezésben részesülő gyermekeinek étkezés térítési díjkedvezményének megállapításáról.

4.3.2. Dönt a szociálisan rászoruló családok jól tanuló gyermekei részére megállapítható szociális tanulmányi ösztöndíjról.

4.3.3. Gondoskodik a Rákosmenti Életfa Humán Segítő Szolgálat vezetői állására kiírt pályázatot véleményező bizottság összehívásáról.

5. Közlekedési és vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

5.1. Ellátja a közlekedési igazgatási feladatokat, megadja, vagy megtagadja az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges munkakezdési és közútkezelői hozzájárulást.

5.2. Gondoskodik az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közutak, közterek, parkok fenntartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről. Gondoskodik továbbá az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közterek, parkok gyalogos közlekedést szolgáló felületének tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről.

6. A gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

6.1. Gyakorolja a mindenkori költségvetési rendeletben szabályozott gazdálkodási hatásköröket.

6.2. Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

6.3. Az Önkormányzat elfogadott költségvetéséről készített elemi költségvetést a Képviselő-testület elé terjesztés határidejét követő 30 napon belül a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához benyújtja.

6.4. Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi költségvetési jelentést készít.

6.5. Értékhatárra tekintet nélkül elfogadja és felhasználja a magánszemélyek és jogi személyek által tett közérdekű kötelezettségvállalásokat, ha azok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek és a következő célokra, feladatokra történnek:

6.5.1. egészség megőrzés, betegség-megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

6.5.2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

6.5.3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

6.5.4. kulturális tevékenység,

6.5.5. kulturális örökség megóvása,

6.5.6. műemlékvédelem,

6.5.7. természetvédelem, állatvédelem,

6.5.8. környezetvédelem,

6.5.9. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

6.5.10. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

6.5.11. emberi és állampolgári jogok védelme,

6.5.12. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

6.5.13. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

6.5.14. közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa- elhárítás,

6.5.15. Euroatlanti integráció elősegítése,

6.5.16. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,

6.5.17. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.

6.6. Kiállítja a szükséges igazolást a közérdekű kötelezettségvállaló részére.

7. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

7.1. Szerződésszerű teljesítés esetén, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teher/terhek jogosultja hozzájárul a teher/terhek törléséhez.

7.2. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról szóló 20/2010. (IV. 27.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

7.3. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a közalkalmazottak visszatérítendő lakáscélú támogatásáról szóló 21/2016. (IX. 22.) önkormányzati rendeletében foglalt hatásköröket.

7.4. Hozzájárulást ad az önkormányzat által értékesített ingatlanok vonatkozásában hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának az önkormányzatot megelőző ranghelyen történő bejegyzéséhez, amennyiben a tulajdonosnak Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, az általa alapított gazdasági társaság, illetve intézmény felé nincs tartozása, és ha a jelzálogjoggal biztosított követelések összértéke nem éri el az ingatlan forgalmi értékének 70%-át.

7.5. Hozzájárulást ad a munkáltatói kölcsön és helyi támogatás alapján bejegyzett jelzálogjogot megelőző helyen a hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának bejegyzéséhez, amennyiben a kölcsönigénylőnek Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, az általa alapított gazdasági társaság, illetve intézmény felé nincs tartozása, és ha a jelzálogjoggal biztosított követelések összértéke nem éri el az ingatlan forgalmi értékének 70%-át.

7.6. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az ingatlanok telekhatár rendezéséhez, szabályozásához.

7.7. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

7.8. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az önkormányzati tulajdonú földek hasznosításáról szóló 13/2015. (IV.17.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

7.9. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagy helyiség gazdasági társaság, egyesület vagy alapítvány székhelyeként, illetve telephelyeként történő megjelöléséhez.

8. A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

8.1. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) önkormányzati rendeletében foglalt hatásköröket.

8.2. Igényelheti az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90. §-a alapján.

8.3. Hozzájárulást ad a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői, használói, jogcím nélküli használói részére a tartozásuk részletekben történő kiegyenlítéséhez.

9. Nemzetiségek jogainak biztosításával kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

9.1. Biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat igényeinek megfelelően, hogy a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak.

9.2. Megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal a zárszámadási rendelet-tervezet összeállítása, a költségvetési és zárszámadási rendelet megalkotása során alkalmazandó szabályokról.

10. Közneveléssel és művelődéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

10.1. Óvodai felvételt elbíráló bizottságot szervez több óvoda esetén, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát.

10.2. Ellenőrzi a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását a törvényesség biztosítása érdekében.

10.3. Elfogadja és módosítja az Önkormányzati fenntartású közművelődési és muzeális intézmények hétéves továbbképzési terveit.

11. Testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

11.1. Közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő és egyes sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében.

11.2. Ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat.

11.3. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat.

11.4. Összeállítja és közreadja az éves versenynaptárt és szabadidő sportnaptárt.

12. Pályázatok benyújtásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök: benyújtja a pályázatot azon pályázatok esetében, amelyeknél az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

12.1. a pályázat nem igényli önrész biztosítását,

12.2. a pályázat keretösszege nem tartalmaz az Európai Unió valamely alrendszeréből származtatható forrást,

12.3. a pályázati felhívás és egyéb, a pályázás folyamatát meghatározó dokumentum nem írja elő a pályázaton történő részvételről szóló képviselő-testületi határozat benyújtását.

13. Egyéb feladat- és hatáskörök:

13.1. Biztosítja a kárpótlásra jogosult elővásárlási jogát a jogszabályban meghatározott kivételekkel, amennyiben volt tulajdonát az önkormányzat értékesíti. Felhívja írásban az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat.

13.2. Amennyiben a volt tulajdonos személye ismeretlen, akkor a jogosultakat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal két országos napilapban, illetve az önkormányzat hirdetőtábláján megjelenő hirdetményben, valamint a helyben szokásos módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy e jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet.

13.3. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában, az e rendelet 54. §-ban meghatározott minősített többséget igénylő ügyek kivételével.

13.4. Képviseli az Önkormányzatot a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat Társulási Tanácsában, melyről évente írásban beszámol a Képviselő-testület decemberi rendes ülésén.

13.5. Meghatározza az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárok helyét és idejét, valamint alkalmanként az azokra vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérő különös szabályokat és díjszabást.

13.6. Gyakorolja a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét.

13.7. Jóváhagyja az Önkormányzat által létrehozott költségvetési szervek alapító okiratainak szükséges módosításait, és ezeket továbbítja a nyilvántartásra felhatalmazott központi államigazgatási szerv részére.

13.8. A külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzésről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendelettel összefüggésben állást foglal arról a körülményről, hogy az adott ingatlanszerzés önkormányzati érdeket sért-e.

4. melléklet

A Képviselő-testület állandó bizottságaira átruházott hatáskörei

1. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörei:

1.1. A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos hatáskörök: Nyilvántartja, ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.

1.2. Az EU-kapcsolatokkal kapcsolatos hatáskörök: Az európai integrációhoz kapcsolódó pályázati finanszírozási lehetőségek kiaknázása érdekében, a pályázati beadvány tárgya szerint illetékes bizottság véleményének figyelembe-vételével esetenként dönt a pályázat elkészítéséről és beadásáról, amennyiben a pályázati beadvány tárgyát képező fejlesztés, illetve beruházás összköltsége a 200 millió forintot nem haladja meg.

2. A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság átruházott hatáskörei:

2.1. Vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörök:

2.1.1. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

2.1.2. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

2.1.3. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú földek hasznosításáról szóló 13/2015. (IV.17.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

2.1.4. Megadja vagy megtagadja a hozzájárulást, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 23. §-ának alkalmazásával az Önkormányzat költségvetését megillető adótartozás egyezség útján történő megfizetéséről az adós és az adóhatóság egyezséget kössön.

2.1.5. Állást foglal az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok hasznosítására vonatkozó kérdésekben.

2.2. Környezetvédelemmel kapcsolatos hatáskörök:

2.2.1. Rendelkezik a mindenkori éves költségvetésben a környezetvédelmi feladatok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról, pályázat útján.

2.2.2. Elemzi, értékeli a környezet állapotát az Önkormányzat illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot.

2.2.3. Tájékoztatást ad az Önkormányzat által kiadni szándékozott környezettel kapcsolatos jogszabályokról.

2.3. Városfejlesztéssel, közlekedéssel kapcsolatos hatáskörök:

2.3.1. Véleményezi a településrendezési eszközök és településtervek program munkarészeit.

2.3.2. Véleményezi a szabályozási tervjavaslatokat.

2.3.3. Állást foglal a településrendezési eszközök és településtervek továbbtervezésének irányával kapcsolatban.

2.3.4. Gyakorolja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (7) bekezdésében meghatározott, a településrendezési eszközök és településtervek véleményezése során beérkezett vélemények elfogadására és el nem fogadására vonatkozó döntési jogot.

2.3.5. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (III.17.) önkormányzati rendelete 8. § (1)-(2) bekezdéseiben, valamint Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 35/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 6. §-a és 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott, meghatározott, a partnerségi egyeztetés során keletkezett véleményekre adott válaszok elfogadására vonatkozó döntési jogot.

2.3.6. Gyakorolja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §, 3. §, 4. § és 7. §-ában meghatározott, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet szerinti véleménynyilvánítással kapcsolatos hatásköröket.

2.3.7. Az elfogadott éves költségvetés keretén belül a városfejlesztés tárgyköréhez tartozó, általa kiírt pályázati kiírásokra benyújtott pályázatokat elbírálja. Dönt a pályázatokról.

2.3.8. Gyakorolja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak alapján a környezeti vizsgálat szükségességéről a kidolgozót illető döntési jogot.

2.3.9. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelete II. fejezet 5. címben foglaltak alapján dönt a helyi védelem alá helyezésről, illetve a helyi védelem megszüntetéséről.

2.3.10. Kiírja a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 19/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelete II. fejezet 7. címben foglaltak alapján a „Rákosmenti Építészeti Értékvédelmi Támogatás” című pályázatot és a beérkező pályázatokat elbírálja.

2.3.11. Gyakorolja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdés alapján a megye területrendezési tervére vonatkozó véleményezési jogot.

2.3.12. Gyakorolja a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott döntési jogot, mely szerint a hét éven belül készült megalapozó vizsgálat, alátámasztó javaslat és telepítési javaslat felhasználhatóságáról a főépítésznek feljegyzés formájában tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

2.4. Energetikai pályázatokkal kapcsolatos hatáskörök:

2.4.1. Meghatározza az energetikai támogatásra irányuló pályázatok feltételeit és kiírja az erre irányuló pályázatokat.

2.4.2. Dönt a pályázaton elnyerhető támogatások odaítéléséről és összegéről.

3. A Rákosmenti Erőforrás Bizottság átruházott hatáskörei:

3.1. Közneveléssel kapcsolatos hatáskörök: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) a fenntartót megillető jogok:

3.1.1. Egyetértési jogot gyakorol a köznevelési intézmény pedagógiai programjának, SZMSZ-ének és házirendjének azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletköltség hárul (Nkt. 25. § (4) bekezdése).

3.1.2. Dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról és az időszakon belüli óvodai felvételek időpontjáról (Nkt. 83. § (2) bekezdésének b) pontja).

3.1.3. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát (Nkt. 83. § (2) bekezdésének d) pontja).

3.1.4. Engedélyezi a maximális óvodai csoportlétszám átlépését (Nkt. 25. § (7) bekezdése és 26. § (1) bekezdése).

3.1.5. Ellenőrzi az óvoda gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket (Nkt. 83. § (2) bekezdésének e) pontja).

3.1.6. Értékeli az intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét (Nkt. 83. § (2) bekezdésének h) pontja).

3.1.7. Évenként egy alkalommal beszámoltathatja az intézményt a tevékenységéről (Nkt. 85. § (2) bekezdése).

3.1.8. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kiírja az Önkormányzat által létesített és fenntartott óvodák vezetői állásainak betöltésére irányuló pályázatokat.

3.2. Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti és egyéb kulturális tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök:

3.2.1. Ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat.

3.2.2. Jóváhagyja az Önkormányzat fenntartásában működő muzeális intézmény(ek) (közérdekű muzeális gyűjtemény, közérdekű muzeális kiállítóhely) valamint közművelődési intézmény(ek) éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát, valamint elfogadja éves beszámolóját.

3.2.3. A nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotások és emléktáblák elhelyezése esetén véleményezési jogot gyakorol.

3.2.4. A Képviselő-testület által meghatározott keretek között közművelődési megállapodást köt a Jogi és Közbiztonsági Bizottság, valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményének kikérésével, a polgármester egyetértésével a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel.

3.2.5. A Jogi és Közbiztonsági Bizottsággal együtt gyakorolja a vagyon feletti rendelkezési jogot külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint az Önkormányzat tulajdonában lévő muzeális emlék, illetve levéltári anyag tekintetében.

3.2.6. Engedélyezi Rákosmente címere, valamint zászlója, illetve lobogója engedélyhez kötött használatát vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.

3.2.7. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kiírja a megüresedett magasabb vezetői állás betöltésére irányuló pályázatot.

3.3. Ifjúságpolitikával és sporttal kapcsolatos hatáskörök:

3.3.1. Együttműködik a Rákosmentén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.

3.3.2. Segíti a területi versenyrendszer kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését.

3.3.3. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat.

3.4. Lakásügyekkel kapcsolatos hatáskörök:

3.4.1. Dönt az elidegenített önkormányzati bérlakások vételárhátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról.

3.4.2. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján dönt a szociális lakbérre jogosultság kérdésében, abban az esetben, ha a bérlő jövedelme legfeljebb 25 %-kal meghaladja a szociális lakbérre rendeletben megállapított – mindenkor hatályos – jövedelmi határt.

3.5. Egészségügyi alapellátással kapcsolatos hatáskörök: Dönt a praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos vagy fogorvos és az Önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés megkötéséről.

3.6. Dönt a pályázatokról.

4. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság átruházott hatáskörei: gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

5. melléklet

Bizottsági feladat- és hatáskörök

1. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság feladat- és hatáskörei:

1.1. Jogi és közbiztonsággal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1.1.1. Figyelemmel kíséri és vizsgálja e rendelet érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

1.1.2. Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja az adott bizottság jogszerű működését.

1.1.3. Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén.

1.1.4. Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését.

1.1.5. Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, vizsgálja az önkormányzati rendeletek gyakorlati érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

1.1.6. Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.

1.1.7. Véleményezi az önkormányzati alapítású alapítványok létrehozására, illetve működésére vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozását.

1.1.8. Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, illetve az ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat.

1.1.9. A polgármester és a jegyző felkérésére jogi állásfoglalást ad.

1.1.10. Véleményezi az önkormányzati intézmény létrehozására, átszervezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.

1.1.11. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt.

1.1.12. Együttműködik a Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal az óvodai intézmények működésének törvényességi ellenőrzésében.

1.1.13. Együttműködik a Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal az óvodai intézmények házirendjének, más belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.

1.1.14. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt.

1.1.15. Vizsgálja a Képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek törvényességét.

1.1.16. Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését.

1.1.17. Ellenőrzi a más önkormányzatokkal, a testvérvárosokkal, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodások jogszerűségét.

1.1.18. Véleményt nyilvánít a Képviselő-testület felkérésére jogi kérdésekben (különösen a szerződések előkészítéséről, peres eljárások megindításáról, perbeli álláspont kialakításáról).

1.1.19. Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátása érdekében benyújtott előterjesztéseket.

1.1.20. Támogatja a közbiztonságot és közlekedésbiztonságot érintő kezdeményezéseket.

1.1.21. Kezdeményezi a helyi közbiztonságot és közlekedésbiztonságot érintő feladatok ellátása érdekében a rendőrkapitányság vezetőjével való együttműködést.

1.1.22. Segíti, támogatja a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának segítésére irányuló civil törekvéseket.

1.1.23. Javaslatot tesz a rendőrség, a polgárőrség, a közterület-felügyelet, a védelmi szolgálat együttműködési rendjének továbbfejlesztésére.

1.1.24. Értékeli a polgárőrség, a helyi tűzoltó parancsnokság és a rendőrség tevékenységét, javaslatot tesz a végzett munkával arányos erkölcsi és anyagi támogatásra.

1.1.25. Tájékoztatást kér a tűzbiztonságról, figyelemmel kíséri a tűzoltóság technikai felszereltségét, az állomány megbecsülését.

1.1.26. Előkészíti a kerület közbiztonsága érdekében szükséges intézkedéseket.

1.1.27. Javaslatot tesz a kerület közbiztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére.

1.1.28. Ellenőrzi a kerület közbiztonsága érdekében történő intézkedéseket.

1.2. Ügyrendi és etikai jellegű feladat- és hatáskörök:

1.2.1. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester(ek), a képviselők vonatkozásában az írásban benyújtott etikai vonatkozású bejelentéseket, panaszokat, s ennek megfelelően intézkedést kezdeményez.

1.2.2. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését.

1.2.3. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról.

1.3. Az EU-kapcsolatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1.3.1. Az európai integrációhoz kapcsolódó különböző pályázati finanszírozási lehetőségek nyomon követése; a pályázati kiírások értékelése annak szempontjából, hogy célszerű-e az Önkormányzatnak pályáznia az adott kiíráson, ez ügyben javaslattétel a Képviselő-testületnek a döntésre; az EU pályázatokon való részvétel és a pályázatkészítés hatékonyságának elősegítése.

1.3.2. Javaslatok, állásfoglalások kialakítása az európai integráció kapcsán Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatára háruló szervezeti, illetve jogszabályi változások szükségességéről és azok végrehajtásáról.

1.3.3. Kapcsolattartás a polgármester és a jegyző útján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel az európai integráció témakörébe tartozó hivatali feladatok előkészítése és végrehajtása tárgyában, e tárgyban rendszeres tájékoztatás kérése a polgármester és a jegyző útján a szervezeti egységektől, e tájékoztatók értékelése.

1.3.4. Kapcsolattartás az európai integráció kapcsán Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának tevékenységi körét érintő külső szervezetekkel (minisztériumok, civil szerveztek, gazdasági társaságok stb.).

1.4. Összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

1.4.1. Átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot a polgármestertől, az alpolgármestertől, a képviselőtől, a bizottság nem képviselő tagjától. (Mötv. 37. § (1) bekezdés, 40. § (2) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, 79. § (2) bekezdés)

1.4.2. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló képviselői, bizottsági indítványt, valamint a polgármester által továbbított kezdeményezést, és azt javaslatával ellátva - legkésőbb az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül - a Képviselő-testület elé terjeszti. (Mötv. 37. § (2) bekezdése.

2. A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság feladat- és hatáskörei:

2.1. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

2.1.1. Közreműködik a kerületrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

2.1.2. Figyelemmel kíséri a kerület forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását.

2.1.3. Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

2.1.4. Javaslatot tesz a közműfejlesztésre, közreműködik annak előkészítésében és kimunkálásában, véleményezi azt.

2.1.5. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos szabályozási tervi és környezetvédelmi kérdésekben.

2.1.6. Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat.

2.1.7. Javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben, és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

2.1.8. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

2.1.9. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendje alakításának környezetvédelmi vonatkozásait.

2.1.10. Véleményezi a szabályozási tervek előkészítését továbbá a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztését, illetve – szükség szerint – a módosított rendezési tervek kidolgozását.

2.1.11. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról.

2.1.12. Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a környezetvédelem tárgyköréhez tartozó pályázatok feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat.

2.1.13. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után felmerülő környezetvédelemmel kapcsolatos programok megvalósítását és kezdeményezéseket.

2.1.14. Az önkormányzati Környezet védelmi Alappal való rendelkezést véleményezi, annak mértékére és felhasználására javaslatot tesz.

2.1.15. A Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal közösen pályázatot ír ki az épített és természeti értékek, panoráma, városkép megóvása, védelme érdekében.

2.1.16. Véleményezési jogot gyakorol a környezet elemeit érintő kérdésekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem.)

2.1.17. Javaslatot tesz az önkormányzat közigazgatási területén belül az indokolt területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítására.

2.2. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

2.2.1. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, továbbá véleményezheti a zárszámadást.

2.2.2. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását.

2.2.3. Véleményezi az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.

2.2.4. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.

2.2.5. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

2.2.6. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre.

2.2.7. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére.

2.2.8. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti díjaira.

2.2.9. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére.

2.2.10. Javaslatot tesz tenderek kiírására, illetve véleményt nyilvánít ezekről.

2.2.11. Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását.

2.2.12. Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről.

2.2.13. Koncepciót dolgoz ki a kényszerbérletek megszüntetésére.

2.2.14. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

2.2.15. Előzetesen véleményezi az Önkormányzatnak a Rákosmente Kft-vel kötendő vagyonkezelési, megbízási és megbízási-vállalkozási szerződéseit.

2.2.16. Negyedévente, valamint szükség szerint bármikor beszámoltatja a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (illetve esetleges jogutódja) ügyvezetőjét a cég aktuális helyzetéről, tevékenységéről, valamint minden az Önkormányzat vagyoni és egyéb érdekei szempontjából jelentőséggel bíró kérdésről, továbbá a felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság által végzett ellenőrzések megállapításairól, javaslatairól. A beszámoltatás eredményéről elnöke útján tájékoztatja a Képviselő-testületet.

2.3. A városfejlesztéssel és közlekedéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

2.3.1. Közreműködik a kerületrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében.

2.3.2. Figyelemmel kíséri a kerület forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását.

2.3.3. Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.

2.3.4. Figyelemmel kíséri a kerület lakosságának kommunális ellátási, szolgáltatási helyzetét, ellenőrzi az e körbe tartozó ágazati feladatokat végző szervezetek tevékenységét, munkáját.

2.3.5. Elősegíti a kerületfejlesztés fő irányainak érvényesülését.

2.3.6. Közműfejlesztésre javaslatot tesz, közreműködik annak elkészítésében és kimunkálásában, véleményezi azt.

2.3.7. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos rendezési tervi kérdésekben.

2.3.8. Kezdeményezheti a telekalakítás céljából szükséges munkálatok során okozott kár megtérítését, ha az eljárást hivatalból rendelték el.

2.3.9. Véleményezi az Önkormányzat területén tervezett terület-felhasználásokat, beruházásokat.

2.3.10. Javaslatot tesz területfejlesztési kérdésekben, és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat.

2.3.11. Véleményt nyilvánít a képző- és iparművészeti alkotások, emlékművek, szobrok elhelyezéséről.

2.3.12. Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének alakítását.

2.3.13. Részt vesz a szabályozási tervek döntés-előkészítő munkájában - szükség szerint javaslatot tesz módosításokra -, és a tervezési folyamat közben, illetve képviselő-testületi jóváhagyás előtt véleményezi azokat.

2.3.14. Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a városfejlesztés tárgyköréhez tartozó pályázatok feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról.

2.3.15. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után felmerülő területfejlesztéssel és városfejlesztéssel kapcsolatos programok megvalósítását és a kezdeményezéseket.

2.3.16. Véleményt nyilvánít településfejlesztési és településüzemeltetési műszaki kérdésekben.

2.3.17. Területfejlesztési, kistérségi (regionális) fejlesztésekben képviseli a kerület és a térség ügyeit a pályázatok elbírálásában és a megvalósítás ellenőrzésében.

2.3.18. Véleményezési jogot gyakorol a hasznosítási céllal és a funkció meghatározásával kapcsolatban, különösen a tervszerű kerületfejlesztés és várostervezés szempontjaira tekintettel.

2.3.19. Véleményezi a kerület közlekedését érintő kezdeményezéseket, előterjesztéseket.

2.3.20. Javaslatot tesz a kerület közlekedését érintő kezdeményezések megtételére.

2.3.21. Kapcsolatot tart a kerület közlekedési helyzetének javításában érdekelt civil szervezetekkel, valamint a Fővárosi Közgyűlés e tárgyban illetékes bizottságával.

2.4. Energetikai pályázatokkal kapcsolatos hatáskörök:

2.4.1. Meghatározza az energetikai támogatásra irányuló pályázatok feltételeit és kiírja az erre irányuló pályázatokat.

2.4.2. Dönt a pályázaton elnyerhető támogatások odaítéléséről és összegéről.

3. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság feladat- és hatáskörei:

3.1. A pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

3.1.1. Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését.

3.1.2. Véleményezi és ellenőrzi:

3.1.2.1. a költségvetési beszámolókat,

3.1.2.2. az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását,

3.1.2.3. az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,

3.1.2.4. az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet.

3.1.3. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást.

3.1.4. Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, a belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát.

3.1.5. Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapításának, összevonásának és megszűnésének indokoltságát.

3.1.6. Véleményezi az Önkormányzat által alapított közalapítvány megszüntetésének kezdeményezésére irányuló javaslatot.

3.1.7. Javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat.

3.1.8. Ellenőrzi a Képviselő-testület hivatala és az Önkormányzat intézményei gazdálkodását belső ellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat.

3.1.9. Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati beruházások, fejlesztések, szerződések teljesítésének és pénzügyi rendezésének szinkronitását.

3.1.10. Ellenőrzi a féléves és éves beszámolókat.

3.1.11. Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonának felmérését.

3.1.12. Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben.

3.1.13. Ellenőrzi és véleményezi a naptári éven belüli hitelfelvételt.

3.1.14. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

3.1.15. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan felmerült, az Önkormányzat érdekeit érintő kezdeményezéseket.

3.2. A költségvetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

3.2.1. Véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet.

3.2.2. Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában.

3.2.3. Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a költségvetés összeállításában.

3.2.4. Esetenként vizsgálja az Önkormányzat bevételeinek teljesülését.

3.2.5. Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a pénzmaradványok elosztásánál.

3.2.6. Véleményezi a költségvetés előirányzatainak módosítási javaslatait.

3.2.7. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre.

3.2.8. Beszámoltat a költségvetés végrehajtásáról.

3.2.9. Véleményezi a költségvetési beszámolókat.

3.2.10. A költségvetési hiány, feszültség csökkentését szolgáló programozható intézkedéseket javasol, átmeneti gazdálkodásra tesz javaslatot.

3.2.11. Véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezetet, az adógazdálkodást.

3.2.12. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról.

3.2.13. Egyetértési jogot gyakorol a bizottságok döntése előtt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

3.2.14. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan jelentkező, az Önkormányzat feladatait érintő kezdeményezéseket.

3.2.15. Dönt a hatáskörébe átruházott költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításról.

4. A Rákosmenti Erőforrás Bizottság feladat- és hatáskörei:

4.1. Az egészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.1.1. Figyelemmel kíséri a kerület egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét, valamint a kerület köztisztasági állapotát.

4.1.2. Ellenőrzi, hogy az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak-e, hiányosság esetén kezdeményezi azok megszüntetését.

4.1.3. Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi intézmények tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket, támogatást nyújt a biztonságos működéshez.

4.1.4. Vizsgálja az intézményfejlesztés lehetőségét, és erre vonatkozó javaslatot tesz.

4.1.5. Javaslatot tesz az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára.

4.1.6. A megüresedő háziorvosi, házi gyermekorvosi, az alapellátást biztosító fogorvosi praxisra pályázatot ír ki, továbbá véleményezi és rangsorolja a beérkező pályázatokat, illetve véleményezi praxisátadás esetén az előszerződéseket.

4.1.7. Gondoskodik az egészségügyi informatikai rendszer hasznosításáról.

4.1.8. Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal és a helyi orvosi kamarával.

4.1.9. Figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak helyzetét, kapcsolatot tart a mozgáskorlátozottak egyesületeivel, segíti munkáját.

4.1.10. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

4.1.11. Szakmailag véleményezi a kerület egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

4.1.12. Javaslatot tesz a háziorvosi körzethatárok kialakítására és módosítására.

4.1.13. Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt az egészségügy területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét.

4.1.14. Előkészíti a sportlétesítmények fejlesztésére irányuló döntéseket.

4.1.15. Segíti a kerületi sportélet fejlesztését.

4.2. Az ifjúságpolitikával és a sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.2.1. Dönt:

4.2.1.1. a sportpályázatok meghirdetéséről, azok elbírálásának módjáról, és dönt a kedvezményezettek köréről a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott feltételek alapján,

4.2.1.2. a költségvetés által nyújtott lehetőségeken belül támogatási kérelmek odaítéléséről, vagy elvetéséről.

4.2.2. Javaslatot tesz:

4.2.2.1. a sporttevékenységgel kapcsolatos költségvetési irányelvekre, költségvetési tételekre, azok módosítására,

4.2.2.2. a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések megkötésére, társulások létrehozására,

4.2.2.3. a sporttevékenység területén helyi kitüntetések adományozására, más kitüntetésekre való felterjesztésre,

4.2.2.4. a nem önkormányzati fenntartású kerületi sportintézményekkel való együttműködésre, azok támogatására,

4.2.2.5. az Önkormányzat előtt álló főbb sportfeladatok megoldására,

4.2.2.6. az éves rendezvényterv kiemelt sporteseményeire,

4.2.2.7. az Önkormányzat kapcsolatrendszerének fejlesztésére a sport területén,

4.2.2.8. a kerületi sportkoncepcióból adódó aktuális feladatokra,

4.2.2.9. a kerületi sporttevékenység helyzetére vonatkozó felmérések, elemzések, beszámolók elkészítésére,

4.2.2.10. a sportlétesítmények fejlesztésére, hasznosítására irányuló döntések előkészítésére,

4.2.2.11. az Önkormányzat által fenntartott sportpályákon a pályabérleti díjak összegének éves felülvizsgálatára és megállapítására.

4.2.3. Véleményezi:

4.2.3.1. a sporttevékenységgel összefüggő helyiség- és ingatlanhasznosítási javaslatokat, beruházási és felújítási javaslatokat,

4.2.3.2. a sportintézmények alapító okiratainak tervezeteit, az alapító okiratok módosítására irányuló javaslatokat,

4.2.3.3. a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos javaslatokat,

4.2.3.4. a kiemelt jelentőségű önkormányzati sportrendezvények programját,

4.2.3.5. a szakterületre vonatkozó tájékoztatókat, beszámolókat, elemzéseket.

4.2.4. Ellenőrzi: a Képviselő-testület sporttevékenységgel kapcsolatos döntéseinek és rendezvénytervének végrehajtását.

4.3. A közneveléssel és a kulturális tevékenységgel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.3.1. Ellenőrzi az oktatásüggyel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtását.

4.3.2. Ellenőrizheti az Önkormányzat által fenntartott óvodák gazdálkodását, működését.

4.3.3. Véleményezi az Önkormányzat által létesített és fenntartott óvodák vezetői állására benyújtott pályázatokat.

4.3.4. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve alapító okiratának módosítására.

4.3.5. Feladatkörében javaslatot tesz külföldi szakmai utak anyagi támogatására.

4.3.6. Közreműködik a közneveléssel összefüggő nemzetközi rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában.

4.3.7. Figyelemmel kíséri a kerületi nemzetiségi óvodában történő nyelvoktatást.

4.3.8. Figyelemmel kíséri a gyermekjogok érvényesülését kerületünkben.

4.3.9. Állást foglal a közművelődési és muzeális intézmények névváltoztatásával kapcsolatban, előkészíti a sportlétesítmények fejlesztésére irányuló döntéseket.

4.3.10. Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.

4.3.11. Véleményezi és javasolja művészeti alkotás, emléktábla nem önkormányzati épületen történő elhelyezését.

4.3.12. Véleményezi, javasolja és engedélyezi önkormányzati tulajdonú épületen képzőművészeti alkotások és emléktáblák elhelyezését.

4.3.13. Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására.

4.3.14. Javaslatot tesz és véleményt nyilvánít kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére, illetve megtartásáról és megünnepléséről.

4.3.15. Véleményezi az Önkormányzat által rendezendő képző- és iparművészeti, helytörténeti kiállítások tervét, támogatja az ilyen rendezvényeket.

4.3.16. Támogatja a kulturális programok megvalósítását.

4.3.17. Javaslatot tehet közművelődési és művészeti célú pályázatok meghirdetésére.

4.3.18. Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a civil szervezetek támogatásának feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat.

4.3.19. Véleményezi a közművelődési és muzeális intézményvezetők kinevezését.

4.3.20. Javaslatot tesz a kulturális ágazatot érintő pénzügyi, költségvetési javaslatra.

4.3.21. Kezdeményezi az ellenőrzését az Önkormányzat által nyújtott kulturális céltámogatások felhasználásának.

4.3.22. Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzati tulajdonban álló média működését, javaslatot tesz azzal kapcsolatban.

4.3.23. Véleményezi a helyi tömegtájékoztatással kapcsolatos döntéseket.

4.3.24. Véleményezi és javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére.

4.3.25. Véleményezi és javaslatot tesz utcanevek megváltoztatására, közterületek elnevezésére.

4.3.26. Véleményezi és javaslatot tesz kulturális alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére.

4.3.27. Véleményezi és javasolja közművelődési és muzeális intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését.

4.3.28. Figyelemmel kíséri a kerület kulturális, művelődési, szellemi életét, elősegíti kezdeményezéseivel annak fejlődését.

4.3.29. Az épített környezet és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos ügyekben javaslattétellel él, közreműködik, véleményez, döntéseket készít elő.

4.3.30. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretén belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére, támogatja az ilyen rendezvényeket.

4.3.31. Javaslatot tesz művészeti alkotások vásárlására, támogatja önkormányzati tulajdonba kerülő művészeti alkotások vásárlását.

4.3.32. Támogatja a közművelődési tevékenységet.

4.3.33. Együttműködik a helyi építészeti örökség feltárásában, számbavételében, kezdeményezi a XVII. kerületben lévő és műemléki oltalmat élvező értékek védetté nyilvánítását, illetve a védettség megszüntetését.

4.3.34. Együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal.

4.3.35. Együttműködik a civil szervezetekkel a helyi műemlékvédelem érdekében.

4.3.36. A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottsággal közösen pályázatot ír ki az épített és természeti értékek, panoráma, városkép megóvása, védelme érdekében.

4.3.37. Támogatja a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, a művészi alkotómunka feltételeinek javítását és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését.

4.3.38. Támogatja a XVII. kerület múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet.

4.3.39. Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt a művelődés területén dolgozó munkavállakók nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

4.3.40. A bizottság elnöke összehívja a Civil Kerekasztal ülését. Az ülés összehívásakor a bizottság elnöke a meghívó megküldésével értesíti a bizottság tagjait a Civil Kerekasztal ülésének helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről.

4.4. A szociális ellátásokkal és a lakásügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök:

4.4.1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását.

4.4.2. Figyelemmel kíséri a szociális intézmények működését, valamint a szociális ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységeket.

4.4.3. Figyelemmel kíséri a szociális intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát.

4.4.4. Véleményezi a szociális intézmények vezetői állására meghirdetett és beérkezett pályázatokat, és a szociális intézmények vezető állású dolgozóinak kinevezését.

4.4.5. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között.

4.4.6. Figyelemmel kíséri a rendeletben szabályozott, szociális jellegű lakossági kölcsönök biztosítását, felhasználását és a visszafizetés rendjét.

4.4.7. Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények alapítását, működési rendjük meghatározására tett előterjesztéseket, javaslatokat.

4.4.8. Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények átszervezésére, szerkezetátalakítására tett javaslatot.

4.4.9. Részt vesz a szociális ágazatot érintő pénzügyi, gazdasági költségvetés és a céltartalékok felhasználásának kidolgozásában.

4.4.10. Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után ügykörében felmerülő szociális kezdeményezéseket.

4.5. Az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Véleményezi az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítással kapcsolatos kezdeményezéseket.

4.6. Kerületi nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Dönt a nemzetiségi önkormányzatok pályázatairól.

6. melléklet

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testülete képviselőire, a nem képviselő alpolgármesterére és a bizottságai nem képviselő tagjára vonatkozó különös eljárási szabályok a vagyonnyilatkozat-tételével és a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel tárgyában, valamit a Jogi és Közbiztonsági Bizottság ezen különös eljárással kapcsolatos feladatai

1. Vagyonnyilatkozat-tétel:

1.1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének képviselője, a nem képviselő alpolgármestere és a bizottságok nem képviselő tagja (a továbbiakban: érintett) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől kezdődően számított 30 napon belül – az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján – köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az érintett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (a továbbiakban: hozzátartozók) az Mötv. 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát. Az érintett megválasztásakor a vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetéről, az ezt követően benyújtott vagyonnyilatkozatot a tárgyévet megelőző év december 31. napján fennálló állapot szerinti tartalommal kell kitölteni.

1.2. A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumok elektronikusan, számítógéppel is kitölthető formátumban kerülnek megküldésre az érintetteknek.

1.3. A vagyonnyilatkozatot az érintettnek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot az érintetteknek személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadniuk.

1.4. A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt szervezeti egységénél a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k)nek kell leadni, amelyet az átvevő(k) igazolás kiállításával vesznek át. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell az érintett nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. Az érintett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az érintettnek visszaadja.

1.5. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt szervezeti egységének adminisztrációs, technikai közreműködésével – a vonatkozó törvények és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi az érintettek vagyonnyilatkozatait, illetve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett egyéb iratokat.

1.6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Ha az érintett saját maga észleli, hogy vagyonnyilatkozatában elírás vagy tévedés folytán a valóságnak meg nem felelő adat szerepel, e körülményről a Bizottságot írásban köteles értesíteni. A Bizottság ez esetben soron következő ülésén lehetőséget biztosít az érintettnek vagyonnyilatkozata kijavítására. A vagyonnyilatkozat kijavítása során az érintett a vagyonnyilatkozat kijavítással érintett oldalán a kijavítandó adatot áthúzza, a javított adatot mellé vagy fölé írja, majd a javítás tényét aláírásával és a javítás dátumának megjelölésével igazolja. A kijavítás megtörténtét a Bizottság – ugyanazon napirendi pont keretében – határozattal tudomásul veszi, melynek tényét – a határozat számának és meghozatala dátumának megjelölésével együtt – a bizottság elnöke (távollétében a bizottsági ülés vezetésével a bizottsági ügyrendben foglaltak alapján megbízott tag) aláírásával igazolva rávezeti a vagyonnyilatkozat javított oldalára. Amennyiben a bizottság nem veszi tudomásul a vagyonnyilatkozat kijavításának megtörténtét, e körülményről a bizottság elnöke a polgármester útján haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet, s a tudomásulvételről a Képviselő-testület dönt.

1.7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye, ellenkező esetben a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

1.8. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

1.9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon nyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz, ennek hiányában az ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

1.10. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

1.11. A Bizottság vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos üléseinek iratanyagai (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv, határozat), illetve a bizottság munkájával kapcsolatos irat (szakértői vélemény, hivatalos megkeresésre adott válasz, az érintett és hozzátartozója által tett vagyonnyilatkozatok), vagy bármely más irathordozó tárolására és őrzésére a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt szervezeti egységében – az iratok jellegének megfelelő csoportosításban – zárt lemezszekrényben kerül sor. Erről a jegyző gondoskodik.

1.12. Az érintettek vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott személyes adatok kivételével – nyilvános. Az érintettek vagyonnyilatkozatait elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozatok eredeti példányainak a megtekintése a Bizottság elnökének történt bejelentést követően, a jegyző által kijelölt helyiségben és a Bizottsági elnök vagy a Bizottság más tagja, illetve tagjai vagy a Bizottság elnökének kérésére a jegyző által kijelölt köztisztviselő jelenlétében lehetséges.

1.13. A hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

1.14. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatának tárolása a Bizottság pecsétjével, az azt leadó képviselő és a Bizottság vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő átvevő együttes aláírásával ellátott, zárt borítékban, a Bizottság egyéb irataitól elkülönítetten, zárt lemezszekrényben történik.

1.15. Az érintettek megbízatásának megszűnését követően hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait a nyilvántartásból törölni kell.

1.16. A betekintésről a név és az időpont feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni.

1.17. Amennyiben a vagyonnyilatkozati eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az érintett vagyonnyilatkozata hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, erről a Képviselő-testületet tájékoztatja. A Képviselő-testület az érintettet határozatában felszólítja a vagyonnyilatkozat kiegészítésére, illetve a valóságnak megfelelő tartalmú korrekciójára.

2. Köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel:

2.1. Az Mötv. 38. § (4) bekezdése alapján az érintett a megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az Art. által meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az érintett az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a Képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az érintett az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a Képviselő-testületet és a Kormányhivatalt.

2.2. Az adatbázisba való felvétellel összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben foglalt szabályoknak megfelelően kell eljárni. Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapu segítségével) nyújtható be.

2.3. Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti.

2.4. A havonta frissülő adatbázisból való törlés tényéről mind az adózó, mind a Képviselő-testület, mind a Kormányhivatal értesül.

2.5. Méltatlanság miatt a Képviselő-testület határozatával megszünteti annak az érintettnek a megbízatását, akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.

3. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság vagyonnyilatkozat-tétellel és a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos feladatai:

3.1. A Jogi és Közbiztonsági Bizottság:

3.1.1. nyilvántartja, tárolja és ellenőrzi az érintettek és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos dokumentumait,

3.1.2. lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat,

3.1.3. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal vagyonnyilatkozati ügyekben,

3.1.4. határozati javaslatot nyújt be a Képviselő-testülethez,

3.1.5. meghallgatásokat kezdeményez és tart,

3.1.6. szakértőket vehet igénybe,

3.1.7. más szervektől és személyektől adatokat szerezhet be.

3.2. A Bizottság vagyonnyilatkozat-tételi és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos tevékenységét a vonatkozó jogszabályi keretek között végzi.

3.3. A Bizottság szükség szerint ülésezik.

3.4. A Bizottság vagyonnyilatkozati ügyben zárt ülést tart.

3.5. A Bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

3.5.1. a jegyző,

3.5.2. a polgármester és az alpolgármesterek,

3.5.3. a Bizottság és az elnök által meghívott szakértő,

3.5.4. a napirend tárgyában érintett személy,

3.5.5. bármely önkormányzati képviselő.

3.6. A bizottság (zárt) üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

7. melléklet

Az előterjesztések iratmintái

1. Tisztségviselő által benyújtandó előterjesztés iratmintája:

2. Egyéb jogosult által benyújtandó előterjesztés iratmintája:

8. melléklet

Tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek

1. Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület,

2. Rákoscsabai Polgári Kör,

3. Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület,

4. Rákoshegyi Polgári Kör,

5. Rákoskerti Polgári Kör,

6. Rákosligeti Polgári Kör,

7. Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége,

8. XVII. kerületért Egyesület

9. melléklet

A Képviselő-testület által megválasztott tanácsnok által felügyelt feladatok

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóírtás);

4. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

5. hulladékgazdálkodás

10. melléklet

Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolása

A

B

1

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

3

025090

Egyéb védelmi ügyek

4

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

5

042180

Állat-egészségügy

6

045120

Út, autópálya építése

7

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

8

045161

Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

9

047120

Piac üzemeltetése

10

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

11

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

12

064010

Közvilágítás

13

066010

Zöldterület-kezelés

14

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

15

072111

Háziorvosi alapellátás

16

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

17

072210

Járóbetegek gyógyító szakellátása

18

072311

Fogorvosi alapellátás

19

072313

Fogorvosi szakellátás

20

072410

Otthoni (egészségügyi) szakápolás

21

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

22

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

23

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

24

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

25

081071

Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

26

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

27

083030

Egyéb kiadói tevékenység

28

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

30

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

31

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

32

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

33

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

34

101143

Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása

35

102031

Idősek nappali ellátása

36

102032

Demens betegek nappali ellátása

37

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

38

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

39

104036

Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben

40

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

41

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

42

104043

Család és gyermekjóléti központ

43

105020

Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

44

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

45

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

46

107052

Házi segítségnyújtás

47

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

48

107060

Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

1

A 95. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.