Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015.(X.30.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól

Hatályos: 2021. 06. 15

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2015.(X.30.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és a közösségi együttélés egyéb alapvető szabályairól

[1] Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2018. (III.26.) önkormányzati rendelet 5. melléklet 1.2.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazása során

  • 1. avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék),
  • 2. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység,
  • 3. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom,
  • 4. fehér út: a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I.28.) GKM rendelet szerinti fehér út,
  • 5. házszám: olyan számmal, számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik, és amely az ingatlan térbeli beazonosítását szolgálja.
  • 6. hirdető berendezés, hirdetőtábla, reklámhordozó eszköz: minden olyan, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek a célja, hogy a közterületen, járdán és közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre,
  • 7. ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
  • 8. jármű: a KRESZ I. függelék II. fejezet a) pontjában meghatározott fogalom,
  • 9. játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek - függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély köteles-e – a játszótéri eszközök biztonságáról szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 2. § a.) pontja szerint,
  • 10. játszótér területe: a játszótér kerítéssel körbekerített területe, kerítés hiányában a játszótéri eszközök 5 m-es körzete,
  • 11. környezeti levegő (a továbbiakban: levegő): a légkör egésze, a munkahelyek és a zárt terek levegőjének kivételével,
  • 12. közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként van meghatározva,
  • 13. közpark: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú közterületi zöldterület – ideértve a zöldterületet megszakító burkolt és burkolatlan felületeket is –, amelyeket bárki használhat,
  • 14. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, több funkciót szolgáló közhasználatú földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek, járdák, parkolók), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, sétányok, egyéb), a közművek elhelyezése,
  • 15. közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendelet szerinti közterületnév,
  • 16. közterületi sportcélú létesítmény: sportolásra alkalmas, bárki által használható, burkolt vagy burkolatlan felülettel ellátott közterület,
  • 17. levegő terhelés (emisszió): valamely anyag vagy energia levegőbe juttatása;
  • 18. légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentráció, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését is;
  • 19. műtárgy: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom,
  • 20. őrjáratos út: a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I.28.) GKM rendelet szerinti őrjáratos út,
  • 21. rayonos út: a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I.28.) GKM rendelet szerinti rayonos út,
  • 22. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23 a. pontjában meghatározott ital,
  • 23. tisztántartás: a közterületek és egyéb ingatlanok – az Önkormányzat és a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati intézmény közötti megállapodásban foglalt területek kivételével – rendszeres tisztítása, takarítása, pormentesítése, hulladékmentesítése, hó- és síkosságmentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése.
  • 24. [2] sportpark (fitneszpark): felnőttek számára készült kültéri fitneszpálya, melyet gyermekek nem használhatnak. A sportpark használati rendjét a területén elhelyezett figyelemfelhívó tábla tartalmazza

MÁSODIK RÉSZ A közterület-használat rendje

1. Fejezet

Közterületekre vonatkozó szabályok

1. A közterület használata

2. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a településrendezési tervekben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, jogszabályban meghatározott célra és módon – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.

2. Tiltott magatartások

3. § (1) [3] Tilos:

  • a) közterületen röplapokat szórva terjeszteni,
  • b) játszótérre állatokat bevinni, beengedni,
  • c) játszótéren kerékpárral, gépjárművel áthaladni vagy közlekedni,
  • d) a játszóteret, sportparkot és azok eszközeit eredeti rendeltetésüktől eltérő módon használni és ezzel mások nyugalmát szükségtelenül zavarni,
  • e) a közterületi sportcélú létesítménybe, közparkba állatot póráz nélkül bevinni vagy beengedni,
  • f) kutyát a kijelölt kutyafuttató helyek kivételével póráz nélkül futtatni,
  • g) épített zöldfelületen, parkban, díszburkolaton gépjárművel közlekedni, várakozni, parkolni,
  • h) utcabútoron, virágágyás szélén, lépcsőkön, támfalon, pihenésre szolgáló eszközön, szökőkúton, köztéri műalkotáson gördeszkázni, görkorcsolyázni, rollerezni, kerékpározni,
  • i) nem pihenési célra kialakított eszközöket, építményeket (különösen támfalak, közműaknák, virágágyások) pihenés céljára igénybe venni vagy
  • j) közterületen az arra kijelölt tűzrakó helyek kivételével tüzet gyújtani.

(2) A kijelölt kutyafuttató helyeket az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés b) és f) pontja nem vonatkozik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-ban szabályozott esetekre.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és a cselekmény miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

4. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztása

  • a) a városi közterületeken,
  • b) az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, vendéglátó ipari egységek közvetlen környezetében,
  • c) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben, ezen épületek olyan helyiségeiben, ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett vagy
  • d) a városi közforgalmú járműveken.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott tilalom nem vonatkozik:

  • a) az érvényes közterület-használati engedély birtokában vendéglátó-ipari egységként hasznosított közterületekre,
  • b) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére, valamint az ide ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékére és
  • c) a minden év december 31-én 12.00 órától a következő év január 1-jén 12.00 óráig terjedő időszakra (szilveszter-újév napjai).

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak betartását a városi rendész ellenőrzi.

5. § (1) Tilos

  • a) a közkifolyóra toldalékot, gumicsövet felszerelni, az ivóvíz szabad kifolyását megváltoztatni, átalakítani vagy
  • b) a közkifolyóról vizet háztartási célon túl egyéb célra (különösen öntözésre, jármű, egyéb eszközök mosására, építkezéshez) vételezni.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és a cselekmény miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

6. § (1) Tilos

  • a) az Ózd Városi Strandfürdő területén belépésre jogosító karszalag nélkül tartózkodni vagy
  • b) a medencékben a fürdőruházat (egy-, vagy kétrészes fürdőruha, fürdőnadrág) kivételével más ruházatban vagy fürdőruházat nélkül tartózkodni.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és a cselekmény miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

7. § (1) Tilos

  • a) közterületen hirdető-berendezést a közterület-kezelőjének engedélye nélkül elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy megállító táblát elhelyezni,
  • b) közterületen hirdető-berendezést úgy elhelyezni, hogy az akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, vagy a közterület fenntartási munkáit vagy
  • c) hirdetés, reklám céljára szolgáló falragaszt az Önkormányzat által kijelölt helyeken létesített közcélú hirdetőberendezésen, hirdetőtáblán vagy egyéb közterület-használati engedéllyel rendelkező hirdetőberendezésen, az engedélyessel kötött megállapodás nélkül elhelyezni.

(2) Az aktualitását vesztett vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 15 napon belül a kihelyező köteles eltávolítani.

(3) Abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az épületek közterületi homlokzatát, a közterületeken lévő építményeket és műtárgyakat azok használói, tulajdonosai kötelesek tisztán tartani, a jogellenesen elhelyezett falragaszt, falfestést eltávolítani.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

3. A közterület-használat engedélyezésére vonatkozó hatásköri szabályok

8. § (1) Az engedélyezési önkormányzati hatósági feladatokat a polgármester látja el.

(2) A polgármester jogkörében hozott határozata ellen Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testületéhez (a továbbiakban: Képviselő-testület) lehet fellebbezni.

(3) [4] A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.) az 1. Fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

4. A közterület használati engedély

9. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

  • a) a közterülettel határos ingatlanról a közterületre benyúló üveghomlokzat (portál), üzleti védő- vagy előtető, ernyőszerkezet, kirakatszekrény, hirdetőberendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) cég- és címtábla elhelyezésére,
  • b) árusító és egyéb pavilon, építmény (különösen élelmiszer, zöldség-gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány, egyéb árusítása) elhelyezésére,
  • c) teher- és személyszállítási célú gépjárművek állomáshelyére,
  • d) üzemanyagtöltő-állomás elhelyezésére,
  • e) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges, kizárólagos használatra szolgáló gépjármű várakozóhelyek céljára,
  • f) teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
  • g) önálló hirdetőberendezés (különösen hirdetőtábla, reklámtábla, óriásplakát, fényreklám) elhelyezésére,
  • h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld és egyéb anyagok, tárgyak elhelyezésére, valamint építési tevékenység végzésére, tüzelőanyag tárolására,
  • i) idényjellegű árusításra,
  • j) alkalmi- és mozgó árusításra,
  • k) javító-, szolgáltató tevékenységre,
  • l) vendéglátóipari előkert, kerthelyiség céljára,
  • m) üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru ki- és berakodására,
  • n) mutatványos tevékenység végzéséhez, cirkusz elhelyezésére,
  • o) kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív jellegű rendezvények, tevékenységek céljára,
  • p) közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használatára, hasznosítására,
  • q) gépjárműtároló elhelyezésére,
  • r) érvénytelen hatósági engedéllyel, üzemképtelen állapotban vagy hatósági jelzés nélkül tárolt gépjárművek elhelyezésére (legfeljebb 1 hónap időtartamra),
  • s) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórudak elhelyezésére,
  • t) tartósan közterületen tárolt hulladékgyűjtő edény elhelyezésére vagy
  • u) szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére.

(4) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra közterület-használati engedély nélkül vagy attól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

(6) Nem kell közterület-használati engedély

  • a) a közút és tartozékainak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban közterület elfoglalásához,
  • b) a (3) bekezdés t-u) pontjában foglaltak kivételével, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez,
  • c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezéséhez,
  • d) vasúti, közúti közlekedési feladatok ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséhez,
  • e) a közterületen vagy az alatt elhelyezett közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb) hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
  • f) a közművek (elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátásához szükséges közérdekű létesítményei elhelyezéséhez,
  • g) tüzelő- vagy egyéb anyag vagy tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a közlekedést nem akadályozzák és a tárolás időtartama a 8 órát nem haladja meg,
  • h) civil szervezetek, egyházak vagy politikai pártok által felállított stand létesítéséhez, mely nem haladja meg a 2 m2-t vagy
  • i) a kijelölt kistermelői árusítóhelyeken való árusításhoz, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
    • ia) saját maga által megtermelt zöldség, gyümölcs, virág árusítása történik,
    • ib) az elfoglalt terület 2 m2-nél nem nagyobb,
    • ic) a tevékenység a gyalogos- és gépjárműforgalmat nem zavarja, és
    • id) az árusítás módja a közegészségügyi és köztisztasági követelményeknek megfelel.

(7) Nem adható közterület használati engedély

  • a) jogszabály által tiltott tevékenységre,
  • b) közműhálózatra telepített szerelvények (tűzcsapok, elzáró és kezelő szerelvények, egyéb kezelő berendezések) igénybevételéhez szükséges területre,
  • c) közintézmények bejáratánál és azok közvetlen környezetében, közterületen történő árusításra,
  • d) amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata mások jogos érdekeit sérti vagy
  • e) annak a természetes vagy jogi személynek, akinek korábbi időszakról közterület használati díj hátraléka van.

5. Taxiállomások igénybevételének rendje

10. § (1) Közterületen személytaxi-szolgáltatási tevékenység céljára a kijelölt taxiállomások vehetők igénybe.

(2) A taxiállomásokat kizárólag azok a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások vehetik igénybe, amelyek a taxiállomások igénybevételére vonatkozó érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkeznek.

(3) A taxiállomásokat csak a személytaxi-szolgáltatást végzők használhatják utasfelvétel céljából történő várakozásra. Más gépjárművek a taxiállomást még megállás, várakozás céljára sem vehetik igénybe.

(4) A taxiállomásokon a gépkocsik zárt sorban, érkezési sorrendben, világító „szabad” jelzővel várakozhatnak.

(5) Utasfelvételre való felkészülés érdekében világító „szabad” jelzővel taxi-gépkocsi csak a kijelölt taxiállomásokon várakozhat.

(6) A taxiállomások igénybevételére jogosító közterület-használati engedély csak meghatározott időre adható ki, mely érvényességének meg kell egyeznie a személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített személygépkocsi műszaki érvényessége lejáratának időpontjával.

(7) A taxiállomások kijelölését a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság átruházott hatáskörben végzi. Forgalomtechnikai, közbiztonsági, környezetvédelmi, városüzemeltetési szempontok alapján tárgyév február 28-ig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság felülvizsgálja és megállapítja a város közigazgatási területén kijelölendő taxiállomások számát, helyét, férőhelyét. A taxiállomások férőhelyének előző évihez viszonyított esetleges csökkentése a korábban kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

(8) A (7) bekezdés szerinti taxiállomásokra vonatkozóan az adott évben meghatározott számú férőhelynél több közterület-használati engedély nem adható ki.

(9) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(10) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

6. A szakhatóságok közreműködése

11. § (1) A közút területét érintő közterület-használathoz a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően.

(2) Jelentős forgalomkorlátozással járó rendezvény engedélyezéséhez a rendőrhatóság hozzájárulása is szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt hozzájárulásokat a kérelmező köteles beszerezni.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) A (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

7. Az engedély iránti kérelem

12. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérni, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Abban az esetben, ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az építtetőnek kell kérnie.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakóhelyének vagy telephelyének címét,
  • b) jogi személy engedélyt kérő esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
  • c) a közterület használat célját és időtartamát,
  • d) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és
  • e) a közterületen folyatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (különösen vállalkozói igazolvány, működési-, telephely-engedély) megnevezését.

(4) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

8. Az engedély megadása, érvényessége

13. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, településrendezési terveket, városképi, műemlékvédelmi, köztisztasági szempontokat, a közreműködő szakhatóságok előírásait és egyéb feltételek (működési engedély) fennállását is.

(2) Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység, alkalmi- és mozgó árusítás céljára közterület használat csak úgy engedélyezhető, ha az a közegészségügyi, tűzvédelmi és esztétikai követelményeket kielégítő létesítményből, létesítményről történik.

14. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

  • a) az engedélyes nevét és állandó lakó- vagy telephelyének címét,
  • b) jogi személy engedélyes esetén annak adószámát és a cégjegyzékszámát,
  • c) a közterület-használat célját és időtartamát, érvényességi idejét,
  • d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
  • e) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat és az egyéb feltételek pontos meghatározását,
  • f) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírásait,
  • g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékének és fizetésének módját, időpontját és
  • h) utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt, hogy az árusítás építményből, asztalról, járműről vagy egyéb helyről történik.

(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

  • a) a kérelmezővel,
  • b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
  • c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott intézménnyel és
  • d) az ellenőrzéssel megbízott szervezettel.

15. § A közterület-használati engedélyt – díjfizetési kötelezettség esetén a befizetést igazoló szelvénnyel együtt – a közterület használójának a helyszínen kell tartania és az ellenőrző szerv felhívására be kell mutatnia.

16. § (1) Az engedély érvényessége

  • a) határozatlan ideig, visszavonásig,
  • b) meghatározott ideig vagy
  • c) feltétel bekövetkezéséig

tartó lehet.

(2) A meghatározott időre szóló engedély érvényessége az engedélyes - az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott - kérelmére, legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(3) Az engedély más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.

9. A közterület használati díj

17. § (1) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért – a 18. §-ban foglaltak kivételével díjat köteles fizetni.

(2) Kedvezményes díj alkalmazandó helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén.

(3) A díj és a kedvezményes díj mértéket a 2. melléklet, a közterület-használati díjaknál alkalmazandó közterületi kategóriákat a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az engedélyező hatóság kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív jellegű rendezvények, tevékenységek esetén a közterület-használati díj megfizetése alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat.

(5) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(6) A közterület-használati díj kezelése, ellenőrzése és behajtása a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati intézmény feladata.

(7) Az igénybe vett terület nagysága meghatározásánál minden megkezdett négyzetméter egésznek számít.

(8) A (6) bekezdésben megjelölt szerv köteles minden év március 31-ig ezen tevékenységéről az elsőfokú engedélyező hatóságnak beszámolni, valamint az általa végzett nyilvántartásokat az Ózdi Polgármesteri Hivatal illetékes osztályával egyeztetni.

18. § Nem kell közterület használati díjat fizetni

  • a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
  • b) a közvetlen életveszély elhárítása céljából igénybevett területek használata után,
  • c) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak elhelyezése után,
  • d) tartósan közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edény elhelyezésére vagy
  • e) szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére.

10. A közterület használat megszűntetése

19. § (1) A közterület használati engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező közterületen folytatott tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsága megszűnik.

(2) A közterület-használat közérdekből bármikor visszavonható. Ez esetben az engedélyes részére a közterület kezelője nem köteles más területen a közterület-használat lehetőségét biztosítani.

(3) Vissza kell vonni a közterület használati engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségnek az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget, továbbá ha a közterület használatot más jogi- vagy természetes személynek átengedte.

(4) Abban az esetben, ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a megszüntetés előtt legalább 15 nappal írásban bejelenteni az engedély egyidejű bemutatása mellett.

(5) Az engedély visszavonása vagy visszaadása, a határozott idő letelte, vagy feltétel bekövetkezése esetén az engedélyes saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – köteles a közterület eredeti állapotát helyreállítani. Ezen kötelezettség az engedélyest az építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha azt az engedély megadásának feltételeként előírták.

(6) Abban az esetben, ha az engedélyes az eredeti állapotot nem állítja helyre, úgy a közterület kezelője a helyreállítást az engedélyes költségére elvégeztetheti.

(7) Abban az esetben, ha a közterület-használat a (3) bekezdésben említett módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

11. A közterület igénybevétele

20. § (1) A közterület felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett a közművek és azok műtárgyainak elhelyezéséhez a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közterület kezelője feltételeket írhat elő, melyet az igénybevevő köteles betartani.

(2) Kezelői hozzájárulás előzetes beszerzése nélkül a közterület csak abban az esetben vehető igénybe (felbontás, átfúrás, egyéb), ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület igénybevevője köteles ezt az igénybevétel napját követő munkanapon a közterület kezelőjének bejelenteni és egyidejűleg a kezelői hozzájárulást megkérni.

(4) A kezelői hozzájárulást a közterület igénybevevőjének a helyszínen kell tartania és azt az ellenőrző szervnek felhívásra be kell mutatnia.

(5) A közterületet igénybevevő köteles a használat befejezése után a közterületet eredeti állapotába helyreállítani.

(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(7) Abban az esetben, ha az igénybevevő nem tudja bemutatni az engedélyt, kezelői hozzájárulást vagy megállapodást, a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

12. Közterület engedély nélküli használatának, igénybevételének

jogkövetkezményei

21. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot - saját költségén minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(2) Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület használat, igénybevétel, továbbá a közterület kezelői hozzájárulás nélkül vagy a kezelői hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon történő igénybevétele esetén a használó köteles az egyébként fizetendő közterület használati díjat megfizetni.

(3) Abban az esetben, ha a közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használata az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelemre – a közterület-használat engedélyezhető.

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

II. FEJEZET A közterületek tisztántartására vonatkozó szabályok

13. Ingatlanok és közterületek tisztántartása

22. § (1) [5] Az egyes ingatlanok udvarának tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(2) A létesítmények kirakatait, kirakatszekrényeit, ablakait, cég- és reklámtábláit az üzemeltető köteles tisztántartani.

(3) Az építési tevékenységgel beszennyezett közterület folyamatos takarításáról, továbbá az építési tevékenység befejezését követően a közterület eredeti állapotának helyreállításáról az építtető köteles gondoskodni.

(4) Az építési területek tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembehelyezési eljárásig a kivitelező – több kivitelező esetén a generálkivitelező, fővállalkozó – ennek hiányában a lebonyolító gondoskodik. A felelős szervezet nevét és címét feltüntető táblát jól láthatóan kell elhelyezni az építési területen a kötelezettség megállapíthatósága érdekében.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak gondoskodnak arról, hogy az építési területről a közterületre környezetet szennyező anyag ne kerüljön ki, az utakra történő sárfelhordás haladéktalanul eltávolításra kerüljön.

(6) A tartósan közterületen elhelyezett, nem önkormányzati tulajdonú hulladékgyűjtő edény tisztántartásáról a használó köteles gondoskodni.

(7) Utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, javítása, pótlása, ürítése, tisztántartása a városüzemeltetési feladatokat ellátó intézmény feladata.

(8) Aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(9) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

23. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanával határos közterületi területsávot tisztántartani. A tisztántartási kötelezettség vonatkozik az e területsávba eső, ingatlannal határos járdára, zöldfelületre, teraszra, árokra, annak műtárgyaira, a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok eltávolítására, dísz- és egyéb burkolatokra, a közút, lakóút szegélyéig terjedően, ennek hiányában 10 m szélességig.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő közterületek, utak, hidak, közcélú zöldterületek, parkok, játszóterek tisztántartásáért a közterület kezelője a felelős.

(3) Garázstelepeken kétoldali beépítettség esetén az út középvonaláig, egyoldalú beépítettség esetén az út teljes felületén a tisztántartásról az ingatlanhasználó gondoskodik.

(4) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlan tisztántartási sávjába eső burkolt felületek hóeltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről.

(5) Az ipari, kereskedelmi, szórakoztató- és vendéglátóipari egységek és más elárusítóhelyek tulajdonosai, használói, továbbá szolgáltatói tevékenységet ellátó természetes és jogi személyek tisztántartási kötelezettsége az (1) bekezdésben említett területeken túl kiterjed az általuk végzett tevékenység következtében elszennyezett terület teljes egészére.

(6) Két szomszédos terület, épület, építmény közötti területnél vagy átjárónál az (1) bekezdésben említett területsávban a tisztántartási kötelezettség 50-50%-os arányban oszlik meg.

(7) Engedély alapján rakodás, parkolás céljára közterületet kizárólagosan használó szerv vagy személy az elfoglalt, valamint a tevékenység végzés által elszennyezett területrészt köteles tisztántartani.

(8) Az ingatlan tisztántartási sávjában található közterületi hulladékot össze kell gyűjteni és hulladékgyűjtő edénybe kell helyezni. A járdán lévő közterületi hulladékkal az úttestet, csapadékcsatornát és zöldfelületet szennyezni tilos.

(9) Tüzelőanyag lerakásakor keletkezett közterület-szennyeződést a megrendelő köteles megszüntetni.

(10) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó ismételt felszólításra sem tesz eleget az (1), (3)-(5) és (7)-(9) bekezdésben foglalt előírásoknak, a balesetveszélyes állapot elhárítása érdekében azokat a városüzemeltetési feladatokat ellátó intézmény a felszólításban rögzített határidő eredménytelen leteltét követő 8 napon belül, az ingatlanhasználó költségére elvégzi.

(11) Abban az esetben, ha az ingatlanhasználó belterületi ingatlanának tisztántartásáról nem gondoskodik, az ingatlanán található hulladékot a szemétszállítást végző közszolgáltatónak rendszeresen nem adja át vagy azt tárolja és ezzel mások egészségét, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(12) Aki az (1), (3)-(5), (7)-(9) és (11) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi az a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(13) Az (1), (3)-(5), (7)-(9) és (11) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

24. § (1) A közforgalmú közösségi közlekedéssel összefüggésben

  • a) belterületen a buszmegállók tisztántartása az önkormányzati tulajdonú közterületek kezelőjének a feladata,
  • b) autóbusz-pályaudvarok és végállomások tisztántartása a létesítményt üzemeltető szervezet feladata,
  • c) MÁV-állomások és pályaudvarok tisztántartása az utakról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) Országos közutak belterületi szakaszának tisztántartása az utakról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik.

14. Közterületek téli síkosságmentesítése

25. § (1) Síkosság elleni védekezéshez nátrium-klorid tartalmú szereket csak környezetkímélő anyagokkal (homok, zúzalék, egyéb) keverve szabad használni.

(2) A síkosság elleni védekezés során a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet síkosságmentesítésre vonatkozó előírásainak megfelelően kell eljárni.

26. § (1) A járdáról, útról a havat úgy kell letakarítani, és azt tárolni, hogy a víz elvezetésére szolgáló folyóka vagy csapadékvíz elnyelő rács szabadon maradjon.

(2) Tilos hórakást elhelyezni:

  • a) a tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél úgy, hogy az gátolja a járművekről való le- és felszállást,
  • b) útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen vagy
  • c) közüzemi és közhasználatú létesítményeken vagy azok körül (különösen vízelzáró csap, közkifolyó, szeméttároló edény).

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

(5) Az úttesten felhalmozódott havat a közterület kezelője köteles úgy eltávolítani, hogy a közlekedés zavartalansága biztosított legyen.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló utak téli síkosságmentesítését, hó eltakarítását a 4. melléklet szerinti kategóriába sorolás figyelembevételével kell végezni. A gépjárművek útvonaltervének meghatározásánál ésszerűségi szempontok miatt korlátozott mértékben egy kategóriával alacsonyabb kategóriába tartozó út is bevonható.

(7) Rendkívüli helyzet esetén a polgármester a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet.

15. Egyéb rendelkezések

27. § (1) A közterületeken és egyéb önkormányzati tulajdonú területeken az illegális hulladéklerakók megszüntetése, tiltó táblák kihelyezése a városüzemeltetési feladatokat ellátó intézmény feladata.

(2) Nyilvános illemhely tisztántartása az üzemeltető feladata.

(3) A várhatóan nagy tömeget vonzó rendezvények helyszínére illemhelyet kell telepíteni. A telepítésről, annak költségtérítéséről a rendező gondoskodik.

III. FEJEZET A közterületek elnevezésére, a házszámozás rendjére, valamint a közterületnév táblák és házszám táblák elhelyezésére vonatkozó szabályok

16. Általános rendelkezések

28. § Ózd város közigazgatási területén új közterületet elnevezni, új házszámot megállapítani, a korábban megállapított közterületnevet és házszámot megváltoztatni csak e rendelet szabályai szerint lehet.

17. A közterület nevének megállapítása és megváltoztatása

29. § (1) A közterületek nevének megállapítása és megváltoztatása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az újonnan létesített közterület nevét a közterület ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő egy éven belül meg kell állapítani.

(3) Minden házszámnak valamely közterülethez kell tartozni, de közterületnevek létezhetnek házszámok nélkül is.

(4) Elágazó, több ágú utcákat áganként kell elnevezni.

(5) A lakótelepek épületei közötti szervízutakat, továbbá a mezőgazdasági célú és lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(6) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új szakasz a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

(7) Az új elnevezésnél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(8) Meglévő közterületnevet az új elnevezéseknél nem lehet felhasználni.

(9) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési, funkcionális vonatkozású meghatározásából

  • a) beépített vagy beépítésre szánt területen: főút, út, utca, tér, park, köz, sor, sétány, tanya, telep, völgy vagy
  • b) a beépítésre nem szánt területen: dűlő, út

áll.

(10) A közterület elnevezés és megváltoztatás előkészítő munkáit a Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztálya látja el.

30. § (1) A közterület elnevezését a megállapításától számított 10 éven belül nem lehet megváltoztatni.

(2) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közterület jellegének - városrendezés, beépítés vagy más módon történő – megszűnésével külön döntés nélkül a közterületnév is megszűnik.

(4) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, jelölve a megszűnés okát és idejét.

31. § A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti:

  • a) a polgármester,
  • b) a Képviselő-testület bizottsága,
  • c) a helyi önkormányzat képviselője,
  • d) Ózd város közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező állampolgár vagy
  • e) Ózd város közigazgatási területén ingatlannal, székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy.

32. § (1) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(2) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor lehet, ha a névadó így ismert, vagy az elnevezés egy családról történik.

18. Közterületnév-jegyzék

33. § (1) Ózd város közterületi neveiről közterületnév-jegyzéket kell vezetni. A közterületnév-jegyzéket a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Osztálya vezeti.

(2) A közterületnév-jegyzék közhitelű nyilvántartás, amely tartalmazza:

  • a) a közterületnév elő- és utótagját,
  • b) az elnevezés időpontját és
  • c) az elnevezést megállapító szerv nevét és határozatának számát.

(3) A közterületnév-jegyzék nyilvános, abba bárki betekinthet.

(4) A közterület nevének megállapításáról, megváltoztatásáról a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül a közterületnév-jegyzék vezetője értesíti az első fokú ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából.

19. Közterületnév táblák elhelyezése

34. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő közterületnév táblákon kell feltüntetni. A táblák kihelyezése a közterület kezelőjének kötelessége.

(2) A közterületnév táblán feltüntetett névnek meg kell egyeznie a közterületnév-jegyzékben szereplő írásmóddal.

(3) A közterületnév táblát a közterület mindkét oldalán, a közterület elején és végén, valamint az utcakereszteződésnél minden sarokingatlanon el kell helyezni.

(4) A közterületnév táblát épületen, kerítésen, vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten, jól látható helyen kell elhelyezni.

(5) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a közterületnév tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles. A közterületnév táblán és a közterületnév tábla szélétől 1,0 m-en belül reklám céljára szolgáló feliratot, táblát elhelyezni tilos.

(6) A közterületnév táblák kihelyezéséről a kihelyezéssel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a kihelyezésért felelős szerv a kihelyezés előtt 15 nappal köteles értesíteni.

(7) Megváltozott közterületnév táblákat a tájékozódás zavartalansága érdekében az elnevezéstől számított két évig eredeti helyükön kell hagyni és piros színű, átlós áthúzással kell jelölni. Az új közterületnév táblát az áthúzott régi tábla alá vagy fölé kell felszerelni. A régi közterületnév táblát a névváltozást követő két év elteltével a közterület kezelőjének el kell távolítania.

20. A házszámozás szabályai

35. § (1) A névvel ellátott közterületeken házszámmal kell ellátni a beépített és beépítetlen ingatlanokat. A közterületen több ingatlan azonos házszámmal nem jelölhető.

(2) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(3) Abban az esetben, ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlannak az a közlekedési csatlakozása határozza meg, amelyről az ingatlan főépületének gyalogos megközelítése biztosított.

(4) Az ingatlanok számozására arab számokat kell használni. Kiegészítő jelzésként a számok alátöréseként arab számok vagy a latin ábécé nagybetűi alkalmazhatók:

  • a) abban az esetben, ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént és az ingatlanon újabb lakások létesülnek, akkor a meglévő házszám arab számokkal történő alátörésével kell az új házszámokat megállapítani vagy
  • b) abban az esetben, ha a közterületen az ingatlanok számozása már megtörtént, de telekmegosztás révén új ingatlan ékelődik be, akkor a meglévő házszámot változatlanul hagyva, a latin ábécé nagybetűivel történő alátöréssel kell az új házszámokat megállapítani.

(5) Abban az esetben, ha a társasház olyan ingatlanon létesül, ahol az ingatlanok számozása már megtörtént, az ingatlan eredeti házszámából kiindulva, lépcsőházanként kell megállapítani a házszámot, a latin ábécé nagybetűivel történő alátöréssel.

(6) Abban az esetben, ha a társasház olyan ingatlanon létesül, ahol az ingatlanok számozása még nem történt meg, a házszámot lépcsőházanként kell megállapítani.

(7) Az ajtószámot emeletenként 1-gyel kezdődően az óramutató járásával megegyezően kell megállapítani.

36. § (1) A már megállapított házszámok megváltoztatására csak indokolt esetekben, olyan rendezetlen állapotok megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlanok azonosítását akadályozza. Ilyen esetnek minősül, ha:

  • a) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos nyilvántartásban,
  • b) az ingatlan egyedi számszerű megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található,
  • c) az ingatlan házszáma téves,
  • d) az ingatlan megosztására vagy
  • e) az ingatlan egyesítésére került sor.

(2) Abban az esetben, ha a közterületen több ingatlan azonos házszámmal rendelkezik, vagy az ingatlanok számozása hibás, akkor a közterületet vagy annak egy részét a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

(3) Abban az esetben, ha a társasház vagy az abban lévő lakások számozása hibás, vagy a beazonosítás körülményes, a társasház lakásait a legkisebb érdeksérelemmel járó módon kell átszámozni.

37. § (1) Az épület, a beépítetlen építési telek és az egyéb földterület házszámát a polgármester határozattal állapítja meg.

(2) A házszámot a polgármester hivatalból állapítja meg:

  • a) új közterület létrejötte
    • aa) utcanyitás,
    • ab) meglévő közterület szakaszolása,
    • ac) terület újraosztása,
  • b) a kialakult házszámozási rendben fennálló hiba vagy hiány

esetén.

(3) Több ingatlant érintő házszám megváltoztatása közterületenként, az összes érintett ingatlanra vonatkozóan, egy határozatban történik.

(4) A határozatnak a törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell:

  • a) kérelemre indult eljárások esetén
    • aa) a kérelmező nevét és
    • ab) a kérelmező bejelentett lakcímét,
  • b) hivatalból indult eljárások esetén
    • ba) a házszám megállapítás okát,
    • bb) a házszám változásával érintett ingatlanok helyrajzi számát és
    • bc) a házszám változásával érintett ingatlanok változás előtti és változás utáni

    pontos címét.

(5) A határozatot a törvényben előírtakon túl közölni kell a területileg illetékes ingatlanügyi hatósággal a nyilvántartásokban történő átvezetés céljából.

(6) A házszámok címnyilvántartási rendszerben történő átvezetéséről a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Osztálya gondoskodik.

(7) [6] A házszámozási eljárásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A közterület egészének vagy egy részének átszámozásával kapcsolatos eljárás során a házszámtáblák kihelyezésével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik.

(9) A házszámozás előkészítő munkáit a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Szociális Osztálya látja el.

38. § (1) Az ingatlanokat a közterületről jól látható, a nyilvántartással megegyező házszámtáblával kell megjelölni.

(2) Amennyiben az ingatlan más módon egyértelműen nem azonosítható, a közterületről jól látható táblán kell a helyrajzi számával jelölni.

(3) Előkertes beépítési mód esetén, amennyiben a közterületről a házszám nem lenne olvasható, a házszámtáblát a kerítésen a bejárat mellett, kerítés hiányában a telek közterületi határvonalán jól láthatóan kell elhelyezni.

(4) A beépítetlen építési telek esetén az előbbieket értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) Az ingatlan (1)-(2) bekezdés szerinti táblával történő ellátásról, annak folyamatos karbantartásáról és szükség szerinti pótlásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése az Ózd Városi Rendészet feladatkörébe tartozik.

21. Egyéb rendelkezések

39. § (1) A közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható, aki

  • a) a közterületnév tábla elhelyezését akadályozza,
  • b) az elhelyezett közterületnév táblát vagy házszám táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja, olvashatatlanná teszi, engedély nélkül eltávolítja vagy
  • c) a házszám tábla elhelyezési, karbantartási és pótlási kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályok megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

HARMADIK RÉSZ A közösségi együttélés szabályai

IV. FEJEZET Zajkibocsátással kapcsolatos szabályok

40. § (1) Aki lakóövezetben hétköznapokon 20 és 7 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 20 és 9 óra között kertépítéssel és fenntartással kapcsolatos zajt keltő tevékenységet (robbanómotoros fűnyírás, motoros favágás, fakivágás, kerti traktor működtetése) végez, az a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály megsértése miatt a városi rendész helyszíni bírságot szabhat ki.

V. FEJEZET A levegő minőségének védelméről szóló szabályok

41. § A helyi levegővédelmi követelményeket a helyi környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági programokban, tervekben, településrendezési szabályozási tervekben és a műszaki tervezésben, hatósági eljárásokban érvényesíteni kell.

42. § Levegőterhelést okozó tevékenységet, technológiát és technológiai berendezést úgy kell megtervezni, kialakítani, végezni és fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

43. § Új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technikával megvalósítható, a helyi immissziót nem növelő rendszereket (különösen távhőt, geotermikus energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni.

44. § A kerti hulladékot elsősorban komposztálással kell hasznosítani.

45. § (1) A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatással (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátott területeken a kerti hulladékot a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edénybe, zsákba helyezve, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében lehet elszállíttatni. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos szabályozást külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) A közszolgáltatással ellátott területeken a kerti hulladék elszállítására a külön önkormányzati rendelet szerint szervezett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

46. § A közszolgáltatásba be nem vont területeken a kerti hulladék komposztálással történő hasznosításáról az ingatlantulajdonos vagy használó köteles gondoskodni.

47. § Ózd város közigazgatási területén tilos avart és kerti hulladékot égetni.

48. §

49. §

50. §

51. § Az önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági terület, erdő, nádas vonatkozásában a terület vagyonkezelője száraz, tűzveszélyes időszakban – különösen március és április hónapban – folyamatos tűzvédelmi szolgálatot működtet, melynek feladata az elsődleges jelzés és beavatkozás.

NEGYEDIK RÉSZ A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokra vonatkozó eljárási szabályok

22. Közigazgatási bírság

52. § (1) Aki a rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások bármelyikét megszegi vagy megsérti, betartását vagy betartatását elmulasztja, 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) [11] Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a városi rendész az Ákr. alkalmazásával 50.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) Közigazgatási vagy helyszíni bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény vagy mulasztás csekély mértékben sérti a közösségi együttélés alapvető szabályait és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

(4) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a tiltott, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban hasonló cselekmény vagy mulasztás miatt a rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották.

(5) Amennyiben a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(6) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

23. Eljárási rendelkezések

53. § (1) [12] A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban a jegyző jár el.

(3) A rendeletben foglaltak betartását a városi rendészek ellenőrzik.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból vagy bármely szervezet, személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás megindítására nyitva álló határidő az elkövetéstől számított 60. nap. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések

54. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. november 9. napján lép hatályba.

(2) A rendelet 17. § (1)-(5) bekezdése, 2-3. melléklete 2016. január 1. napján lép hatályba.

(3) A rendeletet a hatálybalépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.

55. § Hatályát veszti:

[1] Megállapította: 11/2019. (IX.27.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. szeptember 28-tól.

[2] Beiktatta: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

[3] Megállapította: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

[4] Megállapította: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

[5] Megállapította: 11/2019. (IX.27.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2019. szeptember 28-tól.

[6] Módosította: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

[7] Megállapította: 9/2020. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2020. szeptember 1-től

[8] Hatályon kívül helyezte: 9/2020. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2. § Hatálytalan: 2020. szeptember 1-től.

[9] Hatályon kívül helyezte: 9/2020. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2. § Hatálytalan: 2020. szeptember 1-től.

[10] Hatályon kívül helyezte: 9/2020. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2. § Hatálytalan: 2020. szeptember 1-től.

[11] Módosította: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

[12] Módosította: 7/2019. (VI.28.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2019. június 29-től.

1. melléklet [1]

Ózd város belterületein kutyafuttatásra kijelölt területek

1. A Vasvár út 64-82. épülettel szembeni, pavilonsor feletti Vasvár hegy alsó része (7900/1 hrsz.);

2. Lebontott Lehel vezér 2-4. épületek területe (volt CS-épületek) (8112 hrsz., 8114 hrsz., 8113 hrsz.);

3. Szent István út, Vadvirág vendéglő és a szánkópálya mögötti terület (8308/1 hrsz.);

4. Bolyky Tamás Általános Iskolával (Állatorvosi rendelővel) szembeni terület (8560 hrsz., 8563 hrsz,).

5. A Piac út és a Karát Üzletház közötti terület (7283/4 hrsz.)

6. A Nemzetőr út – Malom út kereszteződése mellett, az ott található parkoló és az átvezető járda által körülhatárolt terület (7344/2 hrsz.–ú ingatlan kijelölt része)

2. melléklet

A közterület használati díjak mértéke

A. A közterület igénybevételének célja

B. Térítési díj

I. kategória

II. kategória

1.

Közterületre benyúló
- üzlethomlokzat (portál), üzleti védő-, előtető, ernyőszerkezet (függőleges vetületre számítva)
- kirakatszekrény, hirdetőberendezés, cég- és címtábla (hirdetőfelületre számítva)

90,- Ft/m2/hó

70,- Ft/m2/hó

2.

Árusító és egyéb pavilon, építmény

120,- Ft/m2/hó

80,- Ft/m2/hó

3.

Teher- és személyszállítási célú gépjárművek állomáshelye

10.000,- Ft/év/gk.

10.000,- Ft/év/gk.

4.

Üzemanyagtöltő állomás

100,- Ft/m2/hó

80,- Ft/m2/hó

5.

Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely

4.000,- Ft/év/gk.

3.000,- Ft/év/gk.

6.

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányának elhelyezése

900,- 400,-
Ft/gk./hó, illetve vontatmány/hó

7.

Önálló hirdetőberendezés
- max. 1 m2 hirdetőfelületig (teljes hirdetőfelületre számítva)
- 1 m2-nél nagyobb hirdetőfelület esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)

Kedvezményes díj
- helyi vállalkozó vagy vállalkozás saját vállalkozását, tevékenységét magán hordozó önálló hirdetőberendezése esetén (teljes hirdetőfelületre számítva)



900,- Ft/m2/hó

1.400,- Ft/m2/hó



330,- Ft/m2/hó




900,- Ft/m2/hó

1.400,- Ft/m2/hó



170,- Ft/m2/hó

8.

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, föld, egyéb anyagok, tárgyak elhelyezése építési tevékenység esetén, valamint tüzelőanyag tárolására

80,- Ft/m2/hó

50,- Ft/m2/hó

9.

Idényjellegű árusítás

900,- Ft/m2/hó

500,- Ft/m2/hó

10.

Alkalmi - és mozgóárusítás

100,- Ft/m2/nap

60,- Ft/m2/nap

11.

Javító -, szolgáltató tevékenység

60,- Ft/m2/nap

40,- Ft/m2/nap

12.

Vendéglátóipari előkert, kerthelyiség

120,- Ft/m2/hó

80,- Ft/m2/hó

13.

Üzleti szállítás vagy rakodás esetén göngyöleg elhelyezése, áru ki- és berakodása

60,- Ft/m2/nap

40,- Ft/m2/nap

14.

Mutatványos tevékenység, cirkusz

90,- Ft/m2/nap

50,- Ft/m2/nap

15.

Kiállítás, sport, kulturális, közművelődési, egyházi, karitatív tevékenység, rendezvény

10,- Ft/m2/nap

10,- Ft/m2/nap

16.

Közcélra még át nem adott közterület ideiglenes használata

40,- Ft/m2/év

20,- Ft/m2/év

17.

Gépjárműtároló elhelyezése

3.000,- Ft/g.tár/év

3.000,- Ft/g.tár/év

18.

Érvénytelen hatósági engedéllyel, üzemképtelen állapotban vagy hatósági jelzés nélkül tárolt gépjárművek elhelyezése (legfeljebb 1 hónap időtartamra)


20.000,- Ft/hó/gk.


20.000,- Ft/hó/gk.

19.

Egyéb

Esetenként az előző díjszabásban foglaltakkal arányban állapítja meg a Polgármester

3. melléklet

A közterületi kategóriák

1. Kiemelt városterület

  • a) Gyújtó tér, Vasvár út a Gyújtó téri körforgalom és a Malom úti elágazás közötti szakaszon, Piac út, Vasköz, Munkás út, Ív út, valamint ezen utak tengelyétől mindkét oldalra 100-100 méter távolságig.
  • b) Újváros tér, Bolyki főút a Brassói úti körforgalomtól a Szent István út 39.-ig, valamint ezen út tengelyétől mindkét oldalra 100-100 méter távolságig.
  • c) Petőfi tér, 48-as út, József Attila út, Bem út, valamint ezen utak tengelyétől mindkét oldalra 100-100 méter távolságig. Ózd városi Almási Balogh Pál Kórház előtti közterület.

2. Egyéb városterület
Minden egyéb, az 1. kategóriába be nem sorolt közterület.
Az egyes kategóriákban a 2. mellékletben foglalt díjtételeket kell alkalmazni.

4. melléklet

Önkormányzati utak besorolása a téli hóeltakarítás és csúszásmentesítés végzésének szempontjából

1. csoport: (teljes hosszában vagy egy szakaszán meredek)
Bem utca – Árpád vezér út – Március 15. utca – Zsolnay tér – Damjanich út buszvégállomásig – Katona József út – Építők útja – Hajnóczy József utca – Deák út – Somsály út – Akna utca – Gyár út – Bánszállás telep

2. csoport: (egyéb út)
József Attila út – Szabó Lőrinc utca – Pap út – Bolyki Tamás utca – Petőfi Sándor út – Kőalja út – Akácos út – Mekcsey István út – Kovács-Hagyó Gyula út – Center út – Uraj út – Susa út – Vas köz

1. csoport: (meredek és gyűjtő utak)
Bocskai István utca – Bethlen Gábor utca – Lomb utca – Vajda János utca – Kazinczy Ferenc utca – Bányász utca – Ady Endre utca – Piac út – Szigligeti utca – Batthyány utca – Gál-völgye út – Álmos vezér utca – Huba vezér utca – Etele utca – Tinódi utca – Istenmező utca – Rózsadomb utca – Bulcsú utca – Géza utca – lejáró Lehel vezér út – Nagyvölgyi út – Ráctag út – Alkotmány út

2. csoport: (egyéb meredek utak)
Baranyai utca – Gömöri utca – Búzás völgy – Bercsényi Miklós utca – Lehel vezér út – Radnóti Miklós utca – Kosztolányi Dezső utca – Martinovics Ignác út – Cipó utca – Ybl Miklós utca – Baross Gábor utca – Gábor Áron utca – Irinyi János utca – Áchim András utca – Hársfa utca – Lyukó völgy – Zsolt vezér utca – Kistó utca – Buda vezér utca – Honvéd utca – Rákóczi Ferenc utca – Béke utca – Toldi Miklós utca – Szondi György utca – Sturmán utca – Nagyamerika utca – Susa út Szociális otthon felé – Nyárjasalja utca – Győzelem út – Hegyi utca – Domb utca – Somsályfő telep – Liszt Ferenc utca – Révay utca – IV. Béla utca – Ibolya utca – Csaba utca – Balassi Bálint utca –Fráter György utca – Nefelejcs utca – Rózsavölgyi utca – Egressy Gábor utca – Szegfű utca – Németh László utca

3. csoport: (egyéb utak)
Brassói utca – Budai Nagy Antal utca – Eötvös Lóránd utca – Puskás Tivadar út – Derkovits Gyula utca – Bólyai Farkas utca – Bláthy Ottó utca – Cséti Ottó utca – Kodály Zoltán utca – Strand utca– Munkácsy Mihály út – Jókai Mór utca– Csontalma utca – Nemzetőr utca – Széchenyi István utca – Váci Mihály utca – Sárli út – Vasvár út felső szerviz út – Bibó István utca – Újváros tér szerviz út – Nagy Imre út – Zalai utca – Zrínyi Miklós út – Karu utca – Bánszállás telep bekötő út – Fenyő utca – Gubonnai út – Lam út – Hossó utca – Várkonyi út

1. csoport: (egyéb kisforgalmú utak)
Füredi utca – Vasvár út alsó szerviz út 10 lépcsőházas – Iparvasút utca – Arany János utca – Szabolcs köz – Szent István utca – Bolyki főút szerviz útja – Bibó István utca – Bibó István belső út – Bolyki főút 43. mögötti utak – Bolyki főút belső – Halász utca – MÉH telepi út – Nagy Imre út belső út – Bolyki főút és mellékutcái – Vásárhelyi Pál utca – Nyár utca – Jedlik Ányos utca – Ifjúság utca – Velence telep – Thököly Imre utca – Mészáros Lázár utca – Március 15. utca temetőig – Muskátli utca – Szenna utca – Vadász utca – Körte völgy – Vasút utca – Mátyás király utca – Puskin utca – Hunyadi János utca – Gárdonyi Géza utca – Május 1. utca – Virág utca – Földes Ferenc utca – Szemere utca – Móricz Zsigmond utca – Szövetkezeti utca – Sümeg utca – Kossuth Lajos utca – Madách Imre utca – Dobó István utca mellék – Tétény vezér utca – Tass vezér utca – Kond vezér utca – Ond vezér utca – Előd vezér utca – Botond vezér utca – Taksony vezér utca – Hétes telep – Bajcsy-Zsilinszky E. utca – Új telep – Új telep mellékutcák – „Cs” belső út – Lechner Ödön utca – Nap utca – Mosonyi Mihály utca – Damjanich út salakos rész – Tábla út – Dózsa György út mellékutcái – Óvoda utca – Kenderszer út – Mogyorós völgy – Egyház völgy – Bartók Béla utca – Center út temető felé – Tóth Ede utca – Sakta – Uraj út belső út – Kárpáti utca – Székely Bertalan utca – Tormás utca – Gyergyó utca – Semmelweis utca – Újtelepi utca – Vörösmarty utca – Barátság utca – Szentsimon út postánál – Bornemissza út – Krúdy Gyula utca – Károlyi Mihály utca – Liget utca – Kaffka Margit utca – Sajó utca

2. csoport: (szórógépjárművel nem járható utak)
Csokonai utca – Meggyes utca – Kolozsi István utca – Vasvári Pál utca – Csákány utca – Mikes Kelemen út – Debreceni utca – Kölcsey utca – Zsélyi Aladár utca – Sziklás tető I. – Sziklás tető II. – Szőlőkalja út – Szőlőkalja Gál-völgye út szakasz – Berkenye utca – Kovács-Hagyó Gyula út mellékút – Őrs vezér utca – Forrás utca – Csörgő dűlő (Centerben) – Bánszállás telep épületek közötti utak – Temető utca Susán – Susa út bolt mellett – Temesvári utca – Verne Gyula utca – Pásztor utca Szennán – Vasvár út volt Béke Szálló mellett – Pál gazda köz – Márton utca – Kucsera Zoltán út – Nád utca – Nyírfa utca – Százszorszép utca – Cser utca – Tölgyfa utca – Szép utca – Páfrány út – Rendelő utca – Boróka utca – Iskola utca – Zrínyi Miklós út garázsfeljáró – Damjanich út belső út – Kiserdőalja – Táncsics telep – Kisamerika sor – Bánszállás telep temetői út – Ács utca – Somsály mellékutcái (Szén út – Szeles út – Acél út – Bükkfa út) – Dankó telep – Hétes völgy – Vár utca – Wesselényi út – Kálmán Imre út


[1] Az 1. melléklet az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.