1. § E rendelet hatálya Polgárdi város közigazgatási területére terjed ki.

2. § Jelen építési szabályzat mellékletei:

• 1. melléklet: Polgárdi Belterület Szabályozási Terv M= 1: 4 000
• 2. melléklet: Polgárdi Külterület Szabályozási Terv M= 1: 12 000
• 3. melléklet: A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett határértékei
• 4. melléklet: Sajátos jogintézmények
• 5. Mintakeresztszelvények

3. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
• 2. Kialakult beépítettség: A település már beépült részén „történelmileg” kialakult beépítettség, mely beállt képet mutat. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet.
• 3. Kialakult telek: Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.
• 4. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény.
• 5. Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt terület, ahol építmény nem helyezhető el.

4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

• a) szabályozási vonal;
• b) belterület határa, mely egyben övezethatár is;
• c) építési övezet, övezet határa és jele;
• d) telek be nem építhető része;
• e) a kötelező erejű megszüntető jel.

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

• a) védőtávolságok;
• b) műemlék;
• c) műemléki környezet;
• d) régészeti terület;
• e) országos ökológiai hálózat magterület;
• f) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
• g) kerékpárút.

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

• a) közigazgatási határ;
• b) javasolt megszüntető jel;
• c) javasolt telekhatár;

(4) Sajátos jogintézmények:

• a) elővásárlási jog;

5. § (1) Polgárdi területén található természetközeli élőhelyek, védett területek megóvását biztosítani kell.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

• a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
• b) a külterületen a vízfolyások, utak mentén lévő fasorok, erdősávok megtartandók; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.

(3) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Külterület Szabályozási terv tartalmazza.

(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

6. § (1) Polgárdi igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

• a) a megengedett határértéken belüli környezetterhelést és igénybevételt okoz,
• b) kizárja a környezetkárosítást,
• c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.

7. § (1) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 25 m-nél távolabb kell elhelyezni.

(2) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.

(3) Állattartó épület a felszíni vizek partélétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.

8. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.

9. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

10. § A hulladékkezelő telep védőtávolsága 300 m. A telepen a gyűjtőkörzetről származó kommunális hulladék, nem veszélyes termelési hulladék és a városi szennyvíztisztító szennyvíziszapjának kezelése ill. lerakása végezhető a környezetvédelmi engedélyben foglaltak szerint.

11. § (1) Polgárdi területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3) A város területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

12. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

13. § (1) Polgárdi területén a szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő elemeket jelöl:

• a) közlekedési területek,
• b) közművek, közműlétesítmények,
• c) hulladéklerakó- és kezelő telep,
• d) természetközeli folyó és állóvizek.

(2) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

• a) védelem nélkül 150 méter,
• b) bűzzárral ellátva 20 méter,
• c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel.

14. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára közösségi cél érdekében vagy egyéb településrendezési cél érdekében az érintett ingatlanok vonatkozásában. A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a ^[1] 4. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.

15. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.

(3) A kertvárosias lakóterület és a falusias lakóterület építési övezetben a minimálisan kialakítható telekszélesség 16,00 méter.

(4) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(5) Új közforgalom elől elzárt magánút - beépítésre szánt terület esetében - csak legfeljebb 4 új építési telek feltárása esetén alakítható ki.

(6) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 5,0 m-nél.

(7) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.

16. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

• a) vízellátás,
• b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
• c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgáz ellátás),
• d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

• a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
• b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

17. § Beépítésre szánt területen új vízhálózat

• a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
• b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.

18. § (1) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) Szennyvíz bevezetés:

• a) nyílt árokba,
• b) időszakos vagy állandó vízfolyásba,
• c) felhagyott kutakba tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(3) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna hálózat vagy a rendelkezésre álló szennyvízcsatorna kapacitása az új rákötést nem teszi lehetővé.

(4) Közműpótlóként zárt tároló medence vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható.

19. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni.

(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.

(3) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

• a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
• b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

20. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de bővítése csak építési helyen belül lehetséges, amennyiben megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(2) Terepszint alatti építés csak az építési helyen belül, az adott építési öveztre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékével egyező mértékben megengedett.

(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:

• a) különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) építési övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén,
• b) ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.

(4) A szabályozási tervlapon telek be nem építhető része jelöléssel lehatárolt területek elsősorban növényzet telepítésre szolgálnak. A telek be nem építhető részén kialakított zöldfelület, a telek zöldfelület arányának számításakor figyelembe vehető.

(5) A telek be nem építhető részén építmény nem helyezhető el.

(6) Azokon a telkeken, ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, az épületek homlokzatának legalább 50%-át az építési vonalra kell helyezni.

21. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

(3) Saroktelek esetében az előkerti építési határvonalat, amely egyben építési vonal is, úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(4) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége 5 m.

(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

• a) lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;
• b) gazdasági övezetek esetében: 10m;
• c) egyéb övezetek esetében: 5 m.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 5,0 m.

(7) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.

(8) Az építési telkek hátsókertje minimum 6,0 m.

22. § (1) Polgárdi közigazgatási területét más jogszabály a II. Katasztrófavédelmi osztályba sorolja.

(2) A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján más jogszabályban meghatározott elégséges védelmi szint követelményeihez képest jelen rendelet további követelményt nem állapít meg.

23. § Polgárdi területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

• a) Lakóterületek
  • aa) Nagyvárosias lakóterület Ln
  • ab) Kisvárosias lakóterület Lk
  • ac) Kertvárosias lakóterület Lke
  • ad) Falusias lakóterület Lf
• b) Vegyes területek
  • ba) Településközpont terület Vt
  • bb) Intézmény terület Vi
• c) Gazdasági területek
  • ca) Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
• d) Különleges területek
  • da) Különleges temető terület K-T
  • db) Különleges sportterület K-Sp
  • dc) Különleges mezőgazdasági üzemi terület K-Mü
  • dd) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület K-Hull
  • de) Különleges közmű terület K-k
  • df) Különleges lőtér terület K-Lő

24. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális, közösségi szórakoztató;
• e) szállás jellegű rendeltetést tartalmazhat.

(3) Meglévő és új beépítés esetén a (2) bekezdés b) – d) pontjaiban felsorolt rendeltetések az épületek földszintjén helyezhetők el.

(4) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állatól, állatkifutó;
• c) trágyatároló, komposztáló;
• d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5) Nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(6) A nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

25. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális, közösségi szórakoztató;
• e) szállás jellegű;
• f) igazgatási, iroda rendeltetést tartalmazhat.

(3) Meglévő és új beépítés esetén a (2) bekezdés b) – f) pontjaiban felsorolt rendeltetések az épületek földszintjén helyezhetők el.

(4) Meglévő beépítés esetén a fő rendeltetés szerinti főépülettől különállóan telkenként csak egy melléképület létesíthető és csak a lakófunkcióhoz tartozó járműtároló vagy egyéb tároló céljára.

(5) Kisvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állat ól;
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• d) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

26. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• d) kulturális;
• e) szállás jellegű rendeltetést tartalmazhat.

(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek 1 200 m² alatti építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az 1 200 m² és a feletti építési telkeken legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység helyezhető.

(5) A fő rendeltetést kiegészítő funkciók, melléképületek elhelyezése a következők szerint lehet:

• a) 500 m² teleknagyság alatt a melléképület egy tömegbe alakítandó ki a főépülettel,
• b) 500 – 800 m² teleknagyság esetén egy melléképület építhető különállóan a főépülettől,
• c) 800 m² teleknagyság felett több melléképület építhető a főépülettől külön.

(6) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű állat ól;
• c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• d) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(7) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

27. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú;
• c) kereskedelmi, szolgáltató;
• d) szállás jellegű;
• e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiegészítő funkciók további különálló épületekben is elhelyezhetők.

(6) A falusias lakóterület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

28. § (1) Településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) lakó;
• b) igazgatási, iroda;
• c) kereskedelmi, szolgáltató;
• d) szállás jellegű;
• e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• f) kulturális, közösségi szórakoztató
• g) sport rendeltetést tartalmazhat.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állatól, állatkifutó;
• c) trágyatároló, komposztáló;
• d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(7) A településközpont terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

29. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) igazgatási;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) szállás jellegű;
• d) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
• e) hitéleti;
• f) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.

(6) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(7) Intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
• b) állatól, állatkifutó;
• c) trágyatároló, komposztáló;
• d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• e) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(8) A intézmény terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

30. § Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

31. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
• b) kereskedelmi, szolgáltató;
• c) igazgatási, iroda;
• d) gazdasági épületen belül lakó; rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. Amennyiben a területen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem került kiépítésre, úgy az építési övezetek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén is beépíthetők.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) A kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

32. § (1) Különleges temető terület a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges temető terület építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges temető terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. Különleges temető terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) A különleges temető terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

33. § (1) Különleges sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület - sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3) Különleges sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(5) A különleges sportterület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

34. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) nagyüzemi állattartó és ehhez kapcsolódó;
• b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
• c) egyéb mezőgazdasági;
• d) igazgatási, iroda;
• e) lakó rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Különleges mezőgazdasági üzem terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.

(5) Különleges mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

35. § (1) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület a Szabályozási terven K-Hull jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a települési szilárd hulladék lerakására és kezelésére, valamint a talajerő gazdálkodás létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben veszélyes hulladék lerakása tilos.

(3) Az építési övezet határán izolációs céllal, földgáttal kombinált többszintes növényállományú zöldterület alakítandó ki, legalább 20,0 m széles sávban.

(4) A hulladékkezeléshez kapcsolódó kiegészítő létesítmények, épületek elhelyezésére külön telek alakítható, ahol iroda, raktár és szolgálati lakás helyezhető el.

(5) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület építési övezetének építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(6) Különleges hulladékkezelő, -lerakó terület építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

36. § (1) Különleges közmű terület a Szabályozási terven K-k jellel jelölt építési övezet, mely a települési folyékony hulladékok és szennyvizek kezelését biztosító létesítmények, telepek mérnöki létesítményei és műtárgyai elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a tevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaprendeltetést kiszolgáló, ahhoz kapcsolódó raktár, iroda és járműtároló helyezhető el.

(3) Különleges közmű terület építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

37. § (1) Különleges lőtér terület a Szabályozási terven K-Lő jellel jelölt építési övezet, mely a sportlövészettel kapcsolatos létesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a tevékenységet kiszolgáló műtárgyakon kívül csak az alaprendeltetést kiszolgáló, ahhoz kapcsolódó raktár, iroda, járműtároló és versenyrendezéséhez szállás helyezhető el.

(3) Különleges lőtér terület építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

38. § Polgárdi területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

• a) Közlekedési és közmű-elhelyezési terület
  • aa) Közúti közlekedési terület KÖu
  • ab) Kötöttpályás közlekedési terület KÖk
• b) Zöldterületek
  • ba) Közpark Zkp
  • bb) Közkert Zkk
• c) Erdőterületek
  • ca) Védelmi erdőterület Ev
  • cb) Gazdasági erdőterület Eg
• d) Mezőgazdasági területek
  • da) Általános mezőgazdasági terület Má
  • db) Kertes mezőgazdasági terület Mk
• e) Vízgazdálkodási terület V
• f) Természetközeli terület Tk
• g) Különleges beépítésre nem szánt terület
  • ga) nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület Kb-B

39. § (1) Közúti közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közúti közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Közúti közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el.

(3) Vegyes területek építési övezeteiben a nem lakó rendeltetés esetén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeltben (továbbiakban: OTÉK) meghatározott számú várakozóhelyek 70%-a közterületen is biztosítható, kivéve az OTÉK 42. § (10) szerinti esetet. A közterületen történő várakozóhelyek kialakítása az OTÉK 42. § (11) bekezdésében előírtak szerint lehet.

40. § (1) Kötöttpályás közlekedési terület a Szabályozási terven KÖk jellel jelölt övezet, mely a vasúti közlekedési létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) Kötöttpályás közlekedési területen a vasúti közlekedéssel kapcsolatos műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a helyezhetők el.

41. § (1) Zöldterület közpark, a Szabályozási terven Zkp jellel, a közkert Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2) Zkp és Zkk övezetben elhelyezhető:

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
• b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(3) Zöldterület közkert övezet telkein az épület szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel, legfeljebb 3,5 m-es épületmagassággal helyezhető el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén

(4) Zöldterület közpark övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

42. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2) Védelmi erdőterület övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

43. § (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.

(3) Gazdasági erdőterület övezet telkein az építés feltételei:

• a) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5 %,
• b) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,
• c) közművesítettség mértéke: legalább hiányos.

44. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má-1, Má-2 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Má-1 és Má-2 övezet telkein a telekalakítás feltételei:

• a) a kialakítható telek legkisebb területe 100.000 m² (10 ha),
• b) a beépítés mértéke legfeljebb: 1,5 %,
• c) a megengedett maximális épületmagasság: 5,0 m,
• d) közművesítettség mértéke: legalább részleges

(3) Má-1 övezetben elhelyezhető:

• a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
• b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
• d) lakó épület.

(4) Má-1 övezetben építmény 30 000 m² (3 ha-t) meghaladó területű telken, a telekhatártól legalább 10,0 méter távolságra, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel helyezhető el. A mezőgazdasági építmények megengedett maximális épületmagassága 7,5 m, de a technológia függvényében túlléphető (pl.: terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető). A közművesítettség mértéke legalább részleges.

(5) Má-1 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb 200 m² alapterületű lehet.

(6) Má-1 övezetben a beépíthető telekméretet el nem érő telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető.

(7) Má-1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000 m²) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m²). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25 %.

(8) Az Má-2 övezet természetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági övezet, a terület károsítása. építési tevékenységgel történő zavarása tilos.

(9) Az Má-2 övezetben épület nem helyezhető el.

45. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást biztosítását szolgáló terület.

(2) Mk övezetben elhelyezhető építmények:

• a) kertészeti termelés építményei;
• b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
• c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(3) Mk övezet telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(4) Mk övezetben az építmények elhelyezésének feltételei az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásainak betartása mellett a következők:

• a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 720 m²
• b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m
• c) a beépítés módja: a kialakult állapothoz igazodó
• d) legnagyobb beépíthetőség: 3%, de legfeljebb max. 50 m².
• e) legnagyobb épületmagasság: 4,5 m

(5) Mk övezet telkein lakóépület, szállás jellegű épület nem létesíthető.

(6) Mk övezetben birtokközpont nem létesíthető.

46. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, melybe az álló- és folyóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja tartozik, valamint a vízbázis területek.

(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel a vonatkozó jogszabályok szerint.

(3) Az öntöző és belvízelvezető csatornák, vízfolyások mellett a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

47. § (1) A természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, melybe mocsár, nádas, karsztbokorerdő és sziklás területek tartoznak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet

48. § (1) A különleges beépítésre nem szánt nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, melybe a bányászattal, nyersanyag kitermeléssel érintett területek tartoznak.

(2) Az övezetben bányászathoz kapcsolódó kiszolgáló és kiegészítő építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben a telekalakítás és az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

• a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 5 000 m²
• b) a beépítés módja: szabadonálló
• c) legnagyobb beépíthetőség: 5%
• d) legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

49. § (1) E rendelet 2019. október 6. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Polgárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 22/2019.(VIII.29.) önkormányzati rendelete.