1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges vagyonával történő átlátható, hatékony, eredményes, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő, a teherbíró képességéhez és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez igazodó gazdálkodásának szabályait.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő alábbi vagyonelemekre:

(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha az Önkormányzatnak

(3) A bankszámlán, betét- vagy elkülönített számlán lévő követelésre, rendelkezésre tartott hitelkeretre külön jogszabályok rendelkezései irányadók.

3. § (1)² A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyonnak a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a gyakorlását szolgáló törzsvagyonába tartozó,

(2) Az önkormányzat a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként kijelöli, és egyben forgalomképtelen törzsvagyonnak minősíti az alábbi vagyonelemeket:

4. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazon vagyonelemek, melyek nem tartoznak a 3. § hatálya alá.

(2)⁴ Az Önkormányzat üzleti vagyonba tartozó ingatlan vagyonelemeit a rendelet 1/c. függeléke tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.

(3) A zárszámadásról szóló rendelet részét képező vagyonkimutatás szerkezeti felépítését a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplő adatokkal, a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, és a valós állapottal.

(3) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

7. § (1) Az Önkormányzat a vagyongazdálkodását érintő szerződésekről a jegyző útján Központi Szerződés-nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések egy példányát a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül a Központi Szerződés-nyilvántartásban kell elhelyezni.

8. § (1) A tulajdonost megillető jogokat a Közgyűlés, átruházott hatáskörben a Gazdasági Bizottság, valamint a polgármester gyakorolja.

(1a)⁵ Azonos vagyonelemre vonatkozó több tulajdonosi döntés egy időben történő meghozatalára az érintett döntésre jogosultak közül a legmagasabb szintű tulajdonosi joggyakorló jogosult.

(2)⁶ A Közgyűlés az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.

(3) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(4) A vagyonkezelő felett az ellenőrzési jogot a Gazdasági Bizottság gyakorolja.

9. § (1) A Közgyűlés a gazdasági program megalkotásával egyidejűleg közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (továbbiakban: vagyongazdálkodási terv) készít. A vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendeletekben figyelembe kell venni.

(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(3) Az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon részét képező vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történő megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően annak forgalmi értékét,

(2) Az értékbecslés az elkészítésétől számított hat hónapig érvényes, amennyiben a körülményekben időközben lényeges változás nem állott be azzal, hogy az értékbecslésben prognosztizálással ki kell térni arra is, hogy várhatóan hogyan alakul a forgalmi érték az érvényesség ideje alatt.

(3)⁸

11. § (1) Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében vagy az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

(2) A vagyonkezelői jog – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott eszmei hányadok szerint – több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

(4) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.

(5)⁹ Vagyonkezelői jogot a (6)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével kizárólag Közgyűlés alapíthat.

(6)¹⁰

(7)¹¹ A vagyonkezelőnek az önkormányzatokról szóló törvényben előírt a vagyon elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékű felújítási, pótlólagos beruházási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrás az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében kerül biztosításra.

12. § (1)¹² A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik - a törvényben meghatározott korlátozásokkal - a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait továbbá birtokláshoz fűződő jogainak sérelme esetén birtokvédelemre jogosult.

(3) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

13. §¹³ (1) A vagyonkezelő köteles:

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.

(3) A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól, a Polgármester felé a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában - a szükséges bizonylatok, dokumentumok átadásával - adatot szolgáltat.

(4) Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a tárgyévet követő május 31-ig köteles a tulajdonosi jogokat gyakorlónak beszámolni.

14. § (1) A tulajdonos Önkormányzat ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

15. § (1) Az Önkormányzat előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelő - ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenést meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz. A beruházás, felújítás értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel - kell igazolnia, és a beruházásról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, számlákkal alátámasztva az Önkormányzatnak be kell számolnia. Az Önkormányzat jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni.

(2)¹⁴ Az előzetes írásbeli engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az Önkormányzathoz történő beérkezését követő közgyűlésen kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

16. § (1) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

17. § (1)¹⁵ Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot visszterhesen vagy törvényben szabályozott esetekben ingyenesen alapíthat.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(3)¹⁶ A vagyonkezelői jog ingyenesen alapítható, különösen, ha a (2) bekezdésben foglalt körülmények figyelembe vételével megállapítható, hogy a vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladat ellátása hosszútávon csak veszteségesen biztosítható.

(4) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő az ellenértékként megállapított pénzösszeget egy összegben vagy részletekben fizeti meg. A fizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(5) Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján ellenérték fizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az Önkormányzat - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem fizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(7) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

18. §¹⁷ (1) A vagyonkezelői jog és kötelezettség teljesítését a tulajdonosi joggyakorló a polgármester által kijelölt tulajdonosi ellenőrzést végző személy útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, melynek célja annak megállapítása, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kezeli-e. Feladata továbbá intézkedés kezdeményezése az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére.

19. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét

(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos a 11. alcímben részletezett tulajdonosi jogokat a ¹⁸Gazdasági Bizottság gyakorolja. A Bizottság az ellenőrzés, vizsgálat eredményéről évente, illetve szükség szerint beszámol a Közgyűlésnek.

20. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Közgyűlés dönthet.

21. § (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetés szervek a hatályos alapító okiratokban a feladataik ellátása céljából rendelkezésükre bocsátott ingatlanok (székhely, telephely) tekintetében ingyenes vagyonkezelőnek minősülnek. A vagyonkezelői jog a hatályos alapító okirat elfogadásáról szóló közgyűlési döntés időpontjától kezdődően illeti meg az intézményt. Az intézményi ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adásáról vagyonkezelési szerződést a fenntartó nem köt, a vagyonkezelésükre a rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az intézmény vezetője jogosult dönteni, a használatában lévő vagyonelemek tekintetében

(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a ¹⁹Gazdasági Bizottság hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal a tulajdonos képviseletében:

(4) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Közgyűlés hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal

(5) Az intézmény vagyonhasznosítása kizárólag az alaptevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül – végezhető.

22. § (1) Az önköltségszámításon alapuló bérleti díj mértékét minden évben Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat beszámolójának elfogadását követő május 31-ig az intézmények által megküldött önköltségszámítás alapján a ²⁰Köznevelési, Művelődési és Ifjúsági Bizottság véleményezi és a ²¹Gazdasági Bizottság határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérleti díj mértékétől egyedi, különleges méltányolást érdemlő esetben a 21. § (2) b) pont alkalmazásakor az intézményvezető a ²²Gazdasági Bizottság hozzájárulásával eltérhet.

23. §²³ Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 200 000 forint egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, bruttó 200 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár felett a polgármester hozzájárulásával végezhetik.

24. §²⁴ A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon átruházásáról, törvény által nem tiltott megterheléséről, azon vagyoni értékű jog alapításáról vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

25. § (1)²⁵ Amennyiben a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke a nettó 25 millió forintot meghaladja, a vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot a Közgyűlés teszi meg a hatályos költségvetési rendelet keretei között.

(2)²⁶ Nettó 25 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot a ²⁷Gazdasági Bizottság teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Közgyűlés részére annak soron következő ülésén a Bizottság köteles beszámolni.

(3) Nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy esetében a tulajdonosi jognyilatkozatot a polgármester teszi meg. Ezen jognyilatkozatokról a Közgyűlés részére évente egyszer a polgármester köteles beszámolni.

(4)²⁸ Az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésére vonatkozó listát vagy annak év közbeni módosítását – értékhatártól függetlenül – a Közgyűlés hagyja jóvá. A tulajdonosi jogkör gyakorlója - a 26. § (2) bekezdés kivételével – kizárólag a Közgyűlés által jóváhagyott listán szereplő ingatlanok elidegenítéséről dönthet.

26. §³⁰ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, abban az esetben is, ha a vagyontárgy 10. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem haladja meg, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt szabályokat

(3) A versenyeztetés megvalósulhat

(4) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.

(5) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

(6) Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(7) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt. A versenyeztetés lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv is megbízható. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait – e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével – maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért.

(8) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 1. és 2. mellékletei tartalmazzák

27. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása illetve ilyen vagyonon vagyoni értékű jog alapítása kizárólag a Közgyűlés minősített többséggel elfogadott döntésével történhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés kizárólag törvény által meghatározott esetben lehetséges.

(3)³¹ Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása esetén az átruházandó vagyon könyv szerinti értéke esetenként nem haladhatja meg az 1.000.000 forintot.

28. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a 25. § szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

(2) Ha a vagyon ingyenes felajánlása az Önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni.

(3) Nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek terhei elérik vagy meghaladják annak értékét. Az Önkormányzat kötelező feladatainak vagy a város településfejlesztési koncepciójában meghatározott feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés ettől eltérhet a ³²Pénzügyi Bizottság döntése alapján.

29. § (1) Az Önkormányzat tényleges és várományi illetve tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli, illetve nemperes eljárásban létrejövő egyezség megkötéséről abban az esetben születhet döntés, amennyiben a vagyont érintő peres vagy nemperes eljárás már folyamatban van, vagy a peres, illetve nemperes eljárás megindítását valamelyik fél már kilátásba helyezte.

(2) Az egyezség megkötéséről

30. § (1) Követelést elengedni, tartozást átvállalni költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) Követelésről lemondani csak e rendeletben meghatározott módon és esetekben lehet.

(3) Követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés érvényesítése aránytalanul nagy költségekkel járna, vagy a lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat.

(4)³⁴

(5) Bérleti díj, használati díj, illetve egyéb polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére akkor van lehetőség, ha

(6) Követelések elengedéséről, tartozások átvállalásáról, illetve ezzel összefüggésben az Önkormányzat tényleges, illetve várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, valamint követelés elismeréséről

31. §³⁶ A polgármester, mint tulajdonosi joggyakorló dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészítetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.

32. § Az önkormányzati vagyontárgyakat közvetlenül érintő vagy azokkal kapcsolatos önkormányzati érdekek megóvása miatt szükségessé váló közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásokban az ügyfél jogait a polgármester, illetve vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

33. §³⁷ (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi beépítetlen ingatlanok bérbeadásáról és a termőföldek haszonbérbe adásáról e rendelet 25. §-a szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló jogosult dönteni.

(2) A használat ellenértékét a tulajdonosi jogok gyakorlója a valós piaci viszonyok vizsgálatával, ennek hiányában ingatlanforgalmi szakértő előzetes véleményének figyelembe vételével határozza meg.

34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat.

(2)³⁸ Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény vagy alapító okirat által hatáskörébe tartozó jogait a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel a Közgyűlés közvetlenül gyakorolja.

(2a)³⁹ Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének jogait olyan pénzügyi kötelezettségvállalással járó szerződés megkötésének, illetve módosításának tárgyában, amelynek nettó egyedi értéke az 50 millió forintot nem haladja meg - ha a jogügylet nem hitelfelvételre, kezességvállalásra vagy ingyenes vagyonjuttatásra irányul - a polgármester gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy a legfőbb szerv döntését megelőzően a Közgyűlés határoz az alábbi kérdésekben:

(4)⁴⁰ Az Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

35. §⁴¹ (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő társasházi tulajdon esetén a társasházi közgyűlésen a polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(2) A társasházi közgyűlésen a polgármester meghatalmazásával eljáró személy is képviselheti az önkormányzatot.

36. § (1)⁴² A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. számú mellékletének III. pont 4. alpontját kell alkalmazni.

(2) A közzétételt a Törvény 33. § (1) bekezdésének megfelelően Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel kell teljesíteni.

37. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)⁴³

(3)⁴⁴