Kistótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (VI. 16.) önkormányzati rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2021. 07. 21

Kistótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (VI. 16.) önkormányzati rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

A Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

  • 1. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű, az SZ-2 jelű 1:2000 léptékű, valamint az SZ-3 jelű 1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai.
  • 2. számú melléklet: a régészeti és építészeti védettséghez
  • 3. számú melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek pontos helyét és leírását, a védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosításokat

Fogalom meghatározás

2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

  • a) Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha.
  • b) Kis haszonállat: sertés, kecske, juh, strucc.
  • c) Baromfi-szárnyasállat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb stb.
  • d) Apró haszonállat: húsnyúl, nutria, prémes állat.
  • e) Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 50-nél több kis haszonállat, vagy 200-nál több apró haszonállat vagy baromfi-szárnyasállat tartása.
  • f) „K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban. Amennyiben az alkalmazható jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell tisztázni. A jellemzőket az építési hatóság határozza meg az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalásának figyelembevételével.
  • g) Szőlőművelési birtoktest: egy szőlőművelési birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 10 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett a szőlőkataszter I. és II kategóriába tartozó, az érvényes rendezési terv szerint kertes mezőgazdasági területbe sorolt és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

A szabályozás elemei

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

  • a) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
    • aa) az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és -területek,
    • ab) telekalakítási terv [1] alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet- és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.
  • b) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:
    • ba) a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
    • bb) a sajátos jogintézmények köre,
    • bc) szakvélemény alapján a helyi védelem területen, épületen és objektumon.

Az építés engedélyezésének sajátos feltételei

4. § (1) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

  • a) a 3. § (5) bekezdésben meghatározott telekalakítási tervhez,
  • b) a helyi értékvédelem alatt lévő területet, vagy épületet érintő engedélyezési tervhez,
  • c) valamint az Mke jelű kertes mezőgazdasági területet érintő engedélyezési tervhez.

(2) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

  • a) örökségvédelmi hatóságot:
    • aa) a jelen szabályzat mellékletében felsorolt nyilvántartott régészeti lelőhelyen belüli,
    • ab) és a kijelölt műemléki környezeten belüli építkezés esetén,
  • b) geológiai szolgálatot:
    • ba) ha az építés 3,0 méternél magasabb, megtámasztatlan löszpart magasságának kétszeresénél közelebb történik,
    • bd) 3,0 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén.
  • c) természetvédelmi hatóságot helyi jelentőségű természetvédelmi területen belüli építés, illetve védett természeti területen, ökológiai hálózatban, természeti területeken területhasználat megváltoztatásához, közmű és közút építéséhez. [1]

(3) Kétlépcsős építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni jelen bekezdés a)-b) pontjaiban leírt esetekben a c)-f) pontokban leírt feltételekkel.

  • a) A szabályozási tervben nem szereplő köz-vagy magánutat létesítő telekalakítás esetén az engedélyezés első lépcsőjét a telekalakítással, illetve az új úttal érintett telkekre vonatkozó telekalakítási és elvi építési engedély jelenti.
  • b) A mezőgazdasági területen létesülő birtokközponton az engedélyezés első lépcsőjét az egész birtoktest működtetéséhez szükséges teljes épületállományt és infrastruktúrát bemutató a beépítési követelményeket tisztázó elvi engedély jelenti.
  • c) Az a), b) esetben az elvi építési engedélyezési tervnek az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 4. § (1) bekezdésében megfogalmazotton túl tartalmazni kell a közlekedési és közmű területen elhelyezendő közműveket, burkolatokat és növényzetet, valamint a teljes érintett terület felszíni vízelvezetéséhez szükséges durva tereprendezést.
  • d) A kétlépcsős engedélyezésre kötelezett területen építési engedély csak érvényes elvi engedély birtokában adható ki.
  • e) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban meghatározott telekalakítási tervet, valamint az a), b) és c) esetekben szükséges elvi építési engedélyezési tervet TT-1, vagy TT-2 jogosultsággal rendelkező tervező közreműködésével lehet készíni.
  • f) A kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében kiadott telekalakítási és elvi építési engedély csak köz-, vagy magánutak által határolt telekcsoportra kiterjedően módosítható.

(4) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni abban az esetben, ha az engedélyezési eljárásban a geológiai szolgálat szakhatóságként részt vesz.

Terület-használat rendszere

5. § (1) Az 1. §(1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

  • a) Beépítésre szánt területek:
    • aa) falusias lakóterület Lf
    • ab) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
      ac) (különleges) temetői terület Kt
    • ad) (különleges) sport terület Ks

    ae)(különleges) pince terület Kp

  • b) Beépítésre nem szánt területek:
    • ba) közúti közlekedési terület KÖu
    • bb) kötöttpályás közlekedési terület KÖk
      bc) védelmi erdőterület Ev
      bd) gazdasági erdőterület Eg
      be) általános mezőgazdasági terület
      bf) korlátozott mezőgazdasági terület Mko
    • bg) kertes mezőgazdasági terület Mke
    • bh) zöldterület Z
      bj) vízgazdálkodási terület V

(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

Beépítésre szánt területek, általános szabályok

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.

(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó építési engedély köteles munka meglévő épületen csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.

(5) Lakóterületen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig elvi engedély keretében készített telekalakítási tervben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

Lakóterület

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Az Lf jelű lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.

(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

  • a) övezeti jele: Lf
  • b) beépítési módja: K
  • c) legkisebb telekterület: 800 (500) m2
  • d) legkisebb telek-szélessége: 16 (12) m
  • e) legnagyobb beépítettség: 30 (45) %
  • f) legkisebb zöldfelületi aránya: 40 (30) %
  • g) legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.

(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

  • a) övezeti jele: Gksz
  • b) beépítési módja: SZ
  • c) legkisebb telekterület: 2000 m2
  • d) legkisebb telek-szélessége: 30 m
  • e) legnagyobb beépítettség: 45 %
  • f) legkisebb zöldfelületi aránya: 20 %
  • g) legnagyobb építmény magassága: 7,5 (K) m. Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet.

Különleges terület

9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4) A Ks jelű területen telekmegosztás nem készíthető.

(5) A Kp jelű présházas terület a történetileg kialakult présház együttest foglalja magába.

(6) A Kp jelű övezetekben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók helyezhetők el. A területen lakás nem létesíthető, nem bővíthető.

(7) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

  • a) Kt, Ks jelű területek
    • aa) övezeti jele: Kt, Ks
    • ab) beépítési módja: SZ
    • ac) legkisebb telekterület: 2000 (K) m2
    • ad) legkisebb telek-szélessége: 30 (K) m
    • ae) legnagyobb beépítettség: 10 (K) %
    • af) legkisebb zöldfelületi aránya: 40 %
    • ag) legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m
  • b) Kp jelű területek
    • ba) övezeti jele: Kp
    • bb) beépítési módja: O (K)
    • bc) legkisebb telekterület: 300 (K) m2
    • bd) legkisebb telek-szélessége: 10 (K) m
    • be) legnagyobb beépítettség: 10 (100) %
    • bf) legkisebb zöldfelületi aránya: 50 (0) %
    • bg) legnagyobb építmény magassága: 3,0 (K) m

Beépítésre nem szánt területek, közlekedési és közműterület

10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

  • a) településszerkezeti jelentőségű közlekedési terület övezete KÖu-1
  • b) kiszolgáló közlekedési terület övezete KÖu-2
  • c) kötöttpályás közlekedési terület övezete KÖk

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

Erdőterület

11. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.

(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

Mezőgazdasági terület

12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók:

  • a) Má jelű általános mezőgazdasági terület
  • a) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
  • b) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

(2) Má jelű általános mezőgazdasági terület: A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek. A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület:

  • a) területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
  • b) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
  • c) Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

(4) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület:

  • a) A terület a mezőgazdasági terület kisparcellás kertművelésre szolgáló része.
  • b) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a boridegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
  • c) A területen az épületeket az alábbiak figyelembevételével kell építeni:
    • ca) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakultakhoz kell igazítani.
    • cb) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögének 37-45° között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 6,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 6,5 m-t.
    • cc) Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk telihézagolt nyerstéglával, vagy simított vakolattal történhet.
    • cd) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban az elsőfokú építési hatóság döntése szerint kell elvégezni.
    • ce) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
    • cf) Nem létesíthető fém kémény
    • cg) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
  • d) A kertes mezőgazdasági területen lévő egy birtokhoz tartozó területekből szőlőművelési birtoktest képezhető. A szőlőművelési birtokközpont a kertes mezőgazdasági övezet egy telkén létrehozható legfeljebb a teljes birtoktest teljes területének 1,5 %-át meg nem haladó beépítéssel. Ebben az esetben az építés engedélyezésével együtt a birtoktest többi területére építési korlátozást kell bejegyezni a tulajdonos érdekében.
  • e) A birtoktest területe 1,5 % -ának megfelelő nagyságú épület a birtokközpont telkén akár 30 % beépítést is keletkeztethet.

(5) Mke jelű mezőgazdasági területek közös előírásai:

  • a) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
  • b) Az I. és II. osztályú szőlőterületek művelési ága – a birtokközpont kialakítást kivéve - nem változtatható.
  • c) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
  • d) Ma és Mko jelű mezőgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, művelésből kivont telekrészen [1] , talajvédelmi szakhatósági vélemény birtokában lehet.
  • e) Az Ma és Mko jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
  • f) A területek övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
    • fa) Má, Mko jelű területek: övezeti jele: Má, Mko, beépítési módja: SZ, legkisebb telekterület: 10000 m2, legkisebb telek-szélessége: 50 m, legnagyobb beépítettség: 1,5 %, legnagyobb építmény magassága: 4,5 (K) m Amennyiben a telepítendő technológia azt megkívánja az elsőfokú építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet. A létesítmény megvalósításakor a tájképi adottságokat meg kell őrizni.
    • fb) Mke jelű területek: övezeti jele: Mke, beépítési módja: SZ (K), legkisebb telekterület: 3000(720) m2 (A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.), legkisebb telek-szélessége: 20 (10) m (A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.), legnagyobb beépítettség: 3,0 %, legkisebb zöldfelületi aránya: 50 (0) %, legnagyobb építmény magassága: 3,0 (4,5) m.

Zöldterület

13. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

Vízgazdálkodási terület

14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.

(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

Értékvédelem, régészeti védelem

15. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg [1] :

  • a) védetté nyilvánított lelőhely területe, [2]
  • b) nyilvántartásba vett lelőhely területe [3] és
  • c) régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2) Az illetékes elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő. A harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Építészeti örökség védelem

16. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőkkel - a műemlékekkel - kapcsolatos építési ügyekben az Örökségvédelmi Hivatal engedélyezőként, a műemléki környezetben szakhatósági közreműködőként jár el.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek és területekkel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát [1] azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmaz, településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),

(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:

  • a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös, halmazos) beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
  • b) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
  • c) Az épületek tetőhéjalásához cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.
  • d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.
  • e) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
  • f) Nem létesíthető fém kémény.
  • g) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
  • h) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal a főépülettel szemben lévő oldalhatár utcai részén elhelyezhető, illetve megtartható az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
  • i) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.
  • j) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
  • k) A történetileg kialakult már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken a kialakult oldalkert méretek tarthatók, illetve 4,0 méterig csökkenthetők az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
  • l) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.
  • m) A kerítéseket a Helyi értékvédelmi kataszterben szereplő kerítésekkel összhangban kell kialakítani.

(8) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(9) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése is.

Környezetvédelem, általános követelmények

17. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(4) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési határértékeket.

Speciális eljárási szabályok

18. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Kistótfalu a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor.

(4) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(6) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

Zöldfelületek

19. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.

(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.

(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

  • a) sövény, cserje esetén: 1,0 méter
  • b) fa esetén:
    • ba) külterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 2/3 része
    • bc) belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 1/3 része
  • c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter

(6) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(7) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.

(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

Gépjárművek elhelyezése

20. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

Közművesítés hírközlés

21. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, műemléki környezetben, ökológiai hálózatban, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi, valamint természeti és tájvédelmi területen.

(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen, valamint természeti és tájvédelmi területen. légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni

Telekalakítás

22. § Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.

Belterület lehatárolása

23. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.

(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

Sajátos jogintézmények

24. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

2. melléklet

a régészeti és építészeti védettséghez

régészeti érdekű területtel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

096/2, 096/3, 0100/3, 0100/1, 697, 698, 699, 700, 701, 702, 703, 704, 705

nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok helyrajzi számai: 019/3, 019/4, 019/5, 019/6, 0131, 0117,

műemlék: HRSZ: 26/2., Lakóház, Kossuth u. 44., törzsszám: 4333.

HRSZ:184, Református templom, Kossuth L. utca 39.

A műemléki környezettel érintett ingatlanok helyrajzi számai:

14,

15,

16,

17,

18,

19,

20,

21,

22,

23/1,

23/2,

23/3,

24,

25,

26/1,

27,

28,

29,

30/1,

30/2,

61/1,

61/3,

62/1,

90,

157,

168,

169,

172,

173,

176,

177,

180,

181,

184,

186,

187,

188,

189,

190,

A helyi értékvédelmi területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számai:

1,

3,

4,

5,

6,

7,

8,

9,

10,

11,

12,

13,

14,

15,

16,

17,

18,

19,

20,

21,

22,

23/1,

23/2,

23/3,

24,

25,

26/1,

26/2,

27,

28,

29,

30/1,

30/2,

31,

32,

33,

34,

35,

36,

37,

38,

39,

40,

45,

46,

47,

48,

49,

50,

51,

52,

53,

54,

55,

56,

57,

58,

59,

60,

61/1,

61/1,

61/2,

61/3,

62/1,

62/2,

63,

64,

65,

67/1,

67/2,

67/3,

68,

69,

70,

71,

72,

73,

74,

75,

76,

77,

78,

79,

80,

81,

82,

83,

84,

85,

86,

87,

88,

89,

90,

91,

168,

169,

172,

173,

176,

177,

180,

181,

184,

185,

186,

187,

188,

189,

190,

191,

192,

193,

194,

195,

196,

197,

198/1,

198/2,

199,

200,

201,

202/1,

202/2,

202/3