Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Hatályos: 2021. 10. 01

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról[1]

(módosításokkal egységes szerkezetben)

Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ában,, és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, továbbá a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmakat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) irányadó rendelkezései szerint, azokkal összhangban kell megfelelően értelmezni.

(2) A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköri, valamint a szervezeti és működési előírásokat jelen rendelettel összhangban kell megfelelően alkalmazni.

2. Az önkormányzat hivatalos megnevezése

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Székhelye: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62.

Telefon: 66/477-011; 66/477-058; Fax: 66/477-210;

Internet: www.veszto.hu

(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 62.

Telefon: 66/477-011; 66/477-058; Fax: 66/477-210;

Elektronikus levélcím: polghiv@veszto.hu

3. Az önkormányzat jelképei

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere, zászlója és pecsétje

(2) Vésztő város címerének, zászlójának valamint pecsétjének formai elemeit és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

II. FEJEZET Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

4. § (1) Az önkormányzat az Mötv. II. Fejezetében meghatározottak szerint ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásának részletes szabályait jogszabályok tartalmazzák.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

  • a) a Vésztő városban működő civil szervezetek, alapítványok, egyház, sportegyesületek lehetőség szerinti anyagi támogatása az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig;
  • b) helyi kábeltelevízió üzemeltetése;
  • c) helyi havilap kiadása (Vésztői Újság) önkéntes munkát végző szerkesztő bizottság és felelős szerkesztő közreműködésével;
  • d) Vésztő - Mágor Történelmi Emlékhely rekonstrukciójában, fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében való részvétel az éves költségvetés által meghatározott mértékben, valamint pályázati úton elnyert támogatások terhére a társtulajdonos vagyonkezelőjével együttműködve;
  • e) Múzeumi kiállítóhelyek és tájház fenntartása és működtetése;
  • f) szervezett formában történő gyermeküdültetés biztosítása a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás által fenntartott Káptalanfüredi Ifjúsági Tábor működtetéséhez való hozzájárulással;
  • g) bölcsőde működtetése;
  • h)[2]
  • i) városi rendezvények szervezése;
  • j) önkormányzati üdülő fenntartása (Lakitelek),
  • k)[3] az önkormányzat intézményeinél való takarítás és karbantartás;

(4) Az önkormányzat a területén megalakult helyi nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt és

  • a) a működésükhöz helyiséget biztosít, valamint
  • b) hozzájárul az ügyviteli feladatokkal járó költségek viseléséhez.

(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti megjelölését jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. A feladatok és hatáskörök ellátása

5. § (1) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök ellátását a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal), és a jegyző, valamint a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás (a továbbiakban: kistérségi társulás) biztosítják.

(2) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról folyamatosan beszámolni köteles. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az átruházott hatáskörben hozott döntés végrehajtását felfüggesztheti, a döntést megsemmisítheti, illetve az átruházott hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

III. FEJEZET A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület ülésrendje

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(3)[4] A képviselő-testület munkaterv alapján, valamint szükség szerint, de havonta legalább egyszer rendes ülést tart. Az ülések időpontja a hónap utolsó szerdai napja, kezdési időpontja: 14.00 óra. Az év december hónapjában tartandó ülés napja az ünnepek előtti utolsó szerdai munkanap.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a képviselő-testület július hónapban ülésszünetet tart.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl az arra jogosultak indítványára az ülést a Mötv. 44. §-ában foglaltaknak megfelelően össze kell hívni.

(6) Indokolt esetben a (3)-(4) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(7) A határozatképtelenség miatt meg nem tartott képviselő-testületi ülést az eredetileg kitűzött időpontot követő hetedik napra - azonos napirendi pontokkal - ismételten össze kell hívni.

7. Az alakuló ülés

7. § (1) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a választás eredményéről, majd - amennyiben arra korábban nem került sor - átadja a megbízóleveleket.

(2) A megbízólevelek átadását követően a megválasztott polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(3) A képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen - saját tagjai közül a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(4) A választás lebonyolítására jelen rendelet titkos szavazásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(5) A minősített többséggel megválasztott alpolgármester e tisztségében esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(6) Az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönteni kell a polgármester illetményéről, költségtérítéséről, valamint a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról, és költségtérítéséről.

8. A munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot, a működésére vonatkozóan pedig éves munkatervet készít.

(2) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv-javaslatot a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A polgármester a munkaterv-javaslatot a tárgyévet megelőző év decemberében köteles a testületi ülés elé terjeszteni.

(4) A polgármester biztosítja a képviselő-testület és a bizottságok munkaterve közötti összhang megteremtését.

(5) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a) a képviselő-testület tagjaitól;
  • b) a képviselő-testület állandó bizottságaitól;
  • c) mindazon intézményektől és társadalmi szervezetektől, amelyektől azt a polgármester szükségesnek tartja.

(6 ) A munkaterv tartalmazza:

a) a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolását és az előző évről áthúzódó napirendeket;

b) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, az előkészítésben részt vevő szervek vagy személyek megjelölését és az előterjesztések elkészítésének ütemtervét;

c) azokat a témákat, amelyek előkészítésénél, tárgyalásánál közmeghallgatást kell tartani;

d) meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges.

(7) A munkatervtől eltérő rendkívüli ülésekre - a jelen szabályzatban meghatározott kivételektől eltekintve - az általános szabályok vonatkoznak.

9. A meghívó

9. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők, a meghívottak és az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kézhez kapják. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása esetén e szabályoktól el lehet térni, azonban a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 24 órával kézbesíteni kell.

(2)[5] A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell kézbesíteni. A képviselők és a külsős bizottsági tagok erre vonatkozó nyilatkozata alapján az előterjesztéseket nyomtatott formában is meg kell küldeni

(3) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a javasolt napirendi pontokat és azok előadóit.

(4) Az ülésre tanácskozási joggal a testület tagjain kívül meg kell hívni:

  • a) a napirendek előadóit,
  • b) a munkavállalók szélesebb körét érintő napirendekhez az érdekvédelmi, érdekképviseleti szervek képviselőit;
  • c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit;
  • d) az intézményi, szakmai kérdéseket is érintő napirendekhez az érintett intézmények vezetőit;
  • e) az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;
  • f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
  • g) az állandó bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjait;
  • h) akiket a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a jegyző az a-g) pontokban foglaltakon kívül szükségesnek tartanak.

(5) A testületi ülésre tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak:

  • a) a megyei média szerkesztői;
  • b) a politikai pártok megbízólevéllel rendelkező helyi vezetői;
  • c) a helyi egyházak képviselői;
  • d) azok, akiknek jelenlétét a polgármester és a képviselő-testület bizottságai szükségesnek tartják.

10. Az előterjesztés

10. § (1) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni - kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottságok elé kerülő előterjesztéseket - az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével. Az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület elé terjesztett minden olyan írásbeli dokumentum, amely határozati javaslatot tartalmaz vagy döntést igényel.

(3) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, amelyek két részből állnak:

  • a) az első részben ismertetni kell
    • aa) a testület – adott tárgyban hozott – korábbi döntéseit, állásfoglalásait;
    • ab) a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményét;
    • ac) a lehetséges döntési alternatívákat, azok jellemzőit.
  • b) a második rész a határozati javaslat, amely tartalmazza
    • ba) az előterjesztésből következő döntési javaslatot;
    • bb) a végrehajtás határidejére tett javaslatot;
    • bc) a végrehajtásért felelős személy megnevezését és beosztását.

(4) A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések elkészítéséről - a testületi munkaterv és az esetenként felmerülő igények alapján - a polgármester, valamint a jegyző hoz döntést és jelöli ki az előkészítőket, továbbá az előterjesztéseket megtárgyaló bizottságokat.

(5) Az előkészítő felelős azért, hogy az előterjesztés ne ütközzön hatályos jogszabályba és - amennyiben az előterjesztés pénzügyi fedezetet igényel - köteles beszerezni az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(6) Az intézményi és a hivatali előterjesztő felelős az általa készített előterjesztés szakszerűségéért, köteles gondoskodni annak törvényességi ellenőrzéséről.

(7) A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések elkészítésének részletes eljárási rendjét, az ahhoz kapcsolódó határidőket az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(8) A jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek:

  • a) a polgármester,
  • b) az alpolgármester (a polgármester által meghatározott körben);
  • c) a jegyző;
  • d) a bizottság (az általa felügyelt ágazat vonatkozásában);
  • e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetést követően;
  • f) az önkormányzati, és a nem önkormányzati szervek - intézmények, gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek – vezetői a polgármesterrel és a jegyzővel történt előzetes egyeztetést követően, valamint a kistérségi társulás elnöke;
  • g)[6] az önkormányzati képviselő.

(9) A költségvetési rendelet-tervezetet és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól szóló rendelet-tervezetet a polgármester és a jegyző együttesen terjesztik a képviselő-testület elé.

(10) A rendelet-tervezeteket - indokolással, előzetes hatásvizsgálattal együtt - és a napirendként tárgyalt előterjesztések határozati javaslatait kötelező írásban előterjeszteni. A rendelet-tervezetek indokolása tartalmazza a jogszabályalkotás szükségességét és az alapul szolgáló jogszabályokat, valamint a konkrét szabályozás indokait.

(11) A képviselő-testület rendkívüli üléseire kerülő előterjesztések esetén az e §-ban foglaltaktól kivételesen el lehet térni.

11. Sürgősségi indítvány

11. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, amely az előzetesen meghirdetett napirend-tervezetben az előterjesztések között nem szerepel, és az előterjesztő írásban kifejtett indokolással támasztja alá az előterjesztés sürgős tárgyalásának szükségességét.

(2) A sürgősségi indítványt kezdeményezhet:

  • a) a polgármester;
  • b) az alpolgármester;
  • c) a bizottságok;
  • d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke;
  • e) a jegyző;
  • f)[7] az önkormányzati képviselő;

(3) A sürgősségi indítványra az előterjesztésre vonatkozó formai követelményeket kell megfelelően alkalmazni.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A sürgősségi indítvány elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendként tárgyalja. Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyalása zárt ülést igényel, a képviselő-testület napirendjében a feltüntetett zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok között az első napirendi pontként kell megtárgyalni.

(5) A sürgősségi indítvány jegyzői ellenjegyzés nélkül nem tárgyalható, napirendi pontként a képviselő-testület ülésére nem vehető fel.

12. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága

12. § (1) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről 5 nappal a tervezett ülés előtt az e rendelet szerint elkészített meghívó

  • a) közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és
  • b) a település honlapján, valamint
  • c) a kábeltévén történő közzétételével

értesíteni kell a lakosságot. A meghívót az írásos anyagokkal együtt - a zárt ülés anyaga kivételével - a városi könyvtárnak is meg kell küldeni, ahol azokba az érdeklődő választópolgárok betekinthetnek.

(2) A képviselő-testület ülései nyilvánosak, azokon bármely állampolgár részt vehet. Az ülésekről hang-, és képfelvétel készíthető.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

13. Az ülésvezetés szabályai

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2)[8] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester feladata az ülés vezetésével kapcsolatban:

  • a) megállapítja az ülés határozatképességét;
  • b) megnyitja és berekeszti az ülést;
  • c) javaslatot tesz az ülés napirendjeire;
  • d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét;
  • e) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat;
  • f) kihirdeti a határozatot;
  • g) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;
  • h) biztosítja az ülések zavartalan rendjét, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, sértően fogalmaz, továbbá a hallgatóság köréből történő rendzavarás esetén kiutasíthatja a rendzavarót;
  • i) biztosítja a képviselőknek a személyes megjegyzés jogát;
  • j) beszámol az előző testületi ülés óta a lakosságot érintő munkájáról, valamint a testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról;
  • k) tájékoztatást ad a fontosabb eseményekről;
  • l) a negyedév első testületi ülésére jelentést tesz a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4)[9] Amennyiben a polgármester, vagy az önkormányzati képviselők 1/3-a (3 fő) a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire való tekintettel sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezés az ülést követő három napon belül nyújtható be, és a testület a következő testületi ülésen dönt.

14. A képviselő-testület ülésének napirendje

14. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

15. A napirendek megtárgyalásának szabályai

15. § (1) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti, kijavíthatja, helyesbítheti.

(3)[10] A polgármester megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy napirendi ponton belül a képviselők legfeljebb háromszor szólalhatnak fel, amely során az első felszólalás időkerete 8 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc.

(4) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre választ kell adni.

(5) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottság elnökét illeti meg.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 5 percig szólhatnak hozzá. Határozati javaslatot nem tehetnek.

(7) A polgármester a tanácskozási jog nélkül meghívott vagy megjelent, és a hozzászólást indokoltan igénylő állampolgároknak is megengedheti, hogy a tárgyalt témával kapcsolatban 3 percben kifejtsék véleményüket. Ezt meghaladóan a hallgatóság az ülés rendjét és menetét - hozzászólásával, megjegyzésével, kérdésével, vélemény-nyilvánításával - nem zavarhatja.

16. Az interpelláció és a kérdés

16. § [11] (1) A képviselők a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, valamint a bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek, vagy kérdést tehetnek fel.

(2) Kérdésnek minősül, ha a képviselő valamely települést érintő önkormányzati ügyben felvilágosítást kér.

(3) A rendes testületi ülést legalább 2 nappal megelőzően írásban megfogalmazott kérdést az ülésen, az ülés végén, külön napirend keretében kell megválaszolni. A kérdésre adott válaszról vitát nem kell nyitni, és elfogadásáról nem kell dönteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidőt követően feltett kérdésekre az ülést követő 5 munkanapon belül kell választ adni.

(5) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez, panasszal él, vagy intézkedést kezdeményez.

(6) A testületi ülést legalább 6 nappal megelőzően írásban benyújtott interpellációra a testületi ülésen, az ezt követően, vagy szóban előterjesztett interpellációra az interpelláló képviselőnek 15 napon belül kell a választ megadni.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a következő soros ülésen az interpelláló képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja, majd ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról, vagy elutasításáról.

(8) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9) Ha a képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, megbízza az adott szakterületért felelős bizottságát, vagy az erre az esetre létrehozott ad hoc bizottságot az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

17. A döntéshozatal

17. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással hozza meg. A képviselő esetenkénti, a nyilvános ülésén képviselt álláspontjáról (döntéséről) a választópolgárok a jegyzőtől tájékoztatást kérhetnek.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén pedig a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség - 5 fő - igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl:

  • a) a gazdasági-program elfogadásához;
  • b) hitel felvételéhez;
  • c) kötvény kibocsátásához;
  • d) az egymillió forint értéket meghaladó korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítéséhez;
  • e) a helyi népszavazás kiírásához;
  • f) eredményes döntéssel záruló napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzéséhez;
  • g) sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez;
  • h) az önkormányzati képviselő döntéshozatalból történő kizárásához;
  • i) az alpolgármester megválasztásához.

(4) A határozati javaslatokat a polgármester - eltérő indítvány hiányában - egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy határozatonként először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni azok indítványozásának sorrendjében, majd a bizottság által javasolt módosításokat.

(5) Amennyiben a határozati javaslat több pontból áll, illetve egy-egy pont több választási lehetőséget tartalmaz, az (4) bekezdés rendelkezéseit pontonként, illetve változatonként kell alkalmazni. A módosító javaslatokról történt szavazást követően a módosításokkal egységbe foglalt határozati javaslatról is szavazni kell.

(6) A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti.

(7) A több változatot tartalmazó javaslatokra történő szavazásra az eredeti előterjesztés szerinti szavazati arányok vonatkoznak.

(8) A szavazás a szavazatszámláló gép szavazópultján lévő "igen", "nem", "tartózkodik" gombok valamelyikének megnyomásával történik.

(9) A szavatszámláló gép meghibásodása esetén, vagy ha képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel úgy dönt, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(10) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

18. A személyes érintettség

18. § (1) Ezen § alkalmazásában közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti személy.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő, a polgármester és az alpolgármester köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére, vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll, illetve ahhoz gazdasági érdeke fűződik.

(5) A képviselő-testület bármely önkormányzati képviselő javaslatára 6 havi időtartamra 20%-kal csökkenheti annak az önkormányzati képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

19. A név szerinti szavazás

19. § (1)[12] Három önkormányzati képviselő indítványára a képviselő-testület név szerint szavaz.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenkét olvassa a képviselők névjegyzékét, akik a nevük elhangzása után “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” kifejezések megfelelő használatával szavaznak.

(3) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket – a polgármester és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

20. A titkos szavazás

20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazással választja meg az alpolgármestert és titkos szavazással dönt megbízatása visszavonásáról.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3) A titkos szavazást kezdeményezheti:

  • a) a polgármester;
  • b) a képviselő-testület valamely állandó bizottsága;
  • c)[13] három önkormányzati képviselő.

21. A titkos szavazás módja

21. § (1) A titkos szavazás történhet a szavazógép segítségével gépi úton az arra vonatkozó szabályok és kezelési útmutató alapján, valamint papíralapú formában. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, és egyben meghatározza a titkos szavazás módját.

(2) A papíralapú titkos szavazás lebonyolítása a mindenkori pénzügyekért felelős bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.

(3) Ha a titkos szavazás lebonyolítását a (2) bekezdés szerinti bizottság kizárási ok, vagy határozatképtelenség miatt nem láthatja el, a titkos szavazást a képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megválasztott háromtagú ideiglenes bizottság, mint szavazatszámláló bizottság látja el.

(4) A szavazatszámláló bizottság elnöke - a jegyző közreműködésével - köteles a titkos szavazás lebonyolítását oly módon megszervezni, hogy a titkosság feltételei minden körülmények között és a titkos szavazás minden fázisára kiterjedően biztosíthatóak legyenek.

(5) A papíralapú titkos szavazás lebonyolítása zárt borítékba helyezett szavazólapon történik, külön kijelölt helyiségben és zárt urnában. A szavazólapot - melyet a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírásával hitelesített - az önkormányzat bélyegzőjével kell ellátni.

(6) Az érvényes szavazás módját, valamint a titkos szavazással összefüggő szabályokat a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás előtt ismerteti.

(7) Érvénytelen a szavazat:

  • a) ha azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;
  • b) ha nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani a szavazó képviselő akaratát;
  • c) ha a szavazólapot ceruzával töltötték ki.

(8) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját;
  • b) a szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, aláírásukat;
  • c) a szavazás során felmerült körülményeket;
  • d) a szavazás eredményét.

(9) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke állapítja meg.

(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a zárt ülésről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint kell őrizni.

22. A képviselő-testület döntései

22. § A képviselő-testület határozatot hoz és rendeletet alkot.

23. A határozat

23. § (1) A képviselő-testület a 25. § (1) bekezdésében foglaltak hatálya alá nem tartozó önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben határozatot hoz.

(2) A határozat tartalmazza

  • a) a határozatot hozó szerv megnevezését;
  • b) a határozat évenként újrakezdődő számát és meghozatalának évét arab számmal;
  • c) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját és napját;
  • d) a határozat megnevezést és tárgyát;
  • e) a határozat szövegét;
  • f) a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős nevét és beosztását.

(3) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat a zárt ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(4) A zárt ülésen hozott határozatok jelölésére a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a határozat keltét követően a „Z.” rövidítéssel kell utalni arra, hogy a döntés zárt ülésen született.

(5) A határozatokat olyan formában kell nyilvántartani, hogy a felelősség és a végrehajtás nyomon követhető legyen.

(6) Nem kell a (2)-(3) bekezdés szerinti alakszerű határozatba foglalni

  • a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,
  • b) az informális jelentés elfogadásáról,
  • c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról,
  • d) a következő ülés időpontjáról és napirendjének meghatározásáról,
  • e) a szavazás formájáról (nyílt vagy titkos), és
  • f) az azonos napirendi előterjesztésen belül a részletkérdésekben

meghozott döntéseket.

(7)[14] A képviselő-testület hatósági határozataira az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi. CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)[15] A képviselő-testület nyílt ülésén meghozott, továbbá a zárt ülésen elfogadott a törvény szerint közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatai megtekinthetőek az önkormányzati hivatal jegyzőjénél, valamint az önkormányzat www.veszto.hu című internetes honlapján.

24. A határozatok végrehajtása

24. § (1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról negyedévente írásos beszámolót kell a képviselő-testület elé terjeszteni, amelynek elkészíttetéséről a polgármester gondoskodik. A beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése.

(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.

(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:

  • a) a lejárt határidejű határozat szövegét;
  • b) a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását;
  • c) a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét;
  • d) a végrehajtás akadályait, annak okait.

25. A rendelet

25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabályba nem ütközhet.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

  • a) a polgármester,
  • b) a képviselő,
  • c) a képviselő-testület bizottsága,
  • d) a jegyző.

(3) A rendelet tervezetének előkészítésébe be kell vonni a bizottságokat is. A bizottságok véleményezési körébe tartozó tervezetek csak a bizottság véleményével együtt kerülhetnek testületi tárgyalásra.

(4) Az elfogadott rendeletet a testületi ülést követő első munkanapon közszemlére tétellel ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetése

  • a) az önkormányzati hivatal erre a célra rendszeresített hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és
  • b) az önkormányzat honlapján történő közzététellel

valósul meg. A rendelet hivatalos szövegét a jelen bekezdésben meghatározott felületeken legalább 15 napig kell kifüggesztve tartani. A kifüggesztés tényéről nyilvántartást kell vezeti.

(5) A rendelet kihirdetésének napja a (4) bekezdés szerinti közszemlére tétel napja.

(6) A rendelet hatálybalépésének időpontjáról az elfogadott rendelet külön rendelkezik.

(7) A kihirdetett rendeletek egy példányát meg kell küldeni a mindenkori törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló szervnek, egy példányt pedig a városi könyvtárban kell elhelyezni.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szerinti formátumban kell megjelölni.

(9) Az elfogadott rendeletet a képviselő-testület által történt elfogadásának napjával (testületi ülés napjával) dátumozni kell.

(10) A rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni és a jegyzőkönyvben hivatkozni kell a csatolás tényére.

(11) Az önkormányzat rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(12) Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendeleteket

  • a) a városi könyvtárban,
  • b) az önkormányzat honlapján és
  • c) a jegyzőnél,

folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.

26. A jegyzőkönyv

26. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet, továbbá a nyilvános ülésről videó felvételt is kell készíteni. A hangfelvételt meg kell őrizni, a videó felvételt az ülést követő egy héten belül legalább két alkalommal, különböző napszakokban a kábeltévén közzé kell tenni.

(2) A jegyzőkönyvnek - az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:

  • a) az ülésről távolmaradt testületi tagok név szerinti felsorolását;
  • b) a határozatképesség szám szerinti megállapítását;
  • c) az ülés megnyitását;
  • d) a napirend tárgyalásánál a napirend tárgyát és előadóját.

(3) Az írásbeli előterjesztéseket a jegyzőkönyvhöz kell csatolni és annak mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyvben ilyenkor elegendő a napirend tárgyalásának megjelölését követően a csatolás tényét feltüntetni.

(4) A szóbeli előterjesztéseknél az előterjesztés lényegét kell rögzíteni.

(5) Az önkormányzati rendeleteket és a hatósági ügyekben hozott testületi határozatokat a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni.

(6)[16] A nyilvános ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből az eredeti példányt a jegyző kezeli, és azt évente bekötteti. A másolati példányt 15 napon belül meg kell küldeni a mindenkori törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló szervnek. A jegyzőkönyv számítógépen készített és tárolt hiteles formáját a település honlapján közzé kell tenni.

(7)[17]

(8) A zárt ülésről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyv nem hozható nyilvánosságra.

(9) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvektől elkülönítetten, biztonsági záras iratszekrényben kell őrizni.

(10) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvből az ügyfél, illetve meghatalmazott képviselője kizárólag az ügyében hozott döntés megtekintésére jogosult. A zárt ülésen hozott döntések közül a külön jogszabály által megjelölt ügyekben hozott döntést lehet nyilvánosságra hozni.

(11) Amennyiben a zárt ülés jegyzőkönyve a törvény rendelkezése szerinti közérdekű adatot, közérdekből nyilvános adatot is tartalmaz, a betekintés kizárólag erre az adatra korlátozódhat, azt azonban bárki megismerheti.

27. Közmeghallgatás

27. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal a novemberi ülésen közmeghallgatást tart.

(2)[18] Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha legalább három önkormányzati képviselő azt indítványozza.

(3) A közmeghallgatáson a város polgárai és a helyi szervezetek képviselői a képviselő-testülethez közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 5 nappal előbb a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint meg kell hirdetni, és az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

(5) A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

(7) A közmeghallgatáson felmerülő közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg helyben kell választ adni. Amennyiben érdemi választ az ülésen nem lehet adni, a polgármester intézkedik a szükséges teendőkről, és erről az érintetteket 15 napon belül tájékoztatja.

28. A lakossági fórum[19]

28. § (1)[20] A képviselő-testület munkájáról évente egy alkalommal a Sinka István Művelődési Központ épületében, lakossági fórum (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában: fórum) keretében tájékoztatja a lakosságot, és kéri ki a véleményét.

(2) A fórum elé kerülő beszámoló tartalmát a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület fórumot megelőző ülésére. A testület által jóváhagyott tartalmú beszámolót a polgármester, vagy az általa megbízott alpolgármester, vagy önkormányzati képviselő tartja meg.

(3) A fórum helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a rendezvény előtt legalább 5 nappal a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatást adni.

(4) A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a választókerület országgyűlési képviselőjét, a sajtó képviselőit, és a fórum témáihoz kapcsolódó előadókat, szakértőket.

(5) A fórumon felvetett kérdésekre és javaslatokra lehetőleg helyben kell megadni a választ. Ha a válaszhoz a testület döntése, illetve más szerv megkeresése szükséges, a döntéstől, vagy a válasz megérkezésétől számított 8 napon belül kell a választ megadni.

(6) A fórumon elhangzott összefoglaló jelentést a képviselő-testület legkésőbb a fórumot követő második ülésén tárgyalja meg. A jelentés összeállításáról a polgármester gondoskodik.

IV. FEJEZET Az önkormányzati képviselő

29. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

29. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a képviselő-testület előtt az Mötv. 1. számú melléklet szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.

(2) Az önkormányzati képviselő jogaira is kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) Az önkormányzati képviselő (2) bekezdésben foglaltakon túl köteles:

  • a) a képviselő-testület ülésén megjelenni, és munkájában annak egész tartama alatt tevékenyen részt venni. A testületi munkában való részvétel megjelenési, véleménynyilvánítási és a döntéshozatalban való részvételi kötelezettséget is jelent;
  • b) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben;
  • c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint hivatali és magántitkot megőrizni;
  • d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a közéleti tevékenységéhez, a választók bizalmára;
  • e) kapcsolatot tartani az állampolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

30. Tiszteletdíj

30. § (1) A társadalmi megbízatású alpolgármester és az önkormányzati képviselők a jogszabályban meghatározott tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosultak. A képviselő-testület a tiszteletdíj és a költségtérítés mértékéről - a törvényben meghatározott keretek között - az alpolgármester esetében határozattal dönt, az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről pedig rendeletet alkot.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő a részére megállapított tiszteletdíjáról írásban lemond, annak járulékaival növelt összegének felhasználásáról a képviselő-testület dönt.

(3)[21] A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha a rendes képviselő-testületi ülésen, illetve a bizottság rendes ülésén rendszeresen részt vettek. Amennyiben a képviselő, vagy bizottsági tag az adott naptári év rendes bizottsági vagy testületi ülésének 50 %-án nem jelenik meg, a távolmaradással érintett időszakra járó tiszteletdíj megvonásra kerül.

V. FEJEZET A képviselő-testület szervei

31. Az állandó bizottságok

31. § (1)[22] A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

  • a) Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság (rövidített elnevezése: Gazdasági és Ügyrendi Bizottság);
  • b) Oktatási és Kulturális Bizottság
  • c) Szociális és Karitatív Bizottság
  • d) Egészségügyi és Sport Bizottság

(2)[23] Az állandó bizottságok létszáma

  • a) Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság hét fő, melyből három fő nem önkormányzati képviselő bizottsági tag.
  • b) Oktatási és Kulturális Bizottság öt fő, melyből két fő nem önkormányzati képviselő bizottsági tag.
  • c) Szociális és Karitatív Bizottság öt fő, melyből két fő nem önkormányzati képviselő bizottsági tag.

Egészségügyi és Sport Bizottság öt fő, melyből két fő nem önkormányzati képviselő bizottsági tag.

(3) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét a jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott állandó bizottságokon kívül a képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

32. Az állandó bizottságok működése

32. § (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervéhez igazodóan saját munkatervük szerint tartják üléseiket. A képviselő-testület munkatervében megjelöli a bizottságok által benyújtandó, valamint a napirend előkészítésében való részvételt és a bizottsági állásfoglalását igénylő előterjesztéseket, tárgyköröket. A megjelölt előterjesztéseket a képviselő-testület csak akkor tárgyalja, ha az illetékes bizottság már véleményezte, kialakította állásfoglalását.

(2) A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(3) A bizottságok munkáját a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók segítik, ügyviteli feladataikat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(4) A bizottságok határozatképességéhez a bizottság tagjai több mint felének jelenléte szükséges, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A bizottság munkáját annak elnöke vezeti, aki összefoglalja és szavazásra bocsátja a javaslatokat, kimondja a bizottság határozatát, valamint aláírja az ülésről készített jegyzőkönyvet és az egyedi hatósági ügyben hozott határozatokat. Az elnököt távolléte esetén a bizottság által esetenként kijelölt bizottsági tag képviselő helyettesíti.

(6) A bizottság ülésén a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő, a jegyző, a meghívott szakértő, és az önkormányzati hivatal tárgykörben illetékes dolgozója tanácskozási joggal részt vehet, ahol kötelesek a bizottságnak a szükséges felvilágosítást megadni.

(7) A bizottságok zárt ülést tartanak a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, valamint minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(8) A zárt ülésen csak az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(9) Az e §-ban nem szabályozott esetekben a bizottságok működésére, nyilvánosságára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról az adott bizottság dönt.

(10) A bizottságok a tevékenységükről szükség szerint, de a megbízatásuk ideje alatt legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.

(11)[24] A nemzetiségi önkormányzatok delegált tagját, a családsegítő központ vezetőjét, valamint a településen működő oktatási és szociális intézmények, egyházak képviselőjét tanácskozási joggal meg kell hívni az Oktatási és Kulturális Bizottság, a Szociális és Karitatív Bizottság, valamint az Egészségügyi és Sport Bizottság valamennyi ülésére.

(12) A Roma és a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke jogosult bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán részt venni, ideértve a zárt üléseket is.

33. § (1) A bizottságok üléséről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az a §-ban meghatározott eltéréssel.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét, a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendi pontokat, a döntést befolyásoló hozzászólások lényegét, az elnök összefoglalóját és a bizottság döntését.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, melyet minden résztvevőnek alá kell írnia. A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, jelölésénél fel kell tüntetni a határozatot hozó bizottság megnevezését, az ülés hónapját és napját, valamint a döntés rövid tárgyát.

(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

34. Az állandó bizottságok feladat és hatásköre

34. § [25] (1) A törvény és a képviselő-testület által meghatározott alábbi általános feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület által megválasztott valamennyi bizottság egyformán látja el, illetve gyakorolja:

  • a) feladatkörében eljárva előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását;
  • b) feladatkörében eljárva - az önkormányzatokról szóló törvény és más jogszabályok felhatalmazása alapján - ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
  • c) kezdeményezi a polgármester intézkedését, ha az önkormányzati hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli;
  • d) fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti a polgármester ellen;
  • e) személyes érintettség esetén dönt a bizottsági döntéshozatalból való kizárásról;
  • f) dönt az ágazatához tartozó mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, és amelyekben való döntést részére a képviselő-testület meghatározta;
  • g) benyújtja a képviselő-testület által meghatározott tárgykörű előterjesztéseket;
  • h) megtárgyalja az ágazatához tartozó, képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
  • i) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezetének kidolgozásában;
  • j) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben;
  • k) havonta beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott határozatairól;
  • l) választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a végzett tevékenységéről a képviselő-testületnek.

(2) A Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

  • 1. figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást;
  • 2. javaslatot tesz hitelek felvételére és pénzügyi átcsoportosításra, a polgármester illetményére és egyéb javadalmazására;
  • 3. véleményezi az olyan határozati javaslatokat, amelyek teljesítése a költségvetésre kihatással vannak;
  • 4. dönt a közösségi célok támogatásáról;
  • 5. ellátja az önkormányzati vagyon hasznosításával, az önkormányzat javára történő ingatlan-vásárlással kapcsolatban hatáskörébe utalt, valamint a képviselő-testület által meghatározott feladatokat;
  • 6. közreműködik az önkormányzati területrendezési és fejlesztési tervek kidolgozásában;
  • 7. figyelemmel kíséri a város fejlesztési célkitűzéseinek, területrendezési terveinek megvalósítását;
  • 8. vizsgálja és véleményezi az éves költségvetésről, zárszámadásról és az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet-tervezeteket;
  • 9. javaslatot tehet önkormányzati vagyon elidegenítésére, az önkormányzat javára történő vagyonszerzésre;
  • 10. véleményezi a természeti- és az építészeti örökség védelméről szóló terveket, koncepciókat, a helyi építési szabályzatot;
  • 11. kezdeményezi a városfejlesztést, üzemeltetést is érintő helyi önkormányzati rendeletek megalkotását, módosítását, véleményezi ezek tervezetét, figyelemmel kíséri hatályosulásukat;
  • 12. kezdeményezi a közterületek elnevezését, valamint az azok elnevezésével és használatával kapcsolatos szabályok módosítását;
  • 13. figyelemmel kíséri a város idegenforgalmát;
  • 14. a közbeszerzés keretében megvalósuló önkormányzati beruházások, felújítások és szolgáltatások tekintetében részt vesz az értékelési szempontrendszer kialakításában, a benyújtott pályázatok értékelésében, javaslatot tesz a nyertes pályázó(k)ra, valamint dönt a Közbeszerzési Szabályzattal hatáskörébe utalt közbeszerzési pályázatok elbírálásáról;
  • 15. figyelemmel kíséri a város lakossága részére különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, vállalkozók tevékenységét, részt vesz a közszolgáltatások minőségének elemzésében, értékelésében, és a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében szükséges javaslatok kidolgozásában;
  • 16. megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit és erről jelentést tesz a testületnek;
  • 17. nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, valamint eljár a képviselők, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyekben;
  • 18. kidolgozza a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát, javaslatot tesz annak módosítására, valamint új szabályzat, vagy más önkormányzati rendelet elkészítésére;
  • 19. figyelemmel kíséri a képviselő-testület és a bizottságok szabályszerű működését, valamint az önkormányzati hatósági munkát.
  • 20. a bizottság képviselő tagjai részvételével ellátja a képviselő-testületi üléseken a papír alapú titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
  • 21. eljár az összeférhetetlenségi ügyekben;

(3) A Szociális és Karitatív Bizottság feladat és hatásköre:

  • 1. ellátja a szociális törvény végrehajtásáról szóló helyi rendeletben meghatározott hatásköröket;
  • 2. véleményt nyilvánít a tevékenysége szerinti hatósági munkáról;
  • 3. véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet, valamint a feladatai körében készített rendelet-tervezeteket;
  • 4. közreműködik a Szociális Kerekasztal működésében, a helyi szociális ellátó rendszer fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, az ellátó-rendszer működési tapasztalatainak összegyűjtésében, a helyi szociális ellátás minőségének értékelésében.

(4) Az Oktatási és Kulturális Bizottság feladat és hatásköre:

  • 1. véleményezi a közoktatási, közművelődési intézmény létesítésére, megszüntetésére, tevékenységének módosítására vonatkozó javaslatokat;
  • 2. véleményezi a közoktatási, és közművelődési intézmény más települési önkormányzattal együtt történő fenntartására vonatkozó indítványt, valamint a társulási megállapodás tervezetét;
  • 3. véleményezi a közoktatási, kulturális intézmény vezetői állásának betöltésére érkező pályázatokat;
  • 4. véleményezi a közoktatási, kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, a közoktatási intézmények nevelési, pedagógiai programját, valamint az ennek végrehajtásáról szóló előterjesztéseket;
  • 5. véleményezi a közoktatási és közművelődési intézmények vezetői által a képviselőtestület részére készített és az intézmények működéséről szóló beszámolókat;
  • 6. jóváhagyja a település hagyományos kulturális rendezvényeinek naptárát, szervezi és koordinálja az abban szereplő rendezvények megtartását;
  • 7. figyelemmel kíséri a közoktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati minőségirányítási program végrehajtását, valamint ezen intézmények eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt fejlesztési feladatok végrehajtását;
  • 8. részt vesz az önkormányzat közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos programjának kidolgozásában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását;
  • 9. véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet, valamint a feladatai körében készített rendelet-tervezeteket;
  • 10. ellátja a települési értéktár-bizottsági feladatokat.

(5) Az Egészségügyi és Sport Bizottság feladat és hatásköre:

  • 1. folyamatosan elemzi, értékeli a városi egészségügyi, szabadidő-, tömeg-, diák- és versenysport helyzetét, részt vesz a sportolási lehetőségek, valamint az egészségügyi ellátás fejlesztésére irányuló koncepció kidolgozásában, figyelemmel kíséri ennek megvalósulását;
  • 2. támogatja a városi szintű sportrendezvények, egészségügyi felvilágosító tevékenység, egészségügyi szűrőprogramok megszervezését és lebonyolítását, kezdeményezheti ilyen rendezvények megszervezését;
  • 3. véleményezi a képviselő-testület elé kerülő, egészségüggyel vagy sporttal kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatokat tesz a döntés tartalmára;
  • 4. véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetet, valamint a feladatai körében készített rendelet-tervezeteket;

35. Vagyonnyilatkozatok átvétele és kezelése

35. § (1)[26] A képviselő-testület vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságként a Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottságot jelöli ki. A bizottság részére átadott vagyonnyilatkozatok átvételét annak elnöke igazolja.

(2) Az átvett vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást kell vezetni, és a nyilatkozatokat, továbbá bármely kapcsolódó iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános, azok a jegyzőnél tekinthetők meg. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye. Ha az eljárásra vonatkozó kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az eljárás eredményéről a bizottság elnöke a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló, új tényállási elemet nélkülöző, ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

36. Polgármester

36. § (1)[27] A polgármester a megbízatását főállásban, heti 40 órás kötetlen munkarendben látja el. A városházán minden hónap utolsó hétfői napján 8-12 óra között fogadóórát tart.

(2)[28] A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett halaszthatatlan esetben két ülés között dönthet olyan pályázat benyújtásáról és módosításáról amely önkormányzati önerőt nem, vagy csak az adott évi költségvetés fejlesztési tartalékkeret összegéig igényel, valamint a megkötött támogatási és egyéb szerződések esetében azok tartalmi elemeinek módosításáról, amennyiben azok az önkormányzat anyagi érdekeit nem sértik. A polgármester döntése alapján benyújtott, vagy módosított - önkormányzati önerőt, vagy költségvetési forrásokat is érintő – pályázatok esetében a képviselő-testületnek a pályázatok benyújtásáról, illetve módosításáról szóló döntést a soron következő testületi ülésén meg kell erősíteni.

37. Az alpolgármester

37. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester az Mötv. rendelkezései szerint helyettesíti a polgármestert.

(2) Vezeti a képviselő-testület ülését, ha a napirend, illetve az eldöntendő kérdés a polgármestert személyesen érinti, és annak tárgyalásában a polgármester nem vehet részt, vagy nem kíván részt venni.

(3)[29] Az alpolgármester hetente pénteki napon 730-930 óra között fogadóórát tart a városháza erre a célra rendelkezésére bocsátott irodahelyiségében. Munkarendjét a polgármester az általa meghatározott feladatok ellátásához igazodóan állapítja meg.

38. A jegyző

38. § [30] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – helyettesítésüket a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Csoportjának vezetője látja el.

38/A. [31] Az aljegyző

38/A. § [32] Az önkormányzatnál a jegyzőt aljegyző helyettesíti.

39. Az önkormányzati hivatal

39. § (1) A Vésztői Közös Önkormányzati Hivatalt Vésztő Város Önkormányzata és Körösújfalu Község Önkormányzata hozta létre.

(2) Az önkormányzati hivatal Körösújfalu községben állandó jelleggel „Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Körösújfalui Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Körösújfalu községet érintő hatósági, önkormányzati és pénzügyi vonatkozású ügyek helyben történő intézése érdekében. A kirendeltség az önkormányzati hivatal szervezeti egységét képezi.

(3) Az önkormányzati hivatal jogi személy, költségvetési szerv. A hivatal működéséhez szükséges pénzügyi előirányzatokat az alapító önkormányzatok költségvetése határozza meg és biztosítja, a közöttük létrejött megállapodás alapján.

(4)[33] Az önkormányzati hivatal ügyfélfogadása - a körösújfalui kirendeltség kivételével -:

Hétfő: 8.00-12.00 óráig

Kedd: 8.00-12.00 óráig

Szerda. ügyfélfogadás nincs

Csütörtök: 8.00-12.00 óráig

Péntek: 8.00-12.00 óráig

(5) [34] A Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Körösújfalui Kirendeltségének ügyfélfogadási rendjét - Körösújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének egyetértése mellett - az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

40. § Az önkormányzati hivatal a jogszabályokban meghatározott feladatain kívül:

  • a) előkészíti a feladatkörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület döntéseit;
  • b) végrehajtja, illetve szervezi a képviselő-testület és a bizottságok döntéseit;
  • c) megvizsgálja és intézi a képviselők interpellációit;
  • d) ellátja a bizottságok tevékenységével összefüggő ügyviteli feladatokat;
  • e) megbízott ügyintézői tanácskozási joggal kötelesek részt venni a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

41. § Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a hivatal feladatait, a jegyző feladat- és hatásköreit, a hivatal belső szervezeti tagozódását, az egységek által ellátott részletes feladatokat, az egymáshoz való viszonyukat és együttműködésüket, a hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadást, valamint a működéssel, a költségvetéssel kapcsolatos egyéb feladatokat, szabályokat.

39/A. Polgármesteri Kabinet[35]

41/A. § [36]

40. A társulás, együttműködés

42. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 3. számú mellékletben felsorolt társulások tagja.

(2) Az önkormányzat megállapodás alapján együttműködik Igazfalva és Vargyas romániai települések önkormányzataival.

(3)[37]

40/A. A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása[38]

42/A. § [39] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdésben előírt és a Vésztő városban működő német, valamint roma nemzetiségi önkormányzatok részére megállapodás alapján nyújtott működési feltételek:

  • a) az önkormányzat ingyenesen biztosítja mindkét nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az ülések lebonyolításához, a közmeghallgatáshoz szükséges helyiséget igény szerint, havonta legalább 32 órában a Kossuth Lajos u. 62. szám alatti Városháza földszint 7. számú helyiségében,
  • b) az a) pontban biztosított helyiséget terhelő közüzemi költségek viselése,
  • c) a testületek működéséhez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartásának, szakszerű és pontos nyilvántartási rendjét garantáló személyi feltételek biztosítása.
  • d) a testületek működésének és a testületi ülések előkészítése feltételeinek biztosítása (meghívók, előterjesztések postázása, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, feltöltése, hivatalos levelezések előkészítése, postázási feladatok),
  • e) a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési, belső ellenőrzési feladatok ellátását garantáló tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Nyilvántartások elkülönített vezetése,
  • f) személyi és tárgyi feltételek biztosítása a nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, költségvetési beszámolójával, valamint gazdálkodásával kapcsolatos technikai feladatok ellátása érdekében,
  • g) a nemzetiségi önkormányzatok pénzgazdálkodási jogköreinek gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátása feltételeinek biztosítása,
  • h) önkormányzati intézményekben a nemzetiségi önkormányzatok rendezvényeinek ingyenes megszervezése,
  • i) az önkormányzat hivatalos lapjában a nemzetiségi hagyományápolással, kultúrával és nyelvvel kapcsolatos cikkek megjelentetésének biztosítása,
  • j) az önkormányzat honlapján a nemzetiségi önkormányzatok hirdetményei megjelentetésének biztosítása,
  • k) a Vésztői Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a Vésztő, Békési út 52. szám alatti ingatlan ingyenes használatba adása a nemzetiségi feladatok sikeresebb végrehajtása érdekében,
  • l) Vésztő Város Német Nemzetiségi Önkormányzat részére a Vésztő, Kossuth Lajos u. 49-51. szám alatti ingatlan II. emelet 6. számú helyiségének ingyenes használatba adása a nemzetiségi feladatok sikeresebb végrehajtása érdekében.

40/B. Az iratkezelés szervezeti rendje[40]

42/B. § [41] Az iratkezelés szervezeti rendjét a 3. számú függelék szerinti iratkezelési szabályzat tartalmazza

VI. FEJEZET Az önkormányzat gazdasági alapjai

41. Az önkormányzat költségvetése

43. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.

(2) A képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(3) Az éves költségvetést a képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja meg. Az első fordulóban a várhatóan rendelkezésre álló bevételeket, valamint a költségvetés előkészítő szakaszában felvetődött intézményi és egyéb felújítási, fejlesztési (beruházási) igények és szükségletek összesített kiadási előirányzatát veti össze. Forráshiány esetén rangsorolja a kiadási oldal egyes elemeit, felülvizsgálja a bevételi oldal előirányzatait, s meghatározza a költségvetési egyensúly biztosításával kapcsolatos követelményeket.

(4) A költségvetés tárgyalásának második fordulójában fogadja el az éves költségvetést, melyről rendeletet alkot.

(5) A költségvetési és a zárszámadás rendelet-tervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a polgármesterrel közösen terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a képviselő-testület bizottságai is megtárgyalják.

42. Az önkormányzat vagyona

44. § (1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket külön helyi rendelet állapítja meg. E rendelet tartalmazza:

  • a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
  • b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, e vagyontárgyakkal való rendelkezés jogát és feltételeit;

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében - a Mötv. rendelkezései szerint részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban.

43. Az önkormányzati gazdálkodás

45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat intézményei működésükről évente egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

(3)[42] Az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat közreműködésével működő szervezetek felsorolását jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4)[43] A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(5)[44] Az önkormányzat telephelyeit jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza.

46. § (1) A képviselő-testület által létrehozott és működtetett önkormányzati intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetve vonhatja el.

(2) Az önkormányzati intézmény a térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételein felül képződött egyéb bevételeivel szabadon rendelkezik.

44. A belső ellenőrzés

47. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat - ezen belül az önkormányzati intézmények - gazdálkodásának szabályszerűségét, a rendelkezésre álló források szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának ellenőrzését belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzést külső szolgáltató bevonásával látja el.

VII. FEJEZET Vegyes és záró rendelkezések

45. Helyi népszavazás

48. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhetnek a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, továbbá a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében meghatározottak.

(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.

46. Az önkormányzat érdekképviselete

49. § Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, mely érdekképviseleti szervezetben a polgármester képviseli az önkormányzatot.

47. A rendelet mellékletei és függelékei

50. § (1)[45] Jelen rendelet mellékletei:

  • 1. melléklet: az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti megjelölése;
  • 2. melléklet: a képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke;
  • 3. melléklet: társulások felsorolása;
  • 4. melléklet: az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat közreműködésével működő szervezetek felsorolása;
  • 5. melléklet: vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek;
  • 6. melléklet: az önkormányzat telephelyeinek felsorolása;

(2) Jelen rendelet függelékei:

  • 1. számú függelék: A képviselők névsora és lakcíme;
  • 2. számú függelék: A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsora, lakcíme;

(3) A függelékek adataiban bekövetkező változások átvezetéséről a jegyző a változást követő 2 napon belül gondoskodik.

48. Hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) Jelen rendelet 2014. október 29. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2007. (X. 2.) önkormányzati rendelet.

Karakas Anikó Dr. Petri Béla

polgármester jegyző

1. számú melléklet a 23/2014. (X. 29.) önkormányzati rendelethez[46]

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció szerinti megjelölése

1. Kötelező feladatok

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

045120 Út, autópálya építése

045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

047120 Piac üzemeltetése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

2. Önként vállalt feladatok

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

031030 Közterület rendjének fenntartása

031060 Bűnmegelőzés

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

066010 Zöldterület-kezelés

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072440 Mentés

074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074013 Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

083030 Egyéb kiadói tevékenység

084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

098040 Nemzetközi oktatási együttműködés

104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

107090 Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok

2. számú melléklet a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez[47]

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke;

A

B

Megnevezés

Hatáskör címzettje

1.

1. Behajthatatlan követelés elengedése az önkormányzati hivatalnál 10.000, - Ft egyedi értékhatárig.

Polgármester

2.

2. Behajthatatlan követelés elengedése 10.001 forinttól 50.000 forint egyedi értékhatárig.

Polgármester

3.

3. A közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – egy évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása.

Polgármester

4.

4. A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 100.000, - Ft értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése.

Polgármester

5.

5. A 200.000, - Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítése.

Polgármester

6.

6. Az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése.

Polgármester

7.

7. 1.000.000, - Ft értékhatár alatti, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása.

Polgármester

8.

8. A hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése.

Polgármester

9.

9. Megköti a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket.

Polgármester

10.

10. Megköti a biztosítási szerződéseket.

Polgármester

11.

11. A térítésmentes helyi autóbuszbérlet biztosítása, visszavonása a bérlet értéke visszatérítésének elrendelése

Polgármester

12.

12. Gyermekszületés esetén járó születési támogatás.

Polgármester

13.

13. A települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában történő megállapítása, folyósítása és megtérítése

Polgármester

14.

14. Halálesethez nyújtott települési támogatás megállapítása, folyósítása és megtérítése.

Polgármester

15.

15. Köztemetés elrendelése és a köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése alóli mentesítés, részletekben történő megfizetésének engedélyezése

Polgármester

16.

16. Ivóvízhálózatra történő rákötéshez nyújtott települési támogatás megállapítása, folyósítása és megtérítése

Polgármester

17.

17. Az önkormányzati lakások bérbeadásának joga.

Polgármester

18.

18. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés aláírása, és annak a közbeszerzési szempontrendszert nem érintő módosítása.

Polgármester

19.

19. Közbeszerzés során a jogorvoslati eljárás esetén az észrevételek, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, a bíróságnak címzett dokumentumok aláírása.

Polgármester

20.

20. Közbeszerzés során a jogorvoslati eljárás esetén az önkormányzatot képviselő személy kijelölése és meghatalmazása.

Polgármester

21.

21. Közterület-használat engedélyezése

Polgármester

22.

22. A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó az általános, egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát el nem érő értékű (kis értékű) beszerzések bonyolítása 5 000 eFt értékhatárig.

Polgármester

23.

23. A közlekedés résztvevőinek tájékoztatása a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről;

Polgármester

24.

24. A közúti jelzés rongálásának, beszennyezésének, a közútra került akadály észlelése esetén a közút kezelőjének értesítése;

Polgármester

25.

25. A hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgy vagy berendezés eltávolítása;

Polgármester

26.

26. A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása (elterelése) a közúton folyó munka, a közút álagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt;

Polgármester

27.

27. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban ügyfél;

Polgármester

28.

28. A közút műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatainak, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására s fejlesztésére fordított költségek nyilvántartása;

Polgármester

29.

29. A megrongálódott közút kijavítása, a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása a kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig a forgalomban résztvevők tájékoztatása, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendelése, illetőleg a közút lezárása;

Polgármester

30.

30. Közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladék elhelyezés esetén a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult külön jogszabályban meghatározott hatóság értesítése;

Polgármester

31.

31. A közút meghibásodásából okozott kár polgári jog általános szabályai szerinti eljárások;

Polgármester

32.

32. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési cél igénybevétel) közútkezelői hozzájárulás kiadása;

Polgármester

33.

33. A közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezés, továbbá pótdíj fizetésére kötelezés;

Polgármester

34.

34. A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele, valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos feladatok;

Polgármester

35.

35. A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díj;

Polgármester

36.

36. Útcsatlakozás létesítésével, felújításával, korszerűsítésével, fenntartásával, áthelyezésével, megszüntetésével kapcsolatos közútkezelői feladatok;

Polgármester

37.

37. A közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez szükséges közútkezelői feladatok;

Polgármester

38.

38. Külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéshez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása;

Polgármester

39.

39. Belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához közútkezelői hozzájárulás kiadása;

Polgármester

40.

40. A közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg azon, az alatt vagy felett műtárgy elhelyezésével kapcsolatos közútkezelői feladatok.

Polgármester

41.

41. Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

42.

42. A biztosítási szerződések megkötésének véleményezése.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

43.

43. Önkormányzati vagyon elidegenítésével, használatba vagy bérbe adásával ill. egyéb más módon vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos versenytárgyalás lebonyolítása.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

44.

44. A közterület-használati díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

45.

45. A közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó az általános, egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát el nem érő értékű (kis értékű) beszerzések bonyolítása 5 000 eFt értékhatár felett.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

46.

46. A közbeszerzési eljárások előkészítő feladatait ellátó legalább 3 tagú Előkészítő Munkacsoport tagjainak megválasztása.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

47.

47. Az Előkészítő Munkacsoport által készített közbeszerzési felhívás elfogadása, esetleges módosítása, valamint az előzetes vitarendezés.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

48.

48. A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben meghatározott esetekben dönt az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőkről a polgármester javaslatára.

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

49.

49. Kijelöli a Bírálóbizottság tagjait

Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság

50.

50. Települési támogatás, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás, valamint rendkívüli települési támogatás megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése

Szociális és Karitatív Bizottság

51.

51. Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat lebonyolítása

Szociális és Karitatív Bizottság

52.

52. Családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás megállapítása (szociális földprogram)

Szociális és Karitatív Bizottság

53.

53. A háromezer forint összeget meg nem haladó pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása, folyósítása és megtérítése

Jegyző

54.

54. A gyógyszerutalvány formájában nyújtott települési támogatás megállapítása, megtérítése

Jegyző

55.

55. A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítés

Jegyző

56.

56. A települési közgyógytámogatás megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése

Jegyző

3. számú melléklet a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez[48]

Társulások felsorolása

1. Szeghalom Kistérség többcélú Társulás

2. Dél-kelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH)

3. „Közép-Békési térség” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

4. számú melléklet a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez[49]

Az önkormányzati intézmények, valamint az önkormányzat közreműködésével működő szervezetek felsorolása

Intézmények: Székhely:

Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

Vésztői Városüzemeltetési Iroda 5530 Vésztő, Várkonyi u. 35/1.

Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

Sinka István Művelődési Központ, Népfőiskola és Városi Könyvtár 5530Vésztő, Kossuth L. u. 43-47.

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Múzeum 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

Egyesületek, Alapítványok:

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 1071 Budapest, Damjanich u. 44.

Vasutas Települések Szövetsége 3000 Hatvan, Kossuth tér 2.

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület 5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8.

Vésztőért Közalapítvány 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

Gazdasági Társaság:

Vésztői Városfejlesztő Kft. 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

KBC Békés Megyei Települések Fejlesztéséért Nonprofit Kft. 5630 Békés, Petőfi S. u. 2.

ALFÖLDVÍZ Zrt. 5600 Békéscsaba, Dobozi u. 5.

Sárréti Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

BÉKÉS-MANIFEST Közszolgáltató Nonprofit Kft. 5746 Kunágota, Rákóczi u. 9.

Vésztői Sajtmanufaktúra Kft. 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

Szövetkezet:

Vésztői Szociális Szövetkezet 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 62.

5. számú melléklet a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez[50]

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek:

1. önkormányzati fenntartású intézmény

vezetője kétévente

2. önkormányzati részesedéssel működő

gazdasági társaság ügyvezetője évente

3. önkormányzati részesedéssel működő

gazdasági társaság

felügyelő bizottsági tagja kétévente

4. a képviselő-testület bizottságának

nem képviselő bizottsági tagja évente

5. önkormányzat által alapított közalapítvány

kuratóriumának tagja kétévente

6. számú melléklet a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez[51]

Az önkormányzat telephelyeinek felsorolása

1. ART CAFÉ vendéglátó egység 5530 Vésztő, Kossuth L. u. 43-47.

2. Csolt Büfé vendéglátó egység 5530 Vésztő, 0182 helyrajzi szám

3. Piactér 5530 Vésztő, Wesselényi u. 10-12.

4. Vásártér 5530 Vésztő, 2088 hrsz.

1. számú függelék a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez

A képviselők névsora és lakcíme

A

B

C

Név

Megnevezés

Lakcím

1.

Karakas Anikó

Polgármester

Vésztő, Vasvári u. 10.

2.

Berke Lóránd

Képviselő

Vésztő, Kossuth Lajos u. 108.

3.

Arató Erzsébet[52]

Képviselő

Vésztő, Szemere utca 8.

4.

Dr. Mike László

Képviselő

Vésztő, Kossuth Lajos u. 38.

5.

Kocsis Ádám

Képviselő

Hódmezővásárhely, Vörösmarty utca 28.

6.

Lázár Attila

Képviselő

Vésztő, Kossuth Lajos u. 63/A.

7.

Szabó Gézáné

Képviselő

Vésztő, Várkonyi u. 37.

8.

Szabó Sándor

Képviselő

Vésztő, Szabadság u. 32.

9.

Virágné Rábai Alexandra

Képviselő

Vésztő, Szilér u. 55.

2. számú függelék a 23/2014. (X.29.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsora és lakcíme

A

B

C

Név

Megnevezés

Lakcím

1.

Virágné Rábai Alexandra

Bizottsági elnök

Vésztő, Szilér u. 55.

2.

Lázár Attila

Bizottsági tag

Vésztő, Kossuth Lajos u. 63/A.

3.

Szabó Sándor

Bizottsági tag

Vésztő, Szabadság u. 32.

4.

Arató Erzsébet

Bizottsági tag

Vésztő, Szemere u. 8.

5.

Dr. Sánta Endre

Bizottsági tag

Gyula, T utca 32/A.

6.

Kovács Andor

Bizottsági tag

Vésztő, Szöllőskert u. 4.

7.

Rácz-Popovics Anetta

Bizottsági tag

Vésztő, Damjanich u. 10.

A

B

C

Név

Megnevezés

Lakcím

1.

Szabó Sándor

Bizottsági elnök

Vésztő, Szabadság u. 32.

2.

Berke Lóránd

Bizottsági tag

Vésztő, Kossuth Lajos u. 108.

3.

Lázár Attila

Bizottsági tag

Vésztő, Kossuth Lajos u. 63/A.

4.

Csányi Istvánné

Bizottsági tag

Vésztő, Vörösmarty u, 17.

5.

Csősz Ferenc

Bizottsági tag

Vésztő, Eötvös u. 4/2.

A

B

C

Név

Megnevezés

Lakcím

1.

Kocsis Ádám

Bizottsági elnök

Hódmezővásárhely, Vörösmarty utca 28

2.

Virágné Rábai Alexandra

Bizottsági tag

Vésztő, Szilér u. 55.

3.

Lázár Attila

Bizottsági tag

Vésztő, Kossuth Lajos u. 63/A.

4.

Dajka Ildikó

Bizottsági tag

Vésztő, Kossuth u. 29-33. I. em.8.

5.

Karakasné Komáromi Éva

Bizottsági tag

Vésztő, Berzsenyi u. 4.

A

B

C

Név

Megnevezés

Lakcím

1.

Berke Lóránd

Bizottsági elnök

Vésztő, Kossuth Lajos u. 108.

2.

Kocsis Ádám

Bizottsági tag

Hódmezővásárhely, Vörösmarty utca 28.

3.

Szabó Sándor

Bizottsági tag

Vésztő, Szabadság u. 32.

4.

Kuti István

Bizottsági tag

Vésztő, Berzsenyi u. 8.

5.

Hevérné Kincses Anikó

Bizottsági tag

Vésztő, Eötvös u. 2.


[1] A rendeletet Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. október 28-i ülésén fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 19./2019 (XI.13.) önkormányzati rendelet 1§-a. Hatálytalan 2019. év november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[3] Beiktatta a 18/2018. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. év november hó 15. napjától
[4] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. év január hó 01. napjától.
[5] Módosította a 12/2021. (VII. 01.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. év július hó 02. napjától.
[6] Beiktatta a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[7] Beiktatta a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[8] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 2. §- a. Hatályos 2019. november hó 13 napján 15 óra 05 perctől.
[9] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 3. §- a. Hatályos 2019. november hó 13 napján 15 óra 05 perctől.
[10] Módosította a 15/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2019. év szeptember hó 26. napjától
[11] Módosította a 13/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. év október hó 01. napjától
[12] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[13] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[14] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 4. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[15] Módosította a 21/2016. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év július hó 1. napjától.
[16] Módosította a 21/2016. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2016. év július hó 1. napjától.
[17] Hatályon kívül helyezte a 21/2016. (VI. 30.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan 2016. év július hó 1. napjától.
[18] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[19] Módosította a 10/2016. (II. 25.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2016. év február hó 26. napjától.
[20] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 5. §- a. Hatályos 2019. november hó 13.napján 15 óra 05 perctől.
[21] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától
[22] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 6. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[23] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 6. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[24] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 7. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[25] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 8. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[26] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 9. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[27] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 10. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[28] Módosította a 27/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. év november hó 26. napjától.
[29] Módosította a 19/2019.(XI.13.) számú önkormányzati rendelet 11. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[30] Módosította a 4/2020.(II.27.) számú önkormányzati rendelet 1. §- a. Hatályos 2020. február hó 28. napjától.
[31] Beiktatta a 19/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2019. év november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[32] Beiktatta a 19./2019 (XI.13.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2019. év november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[33] Módosította a 14/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2016. év április hó 29. napjától.
[34] Beiktatta a 14/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2016. év április hó 29. napjától.
[35] Beiktatta a 5/2018. (II. 8.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. év február hó 9. napjától.
[36] Hatályon kívül helyezte a 19/2019 (XI.13.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatálytalan 2019. év november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[37] Hatályon kívül helyezte a 1/2021 (I.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan 2021. év január hó 29. napjától.
[38] Beiktatta a 1/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. év január hó 29. napjától.
[39] Beiktatta a 1/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2021. év január hó 29. napjától.
[40] Beiktatta a 1/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. év január hó 29. napjától.
[41] Beiktatta a 1/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. év január hó 29. napjától.
[42] Módosította a 13/2017. (VI.10.) számú önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[43] Beiktatta a 13/2017. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[44] Beiktatta a 13/2017. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[45] Módosította a 13/2017. (VI.10.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[46] Módosította a 1/2021.(I.28.) számú önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2021. év január hó 29. napjától.
[47] Módosította a 19/2019. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2019. év november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[48] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 17. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[49] Módosította a 19/2019. (XI.13.) számú önkormányzati rendelet 18. §- a. Hatályos 2019. november hó 13. napján 15 óra 05 perctől.
[50] Módosította a 13/2017. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[51] Beiktatta a 13/2017. (VI. 10.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2017. év június hó 11. napjától.
[52] 1/2021.(V.12.) számú HVB határozat alapján mandátumot szerzett. Hatályos 2021. május 12. napjától.