1. § E rendelet célja Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek, valamint a város arculati értékeinek megőrzése érdekében a város Településképi Arculati Kézikönyvében (a továbbiakban: kézikönyv) meghatározott - a városképi értékek megőrzésére és formálására vonatkozó – szempontok alapján történő helyi anyagi és eljárási szabályok megalkotásával a város történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, és minőségi formálása az általános építészeti környezet és kultúra, építészeti kultúra szemléletformáló elemeire figyelemmel.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. ajánló tábla: valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz;
• 2. cég- és címtábla: természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nevét, megnevezését, tevékenységét, jelképét, logóját, címerét vagy közérdekű információt megjelenítő, az épület, vagy ingatlan bejáratánál elhelyezett, a fal síkjához igazodó, egyéb reklámot nem tartalmazó információhordozó;
• 3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 120 cm x 180 cm, látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy legfeljebb 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
• 4. egyéb műszaki berendezés (épületre szerelt műszaki eszköz) különösen az épületgépészeti, hírközlési, biztonságtechnikai, térelhatárolási funkciókat betöltő berendezések, cég- és címtábla, cégér, építési reklámháló, molinó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, hirdetővitrin, és egyéb hirdető eszköz;
• 4a. optikai takarás: az épület építészeti adottságaihoz, karakteréhez igazodó, időtálló anyagból készített olyan homlokzati elem, mely elsősorban klímaberendezés kültéri egysége, vagy egyéb, más gépészeti berendezés, szerelvény takarására szolgál.
• 5. falmező: oszlopok, párkányok, végigmenő tagozatok, kiszögellések, sarkok közötti falsík;
• 6. gazdasági útirányjelző tábla: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyére, telephelyére és fióktelepére vonatkozó útirányt jelző tábla, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet;
• 7. hirdetővitrin: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az üzlet homlokzatára vagy közterületre helyezett, üvegezett felületű, dobozszerű hirdetőeszköz;
• 8. információs célú berendezésnek minősül a totemoszlop, az ajánló tábla és az önállóan elhelyezett (saját lábakon álló) CityLight formátumú eszköz, a CityBoard formátumú eszköz, az útbaigazító tábla és a hirdető vitrin;
• 9. kirakat: az üzlet helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző vagy közterületről látható, üvegezett felületű homlokzatrész;
• 10. más célú berendezésnek minősül az utasvárónak, kioszknak, közművelődési célú hirdetőoszlopnak és információs célú berendezésnek nem minősülő utcabútor (pl. pad, telefonfülke, korlát, rácsozat, közmű szerelvények, trafó állomás, hírközlési építmények, gázfogadó állomás);
• 11. molinó: falra vagy más tartószerkezetre rögzített, nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező hirdetőeszköz;
• 11a. épület fő homlokzati falsíkja: az épület közterület felé néző homlokzatainak falsíkja
• 12. totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozóeszköz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla;
• 13. útbaigazító tábla: olyan információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi szolgáltatásról tájékoztatás, információ vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
• 14. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magassági méretig terjedő, egy, aszimmetrikusan elhelyezett lábon álló berendezés, amelynek reklám közzétételre alkalmas mérete 7-9 négyzetméter, amely látható, papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

3. § (1) A város épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk, bemutatásuk és megőrzésük közérdek.

(2) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.

(3) A helyi védelem a város közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlése épített környezetének értékeként védetté nyilvánít.

(4) Helyi értékvédelem feladata

• a) a városkép védelme,
• b) a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
• c) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,
• d) a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása és
• e) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.

4. § (1) A helyi védelem területi védelem (HT) vagy egyedi védelem (HE) lehet.

(2) E rendelet területi védelmet állapít meg az 1. melléklet szerint meghatározott területekre.

(3) E rendelet egyedi védelmet állapít meg a 2. mellékletben felsorolt építményekre, építményrészletekre, képzőművészeti alkotásokra és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére.

5. § (1) Az önkormányzati főépítész a településképi intézkedései során folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi védelem alá helyezés lehetőségét az arra érdemes településképi területek és elemek vonatkozásában.

(2) Az értékek feltárását bárki kezdeményezheti, a feltáráshoz anyagi támogatás biztosítható.

(3) A helyi építészeti örökség számbavétele során az e rendeletben kitűzött célok figyelembe vételével kell eljárni.

(4) A jegyző az önkormányzati főépítész útján a 6. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéseket összegyűjti, rendszerezi, értékeli és javaslatát a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elé terjeszti döntésre.

(5) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) felsorolt szempontokon túl a nyilvántartás tartalmazza a védelem alá helyezési, illetőleg megszüntetési eljárás során keletkezett valamennyi iratot, valamint a közgyűlési előterjesztést, és a védelmet elrendelő és/vagy megszüntető közgyűlési rendeletet.

(6) A nyilvántartásba bárki betekinthet, naprakész vezetéséről a jegyző az önkormányzati főépítész útján gondoskodik.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításra hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,
• b) a védelem rövid indokolását,
• c) a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, a tulajdonos adatait),
• d) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat a jegyző is elkészíttetheti, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát),
• e) a védendő terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
• f) a védendő érték fényképét,
• g) valamint a kezdeményező nevét és címét.

(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le.

(4) Az eljárással felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni. Az Önkormányzat helyi védelmet elrendelő döntését követő 15 napon belül a megelőlegezett költségeket a kezdeményező részére vissza kell téríteni.

(5) A helyi védetté nyilvánítást megelőzően az önkormányzati főépítész értékvizsgálatot végez(tet) a védendő érték jellegétől függően, a megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(6) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a (2) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.

(7) A helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell az alábbiak szerint:

• a) helyi egyedi védelemmel érintett elemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni,
• b) helyi területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az értesítés hirdetmény útján történik.

(8) A helyi védetté nyilvánítást kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását.

7. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az Önkormányzat 10. § szerinti támogatását.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.

8. § (1) A helyi védettség megszüntetésére hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a jegyzőhöz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.

(3) A megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,
• b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,
• c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, a tulajdonos adatait), terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
• d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,
• e) valamint a kezdeményező nevét és címét.

(4) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le a kezdeményező költségére.

(5) A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezését követően az önkormányzati főépítész értékvizsgálatot végez(tet) a kezdeményezéssel érintett védett érték jellegétől függően, megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.

(6) A helyi védettség megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell a 6. § (7) bekezdésében foglaltak szerint.

(7) A helyi védettség megszüntetését kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalását.

(8) A helyi védettséget megszüntetni akkor lehet, ha azt az értékvizsgálati szakértői vélemény alátámasztja.

(9) A jegyző a Közgyűlés döntésétől számított 15 napon belül kezdeményezi a helyi védettség jogi jellegének ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa köteles a jó műszaki állapot fenntartásának kötelezettségén belül a védett értéket megőrizni, illetve rongálódás esetén azt helyreállítani.

(2) A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.

(4) Funkcióváltás esetén is meg kell őrizni a helyi védelem alapját képező értéket.

(5) A tulajdonos köteles megóvni az épület alkotórészeit, különösen a kapuzatot, a nyílászárót, a vasalatot, az épületornamentikát, a faragványt, az anyaghasználatot, az ipar- és képzőművészeti alkotást, a vakolatarchitektúrát.

10. § Az Önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság által kiírt pályázat alapján a polgármester dönt.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket meg kell jelölni. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi egyedi védelem tényét és elrendelésének időpontját. („Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum (év)”)

(2) A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

12. § (1) Jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó szempontok, valamint településszerkezeti adottságok alapján meghatározott településképi szempontból meghatározó területek

• a) a város történelmi településszerkezetét alkotó városközponti, belvárosi cívis építészeti karakterrel jelölt területek,
• b) a taksástelkes, belső és külső kertségi, valamint a villanegyedi építészeti karakterrel jelölt területek,
• c) a lakótelepi „egyéb” építészeti karakterrel jelölt területek,
• d) a belterületi és a belterülethez kapcsolódó gazdasági és intézményterületek, valamint
• e) a város bevezető fő közlekedési útjai mentén lévő 100-100 méter széles területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek rajzi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.

13. § A műemléki értéken és a műemléki környezet területén az egyéb jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a műemléki érték és a műemléki környezet megjelenését befolyásoló beavatkozást vagy azok bármely alkotóelemét érintő átalakítást az önkormányzati főépítész településképi véleményezési eljárás keretében előzetesen véleményez.

14. § Területi építészeti településképi követelmények:

• a) az adott terület beépítésének, tetőidomainak vizsgálatát el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az egy adott útszakasz érintett ingatlana mindkét oldalán utcaképi egységet képező 3-3 telek bevonásával és a szemközti oldal ezzel megegyező kiterjedésű figyelembe vételével,
• b) átépítés esetén a helyi védelem alapjául szolgáló értékeket meg kell őrizni és a településrész karakteréhez illő használatot kell megvalósítani,
• c) az érintett terület jellegét és a közterületen elhelyezkedő elemet meg kell óvni, fenn kell tartani,
• d) érintett területeken a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, (utcai) légtérarányait, a helyi egyedi védelemmel érintett elemein a város jellegzetes építészeti hangulatát meg kell őrizni.

15. § Egyedi építészeti településképi követelmények:

• a) új beépítés esetén az adott környezet feltárt értékeit – az ahhoz illeszkedő egyedi minőségi építészeti megoldással – kell figyelembe venni,
• b) építési tevékenység esetén az adott utcaszakasz épületeinek összehangolt karakteri jellemzőjét tartalmazó tervet kell készíteni az adott ingatlan mindkét oldalán utcaképi egységet képező 3-3 telek bevonásával és a szemközti oldal ezzel megegyező kiterjedésű figyelembe vételével,
• c) az épület felújítása, átalakítása, bővítése, átépítése, valamint funkcióváltás esetén a helyi értékvédelem alapját képező érték nem változtatható meg,
• d) az érték védelmét a védelem alapjául szolgáló részletek megtartásával, elsődlegesen az eredeti anyagok felújításával, valamint azok ismételt felhasználásával kell szolgálni,
• e) új elem megalkotása során a már meglévőhöz illeszkedő, arra utaló építészeti megoldásokat kell anyaghasználatban, tömegformálásban, homlokzati megjelenésben alkalmazni,
• f) megfelelően alkalmazni kell a 17. § (2) és bekezdésben foglaltakat.

16. § Területi építészeti településképi követelmények:

• a) meg kell őrizni az eredeti karaktert, egységes arculatot,
• b) az érintett terület beépítésének, tetőidomainak vizsgálatát a városképpel való összhang és építészeti egység érdekében el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az érintett ingatlan mindkét oldalán 2-2 telek mélységig,
• c) átépítés esetén a terület jellegéhez, a településrész karakteréhez illő funkciót kell megvalósítani,
• d) figyelemmel kell lenni az adott elemek megóvására, fenntartására,
• e) kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetési egység előtti zöldterületet várakozási, parkolási célú használatához a közterület tulajdonosának hozzájárulását be kell szerezni,
• f) érintett területeken a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, (utcai) légtérarányait, a helyi egyedi védelemmel érintett elemein a város jellegzetes építészeti hangulatát meg kell őrizni.

17. § (1) Egyedi építészeti településképi követelmények a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében:

• a) klímaberendezés kültéri egysége, illetve szerelvénye az épület homlokzatán, illetve egyéb elemein történő elhelyezésére az alábbiak figyelembe vételével kerülhet sor:
• aa) klímaberendezés kültéri egységének kihelyezése az épület tervezett arculatának megtartása céljából, városképvédelmi szempontból abban az esetben megfelelő, amennyiben annak az épület adottságaihoz igazodó, egységes elv alapján kidolgozott optikai takarása megoldásra kerül,
• ab) a klímaberendezés optikai takarási rendszere egy ütemben valósítható meg és kivitelezhető, függetlenül attól, hogy van-e benne kültéri egység vagy sem,
• ac) az erkélyre, loggiára klímaberendezés kültéri egységét csak úgy lehet kihelyezni, hogy az a közterületről ne legyen látható vagy úgy, hogy az az épület erkélyén vagy a loggia falán befordulva kerüljön kihelyezésre, anélkül hogy a fő homlokzati falsíkból kiállna,
• b) a homlokzatot átalakítani (megjelenését megváltoztatni), erkélyt, teraszt, loggiát lehatárolni az ezt igazoló tervdokumentáció és a tulajdonos(ok)nak az ezen tevékenység(ek)hez való – külön jogszabály szerint meghozott – hozzájáruló döntésének becsatolása mellett, továbbá az egységes építészeti megjelenés biztosításával, a hatályos jogszabályi előírások figyelembevétele mellett lehet,
• c) erkélyt, loggiát lehatárolni vagy azokon rácsozatot el-, illetve visszahelyezni csak az épület egy adott rendeltetési egységére (homlokzatrészére) vonatkozóan nem lehet, kizárólag az épület építészeti egységeként értelmezhető homlokzatrészére (azaz az érintett épületszint vízszintes valamennyi erkélyére, vagy a függőlegesen egy sávba eső erkélyekre) kiterjedően, az építész tervező által megtervezetten, illetve az épület anyaghasználatához és az építészeti arculatához illeszkedő módon, egységes szín-, és anyaghasználat esetén lehet,
• d) épületen szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
• e) a homlokzatképzésre, színezésre vonatkozó követelmények:
  • ea) az egyes épületek színezésénél a városképpel való összhang és az építészeti egység érdekében a homlokzat teljes falfelületén telített élénk és neon színek nem alkalmazhatók,
  • eb) telepszerű, iparosított technológiával épült lakóépületek homlokzati színezésénél épületenként színdinamikai terv alapján meghatározott szín(ek) alkalmazható(k), amiből a falmezőt csak törtszínek (Coloroid, RAL, Pantone stb. színskálán megjelölt telítetlen és világos színekből kevert színezés) alkalmazásával lehet megvalósítani,
  • ec) homlokzati tagozat és lábazat más telítettségű színekkel is festhető, vakolható,
  • ed) az „Ln”, „Lk” és „Vt” építési övezetbe tartozó lakótelepeken lévő épületeknél és épülettömböknél a homlokzatok kialakítása során tört színt kell alkalmazni,
  • ee) a homlokzatok részleges felújítását, állagmegóvását érintő munkálatok azonos vagy ismétlődő homlokzati elemek teljes felületén végezhetőek, illetőleg akkor, ha az a földszint vagy a lábazat egységes felújítását, állagmegóvását célozza,
  • ef) amennyiben az épület magastetővel létesült, úgy a tetőzetet érintő felújítás is csak egy ütemben végezhető,
• f) utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem,
• g) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak a homlokzat egészével összhangban lehetséges, egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása, színe, anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, nyílásméretektől, osztásrendszertől, azok színétől, anyaghasználatától,
• h) új elem megalkotása során a már meglévőhöz illeszkedő tömegformálású, anyaghasználatú építészeti megoldásokat lehet alkalmazni.
• i) a rendeltetési egységek nyílászáró szerkezetein
  • ia) csak céglogó és cégnév helyezhető el,
  • ib) a matricázás a felület legfeljebb 10 %-ában megengedett, ezen mértéket csak betekintésgátló, opálfólia, vagyonvédelmi fólia, illetve szépia, vagy monochrom színhasználatú fóliázás alkalmazása esetén lehet meghaladni,
• j) a rendeltetési egység kirakatában, üvegfelületein, és azok mögött futófény típusú berendezés a kirakat üvegezett felületének legfeljebb 5% mértékéig helyezhető el.

(2) Egyedi építészeti településképi követelmények vendéglátóipari terasz kialakítása esetében:

• a) épület homlokzati síkjára rögzített, kiálló, kitekerhető árnyékoló szerkezetet a homlokzat tagolásának, építészeti viszonyrendszere egységes kialakításának figyelembe vételével lehet elhelyezni,
• b) árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén színű, vászon borítású napernyő használható,
• c) cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni,
• d) az árnyékoló szerkezetek nem egészíthetőek ki, építhetőek össze szélfogóval, oldalfallal,
• e) dobogót kialakítani csak indokolt esetben (különösen: szintkülönbség áthidalása, növényzet feletti áthidalás) lehet,
• f) téliesített terasz csak kioszk-jellegűen, áttetsző szerkezeti lehatárolással, épülethez közvetlenül nem csatlakozva létesíthető,
• g) műnövényeket térelhatárolásra, dekorációs célra használni nem lehet,
• h) csak egységes arculatú növényültető ládák kerülhetnek elhelyezésre,
• i) a terasz területén legfeljebb 1 darab ajánló tábla helyezhető el.

(3) Egyedi építészeti településképi követelmények az egy és két rendeltetési egységet magába foglaló épületek esetében:

• a) a tervezett beavatkozás során be kell venni az épület egységes formavilágát, anyaghasználatát, tömegformálását, valamint a környezetbe való illeszkedését,
• b) a tetőzetek tervezett felújítása során figyelembe kell venni a tetőforma jellegének megtartását,
• c) az épület utcai homlokzatán épületgépészeti szerelvény (pl. klímaberendezés kültéri egysége, folyadékhűtő) nem helyezhető el,
• d) a két rendeltetési egységet magába foglaló épület homlokzati hőszigetelését, színezését egymással összhangban, harmonizálva kell megoldani.
• e) klímaberendezés kültéri egységének, illetve szerelvényének az épület nem utcai homlokzatán, illetve egyéb elemein történő elhelyezésére az alábbiak figyelembe vételével kerülhet sor:
  • ea) közterületről, közlekedési célú területről látható épületrészen a klímaberendezés kültéri egységét kizárólag az épület építészeti adottságaihoz igazodó optikai takarással lehet elhelyezni,
  • eb) az erkélyre, loggiára klímaberendezés kültéri egységét úgy lehet kihelyezni, hogy az a közterületről ne legyen látható és a fő homlokzati falsíkból ne álljon ki, kivéve, ha az az épület erkélyén belül, vagy a loggia falán befordulva kerül kihelyezésre.

(4) A Nagykörút által határolt területen belül lévő ingatlanok esetén az épületek tető-hajlásszöge legfeljebb 40⁰-os lehet.

18. § (1) A közterületen – az utasváróban, vagy annak részeként elhelyezésre kerülő CityLight formátumú eszköz kivételével – reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy további reklámhordozó az utasvárók területétől számított harminc méteren belül, valamint egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésre, más célú berendezésre, közművelődési célú hirdetőoszlopra, továbbá az építési reklámhálóra.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően CityBoard formátumú eszköz a közterület alábbi részein helyezhető el úgy, hogy a reklámhordozók közötti távolság az adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán a száz métert haladja meg:

• a) a 35. sz. főút keleti oldalán a 35. sz. főút és a vasúti szintbeli csomópontjától a Fülehalmi utcai csomópontig tartó útszakaszon;
• b) a 35. sz. főút nyugati oldalán a 35. sz főút és a vasúti szintbeli csomópontjától a Tücsök utcai csomópontig tartó útszakaszon;
• c) a 471. sz. főút mentén a Körösi Csoma utcai csomóponttól a Simon István utcai csomópontig tartó útszakasz mindkét oldalán;
• d) a 48. sz. főút (Vámospércsi út) északi oldalán a Veres Péter utcai csomóponttól a Zúzmara utcai csomópontig tartó útszakaszon;
• e) a 47. sz. főút (Mikepércsi út) nyugati oldalán a Somlyai úti csomóponttól a Hosszúpályi úti csomópontig tartó útszakaszon;
• f) a 47. sz. főút (Mikepércsi út) keleti oldalán a Somlyai úti csomóponttól az Ozmán utcai csomópontig tartó útszakaszon;
• g) a 4. sz. főút északi oldalán a Határ úti csomóponttól a belterületi határig tartó szakaszon;
• h) a 4. sz. főút északi oldalán a 15850/3, 15850/4 hrsz-ú útcsatlakozástól az István úti csomópontig tartó útszakaszon;
• i) a Kishegyesi út északi oldalán az M35 autópályától a 17142/8 hrsz-ú út csomópontjáig tartó útszakaszon;
• j) a 33. sz. főút északi oldalán a Domokos Márton úti csomóponttól a belterületi határig;
• k) a 33. sz. főút déli oldalán a Kishatár úti csomóponttól a Köntösgát sori csomópontjáig tartó útszakaszon;
• l) a 4. sz. főút északi oldalán a Hadházi úttól a Kurta utcáig terjedő útszakaszon;
• m) a 4. sz. főút északi oldalán a Baksay Sándor utcától a Zákány utcáig terjedő útszakaszon;
• n) a Faraktár utca, és a Mák utca folytatásaként jelölt, 1300/12 hrsz-ú önkormányzati út csomópontjától mért 150 méteres körív területén belül;
• o) a Petőfi tér 4. sz. főúttól délre eső szakaszán;
• p) Segner tér területe;
• q) a Füredi út és a Böszörményi út csomópontjától számított 150 méteres körív területén belül;
• r) a Doberdó utca és a Böszörményi út csomópontjától mért 150 méteres körív területén belül.

(2) Az utasvárón történő reklámozás:

• a) utasváró tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el,
• b) egy adott utasváróban – annak méretétől függetlenül – legfeljebb 2 darab, 2 oldalas CityLight formátumú eszköz alakítható ki, melyek az utasváró oldalsó vagy hátulsó részen helyezhetőek el,
• c) reklám kizárólag zárt reklámhordozóban helyezhető el,
• d) megvilágításra kizárólag belső fényforrás használható, amely nem lehet villogó vagy káprázást okozó, illetve olyan berendezés, amely elhelyezése, kialakítása révén a közúton közlekedőket vakíthatja,
• e) a reklámhordozó kialakítása csak az utasváró méretének, anyag- és színhasználatának figyelembevételével történhet.

(3) Kioszkon legfeljebb 2 darab 60 x 100 cm méretű reklámhordozó helyezhető el, felületenként
1-1 db, egymáshoz rendezett viszonyban, cserélhető felülettel.

(4) Építési reklámháló helyezhető ki az építményen vagy építési állványzatán az építési tevékenység idejére, de legfeljebb az építési tevékenység megkezdésétől számított 2 évig azzal, hogy az építési tevékenység megkezdését építésinapló-bejegyzéssel kell igazolni. A reklámháló illusztrálhatja a mögötte lévő épület homlokzatát.

(5) Más célú berendezésen reklámozási tevékenység nem végezhető.

19. § A reklámozásra vonatkozó közös szabályok:

• a) reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé, gyűrött, hajlott reklámot reklámhordozón elhelyezni nem lehet,
• b)
• c) a reklámhordozó az érintett területen meglévő épített és természetes környezet adottságaihoz igazodó lehet,
• d)
• e)
• f)
• g) a reklámhordozó ipari technológiával készült, fém tartószerkezetű lehet.

20. § (1) A polgármester bármely, a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.

(2) Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melyhez mellékelni kell legalább az eltérést bemutató helyszínrajzot és a színes, környezetbe illesztett látványtervet.

(3) A polgármester döntését az Önkormányzat a honlapján közzéteszi.

21. § (1) Egyéb műszaki berendezéssel épület nyílászáró szerkezete, párkánya, korlátja és egyéb meghatározó építészeti eleme még részben sem takarható el.

(2) Épület homlokzatán, jellemzően az épület földszinti részén rendeltetési egységenként legfeljebb 3 darab cég- és címtábla vagy cégér helyezhető el.

(3) Amennyiben a cég- és címtábla, a cím- és cégfelirat, a cégér világító típusú (akár önálló fényforrással, akár külső-, vagy belső fényforrással rendelkezik), úgy az vagy annak anyagaként használt szerkezete, eleme nem vibrálhat, nem villoghat, nem lehet káprázást okozó és nem lehet futófény.

22. § (1) A város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület az út és a járda közötti közterület közlekedésre igénybe nem vett része.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem vehetők igénybe:

• a) műemléki környezet,
• b) Natura 2000 területe,
• c) műemléki és helyi védelem alatt álló épület,
• d) beépítésre újonnan bevont területek.

(3) A területi védelemmel érintett területen a sajátos építmény, műtárgy három homlokzati elemét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen növényzet telepítésére.

(4) Elektromos transzformátort csak épületen belül vagy süllyesztett kivitelben lehet elhelyezni

• a) a nagyvárosias lakózóna (Ln) építési övezetbe tartozó területeken,
• b) Kartács utca – 22231 hrsz-ú erdő – Móricz Zsigmond körút – Benczúr Gyula utca – Hadházi utca – Zákány utca – Kassai út – Laktanya utca – Táncsics Mihály utca – Lugossy utca – Hadházi út – Nyíl utca – Simonyi út - Poroszlay út – Nagy Lajos király tér – Egyetem sugárút – Komlóssy utca – Dóczy József utca által határolt területen,
• c) a 11. mellékletben kijelölt területen.

(5) Településképi szempontból meghatározó területen

• a) szabadvezetékes hálózat létesítése esetén a villamos energia elosztó-, a közvilágítási- és elektronikus hírközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni,
• b) a szabadvezetékes hálózatokkal rendelkező területeken az egyes ingatlanok új bekötését földkábeles csatlakozással kell kiépíteni,
• c) ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

23. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács szakmai tanácsadó testületként működik, elnöke az önkormányzati főépítész.

(3) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.

(4) Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára legfeljebb négy évre a polgármester bízhat meg, e megbízást bármikor visszavonhatja. Ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, a polgármester a megbízást haladéktalanul visszavonja.

(5) A Tervtanács ülése 5 taggal, köztük az elnökkel vagy helyettesével határozatképes.

(6) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze. A Tervtanács többségi szavazással hozza meg a véleményt.

(7) A Tervtanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok és a jegyzőkönyvvezető hitelesítenek.

(8) A Tervtanács tagjait, elnökét részvétel esetén az önkormányzati köztisztviselői illetményalap 150%-ának megfelelő összegű tiszteletdíj illeti meg. Nem jár tiszteletdíj a Tervtanács köztisztviselő elnökének, tagjának.

(9) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait – ideértve az elnök és a tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályozást is – a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el.

(10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes.

(11) A Tervtanács a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben alakít ki szakmai véleményt, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz.

(12) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

24. § (1)^[1] A polgármester a településképi véleményezési eljárás keretében településképi véleményt alkot, mely a 4. melléklet I. pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész, a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben a Tervtanács szakmai véleményén alapul.

(2) A településképi véleményezési eljárás a 6. melléklet szerinti formanyomtatvány benyújtásával indítható.

(3) A településképi vélemény kialakítása során – a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakon túl – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
• b) a védendő (megmaradó) adottságoknak való megfelelőség,
• c) a tervezett, távlati adottságoknak való megfelelőség,
• d) vertikális megfelelőség,
• e) területfelhasználás megfelelősége,
• f) a telepítéssel kapcsolatosan a telek beépítési módjának vizsgálata során
  • fa) az esetleges távlati ütemezés lehetőségét,
  • fb) a környezetbe való illeszkedést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével, valamint
  • fc) a helyi védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését,
• g) az építészeti összhang vizsgálata az alaprajzi elrendezés és a homlokzat, továbbá az alaprajzi elrendezés, a funkció és az építészeti tömeg között,
• h) az épület külső megjelenésével (homlokzat, tetőforma) kapcsolatos vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információhordozók megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, továbbá a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható épületgépészeti vagy közmű megoldásokat,
• i) az ingatlan közterületi kapcsolatának vizsgálata a tekintetben, hogy a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetve érintő beavatkozásokra, továbbá biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára,
• j) a településképi követelményeknek való megfelelés vizsgálata,
• k) településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások érvényesülésének vizsgálata.

25. § (1)^[2] ) A jegyző településképi bejelentési eljárást folytat le

• a) közterületen és közterületről látható magánterületen történő
  • aa) valamennyi reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése esetén, továbbá
  • ab) az e rendeletben meghatározott területi védelemmel érintett területen, a helyi egyedi védelemmel érintett elemen (annak területén), illetőleg a településképi szempontból meghatározó területen építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött – az 5. mellékletben meghatározott – építési tevékenységek tekintetében,
• b) az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások, illetve ezzel összefüggésben az egyes, önálló rendeltetési egységek használati módjának megváltoztatása és funkciójának pontosítása esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárás

• a) építési tevékenység esetén a 7. melléklet,
• b) reklám közzététele, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, létesítése estén a 8. melléklet,
• c) rendeltetésmódosítás esetén a 10. melléklet

szerinti formanyomtatvány benyújtásával – a tulajdonos(ok) teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulásával – indítható.

(3) A bejelentéshez tartozó építészeti műszaki tervnek – tárgyának megfelelően – a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdése alapján tartalmaznia kell legalább:

• a) reklám közzététele, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, létesítése esetén:
  • aa) műszaki leírást a telepítésről; ingatlan adatait; ingatlan, vagy épület védettségi minősítését; tervezett reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés anyagát, méretét, színét, kialakításának módját, elhelyezéssel érintett felület leírását, felelős tervező (amennyiben szükséges) nyilatkozatát a jogszabályoknak való megfelelősségről,
  • ab) reklám, reklámhordozó, illetve a reklámhordozót tartó berendezés tervét – annak befoglaló méreteinek, kialakításának, anyagának, rögzítésének a reklám elhelyezésével érintett felületen történő ábrázolása, továbbá a reklámelhelyezéssel érintett építmény homlokzatának ábrázolása a meglévő adottságok feltüntetésével,
  • ac) a közterület burkolatának, műtárgyainak, növényzetének, továbbá épület megvilágítása esetén annak bemutatását,
  • ad) utcaképi látványtervet – a környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bemutatásával,
  • ae) fényképet a telepítés helyéről,
  • af) a tervezett állapotról beillesztett látványtervet.
• b) építési tevékenység esetén:
  • ba) műszaki leírást – a tervezett épület, építmény telepítéséről; építészeti kialakításáról; ingatlan adatai; ingatlan, épület védettségi minősítése, beépítettség számítás, építmény- /épület-/ homlokzatmagasság számítás; felelős tervező nyilatkozata a jogszabályoknak való megfelelősségről,
  • bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények, terepviszonyok és égtáj feltüntetésével,
  • bc) alaprajz(ok) – egyezményes és olvasható jelöléssel olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben,
  • bd) homlokzatok, metszetek, utcaképi vázlat/színterv/látványtervet az épület teljes homlokzati felületére kiterjedően,
  • be) zöldfelületi fedettség számítást,
  • bf) a legalább három rendeltetési egységet magába foglaló épületben található erkély, loggia lehatárolása esetén annak megoldását bemutató dokumentációt, valamint az erkély, loggia vagyonvédelmét szolgáló rácsozat ábrázolását, az épület homlokzat felújítását érintő tervdokumentációban, részlettervvel egységesen megtervezetten,
  • bg) utcai kerítés építése esetén az ingatlanon lévő épületről készített fényképet. Amennyiben az ingatlanon épület nem található, de annak építésére vonatkozóan jogerős építési engedély vagy egyéb okirat (egyszerű bejelentés) kiadásra került, illetve eljárás van folyamatban, úgy a tervezett (megvalósulandó) állapotot bemutató látványtervet.
  • bh) klímaberendezés kültéri egységeinek elhelyezése esetén azok optikai takarásának, kialakításának és helyének ábrázolását
• c) rendeltetésmódosítás esetén:
  • ca) Műszaki leírást helyiségek listájával a módosítással érintett helyiségek vonatkozásában; ingatlan adatait; ingatlan, vagy épület védettségi minősítését; meglévő és tervezett rendeltetés feltüntetését; a tervezett rendeltetésmódosítás jár-e a fennálló állapothoz képest nagyobb környezetterheléssel (pl.: zaj-és légszennyezési terheléssel); amennyiben igen, a tárgyi, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítása milyen módon valósítható meg; a lég- és zajszennyezési határértékek feltüntetését; (szükség szerint felelős tervezői) nyilatkozatot a jogszabályoknak – különös tekintettel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek – való megfelelősségről,
  • cb) Helyszínrajzot – szomszédos ingatlanok fő rendeltetéseinek meghatározását; a rendeltetésmódosításból adódóan várható környezetterheléssel (pl. zaj-és légszennyezési terhelés) érintett terület határainak jelölését az érintett és környező ingatlanok tekintetében; a biztosítandó parkolóigény kielégítésének ábrázolását – a meglévő és a többlettigény ábrázolását –; égtáj feltüntetését; rakodás helyét,
  • cc) Alaprajzo(ka)t – meglévő állapot felméréssel történő feltüntetését, illetve a tervezett állapot feltüntetését egyezményes és olvasható jelöléssel, az olvashatósághoz és a megértéshez szükséges léptékben; amennyiben környezetterhelés-csökkentés szükséges, akkor a tervezett csökkentés megoldási lehetőségének ábrázolását,
  • cd) Parkolómérleg számítást – rendeltetésmódosítás előtt és után,
  • ce) Zöldfelületi lefedettség számítását,
  • cf) Meglévő állapot jogszerűségének igazolását (ingatlanra vonatkozóan kiadott jogerős építési-, fennmaradási-, és használatbavételi engedély a hozzá tartozó záradékolt dokumentációval együtt, vagy építési és használatbavételi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés a hozzá tartozó dokumentációval együtt másolati példányban történő csatolása szükséges),
  • cg) Amennyiben a kialakuló rendeltetéshez parkolóhely megváltás szükséges, úgy a többletparkoló igény biztosításához szükséges megállapodást másolati példányban (az önkormányzattal kötött megállapodás).

(4) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az e rendeletben meghatározott településképi követelmények mellett a Kézikönyvben lévő ajánlásokra is tekintettel – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) kialakult település- és telekszerkezeteknek, utcaképnek való megfelelőség,
• b) a védendő (megmaradó) adottságoknak és értékeknek, karaktereknek való megfelelőség,
• c) városképi adottságoknak való megfelelőség,
• d) az épített környezet magassági adottságainak való megfelelőség,
• e) reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés meglévő épített és természetes környezetbe, valamint a településképbe illeszkedése,
• f) építmény homlokzatán elhelyezett – reklámnak, reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem minősülő eszköz, ábrázolás, berendezés építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodása,
• g) egységes épülethomlokzaton (tűzfalon) elhelyezett műszaki eszközök egymással és az építménnyel való összhangja.
• h) rendeltetésmódosítás esetén a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek való megfelelőség.^[28]

(5)^[3] A jegyző a tevékenység tudomásul vételéről határozattal dönt, melynek érvényességi ideje – ha a határozat másképpen nem rendelkezik –

• a) állandó építmény és egyéb műszaki berendezésnek minősülő épületgépészeti, hírközlési, biztonságtechnikai, térelhatárolási funkciókat betöltő berendezések, továbbá rendeltetésmódosítás esetén végleges,
• b) térelhatárolási funkciókat betöltő berendezések esetén végleges,
• c) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
• d) reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés esetén 1 év,
• e) cégér, cég- és címtábla, árnyékoló berendezés, hirdető vitrin, molino, egyéb hirdetőeszköz esetén ameddig a célját nem veszti, de legfeljebb 5 év,
• f) útbaigazító tábla esetén ameddig célját nem veszti de legfeljebb 2 év,

mely a b)–e) pontok esetében – a bejelentő érvényességi idő lejártát megelőző kezdeményezésére – meghosszabbítható, ha a határozat kiadására vonatkozó jogszabályi feltételek változatlanok.

(6)^[4] A jegyzői döntés az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(7)^[5] Amennyiben a jegyző a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül nem dönt a bejelentés tudomásul vételéről, azt – a bejelentésben és annak mellékletében foglalt tevékenységet a becsatolt tervdokumentáció szerinti kivitelezése vonatkozásában – településképi szempontból megadottnak kell tekinteni az (5) bekezdés szerinti időtartamra.

26. § (1)^[6] A jegyző településképi kötelezési eljárást folytat le

• a) a településképi bejelentés elmulasztása,
• b) a bejelentett tevékenység megtiltás ellenére történő folytatása,
• c) a bejelentett és tudomásul vett tevékenység végrehajtásának – reklám, reklámhordozó elhelyezése kivételével – a döntésben foglaltaktól való eltérése,
• d) a helyi védelemmel érintett területen és a településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti településképi követelmények megsértése

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat.

27. § (1)^[7] A jegyző a bejelentés elmulasztása, döntésének – ideértve a 25. § (5) bekezdés szerinti érvényességi idő betartását is – megszegése, a jogszabálysértés megszüntetésére megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlan tulajdonosával szemben településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szab ki.

(2) A bírság kiszabásának esetkörei:

• a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
• c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása.

(3)

(4) A bírságot 15 napon belül az Önkormányzat számlájára kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén azt adók módjára kell behajtani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

28. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

• a) a Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet,
• b) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2005. (IX. 16.) Kr. rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• c) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 52/2005. (XII. 9.) Kr. rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• d) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 41/2007. (X. 1.) rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• e) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2008. (IV. 30.) rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• f) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2009. (VII. 10.) rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• g) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2010. (II. 23.) rendelete Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet módosításáról,
• h) a Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.