Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 21/2017 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 08. 21- 2023. 08. 02Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 21/2017 (XI.30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Jánossomorja város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és a Jánossomorja város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (VI.15.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Első Rész
Általános Előírások
ÁLTALÁNOS Előírások
1. A szabályzat hatálya
1. § (1)1 Jánossomorja Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: Rendelet) mellékletei:
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E Rendelet alkalmazásában:
a) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
b) Hulladékudvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes - hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely.
c) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
d) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
e) Meglévő szabályozási vonal: A szabályozási terven feltüntetett közlekedési célú közterület, vagy zöldterület célú közterület és az egyéb övezeti besorolású terület határvonala.
f) Telekszélesség: a telek előkerti építési határvonal síkjában mért szélessége.
g) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.
h) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
i) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti illetve szántóföldi növényház.
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók:
a) szabályozási vonal, meglévő szabályozási vonal;
b) építési övezet, övezet határa és jele a 9. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével;
c) építési hely;
d) építési vonal;
e) közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része;
f) közműsáv;
g) kötelező megszüntető jel;
h) zártsorúan beépítendő utcaszakasz;
i) szabályozási szélesség és méretezés.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) országhatár
b) közigazgatási határ;
c) védőtávolságok;
d) művi értékvédelem
da) műemlék;
db) műemléki környezet határa;
dc) régészeti lelőhely határa;
e) táj- és természetvédelem
ea) Országos ökológiai hálózat magterület és határa;
eb) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe és határa;
ec) Országos ökológiai hálózat pufferterület és határa;
ed) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület és határa;
ee) természetvédelmi terület határa;
ef) natura2000 terület határa;
eg) helyi jelentőségű védett természeti emlék;
f) egyéb korlátozó tényezők
fa) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;
fb) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa.
fc) bányatelek határa;
fd) elsőrendű árvízvédelmi fővonal;
fe) másodrendű árvízvédelmi fővonal;
ff) árvízvédelmi sáv;
fg) fakadóvíz veszélyes terület.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek javasolt és tájékoztató elemek.
4. § Jelen rendeletben alkalmazott sajátos jogintézmények:
a) beültetési kötelezettség;
b) elővásárlási jog.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A település területén építési tevékenység a természeti, tájképi értékek megóvását biztosító módon végezhető:
a) a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók;
b) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.
(2) A település területén a Natura 2000 terület, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.
(3) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
környezetvédelmi előírások
6. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
4. Árvízvédelem
7. § (1) Árvízvédelmet nyújtó első rendűnek minősített védvonal, a gáttest mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, közmű létesítmény nem helyezhető el.
(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni.
(3) A hullámtéren vízoldali töltésláb vonalától mért 60,0 méteren belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.
5. Védőterületek, védőtávolságok
8. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvíztisztító, szennyvízátemelő
d) hulladéklerakó telep.
(2) A szennyvíztisztító és a szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 11. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Hulladéklerakó telep védőterülete
a) kommunális hulladéklerakó esetén 500 m;
b) inert hulladéklerakó esetén 150 méter.
A védőterületen belül emberi tartózkodás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
6. Telekalakítás
9. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű.
közművek előírásai
7. Általános előírások
10. § (1) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
8. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) Beépítésre nem szánt területen építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő elszállíttatásáig.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken;
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
c) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(4) A település területén a csapadékvizet a szennyvíz elvezető rendszerbe bevezetni tilos.
(5) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye hatóság által egyedileg megállapított és rögzített.
9. Felszíni vízrendezés, csApadékvíz elvezetés
12. § (1) Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartása) céljára:
a) állami kezelésű vízfolyások mentén 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 m-es,
sávot szabadon kell hagyni.
(2) A település területén egyesített víz-szennyvíz hálózat nem létesíthető.
(3) A telken keletkező csapadékvíz elszikkasztását elsősorban telken belül kell megoldani. Amennyiben erre csak részben van lehetőség, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
10. Villamosenergia ellátás
13. § (1) A beépítésre szánt területen új villamosenergia elosztóhálózat építés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közösen igénybevett oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre – közvilágítási igény felmerülése esetén – a közvilágítást szolgáló lámpafejeket is el kell helyezni – földalatti elhelyezés kivételével.
(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadálya esetén az új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, vagy földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével lehet kivitelezni.
11. Megújuló energiahordozó hasznosítás
14. § Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés csak olyan beépítésre szánt gazdasági vagy különleges terület övezetbe létesíthető, amelyben az övezeti előírás megengedi.
12. Földgázellátás
15. § Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.
13. Elektronikus hírközlés
16. § (1) Belterületen újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
17. § (1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet
a) lakó és vegyes területek határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el,
b) egyéb területeken a (2)-(3) bekezdések figyelembe vételével helyezhető el, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(2) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(3) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, víztorony, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
Építés általános szabályai
14. Építés általános feltételei
18. § (1) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő kialakult telek az övezetre előírt egyéb mutatószámok figyelembe vételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, elő-, oldal- és hátsókert méret) betarthatók.
(2) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészére vonatkozóan.
(3) Az építési övezetekben az előírt zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe gyephézagos térburkolat legfeljebb 50%-a számítható be.
(4) A már beépített építési telkek esetében – ahol a szabályozási terv szabályozási vonallal a közlekedési- és közműterület bővítés helybiztosítása céljából telekalakítást jelöl – a telek a telekalakítás megvalósításáig is kialakítottnak tekintendő és az alábbi előírások betartásával beépíthető:
a) a szabályozási vonal és az utcai telekhatár közé eső telekrész a beépítettség számításánál nem vehető figyelembe;
b) az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani.
19. § (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, de vízszintes irányú bővítése, és bontása esetén új építés, csak az övezeti előírásoknak megfelelő telek kialakítását követően lehetséges.
(2) Meglévő épületnek az építési helyen kívül eső része nem bővíthető.
(3)5 A település területén minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi parkolót kell biztosítani.
15. Általános építészeti előírások
20. § (1) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség az övezet telkére meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb +25%-kal haladhatja meg, az egyéb előírások betartása mellett.
(2) Két- vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető.
(3) Az építési övezetekben és övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól számított legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben és övezetben előírt legnagyobb épületmagasság + 3,0 m értéket, kivéve:
a) a (4) bekezdés a) pontban foglaltak esetén,
b) ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.
(4) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) forgási tengelyének magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
(5) Víz- és fürdőmedence az építési helyen kívül az oldalkerti és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m távolságra helyezhető el.
(6)6 Az építési övezetben és övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén,
a) egy oromfal esetén 0,25 m-rel,
b) két vagy több oromfal esetén 0,50 m-rel
túlléphető.”
16. Tereprendezés, kerítés
21. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg együttesen az 1,0 m-t, kivéve az épület megközelítését szolgáló terepbevágást, vagy feltöltést.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje csak úgy változtatható meg, hogy a szomszédos telkek terepszintjéhez igazodjon, illetve attól legfeljebb 0,3 méterrel térhet el. Eltérés esetén a földpart megtámasztását, vagy a rézsű kialakítását úgy kell biztosítani, hogy az a csapadékvíz átfolyását a szomszédos ingatlanokra ne tegye lehetővé.
(3)7 Tereprendezés építési helyen kívül a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének, vagy a terep vízszintessé, és rendezetté tétele érdekében lehetséges.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
22. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,6 m tömör lábazattal. Kivéve zártsorú beépítés esetén, ahol tömör kerítés is létesíthető.
(2)8
(3) Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,0 méteres magassággal építhető.
17. Beépítési mód, építési hely
23. §9 (1) A lakóterület építési övezeteiben az építési hely utcai határvonala egyben az építési vonal, amelyen az utcai telekhatárhoz legközelebb eső fő funkciójú épületet kell elhelyezni. Ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 1 méterrel lehet. Ebben az esetben az eltérésnek megfelelő építési vonalra is a vonatkoznak a további beépítési szabályok. Fekvő telek esetében az előkert mérete 0,5 méterrel csökkenthető. Ebben az esetben az építési vonal is ennek megfelelően változik. További épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. Hátsókertben épület az OTÉK előírásainak megfelelően helyezhető el. Az olyan építési telkek esetében, ahol az utcai és az oldalsó telekhatár egymásra merőleges ott az épület utcai homlokzatának legalább 30 %-nak a meghatározott előkerti építési vonalon kell állnia, a homlokzat többi része az építési vonaltól a telek belseje felé eltérhet, de a közterület felé eltérés nem engedélyezhető. Az ettől eltérő adottságú építési telkek esetében az épületnek legalább egy ponton kell az építési vonalra illeszkednie azzal, hogy az előkertbe az OTÉK 35. § (1) bekezdésében meghatározott épületrészeken kívül egyéb épületrész nem nyúlhat. Ez alól kivételt képez az olyan kialakult beépítés, amikor az épületek az utcában az előkerti építési vonalra kerültek elhelyezésre, utcával párhuzamosan, annak ellenére, hogy nem merőlegesek a telekhatárok. Ilyen esetben a két szomszédos teleken álló épülethez, vagy az utcában kialakult jellemző állapothoz kell igazodni.
(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. A saroktelek hosszabbik oldalán az előkert mérete 3 méterig csökkenthető. Ilyen esetben is alkalmazhatók az építési vonalra vonatkozó egyéb szabályok.
(3) Új épület építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia. A két szomszéd épület, vagy ha nincs szomszédos épület, akkor két legközelebbi épülethez kell igazodni úgy, hogy ezen épületek által meghatározott előkertek között kell az új épületet elhelyezni. Amennyiben az épületek egy építési vonalon helyezkednek el, de változó az előkertek mérete a telkek formája, vagy a nem egyenes utcai telekhatár vonalak miatt (például, tört határvonalú utcai telekhatárok esetén), akkor a kialakult építési vonalat kell tartani.
(4) Amennyiben az előző szabályok szerint az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert 5 m, kivéve ha az építési övezeti előírás másként rendelkezik.
(5) Kertvárosias és falusias lakóterületen a 9. § (10) bekezdése szerint megközelíthető építési telek esetén csak a telek megosztásával érintett ingatlan és a keletkező új telek esetében kell az előkertet biztosítani a szabályzat előírásainak megfelelően. A telekalakítással érintett ingatlannal szomszédos keletkező út melletti telken az előkertet nem kell biztosítani, ilyen esetben az előkert mérete 0.
24. § (1) Újonnan beépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala
a) K-Ny-i fekvésnélaz északi
b) É-D-i telekfekvésnél a keleti
c)10 ÉK- D Ny-i fekvésnél az észak-nyugati
d)11 Ény -Dk-i telekfekvésnél az észak-keleti
irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A többnyire beépült tömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben egy adott telek mindkét oldali telekhatárán épület áll, akkor a telek szabadonálló módon építhető be az OTÉK 36. §-a szerinti telepítési, illetve az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szerinti tűztávolságok megtartásával.
(3)12 Második és további épület az építészeti illeszkedésnek megfelelően az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. Hátsókertben épület az OTÉK előírásainak megfelelően helyezhető el.
(4) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik -
a) 18 méter szélességet meghaladó építési telek esetében az építési övezetben szabályozott épületmagasság, de legalább 5,0 méter;
b) 18 méter szélességet el nem érő építési telek esetében legalább 4,0 méter.
(5)13
(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m - amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(7) Ikres beépítés esetén fennmaradó páratlan telek elsősorban szabadonálló, amennyiben a telekszélesség miatt ez nem lehetséges, oldalhatáron álló módon építhető be az OTÉK 36. §-a szerinti telepítési, illetve az OTSZ szerinti tűztávolságok megtartásával.
25. § (1) Az építési telek hátsókertje az épületmagasság értéke, de legalább 6,0 méter, kivéve
a) ha az építési övezeti előírás másként rendelkezik vagy
b) kertvárosias lakóterület, falusias lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben 3,0 méter, amennyiben az építési telek mélysége nem éri el a 30,0 métert.
(2) Meglévő 18,0 méternél kisebb mélységű telek esetében a hátsókert 3,0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
26. § (1) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(2) Azon építési telkek esetén, ahol az építési hely a szabályozási terven fel van tüntetve, a telek beépítésénél az adott övezet övezeti előírásaiban meghatározott építési helyre vonatkozó előírásokat figyelmen kívül kell hagyni. Épületet a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni.
18. Melléképítmények elhelyezése
27. § (1) Melléképítmény kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. A melléképítmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a fő rendeltetésű épület bruttó alapterületét a terepcsatlakozástól számított legmagasabb pontja pedig az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság + 3,0 m értéket.
(2) Építési helyen kívül melléképítmény az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.
(3) Az építési telek előkertjében melléképítmény nem helyezhető el, kivéve:
a) legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló,
b) legfeljebb 20 m2 alapterületű portaépület gazdasági területeken.
(4) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
28. § (1) Állattartó épület elhelyezése az alábbi övezetekben nem lehetséges:
a) településközpont vegyes terület
b) hétvégi házas üdülőterület
c) kereskedelmi, szolgáltató terület
d) különleges terület
amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(2) Állattartó épület legfeljebb 10m2 nettó alapterülettel és 30 m3 térfogattal építhető kertvárosias, illetve falusias lakóterületen a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(3) Állattartó épület legfeljebb 80 m2nettó alapterülettel és 300 m3 térfogattal építhető:
a) falusias lakóterületen - az (1) bekezdésben meghatározott övezetek határától számított 50 m-es távolságán kívül - az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telek, telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban,
b) az általános mezőgazdasági terület építési övezeteiben.
(3a)14 A (3) bekezdés előírásait rendeltetésváltásnál is figyelembe kell venni.
(4) Állattartó épület méretkorlátozás nélkül, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokkal és feltételekkel építhető ipari terület építési övezeteiben, amennyiben az építési övezet környezetre jelentős hatást gyakorló ipari rendeltetést is tartalmazhat.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
19. Beépítésre szánt terület
29. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Lakóterület
aa) Kertvárosias lakóterület (Lke)
ab) Falusias lakóterület (Lf)
b) Vegyes terület
ba) Településközpont terület (Vt)
c) Gazdasági terület
ca) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
cb) Ipari terület (Gip)
d) Üdülőterület
da) Hétvégiházas terület (Üh)
e) Különleges területek
ea) Sportterület (K-Sp)
eb) Temető területe (K-T)
ec) Szennyvíztisztító terület (K-Szt)
ed) Bánya terület (K-B)
ee) Strand terület (K-Str)
ef) Vasútállomás (K-Vá)
eg) Hulladékkezelő területe (K-Hull)
eh) Szabadidőközpont (K-Szk)
20. Kertvárosias lakóterület
30. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (8) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az Lke1 építési övezet kivételével a (2) bekezdés b)-f) pontok szerinti rendeltetések bármelyike – telkenként legfeljebb 3 darab – kizárólag lakással egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el azzal, hogy az egyéb funkciók összes nettó alapterülete nem haladhatja meg a lakófunkció nettó alapterületét.
(4) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(5) 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(6)15
(7) A közművesítettség mértéke: teljes.
(8) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
(9)16 Kertvárosias lakóterületen a 9. § (10) bekezdése szerint megközelíthető építési telek esetén csak 1 lakást tartalmazó lakóépület, és 1 db, annak kiszolgálását szolgáló mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület helyezhető el.
31. § (1) Lke2 építési övezet építési telkein az elhelyezhető lakások száma legfeljebb négy.
(2) Lke3 építési övezet építési telkein az elhelyezhető lakások száma legfeljebb kettő.
(3) Lke4 építési övezet építési telkein az elhelyezhető lakások száma legfeljebb kettő.
(4) Lke5 építési övezet építési telkein az elhelyezhető lakások száma legfeljebb kettő.
21. Falusias lakóterület
32. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(3) A (2) bekezdés b) – h) pontok szerinti rendeltetések bármelyike – az országos utak menti telkek kivételével – kizárólag lakással egyidejűleg, vagy annak megléte esetén helyezhető el.
(4) Az építési telken legfeljebb két lakás és legfeljebb 3 darab, a (2) bekezdés b) – h) pontok szerinti rendeltetési egység helyezhető el.
(5)17
(6) A közművesítettség mértéke: teljes.
(7) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
(8)18 Falusias lakóterületen a 9. § (10) bekezdése szerint megközelíthető építési telek esetén csak 1 lakást tartalmazó lakóépület, és 1, annak kiszolgálását szolgáló mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület helyezhető el.
22. Településközpont terület
33. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(3) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4)19 A közművesítettség mértéke: teljes.
(5) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
34. § (1) Vt5 építési övezetben, amennyiben az épület a 33. § (2) bekezdés d) - f) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazza, a megengedhető legnagyobb épületmagasság 10,5 méter.
(2) Vt5 építési övezetben legfeljebb 2 lakás helyezhető el.
(3) Vt6 építési övezet építési telkein a beépítési mód
a) zártsorúan beépítendő utcaszakasz esetén zártsorú,
b) egyéb területen oldalhatáron álló.
(4) Vt6 építési övezetben, amennyiben az építési telek az építési övezet zártsorúan beépítendő utcaszakaszon, a Szabadság utcában található, a megengedhető legnagyobb épületmagasság 7,5 méter.
(5) Vt6 építési övezetben oldalhatáros beépítés esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el.
(6) Vt7 építési övezet építési telkein a beépítési mód
a) zártsorúan beépíthető utcaszakasz esetén zártsorú,
b) egyéb területen oldalhatáron álló.
(7) Vt7 építési övezetben oldalhatáros beépítés esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el.
(8) Vt8 építési övezet építési telkein, a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető a kialakult épületmagasság mértékéig.
(9) Vt8 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület mértékétől eltérő építési telkek esetén a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
23. Kereskedelmi, szolgáltató terület
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) üzemanyagtöltő
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) igazgatási, iroda;
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
f) sport
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat
(3) Új lakás legfeljebb a létesített szintterület 20%-án helyezhető el.
(4) Az építési telken közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(5) A közművesítettség mértéke: teljes.
(6) Az építési telken az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól legalább 10,0 m-re helyezhető el, kivéve
a) ha a szomszédos telek ipari terület építési övezetbe tartozik,
b) Gksz2 építési övezet építési telkein,
c) Gksz5 építési övezet építési telkein.
(7) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
36. § Gksz3 építési övezetben az előkert legkisebb mérete 5,0 méter, ami az utcafront legfeljebb 25%-án 0,0 m-re csökkenthető.
24. Ipari terület
37. § (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál. Az ipari terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) egyéb ipari;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
e) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari rendeltetést
f) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési telken az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el, kivéve ha a szomszédos telek
a) kereskedelmi szolgáltató terület építési övezetbe
b) különleges terület – hulladékkezelő terület építési övezetbe
tartozik.
(4) Az építési telken – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(4a)20 Gip7 övezetben siló és egyéb technológiai építmény max .30 m-es magassággal helyezhető el.
(5) Az építési telek hátsó és oldalkerti telekhatára mentén
a) amennyiben nem kerül jelölésre beültetési kötelezettséggel érintett terület vagy
b) ha a szomszédos telek nem tartozik ipari terület építési övezetbe
legalább 6,0 m szelességben többszintes (fa, cserje) takaró növénysávot, az előkertekben díszkertet kell kialakítani.
(6) Az építési telken közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(7) A közművesítettség mértéke: teljes.
(8) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
38. § (1) Gip1 építési övezetben az épület a 37. § (2) bekezdés a) – d) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazhat.
(2) Gip2 építési övezetben az épület a 37. § (2) bekezdés a)-d) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazhat.
(3) Gip3 építési övezetben az épület a 37. § (2) bekezdés a)-c) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazhat.
(4)21 Gip4 építési övezetben az épület a 37. § (2) bekezdés a)- d) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazhat.
25. Hétvégiházas terület
39. § (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A hétvégiházas terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2)-(4) bekezdések tartalmazzák.
(2) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) állatól, állatkifutó;
d) trágyatároló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) A közművesítettség mértéke: teljes.
(4) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
40. § (1) Üh1 építési övezetben az épület az üdülő rendeltetésen túl kizárólag
a) kereskedelmi, szolgáltató;
b) szállás jellegű;
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(2) Üh1 építési övezetben az építési telken legfeljebb öt rendeltetési egység helyezhető el.
(3) Üh2 építési övezetben az épület:
a) üdülő;
b) sport
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(4) Üh2 építési övezetben az épület az utcafronti telekhatártól mért 5,0 és 15,0 méter közötti sávban helyezhető el.
26. Különleges területek
41. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) Sportterület (K-Sp)
b) Temető területe (K-T)
c) Szennyvíztisztító terület (K-Szt)
d) Bánya terület (K-B)
e) Strand terület (K-Str)
f) Vasútállomás (K-Vá)
g) Hulladékkezelő terület (K-Hull)
h) Szabadidőközpont (K-Szk)
(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett – kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
27. Különleges terület – Sportterület
42. § (1) Különleges terület - Sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Sportterület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezéseket a (2)-( 6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület
a) sport;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Sportcsarnok építése esetén a megengedhető legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
(4) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(5) A közművesítettség mértéke: részleges.
(6) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
28. Különleges terület – Temető területe
43. § (1)22 Különleges terület - Temető területe a Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál. A különleges terület - Temető terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület
a) terület fenntartását és őrzését szolgáló;
b) hitéleti;
c) igazgatási;
d) temetkezést kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 méter lehet.
(4) Az építési telken kripta és urnafal elhelyezhető, melynek terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem lehet magasabb a 2. melléklet szerint megállapított épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél.
(5) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) állatól, állatkifutó;
d) trágyatároló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) A közművesítettség mértéke: részleges.
(7) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
29. Különleges terület – Szennyvíztisztító terület
44. § (1) Különleges terület – Szennyvíztisztító terület a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Szennyvíztisztító terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) üzemeltető;
b) technológiai építmény;
c) terület fenntartását és őrzését szolgáló;
d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A közművesítettség mértéke: részleges.
(4) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
30. Különleges terület – Bánya terület
45. § (1) Különleges terület - Bánya terület a Szabályozási terven K-B jellel szabályozott övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez, elsődleges feldolgozásához szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Bánya terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az építési telken csak bányászati munkával összefüggő és az azt kiszolgáló igazgatási és szociális épület helyezhető el.
(3) Az építési telken – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(4) Az építési telken közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(5) A közművesítettség mértéke: részleges.
(6) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
31. Különleges terület – Strand terület
46. § (1) Különleges terület – Strand terület a Szabályozási terven K-St jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Strand terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület
a) strand kiszolgáló létesítményei,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) egyéb közösségi szórakoztató,
d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A közművesítettség mértéke: teljes.
(5) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
32. Különleges terület – Vasútállomás
47. § (1) Különleges terület - Vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Vasútállomás építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület
a) közlekedést kiszolgáló;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
d) egészségügyi, szociális;
e) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) állatól, állatkifutó;
d) trágyatároló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(4) A közművesítettség mértéke: teljes.
(5) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
33. Különleges terület – Hulladékkezelő terület
48. § (1) Különleges terület – Hulladékkezelő terület a Szabályozási terven K-Hull jellel jelölt építési övezet, mely a területen elhelyezett kommunális hulladék feldolgozására, kezelésére, ártalmatlanítására, valamint a személyzet ideiglenes tartózkodására szolgáló épület elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Hulladékkezelő terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület
a) hulladékgazdálkodással összefüggő;
b) igazgatási, iroda;
c) egészségügyi, szociális;
d) településüzemeltetési
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési telken közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(4) A közművesítettség mértéke: részleges.
(5) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
49. § (1) K-Hull1 építési övezet építési telkein új épületet a telekhatártól legalább 15,0 m távolságra helyezhető el.
(2) K-Hull1 építési övezet építési telkén – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(3) K-Hull2 építési övezet építési telkein új épület az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén a telekhatártól legalább 10,0 m távolságra helyezhető el.
(4) K-Hull2 építési övezet építési telkek telekhatára mentén, telken belül legalább 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
(5) K-Hull3 építési övezet építési telkein a hulladékok végleges elhelyezése nem lehet.
(6) K-Hull3 építési övezet építési telkein hulladékudvar, valamint a 48. § (2) bekezdés a) – d) pontok szerinti rendeltetéseket tartalmazhat.
(7) K-Hull3 építési övezet lakóterület felőli telekhatára mentén, telken belül legalább 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
34. Különleges terület – Szabadidőközpont terület
50. § (1) Különleges terület - Szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. A különleges terület – Szabadidőközpont terület építési övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület:
a) turisztikai;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) közösségi szórakoztató, kulturális;
d) oktatási, egészségügyi, szociális;
e) szállás jellegű;
f) lakó;
g) sport
h) lovassport
i) az a)-h) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési telken a (2) bekezdés f) pont szerinti rendeltetés legfeljebb a létesített szintterület 50%-án helyezhető el.
(4) A következő melléképítmények nem helyezhetők el:
a) siló, ömlesztett anyag tároló.
(5) A közművesítettség mértéke: részleges.
(6) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
Beépítésre Nem szánt területek
35. Beépítésre nem szánt területek
51. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
bc) Közjóléti (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (V)
db) Vízbeszerzési terület (Vb)
e) Közlekedési és közműterület
ea) Közúti (KÖu)
eb) Kötöttpályás (KÖk)
36. Zöldterület
52. § (1) Zöldterület, közkert a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A közkert övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.
(2) Épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A telken a zöldterületet legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.
(4) A közművesítettség mértéke: részleges.
(5) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
37. Védelmi rendeltetésű erdőterület
53. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. A védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) bekezdés tartalmazza.
(2) Épület nem helyezhető el.
38. Gazdasági rendeltetésű erdőterület
54. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása. A gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.
(3) Épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület területen.
(4) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
39. Közjóléti rendeltetésű erdőterület
55. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület. A közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Épület
a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó,
b) vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szálláshely szolgáltató,
e) sportoláshoz kapcsolódó,
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület területen.
(4) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
40. Általános mezőgazdasági terület
56. § (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. Az általános mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó általános rendelkezdéseket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) A telken önálló lakás nem helyezhető el.
(3) A telken a terület tulajdonosa, használója és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetés legfeljebb a létesített szintterület 20%-án helyezhető el, de legfeljebb 200 m2 bruttó alapterületen – amennyiben az övezeti előírások megengedik.
(4) A telekhatártól számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.
(5) Mezőgazdasági termeléssel összefüggő technológiai műtárgy esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál magasabb műtárgy is elhelyezhető, terepcsatlakozástól számított legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 15,0 métert.
(6) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
57. § (1) Má-1 övezetben elhelyezett épület kizárólag
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
d) lakás
rendeltetést tartalmazhat.
(2) Má1 övezetben elhelyezett épületek összes bruttó alapterülete telkenként nem haladhatja meg a 2000 m2-t.
(3) Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha
a) a mezőgazdasági birtoktest legkisebb területe: 200.000m2(20 ha);
b) a birtokközpontként beépíthető telek területe 10.000 m2 (1 ha);
c) a birtokközpontként beépíthető telken a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:10%, de legfeljebb 4000 m2.
(4) Má2 övezet a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(5) Má2 övezetben elhelyezett épület kizárólag
a) gyümölcstermesztéshez kapcsolódó;
b) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
c) lakás
rendeltetést tartalmazhat.
(6) Má2 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha
a) a mezőgazdasági birtoktest legkisebb területe: 100.000m2(10 ha);
b) a birtokközpontként beépíthető telek területe 10.000 m2 (1 ha);
c) a birtokközpontként beépíthető telken a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:10%, de legfeljebb 2000 m2.
(7) Má3 övezetben épület nem építhető.
41. Vízgazdálkodási terület
58. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelszín (V)
b) Vízbeszerzési terület (Vb)
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások mellett a külön jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(4) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
59. § (1) A V1 jelű övezet a folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) A V2 jelű övezet az állóvizek medre és parti sávja.
(3) A V3 jelű övezetben elhelyezett épület kizárólag
a) a vízgazdálkodással összefüggő
b) lakás
és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő rendeltetést tartalmazhat.
(4) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
42. Közlekedési területek általános előírásai
60. § (1) Közlekedési terület a következők:
a) Közúti (Köu)
b) Kötöttpályás (Kök)
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és közművek elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. Közhasználat elöl el nem zárt magánút csak közúthoz csatlakoztatható. A közhasználat elől el nem zárt magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
(5) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(6) Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) magassági vonalvezetését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elszikkasztása vagy elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen.
(7) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet táblázata határozza meg.
61. § (1) Közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részén felszíni parkoló legfeljebb a lehatárolás 20%-án létesíthető, gépjármű-közlekedésre alkalmas kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.
(2) Amennyiben az előírt várakozóhelyek egy része telken belül nem biztosítható, úgy.
a) Vt1 építési övezetben az előírt várakozóhelyek 100%-a;
b) Vt2 építési övezetben az előírt várakozóhelyek 100%-a;
c) Vt5 építési övezetben az előírt várakozóhelyek 80%-a;
d) Vt6 építési övezetben zártsorúan beépült építési telkein az előírt várakozóhelyek 100%-a;
e) Vt7 építési övezetben zártsorúan beépült építési telkein az előírt várakozóhelyek 80%-a;
közterületen vagy más telken is kialakítható, amennyiben a telekhatártól számított 500 méteren belül a megfelelő számú parkoló megvalósításának szakmai feltételei biztosítottak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) E rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Jánossomorja város Önkormányzata Képviselő-testületének a 14/2001.(X.18.) rendelettel, a 9/2003.(IX.4.) rendelettel, a 13/2004.(X.28.) rendelettel, a 9/2005.(VI.2.) rendelettel, a 14/2005.(X.5.), az 5/2007.(III.01.), a 12/2007.(VII.25.), a 3/2010.(IV.1.), a 11/2010.(XI.25.) rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 1/2001.(II.22.) rendelete a helyi építési szabályzatról hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Lke1 |
SZ |
30 |
50 |
7,5 |
30 |
2000 |
Lke2 |
SZ |
30 |
50 |
6,5 |
20 |
1000 |
Lke3 |
O |
30 |
60 |
4,5 |
16 |
600 |
Lke4 |
O |
20 |
60 |
4,0 |
15 |
400 |
Lke5 [1] |
Z |
35 |
45 |
6,5 |
10 |
350 |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
O |
30 |
50 |
4,5 |
16 |
700 |
Lf2 |
O |
30 |
50 |
4,5 |
12 |
500 |
Lf3 |
I |
30 |
50 |
4,5 |
12 |
500 |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Vt1 |
O |
40 |
30 |
12,5 |
30 |
2000 |
Vt2 |
O |
50 |
20 |
7,5 |
20 |
700 |
Vt3 |
SZ |
40 |
30 |
7,5 |
25 |
1000 |
Vt4 |
SZ |
30 |
40 |
7,5 |
40 |
3000 |
Vt5 |
Z |
50 |
40 |
6,0 |
40 |
2000 |
Vt6 |
O/Z |
40 |
30 |
6,0 |
12 |
400 |
Vt7 |
O/Z |
40 |
30 |
5,0 |
12 |
400 |
Vt8 |
K |
80/K |
10/K |
K |
- |
K |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz1 |
SZ |
50 |
20 |
12,5 |
50 |
5000 |
Gksz2 |
SZ |
50 |
30 |
7,5 |
40 |
2000 |
Gksz3 |
SZ |
40 |
50 |
7,5 |
50 |
5000 |
Gksz4 |
SZ |
40 |
50 |
7,5 |
30 |
1000 |
Gksz5 |
SZ |
30 |
50 |
6,0 |
50 |
5000 |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Gip1 |
SZ |
50 |
25 |
12,5 |
50 |
15000 |
Gip2 |
SZ |
50 |
30 |
12,5 |
50 |
5000 |
Gip3 |
SZ |
50 |
30 |
12,5 |
50 |
2000 |
Gip4 |
SZ |
50 |
30 |
7,5 |
50 |
5000 |
Gip5 |
SZ |
30 |
30 |
9,0 |
50 |
5000 |
Gip6 |
SZ |
30 |
30 |
6,0 |
50 |
3000 |
Gip7 |
SZ |
50 |
30 |
12,5 |
50 |
5000 |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Üh1 |
SZ |
20 |
60 |
6,0 |
40 |
2.000 |
Üh2 [2] |
SZ |
20 |
60 |
3,6 |
15 |
450 |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható építési telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
K-Sp |
SZ |
10 |
70 |
4,5 |
50 |
10.000 |
K-T |
SZ |
10 |
80 |
4,5 |
50 |
10.000 |
K-Szt |
SZ |
40 |
40 |
7,5 |
50 |
5.000 |
K-B |
SZ |
35 |
40 |
7,5 |
200 |
200.000 |
K-Str |
SZ |
20 |
60 |
6,0 |
50 |
4.000 |
K-Vá |
O |
30 |
40 |
7,5 |
50 |
1.000 |
K-Hull1 |
SZ |
30 |
40 |
12,5 |
100 |
40.000 |
K-Hull2 |
SZ |
10 |
40 |
6,0 |
50 |
10.000 |
K-Hull3 |
SZ |
30 |
40 |
7,5 |
50 |
5.000 |
K-Szk |
SZ |
10 |
60 |
6,0 |
100 |
10.000 |
Övezet jele |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épület legnagyobb bruttó alap-területe (m2) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
A kialakítható és beépíthető építési telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
A kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m2) |
A beépíthető telek megengedett legkisebb területe (m2) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Zkk1 |
3 |
200 |
5,0 |
- |
- |
1000 |
Zkk2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Ev |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Eg |
0,5 |
500 |
5,0 |
- |
- |
20.000 |
Ek1 |
5 |
- |
5,0 |
- |
100.000 |
100.000 |
Ek2 |
5 |
200 |
5,0 |
10.000 |
||
Má1 |
5 |
1000 |
7,5 |
30 |
- |
10.000 |
Má2 |
3 |
1000 |
7,5 |
30 |
50.000 |
|
Má3 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
V1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
V2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
V3 |
10 |
- |
5,0 |
- |
- |
- |
Vb |
10 |
- |
5,0 |
- |
||
Köu |
5 |
- |
5,0 |
- |
||
Kök |
5 |
- |
5,0 |
3. melléklet
Fekvés |
Hrsz. |
Településrendezési cél |
|---|---|---|
Bajcsy-Zsilinszky u. északi oldala |
0158/16; 0158/15; 0158/14; 0158/13; 0158/12; 0158/11 |
Kereskedelmi terület fejlesztése |
Hársfa u.-Bajcsy-Zsilinszky u.-Bartók Béla u. által határolt terület |
0155/10; 0155/11; 0155/12; 0155/13; 0155/14; 0155/16; 0155/17; 0155/18; 0155/19; 0155/20; 0155/21; 0155/23; 0155/31; 0155/32; 0155/33; 0155/34; |
Lakóterület fejlesztése |
Hársfa u.-Bajcsy-Zsilinszky u.-Bartók Béla u. által határolt terület |
0154/10; 0155/1; 0155/2; 0155/6; 0155/8; 0155/25; 0155/26; 0155/27; 0155/28; 0155/29; 0188/30; |
Kereskedelmi terület fejlesztése |
Hársfa u.-Bajcsy-Zsilinszky u.-Bartók Béla u. által határolt terület |
0154/3; 0154/4; 0154/7; 0154/8; 0154/9; |
Ipari terület fejlesztése |
Vasút keleti oldalán, a Hársfa u. mentén |
696/4; 698/1 |
Lakóterület fejlesztése |
Mosonszentjánosi temető mögötti lakóterület |
1422/21 |
Lakóterület fejlesztése |
Dózs György út mögötti,baseball pálya melletti lakóterület |
08/8; 08/10 |
Lakóterület fejlesztése |
Halamoalja u. északi végének keleti oldala |
01087/75; 01087/20; 01087/33; 01087/7; 01087/18; 01087/8; 01087/19; 01087/14; 01087/24;01087/60; 01087/59 |
Lakóterület fejlesztése |
Halamoalja u. északi végének nyugati oldala |
4003; 4004; 4005; 4006; 4007; 4009; 4010; 4012; 4013; 4014; 4015; 4017; 4018; |
Lakóterület fejlesztése |
Iskola u.-Árpád u. által határolt erdő |
1891; 1892; 1893; 1894; 1895; 1898; 1899; 1900; 1901; 1902; 1904; 1903; 1905; 1906; 1907; 1908; 1909; 1911; 1912; 1913; 1914; 1915; 1916; 1917; 1918/1; 1918/2; 1919; 1920; 1921; 1922; 1923; 1924; 1925; 1926; 1927; 1930; 1931; 1932; 1933; 1934; 1935; 1936; 1937; 1939; 1940; 1941; 1942; 1943; 1944; 1945; 1946; 1947/1;1947/2; 1948; 1949; 1950; 1951; 1952; 1953/3 |
Közjóléti erdő kialakítása |
Tarcsai u. északi oldala |
2001/24; 2001/23; 2001/22; 2001/21; 2001/20; 2001/19; 2001/18; 2001/16; |
Lakóterület fejlesztése |
Széchényi u. keleti oldala |
0786/7; 0786/8 |
Lakóterület fejlesztése |
Sipőcz István utca keleti részének a délnyugati és délkeleti oldala |
1686; 1690; 1704; 1705; 1706; 1710; 1711; 1715; 1723; 1729; 1732; 1733/2; 2409/3; 2409/4; 2409/5; 2409/6; 2409/24; |
Lakóterület fejlesztése |
Lovarda u. déli részének nyugati oldala |
224/1; 222/2; 221/2; 220; 217/2; 217/1; 216/2; 211/2; 210/3; 210/2; 210/1; 205; 204; 203/2; 202/2 |
Lakóterület fejlesztése |
Lovarda u. déli részének keleti oldala |
4310; 4311; 4312; 4313; 4314; 4317; 4320; 4321; 4322; 4324; 4325 |
Lakóterület fejlesztése |
Bajcsy.Zsilinszky u. déli oldala, a benzinkúttól nyugatra |
0168/27; 0168/38; 0168/34; 0168/33; 0168/32; 0168/31; 0168/30; |
Kereskedelmi terület fejlesztése |
86. sz. számú főút északi oldala, a Leiertől keletre |
0158/51; 0158/23; 0158/24; 0158/25 0158/26; 0158/27; |
Ipari terület fejlesztése |
86. sz. főút északi oldala, a Dr. Oetkertől nyugatra |
0161/85; 0161/63; 0161/64; 0161/65; 0161/66; 0161/67; 0161/68; 0161/69; 0161/70 |
Ipari terület fejlesztése |
Fekvés |
Hrsz. |
|---|---|
Tarcsai utca melletti ipari területen |
0794/13 |
Mosonszentjánostól délre fekvő ipari terület |
0482/9 |
Hanságfalvára vezető úttól keletre fekvő különleges terület – szabadidőközpont területen |
0772/13 |
Hanságliget déli részén fekvő ipari területen |
0378, 0402/2, 0403/1 |
1. függelék24
2. függelék25
3. függelék26
4. melléklet27
5. melléklet28
6. melléklet29
7. melléklet30
8. melléklet31
9. melléklet32
10. melléklet33
11. melléklet34
12. melléklet35
13. melléklet36
14. melléklet37
Az 1. § (1) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (10) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (11) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 19. § (3) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 20. § (6) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés c) pontját a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 24. § (1) bekezdés d) pontját a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdése iktatta be.
A 24. § (3) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (3a) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 30. § (6) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (9) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 32. § (5) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (8) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 33. § (4) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4a) bekezdését a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 38. § (4) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet címe a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. függeléket a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 2. függeléket a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 3. függeléket a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 16. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (4) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (6) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (7) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (8) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (9) bekezdése iktatta be.
A 11. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (10) bekezdése iktatta be.
A 12. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (11) bekezdése iktatta be.
A 13. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (12) bekezdése iktatta be.
A 14. mellékletet a Jánossomorja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2021. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete 15. § (13) bekezdése iktatta be.