1. § (1) A rendelet célja a településképi, kereskedelmi, idegenforgalmi, közegészségügyi, köztisztasági valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározni a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályait.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésnek megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, továbbá az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze.

(3) ^[2]

(4) ^[3]

(5) A közterület használata során a használó köteles gondoskodni arról, hogy a használat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint történjen, különösen, hogy az ne járjon önkormányzati vagyonvesztéssel, ne károsítsa, ne szennyezze a közterületeket, a közterületi létesítményeket, a zöldterületeket, és ne veszélyeztesse a közlekedés biztonságát.

2. § (1) ^[4]

(2) Jelen rendelet személyi hatálya kiterjed az 1. § (2) bekezdése szerinti közterület tulajdonosára, használójára és igénybe vevőjére.

3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja. A rendeltetésszerű használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterületi használati engedély, továbbá közterület-használati díj fizetése szükséges a jogszabályban meghatározott kivételekkel.

(3) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb – hatósági illetve szakhatósági – engedélyek, (pl.: építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) és hozzájárulások beszerzését.

4. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

• a) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakat-szekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
• b) alkalmi és mozgóárusításhoz, mozgóbolti árusításhoz, továbbá egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (vendéglátó-ipari előkert),
• c) építési munkával kapcsolatos létesítmények (építési állványzat, munkaterület körülhatárolása stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, tárolásához,
• d) ^[5] kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez,
• e) tüzelő, vagy egyéb anyag 48 órán túli elhelyezésére,
• f) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához.

(2) Nem kell közterület-használati engedély:

• a) közterületen, illetve az alatta vagy felette elhelyezett közművek, kábelek meghibásodása esetén végzett munkálatokhoz,
• b) magántulajdonú ingatlan előtti közterületi rész rendezéséhez, parkosításhoz,
• c) az önkormányzat által saját hirdetések elhelyezését szolgáló, valamint a lakossági igények kielégítését segítő önkormányzati tulajdonú vagy megrendelésű egységes hirdetési felületek, hirdetők kialakításához,
• d) úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
• e) nem közterületen épült üzlet homlokzatának, kirakatszekrényének, védőtető ernyőszerkezetének elhelyezésére, cím- és cégtábla elhelyezésére, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
• f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,
• g) tüzelő, építési vagy egyéb anyag és tárgy (pl. költözködés során bútor) 48 óránál rövidebb idejű tárolására, ha az a közlekedést nem akadályozza és elhelyezése nem az úttesten történik.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt közterület-használati engedély nélkül végezhető közterület igénybevételét a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatalhoz az igénybevétel megkezdése előtt legkésőbb 1 nappal – a közterület használat céljának és időtartamának megjelölésével – írásban be kell jelenteni.

5. § Nem adható közterület-használati engedély:

• a) ^[6]
• b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – gyakorlására, eseti rendezvények kivételével szeszesital árusítására,
• c) a lakosság nyugalmát, vagy közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.

6. § (1) Közterület-használatáért a közterület-használati engedély jogosultja közterület-használati díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díjat tevékenységenként, a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegének figyelembevételével a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény m2-ben számított alapterületét, területét, továbbá az alapterületen túlnyúló szerkezet (ponyva, tető, stb.) területét együttesen kell figyelembe venni.

(4) A közterület használati engedélyt meghatározott időtartamra: egész évre, mezőgazdasági idényre, hónapra és napra lehet kiadni. A díjat a közterület tényleges használatától függetlenül a meghatározott időtartamra meg kell fizetni.

(5) A közterület-használati díjat Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata költségvetési számlájára pénztári befizetéssel vagy banki átutalással lehet megfizetni.

(6) Aki a számára megállapított közterület-használati díjat – az engedélyben megjelölt módon és határidőben – nem fizeti meg, attól a közterület-használati engedélyt meg kell vonni. A fizetési határidő elmulasztása esetén az engedélyes a díjat a törvényes késedelmi pótlékkal együtt köteles megfizetni.^[7]

7. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• a) az önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetén,
• b) jótékonysági és közcélú rendezvényeknél,
• c) az önkormányzat saját szervezetei (pl.: intézményei) által szervezett rendezvények esetében,
• d) választással, népszavazással kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

8. § (1) A közterület-használati engedély tárgyában – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.

(2) A közterület-használati engedélyezési eljárás során a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló mindenkori eljárási törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon – a közterület használatot megelőzően – kell benyújtani, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt.

(4) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet a kérelemben megjelölt célra használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.

(5) A közterület-használat engedély kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet, a településképi követelményeket, műemlékvédelmi-, helyi érdekvédelmi-, köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.

(6) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező adatait,
• b) a közterület-használat időtartamát (pontos időintervallum megjelöléssel), vagy a feltétel megjelölését, aminek bekövetkeztéig a közterület-használat engedélyezett,
• c) a közterület használat célját,
• d) a közterület-használat pontos helyét és a használni kívánt terület nagyságát m2-ben,
• e) feltételeket a közterület-használat módjára vonatkozóan (esztétikai követelmények, áruféleségek köre, szemétgyűjtőedény szükségessége stb.)
• f) munka-, baleset-, egészségvédelmi óvó szabályokat,
• g) az engedély megszüntetése, megszűnése, visszavonása esetén az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettséget,
• h) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét, fizetésének módját, valamint a díj meg nem fizetése vagy a fizetés késedelme esetén fellépő jogkövetkezményeket,
• i) az elutasító határozatnak tartalmaznia kell az elutasítás indokát, szükség szerint alátámasztva vonatkozó rendszabályokkal, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok véleményével.

9. § (1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható.

(2) A közterület 1 éven túli tartós, állandó jellegű használatához képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés szükséges. A bérleti szerződést – a képviselő-testületi hozzájárulás alapján – a polgármester köti meg.

10. § (1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

• a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
• b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
• c) a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
• d) az engedélyben vagy a közterület-használattal kapcsolatos jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással,
• e) településképi, településrendezési vagy közérdekből történő rendkívüli visszavonással,
• f) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnésével, vagy ha a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát elvesztette,
• g) ^[8]
• h) ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy.

(2) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani. Ez a kötelezettség a jogosultat építési engedély alapján végzett munka esetében csak akkor terheli, ha az eredeti állapot helyreállítását az engedély megadásának feltételeként előírták.

11. § (1) A jelen rendeletben foglalt előírások betartását a jegyző a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizheti.

(2) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult köztisztviselő felhívására, a közterület-használati díj befizetését igazoló bizonylattal együtt felmutatni.

(3)^{[1] [9]} Aki a közterületet a közterület-használati engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használja, közigazgatási bírsággal sújtható. Közigazgatási bírság kiszabása esetén a jegyző a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározottakat figyelembe véve dönt a bírság összegéről.

(4) ^[10] A közigazgatási bírság felső határa – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén 50.000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500.000 forint.

(5) ^[11] A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében jelentős közérdekből egyébként indokolt. A közigazgatási bírság kiszabása ebben az esetben kötelező.

12. § (1) Az ingatlanok tulajdonosai, használói, kezelői kötelesek gondoskodni a használatukban lévő terület előtt és mellett a közterület tisztántartásáról, télen csúszásmentesítéséről, a közterületen lévő fák és parkosított közterületek rendszeres gondozásáról.

(2) A közterületen lévő létesítményeket (fák, virágágy, parkosított terület, kerítés, stb.) minden természetes és jogi személy köteles megóvni mindennemű károsodástól.

13. § (1) Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók, közterületen elhelyezett ivókutak környezetét különös gonddal kell tisztántartani és megvédeni a szennyeződéstől.

(2) Az ivóvizet szolgáltató kutak környezetében olyan szennyező forrást létesíteni és fenntartani, amely a kutak vizét közvetlenül, illetve a talajon keresztül szennyezheti csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott védőtávolság, védőterület megtartásával lehet.

(3) ^[12]

(4) Az épületek tulajdonosa, kezelője, használója az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőszerkezetéről az esővíz, hólé a közterületen lévő járdára ne csurogjon.

(5) ^[13]

14. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztás

• a) a település közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén,
• b) a közönség számára nyitva álló létesítményekben, illetve az ahhoz tartozó egyéb helyeken (pl.: melléképület, udvar), ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett.

(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki

• a) közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított (kijelölt) fogyasztótérre,
• b) alkalmi rendezvényekre (pl.: majális, falunap).

15. § (1) A közterület eltérő célú használatának szabályait a közterület filmforgatási célú használata esetén az e szakaszban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közterület filmforgatási célú használatával összefüggő, a mozgóképről szóló törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület filmforgatási célú használatának időtartama a 15 napot nem haladhatja meg, indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. A filmforgatás célú közterület-használat – a vasárnapokat és az ünnepnapokat kivéve – naponta 07:00 – 21:00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(4) Kizárólag stáb-parkolás, vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati díj fizetése szükséges.

(5) Mentes a díjfizetés alól a közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület használatot az akadály megszűnését követő 8 napon belül újra biztosítani kell azzal, hogy a közterület használat időtartama az akadályoztatás időtartamának megfelelő idővel meghosszabbodik.

(7) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(8) Ha a mozgóképről szóló törvény szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület használati szerződés van hatályban, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a közterület használatáról és a közterület-használati díj megállapításáról szóló 20/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet valamint a közterület használatáról és a közterület-használati díj megállapításáról szóló 20/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2013. (IX. 13.) önkormányzati rendelet.