Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III.6.) rendelete

Zsámbék Város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 08. 28- 2022. 05. 13

Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III.6.) rendelete

Zsámbék Város Helyi Építési Szabályzatáról

2021.08.28.

Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában és 13. § (1) bekezdése, valamit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés b) pontja szerint eljáró érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Zsámbék Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ mellékletei:

a) 1. melléklet: SZT1: Szabályozási terv 1. szelvénye (M=1:4.000)

b) 2. melléklet: SZT2: Szabályozási terv 2. szelvénye (M=1:4.000)

c) 3. melléklet: SZT3: Szabályozási terv 3. szelvénye (M=1:4.000)

d) 4. melléklet: SZT4: Szabályozási terv 4. szelvénye (M=1:4.000)

e) 5. melléklet: SZT5: Szabályozási terv 5. szelvénye (M=1:4.000)

f) 6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek jegyzéke

g) 7. melléklet: Műemléki védettség alatt álló építmények jegyzéke

h) 8. melléklet: Régészeti lelőhelyek jegyzéke

i) 9. melléklet: Védőterületek, védőtávolságok

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) A HÉSZ alkalmazásában:

1. átmenő telek: Az a közterületi telekhatárral rendelkező telek, építési telek, melynek két előkerti határvonala van és nem saroktelek.

2. építési vonal: Az építési hely utcai határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal, amelyre a főépületet - homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 hosszúságú külső síkjával, illetve a telek utcai és oldalhatárának nem merőleges csatlakozása esetén legalább az épület sarokpontjával - kötelezően helyezni kell.

3 főépület: az építési övezetben, illetve övezetben megengedett főrendeltetésnek megfelelő épület.

4. fekvő telek: az a telek, amelynek úttal párhuzamos oldala hosszabb, mint az arra merőleges.

5. kialakult beépítés: Az adott területen, telken vagy utcában a célzott hasznosítás jellege, a telkek területfelhasználása, a beépítési módja, méretei, a beépítettség mértéke, az építmények magassága, az épületek rendeltetése a tömb beépítése következtében már jellemzően meghatározott.

6. „közel teljes” közművesítettség: Az építési övezetet „közel teljes” közművesítettségűnek kell tekinteni, amennyiben:

a) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),

b) az ivóvíz,

c) a szennyvízelvezetés és -tisztítás,

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

8. lapostető: a legfeljebb 10%-os lejtésű tető.

9. legkisebb telekszélesség: A telek átlagos szélessége, valamint a szabályozási vonalon mért szélessége közül a kisebb.

10. melléképület: az adott építési telken elhelyezhető, a főépület rendeltetését kiegészítő, ahhoz csatlakozó vagy attól különálló, főépületnek nem minősülő épület.

11. nagylétszámú állattartó építmény: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. mellékletében meghatározott nagylétszámú állatok tartására szolgáló építmény.

12. nem zavaró hatású kézműipari tevékenység: olyan, kézi erővel, egyszerű szerszámokkal vagy kisgépekkel, egyedi eljárással, épületen belül folytatott feldolgozóipari termelés illetve szolgáltatás:

a) amely nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet 1., 2. és 3. sz. melléklete szerinti tevékenységek közé,

b) amely nem tartozik a 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint telepengedély-köteles tevékenységek közé,

c) amelynek zajterhelési határértékei nem érik el a környezeti zaj- és rezgésterhelés megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. melléklet 1. pont szerinti táblázatban megadott határértékeket,

d) amelynek kiszolgálása legfeljebb napi kétszeri 3,5 tonnás tehergépjárművekkel biztosítható,

e) amelynek alapanyag-ellátásához, vagy készárú-raktározásához szükséges kültéri anyagtárolása megoldott az építési helyen belül, és a deponált anyag magassága legfeljebb 1,0 m.

f) amelynek épületen belüli helyiségei összes nettó alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma pedig a legfeljebb 3 főt.

13. támfalgarázs: Lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított létesítmény), ahol a bevágás nagysága az eredeti terephez képest legalább 1,5 m, a természetes terepszint alatti része legalább 70 %-ban annak alatta van, vagy 70 %-ban földdel fedett.

14. vendéglátás: olyan kereskedelmi tevékenység, amely során kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása történik, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

II. Fejezet

Az épített környezet alakítására, a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

3. Művi értékek és régészeti lelőhelyek védelmének általános előírásai

3. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a HÉSZ 1. § (2) bek. a)-e) pont szerinti mellékleteket képező szabályozási tervlapok jelölik, felsorolásukat az 1. § (2) bek. g) pont szerinti melléklet tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyeket a HÉSZ 1. § (2) bek. a)-e) pont szerinti mellékleteket képező szabályozási tervlapok jelölik, felsorolásukat az 1. § (2) bek. f) pont szerinti melléklet tartalmazza.

4. A természeti értékvédelem általános előírásai

4. § (1) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

a) Natura 2000 hálózat területei;

b) Országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület);

c) Országos jelentőségű ex-lege védett természeti területek.

(2) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve:

a) ha ezt a szabályozási terv másképp szabályozza,

b) ha a helyhez kötött műszaki berendezés elhelyezésének a vízfolyáshoz kell kapcsolódnia (pl.tisztított szennyvíz bevezetését szolgáló műtárgy).

III. Fejezet

Környezetvédelmi előírások

5. § Építési tevékenység a környezetében lévő mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.

5. A föld védelmének általános előírásai

6. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönítve kell tárolni az újrahasznosításig,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

(2) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(3) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

6. A vizek védelmének előírásai

7. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. A szennyvíz csak közcsatornába vezethető, annak kiépítéséig csak zárt szennyvíztárolóba vezethető.

(2) A szennyezett felszíni vizet nem lehet beengedni a befogadóba. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíz-nyerőhelytől számított 100 m-en belül trágyatároló nem létesíthető.

(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közterület vagy a közhasználatra megnyitott magánút részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(6) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.

7. Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

8. § (1) A település igazgatási területén hulladékgazdálkodási tevékenység, ezen belül szennyvíztisztítás a Kb-szv övezetben folytatható.

(2) Hulladékudvar a település közigazgatási területén az Lke, az Lf és a Vt jelű építési övezetekben, illetve a Zkp és a Zkk övezetekben nem létesíthető.

(3) A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét a legalább 300 m² bruttó szintterületű új kereskedelmi létesítmények elhelyezése esetén biztosítani kell.

(4) Szelektív hulladékgyűjtő sziget közterületen közterület alakítási tervben meghatározottak szerint helyezhető el, de nem helyezhető el

a) az országos vagy a helyi védelem alatt álló építészeti örökség telekhatárától számított 50 m-es távolságon belül,

b) felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

8. Telekalakítás

9. § (1) A település közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve a meglévő, az építési telek legkisebb kialakítható területére meghatározott méretet elérő zárványtelek megközelíthetőségének biztosítására. A teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 3,0 m-nél.

(2) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető.

(3) Az Lke jelű építési övezetekben legfeljebb 3 db szomszédos telek vonható össze, amelynek a területe a telekösszevonást követően az előírt legkisebb alakítható telekterület legfeljebb kétszerese lehet.

(4) A telekalakítás során a meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan előírt elő-, oldal és hátsókertjének kialakítását és szabályszerű beépítési paramétereit a telekalakítás után is biztosítani kell, kivéve, ha a telekalakítás a közterület kialakítása érdekében történik.

(5) Lakó építési övezetekben a kialakítható legkisebb telekszélesség oldalhatáron álló beépítés esetén 14 méter, szabadon álló beépítés esetén 18 méter, kivéve, ha a szabályozási terv ezt másképp szabályozza.

(6) Lakó építési övezetekben saroktelek, háromszög vagy trapéz alakú telek kialakítása esetén a jelen szakasz (5) bekezdésben megállapított legkisebb telekszélesség meghatározásánál betartandó elv, hogy az előírt elő-, oldal és hátsókert szabályok figyelembevételével, a telken legalább 6 m széles építési hely legyen kialakítható.

(7) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények és műtárgyak területének kialakítása céljából, az adott építési övezetre vagy övezetre meghatározott telekalakítási szabályoktól el lehet térni a védőtávolságok és az előírt tervezési szabványok betartása mellett, hogy az alakítandó terület csak a műszakilag szükséges méretű legyen.

9. Elővásárlási jog

10. § Az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a szabályozási terven ekként jelölt ingatlanok esetében, településrendezési célok megvalósítása érdekében.

10. Beültetési kötelezettség

11. § (1) A beültetési kötelezettséget - a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint - a HÉSZ előírásai, és a szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írhatja elő.

(2) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel - amely sajátos jogintézmény az Étv.-ben foglaltak alapján válik kötelezővé - érintett telkeken a zöldfelületek az alábbiak szerint alakítandók ki:

a) a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséggel érintett területen két sor kötésben elhelyezett fasort, és az azt két oldalról szegélyező cserjesávot kell telepíteni.

b) a beültetést legkésőbb a használatba vételig ki kell alakítani.

V. Fejezet

Közművek előírásai

11. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások és a Kkm jelű övezetre vonatkozó előírások

12. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),

d) elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) 10 métert meghaladó, 12 méter szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

b) 12 méter szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

12. Közművesítésre vonatkozó általános előírások

13. § (1) Új építés, vagy rendeltetési mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a beépítésre szánt területen biztosított:

aa) a „közel teljes” közműellátás,

ab) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosított:

ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,

bc) az övezet szabályozása szerinti szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírások,

be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett

(2) A vízellátás – amennyiben azt az építési övezeti illetve övezeti előírás konkrétan nem tiltja – helyi vízbeszerzésről is biztosítható, amennyiben az érintett hatóság az így kinyert vizet ivóvízként elfogadja..

(3) A szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózat csak elválasztott rendszerrel építhető.

13. Vízellátás

14. § (1) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével, illetve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezésével együtt szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna, illetve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökben egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzembe helyezését követően lehet.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

(3) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében.

(4) Amennyiben a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tűzivíz igény csökkentése szükséges.

(5) A „Közel teljes” közműellátásra kijelölt övezetben új közüzemű vízelvezetés csak a szennyvíz közcsatorna hálózat egyidejű kialakításával létesíthető.

14. Csatornázás

15. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében sem a szennyvíz, sem a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A teljes közigazgatási területen tilos - a település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a vízbázis védelme érdekében - a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése.

(3) Amennyiben a szennyvíz elvezetésére megfelelő közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni oly módon, hogy a csatorna közterületi szakasza a közcsatorna-hálózat része legyen,

(4) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, és a közcsatorna-hálózat 200 m-től nagyobb távolságra van, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállítani.

(5) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat 200 m-nél nagyobb távolságban áll rendelkezésre, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával:

(6) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(7) M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbökön, egyedi közműberendezéssel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés megengedhető.

(8) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

a) védelem nélkül 150 m,

b) bűzzárral ellátva 20 m,vagy

c) hatásvizsgálat alapján megállapított méretű

(9) Szennyvíztisztító védőtávolsága beépítésre szánt területet nem érinthet, kivéve, ha azon sem épületben, sem épületen kívül tartós munkavégzés nem történik (pl. napelempark).

15. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

16. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett, vagy erre a célra kijelölt területen (vízfolyások, árkok, stb.) közlekedési célból való keresztezése, azon áthajtó, kapubejáró kialakítása, lefedése, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízjogi engedély alapján lehetséges.

(2) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat, és a gazdasági területek belső útjait kiemelt szegéllyel kell kialakítani, az azokról összegyűlő csapadékvizet csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül lehet a csatornahálózatba vezetni.

(3) A keletkező felszíni vizek telken belül tartását ciszterna, műanyag tartály, kazettás tárolórendszer, elemes szikkasztórendszer, kavicsos szikkasztó gödör, vagy egyéb szikkasztó árok illetve berendezés létesítésével kell megoldani.

(4) A csapadékvíz-tároló és -szikkasztó műtárgyak tárolókapacitása minden megkezdett 50 m2 tető felület után 1 m3 legyen, kivéve, ha a létesítmény egyedileg kerül méretezésre.

(5) A csapadékvíz-tároló automatikus ürülését biztosítani szükséges.

(6) A csapadékvíz-tároló túlfolyójából a csapadékvizet csak legfeljebb 100 mm átmérőjű szűkített kifolyással lehet, befogadó kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, felszín alatt a befogadóig elvezetni.

(7) Amennyiben a műszaki, illetve a természeti adottságok miatt e szakasz (3) és (4) bekezdése szerinti előírások betartása nem lehetséges, akkor az összegyűlt csapadékvíz elvezethető zárt csapadékvíz-csatornába, nyílt vízelvezető árokba vagy élővízbe, befogadói engedély alapján az alábbi módon:

a) közvetlen csatlakozás kiépítésével, vagy,

b) a szomszédos telken átvezetéssel szolgalmi jog megváltásával.

(8) A kialakult terepszintet megváltoztatni, vagy bármely építményt (pl. utat, járdát, árkot, átjárót, átereszt) építeni csak akkor lehet, ha a csapadékvíz elvezetés szabályosan megoldott.

(9) A HÉSZ hatálybalépésekor meglévő épületek még ki nem alakított csapadékvizelvezetését a köz- vagy a magánutak csapadékvíz-elvezető rendszerébe is beköthető a terepszint alatt.

17. § (1) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti átereszt úgy kell kialakítani, hogy:

a) az árok gépkocsi át- vagy behajtó céljára 4,5 m-nél, személybejárat céljára kialakított átjáró esetében ez legfeljebb 1,5 m lehet, kivéve a négynél több rendeltetési egységet tartalmazó lakóterületen, a településközponti, a gazdasági és a különleges építési övezetekben, a beépítésre nem szánt övezetekben, illetve eltérő övezeti előírások esetén.

b) a kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedjen ki a kocsibehajtó felszínétől,

c) az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja.

(2) Amennyiben a nyílt árkos vízelvezetés lefedése hosszabb, mint 6,0 m, úgy a vízelvezetést zárt csapadékvíz-elvezetésként kell kialakítani.

16. Elosztó hálózatok

18. § Földgázvezeték elosztóhálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető.

19. § (1) Villamosenergia-ellátás elosztóhálózat a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető.

(2) A település közigazgatási területén nem helyezhető el közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor).

(3) Hőszivattyú és klíma kültéri egység bármely övezetben és építési övezetben elhelyezhető a szomszédos telekhatártól és a szomszédos lakórendeltetést tartalmazó épülettől legalább 3 m-re, amennyiben a készülék működéséből eredő zaj legfeljebb 50 dB.

20. § (1) Elektronikus hírközlési hálózat, illetve annak egyéb műszaki létesítményei a mindenkor hatályos településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglalt követelmények alapján telepíthető..

(2) Vezeték nélküli szolgáltatás építménye és azt kiszolgáló földfelszíni berendezés a településkép védelméről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint helyezhető el terepen önálló építményként, vagy meglévő építményen, olyan módon, hogy az antenna és az antennatartó szerkezet legmagasabb pontja legfeljebb 6,0 méterrel lehet.

VI. Fejezet

Építés általános szabályai

17. Az építés általános szabályai

21. § (1) Kialakult beépítésű telektömbben az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját, a vonatkozó előírások és a településképi rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

(2) Az építési övezetben terepszint alatti építmény, épületrész elhelyezhető az építési övezet által meghatározott építési helyen belül.

(3) A település közigazgatási területén autóbusz, lakókocsi, egyéb épületpótló műtárgy gazdasági építési övezetekben helyezhető el.

18. Az elő-, oldal és hátsókert kialakításának szabályai

22. § (1) Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) A lakó- és településközpont vegyes építési övezetben az előkert méretét úgy kell meghatározni, hogy az előkertnek a két szomszédos ingatlanon kialakult építési vonal méretének szélső értékei által meghatározott területsávban kell lennie. Amennyiben egyik szomszédos ingatlanon sincs beépítés, abban az esetben az utcában kialakult építési vonalat kell az elhelyezésnél figyelembe venni.

b) A főépületek az előkert megadott határvonalától eltérően, a telek belseje felé is elhelyezhetőek, kivéve a lakó- és településközpont vegyes építési övezetekben, ahol az előkert határa a főépület tekintetében egyben kötelezően betartandó építési vonal.

c) Melléképületnek az utcavonaltól legalább 8 m-re kell lennie, kivéve a fekvőtelkeknél, amely esetben a melléképület az előkert vonalára építhető.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert megengedett legkisebb mérete a nem beépíthető oldalhatártól számítva:

a) 10,0 m-nél kisebb telekszélesség esetén legalább 3,0 m,

b) 14,0 m-nél kisebb telekszélesség esetén legalább 4,0 m,

c) 16,0 m-nél kisebb telekszélesség esetén legalább 5,0 m,

d) 16,0 m és az annál szélesebb telek esetén legalább 6,0 m,

e) a Vt-11 övezetben legalább 1,0 m.

(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén a beépíthető oldalhatártól új épületet elhelyezni, attól legalább 0,6 m-re lehet, kivéve, ha a kialakult beépítés ettől kevesebb, vagy ha a telekszélesség kisebb, mint 11 m, ezekben az esetekben 0,0 m.

(4) A hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók, kivéve ahol az építési övezeti és övezeti előírás, illetve a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik.

(5) Az elő- és hátsókert kialakítására vonatkozó előírások lakó és településközpont vegyes területeken lévő fekvő telek esetén a telek előkertjének mérete: legalább 3,0 m, a telek hátsókertjének mérete: az övezetben előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m.

(6) Szabadonálló-, és oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben az építési övezeti előírások szerint meghatározott építési helyen belül a megengedett paraméterek alapján a telekre számított bruttó szintterület nem valósítható meg, a hátsókert mérete legfeljebb az előírt érték felére csökkenthető településkép védelmi előírásoknak megfelelően.

(7) A Háromszög alakú telkek esetén, az utcafronton kívüli telekhatárok oldalkertnek minősülnek.

19. Építmények elhelyezésének általános feltételei

23. § (1) Lakó és vegyes övezetekben melléképület, a saroktelkek kivételével, csak a főépület által takartan helyezhető el.

(2) Lakó és településközpont vegyes övezetekben melléképület főépület hiányában, önállóan nem létesíthető.

(3) Melléképület az építési helyen belül, az építési hely hátsó kert felé eső részén - a védőtávolságok megtartásával - helyezhető el, legfeljebb 1 db, legfeljebb bruttó 40 m2 alapterülettel, egyszintes kialakítással. Átmenő telek esetén a főépület takarását attól a közterületi utcafronttól kell figyelembe venni, amelyhez az érintett meglévő főépület tartozik.

(4) Épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(5) Terepszint alatti építmények a talajmechanikai adottságoknak megfelelően, az OTÉK szerint létesíthetők az építési helyen belül.

(6) A lakó-, településközpont vegyes és gazdasági területek építési övezeteiben szerencsejátékokhoz kapcsolódó játéktermet magába foglaló épület nem helyezhető el, illetve erre a célra, meglévő épület rendeltetése nem módosítható.

(7) Lakókocsi, és egyéb jármű, valamint üdülősátor életvitelszerű tartózkodás, illetve gazdasági tevékenység folytatása céljából nem helyezhető el.

(8) Üvegház, fóliasátor az építési teleknek a szomszédos telekkel közös határvonalától számított 1,5 m távolságon kívül, a főépítmény és a hátsó telekhatár közötti részen helyezhető el.

20. Kerítésekre vonatkozó előírások

24. § (1) Közterületi és telken belül kerítés a településkép helyi védelméről szóló rendelet alapján telepíthető, végezhető rajta építési tevékenység.

(2) Közterületi telekhatáron a kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, tömör kerítés esetén legfeljebb 1,8 m.

(3) Lakó vagy településközponti építési övezetben lévő telkeken belül az egyes külön-használatú telekrészeket legfeljebb 1,8 m magas kerítéssel szabad elválasztani.

(4) A kerítéssel egybe épített hulladéktároló magassága legfeljebb nettó 2 m, az alapterülete pedig nettó 4,0 m2 lehet.

21. Tereprendezés, támfal, lejtős terep

25. § (1) A telek természetes terepfelületét egy tagban legfeljebb 1,5 m-es feltöltéssel, ill. bevágásokkal, valamint legfeljebb 35 fokos hajlásszögű rézsűkkel lehet kialakítani.

(2) A telken belüli magasságkülönbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni.

(3) A 10%-nál nagyobb lejtésű terepen

a) a terepszint alatti építmény a csatlakozó terepszintből legfeljebb 1,5 méter magasságban emelkedhet ki, kivéve az épület bejáratot, és a bejárathoz csatlakozó tereplépcsőt, rámpát;

b) az épület lejtő felőli homlokzatának tényleges magassága túllépheti az építési övezetben, övezetben meghatározott épületmagasságot:

ba) a telek 10-15% közötti lejtése esetén legfeljebb 15%-kal,

bb) a telek 15% feletti lejtése esetén legfeljebb 20%-kal, de az - épületre számított - épületmagasság nem haladhatja meg az övezetre meghatározott értéket.

(4) A természetes terepfelület megváltoztatása csak úgy lehetséges, hogy a szomszéd telkeken kialakult, illetve tervezett terepfelszíntől a telekhatártól mért 1,0 m-en belül legfeljebb 0,5 m-rel lehet eltérni, továbbá gondoskodni kell a felszíni vizek telken belül tartásáról.

22. Az alábányászott (alápincézett) területekre vonatkozó rendelkezések

26. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt „közterületi határvonal felszín alatti pincenyílással” jelzett kiszolgáló utak útszakaszain az úttengelytől mért 4 méteren belül pinceszintet megközelítő új lejáró nem helyezhető el.”

(2) A kiépült pinceszintet megközelítő lejárók közvetlen környezete, - mely a lehajtók, lejárók, fogadóterület területére és az ezekhez szükséges támfalak, rézsűk szélessége által igénybe vett területekre terjed ki - legfeljebb 2,5 méterre terjedhet a közterületi határvonaltól a kiszolgáló utak irányába. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak a telekhatáron illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.

(3) A közterületi határvonal felszín alatti pincenyílással” területe és a külön övezetbe sorolt pincék nem keríthetők le.

(4) Pincék területét is érintő telekalakítás csak úgy lehetséges, ha a telekalakítás során létrejövő új telekhatárok a felszín alatti pincerendszert legfeljebb két, önállóan is fenntartható és működtethető részre osztják fel, figyelembe véve a pincerendszer fő és mellékjáratait, valamint az egyéb felszín alatti és felszín feletti műtárgyait.

(5) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.

(6) Pince építése esetén és 10% feletti lejtésű telken elhelyezendő épület, építmény esetén geotechnikai jelentés készítése szükséges a csúszásveszély elkerülése érdekében.

23. Állattartás céljára szolgáló építmények

27. § (1) Ló és kishaszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec, kifutó, kennel egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:

a) lóistálló a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 16 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re,

b) kistestű haszonállat ólja, ketrece, kifutója a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 6 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 10 m-re,

c) trágyadepót- és trágyalétárolót úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy az:

ca) lakóépülettől legalább 16 m-re,

cb) közterülettől legalább 16 m-re,

cd) fúrt vagy ásott kúttól legalább 25 m-re,

ce) szomszéd lakóépülettől legalább 16 m-re,

cf) a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározott távolságra legyen.

(2) Építési övezetben a haszonállattartó épületek beépíthető alapterülete az építési övezetben meghatározott beépítettség mértékének legfeljebb 25 %-a lehet, kivéve a sport célú lótartás esetén.

VII. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

24. A beépítésre szánt területek építési övezeti besorolása

28. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

a) kisvárosias lakóterületek építési övezetei: Lk-1, Lk-2,

b) kertvárosias lakóterület építési övezetei: Lke-SZ-1, Lke-SZ-2; Lke-SZ-3, Lke-O-1, Lke-O-2, Lke-O-3, Lke-O-4, Lke-Ikr-1,

c) településközpont vegyes terület építési övezetei: Vt-1, Vt-2, Vt-3;Vt-4, Vt-5, Vt-6,Vt-7, Vt-8, Vt-9, Vt-10, Vt-11,

d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete: Gksz-1, Gksz-2; Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5, Gksz-6, Gksz-7,

e) különleges területek építési övezetei: Kká (kálvária), Ko (oktatási), Kp (pincék), Ksp (sportterület), Kve (különleges vegyes), Ki (idegenforgalmi), Kkm (gázfogadó), Kvi (vízmű), Ksz (szállás terület), Khull (hulladéklerakó).

25. Lakó és településközpont vegyes terület építési övezeteinek általános előírásai

29. § (1) A telkenként kialakítható lakások számát úgy kell meghatározni, hogy egy telken lakásonként legalább 500 m2 telekhányad biztosítható legyen, kivéve, ha ezt az adott építési övezet előírásai másképp szabályozzák.

(2) A szálláshely rendeltetésű épületek telkenként kialakítandó gépkocsitároló illetve a parkolóférőhely számát az apartmanokra vonatkozóan úgy kell meghatározni, mint a lakórendeltetésű épületek számításnál.

(3) Lakásonként legalább 2 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani a telken belül, kivéve az 500 m2 –nél kisebb telkek esetét, ahol csak 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani. A telkenkénti egy lakásnál több lakás építése esetén a lakásonkénti 2 db személygépjármű tárolóból legalább egyet a főépületen belül kell kialakítani, kivéve, ha az egyes övezeteknél ez másképp kerül szabályozásra.

(4) Telkenként egy kapubehajtó létesíthető, kivéve a saroktelkeknél, ahol minden utcai telekhatáron egy kapubehajtó létesíthető.

(5) A kapubehajtó legnagyobb szélessége legfeljebb 4,5 m lehet. A telek előtt kiépítetlen járda esetén személybejárat megközelítésére további legfeljebb 1,5 m széles burkolat létesíthető.

30. § (1) Lakóterületek építési övezeteiben az alábbi célokra építmény nem létesíthető, terület nem használható:

a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,

b) a napi rendszerességgel 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) jármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység,

c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, vagy garázs, telephely),

d) járműkarosszéria-lakatos és fényező, élelmiszer és italgyártás, raktározás, fafeldolgozás, fémfeldolgozás, kőfaragás, hulladékkezelés valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység.

e) autószerelő tevékenység, kivéve, ha a gépjárművek tárolása telken belül történik, a telek zöldfelületi minimumának megtartása mellett.

31. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az építési helyen belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető, az övezetre előírt építési helyen belül, az egyéb előírások betartása mellett.

(2) A rövidebb oldalain 7,5 m-nél nem szélesebb oromfallal kialakított épületek esetében az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság 0,5 m-rel növelhető.

(3) Az oromfalas épületek egyes homlokzatmagasságai az építési övezetre előírt épületmagasság értékét legfeljebb 20 %-kal haladhatják meg, kivéve a rövidebb oldalain 7,5 m-nél nem szélesebb oromfallal kialakított épületeknél, ahol az oromfalas homlokzatnál az eltérés ennél nagyobb lehet.

32. § (1) A lakó és településközponti építési övezetekben, telkenként legfeljebb 2 db, és összesen a főépület által elfoglalt alapterület mértékéig beépítve, az övezeti előírásokban meghatározott főrendeltetést kiegészítő melléképületek közül az alábbiak helyezhetőek el: kerti tároló, kerti tető, mosó- és nyárikonyha, gépkocsitároló és állattartó épületek, kivéve ahol az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.

(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetőek el: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti tető, kerti tároló, háztartási célú kemence, jégverem, zöldségverem és komposztáló, amelyek közül az oldal- és hátsókertben elhelyezhetők: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, komposztáló.

(3) A melléképületek, valamint a melléképítmények közül a mosó- és nyárikonyha, a gépkocsitároló és az állattartó épületek, a hulladéktartály-tároló, a kerti tető és a kerti tároló beépített területe, beszámít az övezetben előírt legnagyobb beépítettség mértékébe.

(4) Az előkerten belül melléképület és melléképítmény nem helyezhető el, az alábbiak kivételével:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló 2,0 m magasságig, illetve bruttó 4,0 m2 alapterületig.

(5) Kerti tető telkenként 1 db létesíthető, a függőleges tartószerkezet (oszlop, pillér) külső síkja által lehatárolt legfeljebb 25,0 m² alapterülettel

(6) A kerti tető legmagasabb pontja 3,5 m lehet.

(7) Kerti építmény telkenként 1 db létesíthető, legfeljebb bruttó 8 m² alapterülettel, legfeljebb 1,5 m magassággal.

26. Kisvárosias lakóterületek általános előírásai

33. § (1) Az építési övezetben a lakó rendeltetésű főépületen kívül csak gépkocsitárolás céljára alakítható ki melléképület.

(2) Az övezet telkein sportpálya csak az előírt zöldfelület legfeljebb 50%-ig alakítható ki.

27. Kisvárosias lakóterületek részletes előírásai

34. § Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

g) Szintterületi mutató: 2,0

h) A közműellátás mértéke: teljes

35. § Az Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

g) Szintterületi mutató: 0,7

h) A közműellátás mértéke: teljes

28. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) általános előírásai

36. § (1) Az építési övezetben csak lakó főrendeltetésű épület létesíthető, amelynek szintterülete legfeljebb 49%-án az alábbi rendeltetési módok is kialakíthatóak, kivéve, ha ez az egyes övezeteknél másképp kerül szabályozásra:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) sport,

e) szállás jellegű

(2) Az övezet telkein sportpálya csak az előírt zöldfelület legfeljebb 50%-án alakítható ki.

(3) Az építési övezetben, a vízfolyások melletti parti területek 15 m-es szélességben nem keríthetők le, nem építhetők be és nem burkolhatók le.

(4) Fő és melléképület az utcai telekhatártól, illetve nyeles telek esetén a telek közterületi vagy magánúthoz közelebbi telekhatárától számított 50 m-en belül helyezhető el.

29. A Kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai

37. § Az Lke-SZ-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

38. § Az Lke-SZ-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 800, kivéve a szabályozási tervlapon jelölt egyedi tájérték-védelmi terület által érintett ingatlanok telekalakításánál, amely esetben (m2): 1500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 20, de a szabályozási tervlapon jelölt egyedi tájérték-védelmi terület által érintett ingatlanokon a legnagyobb beépített alapterület (m2): 300

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

h) A szabályozási tervlapon jelölt egyedi tájérték-védelmi terület által érintett ingatlanokon a telkenként létesíthető épületek száma legfeljebb egy, a kialakítható lakások száma szintén legfeljebb egy lehet.

39. § Az Lke-SZ-3 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 700

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

40. § Az Lke-SZ-4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben kialakítandó főépületben legfeljebb egy lakásrendeltetés hozható létre.

b) Beépítési mód: szabadon álló

c) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 3000

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10*

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 80

g) Szintterületi mutató: 0,25

h) A közműellátás mértéke: közel teljes

i) A terepszint feletti kialakítható legnagyobb beépítés alapterülete 300 m2

41. § Az Lke-O-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

42. § (1) Az Lke-O-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 850

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 25

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 65

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

h) Az övezetben a telkenkénti épületek száma legfeljebb egy, a lakások száma legfeljebb kettő lehet.

43. § Az Lke-O-3 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 700

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

44. § Az Lke-O-3a jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a lakótól eltérő főrendeltetésű épületek is építhetőek, és amelynek beépítési paraméterei meghatározásánál csak az OTÉK előírásait kell figyelembe venni a b)-h) pontok előírásai betartása mellett.

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló

c) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 700

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

g) Szintterületi mutató: 0,6

h) A közműellátás mértéke: közel teljes

45. § Az Lke-O-4 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 25

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 65

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

46. § Az Lke-Ikr-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: ikres

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

f) Szintterületi mutató: 0,6

g) A közműellátás mértéke: közel teljes

30. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai

47. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A Vt jelű településközponti övezetekben fő rendeltetésként kialakítható:

a) lakó-

b) igazgatási, iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató,

f) sport

rendeltetés is létesíthető, amelyek kialakításánál a lakóterületi környezetvédelmi előírásokat kell betartani.

31. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai

48. § A Vt-1 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1500, műemléki környezetben (m2) 500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0, műemléki környezetben (m) 4,5

g) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) templomtorony esetén 30

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25

i) Szintterületi mutató: 1,0

j) A közműellátás mértéke: közel teljes

49. § A Vt-2 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: zártsorú

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 400

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség saroktelek esetén (%): 60

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40

f) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

g) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 4,5

i) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb párkánymagasság a Szent István térrel párhuzamos

épületszárnyak utcafronti homlokzatainál (m): 5,5

j) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

k) Szintterületi mutató: 1,2

l) A közműellátás mértéke: közel teljes

m) A hátsókert mérete (m): 0,0

50. § A Vt-3 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 400

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30, azzal a megkötéssel, hogy a telek 400 m2 feletti telekhányadára vonatkozó legnagyobb beépítettség (%) 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 50

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 45

h) Szintterületi mutató: 0,5

i) A hátsókert mérete (m): 0,0

j) A közműellátás mértéke: közel teljes

k) Az alakítható telekszélesség nem lehet nagyobb, mint (m) 12

51. § A Vt-4 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) Szintterületi mutató: 1,0

i) A közműellátás mértéke: közel teljes

52. § A Vt-5 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 4000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 60

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 60

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10

h) Szintterületi mutató: 0,8

i) A közműellátás mértéke: közel teljes

j) Az építési övezetben kerítés nem létesíthető a gazdasági udvar kerítésén kívül, a telek beépítetlen része közhasználat számára megnyitottan biztosítandó.

53. § A Vt-6 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 300

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

g) Szintterületi mutató: 0,4

h) A közműellátás mértéke: közel teljes

54. § A Vt-7 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 3000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 4,5

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

i) Szintterületi mutató: 0,9

j) A közműellátás mértéke: közel teljes

55. § A Vt-8 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: zártsorú

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 120

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 55

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 75

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

közintézményi funkciók esetén (%) 10
g) Szintterületi mutató: 1,2
h) A közműellátás mértéke: közel teljes
i) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 6
j) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 18

56. § A Vt-9 jelű építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 55

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) Szintterületi mutató: 0,5

i) A közműellátás mértéke: közel teljes

j) Az elő, oldal legkisebb mélysége 5 méter.

k) A hátsókert legkisebb mélysége 6 méter.

57. § A Vt-10 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1000

c)1 A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 50

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 80

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10

h) Szintterületi mutató: 2,0

i) Az előkert mérete (m): 0.0

j) A közműellátás mértéke: közel teljes

k)2

l)3 A 29. § (1) bekezdésétől eltérően a kialakítható lakások száma az építési paraméterek értékeinek keretei között határozható meg.

58. § A Vt-11 jelű építési övezet örökségvédelmi és településképi szempontból jelentős értékeket képviselő és meghatározó terület, amelyen az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Az építési övezet telkeinek beépítését (beépítési mód, terepszint alatti beépítés mértéke és helye, épületmagasság, szintterületi mutató, hátsókert mértéke) úgy kell meghatározni, hogy az illeszkedjen a kialakult beépítéshez.

b) Beépítési mód: az illeszkedés szabályai szerint

c) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 400

d) A kialakítható legnagyobb telekszélesség (m) 12

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 30% a telekterület 400 m2 nagyságú telekhányadára számítva, ezen kívüli telekhányadra számítva legfeljebb 10 %.

f) A telken meglévő beépítés által kialakult beépítettség mértéke megtartható, és a meglévő épület bontását követően is visszaépíthető annak eredeti építési helyén.

g) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): az illeszkedés szabályai szerint

h) A terepszint alatti beépítés helye: az illeszkedés szabályai szerint

i) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): az illeszkedés szabályai szerint

j) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 45

k) Szintterületi mutató: az illeszkedés szabályai szerint

l) A hátsókert mérete (m): az illeszkedés szabályai szerint

m) A közműellátás mértéke: közel teljes

58/A. §4 (1) A Vt-12 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 20

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30

h) A közműellátás mértéke: közel teljes

i) Szintterületi mutató: 0,33

(2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek:

a) szállás jellegű épület, üdülőépület, kemping

b) kereskedelmi, szolgáltató épület, vendéglátó épület

c) sport rendeltetésű épületek, építmények és a sportolás kiszolgáló létesítményei,

d) nevelési, oktatási, egészségügyi rendeltetésű épületek

e) kulturális, közösségi szórakoztató épületek

f) szolgálati lakás, legfeljebb egy,

g) a lovassportot szolgáló tároló és állattartó építmények

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, az építési helyen kívül is:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

58/B. §5 (1) A Vt-13 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 700

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

h) A közműellátás mértéke: közel teljes

i) Szintterületi mutató: 1,4

(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, az építési helyen kívül is:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény,

58/C. §6 (1) A Vt-14 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 2000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 15

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 1,4

(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, az építési helyen kívül is:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény

32. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek általános előírásai

59. § (1) A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) építési övezetekbe tartoznak.

(2) A Gksz övezetben elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épület és építmény,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 1 lakás vagy apartman,

c) iroda,

d)7

e) parkoló,

f) a Gksz-7 jelű övezetben oktatási célú építmény.

(3) A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:

a) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

b) állatkifutó,

c) trágyatároló, komposztáló,

d) siló, ömlesztettanyag-tároló.

(4) A gazdasági övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),

d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),

e) kerti építmény,

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(5) A kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter.

33. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek részletes előírásai

60. § (1) A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 4,5

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30

i) Szintterületi mutató: 1,8

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 20

(2) A gazdasági építési övezetekben az üzemi épületek épületmagassága – kizárólag technológiai okokból – legfeljebb 30 %-kal meghaladhatja az övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét.

(3) Az építési övezeten belüli védőterületet a szabályozási terv szerint kötelező zöldfelületként alakítandó ki, amelyben az épületek megközelítését biztosító útburkolat és porta épület elhelyezhető.

61. § A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

i) Szintterületi mutató: 1,4

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 20

62. § (1) A Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30

i) Szintterületi mutató: 1,5

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 20

(2) Az övezet telkein az árkoktól számított előkert mélysége 10 m.

(3) Az oldalkert mélysége 6 méter.

63. § A Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 2000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 60

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

i) Szintterületi mutató: 1,4

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 15

l) Az elő, oldal és hátsókert mérete 6,0 méter.

64. §8

65. § A Gksz-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Oldalhatáron álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 1500

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 45

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 45

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 4,5

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20

i) Szintterületi mutató: 1,4

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 16

66. § (1) A Gksz-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet övezeti előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 8000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 10

e) A terepszint alatti beépítés helye: építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 4,5

h) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

i) Szintterületi mutató: 0,4

j) A közműellátás mértéke: hiányos

k) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 80

(2) A Közlekedésbiztonsági központ övezetének területén a sport, iroda, oktatás, vendéglátás funkciói, valamint szabadtéri próbapálya motoros járművek részére helyezhetők el. Lakóépület, illetve lakófunkció nem helyezhető el.

(3) A Közlekedésbiztonsági központ építési övezetének területén a Paplaposi-patak 20 m-es védőtávolságában földnedvű gyepesített záportározó, valamint a záportárózó torkolati műtárgyai és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés torkolati műtárgyai elhelyezhetők.

(4) Az építési övezet megközelítő útját egyéb közútként (helyi külterületi útként), a vonatkozó útügyi előírásoknak megfelelő paraméterekkel kell kiépíteni.

(5) Az építési övezetben, az M1 autópálya és a KÖ-P-01 övezet felé eső telekhatárok mentén épület, útburkolat, építmény és terepalakulat csak a telekhatártól 4 m-re helyezhető el.

34. Különleges területek (K) építési övezeteinek általános előírásai

67. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek az OTÉK 10-23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek. Az egyes övezetek beépítési előírásait a részletes előírások tartalmazzák.

35. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai

68. § (1) A Kká jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 2

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 2

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 2

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 90

h) A közműellátás mértéke: hiányos

(2) Az építési övezet kizárólagosan a műemlék kálvária létesítmények elhelyezésére szolgáló terület. Az építési övezetben épületet, létesítményt, parkolót elhelyezni nem lehet.

(3) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,

b) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

69. § (1) A Kokt jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 3000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 50

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) Szintterületi mutató: 2,0

i) A közműellátás mértéke: közel teljes

(2) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) elsődlegesen oktatási létesítmények elhelyezésére szolgáló

b) oktatási célú épület

c) szálláshely szolgáltató épület

d) szolgálati lakások

e) igazgatási épület, egyéb irodaépület

f) egyházi épület

g) egészségügyi épület

h) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

i) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

j) kutatási épület

k) sportépület, sportlétesítmény

(3) A építési övezetben nem helyezhető el:

a) gazdasági épület

b) önálló lakóépület

c) üzemanyagtöltő állomás

d) parkolóház

(4) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,

e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,

f) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

70. § (1) A Kp-1 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Zártsorú

b) A kialakítható legkisebb/legnagyobb telek terület (m2): 50/70

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 100

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,5

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 80

h) Szintterületi mutató: 0,5

i) A közműellátás mértéke: hiányos

(2) A Kp-1 jelű pinceterületek elsődlegesen pincék elhelyezésére szolgáló különleges terület.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) A szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terménytárolás, -feldolgozás és terményárusítás épületei,

b) turisztikai célt szolgáló egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (pihenés, borkóstolás, csomagolt ételfogyasztás),

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el:

a) lakóépület

b) üdülőépület

c) szálláshely szolgáltató épület, apartman

d) gazdasági célú épület

(5) A Kp-1 jelű építési övezetben az építési vonal-1-től a telek mélységének irányában -a közterület felé is - plusz/mínusz 50 cm-t el lehet térni, de amennyiben meglevő pince helye kerül felhasználásra, az eltérés a kialakult állapothoz igazodó lehet.

(6) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,

e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,

f) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

71. § (1) A Kp-2 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Zártsorú

b) A kialakítható legkisebb/legnagyobb telek terület (m2): 50/100

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 100

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

g) Szintterületi mutató: 0,5

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 3

j) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 8

k) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség a 30 m2-t nem haladhatja meg.

(2) A Kp-2 jelű pinceterületek elsődlegesen pincék elhelyezésére szolgáló különleges terület.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) A szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terménytárolás, -feldolgozás és terményárusítás épületei,

b) turisztikai célt szolgáló egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (pihenés, borkóstolás, csomagolt ételfogyasztás),

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el:

a) lakóépület

b) üdülőépület

c) szálláshely szolgáltató épület, apartman

d) gazdasági célú épület

(5) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

72. § (1) A Kp-3 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Zártsorú

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 120

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 75

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) Szintterületi mutató: 0,5

i) A közműellátás mértéke: hiányos

j) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 6

k) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 18

(2) A Kp-3 jelű pinceterületek elsődlegesen pincék elhelyezésére szolgáló különleges terület.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) A szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terménytárolás, -feldolgozás és terményárusítás épületei,

b) turisztikai célt szolgáló egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (pihenés, borkóstolás, csomagolt ételfogyasztás),

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el:

a) lakóépület

b) üdülőépület

c) szálláshely szolgáltató épület, apartman

d) gazdasági célú épület

(5) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

73. § (1) A Kp-4 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Zártsorú

b) A kialakítható legkisebb/legnagyobb telek terület (m2): 50/100 a szabályozási terv szerint szabályozás figyelembevételével

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 100

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,0

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) Szintterületi mutató: 0,4

i) A közműellátás mértéke: hiányos

j) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 3

k) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 8

(2) A Kp-4 jelű pinceterületek elsődlegesen pincék, présházak elhelyezésére szolgáló különleges terület.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető:

a) A szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terménytárolás, -feldolgozás és terményárusítás épületei,

b) turisztikai célt szolgáló egyéb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület (borkóstolás, csomagolt ételfogyasztás),

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el:

a) lakóépület

b) üdülőépület

c) szálláshely szolgáltató épület, apartman

d) gazdasági célú épület

(5) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

74. § (1) A Ksp jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 80

f) A közműellátás mértéke: hiányos

g) Szintterületi mutató: 0,25

h) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 50

i) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 50

(2) Az övezeten belül sportolási, szabadidős célú építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

75. §9

76. § (1) A Kve-1 jelű különleges építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 20

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 30

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 70

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 0,25

(2) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

a) kultúra, sport, szabadidő eltöltését szolgáló épületek,

b) kiállító épület, bemutatóterem, színház,

c) kereskedelmi és vendéglátási célú épületek,

d) üdülőépületek,

e) szálláshely szolgáltató épület, apartman,

f) iroda, szociális kiszolgáló, raktár épületek

g) szolgálati lakás, legfeljebb egy

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) csak az építési helyen belül helyezhetők el:

aa) szabadtéri színpad, fedett közösségi terek

ab) esőbeálló, kerti tető,

b) az építési helyen kívül is elhelyezhetők:

ba) közmű becsatlakozási műtárgy,

bb) közműpótló műtárgy,

bc) hulladéktartály-tároló,

bd) kirakatszekrény,

be) kerti építmény,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

77. § (1) A Kve-2 jelű különleges építési övezet előírásai: (romtemplom)

a) Beépítési mód: Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2): 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 15

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

h) A közműellátás mértéke: hiányos

(2) Az építési övezet területén kizárólagosan a kiemelt jelentőségű műemlék-templom és kolostor épületegyüttes, és egyházi, kulturális, oktatási és vendéglátási célú funkciók helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

78. § (1) A Ki-1 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 5000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 15

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 15

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 70

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 0,4

j) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 50

k) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 50

(2) A Ki-1 jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom a meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló övezet.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

a) a pihenést, testedzést szolgáló építmények

b) kereskedelmi, szállásférőhely-szolgáltató épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szolgálati lakás

e) kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület)

(4) Az építési övezetben nem helyezhetők el:

a) lakóépület

b) egyéb gazdasági célú épület

(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) csak az építési helyen belül helyezhetők el:

aa) háztartási célú kemence, húsfüstölő,

ab) jégverem, zöldségverem.

b) az építési helyen kívül is elhelyezhetők:

ba) közmű becsatlakozási műtárgy,

bb) közműpótló műtárgy,

bc) hulladéktartály-tároló,

bd) kirakatszekrény,

be) kerti építmény,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

79. § (1) A Ki-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 10000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 15

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 15

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 70

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 0,3

j) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 50

k) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 50

(2) A Ki-2 jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom a meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló övezet.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

a) a pihenést, testedzést szolgáló építmények

b) kereskedelmi, szállásférőhely-szolgáltató épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szolgálati lakás

e) kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület)

(4) Az építési övezetben nem helyezhetők el:

a) lakóépület

b) egyéb gazdasági célú épület

(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) csak az építési helyen belül helyezhetők el:

aa) háztartási célú kemence, húsfüstölő,

ab) jégverem, zöldségverem.

b) az építési helyen kívül is elhelyezhetők:

ba) közmű becsatlakozási műtárgy,

bb) közműpótló műtárgy,

bc) hulladéktartály-tároló,

bd) kirakatszekrény,

be) kerti építmény,

bf) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

80. § (1) A Kkm jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 200

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 40

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 50

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 0,4

(2) A Kkm jelű közmű energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges területbe sorolt gázátadó terület, adótorony terület kizárólag az érintett funkcionális létesítmények és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

81. § (1) A Kvi jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 1200

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 20

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 40

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

h) A közműellátás mértéke: hiányos

i) Szintterületi mutató: 0,2

(2) A Kvi jelű közmű energiaszolgáltatási és településgazdálkodási különleges területbe sorolt vízműterület kizárólag az érintett funkcionális létesítmények és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

82. § (1) A Khull jelű építési övezet előírásai:(hulladéklerakó)

a) Beépítési mód Szabadon álló

b) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 1000

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

g) A közműellátás mértéke: hiányos

h) Szintterületi mutató: 0,1

(2) Az építési övezetben kizárólag a hulladéklerakó építményei, létesítményei elhelyezésére szolgál.

(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

VIII. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

36. A beépítésre nem szánt területek övezeti besorolása

83. § A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) közlekedési és közműterület övezete: KÖu

b) zöldterület övezetei: Zkp, Zkk

c) erdőterület övezetei: Ev, Eg, Ek

d) mezőgazdasági terület övezetei: Má, Mk,

e) vízgazdálkodási terület övezete: V;

f) különleges beépítésre nem szánt terület övezetei: Kb-T, Kb-B, Kb-szt

37. Közúti közlekedési övezet előírásai

84. § (1) Közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett gyűjtő- és országos főútvonalak, a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A védőtávolságok értékei:

a) az M1autópálya és az M100 autóút nyomvonala mentén a tengelytől mért 100,0-100,0 m.

b) a 101 sz. főút mentén a tengelytől mért 100,0-100,0m.

c) az országos mellékutak mentén: 50,0-50,0 m.

(4) Az önkormányzati úthálózaton belül helyi gyűjtőúti szerepet tölt be:

a) a Határ út-Malomárok utca

b) az 1105 sz. utat a 102 sz. úttal a belterület délnyugati szélén haladó összekötő tervezett út

85. § (1) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

a) KÖa jelű M1 autópálya övezete, közterületi szélessége a kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik

b) KÖu-1 jelű országos főút övezete, melynek közterületi szélessége megtartandó.

c) KÖu-2 jelű országos mellékút övezete, melynek közterületi szélessége a kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik.

d) KÖu-3 jelű települési gyűjtőút övezete, közterületi szélessége a kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik.

e) KÖ-P-01 jelű övezet közlekedési terület -parkoló és pihenő- övezete

ea) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0

eb) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 5

ec) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 10

ed) Az övezet telkein legkisebb kialakítható zöldfelület (%) 20

ee) Az övezetben parkoló, útburkolat, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint ezek kiszolgálására egyéb közlekedési, közmű és környezetvédelmi építmény, műtárgy helyezhető el.”

(2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) M1 autópálya: K.I.A.

b) M100 autóút: K. II.A.

c) a 101 sz. főút: K.IV.A.

d) 102 sz. főút: K.IV.A., B.IV. b-C

e) 1102 sz. út: K.V.B., B.V. b-C

f) 1104 sz. út: K.V.B., B.V. b-C

g) 1105 sz. út: K.V.B., B.V. b-C

h) helyi gyűjtőutak: K.VI.B., B.V. c-D

i) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D

j) önálló kerékpárutak: B.VII.

k) önálló gyalogutak: B.VIII.

l) helyi külterületi utak: K.VI.C.

(3) A közlekedés területek az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló), a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti és a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére vehetők igénybe.

(4) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.

(5) A Zichy tér az Akadémia utca és a Szent István tér közterületein piac és a közösségi rendezvények építményei is elhelyezhetők.

(6) Közterületen létesítendő gépkocsi-várakozóhely kizárólag fásított parkolóként kerülhet kialakításra.

(7) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén az úttengelytől mért 6,0-6,0 m-es területsávon belül, az Mk és az Mk-2 övezet útjainak tengelyétől pedig 5,0-5,0 m sávon belül kerítés, támfal, pincelejáró építmény nem építhető.

38. Zöldterületekre vonatkozó általános előírásai

86. § (1) Az zöldterületi övezetekben az övezeti előírásokban felsoroltakon túl a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) A melléképítmények közül:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

39. A zöldterületek részletes előírásai

87. § (1) A Zkp jelű zöldterületi övezet övezeti előírásai:

a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 10000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2,0

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,0

d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 70

(2) Az övezetben vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető és az ehhez szükséges parkoló kialakítható.

(3) A melléképítmények közül a sport, játék, pihenés és szabadidő építményei is kialakíthatóak.

88. § (1) A Zkk jelű zöldterületi övezet övezeti előírásai:

a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 500

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2,0

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%): 60*

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 3,0

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60

(2) A terepszint alatti beépítés kizárólag parkoló létesítése céljából, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, legfeljebb két szintben történhet.

(3) Zkk jelű övezet (fásított köztér) területei az első sorban díszkertként funkcionáló, jellemzően burkolt, fásított közterületek, vagy közhasználatra átadott területek.

(4) Az övezetben:

a) a dísz és pihenőkerti funkciónak megfelelő kerti építmények

b) vendéglátó-, valamint

c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el, egyéb melléképítmény az övezetben nem építhető.

40. Az erdőterületek (E) övezeteinek általános előírásai

89. § (1) Az erdőövezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdőövezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

41. Az erdőterületek (E) övezeteinek részletes előírásai

90. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőövezet övezeti előírásai:

a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 20.000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 0,5

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 0,5*

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m) 3,5

f) *a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.

(2) Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az, az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti és nem zavarhatja.

(3) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges speciális építmények (pl. magasles, kilátó) legfeljebb háromszszorosan haladhatják meg.

(4) Az övezetben levő bruttó 20.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem megengedett.

91. § (1) Az Ek jelű közjóléti erdőövezet előírásai

a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2) 10.000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5

(2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az az értékes erdőállományt, természeti területet, illetve erdészetileg értékes termőhelyet nem érintheti, és nem zavarhatja.

(4) A bruttó 10.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.

92. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak

d) kilátó, magasles elhelyezhetők az övezet faállománnyal nem borított részén,

42. A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek általános előírásai

93. § (1) A mezőgazdasági területek övezetei a növénytermesztés és állattenyésztés számára, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgálnak. A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző.

b) az Má-t jelű táj- és természetvédelem érdekében korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ahol a természeti értékek védelme érdekében a természetszerű gyepgazdálkodás a jellemző, a művelési ág megváltoztatása, a gyep feltörése nem megengedett

c) az Mk jelű kertes övezet (a volt zártkertek területe),

d) az Mk-2 jelű átmeneti kertes mezőgazdasági terület (a volt zártkertek területe).

e) az Má-ta jelű tanyás mezőgazdasági övezet, ahol a lakófunkcióval vegyes tanyás mezőgazdasági művelés és gazdálkodás céljára kijelölt terület.

f) az Má-á-1 jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol a 4.000 m2-t meghaladó területű telken gazdasági célú építmény 2,5%-os beépítettséggel helyezhető el.

(2) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanyagazdaság (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület bruttó alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el, kivéve ha az egyes övezetek más előírás került meghatározásra.

(3) Mezőgazdasági övezetben a legkisebb alakítható teleknagyság az OTÉK által meghatározottak szerinti lehet, kivéve, ha azt a részletes előírások ezt külön nem határozzák meg. A legkisebb beépíthető teleknagyságot az egyes mezőgazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

(4) Nagyállatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények csak az Má-ta-1 jelű övezetben alakítható ki, amelynek területétől számított 300 m-en belül külterületi lakás nem létesíthető.

43. A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek részletes előírásai

94. § (1) Az jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe gazdasági épület elhelyezése esetén (m2) 200.000

b) A beépíthető telek legkisebb területe tanyagazdaság (lakó+gazdasági épület)

elhelyezése esetén (m2) 500.000

c) Az alakítható legkisebb telekszélesség (m) 50

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén (m) 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén (m) 4,5

f) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 0,1

g) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 0

(2) Az övezet területén önállóan lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az övezet beépíthető telekrésze a közterülettől legalább10 méterre és a szomszédos telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.

(4) Az övezet területén épület a legalább 20 m szélességű telkeken helyezhető el.

95. § (1) Az Má-á-1 jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe gazdasági épület elhelyezése esetén (m2) 4.000

b) A beépíthető telek legkisebb területe tanyagazdaság (lakó+gazdasági épület)

elhelyezése esetén (m2) 40.000

c) Az alakítható legkisebb telekszélesség gazdasági épület

elhelyezése esetén (m) 20

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén (m) 5,5

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 2,5

f) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 2,5

(2) Az övezet területén önálló lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az övezet beépíthető telekrésze a közterülettől minimum10 méterre és a szomszédos telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.

(4) Az övezet területén épület a legalább 20 m szélességű telkeken helyezhető el.

96. § (1) Az Má-t jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe gazdasági épület elhelyezése esetén (m2) 1.000.000

b) Az alakítható legkisebb telekszélesség (m) 50

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén (m) 5,5

d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 0,01

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 0

(2) Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az övezet beépíthető telekrésze a közterülettől legalább10 méterre és a szomszédos telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.

97. § Az Má-ta, Má-ta-1 jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 40.000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén (m) 5,5

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén (m) 4,5

d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 3

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt

gazdasági épület esetén (%) 3

(2) Az övezet beépíthető telekrésze a közterülettől legalább10 méterre és a szomszédos telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.

(3) Az övezet területén épület a legalább 20 m szélességű telkeken helyezhető el.

98. § (1) Az Mk jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 1500

b) Az alakítható legkisebb telekszélesség (m) 12

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5

d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 3*

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 5

f) beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség a 65 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az övezet telkeinek beépíthető telekrésze az út tengelyétől legalább 7,0 méterre, és a szomszédos telken álló épülettől legalább 4,5 méterre határolható le.

99. § (1) Az Mk-2 jelű általános mezőgazdasági övezet övezeti előírásai:

a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 720

b) Az alakítható legkisebb telekszélesség (m) 12

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5

d) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint felett (%) 3*

e) A beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség terepszint alatt (%) 5

f) beépítésnél alkalmazható maximális beépítettség a 65 m2-t nem haladhatja meg.

(2) Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) Az övezet beépíthető telekrésze, az út tengelyétől legalább 7,0 méterre, és a szomszédos telken álló épülettől legalább 4,5 méterre határolható le.

44. A vízgazdálkodási övezet (V) előírásai

100. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

a) a patakok, erek, tavak-tározók medrei

b) a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó, a Terven meghatározott vízmosások területe

c) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, a Szabályozási Terven vagy a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok

d) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetre tagolódik: a V jelű vízmedrek övezete

(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű fenntartó sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását.

45. Különleges beépítésre nem szánt területek

101. § A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; komposztáló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

102. § (1) A Kb-T jelű övezet előírásai:

a) A telek legkisebb területe (m2) 1000

b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 5,0

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság 4,5m (kivéve: kripta, kápolna*)

d) Kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány: 80

e) A Közműellátás mértéke: hiányosan közművesített

(2) Az övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb épületmagasság értéke kripta esetén 3,0 m, ravatalozó, gondnoki lakás, kegyeleti iroda és egyéb temetői kiszolgáló épület esetén 4,5 m, temetőkápolna esetén 9,0 m.

(4) Az övezetben végzett felszínmegbontással, építési munkákkal járó tevékenységek során figyelembe kell venni az építésföldtani, talajmechanikai adottságokat. A talajszakadás- és omlásveszélyes területrészeken talajmunka és építés csak megfelelő biztosítással, a partfal stabilizáció és vízelvezetés megoldásával végezhető.

(5) Az övezetben az alábbiak melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy,

b) hulladéktartály, -tároló,

c) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,

d) kerti építmény, tűzrakóhely, játszó- és sportszerek kivételével,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, kegyeleti műtárgy (szobor, kereszt, emlékoszlop, plasztika, stb.).

(6) A temető övezetének más beépítésre szánt területtel közös határától számított 15 m-es területsávon belül hagyományos (koporsós) temetés nem folytatható.

103. § (1) A Kb-B jelű övezet előírásai: (bányatelek)

a) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 50000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0

d) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m): 3,5

e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

f) A közműellátás mértéke: hiányosan közművesített

g) Szintterületi mutató: 0,01

h) A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m) 100

i) A kialakítható új telek legkisebb mélysége (m) 200

(2) Az övezetben nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.

a) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények

b) porta és mérleg épület

c) a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények

d) szolgálati lakás

e) a terület, illetve egy része idényjellegű használatát (sport, szabadidő) biztosító épületek

(3) A Az övezeti lehatárolás megegyezik a bányatelek határával.

(4) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény

e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

f) kerti építmény, a tűzrakóhely kivételével,

g) zászlótartó oszlop. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop”

104. § (1)10 A Kb-szt jelű építési övezet előírásai:(szennyvíztisztító)

a) A kialakítható legkisebb telek terület (m2) 1000

b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint feletti beépítettség (%): 10

c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb terepszint alatti beépítettség (%): 15

d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épület magasság (m): 12,0

e) A beépítésnél alkalmazható- a szennyvízkezelési tevékenységhez szükséges épületnek nem minősülő technológiai építmények -legmagasabb pontja 12,0

f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40

g) A közműellátás mértéke: hiányos

h) Szintterületi mutató: 0,5”

(2) Az övezet beépíthető telekrésze a közterülettől legalább 5 méterre és a szomszédos telekhatártól legalább 3 méterre határolható le.

(3) Az építési övezetben kizárólag a szennyvíztisztító létesítményei és az azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.

(4) A területet szegélyező vízfolyások, és területen található árkok 20 méteres sávjában csak olyan, helyhez kötött műszaki berendezések elhelyezése engedhető meg, melyeknek a vízfolyáshoz kell kapcsolódnia. Ebben a 20 méteres területsávban egyéb épület, építmény nem helyezhető el.”

(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop.

46. Záró rendelkezések

105. § (1) Ez a rendelet 2020. április 06. napján (a megállapítást követő 30. napon) lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a Zsámbék Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2005.(07.04.) önkormányzati rendelete, és az állattartásról szóló 31/2012. (XI.20.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a.

6. melléklet

Az elővásárlási joggal érintett területek
A területen a településrendezési célok megvalósulása érdekében az Önkormányzat az alábbi telkeken érvényesíti elővásárlási jogát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25.§-ában meghatározott céloknak megfelelően

7. melléklet

Műemléki védettség alatt álló építmények jegyzéke
Országos védelem a közhiteles nyilvántartás alapján

Megnevezés

Műemléki törzsszám, azonosítószám, kategória

Cím

Helyrajzi szám

1.

Várkastély

7519

(7626)

M I

Zichy Miklós tér 3.

856

Tanítóképző főiskola, volt várkastély, középkori, 14-15. sz.-i eredetű. Kastéllyá kiépítve a 18. sz.-ban, átalakítva 1902-ben.

2.

Várkastély lovagtermének maradványai

7519

(15092)

M I

Zichy Miklós tér (volt Lenin tér)

856

3.

Premontrei Prépostsági templom romjai

7525

(7623)

M I

Régi templom utca

941

A templom román stílusú, 13. sz. első fele, átépítve 1475-ben. A kolostor gótikus, 15. sz.

4.

Premontrei Prépostság kolostorának romjai

7525

15091

M I

Régi templom utca

941

5.

Lakóház

9593

7618

M I

Bicskei utca 12.

611/1, 611/2

Lakóház, népi. Helytörténeti kiállítás.

6.

Zárdakert, történeti kert

11424

12181

M I

887, 888, 889

Az egykori Tanítóképző historizáló parkja, az 1904-1910 körül létre hozott ún. Zárdakert.

7.

Immaculata-szobor

7518

7625

M II

Zichy Miklós tér (volt Lenin tér)

869

barokk, 1739.

8.

Római katolikus plébániatemplom

7521

7621

M II

Magyar utca

1

R.k. templom, barokk, 1749-1753.

9.

Lakóház

7522

7617

M II

Bicskei utca 1.

726/1, 726/2

Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele.

10.

Török kút

7524

7624

M II

Táncsics utca

904

Török kút, 16. sz. Restaurálva 1892-ben.

12.

Pincesor

11282

11328

M II

178, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 1887, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 243, 244, 248, 259/10, 259/9,

A területen található pincék a mély fekvésű terület löszfalába vájt, 10-20 m hosszú, egyágú lyukpincék. Jelentős részük részben vagy egészében kváderkővel kirakott boltozatú. Épültek a 19. században.

13

Rakétabázis épületegyüttese

11150

11540

M II.

Őrsi-hegy

07/2

Hatszögben elrendezett 6 db rakétaindító állás, középen radarállomás. Laktanyaépület, fedezékek, őrépület, kiegészítő létesítmények. Épült 1977 és 1982 közt.

14.

Szent Ferenc romkápolna

9445

(7616)

M II.

Angyalárok-part

1619

15.

lakóház

7520

7619

M III.

Magyar utca 1.

903

Lakóház, klasszicista, 19. sz. első fele.

16.

Kollégium, régi általános iskola

9487

7620

M III.

Magyar utca 2.

408/1, 408/2

Régi ált. iskola. 1791. Kollégium.

17.

Immaculata-szobor ex-lege műemléki környezete

7518

18849

MK

866, 867, 883, 870, 868/5

18.

Szent Ferenc-romkápolna ex-lege műemléki környezete

9445

29778

MK

050/2, 1618, 052/3, 1713/1, 1713/2

19.

Lakóház ex-lege műemléki környezete

7522

29779

MK

725, 727, 875, 876, 653/2, 577/3, 577/4, 562

20.

Lakóház ex-lege műemléki környezete

9593

29780

MK

610, 612, 601, 600, 718, 719/2, 720/5

21.

Római katolikus plébániatemplom ex-lege műemléki környezete

7521

29783

MK

2, 408/1, 408/2, 458/1, 897, 898, 899,1050, 1051, 1052, 1053, 1054, 1058,

22.

Török kút ex-lege műemléki környezete

7524

29784

MK

853, 854, 886, 887, 903, 905, 907, 921, 972, 1047, 1050, 1058,

23.

Várkastély ex-lege műemléki környezete

7519

29785

MK

823, 825/28, 825/40, 831, 847, 848, 850, 851, 853, 854, 855, 857, 858, 859, 860, 861/1, 912, 913, 914, 915, 916, 917, 918, 919, 834, 835, 837, 838, 839

24.

Zsámbék, a templom- és kolostorrom műemléki környezete

4323

7622

MK

577/2, 820/16, 823, 825/27, 825/28, 825/40, 847, 848, 849, 850, 851, 852, 853, 854, 855, 856, 857, 858, 859, 860, 861/1, 861/2, 862, 863, 864/1, 864/2, 865, 866, 867, 885, 886, 904, 906, 907, 908, 909, 910, 911, 912, 913, 914, 915, 916, 917, 918, 919, 920/1, 920/2, 921, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 933, 934/1, 935, 937, 938, 939, 940/1, 941, 942, 943, 944, 945/2, 947, 948, 949, 950, 951/1, 951/2, 952/1, 952/2, 953, 954, 955, 956, 957, 958, 959, 960, 961, 962, 963, 964, 965, 966, 967/2, 968, 969, 970, 980, 985, 986, 987, 971, 972, 973, 974/1, 974/2, 975, 976, 977, 978, 979, 981, 982, 983, 984, 988, 989, 990/1, 990/2, 990/3, 990/4, 990/5, 990/6, 990/7, 990/8, 990/9, 990/10, 990/11, 990/12, 994,

25.

Pincesor műemléki környezete

11282

13209

MK

162/5, 162/6, 162/7, 162/8, 162/9, 162/10, 163, 164/6, 164/7, 164/8, 164/9, 164/10, 164/11, 165/1, 165/2, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176/1, 176/2, 177, 249, 257, 258, 259/3, 259/4, 259/5, 259/7, 259/8,

26.

Zárdakert műemléki környezete

11424

13210

MK

853, 854, 855, 857, 866, 867, 884, 885, 886, 890/2, 890/3, 890/4, 890/5, 895/1, 897, 898, 899, 900, 901, 902, 903, 904, 905, 906,

8. melléklet

Régészeti lelőhelyek jegyzéke
Országos védelem a közhiteles nyilvántartás alapján

azonosító

lelőhely-szám

név

védelem

HRSZ

12578

1

Alsó-Kenderföldek

szakmai

0101/6, 0101/7, 0101/8, 0101/9, 0101/10, 0101/11, 0101/17, 0101/19, 0101/4

12579

2

Biai-Nagy-földek

szakmai

0119, 0120/7, 0120/8, 0120/9, 0120/10, 0120/11, 0120/12, 0120/13, 0120/14, 0120/15, 0120/16, 0120/17, 0120/18, 0120/19, 0120/20, 0120/21, 0120/22, 0120/23, 0120/24, 0120/25, 0120/26, 0120/6, 0116/5, 0120/32, 0120/31, 0120/30, 0120/29, 0120/28, 0120/27

12580

3

Belső-földek

szakmai

0116/5

12581

4

Belső-földek

szakmai

0116/5

12582

5

Közép-fertályok

szakmai

080/9, 080/10, 080/11, 080/24, 098, 0101/4, 0101/16, 0101/17

12583

6

Mányi út

szakmai

705/1, 706/3, 707/1, 709/1, 710/1, 711/1, 712/4, 712/5, 713/1, 713/3, 747, 577/2, 704/3, 755/5, 752/1, 753, 754/4, 755/4, 796, 750/2, 750/1, 754/1, 807, 808, 751/4, 751/5, 708/6, 751/2, 751/3, 754/3, 754/2, 755/1, 755/2, 746, 748, 708/7, 713/4, 806, 809, 804

12584

7

Alsó-szőlő

szakmai

825/4, 825/46, 825/8, 3721, 3562/1, 3562/2, 3561, 3585/2, 3588, 3719, 3589/2, 3562/3, 3562/5, 3562/4, 3532/3, 3532/5, 3555/2, 3725/4, 3725/3, 3725/5, 3553, 3555/1, 3589/3, 3589/5, 3589/4, 3584/4, 3594/1, 3594/2, 3506/2, 3722, 3568, 3506/1, 3506/3, 3565, 3564, 3725/6, 3585/3, 3718, 3725/7, 3725/2, 3536/2, 3544/1, 3532/4, 3536/1, 3532/2, 3544/2, 3785, 3784/1, 3717, 3720, 3549/1, 3548/3, 831, 820/16, 823, 3511/1, 3511/2, 3512, 3513, 3514, 3515, 3516, 3517, 3518, 3519, 3520, 3521, 3522, 3523/1, 3523/2, 3524, 3525, 3526, 3528, 3529, 3530, 3531, 3534/1, 3534/2, 3535, 3537, 3540, 3541/1, 3541/2, 3543, 3545, 3546/1, 3546/2, 3547/1, 3547/2, 3548/1, 3548/2, 3550, 3551, 3552, 3554, 3556, 3557, 3558, 3559, 3560/1, 3560/2, 3566/1, 3566/2, 3567, 3590/1, 3590/2, 3591/1, 3591/2, 3591/3, 3591/4, 3592/1, 3592/2, 3592/3, 3593, 3498/7, 3499, 3500, 3502, 3504, 3505, 3508/1, 3508/2, 3509/1, 3509/2, 3510, 820/12, 820/1, 820/18, 822, 821, 825/15, 825/43, 830/2, 825/45, 827, 825/41, 826, 825/10, 825/11, 825/12, 825/33, 825/14, 825/32, 825/24, 825/13, 825/5, 825/6, 825/9, 825/25, 825/20, 825/21, 825/22, 825/1, 824, 825/3, 825/2

12585

8

Mányi út

szakmai

577/2, 577/4, 704/3, 733, 734, 735, 723/2, 731, 732, 724/2

12586

9

Töki-Nagy-földek

szakmai

0142/1, 0142/2, 0161, 0162, 0160, 0160, 0163

12587

10

Biai-Nagy-földek

szakmai

0125/10, 0125/11, 0125/12, 0125/13, 0125/14, 0125/15, 0125/16, 0125/17, 0125/18, 0125/19, 0125/20, 0127, 0129/1, 0125/8, 0125/9, 0125/6, 0125/7

12588

11

Felső-szőlő

szakmai

1120/4, 1120/5, 1121/1, 1121/2, 1121/3, 1122, 3107, 3106/3, 1104, 3108, 1106, 1105, 1112/4

12589

12

Anyácsa

szakmai

012, 020, 011, 017, 018, 019, 013, 010

12590

13

Anyácsa

szakmai

016

12591

14

Anyácsa

szakmai

022

12592

15

Anyácsa

szakmai

026, 027, 028

12593

16

Pap-lapos

szakmai

085/19, 085/20, 085/21

12594

17

Zsámbéki-barlang

szakmai

07/2, 3463/4, 03/1, 3465/1, 3464, 3468/7, 3465/7, 3465/6, 3465/3, 3465/2, 3463/5, 3726, 3733, 3463/2, 3463/3, 3458/7

12595

18

Közép-fertályok

szakmai

0103/7

12596

19

Közép-fertályok

szakmai

0103/5, 0103/6, 0103/7

12597

20

Töki-Nagy-földek

szakmai

0173

12598

21

Kis-vető

szakmai

0139

12599

22

Római katolikus templom

szakmai

408/1, 1, 898, 408/2, 2, 458/1

12600

23

Malom melletti dűlő

szakmai

0129/14, 0129/15, 0129/16

12601

24

Malom melletti dűlő

szakmai

0129/5

12602

25

Ökör-mező-rét

szakmai

0129/5, 0130, 0131

12603

26

Ökör-mező-rét

szakmai

0133, 029/4

12604

27

Akadémia utca

szakmai

884, 867, 869, 866, 885, 890/3, 890/4, 883, 882, 870, 868/5, 868/10, 868/11, 868/2, 868/6

12605

28

Török-kút

szakmai

887, 900, 901, 902, 905, 906, 904, 903, 888

12606

29

Nyári-Kis-földek

szakmai

0133, 0136, 0150/1

12607

30

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0150/1, 0136, 0149, 0140, 0148/13

12608

31

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0150/1

12609

32

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0150/1, 0151, 0153, 0149, 0152, 0146, 0148/1, 0147, 0148/2, 0148/3, 0148/4

12610

33

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0153

12611

34

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0153

12612

35

Három-rózsa

szakmai

066/5, 092/2

12613

36

Nyári-Nagy-földek

szakmai

0150/1

12614

37

Várkastély

szakmai

856, 857, 825/28, 858, 852

12615

38

Premontrei templomrom

szakmai

941, 939, 988, 983, 984, 985, 986, 987, 953, 952/2, 952/1, 948, 947, 945/2, 940/1

12616

39

Szabadság tér 15.

szakmai

537, 562, 547, 544, 543, 545, 546, 573, 572, 549, 464, 551, 550/2, 548, 564, 563, 570, 571

12617

40

Szőlőhegy

szakmai

3474, 3475, 3476, 3488/1, 3488/3, 3489, 3490, 3491, 3739, 3492/3, 3477

46996

41

Anyácsai-dűlő

szakmai

020, 021, 024

46997

42

Töki-úti magaslat

szakmai

0142/15, 0142/16

9. melléklet

Védőterületek, védőtávolságok
(1) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete

a) a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint az egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a beltéri határától mért legalább 500 m-es távolságon belül, és a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 m-es távolságon belül nem helyezhetők el.

b) a szennyvíztisztító körül a kapacitás és a technológia alapján a szennyvíz-tisztítótelep jelenlegi technológiája alapján az OTÉK szerint 500 m, a megfelelően zárttá történő átépítése esetén 300 m, ahol tartósan lakás célját szolgáló épület nem helyezhető el.

c) a hulladéklerakó körül 500 m, ahol tartósan lakás célját szolgáló épület nem helyezhető el.

(2) Természet-közeli állapotú felszíni vizek part menti védőtávolsága, védőövezete:

a) Természet-közeli állapotú vízfolyások mindkét partján külterületen, a telekhatártól mért 50-50 m széles természet- és vízvédelmi érdekű védőövezet, kivéve az M1 autópályával határos beépítésre szánt telektömbök, ahol a védőtávolság a szabályozási tervlapon rögzített, a patak telekhatárától mért 20-20 m.

b) A vízfolyások partján, a partéltől mért 6,0 m fenntartósáv.

(3) Közlekedési nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) az M1 autópálya külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 100-100 m, ahol építmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges

b) az országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol építmény elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges

(4) Közművek védőtávolsága, védőterülete a közművezetékek és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait és a vonatkozó ágazati szabályokat és előírásokat be kell tartani, ahol a védőtávolság a kialakult állapot miatt nem biztosítható, ott meg kell oldani a közművek védelembehelyezését, és szabvány alóli felmentését kell kérni.

(5) Az építmények építéshatósági engedélyezési eljárásában az engedélykérelemhez be kell szerezni az érintett szakhatóságok véleményét a szükséges védőtávolságok mértékéről.

2

Hatályon kívül helyezte a a 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelet.

4

Az 58/A. §-t a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

Az 58/B. §-t a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

6

Az 58/C. §-t a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

7

Az 59. § (2) bekezdés d) pontját a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 64. §-t a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 75. §-t a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

10

Módosítva: Zsámbék Város Önkormányzatának 1/2021. (II. 10.) Ök. számú rendeletével. Hatályos: 2021. február 11-től.

11

A 2. melléklet a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 3. melléklet a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (V. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.