Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018(III.8..) önkormányzati rendelete

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III.8.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 09. 08

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018(III.8..) önkormányzati rendelete

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III.8.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) aa), (2) és (3) bekezdéseiben, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal;

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;

- Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság;

- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint

- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § (1) A helyi településképi rendelet célja Győrszemere épített környezetének és természeti örökségének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

  • a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
  • b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
  • c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya Győrszemere község teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. A rendelet alkalmazása

3. § (1) E rendelet előírásait a hatályban levő Helyi Építési Szabályzattal, a Településképi Arculati Kézikönyvvel és a településrendezési eszközökkel együttesen kell alkalmazni.

4. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

  • a) A településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
  • b) Helyi településképvédelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a - településszerkezet védelmét, - az építészeti karakter védelmét, - valamint az utcakép védelmét is.
  • c) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
  • d) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
  • e) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
  • f) Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
  • g) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
  • h) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
  • i) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
  • j) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.
  • k) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
  • l) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
  • m) Zöldfelületi számítás: belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a meghatározott minimális zöldfelület mértékébe számításba lehet venni annak legfeljebb 50 %-áig a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagyságát.
  • n) Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva;
  • o) Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
  • p) Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
  • q) Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével.
  • r) Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
  • s) Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
  • t) Utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés
  • u) Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
  • v) Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti berendezés.
  • w) Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) főépítész.

II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM

5. A helyi védelem célja, feladata

5. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növényegyüttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

6. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6. § (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet.

  • a) bármely állampolgár, akár saját, akár más tulajdonában lévő értékek tekintetében,
  • b) helyben működő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társadalmi szervezetek.

(2) A javaslatban fel kell tüntetni

  • a) a kezdeményező nevét, lakcímét/székhelyét,
  • b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  • c) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),
  • d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
  • e) a kezdeményezés indoklását.

7. Testületi döntéssel összefüggő feladatok

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szakmai előkészítése Győrszemere község települési főépítészének (továbbiakban: főépítész) feladata.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(3) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(4) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. A helyi védelem fajtái

8. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket.

9. Védett értékek fenntartása

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

10. § (1) Győrszemere település településképi szempontból meghatározó területei az 5. számú melléklet szerinti

  • a) a településközponti karakter
  • b) falusias karakter
  • c) vízparti hétvégi házas karakter
  • d) szőlőhegyi pince karakter
  • e) gazdasági karakter
  • f) a mezőgazdasági karakter

(2) A 9. sz. melléklet szerinti védett természeti területek:

  • a) az országos ökológiai hálózat övezetei,
  • b) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek területei
  • c) meghatározó természeti területek.

IV. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

11. § (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető.

(3) Tömör kerítést az utcai telekhatáron a lakóépület homlokzati részei előtt Győrszemere község egész területén építeni szigorúan tilos.

(4) Lapos tetős lakóépületet épületet Győrszemere község egész területén építeni szigorúan tilos.

(5) Kerítés egyéb övezeti előírás hiányában közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, a kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(6) A kerítés anyaga nem lehet fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő.

12. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen

  • a) a párkány magasságát, kiülését,
  • b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,
  • c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,
  • d) a homlokzatok arányait, jellegét,
  • e) a tömegképzés jellegét,
  • f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,
  • g) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

13. § (1) A főépület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló közút (meglévő vagy tervezett) koronaszintjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.

14. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó vagy egyéb tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Kerítésen, tetőfelületen - gazdasági terület kivételével - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 százalékát.

(3) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(4) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, futófény nem alkalmazható.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület 25%-át.

15. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

  • a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
  • b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
  • c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,

16. § (1) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható

17. § (1) A településen található védett fasorokat meg kell őrizni, a hiányzó egyedeket pótolni kell.

(2) A zöldfelületeken legalább 20%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasságú épületeket a kifejlett egyedek lombkoronaszintje meghaladja.

(3) Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne zavarja a kilátást a járművel közlekedők számára.

18. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. A telepítésre javasolt növények listáját az 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Közterületen faültetéshez, járda, gépkocsibehajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

12. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények

19. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező

  • a) eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert),
  • b) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
  • c) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, nyílásosztását,
  • d) eredeti épülettartozékait, melléképületeit.

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

20. § (1) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületet bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Kisebb mértékű bővítés, átalakítás esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(3) Jelentős bővítés esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

21. § (1) Helyi védelem alá helyezett épületen utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

(2) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

22. § (1) A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

23. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett megengedett.

(2) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje) és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

24. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény csak az épület teljeskörű felmérése, dokumentálása és a védettség megszüntetése után bontható.

25. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

  • a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
  • b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható

13. Szoborra, képzőművészeti alkotásra vonatkozó előírások

26. § (1) Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

14. Helyi védelem alatt álló természeti értékre vonatkozó előírások

27. § (1) Védett fát kivágni, csak életveszély elhárítása érdekében lehetséges. Kivágás esetén új fával pótolni kell.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény a víztornyokon elhelyezhető.

29. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(5) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(6) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

30. § (1) A település területén torony jellegű építmény (kémény, torony, siló stb.) piros festéssel nem készülhet.

16. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (1) – (2) bekezdésében, az Rr-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

32. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdetőfelületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(2) Funkcionális utcabútoron reklám, reklámtartó berendezés nem helyezhető el.

(3) Reklámot, reklámtartó berendezést elhelyezni egyéb célú berendezésen lehet.

33. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell kialakítani.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 méteres körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozás alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. Ez vonatkozik a községben telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek tájékoztató, iránymutató és figyelemfelhívó berendezéseire is.

34. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen

  • a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére, illetve
  • b) alkalmi rendezvények esetén a rendezvény 300 m-es körzetén belül helyezhető el.

(2) Mozgatható hirdetőberendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

V. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

35. § (1) Településképi szakmai konzultáció a település belterületén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, mivel a konzultációról készült jegyzőkönyv az említett eljárások során az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.

VI. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

36. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a települési főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

  • a) rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen a 300 m2 beépített területet meghaladó építmény esetében;
  • b) helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében;
  • c) meghatározó településképi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében;
  • d) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, valamint
  • e) valamennyi olyan fennmaradási engedélyezési eljárásban, mely a helyi építési szabályzat megsértésével megvalósuló jogszerűtlen építési tevékenység esetén indult;
  • f) helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése esetében;
  • g) kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében;
  • h) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő építmény esetében,
  • i) külterületi ingatlanon lévő építmény esetén,
  • j) valamint ha tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelethatálya alá tartozik.

(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció és a településképi helyi rendelet elveinek és előírásainak, valamint megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(4) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó: az alaprajzi elrendezés, a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredő hatások nem korlátozzák, zavarják indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát; az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

  • a) a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
  • b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
  • c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
  • d) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz;
  • e) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.

(6) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:

  • a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
  • b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
  • c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
  • d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.

(7) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket is tartalmazza:

  • a) műszaki leírás,
  • b) fotódokumentáció a tervezési területről,
  • c) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
  • d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
  • e) metszet a megértéshez szükséges mértékben,
  • f) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,
  • g) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
  • h) látványterv, vagy modellfotó.

VII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

37. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott településképi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött

  • a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4.-9., 21., 23. pontokban foglalt tevékenységek;
  • b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas és letelepített mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), amely 30 napot meghaladó időtartamra terjedő emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgál;
  • c) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja;
  • d) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor;
  • e) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél;
  • f) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
    • fa) kirakat kialakítása,
    • fb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése
    • fc) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén,
  • g) közterületi építmények létesítése;
  • h) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

  • a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
  • b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
  • c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, terület-felhasználás megfelelősége, és
  • d) az épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége.

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje a kérelemnek megfelelő.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, 60 napon belül.

(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket tartalmazza:

  • a) építési munka esetében - műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; alaprajzot; valamennyi homlokzati rajzot; amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint közterületen elhelyezendő építmények esetén közterület-alakítási tervet kell mellékelni.
  • b) reklámelhelyezés esetében műleírást; közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot; a reklámeszköz elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását; a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
  • c) rendeltetés-módosítások esetében műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, vagy technológia jellemzőjét, a rendeltetés-módosítás következtében -a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő- változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; szükség szerint alaprajzot, valamint szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

VIII. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

38. § [1] (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

  • a) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
  • b) a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
  • c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
  • d) a helyi településkép-védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
    • da) az épület jó karban tartása,
    • db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
    • dc) egységes megjelenésének biztosítása vagy
    • dd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése;
    • de) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása;
    • df) a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata;
    • dg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot megszüntetésére.

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester településképi bírságot szab ki.

(4) A településképi bírság összege minimum százezer Ft, legmagasabb összege természetes személyek esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint lehet.

(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

  • a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
  • b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
  • c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
  • d) a jogsértő állapot időtartamát,
  • e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
  • f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
  • g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A bírság adók módjára behajtható. A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Győrszemere Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.

IX. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

17. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

39. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat az alábbiak szerint támogatást adhat:

a.) a támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b.) a támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatályba léptető rendelkezés

40. § E rendelet végrehajtásáról a polgármester a főépítész szakmai közreműködésével a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

41. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell értelmezni.

(4) A jelen rendeletben jóváhagyott előírásokat a Helyi Építési Szabályzat, és a helyi egyéb rendeletekben található településképi rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni; ellentmondás esetén az e rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a helyi rendeleteket ennek megfelelően kell módosítani.

19. Jogharmonizációs záradék

42. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Győrszemere, 2018. 03. 08.

Horváth Gyula polgármester

Horváth Sándor jegyző


[1] A 38. § a Győrszemere Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.