1. § E rendelet célja Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület (a továbbiakban: kerület) épített környezetének megőrzése érdekében a kerületi építészeti örökség területi védelemének meghatározása, a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3/A. § ^[1] A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármester gyakorolja az e rendeletben meghatározott eljárásrend szerint.

4. § E rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklete tartalmazza a kerületi védettség alá tartozó és a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását,
• b) 2. melléklete tartalmazza a városképi szempontból védett utcákat
• c) 3. melléklete tartalmazza a településképi szempontból jelentős fák helyét,
• d) 4. melléklete tartalmazza az ajánlott fásszárú fajok és fajták jegyzékét,
• e) 5. melléklete tartalmazza a kilátás szempontjából megőrzendő kilátópontokat,
• f) 6. melléklete tartalmazza a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, és a
• g) 7. melléklete tartalmazza a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet.

5. § E rendelet alkalmazásában

• a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazaton kívül a kerítés teljes felületének 40 %-át nem haladja meg.
• b) cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék;
• c) cserjesávos fasor: Az egyvonalban, legfeljebb 8 méter tőtávolságra ültetett faegyedek és azok alá, legfeljebb 0,5 méter tőtávolságra ültetett cserjék együttese.
• d) félig áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a lábazaton kívül a kerítés teljes felületének 65 %-át nem haladja meg.
• e) háromszintes növényállományú zöldfelület: azon terület, amelynek minden 100 m²-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és a fennmaradó felületen gyep vagy talajtakaró cserje található.
• f) más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely;
• g) tájékoztató eszközök:
  • ga) a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, ha az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken található,
  • gb) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám
  • gc) a reklám nélküli útbaigazító, irányító táblák, műszaki eszközök.
• h) pasztelles színek: a vörös – narancs – sárga – barna – zöld színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű, vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
• i) reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom;
• j) reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz;
• k) utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 11. pontjában meghatározott fogalom.

6. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékekkel bíró területeket kerületi védelem alá helyezi.

(2) A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

7. § (1) A kerület területén a kerületi helyi védelem kizárólag területi védelem.

(2) A kerület településképi szempontból védett területei:

• a) az 1. mellékletben lehatárolt településközponti területek közül a kerületi történeti központok:
  • aa) Budafok helyi történeti központ,
  • ab) Nagytétény helyi történeti központ, és a
• b) az 1. mellékletben lehatárolt gazdasági területek közül a történeti jelentőségű gazdasági területeken belül a Törley pezsgőgyár területe.
• c) a 2. mellékletben felsorolt utcák, melyek esetében a védelem az utcamenti első teleksorra vonatkozik.

8. § (1) A kerületi területi védelem alá helyezett területekről nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett terület megnevezését,
• b) a védett terület védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védelem típusát,
• d) a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám)
• e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
• f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot és
• g) a védelem rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

9. § (1) A kerület településképi szempontból védett területein meg kell őrizni:

• a) a történelmileg kialakult utcaszerkezetet,
• b) a történelmileg kialakult térszerkezetet, a Kossuth Lajos utcában közhasználat számára megnyitott teresedései kivételével,
• c) a jellemző beépítési módot,
• d) a jellegzetes utcakaraktert, térarányokat és
• e) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tömegformálást, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot.

(2) Új vagy meglévő épület esetében az építési, vagy részleges bontási munka, felújítás csak úgy végezhető, hogy (1) bekezdésben meghatározott, az adott tömbre jellemző követelmények betartásával illeszkedjen a kerületi védett terület településszerkezetébe és a településképbe.

10. § Vendéglátó teraszok az épület homlokzati síkjával párhuzamos, talajhoz nem rögzített, szétszerelhető vagy az épület homlokzati síkjára felszerelhető árnyékoló szerkezettel alakíthatók ki, melynek legalacsonyabb pontja a padlószinttől mérten 2,5 méteren van. A vendéglátó teraszok legfeljebb 1,5 méter magasságig keríthetők körbe az átláthatóságot biztosító módon.

11. § (1) A 3. mellékletben jelölt településképi szempontból jelentős fák megtartandóak és a fák törzsétől számított 2,0 méteres sugarú területen belül új építmény – út-, térburkolat kivételével – nem létesíthető.

(2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m² területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

(3) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembe vételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.

12. § (1) A lakótelek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel

• a) az oldal- és hátsókertben felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
• b) az előkertben felfelé vagy lefelé egyaránt legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg,

kivéve Budafok településközponti területén, ahol az oldal-, hátsó-, és előkertben lefelé legfeljebb 3,0 méterrel változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni az utcavonal menti 5,0 méteres sávban

• a) ha azon a rendezett terepszint a közterület szintjével megegyezik,
• b) ha a telek gépjármű behajtást szolgáló legfeljebb 4,0 méteres szélességében
  • ba) lefelé legfeljebb 4,0 méterrel,
  • bb) felfelé - amennyiben a telek úttól való lejtése több mint 10% - legfeljebb 2,0 méterrel változik meg.

13. § Az épület földszinti homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, bankautomata csak az épület teljes földszinti és emeleti felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.

14. § Amennyiben a területre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek, az épületeken a fehér vagy pasztell színtől eltérő homlokzatfestés nem megengedett.

15. § (1) Közterületről látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától eltérő nem lehet.

(2) A homlokzati nyílászárók részleges cseréje esetén az új nyílászáró színe és osztása egyezzen meg a meglévő nyílászárók valamelyikével.

(3) Álló tetőtéri ablakok felépítményei közötti távolság 3,0 méternél kisebb nem lehet.

16. § (1) A közterületről látható módon nem alkalmazható az épület tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez és sajtolt mázas tetőcserép.

(2) A tetőfedés színét a tömbre jellemző színvilág figyelembevételével, ahhoz igazodva kell meghatározni. Cserépfedés esetén a meghatározó, a téglaszíntől és árnyalataitól eltérő színű és tarka cserép nem alkalmazható.

(3) A zártsorúan beépült területeken az új tetőidom hajlásszöge legfeljebb 5°-kal térhet el valamely szomszédos épület jellemző tetőhajlásszögétől.

17. § A klímaberendezést csak közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. Abban az esetben ha a klímaberendezés telepítésével érintett épület minden homlokzata látható közterületről, akkor a klímaberendezés alárendelt homlokzaton takartan helyezhető el.

18. § (1) A Kossuth Lajos utca, a Nagytétényi út Szentháromság utca – Tűzvirág utca közötti szakaszán, a Dézsmaház utca, Magdolna utca, Kölcsey utca, Fehérhegy utca, Hosszúhegy utca, Kálváriahegy utca, Stáció lépcső, Szent Flórián utca, Szent Flórián tér, Kastélypark utca, Kastélymúzeum utca és Péter Pál utca menti teleksor esetén:

• a) a határoló utcák közterületről látható homlokzatain csak fa nyílászáró vagy csak fa hatású műanyag nyílászáró helyezhető el,
• b) zártsorúan beépült terület kivételével kizárólag hagyományosan falazott, áttört, kőpilléres kerítés építhető,
• c) a homlokzatkialakításoknak anyaghasználatukban igazodniuk kell a helyi történeti építőanyagokhoz, elsődlegesen természetes kő- és faburkolatok alkalmazásával, vagy vakolt homlokzatok esetén hagyományos, simított vakolat, vagy azzal azonos hatást keltő kialakítás alkalmazásával.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utcák kivételével a kerület településképi szempontból védett területein:

• a) áttört kerítés legfeljebb 2,0 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat,
• b) félig áttört kerítés legfeljebb 1,8 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat,
• c) tömör kerítés legfeljebb 1,5 méter magassággal építhető,
• d) a kapuépítményhez tartozó oszlopok magassága maximum 3,0 méter magassággal építhető,
• e) a kapuépítmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 3,0 méter lehet, és
• f) az áttört vagy-félig áttört kerítés csak növényzettel takarható.

(3) A (2) bekezdés magassági előírásai nem vonatkoznak a régi, mészkőből rakott kőkerítésekre és azok kapujára, amennyiben azok rekonstrukciója, illetve más kerítés-szakaszokon való újraépítése megvalósul.

19. § Az 1. mellékletben jelölt Budafok helyi történeti központ és Nagytétény helyi történeti központjának zártsorúan beépült területén

• a) csak nyereg- és félnyeregtető létesíthető,
• b) utólagos homlokzati hőszigetelés esetén a homlokzat tagozatai megtartandóak, vagy visszaépítendőek.

20. § A 1. mellékletben jelölt Nagytétény helyi történeti központjának zártsorúan beépült területén új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.

21. § A kerület településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt alábbi területek, kivéve a 2. mellékletben felsorolt településképi szempontból védett utcák a 7. § (2) c) pontban meghatározott területet érintően.

• a) A Településközponti területeken belül a városközponti területek:
  • aa) Budafok-belváros,
  • ab) Budatétény városközponti területe.
• b) Telepszerű beépítések:
  • ba) Lakótelepek: Terv utcai ltp., Rózsakert ltp., Játék utcai ltp., Kísérleti ltp., Mézesfehér utcai ltp., Bartók Béla – Csút utcai ltp., Mária Terézia utcai ltp., Leányka – Vihar utcai ltp.
  • bb) Lakóparkok: Bérkocsis utcai lakópark, Gyula vezér utcai – Terv utcai lakópark, Húr utcai lakópark, Margit utcai – Rizling utcai lakópark, Panoráma utcai lakópark, Vencel-kert, Liliomdomb lakópark, Margaréta udvar, Gemini torony, Rivus lakópark, Regényes utcai lakópark.
• c) Kertvárosi területek:
  • ca) Budafok-Óhegy és Újhegy területe,
  • cb) Rózsavölgy területe,
  • cc) Felsőváros területe,
  • cd) Budatétény-alsó területe,
  • ce) Budatétény-felső területe,
  • cf) Horgásztelep területe,
  • cg) Baross Gábor telep területe,
  • ch) Nagytétény egyéb kertvárosi területe,
  • ci) Dunatelep területe.
• d) Gazdasági területek:
  • da) Borhegy területe,
  • db) Duna menti gazdasági területek,
  • dc) Nagytétényi út menti gazdasági területek,
  • dd) nagytétényi külső gazdasági területek.
• e) Átalakuló területek:
  • ea) Növény utca menti területek,
  • eb) volt Hunyadi laktanya,
  • ec) DILK területe,
  • ed) M0 alatti terület,
  • ee) Duna-part II. projekt területe,
  • ef) Óhegy-észak területe.
• f) Jelentős zöldfelületű területek:
  • fa) erdőterületek,
  • fb) mezőgazdasági területek,
  • fc) nagy zöldfelületű sportterületek és a
  • fd) temetők területe.

22. § Az 1. mellékleten jelölt Budafok-belváros és Budatétény városközponti területek közterületein a felújítások során, valamint a megrongálódott utcabútorok cseréje esetén a területek jellegéhez igazodó, egy-egy területegységen belül nem egységes utcabútorok alkalmazása nem megengedett.

23. § Az 1. mellékleten jelölt átalakuló területek közül a Duna-part II. projekt, az M0 hídfő és a volt Hunyadi laktanya Duna-parti területein a Duna telekhatárától 100 méteren belül létesülő új beépítésnél az épületek Duna felőli homlokzatának a Duna telekhatárával párhuzamos vetületi hossza 50 méternél több nem lehet.

24. § Vendéglátó teraszok az épület homlokzati síkjával párhuzamos, talajhoz nem rögzített, szétszerelhető vagy az épület homlokzati síkjára felszerelhető árnyékoló szerkezettel alakíthatók ki, melynek legalacsonyabb pontja a padlószinttől mérten 2,5 méteren van. A vendéglátó teraszok legfeljebb 1,5 méter magasságig keríthetők körbe az átláthatóságot biztosító módon.

25. § (1) A 3. mellékletben jelölt településképi szempontból jelentős fák megtartandóak és a fák törzsétől számított 2,0 méteres sugarú területen belül új építmény – út és térburkolat kivételével – nem létesíthető.

(2) Közlekedési és zöldterületre telepítendő fák számára – amennyiben a rendelkezésre álló terület megengedi – a törzs körül minimum 2,25 m² területű, legkevesebb 1,0 méter szélességű lég- és vízáteresztő felülettel kell megfelelő életteret biztosítani.

(3) Új zöldfelületek kialakítására – a térbeli lehetőségek és az ökológiai adottságok figyelembe vételével – a 4. mellékletben meghatározott fásszárú fajok és fajták telepítése ajánlott.

26. § (1) A lakótelek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel

• a) az oldal- és hátsókertben felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
• b) az előkertben felfelé, vagy lefelé egyaránt legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg,

kivéve a Budafok településközponti területén, ahol az oldal-, hátsó-, és előkertben lefelé legfeljebb 3,0 méterrel változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni az utcavonal menti 5,0 méteres sávban

• a) ha azon a rendezett terepszint a közterület szintjével megegyezik,
• b) ha a telek gépjármű behajtást szolgáló legfeljebb 4,0 méteres szélességében
  • ba) lefelé legfeljebb 4,0 méterrel,
  • bb) felfelé - amennyiben a telek úttól való lejtése több mint 10% - legfeljebb 2,0 méterrel változik meg.

27. § Ikres beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani csak az ikresen csatlakozó épület gerinc- és párkányvonalához, tetőhajlásszögéhez és a tető anyaghasználatához illesztett módon lehet.

28. § Amennyiben a területre vonatkozó előírások másképp nem rendelkeznek, az épületeken a fehér vagy pasztell színtől eltérő homlokzatfestés nem megengedett.

29. § (1) Közterületről látható homlokzaton utólagos nyílászáró elhelyezése esetén a nyílászáró szemöldökmagassága a meglévő nyílászáró szemöldökmagasságától eltérő nem lehet.

(2) A telepszerű beépítések kivételével homlokzati nyílászárók részleges cseréje esetén az új nyílászáró színe és osztása egyezzen meg a meglévő nyílászárók valamelyikével.

(3) Álló tetőtéri ablakok felépítményei közötti távolság 3,0 méternél kisebb nem lehet.

30. § (1) Lapostetős lakótelepek esetében magastető építése nem megengedett.

(2) Erkélyek és loggiák átalakítása csak a homlokzati nyílászáró osztását megtarva, azzal megegyező módon lehetséges.

(3) Épülethomlokzatok nyílászárói, redőnyei teljes homlokzaton azonos színben, vagy egyedileg a nyílászáró kiosztást megtartva az eredetivel megegyező színben és anyaggal, vagy fehér színűre cserélhetőek.

(4) Légkondicionálók kültéri egységeit meglévő loggia, erkély esetén annak közterület felőli takarásában, loggia, erkély hiányában a homlokzaton egymás alatt, egy vonal mentén, egységes kiosztásban lehet elhelyezni.

(5) Új többlakásos épületek építése esetén:

• a) az erkélyek korlátainak megtervezésekor a korláttakarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében. A korláttakarást csak az egységes koncepció alapján lehet megvalósítani.
• b) az árnyékolók kialakítását és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni.

31. § (1) Kertvárosias területeken

• a) magastetős épületek esetében 30° alatti tetőhajlásszögű tető csak félnyeregtetőként alakítható ki,
• b) álló tetőtéri ablakok felépítményei közötti távolság 3,0 méternél kisebb nem lehet,
• c) utcai homlokzatokon nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha a homlokzatkiosztás raszteréhez igazodnak,
• d) utólagos homlokzatszínezés esetén a homlokzat tagoltságához illeszkedő színezés megengedett,
• e) a melléképületek és a kapu épített elemei összhangban kell legyenek a fő épület építészeti megjelenésével,
• f) kapuépítmények tetőhajásszöge 10^o-nál nagyobb nem lehet, és
• g) trapézlemezek alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.

(2) Új többlakásos épület építése esetén:

• a) az erkélyek korlátainak megtervezésekor a korláttakarásokra egységes koncepció kidolgozása szükséges az utólagos egyedi megoldások elkerülése érdekében, és
• b) az árnyékolók és légkondicionálók helyét, takarását egységes koncepció szerint szükséges megtervezni, kivitelezni.

(3) A területen egymás mellett elhelyezkedő épületek egy ütemben történő építése esetén az építészeti változatosság megtartása mellett az épületek tömegformálásban, anyaghasználatban, tetőidomok kialakításában illeszkedjenek egymáshoz.

32. § (1) Gazdasági területeken tömör vagy csak háromszintes növényállományú zöldfelülettel takart áttört vagy félig áttört kerítés létesíthető.

(2) Az építmények külső burkolatai és tetőfedő anyaga nem készülhet fénylő, csillogó anyagból.

(3) Az 1. mellékleten jelölt nagytétényi külső gazdasági területen a műemlék épületek kivételével színes fém homlokzati burkolat, lapos- és félnyeregtető is megengedett.

(4) A gazdasági területeken a 4. mellékletben felsorolt fásszárú fajok és –fajták közül, a klímaváltozást tűrő és várostűrő, nagy lombkoronájú fafajok telepítése ajánlott.

33. § Az 1. mellékleten jelölt Borhegy területén:

• a) magastető alkalmazása javasolt,
• b) tömör kerítések és támfalak esetén, és az áttört kerítések lábazatánál a világos tónusú mészkő alkalmazása javasolt,
• c) trapézlemezek alkalmazása homlokzatburkolatként, tetőhéjalásként, és kerítésként határoló közterületről látszó építményeken tilos.

34. § (1) Az 1. mellékleten jelölt nagy zöldfelületű sportterületek kerítései mentén, kerületének legalább 50%-án, szakaszosan, cserjesávos fasort javasolt kialakítani, amely télen is takaró lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmaz.

(2) Az 1. mellékleten jelölt erdőterületek területén az építmény jellemző anyaghasználata –komposztáló építmény kivételével – a természetes anyag (fa, kő, cserép, vályog, növényi eredetű anyagok)használatától eltérő nem lehet.

35. § (1) A kerület településkép szempontjából védett területei és telepszerű beépítésű területei kivételével:

• a) áttört kerítés legfeljebb 2,0 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat,
• b) félig áttört kerítés legfeljebb 1,8 méter magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat,
• c) tömör kerítés legfeljebb 1,5 méter magassággal építhető,
• d) a kapuépítményhez tartozó oszlopok magassága maximum 3,0 méter magassággal építhető,
• e) a kapuépítmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 3,0 méter lehet, és
• f) az áttört vagy-félig áttört kerítés csak növényzettel takarható.

(2) Az (1) bekezdés magassági előírásai nem vonatkoznak a régi, mészkőből rakott kőkerítésekre és azok kapujára, amennyiben azok rekonstrukciója, illetve más kerítés-szakaszokon való újraépítése megvalósul.

(3) Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges,

• a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, és
• b) az 1,0 méternél magasabb támfal tetején – amennyiben kerítés létesítése szükséges – áttört vagy félig áttört kerítés építendő.

(4) Az 1. mellékletben jelölt kertvárosi területeken lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészek sövénnyel vagy legfeljebb 1,5 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel választhatók el. Kivételt képez ez alól a sportpályák területe, melynek körbekerítésére legfeljebb 3,0 méter magas áttört, lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(5) Tömör kerítés esetében az alkalmazott anyagoknak az épület meghatározó anyagaival kell harmonizálnia.

(6) Amennyiben a telek határvonalán árvízvédelmi műtárgy építése szükséges, a kerítés magasságát az árvízvédelmi műtárgyhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni.

(7) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyag lemezburkolatú, valamint rikító, a környezettel nem harmonizáló színű kerítés nem létesíthető.

36. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett, a meglévők kiváltása kivételével.

(2) Önálló antennatartó szerkezet nem helyezhető el településközponti területeken, telepszerű beépítésű területeken, kertvárosi területeken és átalakuló területeken.

(3) Kerületi védelemmel érintett területeken

• a) az új közép- és kisfeszültségű hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni,
• b) új elektromos transzformátort térszín alatt, épületben vagy önálló építményként létesítve takart módon kell elhelyezni.

37. § (1) Fővárosi helyi védelemmel érintett, és a kerület településképi szempontból védett területein lévő földszintes épületek

• a) homlokzatán és közterület felé néző tetőfelületén sem napelem, sem napkollektor nem helyezhető el,
• b) tetőfelületén napelemcserép elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy

• a) igazodjanak az épület nyílászáróinak méretéhez, kiosztásához,
• b) egymáshoz képest ne legyenek eltolva, és
• c) felületük téglalap formájú legyen.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

• a) a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
• b) egymáshoz képest ne legyenek eltolva,
• c) sorolva, elsődlegesen a tetőfelület alsó harmadába beépítve, téglalap alakú felületet képezzenek és
• d) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével lapostető esetén az attikával párhuzamosan, attól minimum 50 cm-es távolságot tartva, a tető teljes területe napelemmel, napkollektorral lefedhető.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott területek kivételével közterülettel határos 5,0 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel, napkollektorral lefedhető.

38. § (1)^[2]

(2) Pénzkiadó, árusító automaták önállóan a közterületen nem helyezhetők el, kivéve a parkolójegy-árusító automatákat és a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automatákat.

39. § (1) Reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a (2) – (7) bekezdések betartásával szabad, mely előírásokat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Közterületen

• a) reklám és reklámhordozó – ülő- és parki pad, hulladékgyűjtő kivételével – utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el, az alábbiak figyelembevételével:
  • aa) reklám és reklámhordozó a Kossuth Lajos utca, Nagytétényi út Szentháromság utca – Tűzvirág utca közötti szakaszán, a Dézsmaház utca, Magdolna utca, Kölcsey utca, Fehérhegy utca, Hosszúhegy utca, Kálváriahegy utca, Stáció lépcső, Szent Flórián utca, Szent Flórián tér, Kastélypark uta, Kastélymúzeum utca és Péter Pál utca területén nem helyezhető el,
  • ab) reklám és reklámhordozó a Nagytétény helyi történeti központ településképileg védett területén a Nagytétényi út és Angeli út területének kivételével nem helyezhető el,
• b) reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni,
• c) két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra,
• d) kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét),
• e) kihelyezett reklámhordozó tulajdonosának adataiban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a reklámhordozón a feliratot a változástól számított két héten belül módosítani kell.

(3) Reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetében a közterület-használati hozzájárulás kiadása a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján történhet.

(4) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelületet, hanem annak tartószerkezetét az alapozással, rögzítéssel együtt elbontották. Amennyiben a tartószerkezetet vagy annak részét nem bontották el, a reklámhordozót meglévőnek kell tekinteni.

(5) Reklámhordozó a már meglévő reklámhordozótól számított 20 méteres távolságon belül nem helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a tömegközlekedés célját szolgáló utasvárókon, az aluljárókban és az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken kialakított reklámcélú felületek.

(6) Építési reklámháló nem helyezhető el.

(7) Közmű építményeken, közterület felőli kerítéseken, támfalakon, előkertekben reklámfelület nem helyezhető el, nem létesíthető.

40. § (1) Magánterületen a vállalkozás használatában álló ingatlanon tájékoztató eszköz elhelyezhető.

(2) Tájékoztató eszköz

• a) Budatétény városközponti területén a homlokzati felületek legfeljebb 20%-án,
• b) egyéb területeken a földszinten a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án,
• c) kerítésen csak a kapun vagy kapuépítményen, vagy attól legfeljebb 2 méter távolságon belül helyezhető el.

(3) Tájékoztató eszköz csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhető el.

(5) A kerület teljes területén táblaszerűen kialakított cégér építhető, az épület architektúrájához igazodóan. A homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m² felülettel és 0,3 méter szerkezeti vastagsággal alakítható ki.

(6) A kirakatportál üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal, szerkezettel – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel, illetve rávetítéssel – takarni – amennyiben magasabb rendű jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb az üvegfelület 20 %-án lehet.

41. § Valamennyi területen évente összesen tizenkét naptári hét időszakra, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges, reklám és reklámhordozó helyezhető el. A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen leghamarabb a rendezvényt három héttel megelőzően helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani.

42. § (1) A kerületi főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:

• a) minden, a kerület településképi szempontból védett területein álló épület építése, átalakítása, bővítése esetén,
• b) tűzfalfestés esetén és
• c) telepszerű beépítések homlokzat színezésekor.

(2) A szakmai konzultációra vonatkozó írásbeli megkereséshez a tervezett építési tevékenységet bemutató, konzultációra alkalmas vázlatot szükséges mellékelni.

(3) A szakmai konzultáció helyszíne a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyisége.

(4) A településképi szakmai konzultációt a kerületi főépítész, akadályoztatása esetén az általa megbízott munkatárs végzi.

(5) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.

43. § A polgármester az építési engedélyezési eljárást megelőzően a Korm. rendelet 26-26/A. §-aiban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le minden, a Korm. rendeletben felsorolt esetben.

44. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a 6. melléklet szerinti nyomtatványon papír alapon, az építészeti-műszaki dokumentációt a Korm. rendeletben meghatározott módon kell benyújtani, a polgármesternek címezve.

45. § (1) A településképi véleményt

• a) hét napon belül érkezett legfeljebb két kérelem esetén a kerületi főépítész véleményére,
• b) hét napon belül érkezett kettőnél több kérelem esetén a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára,
• c) 1000 m²bruttó alapterület fölött a kérelmek számától függetlenül a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára

alapozza a polgármester.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, vagy ha a helyi építészeti-műszaki tervtanács a kérelem beérkezését követő 10 napon belül nem ad állásfoglalást, a polgármester településképi véleményét a kerület főépítészének szakmai állásfoglalására alapozza.

(3) A szakmai állásfoglalást legkésőbb a kérelem beérkezését követő 11. napon a polgármester elé kell terjeszteni.

46. § A településképi véleményezési eljárás során a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokon túlmenően

• a) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat:
  • aa) az épület vagy építmény megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, közérdekű kérdésekben a rendeltetésszerű használatot és a fejlesztés lehetőségeit,
  • ab) az épület vagy építmény alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, adottságaihoz, tömegalakításához,
  • ac) új épület esetében, amennyiben a funkció ezt indokolja, tartalmazza-e a cégérek, reklámok, antennák vagy ehhez hasonló egyéb berendezések épített környezetbe illő és jogszabályoknak megfelelő megoldásait,
  • ad) a Településképi arculati kézikönyvnek (a továbbiakban: TAK), jelen rendeletnek és a kerületi építési szabályzatnak (a továbbiakban: KÉSZ) való megfelelést.
• b) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés c) pontjához kapcsolódóan vizsgálni kell az alábbiakat:
  • ba) az épület homlokzatának és tetőzetének karaktere illeszkedik-e a környezethez, a választott rendeltetéshez, megfelel-e a KÉSZ vonatkozó előírásainak, a TAK ajánlásainak és jelen rendelet rendelkezéseinek,
  • bb) a homlokzati látvány és struktúra illeszkedik-e a környezetéhez, harmonizál-e az épülettömeggel,
  • bc) a tervezett anyaghasználat alkalmazkodik-e az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz.
• c) a Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan, a tervezéssel érintett ingatlan közterületi kapcsolatát illetően vizsgálni kell, hogy az illeszkedik-e a közterület kialakult állapotához, használatához.

47. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési engedélyezéshez nem kötött építési tevékenység esetei közül :

• a) a kerület településképi szempontból védett területein
  • aa) az építmény homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik és amennyiben az építési tevékenység hatása közterületről látható,
  • ab) kerítés építése és átalakítása esetén, és
• b) a kerület teljes területén
  • ba) az építmény homlokzatának megváltoztatása körében a homlokzat képszerűre festése esetén, lakótelepi épületek homlokzatának utólagos színezése esetén,
  • bb) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása, rendeltetésmódosítások esetén,
  • bc) reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében e rendeletben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben foglalt követelmények érvényesítése érdekében,
  • bd) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
  • be) emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt jelent a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység.

48. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a 7. melléklet szerinti nyomtatványon papír alapon, a dokumentációt papír alapon, vagy digitális adathordozón kell benyújtani, a polgármesternek címezve.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

• a) építési munkák esetében az építészeti-műszaki tervnek tartalmaznia kell
  • aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
  • ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás azt érinti,
  • ac) alaprajzot, amennyiben a változás azt érinti,
  • ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
  • ae) – amennyiben a változás az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot, látványtervet, színtervet;
• b) rendeltetésváltozás esetében
  • ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
  • bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
  • bc) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint
  • bd) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst;
• c) reklámhordozót tartalmazó utcabútor elhelyezése esetében
  • ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
  • cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját;
• d) reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetében
  • da) műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, mely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
  • db) helyszínrajzot, mely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját,
  • dc) nézetrajzot,
  • dd) utcaképi vázlatot és
  • de) látványtervet.

(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás:

• a) jelen rendelet rendelkezéseinek megfelel-e,
• b) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek és rakodóhely kialakítását,
• c) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
• d) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, kerékpáros forgalmát, és veszélyezteti-e azok biztonságát,
• e) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét és
• f) a KÉSZ-nek megfelel-e.

(4) Reklám, reklámhordozó elhelyezése, megváltoztatása esetén a bejelentési eljárásban vizsgálni kell:

• a) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletáltalános, és
• b) e rendelet különös településképi követelményeinek való megfelelést.

(5) A bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat a véglegessé válásának napjától számított

• a) határozatlan ideig érvényes állandó építmény, továbbá a rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén,
• b) 5 évig érvényes reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén, kivéve a 41. §-ban meghatározott esetben, ahol a határozatban foglalt időtartamig.

(6) A tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást a határozat véglegessé válásának napjától számított 1 éven belül meg kell valósítani.

(7) A (6) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt kérhető annak meghosszabbítása, ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma nem változott meg. A polgármester a (6) bekezdés szerinti határidőt további egy évvel meghosszabbítja, ha a településképi követelmények nem változtak meg.

(8) A (6) bekezdés szerinti határidő lejártát követően, vagy ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozik, a tevékenyég végzéséhez a településképi bejelentést ismételten be kell nyújtani.

49. § (1) A településképi követelmények megszegésének minősül

• a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• b) a településképi bejelentési eljárásban meghozott döntéstől eltérő végrehajtás,
• c) a településképi bejelentési eljárásban meghozott döntés végre nem hajtása,
• d) a jelen rendeletben rögzített településképi követelmények és kötelezettségek megszegése.

(2) A rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti figyelemfelhívást és végzést bocsátja ki.

(3) A polgármester – a (2) bekezdésben hivatkozott végzésben megállapított határidő eredménytelen eltelte esetén – hatósági határozatban kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész átalakítására, elbontására, rendeltetés visszaállítására, megszüntetésére kötelezi, ha

• a) az ingatlan tulajdonosa a rendeletben előírt kötelezettség ellenére elmulasztja a településképi bejelnetési eljárás kezdeményezését,
• b) a bejelentés feltétellel vagy anélkül történő tudomásul vétele ellenére a határozatban foglaltakkal ellentétesen végzik az építési tevékenységet,
• c) a hatósági határozatban foglalt tiltás ellenére a településképi követelmény megsértésével végzik a tevékenységet.

50. § A településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén, továbbá a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege

• a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 forint,
• b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 1.000.000 forint,
• c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – a kerület településképi szempontból védett területein és gazdasági területeken történő – folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
• d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység – c) pontban foglalt területeken kívüli - folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000, legfeljebb 750.000 forint,
• e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000, legfeljebb 500.000 forint,
• f) cégér, cégfelirat megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott szabályoknak, legalább 50.000 forint, legfeljebb 100.000 forint.

51. § (1) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(2) A polgármester a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

52. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

53. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott hatósági határozat végrehajtásának ellenőrzése során az észleléstől számított 15 napon belül megindíthatja a települési kötelezési eljárást.

(2) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.

54. § (1) A településképi kötelezési eljárást bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

• a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,
• b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését,
• c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.

55. § A polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít.

56. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.

57. § E rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.