Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (IX.20.) önkormányzati rendelete

BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Hatályos: 2021. 10. 01

Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Községi Önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bogyiszló Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

  • a) Székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.
  • b) Törzskönyvi azonosítója: 733315
  • c) Levelezési címe: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.
  • d) Alapítása: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (2) bekezdés alapján

(2) az önkormányzat hivatalos honlap címe: www.bogyiszlo.hu

(3) Önkormányzati Helyi újság megnevezése: Bogyiszlói Hírlap

  • a) Felelős szerkesztő: a Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által megbízott mindenkori közművelődési szakember
  • b) A hírlap elsődlegesen a képviselő-testület döntéseit tartalmazza
  • c) A hírlap megjelenésének gyakorisága: kéthavonta

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Bogyiszló Község közigazgatási területe.

(5) Bogyiszló Község Önkormányzata jogi személy.

(6) Az önkormányzat feladatait és hatáskörét a képviselő-testület látja el. Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

2. A községi jelképek és kitüntetések

2. § (1) Bogyiszló község lakosságának összetartozás-érzését fejezik ki és erősítik az önkormányzat jelképei, valamint a kitüntető címei. A község jelképei: községi címer, községi zászló, illetve lobogó, valamint a községi pecsét.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a község jelképeit, valamint kitüntető címeit, díjak alapításáról és adományozásáról szóló külön rendeletben szabályozza.

II. Az önkormányzás általános szabályai

3. Önkormányzati jogok

3. § (1) Bogyiszló Község választópolgárai választott képviselőik útján, valamint a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogokat.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 7 fő. A képviselők névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja feladat-, és hatáskörébe tartozó közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

III. AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

4. Kötelező feladat- és hatáskör

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei:

  • a) - polgármester,
  • b) - a képviselő-testület bizottságai,
  • c) - Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal),
  • d) - jegyző,
  • e) - társulás.

(3) Az önkormányzat kötelezően ellátandó fontosabb feladat- és hatásköreinek felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.

5. Önkéntes feladatvállalás

6. § (1) Az önkormányzat – a törvény keretei között - szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek:

  • a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
  • b) ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A közfeladat önkéntes vállalása, illetve annak megszüntetése előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos előterjesztést – a hivatal bevonásával – előkészíti, majd a Pénzügyi Bizottság véleményével ellátva a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek biztosítottak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

6. Együttműködési kapcsolatok

7. § (1) Az önkormányzat egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező tárulást hozhatnak lére.

(2) Az önkormányzat együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel.

(3) Az önkormányzat szorosan együttműködik a község nemzetiségi önkormányzatával, melyeknek hivatala útján szakmai segítséget nyújt.

7. Hatáskör átruházás

8. § (1) A települési önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat hatásköreit:

  • a) - a polgármesterre,
  • b) - bizottságra,
  • c) - a jegyzőre,
  • d) - társulására ruházhatja át.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettjének a soron következő ülésen be kell számolnia a képviselő-testületnek.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály, vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolja, a képviselő-testület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

8. A képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart. A rendes ülésre a munkatervben ütemezett módon és időben kerül sor. Minden más ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a polgármester, a képviselők ¼-ének (2 fő), bármely bizottság a képviselő-testületi ülés összehívásának indokát és napirendi pontját tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülést össze kell hívni a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára is, a törvényben foglalt tartalmi és formai feltételek szerint.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a tárgyalandó napirendek száma ezt szükségessé teszi, illetőleg a munkatervben ütemezett módon, a folytatás helyét és időpontját meghatározva, ülésszakot rendelhet el.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze. Mindhármuk akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik az ülés összehívásáról.

(5) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton is összehívható. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirendeket tartalmazhatja és a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha a képviselő-testület - az önkormányzat érdekeire tekintettel - sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja. Ebben az esetben az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni.

9. Gazdasági program

10. § (1) A képviselő-testület középtávú célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programba foglalja össze.

(2) A gazdasági program tartalmazza:

  • a) a község lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének, fejlesztésének elképzeléseit,
  • b) új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, esetleges átszervezések módját, ütemét,
  • c) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket,
  • d) a településfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a környező települések önkormányzataival való együttműködés fő irányait,
  • e) a közszolgáltatások eredményesebbé tétele érdekében az ebben közreműködő önszerveződések támogatásának módját.

(3) A gazdasági program elkészítése a polgármester feladata.

(4) A polgármester a gazdasági program tervezetének készítéséhez javaslatot kér a bizottságtól, képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az intézményektől, a jegyzőtől, az önkormányzat társulásaitól. A polgármester a javaslatokról akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette be.

10. Munkaterv

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó féléves munkaterv.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  • a) a képviselő-testületi ülések időpontjait, napirendjeit,
  • b) a napirendek előadóit, ideértve az előterjesztő bizottságot is,
  • c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,
  • d) a közmeghallgatás időpontját,
  • e) azokat a napirendeket, amelyek csak bizottsági előzetes állásfoglalással terjeszthetők elő.

11. A képviselő-testület ülései, ülésvezetés

12. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket úgy kell kiadni, hogy azt az ülést megelőző legalább öt nappal a képviselők – elektronikus, vagy papír alapúan –, míg a tanácskozási joggal meghívottak elsősorban papír alapúan kézhez kapják.

(3) A meghívó tartalmazza:

  • a) az ülés helyét és idejét,
  • b) a javasolt napirendi pontokat, az előadó nevét, a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését,
  • c) ülésszak esetén a folytatás helyét és idejét,
  • d) mellékletként az előterjesztéseket.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános.

13. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor is.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat – figyelemmel a 49. § szabályaira is – a Képviselő-testület bizottságainak működése során megfelelően alkalmazni kell.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és főbb napirendjeiről tájékoztatni kell a lakosságot az önkormányzat honlapján.

14. § (1) A képviselő-testület ülésein – polgármesteren és képviselőkön kívül – tanácskozási joggal vesznek részt:

  • a) - a jegyző,
  • b) - a Hivatal köztisztviselői,
  • c) - a cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke,
  • d) - az egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, szervezetek vezetői,
  • e) - a bizottságok nem képviselő tagjai azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyeket a bizottság terjesztett elő, véleményezett, vagy ellenőrzött,
  • f) - az önkormányzatnál bejelentett önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységüket érintő napirend tárgyalásához.

(2) Az ülésre meg kell hívni:

  • a) - a képviselőket
  • b) - az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét
  • c) - a Tolna Megyei Kormányhivatal Tolnai Járási Hivatala vezetőjét
  • d) - a jegyzőt,
  • e) - a Hivatal köztisztviselőjét, amennyiben érintett valamely napirendi pontnál
  • f) - a cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét
  • g) - a napirend tárgya szerinti illetékes szerv, intézmény vezetőit,
  • h) - a bizottságok nem képviselő tagjait, akkor, ha a bizottság beszámol vagy előterjesztéssel él a képviselő-testülethez,
  • i) - mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.

15. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a képviselő-testületnek.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő rendes ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

12. Az előterjesztés

16. § (1) A Képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be a polgármester, a jegyző, bármely képviselő, az intézményvezetők és a munkatervbe felvett napirendek előadói az őket érintő napirend kapcsán.

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A beszámolót, illetve a tájékoztatót tartalmazó előterjesztés határozati javaslattal zárul. A beszámolót a képviselő-testület elfogadja, vagy elutasítja, a tájékoztatót pedig határozattal tudomásul veszi. Elutasított beszámoló esetén azt további javasolt intézkedésre a Pénzügyi Bizottság elé kell terjeszteni.

(4) Az előterjesztések formai szempontból írásbeliek, vagy szóbeliek.

(5) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

  • a) - az előterjesztés címe,
  • b) - előzmények, (képviselő-testületi vélemény(ek), határozat(ok) eredményei)
  • c) - a tárgykörre vonatkozó jogszabály(ok),
  • d) - az előkészítésben részt vevők neve, véleménye
  • e) - határozati javaslat,
  • f) - végrehajtásért felelősök megnevezése,
  • g) - határidők megjelölése.

(6) A képviselők és a meghívottak részére az előterjesztéseket - a (8) bekezdésben foglaltaknak kivételével - írásban kell elkészíteni.

(7) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló esetén.

(8) Rendkívüli esetekben az írásos előterjesztésektől - a polgármester javaslatára – a képviselő-testület határozattal eltérhet.

(9) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt legalább 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést nem tudja elkészíteni. Bejelentés csak írásban, alapos indok fennállása esetén tehető. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, s erről a képviselőket a soron következő ülésen tájékoztatja.

(10) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(11) Az önálló képviselői indítványra az (5) bekezdés szabályai irányadók azzal, hogy annak összeállításában, illetve elkészítésében a Hivatal segítséget nyújt.

13. Sürgősségi indítvány

17. § (1) A képviselő-testület tagja, bármely bizottság, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a kiküldött meghívó napirendi javaslatai között nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag csatolásával.

(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 órával a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.

(3) A sürgősségi indítványról (napirendre tűzéséről, elnapolásáról, illetve elutasításáról) a napirendek elfogadása előtt az előterjesztő legfeljebb 3 perces felszólalását követően a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

I. FEJEZET A Képviselő-testület tanácskozási rendje

14. A napirend elfogadása

18. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről – a kiküldött meghívót alapul véve – a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A polgármester, a képviselők, valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják.

(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja. A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben a polgármester külön indokolása alapján kerülhet sor, ha a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza. A képviselő által az ülés napján 9.00 óráig a polgármesterhez benyújtott javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A képviselő-testület a napirendek sorrendjéről az esetleges sürgősségi indítvány, a módosító indítvány, illetve az eredeti napirendekre vonatkozó javaslatok szavazásra bocsátásával dönt.

(5) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

  • a) - a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,
  • b) - 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetési előirányzat átcsoportosítást vagy költségvetés módosítást eredményező javaslat,
  • c) - intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,
  • d) - alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,
  • e) - önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
  • f) - önkormányzati pénzeszköz, illetve vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,
  • g) - rendelet alkotás, vagy módosítás,
  • h) - a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.

15. A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje, a napirend tárgyalása

19. § (1) A képviselő-testület tanácskozását a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Elsőként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítendő beszámolóról a 5. melléklet rendelkezik.

(3) A tájékoztató napirendek tudomásulvételéről és a beszámolók elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalásakor elsőként a napirend előadóját illeti a szó, ha a bizottsági vélemény nem került írásban kiküldésre, úgy azt követően az illetékes bizottság elnöke ismerteti a bizottság javaslatát, szükség esetén a nemzetiségi véleményeket.

(5) A vitát megelőzően az előadóhoz – kérdezőnként – egy alkalommal kérdést, illetve kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(6) A vita során először a tárgyhoz szólni kívánó képviselőcsoport által kijelölt képviselőnek kell szót adni.

(7) A polgármester – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a jelentkezések sorrendjében adja meg a szót.

(8) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. A vitát lezárni csak akkor lehet, ha minden felszólalásra jelentkezőnek lehetősége volt véleményének elmondására. Az ismételt felszólalás időtartama – legfeljebb egy alkalommal – maximum 2 perc.

(9) A napirend előterjesztője, a polgármester, a képviselők legalább 1/4-e a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(10) A vita lezárására akkor kerülhet sor, ha – jelzésének megfelelően – minden képviselőcsoport szót kapott.

(11) A polgármester kérésére a jegyző az elhangzott javaslatok törvényességéről nyilatkozik.

(12) Szót kell adni a jegyzőnek, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(13) A nem tanácskozási joggal meghívottak csak a képviselő-testület engedélye és – az érintett jelzését követően vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott – határozata alapján szólalhatnak fel.

(14) Az egyes szavazások megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára – vita nélküli egyszeri szótöbbséggel hozott határozatot követően - szünetet kell elrendelni.

(15) A polgármester a képviselő-testületi ülés alatt bármikor szünetet rendelhet el.

16. Ügyrendi javaslat

20. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat, melyben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

(2) Ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozathozatallal dönt.

17. Határozathozatal

21. § (1) A polgármester, miután lezárta a vitát, összefoglalja az abban elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő javaslatok, majd az eredeti javaslat kerül megszavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak a szavazástól.

(3) A javaslatot akkor fogadja el a képviselő-testület – minősített többséget kivéve –, ha a jelenlévők többsége azzal egyetért.

(4) A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 fő) szavazata szükséges.

(5) A határozathozatal általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik.

(6) A kettőnél több alternatívát tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapott javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

18. Kinevezési ügyek

22. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázati eljárással egybekötött kinevezési, megbízási ügyekben – több jelölt esetén – két fordulóban kell szavazni.

(2) Elsőként a képviselő-testület a jelöltek pályázati feltételeknek való megfeleléséről, a pályázati kiírás és az illetékes bizottság véleményének figyelembevételével, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A második fordulóban a képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti szavazás eredményeként a pályázati kiírásnak megfelelő jelölt(ek) kinevezéséről, megbízásáról minősített többséggel dönt.

19. Névszerinti szavazás

23. § (1) A képviselő-testület - a jelenlévő képviselők ¼-ének indítványára - a törvényben előirt eseteken túl - név szerinti szavazást rendel el. A névszerinti szavazásnál a polgármester névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen", "nem”, "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester utoljára szavaz. Az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(2) Névszerinti szavazást egy-egy előterjesztésnél csak egyszer lehet elrendelni.

20. A titkos szavazás

24. § (1) Titkos szavazást kell elrendelni a képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján ezen rendelet 14. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló 3 fős szavazatszámláló bizottság rendelkezik hatáskörrel. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen nincs jelen három képviselő bizottsági tag, akkor a képviselő-testület egyedi döntéssel 3 főre egészíti ki a szavazatszámláló bizottságot.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(5) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet úgy, hogy a jelölt neve mellé tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

  • a) nem hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
  • b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
  • c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott,
  • d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelöli meg a szavazólapon.

(7) A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

  • a) ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,
  • b) ellenőrzi a szavazólapok elhelyezésére szolgáló urnát, majd azt lezárja,
  • c) meggyőződik arról, hogy a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával,
  • d) a szavazólapok névjegyzéken történő átadását a képviselők névjegyzékén jelöli,
  • e) megállapítja a titkos szavazás eredményét,
  • f) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá,
  • g) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.

21. A képviselő-testületi ülés rendjének biztosítása

25. § (1) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) A képviselőt, illetve a tanácskozási joggal résztvevő személyt, más meghívottat, jelenlévő választópolgárt, ha magatartásával sérti a tanácskozás rendjét, a polgármester:

  • a) figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő módon nyilatkozik,
  • b) rendre utasítja, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
  • c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után - a képviselőket kivéve – a terem elhagyására kötelezheti.

22. Interpelláció

26. § (1) A képviselőket az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.

(2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot, illetve helyzetet jelez. Az interpellációt írásban, előre a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő az interpellációt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz, és a jegyzőhöz címezheti.

(4) Az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban köteles az interpellációra választ adni.

(5) Az ülés előtt legalább 5 nappal benyújtott interpellációra a címzett az ülésen köteles válaszolni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(7) A képviselő-testület, az általa el nem fogadott válasz esetén, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, melyet az illetékes bizottság(ok) 30 napon belül folytat(nak) le. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(8) Az interpellációkra a "Polgármester tájékoztatója a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről" napirend után kerül sor.

23. Önálló kérdés

27. § (1) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel.

(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottsági elnökhöz, önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhetnek.

(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni.

(4) A kérdések során önkormányzati döntés nem hozható.

24. Személyes megjegyzés

28. § (1) A képviselő-testület tagjai, illetve az ülésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vitában személyében érintett volt.

(2) Személyes megjegyzést maximum 2 perces időtartamban lehet megtenni. Ugyanaz a személy ugyanazon napirend keretében csak egy alkalommal élhet ezzel a joggal. A személyes megjegyzésről a polgármester nem nyithat vitát.

25. A jegyzőkönyv

29. § (1) A képviselő-testület üléséről minden esetben 3 példányban tartalom szerinti jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a) a képviselő-testületi ülés helyét, időpontját,
  • b) a megjelent önkormányzati képviselők nevét,
  • c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
  • d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
  • e) az előterjesztéseket,
  • f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, észrevételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
  • g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
  • h) a döntéshozatalban résztvevők számát,
  • i) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
  • j) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
  • k) a szavazás számszerű eredményét,
  • l) a hozott döntéseket,
  • m) a polgármester és jegyző aláírását.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

  • a) meghívó
  • b) a tárgyalásra került előterjesztések,
  • c) határozattervezetek,
  • d) jelenléti ív,
  • e) képviselőcsoport(ok) nyilatkozatai.

(4) A képviselő-testület – a polgármester vagy a képviselők indítványára – esetenként dönt arról, hogy egy-egy hozzászólásról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A képviselő írásban benyújtott hozzászólását csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, melyet a jegyző az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe (www.njt.hu) feltölt – illetve kérésére – a képviselőcsoportok vezetőinek megküld.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli. A jegyzőkönyvet évente be kell köttetni és az irattárba el kell helyezni.

V. EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

26. Alakuló ülés

30. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a megválasztott polgármester hívja össze, s vezeti.

(2) Ezt követően a Helyi Választási Bizottság elnöke ismerteti a választások eredményét, majd átadja a képviselő-testületi tagok megbízólevelét.

(3) A polgármester és a képviselők az Mötv. 1. mellékletében előírt esküt tesznek. Az esküt a polgármestertől a Helyi Választási Bizottság elnöke, a képviselőktől a polgármester veszi ki.

(4) Az alakuló ülésről távollévő érintettek a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesznek esküt.

(5) A képviselők tisztségének érvényességi kelléke a képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének Mötv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése.

(6) A vagyonnyilatkozattokkal kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és ellenőrzési nyomtatványokat a 6. melléklet tartalmazza.

27. Közmeghallgatás

31. § (1) A képviselő-testület – éves munkatervében tervezetten – évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és az érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a képviselő-testület részére.

(2) A közmeghallgatás helyét és idejét, a munkatervben szereplő napirend tárgyát a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a helyi médiákon keresztül hirdetményben közzé kell tenni.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselők legalább ¼-nek indítványára, ha az indítványozók a közmeghallgatás tárgyát meghatározzák.

(4) A közmeghallgatásra meghívottak körére a 15. §. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a részt vevők közvetlenül előterjeszthessék közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig kivizsgálja. A vizsgálat eredményéről a polgármester a következő ülésen tájékoztatást ad, melyről a javaslattevőt, közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot is tájékoztatni kell.

(8) A közmeghallgatásról a 30. §. szerinti jegyzőkönyv készül.

28. Lakossági fórum

32. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a médiákon keresztül a fórum előtt 8 nappal tájékoztatni kell.

(3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(4) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyről a jegyző gondoskodik.

29. Helyi népi kezdeményezés, népszavazás

33. § A helyi népi kezdeményezés, illetve a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

30. A polgármester ellen tisztsége megszüntetése érdekében indítható keresetre vonatkozó indítvány

34. § (1) Az indítványt a Pénzügyi Bizottsághoz kell benyújtani, illetve a Bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani.

(2) Az indítvány benyújtására jogosult

  • a) bármely képviselő,
  • b) állandó bizottságok.

(3) A Pénzügyi Bizottság az indítványt haladéktalanul megvizsgálja, majd állásfoglalásával a képviselő-testület elé terjeszti azt. Ha egyidejűleg felfüggesztésre irányuló indítványt is előterjesztettek, a bizottságnak e kérdésben is állást kell foglalnia.

(4) A képviselő-testület az indítványról a bizottság döntését követő ülésen határoz, tekintet nélkül az ülés jellegére (rendes vagy rendkívüli ülés). Amennyiben a bizottság ezt szükségesnek tartja, az indítvány elintézése céljából rendkívüli ülés összehívása mellett is határozhat. Ez esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülést a bizottság határozatában szereplő időpontra össze kell hívni.

(5) A felfüggesztésre irányuló indítványról a képviselő-testület nem tarthat szavazást a keresetindításra vonatkozó indítvány elbírálása előtt.

(6) A perben az önkormányzatot az a települési képviselő képviseli (továbbiakban: perbeli képviselő), akit ezzel a képviselő-testület az ide vonatkozó külön szabályok szerint megbíz. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a polgármesterre, amennyiben települési képviselő.

(7) Ha a képviselő-testület a törvény értelmében a keresetindítás mellett döntött, haladéktalanul (még ezen az ülésén) megbízza - a bizottság állásfoglalásának figyelembevételével - a perbeli képviselőt.

(8) A perbeli képviselő legkésőbb a megbízást követő 5. napon benyújtja a bíróságnak a keresetlevelet.

31. A képviselő-testület feloszlására vonatkozó indítvány

35. § (1) Az indítványt a Pénzügyi Bizottsághoz kell írásban benyújtani vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani.

(2) Az indítvány beadására a 35. §. (2) bekezdésében szereplők jogosultak.

(3) A bizottság az indítványt megvizsgálja és a vizsgálat eredményének megfelelően

  • a) az indítvány elutasítására tesz javaslatot, ha a képviselő-testület feloszlásának törvényi feltételei hiányoznak,
  • b) az indítvány törvény szerinti elintézésére tesz javaslatot az a) pontban szereplő esetet kivéve.

36. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottság a 35-36. §. szerinti eljárások során a bizonyítás szokásos eszközeit veheti igénybe, határozathozatal előtt azonban a polgármester meghallgatását - rendkívüli helyzetek kivételével - nem mellőzheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli helyzetnek minősül az is, ha a polgármester a meghallgatásra nem tart igényt.

VI. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

32. A képviselő-testület döntései

37. § (1) A képviselő-testület döntése:

  • a) az önkormányzati rendelet,
  • b) önkormányzati határozat,
  • c) a határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

  • a) ügyrendi kérdésekben,
  • b) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
  • c) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.

33. Kizárás a döntéshozatalból

38. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra egyebekben az Mötv. 49. §- ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.

34. Rendeletek

39. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

  • a) a polgármester,
  • b) a képviselő-testület bizottsága,
  • c) bármely képviselő,
  • d) a jegyző.

(3) A kezdeményezést a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt esetekben a polgármesterhez kell benyújtani, aki az illetékes bizottságokkal és a jegyzővel véleményezteti azt, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendeletalkotásról szóló előterjesztéshez a jegyző véleményét minden esetben mellékelni kell.

(5) A rendeletalkotási kezdeményezés ügyében a képviselő-testület dönt.

(6) A rendelettervezet előkészítése a jegyző feladata. Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha azt a jogszabály előírja, úgy annak megfelelően a rendeletalkotás kétfordulós.

(8) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) A rendeletek kihirdetéséről és a határozatok érintettek részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.

35. A döntések kihirdetése

40. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel és az Integrált Jogalkotási Rendszerben (www.ijr.hu) való publikálással történik.

(2) A rendeletet a képviselő-testület általi elfogadását követően legkésőbb 3 napon belül kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára 8 napi időtartamra. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek.

(3) A hirdetőtáblára történő kifüggesztés és a levétel időpontját a rendelet alappéldányán kell feltüntetni.

(4) A rendeleteket az önkormányzat honlapján (www.bogyiszlo.hu) is közzé kell tenni.

36. Az önkormányzati döntések jelölései

41. § (1) Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/20….(hó, nap) önkormányzati rendelete ….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum rendelet kihirdetésének napja.

(2) Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……../20……(hó, nap) önkormányzati határozata …….a ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának napja.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

(4) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait az érintettekkel 15 napon belül közölni kell.

VII. A KÖZSÉGI KÉPVISELŐ

42. § (1) A községi képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselő-testület tagjainak jogai és kötelességei azonosak. A képviselőket az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(3) A képviselő-testület tagját a képviselő-testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét – kérelmére – a képviselő-testület megtéríti.

(4) A képviselő-testületi tagot tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

37. A képviselő fontosabb jogai

43. § (1) A képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottságok elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános ülésén, javasolhatja a bizottságok elnökeinek a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését.

(4) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(5) A Hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést kérhet.

(6) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemben választ adni.

38. A képviselő fontosabb kötelezettségei

44. § (1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület és a bizottság munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségére a polgármester felhívhatja a figyelmét.

(2) A képviselői státusz kötelezi viselőjét, hogy magánéletében is méltó legyen megbízatásához.

(3) Köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen vagy a bizottsági ülésen nem tud megjelenni, illetve egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van. A polgármester jogosult arra, hogy a mulasztó képviselő tiszteletdíjának mérséklését, illetve megvonását javasolja külön rendeletbe foglaltak szerint.

(4) A képviselő-testületi tagok és a bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

(5) A képviselő köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenségi okot még a vita előtt bejelenteni, melyet a képviselő-testület vita nélkül tudomásul vesz. Összeférhetetlenségi ok miatt a döntéshozatalból való kizárásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

39. A képviselők munkájának segítése

45. § A képviselők – munkájuk megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében – a Hivatal köztisztviselőitől igényelhetnek segítséget.

VIII. A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

40. A képviselő-testület állandó bizottságai

46. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Állandó bizottság: Pénzügyi Bizottság

(3) A bizottságok elnökét és tagjainak többségét a képviselő-testületi tagok közül kell választani. A bizottságok további tagjait a feladatkör szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselői, társadalmi szervezet küldöttje, szolgáltatást igénylő más választópolgárok közül indokolt választani.

(4) A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően az Mötv. 1. sz. mellékletében előírt esküt tesz a képviselő-testület előtt. Az esküt a polgármester veszi ki.

(5) A bizottság saját munkamegosztására, ügymenetére, az egyes tagok és az elnök hatáskörére vonatkozóan Ügyrendet készít, melyet minősített többséggel fogad el.

(6) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.

41. Ideiglenes bizottságok

47. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására, különösen jelentős döntések előkészítésére az önkormányzati működés szempontjából fontos határozatok végrehajtására, a végrehajtás ellenőrzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság részletes feladatait, hatáskörét a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(3) Az állandó bizottság tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.

42. A bizottságok működése és főbb feladatai

48. § (1) A bizottság munkatervét és működési szabályait maga határozza meg. A képviselő-testület által a bizottság elé utalt kérdést határozatban megjelölt időpontban, illetve időpontig köteles megtárgyalni. A bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az ügyrendben felhatalmazott személy jogosult az elnöki feladatok ellátására.

(2) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a Hivatal útján a jegyző gondoskodik.

(3) A bizottságok főbb feladatai:

  • a) feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,
  • b) a képviselő-testület döntése alapján előkészítik a bizottsági állásfoglalásokat az előterjesztésekhez,
  • c) döntenek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben,
  • d) feladatkörükben ellenőrzik a Hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját,
  • e) javaslatot készítenek a képviselő-testület munkaprogramjához, munkatervéhez, figyelemmel kísérik a munkaterv végrehajtását,
  • f) véleményezik a feladatkörükbe tartozó kinevezési javaslatokat,
  • g) figyelemmel kísérik az ágazatukba tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását,
  • h) döntenek bizottsági tag esetén a bizottsági döntéshozatalból való kizárás ügyében (összeférhetetlenség).

(4) A bizottságok zárt ülésére a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állandó bizottságok feladatait, a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreit 4. melléklet tartalmazza.

49. § (1) A bizottságok tagjai:

  • a) szavazati joggal részt vesznek a bizottság ülésein, javasolják témakörök napirendre tűzését,
  • b) részt vesznek az ellenőrzésekben,
  • c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek, szakértőket vehetnek igénybe,
  • d) megbízás alapján képviselik a bizottságot.

(2) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. Nem képviselő bizottsági tag egy állandó bizottságnak lehet tagja.

(3) A bizottsági tag megbízatása megszűnik:

  • a) lemondással,
  • b) a képviselői mandátum megszűnésével,
  • c) a bizottság megszűnésével,
  • d) felmentéssel, a megbízás visszavonásával.

(4) A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe (www.njt.hu) feltölt – illetve kérésére – az alpolgármesternek, bizottsági elnököknek, a képviselőcsoportok vezetőinek megküld.

(5) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozatait 15 napon belül az érintettekkel közölni kell.

43. A helyi nemzetiségi önkormányzatok

50. § (1) Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a községben működő nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Bogyiszló Községen az alábbi helyi nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működik: Cigány Nemzetiségi Önkormányzat.

44. A nemzetiségi önkormányzat egyetértési joga

51. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendelet megalkotása csak az adott nemzetiség önkormányzatának egyetértésével történhet. A nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket a 15. melléklet tartalmazza.

(2) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(3) Az egyetértési jogot az erre irányuló megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet gyakorolni.

IX. TISZTSÉGVISELŐK

45. A polgármester

52. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A képviselőtestület állapítja meg illetményét és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart, foglalkoztatási jogviszonya az új polgármester megválasztásával szűnik meg.

(3) A polgármester az önkormányzat tisztségviselője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(4) A polgármestert tartós távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti.

(5) A polgármesternek a képviselő-testülettel kapcsolatos feladatai:

  • a) összehívja, vezeti a képviselő-testületi munkát,
  • b) képviseli az önkormányzatot,
  • c) gondoskodik a képviselők zavartalan munkájának feltételeiről,

(6) A bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:

  • a) elrendelheti a bizottság összehívását,
  • b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
  • c) dönt a bizottsági elnök kizárásáról – bizottsági döntéshozatal esetében – ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

53. § (1) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a Hivatalt, így:

  • a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
  • b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
  • c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkaidejének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
  • d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
  • e) e hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
  • f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A Bogyiszlói Hírlappal kapcsolatos feladatai:

  • a) ellátja a felelős kiadói feladatokat,
  • b) megjelenteti a község lakosságát érintő jelentős rendeleteket, határozatokat,
  • c) egyéb fontos kérdésekben a folyóiraton keresztül tájékoztatja a lakosságot a képviselő-testület döntése alapján.

46. Az alpolgármester

54. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert minősített többséggel, titkos szavazással választ.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A polgármester határozza meg, hogy mely konkrét feladat ellátásával bízza meg az alpolgármestert. Az alpolgármester a polgármester távollétében ellátja mindazon feladatokat, amelyet jogszabály a polgármester számára megállapít.

X. A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

55. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) A jegyzőt – pályázat alapján – a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(3) A jegyző feladatait a Mötv. 81. §. (3) bekezdése határozza meg.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, bizottságnak, polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyzőt – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – a polgármester nevezi ki, feladatait a jegyző határozza meg.

XI. POLGÁRMESTERI HIVATAL

56. § (1) Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Mötv. 84-85. §-a lapján polgármesteri hivatalt hoz létre Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal

  • a) székhelye: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.
  • b) címe: 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28.

(3) Hivatal részletes szervezeti felépítését, működésének rendjét a 2. függelék, iratkezelése szervezeti rendjét, az iratkezelés szabályait a 3. függelék tartalmazza.

XII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NEMZETKÖZI ÉS EGYÉB KAPCSOLATAI

57. § A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos és célszerű ellátása érdekében együttműködésre törekszik:

  • a) a megyei önkormányzattal,
  • b) települési önkormányzatokkal,
  • c) egyesületekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, kamarákkal,
  • d) külföldi önkormányzatokkal.

58. § (1) Az önkormányzat – szervein keresztül – nemzetközi kapcsolatokat tart fenn külföldi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, azok felsorolását, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendjét, társulásait a 4. függelék tartalmazza.

XIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

47. Az önkormányzat költségvetése

59. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik. Az első fordulóban a koncepció elfogadása, a másodikban a költségvetési rendelet megalkotása valósul meg.

(3) A kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előirt és önként vállalt feladatai alapján koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

  • a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, bővítési lehetőségeket,
  • b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos célszerű megoldásait,
  • c) az igények és lehetőségek egyeztetésével kielégítési sorrendet kell felállítani,
  • d) jelezni kell a lehetséges megoldások változatait.

(4) A második forduló során az államháztartási törvény által előirt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja a képviselő-testület.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi és háromnegyed éves helyzetéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(6) A költségvetési évet követően a polgármester rendelettervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelettervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.

(7) A költségvetési rendelet módosítását igénylő határozati javaslat csak a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület ülésére.

48. Az önkormányzat vagyona

60. § (1) Az önkormányzat vagyonát és hasznosításának módját külön rendeletben határozza meg.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni. A vagyonleltár elkészítéséért a polgármester a felelős.

49. A gazdálkodás ellenőrzése

61. § Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzését a Hivatal belső ellenőre látja el. Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzésével a polgármester külső szakértőt is megbízhat.

XIV. Záró rendelkezések

62. § Értelmező rendelkezések:

  • a) A képviselő-testület határozatképessége: legalább 4 képviselő jelenléte esetén határozatképes
  • b) A képviselő-testület egyszerű szótöbbsége: a határozatképes képviselő-testületi ülés jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.
  • c) Személyes megjegyzés: a képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, amelyet a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve amellyel az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.
  • d) Tisztségviselők: a polgármester és az alpolgármester.
  • e) Önálló képviselői indítvány: mindazon munkatervbe fel nem vett képviselői előterjesztés, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását indítványozza.
  • f) Jegyzőkönyv: a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely pontosan tükrözi a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén történteket, de nem szószerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek.
  • g) Jegyzőkönyvi kivonat: a jegyzőkönyv alapján készített, a képviselő-testület vagy a bizottság határozatait és a képviselő-testületi vagy bizottsági tagok kérdéseit tartalmazó dokumentum.
  • h) Önkormányzati érdek: az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását, valamint az önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét szolgáló érdek.

63. § (1) Jelen rendelet 2021. október 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (IV.25.) Önkormányzati rendelet Bogyiszló Község Önkormányzat SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL.

(2) A rendelet mellékleteinek folyamatos – jogszabályoknak megfelelő – vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a Hivatal Titkárságán megtekinthető.

(3) A rendelet mellékletei az alábbiak:

  • 1. melléklet: Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai
  • 2. melléklet: A képviselő-testület ellátandó feladatai és hatáskörei
  • 3. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzéke
  • 4. melléklet: Állandó bizottságok feladatai
  • 5. melléklet: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló
  • 6. melléklet: A Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól
  • 7. melléklet: Állandó bizottság tagjai és elnöke
  • 8. melléklet: Nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerinti működési feltételek

11. melléklet: Az önkormányzati tevékenységet legjobban befolyásoló jogszabályok

(4) A rendelet függelékei az alábbiak:

  • a) 1. függelék: Az Önkormányzat fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása, kormányzati funkciói
  • b) 2. függelék: A Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
  • c) 3. függelék: A Bogyiszlói Polgármesteri Hivatal Iratkezelési Szabályzata
  • d) 4. függelék: Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

1. melléklet

Bogyiszló Község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

1. Tóth István polgármester (FIDESZ-KDNP)

2. Csábrák Csaba alpolgármester (FIDESZ-KDNP)

3. dr. Szabó Gábor képviselő (FIDESZ-KDNP)

4. Szűcs Krisztián (FIDESZ-KDNP)

5. Szűcs Gáborné (Független jelölt)

6. Hajdú József (Független jelölt)

2. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELLÁTANDÓ FELADATAI, HATÁSKÖREI

1. Általános feladat- és hatáskörök

1.1. kialakítja szervezetét és meghatározza működési szabályait,

1.2. törvényi felhatalmazása alapján – saját tevékenységi körében – rendeletet alkot, népszavazást rendel el,

1.3. meghatározza az önkormányzat jelképeit, elismerő címeket adományoz,

1.4. dönt önkormányzati társulás létrehozásáról, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozásról,

1.5. megállapodást köt külföldi önkormányzattal az együttműködésről,

1.6. jelöli a bíróság ülnökeit.

2. Pénzügyi gazdálkodási feladat-, és hatáskörök

2.1. meghatározza az önkormányzat gazdasági programját,

2.2. megalkotja az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletet, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb rendeleteket,

2.3. dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról,

2.4. rendeletet alkot az önkormányzat költségvetésének módosításáról,

2.5. dönt hitelfelvételről, kötvény kibocsátásáról, továbbá közösségi célú alapítvány létrehozásáról, ahhoz való csatlakozásról, közérdekű kötelezettségvállalásról, szabad forrásai letétként való elhelyezéséről,

2.6. dönt költségvetési ill. gazdálkodó szervezetek alapításáról, átszervezéséről, illetve megszüntetéséről,

2.7. dönt címzett és céltámogatások igényléséről,

2.8. dönt az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köréről,

2.9. meghatározza a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival való rendelkezés feltételeit,

2.10. rendelkezik az önkormányzati tulajdonnal, vállalkozási tevékenységet folytathat,

2.11. elfogadja a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, ennek keretében elfogadja a normatív költségvetési támogatásoknak a költségvetési törvény előírásai szerinti elszámolását, jóváhagyja a maradványt,

2.12. a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott esetekben dönt a behajthatatlan követelések törlésének engedélyezéséről,

2.13. dönt azokról a közösségi szolgáltatások támogatásáról, amelyeket nem költségvetési szerv útján végeztet,

2.14. dönt az általa alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv gazdálkodási jogköréről, az alaptevékenység keretében ellátandó feladatáról, kiegészítő vállalkozási tevékenységről.

2.15. dönt a község intézmény alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, feladatainak megváltoztatásáról, nevének meghatározásáról,

2.16. dönt önkormányzati vagyon gazdasági társaságba való beviteléről.

3. Kommunális, ipari, területfejlesztési és környezetvédelmi feladat-, és hatáskörök:

3.1. elkészítteti a község energiaellátási tanulmányát, közreműködik az energiaszolgáltatás megoldásában,

3.2. figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat,

3.3. ellátja a településfejlesztéssel, településrendezéssel az épített környezet és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel a lakásgazdálkodásra, vízrendezésre, a csatornázásra, a csapadékvíz elvezetésére, köztisztaságra, településtisztaságra,

3.4. gondoskodik az egészséges ivóvízellátásról, a közutak, közterületek, köztemető fenntartásáról, a közvilágításról,

3.5. közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.

4. Művelődési, közoktatási, sport és testnevelési feladat-, és hatáskörök

4.1. gondoskodik az óvodai és bölcsődei nevelésről,

4.2. támogatja a közművelődést, a verseny és diáksportot,

4.3. évente megállapítja a gyermek-, és ifjúsági intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjakat,

4.4. dönt az általa fenntartott oktatási, közművelődési, művészeti intézmények elnevezéséről,

4.5. dönt az önkormányzat által közművelődéssel kapcsolatban benyújtott pályázaton nyert pénzösszeg felhasználásáról,

4.6. pályázatot ír ki a közművelődési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtása céljából, amelyet elbírál.

5. Népjóléti, szociális feladat-, és hatáskörök: gondoskodik az egészségügyi és szociális alapellátásról,

6. Egyéb feladat-, és hatáskörök:

6.1. gondoskodik a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítéséről,

6.2. gondoskodik a tűzvédelemről, a közbiztonságról,

6.3. kinevezi és felmenti az önkormányzati intézmények igazgatóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, egyes munkáltatói jogköröket a polgármesterre ruházhat,

6.4. az önkormányzat feladat-, és hatáskörét, illetve az önkormányzati jogokat érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott rendelettel, egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,

6.5. eljárást kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál,

6.6. előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

3. melléklet

Az önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzéke

1. A képviselő-testület önként vállalt feladatai

A Képviselő-testület intézményei, illetve egyedi szerződés útján látja el az önként vállalt feladatokat. Évente a költségvetés elfogadásakor dönt az önként vállalt feladatokra fordítandó forrásról.

Az ellátandó közszolgáltatásokat a rendelkezésre álló költségvetési forrás keretein belül látja el.

  • a) kiadja a Bogyiszlói Hírlapot,
  • b) kisgyermekfejlesztő foglalkozásokat szervez,
  • c) vérvételi szolgáltatást biztosít,
  • d) mezei őrszolgálatot tart fenn
  • e) külföldi testvértelepülésekkel kapcsolatot tart fenn,
  • f) községi rendezvényeket szervez,
  • g) hozzájárul az első évfolyamos gyermekek részére az iskolakezdés költségeihez,
  • h) civil pályázatot ír ki,

4. melléklet

Állandó bizottságok feladatai

I. RÉSZ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG:

1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési, az önkormányzat szervezeti, működési, rendeletalkotási és egyéb szervezési feladatainak ellátásában.

2. Közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében.

3. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

3.1. az önkormányzat gazdasági programjának meghatározása

3.2. az éves költségvetés kidolgozása

3.3. a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló elfogadása

3.4. maradvány felhasználása

3.5. éves költségvetés módosítása

3.6. önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek

3.7. helyi adók bevezetése

3.8. önkormányzati intézmény alapítása, megszüntetése

3.9. társulásban való részvétel,

3.10. képviselő-testületi munkaterv elfogadása,

3.11. Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása, módosítása, kiegészítése

4. A bizottság közreműködik és kivizsgálja a polgármester által átadott, az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

5. Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

6. Ellenőrzi a képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak végrehajtását.

7. Előkészíti és megszervezi a helyi népszavazás lebonyolítását.

8. Figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeleteket és határozatokat, javaslatot tesz azok módosítására, kiegészítésére, vagy új rendelet alkotására.

9. A bizottság közreműködik önkormányzati intézmények alaptevékenységi körének meghatározása előkészítésében.

10. A bizottság ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a képviselőtestület elé terjeszti. A testület a szükséges intézkedéseket megteszi

11. A bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre:

11.1. véleményezi a vagyonrendelet előírásai szerint a vagyontárgyak elidegenítését

11.2. a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése,

11.3. az összeférhetetlenség kivizsgálása, a képviselői köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel igazolásának ellenőrzése, méltatlansági ügyek döntésre előkészítése

5. melléklet

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló

1. Azon lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról számol be a polgármester a soron következő testületi ülésen, amely végrehajtásának határideje a testületi ülés előtti 15. napon lejárt. Ezen időpontot követően lejáró határidejű határozatok végrehajtásáról a határidőt követő második ülésen számol be a polgármester.

A végrehajtásról szóló beszámoló összeállításáról a Titkársági ügyintéző gondoskodik. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére, be kell számolni a végrehajtás eredményéről, módjáról. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot lehet tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésére.

A képviselő-testület évente egyszer áttekinti az előző év végre nem hajtott határozatait, és szükség szerint rendelkezik azok visszavonásáról, vagy módosításáról.

6. melléklet

A Képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól

1. Általános rendelkezések

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 39. §. (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

2. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

  • a) A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az általános rendelkezésekben rögzített határidőn belül.
  • b) A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a személyi-, és munkaügyi feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
  • c) A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
  • d) A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

3. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

  • a) A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
  • b) A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
  • c) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
  • d) A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága: a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat),
  • e) A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
  • f) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
  • g) A jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
  • h) A képviselő megbízatásának megszűnésekor a vagyonnyilatkozatokat kezelő ügyintéző a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

  • a) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
  • b) Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
  • c) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.
  • d) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést dokumentálni kell.
  • e) A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

5. Felelősségi szabályok

Igazolás a vagyonnyilatkozatok átvételéről

Alulírott ……………………………………………………..………………….. mint a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett helyi önkormányzati képviselő, a mai napon az alábbi vagyonnyilatkozatokat adom át:

……………………………………………….. helyi önkormányzati képviselő

……………………………………………….. házastárs/élettárs

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

……………………………………………….. gyermek

_____________________20______________hó ______ nap

__________________________ __________________________

átadó átvevő

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatokról

Sorszám

Nyilatkozattételre kötelezett neve

Hozzátartozó vagyonnyilatkozatok száma

Átvétel időpontja

Házastárs/élettárs

Gyermek

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatok ellenőrzési eljárásáról

  • a) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző felelős.
  • b) A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
  • c) A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a vagyonnyilatkozatot átvevő köztisztviselő felelős.

6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményező neve, címe:

7. Az eljárás kezdeményezésének időpontja:

8. Az eljárásban érintett képviselő:

9. A vagyonnyilatkozat kifogástolt része:

10. A 4. pont megjelölésének hiányában a hiánypótlásra felhívás időpontja:

11. Az érintett tájékoztatásának időpontja a bejelentésről:

12. Az azonosító adatok átadásának időpontja a Bizottság részére:

13. A Bizottság ülésének időpontja:

14. Az eljárás eredménye:

15. A bejelentés elutasítva, mert

a. nyilvánvalóan alaptalan,

b. a bejelentő a hiánypótlásnak nem tett eleget,

c. az ismételt kezdeményezés új tényállást nem tartalmaz.

16. A bejelentés alapján a bizottság az alábbiakat állapította meg:

17. Az azonosító adatok törlésének időpontja:

18. A Képviselő-testület tájékoztatásának időpontja az eljárás eredményéről:

Nyilvántartás a vagyonnyilatkozatba való betekintésről

Betekintő neve

Betekintő aláírása

Betekintés időpontja

Megjegyzés

7. melléklet

Állandó bizottság tagjai és elnöke

1. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

2. Dr. Szabó Gábor – elnök

3. Szűcs Krisztián – elnökhelyettes

4. Szűcs Gáborné – tag

8. melléklet

Nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás szerinti működési feltételek

I. RÉSZ A működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

1. A Képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább 32 órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.

2. A Képviselő-testület a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatal ellátja:

2.1. a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

2.2. a képviselő-testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

2.3. nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

3. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.

4. A nemzetiségi önkormányzat a részére biztosított eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát a helyi önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.

5. A nemzetiségi önkormányzat a használati jogának gyakorlásával az épületben folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.

6. A nemzetiségi önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

7. A jegyző vagy megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

II. RÉSZ A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, határideje

8. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat - a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően - közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

9. A hivatal által elkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.

III. RÉSZ A Hivatal által elvégzendő bejelentési kötelezettségek

10. A hivatal a nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.

11. A hivatal a nemzetiségi önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.

12. A hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

13. A Hivatal ellátja a nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat. A feladat ellátásával kapcsolatos jogosultságokat és kötelezettségeket a gazdálkodás rendjét szabályozó belső szabályzataiban a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozóan elkülönülten szabályozza. A belső szabályzatok megismerését a nemzetiségi önkormányzat elnöke és gazdálkodási feladattal megbízott képviselője aláírásával igazolja.

IV. RÉSZ A költségvetési gazdálkodás rendje

14. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal gazdálkodási ügyintézői látják el.

15. A hivatal a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása tekintetében a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletalapján, külső szakértő útján ellátja a belső ellenőrzési feladatot.

16. A nemzetiségi önkormányzat is jogosult belső ellenőrzést végeztetni, működési támogatása terhére vállalva annak költségeit.

V. RÉSZ A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése, házipénztára

17. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet.

18. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját Bogyiszló Község Önkormányzata által választott számlavezetőnél (Takarékbank Zrt.) vezeti.

9. melléklet

FÜGGELÉKEK

1. számú függelék

kép: /download/4046/resources/EJR_8308902-base64img.pngkép: /download/4046/resources/EJR_8308906-base64img.pngkép: /download/4046/resources/EJR_8308922-base64img.pngkép: /download/4046/resources/EJR_8308924-base64img.png

10. melléklet

4. számú függelék Az önkormányzat társulásai, nemzetközi kapcsolatai, valamint a nemzetközi kapcsolatok rendje

1. Bogyiszló Község Önkormányzat Társulásai

1.1. Bogyiszló-Fácánkert Óvodafenntartó Társulás

1.2. Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási, Családsegítő és Helyettes Szülői Társulása

1.3. Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása

1.4. Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás

1.5. Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás

1.6. Önkormányzati Társulás Bogyiszló – Tolna – Fácánkert Ivóvízbázis-védelmének fejlesztésért

2. Bogyiszló község nemzetközi kapcsolatai, testvértelepülések:

2.1. Szerbia -. Vajdaság: Törökfalu

2.2. Románia – Erdély: Csíkcsicsó

2.3. Románia – Erdély: Csernáton

2.4. Németország – Hessen tartomány: Schlitz

11. melléklet

Az önkormányzati tevékenységet befolyásoló legfontosabb jogszabályok

1. Törvények

1.1. Magyarország Alaptörvénye

1.2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

1.3. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi 130. törvény

1.4. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

1.5. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

1.6. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

1.7. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv.

1.8. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

1.9. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

1.10. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

1.11. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

1.12. egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

1.13. a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

1.14. a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

1.15. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

1.16. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

1.17. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

1.18. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1.19. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

1.20. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

1.21. aa) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

1.22. cc) a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

1.23. dd) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

1.24. ee) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1.25. ff) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

1.26. gg) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

1.27. hh) a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

1.28. jj) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1.29. kk) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

1.30. mm) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

1.31. nn) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

1.32. pp) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

1.33. rr) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

1.34. ss) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1.35. uu) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

1.36. vv) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

1.37. ww) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

1.38. yy) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

1.39. zz) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

1.40. aaa) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

1.41. bbb) működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

1.42. ccc) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

1.43. ddd) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

1.44. eee) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

1.45. fff) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

1.46. ggg) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

1.47. iii) a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

1.48. jjj) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

1.49. kkk) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

1.50. lll) a sportról szóló 2004. évi I. törvény

1.51. mmm) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

1.52. nnn) a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény

1.53. ppp) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

1.54. qqq) a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

1.55. sss) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény

1.56. uuu) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

1.57. vvv) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

1.58. www) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

1.59. yyy) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

1.60. zzz) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

1.61. bbbb) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

2. Kormányrendeletek:

2.1. a. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet

2.2. a. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

2.3. a. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet

2.4. b. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet

2.5. a. a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

2.6. a. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

2.7. a. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

2.8. a. a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet

2.9. a. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend.

2.10. a. a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

2.11. a. a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

2.12. a. az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

2.13. b. a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás – és aláírás – felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

2.14. a. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet

2.15. b. az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII.22.) Korm. rendelet

2.16. a. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet

2.17. a. az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet

2.18. a. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

2.19. a. az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

2.20. a. a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

2.21. a. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendel

2.22. a. az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

2.23. b. a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

2.24. a. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

2.25. a. a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

2.26. a. a hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet

2.27. b. a bejelentés-köteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről szóló 186/2009. (IX.10.) Korm. rendelet

2.28. a. a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

2.29. b. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

2.30. c. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet

2.31. a. az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

2.32. a. az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet

2.33. b. a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet

2.34. c. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet

2.35. d. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet

2.36. e. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet

2.37. f. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedése okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet

3. Egyéb rendeletek

3.1. a. a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

3.2. b. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet

3.3. c. a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet

3.4. d. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

3.5. f. az iskola egészségügyi-ellátásáról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

3.6. g. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

3.7. h. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet

3.8. i. a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet

3.9. j. a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet

3.10. k. az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet

3.11. l. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet

3.12. m. az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII.28.) BM rendelet