Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.24.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 10. 01- 2023. 05. 25

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VI.24.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata

(2) [2] Az önkormányzat székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.

(3)[1] [3]Az önkormányzat portál címe: https://nyirabrany.hu/

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: titkarsag@nyirabrany.hu

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló

(6) [4] Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(7) [5] Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

(8) [6] Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.

(9) [7] A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

  • a) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága,
  • b) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Egészségügyi és Szociális Bizottsága.

(10) [8] A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal

(11) [9] A Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.

(12) [10] Az Önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, a köríven a következő felirat olvasható: Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata

2. Az önkormányzat feladatai

2. § (1) [11] Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

  • a) idősek otthona fenntartása,
  • b) a településen működő civil szervezetek támogatása,
  • c) tanyagondnoki szolgálat működtetése,
  • d) közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására, művelésére önszerveződő közösségek tevékenységének támogatása,
  • e) „Nyírábrányi Hírek” címmel helyi újság kibocsátása.

(2) A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(3) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

(4) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) Az Önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzat kapcsolatai

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a romániai Érmihályfalva településsel.

(2) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg.

4. A polgármester

4. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) [12] A polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

5. § Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.

6. § [13] A polgármester - a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbiakra terjed ki:

  • a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
  • b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
  • c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
  • d) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
  • e) folyamatban lévő beruházások esetén a kivitelezés során felmerülő halaszthatatlan döntések meghozatala.

5. Az alpolgármester

7. § [14] A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára – titkos szavazással saját tagjai közül két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

6. A bizottságok

8. § (1) [15] A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

  • a)[2] Pénzügyi Bizottság, amelynek tagjai: 3 fő, a bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.
  • b) Egészségügyi és Szociális Bizottság, amelynek tagjai: 3 fő képviselő.

(2) A bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) [16] A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg az 1/2016. (II. 17.) önkormányzati rendelet szerint.

(5) [17] A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

7. A bizottságok működésének szabályai

9. § (1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.

(2) A bizottság a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tart ülést.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottság feladatai eredményesebb ellátása érdekében szakértőt is igénybe vehet.

(5) [18]

10. § (1) A bizottság feladatai:

  • a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
  • b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
  • c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
  • d) előkészíti, vagy véleményezi a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteit;
  • e) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

(2) A bizottság elnökének feladatai a következők:

  • a) összehívja a bizottság üléseit;
  • b) vezeti a bizottság üléseit;
  • c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;
  • d) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.

8. A bizottság feladatai

11. § [19] A bizottságok feladatait, átruházott hatásköreit e rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.

9. A bizottság véleménye kikérése nélkül, a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek

12. § [[20]]

10. Az önkormányzati képviselő

13. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a közös önkormányzati hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja. A képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

11. A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

14. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés napján minimum hat órával az ülést megelőzően a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván. (A polgármester távolmaradását az alpolgármesternél köteles bejelenteni az (1) bekezdésnek megfelelően.)

15. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján

  • a) eskü letételének hiánya miatt,
  • b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,
  • c) a Képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztás megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 100 %-ban csökkenti.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 1 havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(5) A tiszteletdíj megvonásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

12. A Közös Önkormányzati Hivatal

16. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) [21] A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátási rendjét a polgármester határozza meg olyan módon, hogy a hivatal azon munkatársát bízza meg aki a jegyzői állás betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkezik. Ebben az esetben hat hónap időtartamra szól a megbízás.

13. A jegyző átruházott hatáskörei

17. § A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik:

  • a) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával;
  • b) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása.

14. A képviselő-testület működésének általános szabályai

18. § (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített, legalább hat képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

  • a) az ülések tervezett időpontját,
  • b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit,

(3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján tartsa ülését.

(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

  • a) a képviselő-testület tagjaitól,
  • b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
  • c) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetőitől.

(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

15. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, vagy vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

  • a) a képviselőket,
  • b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt,
  • c) szükség szerint az érintetteket,
  • d) a tanácskozási joggal rendelkező
    • da) jegyzőt és aljegyzőt,
    • db) az országgyűlési képviselőt,
    • dc) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
    • dd) az egyházak képviselőit,
    • de) civil szervezetek vezetőit az alapszabályukban meghatározott feladatokat érintő témában,
    • df) [22] Tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület és bizottsága ülésein a nyírábrányi székhelyű önszerveződő közösségek képviselői a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából.

(3) [23] A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 3 nappal – költségvetési és zárszámadási rendelet esetén 5 nappal – kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.

(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton – a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül telefon, sms értesítés mellett, e-mail küldése útján – is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.

(5) A meghívó tartalmazza

  • a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
  • b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit,
  • c) a meghívó mellékletét képező előterjesztéseket.

20. § A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit elektronikus úton kell megküldeni.

21. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve - az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni.

16. Előterjesztések

22. § (1) Az előterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni.

(2) Az előterjesztés lehet

  • a) valamilyen önkormányzati ügyben való döntés kezdeményezésére vonatkozó indítvány, döntési javaslattal;
  • b) beszámoló, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt feladat-végrehajtásról szól annak értékelése mellett, döntési javaslattal;
  • c) tájékoztató, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt tevékenységről szól döntési javaslattal, vagy a nélkül.

23. § (1) Előterjesztést nyújthat be:

  • a) a polgármester,
  • b) alpolgármester,
  • c) a képviselő-testület bizottsága,
  • d) települési képviselő,
  • e) a jegyző,
  • f) az aljegyző,
  • g) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői,
  • h) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
  • i) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaság vezetője.

24. § (1) Az előterjesztés három részből áll.

  • a) Az első résznek tartalmaznia kell:
    • aa) a tárgy pontos meghatározását,
    • ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét,
    • ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását,
    • ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot,
  • b) A második rész a döntési javaslat,
    • ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,
    • bb) az eltérő tartalmú javaslatokat – döntési változatokat –, külön-külön kell megfogalmazni,
    • bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,
  • c) A harmadik rész tartalmazza
    • ca) a készítés időpontját,
    • cb) a készítő nevét és aláírását,
    • cc) ha az előterjesztés készítője, a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal nem vezető beosztású köztisztviselője, a szervezeti egység vezetőjének nevét és aláírását,
    • cd) az előterjesztő nevét és aláírását.

(2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját.

(3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról.

25. § (1) Az előterjesztést a beterjesztő, vagy a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője készíti el.

(2) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell az beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

(3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja a előterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem törvényes” megjelöléssel látja el a az előterjesztést. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket „Az előterjesztés törvényes” megjelöléssel látja el.

26. § (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére.

(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható.

(5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

17. A tanácskozás

27. § (1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

28. § (1) A polgármester minden előterjesztés felett külön vitát nyit.

(2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a polgármester, a jegyző és a bizottságok elnökei – ebben a sorrendben – tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását – legfeljebb 5 percben – szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.

(4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

29. § (1) A vita során a polgármester a bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.

(3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót.

30. § (1) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben.

(2) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni.

(3) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt.

(4) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(5) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten.

31. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.

32. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület.

(2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.

33. § A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez.

18. Az ülés rendje

34. § (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.

(2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 30. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:

  • a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,
  • b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  • c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ.

(4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre.

(5) A tanácskozás zavartalanságának biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos. A mobiltelefonokat a nyilvános ülés ideje alatt néma üzemmódban, a zárt ülés ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani.

(6) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el.

19. Az érintettség bejelentésének elmulasztása

35. § Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést.

20. Határozathozatal

36. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(2) A képviselő-testület - az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken kívül - minősített többséggel dönt

  • a) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,
  • b) tízmillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről,
  • c) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület bármelyik tagjának javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy ha a megválasztott képviselők ¼-e indítványozza.

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint „sz. önkormányzati határozat” megjelöléssel kell ellátni.

37. § (1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 30 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni.

38. § A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján, az önkormányzat időszaki kiadványában is közzé kell tenni.

21. Rendeletalkotás

39. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében.

(4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el.

(5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi.

(6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor.

40. § (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet.

(2) A rendelettervezetet a jegyző terjeszti elő.

41. § (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját.

(2) A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni.

22. Végrehajtás és ellenőrzés

42. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős.

(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett, vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.

(3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követően megtartott nyilvános ülésre készíti el a képviselő-testület részére jelentését.

23. Hallgatóság, nyilvánosság

43. § (1) A képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével – nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság – figyelemmel a várható érdeklődésre is – jelen tud lenni.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.

24. A szavazás

44. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét névsor szerint felolvassa, akik ezt követően a szavazatukat hangos szóval kimondják.

(3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik. A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. A Pénzügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, és a nem szavazatok számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(4) A nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani.

(5) A szavazatok megszámlálását a polgármester végzi és megállapítja az eredményt.

(6) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz.

25. A kérdés

45. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

(3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható.

26. A közérdekű bejelentés

46. § (1) A közérdekű bejelentés a más szervezet feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyben tett bejelentés, vagy a jegyzőhöz intézett tudakozódás.

(2) A közérdekű bejelentést szóban lehet előterjeszteni.

(3) A közérdekű bejelentést a jegyző eljuttatja a feladat-, vagy hatáskörrel rendelkező szervezethez, majd az arra kapott választ megküldi a bejelentőnek.

27. A jegyzőkönyv

47. § (1) [24] A Képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel alapján, 15 napon belül írásos jegyzőkönyv készül, mely az adott ülést követő 30 napon belül az önkormányzat honlapjára is feltöltésre kerül.

(2) [25] A képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel megőrzéséről a jegyző minimum az aktuális önkormányzati ciklus végéig, digitalizált formában köteles gondoskodni oly módon, hogy az illetéktelenek számára ne legyen hozzáférhető.

48. § [26] A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását – mindaddig, amíg erre irányuló kérését vissza nem vonja, az ülés során folyamatosan – szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.

49. § (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv egy évig történő megőrzéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján – közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.

28. A közmeghallgatás

50. § (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról.

(3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület.

(4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.

(6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc.

29. Lakossági fórum

51. § A Képviselő-testület a választók sajátos problémáinak megismerésére lakossági fórumot szervezhet.

30. Képviselői fogadóóra

52. § [3] A települési képviselők havi egy alkalommal egy óra időtartamban, fogadó órát tartanak. A fogadó órák időpontja a 1. sz. függelék szerint.

31. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel

53. § (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

(4) [27]

(5) [28] A Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

32. Záró rendelkezések

54. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

55. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

  • a) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet.
  • b) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2013.(X.15.) önkormányzati rendelet,
  • c) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2014.(V.23.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

1. melléklet a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez1

A Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220

Adó-, vám-, és jövedéki igazgatás

013320

Köztemető-fenntartás és –működtetés

013330

Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

013340

Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

013370

Informatikai fejlesztések, szolgáltatás

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010

Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

031030

Közterület rendjének fenntartása

032020

Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041220

Munkavédelmi célú támogatások és közcélú információs rendszer működtetése

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130

Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

042180

Állat-egészségügy

042220

Erdőgazdálkodás

045120

Út, autópálya építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120

Piac üzemeltetése

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

061020

Lakóépület építése

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

074011

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082010

Kultúra igazgatása

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044

Könyvtári szolgáltatások

082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

095020

Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

106010

Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107080

Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

109010

Szociális szolgáltatások igazgatása

1 Az 1. mellékletet a 23/2016. (XII. 16.) és a 12/2018. (VI. 1.) önkormányzati rendeletek módosították. Hatályos: 2018. június 2-től

2. melléklet 2. melléklet a 14/2015. (VI.24.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat részvételével működő szervezetek


A társulás neve


Társuló felek


Feladata

Nyíradonyi Szociális, és Gyermekjóléti Társulás

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 11 település önkormányzata

Szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátása



Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás



Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 21 település önkormányzata

A társuláshoz csatlakozott önkormányzatok tulajdonában lévő, már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja. A rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása. A társulás működési területén keletkező hulladékok és egyéb megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése. A nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása.

Európa-Kapu Korlátolt
felelősségű Európai
Területi Együttműködési Csoportosulás

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 35 település önkormányzata

Az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozás mellett területi együttműködésben létrejövő programok, projektek megvalósítása.


Debreceni Agglomeráció Önkormányzatok Terület és Településfejlesztési Társulása

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 24 település önkormányzata


Területfejlesztés, településfejlesztés, vidékfejlesztés, térségi koordináció.


Dél-Nyírség LEADER Egyesület

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 25 település önkormányzata

A térségben valamennyi szervezet, vállalkozás, önkormányzat érdekeinek képviselete, és aktív közreműködés a regionális, multilaterális projektek
megvalósításában.


Vasutas Települések Szövetsége


Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 111 település önkormányzata

Az utazás kulturált feltételeinek megteremtése, az állomás és környékének rendben tartása, a vasút, mint környezetbarát tömegközlekedési eszköz gazdaságos működtetése, a szárnyvonalak megtartása.

Hét Határ Önkormányzati Szövetség a Kárpád- medencében Egyesület

Nyírábrány Nagyközség
Önkormányzata és további 88 település önkormányzata

A változás esélyét kínálja az unióba már megérkezett és annak határai mentén élő magyarok számára.


Ligetalja-Guth Idegenforgalmi Egyesület

Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata és további 5 település önkormányzata


Kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, környezetvédelem.

3. melléklet 3. melléklet a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[4]

A bizottságok feladatai

1. Pénzügyi Bizottság

  • a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteket,
  • b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását,
  • c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait,
  • d) gyakorolja a polgármester felett az ún. egyéb munkáltatói jogokat,
  • e) lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást,
  • f) nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, szükség esetén lefolytatja az ezekkel kapcsolatos eljárást.

2. Egészségügyi és Szociális Bizottság

  • a) közreműködik az egészségügyi és szociális feladatok ellátásához kapcsolódó ügyekben,
  • b) segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,
  • c) szociális segélykérelmek elbírálása, környezettanulmányok készítése, segélyezés hivatalból való kezdeményezése.

4. melléklet 4. melléklet a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[5]

A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök

1. Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

  • a) Dönt a rendkívüli települési támogatás és katasztrófasegély iránti kérelmekről.
  • b) Dönt az idősek települési támogatása iránti kérelmekről.
  • c)
  • d) Döntés a szociális bérlakás iránti kérelmekről.
  • e)
  • f) Dönt a Balneo gyógykezelés támogatása iránti kérelmekről.
  • g) Dönt a nőgyógyászati, méhen belüli fogamzásgátló eszköz biztosítása iránt benyújtott rendkívüli települési támogatásról.

5. melléklet 5. melléklet a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[6]

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Dönt a rendkívüli azonnali települési támogatás iránti kérelmekről.

2. Dönt a temetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelmekről.

3. Gyakorolja az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat azon gazdasági társaságok esetében, amelyben tulajdonjoggal rendelkezik.

4. Dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről.

5. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

6. A képviselő-testület által elfogadott szerződések aláírása.

7. Ingatlan vagyontárgyak értékesítése esetében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása.

8. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása.

9. Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése hárommillió forint értékhatárig.

10. Az önkormányzatot megillető követelésről az ötszázezer forint összeget meg nem haladó követelés esetében a polgármester önállóan jogosult lemondani.

11. A képviselő-testület az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek esetében a forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítésének jogát ötszázezer forint értékhatárig a polgármesterre ruházza át.

12. Dönt az önkormányzat öröklése, illetve az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről.

13. Dönt kérelemre a közterület eltérő használatáról, közterületi használati szerződés megkötéséről, a közterület eltérő használatának megtiltásáról a közterület karbantartásának az ingatlantulajdonos költségére történő elvégzéséről.

14. Elbírálja azokat a beszerzéseket, amelyekről az önkormányzat hatályos Közbeszerzési Szabályzata rendelkezik, kivéve a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, amelyről – a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott esetek kivételével – a képviselő-testület dönt.

15.[7] Dönt Nyírábrány Nagyközség címere, zászlója használatának engedélyezésére vonatkozó ügyekben.

16. Dönt az adott évi költségvetési rendeltben meghatározott módon és értékhatárig.

17. Gyakorolja a közterület filmforgatási célú használatával összefüggő, a mozgóképről szóló törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket.

18. Dönt a lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmekről.

19. Dönt a szociális tűzifa biztosítása iránti kérelmekről.

20. Dönt az első szülött gyermek utáni támogatás iránti kérelmekről.

21. Dönt a települési beiskolázási támogatás iránti kérelmekről.

22. Dönt a tanyagondnoki szolgálat igénybevétele iránti kérelmekről.

1. függelék a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[8]

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI

1. Nagy Lajos polgármester (fogadóóra: minden hónap utolsó hét hétfő 08.00 órától - 09.00 óráig helyszín: Polgármesteri Hivatal 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 6.)[9]

2. Baleda Andrea képviselő (fogadóóra: minden hónap második hét hétfő 14.00 órától -15.00 óráig helyszín: Ábrányi Kornél Művelődési Ház és Könyvtár 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 5.)[10]

3. Dr. Buzurovic Borbála képviselő (fogadóóra: minden hónap első hét szerda 12.00 órától -13.00 óráig helyszín: Ábrányi Kornél Művelődési Ház és Könyvtár 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 5.)[11]

4. Derzsi József képviselő (fogadóóra: minden hónap első hét csütörtök 16.00 órától -17.00 óráig helyszín: Ábrányi Kornél Művelődési Ház és Könyvtár 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 5.)[12]

5. Kovács Pál képviselő (fogadóóra: minden hónap első hét hétfő 14.00 órától -15.00 óráig helyszín: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 4264 Nyírábrány Hajnal u. 2.)[13]

6. Prill László alpolgármester (fogadóóra: minden hónap utolsó szombat 08.00 órától -09.00 óráig helyszín: Ábrányi Kornél Művelődési Ház és Könyvtár 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 5.[14]

7. Tálas Tibor alpolgármester (fogadóóra: minden hónap első csütörtök 14.00 órától -15.00 óráig helyszín: Ábrányi Kornél Művelődési Ház és Könyvtár 4264 Nyírábrány Ábrányi Kornél tér 5.)[15]

2. függelék a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[16]

A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG TAGJAI

1. Derzsi József elnök

2. Kovács Pál képviselő tag

3. Antal-Németh Gabriella külső szakértő
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG TAGJAI

1. Kovács Pál elnök

2. Baleda Andrea képviselő tag

3. Dr. Buzurovic Borbála képviselő tag

3. függelék a 14/2015. (VI. 24.) önkormányzati rendelethez[17]

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata (székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.; képviseli: Nagy Lajos polgármester, a továbbiakban: önkormányzat), másrészről a Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.; képviseli: Bariné Gombos Gyöngyi elnök, a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat), harmadrészről a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6.; képviseli: Dr. Csősz Péter jegyző, a továbbiakban: hivatal) (önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és hivatal a továbbiakban együttesen: felek) között az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

A megállapodást az együttműködő felek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/C. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására kötik.

Ennek érdekében jelen megállapodásban rögzítik a költségvetés elkészítésének, jóváhagyásának eljárási rendjét, és a költségvetési gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, az információs és adatszolgáltatási, beszámolási, valamint a nyilvántartási tevékenységgel, illetve a vagyonkezeléssel összefüggő szabályokat.

A megállapodás rögzíti a nemzetiségi önkormányzat helyiségének ingyenes biztosítását, a szükséges tárgyi, technikai eszközök használatát és a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését.

A megállapodás szabályainak kialakítása

- a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben,

- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben, valamint

- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben

foglaltak figyelembevételével történt.

I. RÉSZ A költségvetés és zárszámadás elkészítésének és elfogadásának rendje

1. A hivatal a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a költségvetési év január 31. napjáig megbízottat jelöl ki, akinek személyéről a nemzetiségi önkormányzat elnökét a jegyző írásban – a jelen Együttműködési Megállapodás felülvizsgálatának keretei között – tájékoztatja.
2019. évre vonatkozóan a megbízott Albert György vezető pénzügyi-számviteli ügyintéző.

2. A központi költségvetési törvény kihirdetését követően – a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után – a hivatal megbízottja folytatja az egyeztetést az elnökkel. Ennek keretében rendelkezésére bocsátja, a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megalapozásához szükséges költségvetési adatokat, valamint egyezteti az elnökkel az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részét.

3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét a jegyző készíti elő a megbízott által. A nemzetiségi önkormányzat elnöke február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek és azt 15 napon belül elfogadja. A határozat elfogadását követően, 8 napon belül Albert György információt szolgáltat a Magyar Államkincstár felé.
A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat éves költségvetését képviselő-testületi döntéssel megváltoztatja.
Költségvetési információ szolgáltatás rendje
A nemzetiségi önkormányzat nevében a megbízott Albert György minden hónap 20-áig havi pénzforgalmi jelentést, illetve negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig mérlegjelentést készít a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásáról és azt határidőre továbbítja a Magyar Államkincstár felé.
A nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a hivatal megbízottja készíti el és bocsátja a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére minden év április 30-ig. A beszámoló elfogadásáról a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete 15 napon belül határoz. A megbízott a határozat elfogadását követő 8 napon belül információszolgáltatás kertében tájékoztatja a Magyar Államkincstárt.
A hivatal megbízottja a támogatói okiratoknak megfelelően a működési és feladatalapú támogatásról pénzügyi, valamint – az elnök által elkészített és a hivatali megbízott részére határidőben rendelkezésre bocsátott szakmai – beszámolót nyújt be az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére a működési támogatás tekintetében minden év január 31-ig, a feladatalapú támogatás tekintetében június 15-ig.

II. RÉSZ A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje

1. A költségvetés végrehajtása
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a hivatal látja el.
A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet.
A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.

A kötelezettségvállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a jegyző által írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. Az ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének ellenőrzésére irányul.

A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.

  • a) Kötelezettségvállalás rendje
  • b) Utalványozás
  • c) Ellenjegyzés
  • d) Érvényesítés

Az érvényesítést a hivatal jegyző által írásban ezzel megbízott pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozója végzi.

2. A nemzetiségi önkormányzat számlái
A nemzetiségi önkormányzat önálló számlaszámmal rendelkezik. A számla nyitásával – melyhez szükséges a Helyi Választási Bizottság megbízólevele és az alakuló ülés jegyzőkönyve – kapcsolatos előkészítő munkát Kaszásné Illés Beáta látja el, illetve ő végzi a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és az adószám igénylésével kapcsolatos feladatokat.

3. Pénzellátás
A nemzetiségi önkormányzat működésének támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. A nemzetiségi önkormányzat saját támogatásának az éves költségvetési rendeletében meghatározott módon történő folyósításáról a jegyző gondoskodik.
Készpénz a hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy az általa írásban meghatalmazott nemzetiségi képviselő – a kifizetést teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, illetve a Pénzügyi Iroda által alátámasztásképp kért, a jogszabályokban meghatározott egyéb bizonylat) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 5 napon belül a hivatal Pénzügyi Irodájánál jelzi.

4. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
- A hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait az önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
- A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársának leadni.
- A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és elnöke felelős.
- A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a hivatal vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a hivatal jegyző által írásban kijelölt munkatársa számára.

III. RÉSZ Belső ellenőrzés

1. A hivatal a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységet, az információ- és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.

2. A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését az önkormányzat által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.

IV. RÉSZ Vegyes rendelkezések

1. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a 4264 Nyírábrány, Ábrányi Kornél tér 6. szám (Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal) alatti irodahelyiséget – havonta igény szerint, de legalább 32 órábana szükséges tárgyi, technikai eszközökkel együtt. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek az önkormányzatot terhelik. Az Önkormányzat a telefonhasználatot a hivatal ügyfélszolgálati helyiségében a nemzetiségi képviseleti munkához szükséges mértékben biztosítja. Az iratkezelési feladatokat a hivatal iktatórendszerén keresztül végzi a hivatal iktatással munkakörében megbízott dolgozója.

2. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, továbbá szakmai segítséget is nyújt (képviselő- testületi és bizottsági ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítése és postázása).

3. Az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi és bizottsági ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. A jegyző akadályoztatása esetén a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein megbízása alapján az aljegyző biztosítja a törvényességi felügyeletet.
Nyírábrány, 2019. november 13. Nyírábrány, 2019. október 28.
_____________________________ __________________________________
Nagy Lajos Bariné Gombos Gyöngyi
polgármester elnök
Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Nyírábrány, 2019. október 28.
__________________________________
Dr. Csősz Péter
jegyző
Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal
Záradék:
- Az Együttműködési Megállapodást a Nyírábrányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 16/2019. (X. 28.) határozatával jóváhagyta.
- Az Együttműködési Megállapodást Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata a 348/2019. (XI. 13.) határozatával jóváhagyta.


[1] Az 1. § (3) bekezdése a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 8. § (1) bekezdés a) pontja a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] Az 52. § a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[4] A 3. mellékletet a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 3. melléklete módosította. Hatályos: 2019. november 13-tól
[5] A 4. mellékletet a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2019. november 13-tól
[6] Az 5. mellékletet a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 12. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2019. november 13-tól
[7] Az 5. melléklet 15. pontja a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (X. 1.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
[8] Az 1. függeléket a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 1. melléklete módosította. Hatályos: 2019. november 13-tól
[9] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[10] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[11] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[12] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[13] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[14] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[15] Az 5. melléklet 1. függelék szövege a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[16] A 2. függeléket a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 2. melléklete módosította. Hatályos: 2019. november 13-tól
[17] A 3. függeléket a 19/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 6. melléklete iktatta be. Hatályos: 2019. november 13-tól