1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló és tulajdonába kerülő:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

(3) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi, törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak:

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos önkormányzat csak nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: Nvtv.) meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(5) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik:

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegeníthető, ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárul

(7) Mindaz a vagyon, amely jogszabály vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, az forgalomképes üzleti vagyon.

(8) Az Önkormányzat tulajdonban álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat az ingatlan vagyonát a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezete útján tartja nyilván és értékeli a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelően, a bekövetkezett változásokról történő folyamatos, mennyiségi és értékbeli, analitikus nyilvántartás vezetésével.
Az önkormányzat és intézményei által használt ingó vagyon nyilvántartása, értékelése a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelően, a bekövetkezett változásokról történő folyamatos, mennyiségi és értékbeli, analitikus nyilvántartás vezetésével az önkormányzat és az adott intézmény számviteli nyilvántartásában történik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerint minősített adat kivételével – nyilvánosak.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról és annak változásairól a jogszabályban meghatározottak szerint ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartást is vezetni kell.

(3) A kataszter és a kataszternapló elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő, illetve kikerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről - az illetékes földhivatal naprakész nyilvántartása alapján - a jegyző gondoskodik a változást követő 30 napon belül.

(4) Az önkormányzat vagyonát az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell bemutatni. A vagyonkimutatás alapja a tárgyév december 31.-i fordulónappal készített leltár. A vagyonkimutatás az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek eszközeinek és forrásainak csoportonkénti és forgalomképesség szerinti tagolásban készített kimutatás. A vagyon elemek fizikai leltározására háromévenként kerül sor a leltározási szabályzat előírásai szerint.

(5) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlan vagyon kataszteri nyilvántartással való egyezőségének biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter külön rovatban tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vállalkozásba nem vihető be.

(3) A törzsvagyont az Önkormányzat - szervei útján - köteles a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmas állapotban megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni.

(4) Az Önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatait ellátó szervek működéséhez, az alapfeladat ellátásához a szükséges és elégséges, korlátozottan forgalomképes vagyont a Képviselő-testület az intézmények ingyenes használatába adja.

(5) E rendelet hatálybalépésével az önkormányzati szervek használatába kerül az a törzsvagyon, amely a hatálybalépés napján kezelésében van.

(6) A törzsvagyon körébe tartozó közterületek használatáért fizetendő díjakat az önkormányzat 15/2011 (VI.24.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza.

(7) A forgalomképtelen törzsvagyon és a közművagyon fenntartását, üzemeltetését az Önkormányzat szervein kívül - megállapodás alapján - egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) is végezheti.

(8) Az Önkormányzat törzsvagyonát képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó felújításhoz, beruházáshoz, a funkció megváltoztatásához a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

(9) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az Önkormányzat tulajdonába, az azokat megszerző intézmény használatába, számviteli nyilvántartásába kerülnek. Kivételes esetben a Képviselő-testület a Gazdasági Bizottság javaslatára ettől eltérően is dönthet.

5. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja:

(2) Az Önkormányzat a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanait,

(3) Az Önkormányzat tagja lehet a Gazdasági Társaságokról szóló törvényben szabályozott vállalkozási formának, de nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

(4) A vagyonhasznosítás módja nem veszélyeztetheti a kötelező közszolgáltatási feladatok ellátását.

(5) A vagyonhasznosítást a Képviselő-testület és szervei, a vagyonkezelők, valamint természetes és jogi személy is kezdeményezheti.

(6) A vagyonhasznosítás a Gazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik, munkáját elfogadott ügyrend alapján végzi.

6. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az alábbi vagyonhasznosítási és az Önkormányzat vagyonát egyéb módon érintő döntések:

7. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolhatják, amelyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból erre feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az eredményességért és a jogszerűségért az intézmény vezetője felel. Az 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági Bizottság hozzájárulása szükséges. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú vagyon tekintetében a polgármester a rábízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján, az intézmény alapfeladatinak sérelme nélkül hasznosíthatja. Az 1 évet meghaladó bérbeadáshoz a Gazdasági Bizottság hozzájárulása szükséges. Az e bekezdésben meghatározott joggyakorló a rábízott törzsvagyon hasznosítása során nem köteles bérleti díjat kérni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott nem önkormányzati fenntartású intézményektől, továbbá azon intézményektől, amelyek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartoznak.

(3) A bérleti szerződés egy példányát nyilvántartás céljából meg kell küldeni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára.

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben, a Polgármester gyakorolja.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok használati jogának megvonása, más intézmény használatába adása, valamint az 6. § (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi döntések a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

(3) Az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok (beépítési kötelezettség meghosszabbítása, elidegenítési tilalom törlése, jelzálogjog törlése) megtételére a Polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalkozásokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy (továbbiakban Polgármester) látja el az alábbiak szerint:

(5) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SZMSZ rendelkezései szerint a Polgármester Hivatala útján látja el. Ilyen feladatok ellátásával a Képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonos jogok átruházásának.

9. § (1) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Mötv., illetve a Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben /a továbbiakban: víziközmű törvény/ foglalt rendelkezése szerint történhet.

10. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény, illetve víziközmű esetén a víziközmű törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő-testület döntése alapján az Önkormányzat képviseletében a Polgármester írja alá.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az Mötv-ben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervekkel köthető.

(4) A Képviselő-testület – a Polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvéleményt kell beszerezni.

(5) Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben elszámol.

(6) A vagyonkezelői jog ellenértékéről kivétel nélkül a vagyonkezelési szerződés rendelkezik.

(7) A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(8) A vagyonkezelő köteles:

(9) A vagyonkezelő a kötelezettségek megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(10) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(11) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(12) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

11. § (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell megfizetni.

(2) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(3) A (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(4) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (2) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

12. § (1) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése, stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

13. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos értékeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosa érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Polgármester – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

(4) A Polgármester – a polgármesteri hivatal közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője jogosult:

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője köteles:

(7) A vagyonkezelési szerződés megszűnésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az Mötv-ben foglaltak az irányadók.

14. § A Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösséghez Kapcsolódó önkormányzati vagyon kezelésének és hasznosításának szabályait külön rendelet állapítja meg.

15. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használót illeti meg.

(2) Az intézmények a használatukban lévő ingóságokat, valamint a pénzvagyont /az alapfeladat sérelme nélkül/ gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) Az intézmények a bruttó 100.000,- Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését, vagy selejtezését bruttó 400.000,- Ft-ig a Polgármester, ezen felüli érték esetén a Gazdasági Bizottság előzetes engedélyével végezhetik.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy feladatváltozás, vagy átszervezés miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

16. § (1) A forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok, ingó vagyontárgyak elidegenítése, az üzletrészekkel, részvényekkel és vállalkozási célú pénzeszközökkel kapcsolatos döntések nettó tíz millió Ft értékhatárig a Gazdasági Bizottság, nettó tíz millió Ft értékhatár felett a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

(2) A forgalmi érték megállapítása szempontjából a forgalmi értékbecslés az irányadó. A forgalmi értékbecslés hat hónapig érvényes. E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módón (áfa nélkül) értendő.

17. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került valamennyi bérlakás – a (2) és (5) bekezdésben foglalt feltételekkel és kivételekkel elidegeníthető.

(2) A bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintett lakást a jogosult szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) A jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakást akkor lehet elidegeníteni, ha a lakás felett rendelkezni jogosult szerv a rendelkezési jogáról lemondott.

(4) Nem idegeníthető el:

(5) Amennyiben a bérlőnek lakbér, közüzemi díj vagy bérleti jogviszonnyal összefüggő tartozása van, a lakás csak abban az esetben idegeníthető el, ha a bérlő a tartozását megfizette.

(6) A lakásokat a Városüzemeltetési Bizottság alapján a Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre.

(7) Az elidegenítésre kijelölt lakásra elővásárlási jog illeti meg:

18. § (1) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

19. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a lakástörvény 52. §. (1) és (2) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői véleményben megállapított helyi forgalmi érték 60 %-a.

(2) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg – kérelmére – a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legalább:

(3) Az elővásárlási jog jogosultja kérelmére az első vételár részlet megfizetése után fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra rászorulónak minősül, a vételárhátralék után a szerződéskötést követő 3. év első napjától kezdődően – a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható – kamatot köteles fizetni.

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra rászorulónak nem minősül, a vételárhátralék után a szerződéskötés időpontjáról kezdődően – a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható – kamatot köteles fizetni.

20. § (1) Lakás esetén, ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben, illetőleg a vételár hátralékot a szerződésben vállalt rövidebb törlesztési idő alatt fizeti meg, a vevőt árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő jövedelmi viszonyait tekintve megfelel a 19. § (2) bekezdés (a) pontjában foglalt feltételeknek, az árengedmény mértéke:

(3) A 20. § (2) bekezdés (a) – (d) pontjában meghatározott kedvezményeket 1%-kal csökkenteni kell, ha a vevő jövedelmi és vagyoni viszonyait tekintve nem felel meg a 19. § (2) bekezdés (a) pontjában foglalt feltételeknek.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kedvezmények a vevőt csak a készpénzzel kifizetett vételárrész után illeti meg.

21. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja részére írásban eladási ajánlatot kell tenni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap.

22. § (1) Ha a vevő az elővásárlási joga alapján megvásárolt lakás vételárát a szerződés aláírásakor egy összegben nem fizeti meg, az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járuléka erejéig jelzálogjogot kell bejegyezni.

(2) A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási törléséről a vételárhátralék kifizetésének, illetve az árengedmény megtérítésének igazolása után a Polgármester intézkedik.

(3) A vevőt az árengedmény akkor illeti meg, ha az adásvételi szerződésben vállalja, hogy a lakás 5 éven belüli elidegenítése esetén a vételárengedményt az eladó részére egy összegben visszafizeti.

(4) A vételárengedmény visszafizetése alól a Bizottság felmentést akkor adhat, ha a vevő

(5) A havi részletfizetés elmaradása esetére a Ptk. rendelkezései az irányadók.

23. § (1) Az értékesítésre kerülő ingatlanról ingatlan-értékbecslő szakértői véleményt kell készíttetni.

(2) A vételárat a rendelet 19. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői vélemény állapítja meg.

(3) Ha az elővásárlásra jogosult az eladási ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 30 napon belül meg kell kötni.

24. § (1) A Képviselő-testület által az értékesítésre kijelölt üres, illetve jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakásokat a helyi sajtó útján és a helyben szokásos módon nyilvános pályázat útján eladás céljából meg kell hirdetni.

(2) Üres lakás esetében az induló vételárat a lakástörvény 52. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével elkészített ingatlan-értékbecslő szakértői vélemény állapítja meg, a jogcímnélküli lakások esetében az induló vételár a szakértői véleményben megállapított helyi forgalmi érték 50 %-a. Az üres és a jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakások induló vételára kétszeri sikertelen árverést követően 10%-al kerül csökkentésre.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás megvásárlására nem nyújthat be pályázatot annak használója, valamint a jogcím nélküli lakáshasználónak a Ptk-ban meghatározott közeli hozzátartozója. Üres lakásra pályázni bárki jogosult, de mind az üres, mind pedig a jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás értékesítésének feltétele, hogy a pályázó az induló eladási ár 10%-ának megfelelő összegű bánatpénzt a Polgármesteri Hivatal bérlakások értékesítésének lebonyolítására nyitott elkülönített számlájára befizesse.

(4) A pályázó az ajánlatához 15 napig kötve van, melynek kezdő időpontja az árverés napja.

(5) A vásárlás jogát az a pályázó nyeri el, aki az árverésen licitálás útján a legmagasabb összegű vételárra tesz ajánlatot.

(6) A nyertes pályázó a befizetett bánatpénzt vételár előlegként használja fel, egyéb esetben a Polgármesteri Hivatal 8 napon belül intézkedik a visszautalásáról.

(7) Ha a nyertes pályázó a szerződéskötéstől az ajánlati kötöttség időtartama alatt eláll, vagy önhibájából nem köt szerződést, a bánatpénzt elveszíti.

(8) Az árverési eljárásra a Városüzemeltetési Bizottság ülésén kerül sor.

(9) A vevőt vételár engedmény és részletfizetési kedvezmény nem illeti meg, a vételár kifizetését – kivéve, ha a vevő pénzintézeti hitelben részesül – a szerződéskötéssel egyidejűleg igazolni kell. Kárpótlási jegy fizetőeszközként nem használható fel.

(10) Az adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 napon belül kell megkötni. A szerződés-tervezetet a vevő által megbízott ügyvéd készíti el.

(11) E rendeletben nem szabályozott feltételeket az árverési tájékoztatóban kell közzétenni.

25. § (1) Az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó és e rendelet hatályba lépését követően befolyó – az Lt. 62. § (5) bekezdés szerint csökkentett – teljes bevételt az Önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség vonatkozik e rendelet hatályba lépése előtt az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó és már befolyt bevételekre is.

(3) Az Önkormányzat az (1) és (2) bekezdésében meghatározott bevételét az alábbi lakáscélokra használhatja fel:

(4) A Képviselő-testület a (3) bekezdésben meghatározott konkrét lakáscélokat évente – a lakosság igényeihez, a város adottságaihoz, a várható bevételekhez és az anyagi lehetőségekhez képest – a Városüzemeltetési Bizottság javaslatát is figyelembe véve határozza meg és ennek pénzügyi forrását az éves költségvetésben biztosítja.

26. §¹ (1) A nem lakás célú ingatlant értékesítésre a Képviselő-testület jelöli ki.

(2) A nem lakás célú ingatlant értékesíteni árverésen vagy pályázat útján lehet.

(3) A nem lakás célú ingatlan értékesítése előtt az ingatlan piaci értékét független ingatlan-értékbecslő bevonásával meg kell állapítani (forgalmi értékbecslés). Az értékbecslés hat hónapig érvényes.

(4) A nem lakás célú ingatlan árverési vagy pályázati eljárása során alkalmazott kiinduló eladási árát a Képviselő-testület határozza meg. A kikiáltási ár nem lehet kevesebb, mint az értékbecslő által megállapított piaci érték.

(5) Az árverési és pályázati eljárás mellőzhető telekhatár rendezés során, amikor az értékesítésre szánt területből önálló helyrajzi szám nem alakítható ki.

(6) Az árverési vagy pályázati felhívást nettó tízmillió forint piaci értékig a Gazdasági Bizottság, nettó tízmillió forint felett a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(7) Az árverésen az vehet részt, illetve pályázatot az nyújthat be, aki a kikiáltási ár húsz százalékának megfelelő foglalót a kiírásban részletezett módon és ideig az Önkormányzat részére megfizeti.

(8) Az árverés időpontját, illetve a pályázat leadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a közzététel napja és az árverés vagy a pályázat benyújtására megjelölt határnap között a rendelkezésre álló idő egy hónapnál kevesebb ne legyen.

(9) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(10) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(11) A pályázati eljárással történő értékesítés során a pályázat nyerteséről a Képviselő-testület dönt.

(12) A Képviselő-testület az árverési kiírást, pályázati kiírást indoklás nélkül visszavonhatja, az árverési vagy pályázati eljárást érvénytelennek és eredménytelennek nyilváníthatja.

(13) Önkormányzati tulajdonú ingóság értékesítésére az e szakaszban részletezett szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. § (1) A mezőgazdasági földterület (termőföld) az önkormányzat Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonát képezi. Az önkormányzat tulajdonában álló mezőgazdasági földterület (termőföld) nem idegeníthető el.

(2) Az önkormányzat tulajdonban lévő mezőgazdasági ingatlanokat a Polgármesteri Hivatal munkaszervezete útján kezeli.

(3) A mezőgazdasági földterület hasznosítása haszonbérlet és kivételesen kedvezményes térítéssel való használatba adás útján történhet. A nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonban lévő mezőgazdasági földterületet elsősorban adásvétel vagy csere útján az önkormányzat részére meg kell szerezni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági ingatlanok haszonbérleti díjának megállapítása a Gazdasági Bizottság kizárólagos hatásköre. Az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági ingatlanok bérbeadása a polgármester kizárólagos hatásköre.

28. § (1) Az elidegeníthető lakótelkeket a Képviselő-testület jelöli ki.

(2) Az újonnan kialakított lakótelkeket pályázat, vagy árverés útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár a minimális vételár összegével megegyező. Ettől a Képviselő-testület minősített többségű határozatával /szociális alapú értékesítés esete/ eltekinthet.

29. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat. Behajthatatlan követelések a következők lehetnek:

(2) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapokat, együtt élő személyek megállapítását, ellátásra szoruló közös háztartásban elő hozzátartozók megállapítását, stb.). A rendelkezésre álló dokumentumok alapján, alapos mérlegelése után a követelésről lemondás (a tartozás elengedés) kérdésében.

(4) A polgármester bruttó 100.000.-Ft összeghatárig mondhat le az önkormányzatot megillető követelésről. Az Önkormányzat költségvetési szervének vezetője a polgármester előzetes írásbeli engedélyével bruttó 100.000.-Ft összeghatárig mondhat le az intézményt megillető követelésről.

(5) A követelés elengedésére bruttó 400.000,-Ft-ig a Gazdasági Bizottság jogosult.

(6) A képviselő-testület mondhat le a követelésről (engedheti el a tartozást) bruttó 400.000,-Ft-ot meghaladó összeg esetén.

(7) Minden követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben vagy egészben mondhat le. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(8) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésére jogosult megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is (így különösen beszámítási megállapodás, tartozás-átvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.)

30. § (1) Az önkormányzati vagyon vállalkozási hasznosítását megelőzően, gazdasági társaságokba történő belépés vagy gazdasági társaság alapítása esetén, előzetes pénzügyi gazdaságossági elemzést /hozamszámítást/ kell végezni. A pénzügyi, gazdaságossági vizsgálatnak ki kell terjednie:

(2) A célszerűségi és pénzügyi gazdaságossági vizsgálatot a Polgármesteri Hivatal indokolt esetben külső szakértők bevonásával végzi el.

(3) Az elemző anyagot a Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.

(4) A Képviselő-testület az előterjesztés alapján dönt a vállalkozás indításáról, az abban való részvételről, kijelöli az önkormányzat képviselőjét, rendelkezik a társasági szerződésben foglalt kérdésekben.

(5) Az önkormányzat kizárólagos részesedésével működő gazdasági társaságban a tagsági jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(6) Vállalkozási tevékenységből származó adózott eredmény 10%-a az annak elérésében jelentős mértékben közreműködők anyagi ösztönzésére fordítható.

31. § (1) Az önkormányzat „Kiskunfélegyházi tanyavillamosítás mobil sziget üzemű fotovoltaikus rendszerrel” című és tárgyú pályázat nyertessége esetén a tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer hasznosítását az alábbiak szerint határozza meg: az önkormányzat tulajdonába kerülő napenergiával működő elektromos ellátást biztosító mobil rendszer vagyontárgyait az igényjogosultak számára öt éves időtartamra adja bérbe. A bérleti jogviszonyról a Képviselő-testület határozatot hoz.

32. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba és egyidejűleg az önkormányzati vagyonról a vagyon hasznosításáról, használatának, forgalmának rendjéről szóló 24/2014. (XI. 07.) rendelet hatályát veszti.