Kápolnásnyék község képviselő testületének 2/2015 (II.10.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 01 - 2022. 01. 30

Kápolnásnyék község képviselő testületének 2/2015 (II.10.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2022.01.01.

Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Önkormányzat megnevezése, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kápolnásnyék Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kápolnásnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, továbbá társulás látja el.

(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal).

(6) a) a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye 2475 Kápolnásnyék, Fő utca 28.

b) telephelye: 8097 Nadap, Haladás út 56.

c) telephelye: 2477 Vereb, Fő utca 10.

(7) Az Önkormányzat működési területe: Kápolnásnyék község közigazgatási területe.

2. Az önkormányzat jelképei, a kitüntetések és elismerő címek,

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A képviselő-testület a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat címere tárcsa alakú pajzs, óarany kerettel díszítve. A pajzs felett a település alapításának évszáma. A pajzs alatt szintén óarany díszszalagban Kápolnásnyék felirattal. Az óarany keretbe foglalt pajzs középen szintén óarany mezővel két részre osztott, felül kék mezőben ezüst színű középkori oldalkápolna kereszttel, alul zöld mezőben óarany színű lúdtoll fekvő helyzetben.

(3) A zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve – 1:2 arányú téglalap. A zászlórúdra merőlegesen két szélén vágással három mezőre osztva úgy, hogy a két szélső mező ¼ - ¼ arányban kék színnel, középső mező 2/4 arányban zöld színnel osztott, rajta a középső mezőben foglal helyet az önkormányzat címere. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(4) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Kápolnásnyék Község Önkormányzata” felirattal, középen Magyarország címerével. A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról, lenyomatáról és használatáról belső szabályzat rendelkezik.

(5) Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek

a)a Kápolnásnyék Község Díszpolgára,
b)a Pro Civitate Emlékérem,
c)a Szép Otthon Példás Porta,
d)a Kápolnásnyékért érdemérem és
e)a Polgármesteri Elismerő Oklevél.
(6)A kitüntetések, elismerő címek adományozásnak részletes szabályait az erről szóló rendeletek tartalmazzák.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Kápolnásnyék település falunapja minden évben a Mihály naphoz közelebb eső szombati nap.

(3) Az önkormányzat hivatalos lapja a Kápolnásnyéki Kisbíró, hivatalos honlapja www.kapolnasnyek.hu.

(4) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Muzslával.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

4. § (1) Az önkormányzat által ellátandó kötelező feladatokat a helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.

(2)1 Az önkormányzat szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti

besorolását a 7. melléklet tartalmazza.
(3)Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett
a Mötv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.
(4)Közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást keli lefolytatni. A képviselő-testület elé kerülő javaslatnak tartalmaznia kell a feladat személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, melyet a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen véleményez.
(5)Az önként vállalt feladat- és hatáskörök tárgyában a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében – a fedezet biztosításával – dönt.
(6)Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 4. melléklet tartalmazza

5. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, társulásaira, bizottságaira és a jegyzőre ruházhat át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület – települési képviselő kezdeményezésére – felülvizsgálhatja az átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntést.

(4) Az átruházott hatáskörben eljáró évente, illetve a képviselő-testület kérésére köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ TESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSE

4. A képviselő-testület tagjainak, üléseinek száma

6. §2 A képviselő-testületet 7 főből áll, 1 főállású polgármester és 6 fő helyi képviselő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 5. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és – szükség esetén – rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(3) Megalakulását követően a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület évente legalább egy közmeghallgatást tart.

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) bizottságaitól és

c) a jegyzőtől, aljegyzőtől.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját és napirendjét,

b) az előterjesztő megjelölését

c) az előterjesztésről állást foglaló, véleményező bizottságok megnevezését és

d) a közmeghallgatás időpontját.

9. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerinti rendes üléseit hétfői napokon 17.00 órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően rendkívüli ülés formájában is összehívható.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a polgármester a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak részére az ülés előtt legalább 5 naptári nappal korábbi időpontban juttatja el.

(3) Az ülésre meghívottak közül a meghívót és az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület tagjaihoz elektronikus úton, vagy papírra megszerkesztve, a többi meghívotthoz pedig az utóbbi formában elkészítve kell eljuttatni.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend meg jelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,

e) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés telefonon is összehívható, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(6) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(7) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.

11. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság beszámolójának tárgyalásához,

b) az aljegyzőt, a hivatal irodavezetőit,

c) a tárgyban érintett szerveket és személyeket – önkormányzati hatósági ügyek kivételével – az őket érintő napirendhez és

d) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívott meghívójában fel kell tűntetni, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhatnak hozzá.

(4) A képviselő-testületek együttes ülése esetén a képviselő-testület ülését, a polgármester a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét a ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyző írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

6. A közmeghallgatás

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.
(3)A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4)A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatás kezdetekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.
(5)A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra 15 napon belül írásban választ kell adni.
(6)A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

6. Az előterjesztések

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) érdemi döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

b) beszámoló jellegű anyag valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

c) tájékoztató jellegű anyag, amely tudomásulvételt igényel.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést az (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendi pontok közé. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott írásos előterjesztést is. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(7) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményével lehet benyújtani az önkormányzat költségvetésére és zárszámadására vonatkozó előterjesztést.

(8) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,

c) a jogszabályi felhatalmazást,

d) több döntési változat esetében az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

e) a költségkihatásokat,

f) a határozati javaslatot, vagy a rendelet-tervezetet és

g) szükség szerint a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését.

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző, az aljegyző vagy

f) akit a polgármester felkér.

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada,

c) a képviselő-testület bizottsága és

d) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírását.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén a tárgyalás sorrendjéről a képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával egyidejűleg határoz.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra munkatervébe felveszi-e.

(6) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

6. A nyilvánosság biztosítása

16. § (1) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester 5 nappal az ülés előtt meghívó közzétételével - a hivatal és a település hirdetőtábláin, valamint a község honlapján - értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen résztvevőket az ülésen elhangzottak tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett nyilatkozatát az ülést megelőzően írásban, vagy az ülésen szóban teheti meg, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(7) A személyes adatok és a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartva a zárt ülésen hozott határozatokat a nyilvános ülésen ismertetni kell.

(8) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései, normatív határozatai és rendeletei az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.kapolnasnyek.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

6. A képviselő-testületi ülés vezetése

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(5) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de maximum tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

18. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

f) az ülés rendjének biztosítása,

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

i) szavaztatás és

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság véleményének, állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő választópolgárnak, ha azt a választópolgár indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

19. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány.

(3) Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indoklása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(4) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(5) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

20. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület - a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt - a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával – kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. Önálló képviselői indítvány, kérdés, interpelláció

21. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.

(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt juttatja el a polgármesterhez.

(3) Az indítványt a benyújtásától számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.

(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.

22. § (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, aljegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehetnek fel. Kérdés benyújtható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.

(2) A kérdésre az ülésen szóban, vagy ha ez nem lehetséges, tizenöt napon belül írásban kell választ adni.

23. § (1) A képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpelláció intézhető. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely önkormányzati irányítású szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval és ülésenként legfeljebb egy óra időtartamban foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően öt nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.

(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.

(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.

(6) Az interpelláció ideje legfeljebb öt perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb öt perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb két perc lehet.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő képviselő-testületi ülésen terjeszti elő.

(9) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő tizenöt napon belül köteles megválaszolni. A választ írásban el kell juttatni minden képviselőhöz.

(10) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő rendes képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról, amennyiben azzal kapcsolatban kétség merül fel, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

24. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró magatartást tanúsít,

c) rendre utasítja azt a hozzászólót, közbeszólót, aki a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ vagy

d) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben - a képviselő kivételével - a helyiség elhagyására kötelezi. Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

IV. Fejezet

A DÖNTÉSHOZATAL RENDJE, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS A JEGYZŐKÖNYV

11. A döntéshozatali eljárás

25. § Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van, és az előterjesztő jelzi, hogy azt elfogadja, akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás, kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel - a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző vagy

e) az előterjesztő terjeszthet elő.

(2) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

11. A szavazás módja, nyílt szavazás

28. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő a döntéshozatalból az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kizárható.

(3) A döntésre feltett kérdésekben a szavazás vagy igennel, vagy nemmel, vagy tartózkodással, választás, kinevezés, vezetői megbízás, kitüntető cím ügyében igennel, vagy nemmel történhet.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza meg döntéseit, ami kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(5) A szavazatokat a polgármester számolja össze, és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri a polgármester köteles megismételtetni.

(6) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testület név szerinti szavazást tart. Név szerinti szavazást kell tartani továbbá, ha azt jogszabály kötelezővé teszi, valamint azt a polgármester indítványozza.

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően vagy „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

Titkos szavazás

29. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(3) A szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre, döntési alternatívákra lehet.

(5) Igen szavazatnak a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem hivatalos – bélyegző lenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, milyen döntési alternatívákra szavazott vagy

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát hagy a szavazólapon.

30. § (1) A titkos szavazást a jegyző szakmai segítségével a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) bonyolítja le. Ha az ülésen nincs jelen a bizottság valamennyi képviselő tagja, akkor a képviselő-testület az adott alkalomra a szükséges számban tagokat választ a bizottságba.

(2) A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a szavazást, összeszámolja a szavazatokat, a meghozott döntés eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak, valamint a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét és

e) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(4) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

11. Önkormányzati rendeletalkotás

31. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző.

(3) Rendelet-tervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelet-tervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelet-tervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelet-tervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelet-tervezet címében ezt jelezni kell.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelet-tervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(7) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

32. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jel,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét tartalmazza.

(3) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztés útján történik.

(5) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek

(7) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

11. A Képviselő-testület határozata

33. § (1) A képviselő-testület határozata:

a) normatív határozat vagy

b) határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá a határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben:

a)a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
b)a normatív határozat sorszámát arab számmal,
c)a „/” jelet,
d)a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,
e)zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,
f)a „határozata” kifejezést és
g)a normatív határozat címét
foglalja magában.
(4)A testület alakszerű határozat nélkül dönt
a)a napirend elfogadásáról,
b)a sürgősségi indítvány napirendre vételéről,
c)a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,
d)a tájékoztató tudomásul vételéről,
e)a kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról és
f)az ügyrendi kérdésben elhangzott javaslatról – a zárt ülés és titkos szavazás elrendelését kivéve.
(5)A normatív határozatok kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint gondoskodik a határozatok jegyzőkönyvi kivonat formájában történő megküldéséről az érintettek részére.
(6)A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
(7)A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a munkatervbe rögzített időpontban kell beszámolni.

11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Határozat és rövidebb rendelet esetében azt a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c) a távol maradt képviselők névsorát utalva a távolmaradás bejelentésének vagy annak elmaradása tényére,

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

e) az ülés megnyitásának időpontját,

f) a határozathozatal módját,

g) az ülésvezető esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat és

i) az ülés bezárásának az időpontját.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

(5) A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítve, elzárva kell tárolni.

(6) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének jegyzőkönyvébe, azzal, hogy a jegyzőkönyvek anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

19. A települési képviselő

36. § (1) A települési képviselő jogállását és a rá vonatkozó egyéb rendelkezéseket az Alaptörvény, valamint az Mötv. 28. § -39. § rendelkezései határozzák meg.

(2) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

a)kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b)lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c)képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni és
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

36/A. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazoltan van távol a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül.

(3) Az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíja, természetbeni juttatása a Képviselő-testület döntése alapján csökkenthető vagy megvonható.

(4) A kötelezettségét első alkalommal megszegő képviselőnek egy havi, a kötelezettségét ismételten megszegő képviselőnek alkalmanként három-három havi tiszteletdíja vonható meg a képviselő-testület mérlegelése alapján, a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével.

19. A képviselő-testület bizottságai

37. §3 (1) A Képviselő-testület az Mötv. 57. §-ban foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: bizottság).

(3) A bizottság feladatait és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 5 fő: 1 elnök, 4 bizottsági tag (3 fő képviselővel és 2 fő nem képviselő taggal). (5) A bizottság tagjainak névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

38. § (1) A bizottságok belső működési szabályaikat – az Mötv. és e rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

(2) A bizottságok éves munkaterv alapján működnek, rendes üléseiket a képviselő-testület rendes ülése előtti időpontban tartják.

39. § (1) A bizottsági üléseket a bizottsági elnökök hívják össze és vezetik. A bizottsági elnökök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíciók betöltetlensége esetén az ülést a bizottságok korelnöke hívja össze.

(2) A bizottságok üléseire vonatkozó szabályok a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A bizottságok döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottságok szükség szerint, de évenként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek a bizottságok tevékenységéről. A beszámolók előterjesztésének elkészítéséről a bizottságok elnökeinek kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottságok elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

(5) A bizottságok határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. § (1) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottságok feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottságok elnökei az indítványt a bizottságok legközelebbi ülése elé terjesztik, melyre kötelesek meghívni az indítványozó képviselő-testületi tagot.

(2) A bizottságok döntéshozatalból kizárható – az Mötv. 49. §-a alapján – az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnökök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(3) A bizottságok minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

21. A polgármester, az alpolgármester

41. § (1) A polgármester megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester minden héten hétfőn 13.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) nyilatkozik a sajtónak,

f) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,

g) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

h) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

j) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

k) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését és

l) indítványozhatja a bizottság összehívását.

42. § A polgármester felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

43. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – tagjai közül két alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el feladataikat. Feladataikra és hatáskörükre az Mötv. 74. §-ában foglaltak az irányadók.

.
(2)A képviselő-testület – amennyiben a polgármester ilyen előterjesztést tesz – a polgármester javaslatára további egy fő alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek. A nem testületi tag alpolgármester jogállására és feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 78. §-ában foglaltak az irányadók.

22. A jegyző, és a közös önkormányzati hivatal

44. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, ugyanezen jogszabályi hely alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a)előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b)az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,
c)ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
d)rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,
e)véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f)javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
g)gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakész tartásáról
h)rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart és
i)biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

45. § (1) Az aljegyző e munkaköréből adódóan helyettesíti a jegyzőt annak távollétében, vagy akadályoztatása esetén ellátja a jegyző által részére meghatározott feladatokat.

(2) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.

46. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Nadap Község Önkormányzatának Képviselő-testületével és Vereb Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Kápolnásnyéki Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.

23. Társulások

47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.
(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A társulási tanácsba az önkormányzat képviselő-testülete a polgármestert delegálja

(4) Az önkormányzat e rendelet 3. mellékletében felsorolt társulások tagja.

24. Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás

48. § (1) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság ellátja a képviselők, a polgármester és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat kezelésével, az összeférhetetlenség és a méltatlanság vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és őrzéséről.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra az Mötv. 39. § rendelkezései irányadók.

(3) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság lefolytatja a bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésén a Képviselő-testületet.

(4) Kápolnásnyék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a képviselők, a polgármester és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatai tartalmának, mint közérdekből nyilvános adatnak a megismerhetőségét a vagyonnyilatkozatok www.kapolnasnyek.hu weboldalon történő közzétételével biztosítja.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

25. Az önkormányzat vagyona

50. § A képviselő-testület külön rendeletet alkot az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól.

26. Az önkormányzat költségvetése

51. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését, annak módosításait és zárszámadását önkormányzati rendeletben állapítja meg, amelynek összeállítására vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori állami költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A költségvetés elfogadása egy tárgyalási fordulóban történik, melynek során a képviselő-testület körültekintő helyzetfelmérést követően a törvény által szabályozott részletezésben tárgyalja meg és hagyja jóvá a költségvetés tervezetét.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság átfogóan véleményezi.

(4) A költségvetési rendelet-tervezetet - a (2)-(3) bekezdésben előírt véleményezés után- a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és beterjesztésére a (3)-(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

52. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenységét a Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott, erre feljogosított külsős szervezet vagy személy látja el a képviselő-testület által jóváhagyott éves belsőellenőrzési terv alapján.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.4.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról.

54. §4

55. § Ez a rendelet a „ belső piaci szolgáltatásokról” szóló, 2006. december 26-i Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja”.

1. melléklet a 2 /2015.(II.10 .) önkormányzati rendeletéhez

Képviselő-testület átruházott hatáskörei
A Képviselő-testület Polgármesterre átruházott hatáskörei:

1. Gyakorolja a pénzbeli és természetbeni szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben átruházott hatásköröket:

2. Dönt a szociális étkeztetés biztosításáról és a fizetendő személyi térítési díj összegéről a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről,valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján.

3. A tulajdonost megillető jog gyakorlása kapcsán
3.1 Tulajdonosi hozzájárulást ad nyomvonalas létesítmények elhelyezéséhez önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében.
3.2 Az önkormányzati tulajdont érintő hatósági eljárásokban gyakorolja a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot.
3.3 Engedélyezi a közterület használatát, megállapítja a díjakat.
3.4 A közterületen levő fás szárú növények kivágásához tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot ad.

4. Engedélyezi - a vonatkozó jogszabályban meghatározott - kis összegű értékhatárig a követelés törlését.

5. Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben részére meghatározott hatásköröket.

6. Megadja tulajdonosi hozzájárulását az önkormányzati bérleményben lévő cég székhelyként történő bejelentéshez.

7. Dönt az önkormányzat jelképeinek használatáról.

2. melléklet a 2 /2015.(II.10.) önkormányzati rendeletéhez5

A Bizottság feladat és hatáskörei
Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

1. előzetesen véleményezi:
1.1 az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
1.2 a végrehajtásról szóló féléves és háromnegyed éves beszámolót,
1.3 az éves költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletet végrehajtást, valamint
1.4 a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket

2. véleményezi az önkormányzat által kiírt pályázatokat

3. ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és lebonyolítja a titkos szavazásokat

4. végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, az SZMSZ-ben szabályozottak szerint

5. véleményezi a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet-tervezeteket

6. véleményezi a költségvetési szervek, az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről szóló testületi előterjesztéseket

7. véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját

8. megtárgyalja az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait

9. javaslatot tehet az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására

10. ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységeket

11. a bizottságok, a polgármester vagy a képviselő-testület kezdeményezésére szakmai véleményt nyilvánít gazdasági és vagyoni kérdésekben

12. javaslatot tesz illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok kereskedelmi célú hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket

3. melléklet

3 . melléklet a 2/2015.(II.10.) önkormányzati rendeletéhez
Az önkormányzat társulásai

1. Velence város, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Vereb, Sukoró, Lovasberény, Pákozd, Zichyújfalu községek „Humán” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményi Társulás

2. Velencei Központi Orvosi Ügyeleti Társulás

3. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás

4. melléklet

4 . melléklet 2/2015.(II.10.) önkormányzati rendeletéhez
Az önkormányzat önként vállalt feladatai

1. Civil szervezetek támogatása az önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított előirányzatoknak megfelelően.

2. Méltányos szociális ellátások biztosítása a tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet alapján.

3. Széles közösséget érintő rendezvények szervezése.

1. függelék6

2. függelék7

3. függelék8

5. melléklet9

A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke

Podhorszki István

polgármester

Kupi László

alpolgármester

Keilbach János

alpolgármester

Galambos Valéria

képviselő

Kovács Gábor

képviselő

Marosánné dr. Gáti Gabriella

képviselő

Vurczinger Zsuzsanna

képviselő

6. melléklet10

Állandó bizottság tagjainak névjegyzéke
Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
Elnök: Kovács Gábor
Képviselő tag: Galambos Valéria
Képviselő tag: Marosánné Dr. Gáti Gabriella
Nem képviselő tag: Szabó József
Nem képviselő tag: Póder Tamás

7. melléklet11

Az önkormányzat szakmai alaptevékenységei kormányzati funkciókódok szerint
Általános közszolgáltatások:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető- fenntartás és – működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
Gazdasági ügyek:
041232 Start- munka program- Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
Környezetvédelem
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
Lakásépítési és kommunális tevékenységek
062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
Egészségügy
072111 Háziorvosi alapellátás
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
Szabadidő, sport kultúra és vallás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082063 Múzeumi kiállítási tevékenység
082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés
Oktatás
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
091220 Köznevelési intézmény 1-4 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092120 Köznevelési intézmény 5-8 évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
Szociális védelem
102031 Idősek nappali ellátása
104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
1

A 4. § (2) bekezdése a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 6. § a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 37. § a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 54. §-t a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 2. melléklet a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

Az 1. függeléket a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 2. függeléket a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 3. függeléket a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

9

Az 5. mellékletet a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 6. mellékletet a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

11

A 7. mellékletet a Kápolnásnyék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 7.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.