Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 25/2017 (XII.14..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 17Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 25/2017 (XII.14..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Jászfényszaru Város Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 13/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Jászfényszaru város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Jászfényszaru város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A Rendelet területi hatálya – a 21.§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt eltérésekkel – Jászfényszaru város teljes közigazgatási területe.
(3) A Rendelet mellékletei: 1. melléklet Jászfényszaru város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége, 1.1. melléklet Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása, 1.2. melléklet Védett egyedi értékek jegyzéke, 2. melléklet Jászfényszaru város településkép védelme szempontjából kiemelt területei, 2.1. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása, 2.2. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke, A./ Műemlék és műemléki környezet területe, B./ Régészeti lelőhely területe, C./ Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok területe, D./ Natura 2000 terület, E./ Országos ökológiai hálózat magterülete, F./ Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe, G./ Ex lege védett kunhalom, H./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, 3. melléklet Jászfényszaru város településképi szempontból meghatározó területei, 3.1. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása, 3.2. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke, A./ Településkép védelme szempontjából kiemelt terület, B./ Történeti települési terület, C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület, 4. melléklet Ültetési távolságok, 5. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke, 5.1. melléklet Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján, 5.2. melléklet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletalapján, 5.3. melléklet A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján, 6. melléklet Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke, 6.1. melléklet Lombos fafajok, 6.2. melléklet Tűlevelű fajok, 6.3. melléklet Lombos cserjék
(4) A Rendelet alkalmazásában:
1. Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe.
2. Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
3. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.
4. Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.
1/A.1 Hatásköri szabályok
1/A. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Jászfényszaru Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése, valamint
d) a lakossággal történő megismertetése
(2) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 13/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Jászfényszaru Város Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)
bc) a kezdeményezés rövid indoklása
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Jászfényszaru város polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő, írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
de) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(3) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:
a) A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Jászfényszaru Város Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint
bd) a megszüntetést kezdeményező adatai.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszüntetésére:
a) műszaki indokok alapján,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
d) jelentős települési érdekből kerülhet sor.
e) Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.
(4) A Rendelet mellékletében szereplő helyi védett elemeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 23/D. §-ában szereplő tartalommal, értékkataszteri lap formájában, Jászfényszaru Város Önkormányzatának iratkezelési szabályai szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik.
(5) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:
a) A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Jászfényszaru Város Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).
b) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
3. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás
3. § (1) A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
4. Az egyedi védelem meghatározása
4. § Jászfényszaru város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
5. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát a következő kötelezettség terheli:
a) A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.
b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartása, állapotának megőrzése. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
6. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás
6. § (1) A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § (1) Jászfényszaru város településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület együttes halmazát.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:
a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező, belterületi 1-1- teleksor, valamint
b) a településkapuk.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:
1. a műemlék és a műemléki környezet területe,
2. a régészeti lelőhely területe,
3. a védett egyedi értéknek helyet adó ingatlan területe,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:
a) a NATURA 2000 terület,
b) az országos ökológiai hálózat magterülete,
c) az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
d) az ex lege védett kunhalom, valamint
e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(7) Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.
(8) A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett – (5) bekezdés szerinti – részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a kialakult állapothoz igazodó színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a telek rendezett, az épület rendben tartott állapotát,
g) a kerítések kialakításának összhangját,
h) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását, valamint
i) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.
(9) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett – (6) bekezdés szerinti – részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, valamint
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § (1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk színű anyagok, valamint
b) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
b) igénytelen formai kialakítású elemek.
(4) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ab) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:
ba) közműbecsatlakozási műtárgy elsősorban az épület falsíkjában, vagy növényzettel takartan előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
bb) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) A közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következő kivételek figyelembevételével:1.forgalmi terhelések mérséklésére, történeti hagyományok megtartására, utcaképi illeszkedés biztosítására, átlátás megakadályozására, valamint építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.
cb) kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani: 1.az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata, 2. tartós, minőségi anyagok használata,3. erős, élénk, telített színek kerülése, 4.elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata, 5. növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint, 6.balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató, tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazóhomlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
df) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró,
cb) a növényzettel harmonikus,
cc) elsősorban természetes anyagokból készülő,
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,
db) a kerítést a következő előírások figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani: 1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
2. időtálló, minőségi anyagok használata,3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása, 4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata, 5.növényzet alkotta kerítés lehetősége, 6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató
c) ömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles) is engedélyezhető.a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cd) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cc) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó homlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) táji megjelenésében, közterületen keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
11. A helyi egyedi védelemben részesülő ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) a geometriai formát, az arányrendszert, az épületkaraktert, valamint
bc) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:
ca) a homlokzatképzést a részletekkel,
cb) az anyaghasználatot,
cc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,
cd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) az épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, sajátos területi és egyedi építészeti követelmények
12. § Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 11/2005. (V. 26.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerinti lakóterületre vonatkozó követelmények:
(1) Utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia nem engedélyezhető.
(2) Az épületek tetőidoma csak 38-45° közötti tetőhajlásszöggel alakítható ki.
13. § A HÉSZ szerinti Különleges területekre vonatkozó követelmények:
(1) Az építési övezetben lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős, vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 5-38° között lehet.
14. § A HÉSZ szerinti Mezőgazdasági területre vonatkozó követelmények:
(1) Mezőgazdasági területen csak tájba illő, magastetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.
13. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
14. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.
b) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) állékony,
bc) könnyen karbantartható, valamint
bd) élénk színeket nem használó kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől való eltérési lehetőségek esetei és időtartama:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
ab) arányos,
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó,
bb) minőséget képviselő,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó,
be) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.
Szakmai konzultáció
16. Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Jászfényszaru közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – jelenlétének hiányában – a Polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
bb) tervezett tevékenység rövid leírása,
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
cb) felvetett javaslatok,
cc) a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata.
Településképi véleményezési eljárás
17. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő, építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében, a (2) bekezdés területi hatályával.
(2) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
18. A véleményezési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa meghatalmazott tervező kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez az Eljr. 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A Polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
ca) biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
Településképi bejelentési eljárás
19. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
21. § (1)2 Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2)3
20. A bejelentési eljárás részletes szabályai
22. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez az Eljr. 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, vagy reklám- és reklámhordozó-elhelyezés:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
A településképi kötelezés, településképi bírság
21. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
23. § Jogkövetkezmények:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
22. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és a következő eseteket vizsgálja:
aa) szakmai konzultáció elmulasztása,
ab) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,
ac) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ad) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ae) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
af) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására kötelezheti.
23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) szakmai konzultáció elmulasztása,
ab) településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ac) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ad) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ae) a településképi követelmények be nem tartása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint,
24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
23. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25. § (1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) szakmai konzultáció elmulasztása,
ab) településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ac) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ad) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ae) a településképi követelmények be nem tartása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint,
24. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
1.1. melléklet
2.1. melléklet
3.1. melléklet
Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XI. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2021. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte. Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdését a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.