Jászfényszaru Város Képviselő-testülete az 1991. évi LXV. Tv. 8.§. (1) bekezdés szerinti feladatkörében, az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §. (3) bekezdésében biztosított hatáskörében megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról, (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét és egyúttal jóváhagyja a VÁTI Kht (Budapest) által 2194/2001. törzsszámú szabályozási tervet, valamint elrendeli azok együttes kötelező alkalmazását.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§

(1)   Jelen rendelet hatálya Jászfényszaru város közigazgatási területére terjed ki.

(2)   A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

-    az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,

-    az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK),

-    a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

szerint szabad.

(3)       Jelen rendeletet az 1:10 0000 ma-ú (külterületi) és az 1:2 000 ma-ú (belterületi) szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

A szabályozás elemei

2.§

(1)   A szabályozási terv elemei kötelezőek.

(2)   I. rendű kötelező szabályozási elemek:

-      közigazgatási határ,

-      területfelhasználási egység határa,

-      szabályozási vonal, ha különböző területfelhasználási egységet választ el,

-      az övezeti jelnek a területfelhasználásra utaló jele,

-      a szerkezeti jelentőségű utak (országos főút, országos mellékút, települési mellékút) nyomvonalai és csomópontjai,

-      helyi védelemre javasolt művi értékek

(3)   Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(4)   II. rendű kötelező szabályozási elemek

-      a (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek.

(5)   A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

Területfelhasználás

3.§

(1)   A település közigazgatási területe építési szempontból:

a)            beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b)           beépítésre nem szánt

területeket tartalmaz.

(2) A beépítésre szánt terület építési használat szerint lehet:

- lakóterület:

kisvárosias lakó-,

kisvárosias Jász-fésűs lakó-,

kisvárosias Jász-halmazos lakó-,

kertvárosias lakó-,

kertvárosiai Jász-fésűs lakó-,

- vegyes terület:

településközponti vegyes,

- gazdasági terület:

kereskedelmi, szolgáltató-,

ipari,

mezőgazdasági telep,

- különleges terület:

sport,

egészségügyi

temetkezési célú-,

(3) Beépítésre nem szán terület lehet:

• közlekedési és közmű terület,
• zödlterület (közpark, fásított köztér, egyéb)
• erdőterület:védelmi (védett és védő)-,

gazdasági (tanyás)

• mezőgazdasági terület: általános-,

korlátozott funkciójú-,

• egyéb terület (vízgazdálkodási).

II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

Az igazgatási terület tagozódása

4.§

1. A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően –a terv szerinti –az alábbi részekre oszlik:

1. központi belterület,
2. tervezett belterület,

fejlesztési területek:

3. külterület: meglévő, megmaradó terület,

A belterületi határ módosítása

5.§

1.  Belterületbe lehet vonni a tényleges igények függvényében, ütemezhetően az alábbi területrészeket:

• a belterület északi széléhez kapcsolódó tervezett gazdasági területeket,
• a belterület észak-nyugati széléhez kapcsolódó tervezett lakó- és különleges területeket,
• a belterület nyugati széléhez kapcsolódó tervezet lakóterületeket,
• a belterület keleti széléhez kapcsolódó tervezett lakóterületeket,
• az Ipari park és a központi belterület közötti gazdasági fejlesztési területeket,

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

6.§

(1)   A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

1. kisvárosias lakóterület (Lk)
2. kisvárosias jász-fésüs lakóterület (Lkj)
3. kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkjh)
4. kertvárosias lakóterület (Lke)
5. kertvárosias jász-fésűs lakóterület (Lkej)

 (2)  A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

Kisvárosi lakóterület (Lk)

7.§

(1)   A kisvárosias lakóterület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el.

Kivételesen elhelyezhető szálláshely szolgáltató, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, üzemanyagtöltő és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

(3) A kisvárosias lakóterületen (Lk) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(4)     A korábban tömbtelkesként kialakított „lakótelep” területe az övezeti előírások szerint épületenként megosztható.

(5)     A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

Kisvárosias jász-fésűs lakóterület (Lkj)

8. §

(1)     A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkj (kisvárosi jász fésűs) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket.

(2)     A kisvárosi jász beépítési mód oldalhatáron, utcavonalon álló fésűs beépítés, ahol az építmény-magasság is igazodik a kialakult hagyományokhoz

A kialakítható legkisebb telek területe 400m² szélessége 16 m.

Oldalhatáron álló beépítés alakítható ki max. 4,0 m-es építménymagassággal. (Az utcai homlokzatmagasság utcánként tovább differenciálható). Utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. A tetősík min. 40°-os max 45°-os meredekségű lehet. Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok csak tetősíkban fekvőek lehetnek.

Az épület téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 3m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható.

Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

(3) A kisvárosias jász fésűs lakóterületen (Lkj) telket alakítani, illetve azt beépíteni a továbbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcavonalon való elhelyezésére utal

(4)       A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

Kisvárosias jász-halmazos lakóterület (Lkh)

9. §

(1)     A kisvárosias lakóterület jellemző jász formája a Lkh (kisvárosi jász halmazos) beépítés, mely intenzitását tekintve kisvárosi sűrűségű, de csak egy lakó rendeltetési egységet foglal magában és az építmény magassága sem éri el az OTÉK szerinti értéket.

(2)  A kisvárosi jász-halmazos övezet beépítési módja oldalhatáron álló. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 40%.

A kialakítható legkisebb telek területe 250 m² szélessége 14 m, a kialakítható legnagyobb telek területe pedig 500m². (Telek-összevonás esetén is)

Oldalhatáron álló beépítés alakítható ki max. 4,0 m-es építménymagassággal. Utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. Az oldalkert 6,0 m-nél kisebb nem lehet. Oldalhatáron álló beépítéssel (a telek határ, az építési hely építési határvonala, a következő építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli. A tetősík min. 40⁰-os max 45⁰-os meredekségű lehet.

(3)     A kisvárosias jász-halmazos lakóterületen (Lkh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

az övezeti jelben szereplő „u” az épület utcafronton való elhelyezésére utal.

(4)       A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

 Kertvárosias lakóterület (Lke) építési övezetei

10.§

(1)   A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több (legfeljebb kettő) önálló lakó rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

Területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kézműipari, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhetők el.

(2)   A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) Kertvárosias lakóterületen a lakóépületen kívül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, barkácsműhely, műterem létesíthető. Melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.

(4)       A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

Kertvárosias jász-fésűs lakóterület (Lkej)

11. §

(1) A jász kertvárosi övezetben az oldalhatáron, utcavonalon álló, álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős beépítés alakítható ki 4,0–4,5 m-e építménymagassággal. Ha az utcában egységesen ettől eltérően előkert általánosan már kialakult, annak mértékét az új épületeknél is be kell tartani.

A tetősík min. 40 ^o-os, max. 45 ^o-os meredekségű lehet.

Tetőtérbeépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok csak tetősíkban fekvőek lehetnek.

2. Az épület utcavonalra merőleges elhelyezkedésű, téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 4m-re hátrahúzva keresztszárny is kialakítható.

Az oldalkert megengedett legkisebb mértéke 6,0m. Oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonal egybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

3.  A kertvárosias jász-fésűs lakóterületen [Lkej] telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet:

4. A kertvárosias lakóterületeken létesíthető épületekre vonatkozó általános előírások:

1. A földszinti padlóvonal csak terepadottsággal igazolt esetben lehet a járda felett 1,20 m-nél magasabban.
2. Megmaradó épületek környezetében a szomszédos megmaradó homlokzat-magasságtól (szomszédos épületek homlokzatmagassága) az új épület:

-történelmi településrész (védett településkarakter) esetén + 0,6m-rel térhet el.

-egyéb esetben + 1,0m-rel térhet el.

3. Lakóépülethez kapcsolódva kereskedelmi szálláshely egységek (panzió) az övezeti előírás keretein belül kialakíthatóak.
4. Tetőablak, egyéb tetőfelépítmény felső oldalszarufája nem indulhat a tetőgerincből.
5. Kerítés mindenütt létesíthető. Tömör lábazat magassága terméskő esetén max. 80cm, beton műkő esetén max. 50 cm lehet. Fölötte áttört (kovácsoltvas, acél, drótháló vagy léc) kerítés létesíthető, melyhez élősövény, felfutó növényzet csatlakozhat. Nyers-betonoszlop utcai kerítésként nem alkalmazható. Országos közút mentén - környezetvédelmi okokból – tömör kerítés is létesíthető, ennek anyaga azonban semmilyen hullámlemez nem lehet.

(5)       A 12. § és 16. §-ban foglalt általános előírásokat is figyelembe kell venni.

Lakóterületekre vonatkozó általános előírások

12.§

1. Lakóterületen utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető, azaz a szabályozási vonal egyben kötelező építési vonal is.

Ennek értelmében az utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia nem engedélyezhető.

2. Lakóterületen az előkert általános értéke 5m. Az övezeti előírásban szereplő „e*” az előkert egyedi, az utcában már jellemzően kialakult értékére utal, melyhez az új beépítésekkel is igazodni kell.

3. Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság+3,5m-nél magasabban. A tetőidom csak 38°- 45° közötti tetőhajlásszöggel alakítható ki.

4. A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, jégverem létesíthető.

5. Lakótelken legfeljebb nettó 40m² alapterületű gazdasági (kereskedelmi, nem zavaró ipari) funkciójú helyiség alakítható ki (az övezeti előírások keretein belül).

Településközponti vegyes terület építési övezetei

13.§

1.  A város területén a vegyes területek sajátos építési használatuk szerint csak a településközpont vegyes területbe tartoznak.

(2) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kulturális valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen parkolóház és üzemanyag töltő építmények helyezhetők el.

(3)   Kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény és termelő kertészeti építmény.

(4) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. 

(5) Településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

 (6) A történeti településmagban lévő vegyes, településközponti övezetekben utcavonalon álló beépítési előírás esetén általában előkert nélküli, utcavonalon álló, a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő épület építhető, azaz a szabályozási vonal egyben kötelező építési vonal is.

(7)   Az épületek tetőgerince nem lehet az építménymagasság + 3,2 m-nél magasabban.
A tetőidom csak 38°- 45° közötti tetőhajlásszögű lehet.

(8)   Településközponti vegyes területek telkein legfeljebb nettó 40m² alapterületű nem zavaró ipari funkciójú gazdasági helyiség alakítható ki (az övezeti előírások keretein belül).

(9)   Településközponti vegyes területek telkein kialakítható épületekre a 7§. (18) bekezdés előírásait be kell tartani.

(10) Meglévő épülethez - toldalékként – előkertben még akkor sem helyezhető el üzlet (stb) ha az övezeti előírás utcavonalon álló beépítést tartalmaz.

Gazdasági területek építési övezetei

14.§

(1)   A gazdasági terület sajátos építési használata szerint:

a)         kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk),

b)         ipari gazdasági, (Gip),

c)         mezőgazdasági üzemek (telepek) gazdasági területe (Gmg)

(2)   A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3)   A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, raktározási gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportépítmény helyezhető el.  

(4)   Kivételesen elhelyezhető egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.

(6)   Az ipari gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású üzemi jellegű gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épületek és építmények helyezhetők el.

 (7)  Az ipari gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhetők be.

(8) A mezőgazdasági üzemi (telepi) gazdasági területen a növénytermesztés az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(9) Az építési övezetben kialakítható legkisebb építési telek területe 2000m² lehet. A telek közművesítését a tulajdonosnak vagy építtetőnek kell biztosítani.

(10) Az építési övezetben megengedett legnagyobb beépítettség 40%, a legkisebb zöldfelületi arány 30%.

Meglévő épületek átépítése, felújítása esetén a beépítettség mértéke ennél nagyobb is lehet, de a korábbi állapot szerinti értéket nem haladhatja meg.

(11) Az építési övezetben lapostetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 35-45⁰ között lehet.

(12) A mezőgazdasági üzemi (telepi) gazdasági terület építési telkei az alábbi táblázat szerinti beépítési jellemzőkkel építhető be.

Különleges területek építési övezetei

15.§

(1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

1. –sport, (Kü-sp)
2. -idegenforgalmi, rekreációs, sport, szabadidőközpont (Kü-id (R))
3. -egészségügyi, (Kü-eü)
4. -temetkezési célú-, (Kü-t)
5. -városüzemeltetés célú (közmű) (Kü-v) terület

(2)     A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3)     A különleges sport-területen kizárólag a sportolással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

 (4)    A különleges rekreációs, sport-, szabadidőközpont területen kizárólag a szabadidő eltöltésével kapcsolatos sportolási és kulturális, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. A külterületi horgásztavak és környezetük tartozik ide a Szabályozási terv szerinti lehatárolással. Csak közösségi és a területet igénybe vevők ellátását szolgáló funkciójú épületek létesíthetők.

          A telkek tovább nem oszthatók. Kötelező zöldterületi arány (melybe a vízfelület is beleértendő): min 85%

          A területek környezetrendezése csak tájrendezési vagy kertépítészeti terv alapján történhet.

(5)     A különleges idegenforgalmi-rekreációs területen kulturális, sport, és vendéglátó létesítmények helyezhetők el, valamint kereskedelmi szálláshely a beépítési lehetőség 1/3 –ad részén.

(6)       A különleges temető, illetve kegyeleti park rendeltetésű terület a sírhelyek, síremlékek, ravatalozó(k) építményeinek elhelyezésére szolgál (OTÉK 24. §).

(7)       A különleges városgazdálkodási (közmű) terület a település fenntartásához szükséges-telekigényes- közmű létesítmények területe.

(8)     A különleges területek építési övezeteinek beépítési jellemzői:

Építési övezetek általános előírásai

16. §

(1)       Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2)       Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a)   Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető.

b)   Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható legkisebb telek területe), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek - közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők.

c)   Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

4. Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az összes övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos teleken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az 1997. évi LXXVII. Tv. 18.§. (2) bekezdés szerinti illeszkedés elve szerint kell eljárni a beépítettség előírásánál a közvetlenül érintett telkek (2-2 db) kialakult (meglévő) építmények paramétereinek figyelembevételével.

(3)     Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen szabályzatban meghatározott jelölt építési helyet kell figyelembe venni; ezek hiányában az alábbi értékeket kell figyelembe venni:

a)   Meglévő állapot esetén az utcában kialakult jellemző előkertet kell irányadónak tekinteni.

b)   Az előkert új utcanyitás esetén 5,0m, ez egyben kötelező építési vonal is

c)   Oldalkert – szabadonálló beépítés esetén – az építménymagasság fele, de legkevesebb 3m

d)   Oldalkert – oldalhatáron álló beépítés esetén – az építménymagasság, de legkevesebb 6m

e)   Oldalkert – oldalhatáron álló földszintes beépítés esetén – ha az oldalkertre nem nyílik nyílás, (tűzfalként kialakított épületrész) legkevesebb 4,0m lehet.

f)   Hátsókert 6,0m.

g)   Jász-halmazos beépítés esetén oldalhatáron álló beépítéssel (a telekhatár, az építési hely építési határvonala, a kötelező építési vonalegybe esik) beépíthető telkeknél az oldalkert 4,0 m, ha az oldalkert felőli falszakasz nyílás nélküli.

(4)     Terepszint alatti építmény a telek - építési előírásokban meghatározott - beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 20% alatt létesíthető.

(5)     Az építési övezetek területén az OTÉK-ban szereplő kötelező parkolószámot telken belül kell biztosítani.”

(6)     A gazdasági övezeten kívüli területeken legfeljebb nettó 40m² alapterületű gazdasági (kereskedelmi, nem zavaró ipari) funkciójú helyiség alakítható ki (az övezeti előírások keretein belül).

(7)     A beépítési százalék számításnál L_ke övezet esetén csak 50m mélységű telek vehető számításba.

(8)     Oldalhatáron álló beépítési móddal többlakásos (2 lakásnál több) építmény nem építhető. Ilyen igény esetén előzetesen elvi engedélyt kell kérni, és az 1997 évi LXXVII. Tv. 18.§.(2) bek. meghatározott illeszkedés elve szerint kell eljárni.

(9)     Építmények (lakóépület, nem lakás céljára szolgáló épület, gazdasági, állattartási épület) csak építési helyen belül helyezhető el.

(10)   Az építési övezetekben – oldalhatáron álló beépítés esetén – a telekhatáron álló beépítés esetén -  telekhatár, az építési hely határvonala, és a kötelező építési vonal egybeesik

(11)   A 480/1 hrsz telekre – oktatási épület elhelyezési célból – elővásárlási jogot kell bejegyeztetni az Önkormányzat javára.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Zöldterület

17.§

1.  Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Z-KP) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

2. Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területén a beépítettség max. 2 % lehet, max. 4,5 m építménymagassággal Közpark használat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.

(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva létesíthető, max. a közpark területének 5%-án.

(5)  Közparkban építmény- elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján.

       Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéshez kertészeti szakvélemény, építéshez kertészeti terv is szükséges.

Erdőterület

18.§

(1)   Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a  szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2)   Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

védelmi (Ev)

gazdasági (Eg)

turisztikai  (Ee)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(3)   A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhető.

(4)   Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

 (5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag – termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el:

Beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség (maximum): 0,5 %

Építménymagasság (maximum): 4,5 m

A gazdasági rendeltetésű erdőövezetben meglévő, erdőterületek közé ékelődő tanyák (jellemzően a közigazgatási terület Dny-i részén, a zsámboki út két oldalán lévő erdős térségben találhatók) épületei megtarthatók, felújíthatók. A beépítettség a teleknagyságtól függetlenül, egy alkalommal, 25 m2-rel növelhető.

Amennyibena – nem erdő művelési ágú – tanyatelek nagysága nagyobb, mint 1 hektár, azon mezőgazdasági birtokközpont is kialakítható az e rendeletben arra vonatkozó szabályozást figyelembe véve.

(7) Turisztikai rendeltetésű erdőövezetben (Ee) a turizmust, rekreációt, szabadidő-eltöltést szolgáló építmények helyezhetők el az OTÉK 28.§ szerint (min. 10 ha teleknagyság, max. 5% beépítettség). Az épületek építménymagassága max 4,5 m lehet.

Mezőgazdasági terület

19.§

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2)   A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek (tanyák) a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken a beépítettség növelhető és új épület is létesíthető.

(3)   A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

a)           általános mezőgazdasági terület övezete (Má)

b)           korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete (Mko)

(4)   Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

Az általános mezőgazdasági terület  övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

-          Beépíthető telek területe szántó, kert, művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági , épülettel:           min. 5 ha (50 000 m²)

gazdasági épülettel:               min. 2 ha (20 000 m²)

-           Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág, és intenzív kertészeti hasznosítás (pl. fóliás, v. üvegházas termesztés) esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m²)

gazdasági épülettel:               min. 1 ha (10 000 m²)

-           Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 500 m², a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet.

-          Építménymagasság: max. 5,5 m

(ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani)

Beépítési mód: szabadonálló

előkert min. 10 m.

4.1).  Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997. (V.28.) FM rendelet meghatározása szerint) belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 300m-nél, vízfolyáshoz, vízfelületekhez 100m-nél közelebb nem létesíthető, de a tényleges védőtávolságot az engedélyezési eljárás során az ÁNTSZ határozza meg. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.  

4.2). Az övezetnek azon részén, amely a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként kerül lehatárolásra, lakóépület, mezőgazdasági birtokközpont és kiegészítő központ, továbbá növényvédőszer-vegyszerraktár nem létesíthető.

(5)  A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetébe (Mko) a jellemzően a természetes és természet közeli állapotú, a felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet-és tájképvédelmet is szolgáló területrészek tartoznak.

5.1. Az övezetben a gyep (rét, legelő) nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

5.2. A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

Épület és létesítmény elhelyezés lehetőségei (funkció alapján):

• lakóépület nem építhető
• gazdasági épületként csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető
• természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület kivételesen elhelyezhető
• nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

Beépítés részletes előírásai:

• A beépíthető telek nagysága min. 4 ha (40 000 m
• Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m² össz-alapterületű épület(ek) építhető, a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, földszintes kialakítással.
• Építménymagasság: max. 3,5 m
• Beépítési mód: szabadonálló

előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

• Természetvédelmi és természeti területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

• Az épületnek vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie.

(6)     Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai

6.1     Jászfényszaru város közigazgatási területén az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható

6.2A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 8 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

legalább 25 ha gyep, vagy

legalább 12 ha szántó, vagy

legalább 5 ha kert, vagy

legalább 5 ha gyümölcsös, vagy

legalább 2 ha szőlő

művelési ágú.

6.3     Az OTÉK 29.§ (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 1db létesíthető Jászfényszaru területén.

         A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m²) legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani

6.5     A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 4,5 m lehet.

6.6A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 4,5 m kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 7,5 m lehet.

Birtokközpont, kiegészítő központ korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetében, valamint olyan területen, melyet a szabályozási terv szerint potenciálisan árvízi elöntés veszélyes területként jelöl, nem alakítható ki.

Kiegészítő központ kialakítására is a birtokközpontra érvényes előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

Birtokközpont, illetve kiegészítő központ kialakítás céljára a gazdasági rendeltetésű erdőövezet területén meglévő (az erdőterületek közé ékelődő) tanyák, tanyaudvarok, mezőgazdasági művelésű ágú telkek is felhasználhatók, ha területnagyságuk megfelelő méretű.

Birtokközpont, kiegészítő központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat – 41/1997. (V.28.) FM rendelet meghatározása szerint) belterülethez, lakóterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyüjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével.

Vízgazdálkodási terület

20.§

(1)       A vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven jelölt terület (V), az OTÉK 30.§ (1) pontja szerint. Egy övezetként kerül szabályozásra.

(2)       A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek építmények nem építhetők. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

Közlekedési és közműterületek

21.§

(1)       A közlekedési és közműterület rendeltetése, illetve használata szerint lehet:

a)         általános közlekedési és közműterület (jelölés nélkül)

(2)       Az általános közlekedési és közműterületek a közlekedés, közmű és hírközlés céljára kijelölt terület. Az övezetben az OTÉK 26.§-a szerinti építmények helyezhetők el.

Közlekedési területek és létesítmények

22. §

(1)       A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad.

(2)       A közutak (és közterületek) számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3)       A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)       A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

a)       a 32. sz. főút számára 40m;

b)         az új, tóalmási és szentlőrinckátai utak, továbbá a 2106. sz. mellékút korrekciós
            szakaszai számára: 30m;

c)         a Hunyadi és Corvina utcákon a tervezett szentlőrinckátai mellékút bevezető szakaszán
           16-20 m (kialakult állapot)

d)        Gyűjtő utak

A tervezett északi gyűjtő út számára: 30 m

Virág utca és folytatása: 22,0 m

Vörösmarty utca: 16-18,0 m

A délkeleti fejlesztési területek gyűjtőútjai számára: 22,0 m

5.        Feltáró utak, lakóutcák:

Tervezett lakóutcák szabályozási szélessége: 14-16 m

(5)       Az országos közutak külterületi szakaszai mentén a tengelytől számítottan:

a)         a 32. sz. főút esetén 100-100 m-es,

b)         a meglevő és tervezett országos mellékutak esetén 50-50 m-es

védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.

(A 32. főút korrekciós szakaszának megépültéig a jelenlegi nyomvonalat országos főútként kell kezelni 100-100 méteres védőtávolsággal).)

(6)       A közúti csomópontok helyigényét a szabályozási terv tartalmazza.

(7)       A kerékpáros közlekedés számára önálló nyomvonalat kell kialakítani:

a 3106. sz. ök. út jobb oldalán a meglevő szakasztól a vasútállomásig. (ha az ipari fejlesztési területen nem megoldható a gyalogos közlekedés, osztott gyalogos – kerékpáros nyomvonalat kell létesíteni)

(8)       A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(9)       Parkolás:

a)         Új beruházásoknál az OTÉK-ben meghatározott parkolási igényt saját telken belül kell kielégíteni.

b)         Közterületi parkolót kell kialakítani:

• a községközpontban;
• az Árpád u. Szabadság u. felöli végén

Közművek általános előírásai

23. §

(1)     A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell betartani, melyek előírások szerinti védőtávolságát biztosítani kell.

(2)     A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.)

(3)     A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 2002. évi módosító kiegészítésének 8.§-ban rögzített közművesztettség mértéke szerint: a beépítése szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Átmenetileg, a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, részleges közművesítés engedélyezhető, az Ágazati közmű előírások 24..§. (6) bekezdése szerinti megoldással.

(4)     A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 24.§ 4. bekezdésének megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés 6., és a felszíni vízrendezés 18. bekezdésben meghatározottak szerint biztosítható.

(5)     Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket szolgalmi jog igénybevételével -az ágazati előírások figyelembe vételével- kell megépíteni. (A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.)

(6)     Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterületrendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(7)     A fejlesztési területeken a területek előkészítési fázisában egyidejűleg készülő, összehangolt tervezéssel kell megtervezni a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot és a többi nem terepfüggő közművezetéket, továbbá az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását a nagyobb térségi összefüggések figyelembe vételével.

(8)     Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(9)     A közterületi vízi közművezetékek építése és a vízrendezés megvalósítása vízjogi létesítési terv alapján engedélyezhető.

(10)   A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(11)   A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét -a kezelhetőség biztosításával- az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

Ágazati közmű előírások

24. §

Vízellátás

(1)     A jászfényszarui vízműtelep kútjainak hidrogeológiai védőterületét 2007. évig meg kell határozni a 123/1997. (VII.18) Kormányrendelet előírásai szerint. A vízmű meglevő és tervezett kútjainak meghatározandó és kijelölésre kerülő védőövezetébe eső területek beépítése és hasznosítása a jogszabály előírásainak a figyelembe vételével történhet, a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében.

          A szabályozási tervben a meglévő és a tervezett kutaknak a feltételezetten bejelölt 100 m sugarú védőterületét a számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterület meghatározás alapján módosítani kell. 

(2)     A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A funkciót váltó építmények esetében és a tervezett épületek építése idején a tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a szolgáltatóval egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell.

(3)     Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(4)     A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Szennyvízelvezetés

(5)     A szennyvizekkel a környezetet, a vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:

a.) Az esetleg előforduló nyílt árkokba, patakba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba és a csapadékvíz elvezető hálózatba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

b.) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban, a csatorna megépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell. A bekötés megvalósítását követően a helyi szennyvízgyűjtőt szakszerűen fel kell számolni.

(6)     A beépített és a beépítésre szánt, csatornázásra kerülő területeken:

a) a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a meglévő foghíjaknál (max. 3 telek) átmeneti megoldásként a kötelezően készítendő talajmechanikai szakvélemény alapján és az érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni a telken belüli, egyedi szennyvízkezelés módját. (szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló illetve helyi kezelés)

b.) a foghíjaknál (max. 3 telek) nagyobb volumenű beépítésre szánt területen csak abban az esetben történhet fejlesztés, ha a beépítést megelőzően megvalósul az érintett területről a szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és a szennyvízcsatorna hálózatra a bekötés.

(7)     A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

8. a) Vizsgálni kell a városi szennyvíztisztító telepet műszaki és gazdasági szempontból          az érvényben levő előírások figyelembe vételével. (26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerint)

A csatornahálózat megépítésénél a szennyvízcsatornával ellátandó településrészek ellátási körzetének lehatárolási feltételei:

• az 1,0 km vezetékhosszra történő rácsatlakozás érje el a 120 főt, vagy a 45 lakást(a vezetékhosszba a házi bekötővezetékek nem számítanak bele)
• a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fő,
• a tartósan magas vízállású területeken 30 főnél kisebb lehet,
• 1000 fő után elvezetendő szennyvízmennyiség q_max=4-51/s.

b) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeket vízzáróan kialakított zárt gyűjtők alkalmazása szükséges:

• ha a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatására alkalmatlan,
• ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m²-t,

ha az építmény térségében nincs élővíz befogadó, ahova a tisztított vizek elvezethetőek és a terület távol van a csatornahálózattal rendelkező területektől

c) a csatornázatlan (végleges megoldásként) nagy távlatban sem érintett területeken szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény telepítésénél a talajmechanikai szakvélemény, az illetékes KÖFE és a VIZIG engedélyének előírásainak megfelelő, azokkal egyenértékű technológiai megoldást kell biztosítani, a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendeletnek megfelelően.

d.)  A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza szétszórt beépítésű területeken egyedül álló épületek, épületegyüttesek szennyvízkezelési módját a kötelezően készítendő talajmechanikai szakvélemény meghatározása alapján kell megoldani. Tisztítás utáni szikkasztásra a Környezetvédelmi Felügyelőség, mezőgazdasági hasznosításra a Növény és talajvédelmi szolgálat adhat engedélyt.

             Kedvezőtlen adottságok esetén

             szennyvíztárolás (vízzáró gyűjtő-tárolóban), majd saját mezőgazdasági területen történő
             elhelyezés,

             szennyvíztárolás (vízzáró gyűjtő-tárolóban) és a szippantott szennyvíz elszállítása a
             városi szennyvíztisztító telepre.

             Kedvezőbb feltételek esetén:

             egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése + szikkasztás,

egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése és a tisztított szennyvizek élővíz
             befogadóba vezetése, a technológiai folyamat végén keletkező szennyvíziszap
             elhelyezésének a megoldása, illetve elszállítása a városi szennyvíztisztító telepre.

  A szakszerű helyi szennyvízelhelyező létesítmény (szennyvíztisztító kisberendezés)
           tervezése vízjogi létesítési engedély köteles.

(9)     Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(10) A szennyvíztisztító telep 300 m-es védőtávolságát és szennyvízátemelők 20 m-es védőtávolságát a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint kell biztosítani.

Felszíni vízelvezetés

(12)   A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez:

a./ A település közigazgatási területén levő vízfolyásokon, a KÖTIVIZIG kezelésű Zagyva és a Galga patak mentén az árvízvédelmi töltés hullámtéri és mentett oldalán 10-10 m széles sávot biztosítani kell.

b./ Az árvízvédelmi töltés mentett oldali lábától mérten 110 m-en belük anyaggödröt nyitni nem szabad.

b./ a társulati kezelésű csatornák mentén a partéltől mérten 3-3 m,

c./ Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot fenn kell tartani.

d./ A karbantartási sávok nem építhetők be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajtuk, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza ( pl. kerékpárút).

(13)   A csapadékvíz elvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(14)   A beépítésre szánt területeken az építésnek a feltétele a beruházás előkészítési fázisában az érintett térség tereprendezésének és a felszíni vízelvezetésének a megvalósítása vízrendezési terv alapján a hosszú távú területfejlesztés figyelembe vételével.

(15)   A település északnyugat, nyugati, és déli 111 mBf szint alatti ártéri területei, továbbá a központi belterületen belül levő ugyancsak 111 mBf alatti mélyfekvésű, belvizes területek csak korlátozott területhasználat mellett hasznosíthatók. Mély fekvésű, magas vízállású területet beépíteni nem lehet.

(16)   A település hosszútávú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a./ zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt központi belterület központjában és az igényesebben kialakított területeken. A meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz-csatornát megépíteni.

b./ nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető beépítésre nem szánt területen illetve beépítésre szánt területen (16) a./ bekezdésében megjelölt területeken kívül hosszabb távon is.

(17)   A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(18) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján VIZIG engedélyével szabad.

(19)   A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

Villamosenergia-ellátás

(20)   Az új beépítésre szánt területen új (kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani.

(21)   A foghíjaknál a meglevő villamosenergia hálózathoz az oszlopoktól indított földfeletti átfeszítések helyett földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

(22)   A beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(23)   Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(24)   A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

Földgázellátás

(25)   A település közigazgatási területének az északi részén áthaladó Testvériség nagynyomású gázvezeték védőtávolsága 28-28 m és a Barátság I. olajvezeték védőtávolsága 13-13 m.

         A szállítóvezetékek biztonsági övezetében tilos:

• mindennemű építési tevékenység,

• tűzrakás, illetve anyagok égetése,
• anyagok ideiglenes vagy állandó tárolása és kiöntése, kiszórása,
• 15-15 m távolságon belül árasztásos öntözés,
• szőlő és egyéb kordonok elhelyezése,
• rizstelep, halastó, víztározó létesítése,
• 5-5 m távolságon belül fák ültetése,
• 3-3 m-en belül bokrok és cserjék ültetése, valamint
• 50 cm-nél mélyebb talajművelés.

A védőtávolságon belül bárminemű építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni.

 (26)  A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(27)   A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Hírközlés

(28)   Az új beépítésre szánt területen a hírközlési (távközlés és kábel TV)) hálózat építésénél törekedni kell a földkábeles hálózat építésére, de legalább az ingatlanokhoz történő bekötések csatlakozását kell az oszlopokról az átfeszítések helyett földkábeles összekötéssel megoldani.

(29)   A beépített területen a foghíjaknál a meglevő hírközlési hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

(30)Amennyiben a meglevő közcélú rádiótelefon bázisállomásokról a szolgáltatás nem biztosítható:

a./          Közszolgálati (6 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő) hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el.

b./          Hírközlési antennák telepítésének az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.

c./          Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet cseréjét igényli.

(31)  Meglevő, vagy tervezett lakóterületet 200 m-en belül megközelíthető mobil ráció telefon bázisállomás (antennatorony és elektrotechnikai berendezéseket tartalmazó konténer) elhelyezése településképi és esztétikai szempontból nem javasol.

V. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM

Régészeti értékek

25.§

(1)A régészeti értékek védelméről a 2001. évi LXIV. Törvénynek megfelelően kell gondoskodni.

 (2)    A régészeti értékvédelem kiterjed:

-        az ismert régészeti lelőhelyekre és,

-        minden 60cm-nél nagyobb földmunkával járó építési tevékenységre, mely esetén régészeti szakfelügyelet biztosítása szükséges. A szakfelügyelet költségei a beruházót terhelik.

(3)     A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.

(4)     A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

(5)     A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

(6)     A régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(7)     A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

8. A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárások kivételével - annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

9. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a (10) bekezdésben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.

10. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni

(11) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles

a) a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,

b) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.

(12) Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

Építészeti értékvédelem

26.§

(1)     A építészeti értékvédelem kiterjed:

-      országos műemléki védettségre,

-      helyi védettségre.

(2)     Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni.

3. Országos védelemben részesülnek a jelen paragrafus (2) bekezdése szerinti előírások megtartásával a településszerkezeti, valamint a szabályozási tervben jelölt, illetve a függelékben is felsorolt objektumok.

4.  Az országos védelem alatt álló területek, illetve objektumok környezetében területet felhasználni, építési telket, illetve területet kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvénynek megfelelően szabad.

5. A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával.

6. Helyi védelemben részesülnek az (5) bekezdés szerinti előírások megtartásával a területszerkezeti, valamint szabályozási terven jelölt, illetve a mellékletben is felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények (esetleg környezetük).

7. A védelemben részesített épületen (útszakaszon) bármilyen beavatkozás (építés, felújítás, átalakítás, bontás, funkcióváltoztatás), illetve ezekre hatósági engedély kiadása csak a képviselő-testület határozata alapján végezhető. A felújítást, átalakítást az épület (beépítési struktúra) eredeti formavilágának megfelelően lehet elvégezni.

(8)     A védett épület csak igen indokolt megalapozott esetben bontható el. A hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni. Ezen épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni és a terveket és a fotodokumentációt archiválni kell.

(9)     A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(10)   Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet, dokumentáció benyújtásával.

(11)   Szabálysértést követ el, aki a védett építészeti értékeken engedély nélkül változtatást eszközöl, és a törvény adta kereteken belül bírsággal sújtható.

(12)   Országos, vagy helyi védelem alá eső építmény telkén lévő idős díszfák szintén védettnek minősülnek, mint a kertek jellegzetes, településképileg karakteres elemei.

Zöldfelületi értékvédelem

27 §

(1)     A közterületi zöldfelületek (közparkok, , fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén.

(2)Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, további közintézmények kertjeit, valamint a temetőket és kegyeleti parkokat érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők.

(3)     A városban a közterületeken, közterületi zöldfelületeken, továbbá országos műemléki védelem, vagy helyi értékvédelem alatt álló épületek telkein, műemléki környezethez tartozó telkeken lévő fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg az ilyen tevékenységet végző terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi.

(4)Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42.§ (7) pont). Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 6 éves fa számít.

5. Újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali utcafásítást kell telepíteni.

6. Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot.

Vi. Környezetvédelem

Általános előírások

28.§

(1)     Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

A terhelési határértékek zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2)A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekre, beruházásokra magasabb rendű jogszabályok alapján előzetes vagy részletes környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (20/2001. (II. 14.) sz. Korm. rendelet szerint).

(3)     Beépítési feltételek:

Az építési telken építési területen a szabályozási előírásoknak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a)      a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia-, ivóvízellátás biztosított,

b)      a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése megoldott,

c)      a használat során keletkező hulladék elszállítása, ártalmatlanítása biztosított,

az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a föld alatti és felszíni vizek mozgását és tisztaságát.

Levegőtisztaság-védelem

29.§

1.  Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátás (emisszió), illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM e. rend. szerint veendők figyelembe. Egyéb kérdésekben (pl helyhez kötött, mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a 21/2001.(II:14.) Korm. rendeletben (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) foglaltak alapján kell eljárni, illetve figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet is.  Kibocsátási határértékek tekintetében az egyes tüzelőberendezésekről szóló 23/2001. (XI. 13) KöM rendelet is figyelembe kell venni.

(2)     A város területén hulladék nyílt téri, vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése (kis mennyiségű háztartási, papír és fahulladék kivételével), továbbá veszélyes hulladék égetése (vagy más formában történő ártalmatlanítása) nem engedhető meg.

(3)     Állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást, bűzt okozó létesítmény, lakóterülethez, belterülethez, rekreációs különleges területhez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

Zaj és rezgés elleni védelem

30.§

(1)     Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határérzékeket a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben, helyiségeken belül rendelet 4. és 5.sz-ú mellékleteiben  közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendőek.

(2)     A gazdasági (ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zajkibocsájtási határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság írja elő a 24/1992. (I.28) Korm. r. alapján

Hulladékgazdálkodás

31. §

1. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását az elkészítendő települési hulladékgazdálkodási terv, illetve a mindenkor érvényben lévő önkormányzat köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani. A város köztisztasági területén keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint veszélyes hulladék.

Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002.(IV.10.) EüM r. alapján veendők figyelembe.

2. A város közigazgatási területén törmeléklerakás is csak engedéllyel végezhető. Az építési- bontási munkálatokból származó nem veszélyes hulladékok (inert hulladékok) hasznosítását, ártalmatlanítását „a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 2013/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni.

3. A veszélyes hulladékok gyűjtését, tárolását, szállítását, ártalmatlanítását, hasznosítását a mindenkor érvényben lévő magasabb szintű jogszabályban előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

4. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

5. Az állati hulladékokkal kapcsolatban az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait kell figyelembe venni.

Talaj (föld) védelem

32. §

(1)  Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell.

(2)  A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége.

(3)  Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

4. Trágyalé mezőgazdasági, vagy erdőterületeken történő kiöntözése a Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyével történhet.

5. Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.

Vizek védelme

33.§

(1)     A keletkező kommunális illetve veszélyesnek nem minősülő szennyvizet az erre kiépített csatornahálózatba (azon keresztül szennyvíztisztító létesítménybe) kell vezetni, ameddig erre nincs lehetőség, csak zárt rendszerű szennyvíztárolók létesítése engedélyezhető.

(2)     Az élővízbe vezetett szennyvizeknek és használt vizeknek a befogadóra vonatkozó, jogszabályban előírt mértékű tisztításáról gondoskodni kell.

(3)     A meglévő és távlati vízbázisok védelmét biztosítani kell (123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet)

(4)     Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(5)     Szennyeződés érzékenységi szempontból ( 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet alapján) Jászfényszaru teljes területe „érzékeny” besorolású

Táj- és természetvédelem

34.§

(1)    Jászfényszaru közigazgatási területét érintően az országos ökológiai hálózat elemei és a természeti területek esetében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, helyi jelentőségű védett természeti területeket, természeti emlékeket érintően a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala (jegyző) az első fokú természetvédelmi hatóság. A védett területeket érintő építési munkák, illetve a területek állapotát befolyásoló egyéb tevékenységek csak az első fokú természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulásával végezhetőek.

(2)     A 66/1999. (VIII.13.) FVM r. (Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól) alapján, mint értékes táji környezeti elemek, helyi területi védelem alá tartoznak:

• a Szabályozási terven természeti területként körülhatárolt tájrészletek

A fenti rendelet alapján mint egyedi tájértékek, helyi egyedi védelem alá tartoznak:

a bel- és külterületen található keresztek, feszületek

a névvel megjelölt határbéli halmok

A Csörsz árok (Kis-árok) fellelhető nyomvonala

Építési övezetekben érvényes

 környezetterhelési határértékek

35.§

Lakóterületek

(1) A lakóterületen érvényes környezetterhelési határértékek:

1) Zaj és rezgés elleni védelem

1. A város lakóterületének övezeteit érintően a zajkibocsájtási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok a lakóövezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
2. A lakóterületek övezeteiben a zajtól védendő területekre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM.EüM sz. együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei szerint a 2. sorszámmal jelzett (”Lakóterület (…falusias…)”) területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
3. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
4. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

 2), Levegőtisztaság-védelem

1. A lakóterületek övezeteiben a légszennyező források kibocsájtási (emisszió) határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes és a 23/2001. (IX. 13.) KöM rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
2. Légszennyezettség (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Gazdasági területek

(2)       A gazdasági területen érvényes környezetterhelési határértékek:

1) Zaj és rezgés elleni védelem

1. A gazdasági terület övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
2. A gazdasági területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei szerint a 4. sorszámmal jelzett (”Gazdasági terület …”) területi funkcióknak megfelelően kell figyelembe venni.
3. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében, illetve a munkahelyi helyiségekre vonatkozó az MSZ 18151/2-1983 sz. szabványban foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
4. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek.

(2) Levegőtisztaság-védelem

1. A gazdasági területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
2. Légszennyezettség (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Településközpont vegyes terület

(3)     A vegyes területeken érvényes környezetterhelési határértékek:

1.) Zaj és rezgés elleni védelem

1. A vegyes területek övezeteit érintően a zajkibocsájtási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy az azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
2. A vegyes területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei szerint a 3. sorszámmal jelzett (”...vegyes terület…”)területi funkciónak megfelelően kell figyelembe venni.
3. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
4. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek

(2) Levegőtisztaság-védelem

1. A vegyes területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
2. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a

14/ 2201.(V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Különleges területek

1) Zaj és rezgés elleni védelem

1. A különleges területek övezeteit érintően a zajkibocsátási (emissziós) határértékeket (üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől, építési munkától, illetve a közlekedéstől származó zajra vonatkoztatva) úgy kell megállapítani, hogy azok az övezetekre érvényes zajterhelési (immissziós) határértékek túllépését ne okozzák.
2. A különleges területek övezeteiben a zajtól védendő területre érvényes zajterhelési (immissziós) zajhatárértékeket a 8/2002. (III 22.) KöM.EüM sz. együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei szerint területi funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell megállapítani:

• Temető, zöldfelületi rekreációs és műemléki övezetek: 2. sorszámú területi funkció,
• Sport, vásártér övezetek: 4. sorszámú területi funkció

3. Az épületek zajtól védendő helyiségeiben a fenti rendelet 4. számú mellékletében foglalt immissziós zajhatárértékek érvényesek.
4. Rezgés-immisszió tekintetében a fenti rendelet 5. számú mellékletében foglalt határértékek érvényesek

2. Levegőtisztaság-védelem

1. A különleges területek övezeteiben a légszennyező források kibocsátási (emisszió) határértékeit a 21/2001. (II. 14) Korm. rendeletben foglaltak alapján állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
2. Légszennyezettségi (immissziós) határértékek vonatkozásában a 14/ 2201. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt határértékeket kell figyelembe venni.

Védőtávolságból adódó építési korlátozások

külterületen ill., beépítésre nem szánt területen

36.§

(1)     Távközlési átjátszó állomás sugárzási sávjaiban magassági korlátozás érvényes, erről az üzemeltetővel szükséges egyeztetni.

(2)     Az országos főútvonal (32.sz. út) mellett az út tengelytávolságától számított 100-100 m védőtávolság érvényes, melyen belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3)     Egyéb országos közutak és a vasút mentén 50-50 m védőtávolság érvényes

(4)  Nagylétszámú állattartó telepek (41/1997.(V.28.) FM rendelet meghatározása szerint) telekhatárától 300 m-en belül lakóépület nem létesíthető.

(5)     Nagynyomású gázvezeték és szénhidrogén (kőolaj) távvezeték védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.

 (6)    Nagyfeszültségű villamos távvezeték (120 kv) védősávjában építési korlátozás érvényes, létesítmény kialakítási igénye esetén az üzemeltetővel egyeztetni szükséges.

(7)  Dögkút körül 1000 m védőtávolság érvényes, ezen belül lakóépület ill. állattartó telep nem létesíthető.

(8)     A Szabályozási terven lehatárolt, potenciálisan árvíz elöntéssel veszélyeztetett területeken lakóépület, mg.-i birtokközpont és kiegészítő központ, növényvédőszer-vegyszer raktár nem létesíthető.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37.§

1. Jelen rendelet és elválaszthatatlan részét képező Szabályozási terv 2005. év június hó 01. napján lép hatályba.

2. Jelen rendelet mellékletét képezik:

-           Szabályozási tervek:

-Belterületi tervlapok M=1:2000.

-Külterületi tervlapok M=1:10000.

-           Út mintakereszt szelvények és mintacsomópontok

3. Jelen rendelet hatálybalépésével az egyes területekre vonatkozó szabályozási tervek és az alábbi határozatok és rendeleteket hatályukat vesztik.

- 35/1984. (I. 18.) sz. Tanácshatározat (Jászfényszaru Város Összevont rendezési tervéről)

- 7/1990. (IV. 27.) sz. Képviselő-testületi határozat

- 8/1994. (IV. 6.) sz. rendelet

- 11/1994. (VII. 1.) sz. rendelet

- 10/2001. (VI. 21.) sz. rendelet

4. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napját követően induló ügyekben kell alkalmazni.

5. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

…………………………….                                                 ………………………….

polgármester                                                                             jegyző