Pálosvörösmart Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2022. 01. 17- 2023. 12. 14Pálosvörösmart Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Pálosvörösmart Község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti kabinet Állami Főépítész, Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság , Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Légügyi Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály , Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Örökségvédelmi Ügyekért Felelős helyettes Államtitkárság, Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Erdészeti Osztály , Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Heves Megyei Rendőr Főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Gyöngyös Város Önkormányzata, Abasár Község Önkormányzata, Markaz Község Önkormányzata, Heves Megyei Önkormányzat, véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Földdel borított boltpince: a helyi építési hagyományoknak megfelelő oromfalas, boltozott és földdel borított terepszint alatti építmény.
c) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
d) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
e) Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol épület vagy építmény nem helyezhető el, nem építési hely.
f) Telekszélesség: az előkerti építési határvonalon mért telekszélesség
g) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
h) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
i) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
2. A rendelet mellékletei és a szabályozás elemei
2. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet:
a) SZT-1 belterületi szabályozási tervlap
b) SZT-2 külterületi szabályozási tervlap
2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) telek be nem építhető része;
e) méretezés;
f) elővásárlási jog.
(3) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) régészeti lelőhely határa;
cb) helyi egyedi védelem alatt álló érték;
d) táj- és természetvédelem
da) natura2000 terület határa;
db) ökológiai hálózat - magterület övezet határa és területe;
dc) ökológiai hálózat - pufferterület övezet határa és területe;
dd) tájképvédelmi terület határa;
de) ex lege védett természeti érték - földvár;
df) helyi jelentőségű természetvédelmi terület;
(4) Az (2)–(3) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
3. § A I-III. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
3. A közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § Közterületen alkalmi és időszakos jelleggel építmények külön engedély alapján létesíthetők, az önkormányzat vonatkozó rendelete szerint.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a fasorok, erdősávok megtartandók, telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén a Natura 2000 területek, az ökológiai hálózathoz tartozó területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell.
(4) Tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó
a) külterületen 80 m2 bruttó alapterületet meghaladó lakóépület építése esetén;
b) a kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben 80 m2 bruttó alapterületet meghaladó épület építése esetén;
c) településközpont terület, falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben 300 m2 bruttó alapterületet meghaladó épület építése esetén.
(5) Tájképvédelmi terület övezetében a látványterv részeként be kell mutatni
a) lokális nézetben vagy tájkapcsolati nézetben
b) fotórealisztikus képen vagy tömegvázlaton
a beavatkozás mértékét.
5. A környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a tervezett létesítmény telkének telekhatárán belül kell teljesülnie.
(2) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(5) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(6) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
6. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) természetközeli folyó és állóvizek.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A közlekedési területek, közműlétesítmények, természetközeli folyó és állóvizek esetében szükséges védőterületet a Szabályozási terv tartalmazza, míg a közművek védősávjait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell biztosítani.
7. A telekalakítás
8. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja egyszerű, a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település építési övezeteiben nyúlványos telek nem alakítható ki.
(3) Közműterület vagy közműlétesítmény céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(7) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(8) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(9) Újonnan kialakításra kerülő magánút esetében az építési övezet telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható.
(10) A telekhatárrendezéssel az építési övezet illetve övezet határa együtt mozoghat.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
8. Közlekedés, parkolás
9. § (1) Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén
a) a külön jogszabályban előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani,
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását, és a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni,
c) minden üdülő és lakó rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
(2) Az építési telkek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.
(3) Új épület építése, meglévő épület bővítése, rendeltetés váltása esetén a telken belül gépjármű-elhelyezés számításánál az OTÉK vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(4) Vt1 és Vt4 építési övezet telkein a szükséges gépjármű-várakozóhelyek 100%-a elhelyezhető közterületen.
9. A közműellátás általános előírásai
10. § Közműlétesítmények és közműhálózatok ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.
11. § A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés, energiaellátás, valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei és biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
12. § Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani.
13. § A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
14. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
15. § (1) A közművesítésre kerülő területen
(2) Telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
16. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
10. Vízellátás és szennyvízelvezetés
17. § (1) Beépítésre szánt területen új közüzemi vízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) A szennyvíz és a tisztított szennyvíz mindennemű szikkasztása település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(4) A település területén közműpótló csak akkor alkalmazható, ha az ingatlant határoló közterületen nem áll rendelkezésre szennyvízcsatorna-hálózat.
(5) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet előírásait figyelembe véve a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor a helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(6) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.
(7) A település szennyvízcsatornázásra kerülő új közterületein, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való - egy éven belüli - rákötésre kötelezni kell.
(8) Vállalkozási, gazdasági területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
11. A felszíni vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
18. § (1) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről – közvetlen csatlakozással, vagy indokolt esetben a szomszédos telken átvezetéssel - csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.
(2) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(3) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 25 m2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m2-enként) valamint 25 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(4) Telken belüli csapadékvíz szikkasztás csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával valósítható meg.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító és szikkasztó képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.
(6) Beépítésre szán területen burkolt út építése csak vízelvezetéssel alakítható ki.
(7) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,
c) tavak, tározók part éleitől min 6-6 m-es
d) sávot szabadon kell hagyni.
(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetését terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
12. A földgázellátás
19. § (1) Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.
(2) A települést érintő középnyomású vezetékrendszer ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét- (középnyomásnál 3-3- m) - szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybevételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával létesíthető.
(3) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.
Építés általános szabályai
13. Az építés általános feltételei
20. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de csak építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi előírások figyelembe vételével.
(3) Az építési telek övezetben előírt legkisebb zöldfelületi mértékébe teljes értékűen figyelembe vett zöldfelület nem szolgálhat gépkocsi közlekedés és parkolás céljára.
(4) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
(5) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el.
21. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség a telekre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a (4) bekezdésben foglaltak esetén.
(4) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
14. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
22. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása, előkerti gépkocsibeálló létesítése érdekében lehetséges.
(3) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 m-rel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
23. § (1) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,5 m tömör lábazattal.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(3) Tömör kerítés nem átlátható szakasza legfeljebb 1,0 m, kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló esetében legfeljebb 2,0 m széles lehet. A tömör szakaszok között legalább 2,0 m szélességű 1,5 m magasság felett merőleges irányban legalább 50%-ban merőlegesen átlátható kerítésszakaszokat kell építeni.
(4) Saroktelek kerítése a saroktól mért 5,0 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterület esetén.
(5) Külterületen, beépítésre nem szánt területen – kertes mezőgazdasági terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület, - kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(6) Zöldterületen épített kerítés legalább 90%-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 m-es magassággal.
(7) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
(8) Helyi jelentőségű védett természeti területen kerítés nem építhető.
15. A beépítési mód és az építési hely
24. § (1) A rendelet 2. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
b) szabadon álló beépítési mód (SZ),
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(4) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához;
c) utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek esetén a közterülettől legfeljebb 1,0 m-ig visszahúzható.
(5) Amennyiben az (4) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert
a) lakóterületek építési övezeteiben: 5,0 m,
b) kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben: 5,0 m;
c) egyéb építési övezetben: 5,0 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) 5,0 m,
b) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület
a) az oldalhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el,
b) szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.
(8) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje a hátsókertre néző homlokzatmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
(10) Legfeljebb 25,0 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 m, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
16. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
25. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Lakóterület és településközpont terület építési övezeteiben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a fő rendeltetésű épület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(3) Az előkertben az oldalhatártól legalább 3,0 m-re, legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló helyezhető el.
(4) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(5) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha,
a telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhetők el.
(6) Támfalgarázs, támfalépítmény csak abban az esetben építhető, ha a természetes terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja.
(7) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
(8) Lakóterület és településközpont terület (intézményterület) építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
b) közműpótló műtárgy
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);
d) kirakatszekrény;
e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.
(9) Állattartó, állatkifutó céljára szolgáló építmény
a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló építménytől legalább 30 m távolságra;
b) legfeljebb bruttó 4 m2 alapterülettel
létesíthető.
(10) Lakóterület és településközpont terület (intézményterület) építési övezeteiben csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
17. A beépítésre szánt területek
26. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Különleges területek: pince (K-P)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
(3) A IV. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a területfelhasználáshoz kapcsolódó valamennyi építési övezetre vonatkoznak, kivéve, ha a vonatkozó építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.
18. Kertvárosias lakóterület
27. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein minden teljes 400 m2 telekterület után egy lakó rendeltetési egység létesíthető.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmény nem lehet magasabb, mint a fő rendeltetésű épület.
19. Falusias lakóterület
28. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein minden teljes 400 m2 telekterület után egy lakó rendeltetési egység létesíthető.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmény nem lehet magasabb, mint a fő rendeltetésű épület.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a gazdasági rendeltetésű építmény bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.
20. Településközpont terület
29. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmény nem lehet magasabb, mint a fő rendeltetésű épület.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben templom, sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
(6) Vt1 építési övezet telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető a fő rendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.
(7) Vt2, Vt3 és Vt4 építési övezeteinek telkein
a) minden teljes 300 m2 telekterület után egy lakó rendeltetési egység létesíthető, de
b) legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető.
(8) Vt4 építési övezet telkein az előkert 0 m.
21. Kereskedelmi, szolgáltató terület
30. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) raktározási, logisztikai
d) igazgatási, iroda;
e) szállás jellegű;
f) gazdasági épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
g) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
22. Különleges terület – pince
31. § (1) Különleges terület - pince a Szabályozási terven K-P jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozáshoz, borászathoz kapcsolodó gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – pincefalu építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) gazdasági (feldolgozó);
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
c) szállás jellegű;
d) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – pincefalu építési övezeteiben lakóépület nem helyezhető el.
(4) K-P2 építési övezetben csak földdel borított boltpince helyezhető el.
(5) K-P2 építési övezet építési telkein kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú épület nem helyezhető el.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
23. A beépítésre nem szánt területek
32. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület: Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Általános mezőgazdasági terület – fás legelő (Má-F)
cc) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület: Vízfelszín (Vf)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Emlékhely (Kb-E)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Közmű (KÖm)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
24. Zöldterület
33. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezet telkein a zöldterület legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és megőrizni.
(3) Zkk1 övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(4) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.
25. Védelmi erdőterület
34. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterületen - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy elhelyezhető.
26. Gazdasági rendeltetésű erdőterület
35. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Gazdasági erdőterületen - az OTÉK-ban meghatározott műtárgyakon kívül - a természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódó műtárgy is elhelyezhető.
27. Általános mezőgazdasági terület
36. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) legelő és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c) állattartáshoz kapcsolódó,
d) az ehhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetében – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében az előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető.
(4) Má1 övezetben birtokközpont nem alakítható ki, önálló lakóépület nem létesíthető.
28. Általános mezőgazdasági terület – fás legelő
37. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má-F jellel jelölt övezet elsősorban a legelő- és gyepgazdálkodás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület – fás legelő övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) legelő és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
b) állattartáshoz kapcsolódó,
c) az ehhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület – fás legelő övezetében – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében az előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető.
(4) Má-F1 övezetben birtokközpont nem alakítható ki, önálló lakóépület nem létesíthető.
29. Kertes mezőgazdasági terület
38. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) kertészeti termelés;
b) növénytermesztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági területen egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági területen lakó rendeltetési egység nem létesíthető.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
30. Vízgazdálkodási terület
39. § (1) A Szabályozási terven Vf jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
31. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
40. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető.
32. Különleges beépítésre nem szánt terület – emlékhely
41. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – emlékhely a Szabályozási terven Kb-E jellel jelölt övezet, amely szakrális épületek, a vallási közösség lakóépületeinek, valamint az ezeket kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - emlékpark övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) turisztikai, rekreációs;
b) szakrális;
c) ezekhez kapcsolódó kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kb-E1 övezet telkein az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, harangláb építése esetén 3,0 m-rel túlléphető.
33. Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület
42. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-Rek jellel jelölt övezet, amely mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - emlékpark övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) turisztikai, rekreációs;
b) sport;
c) kulturális;
d) egyéb közösségi szórakoztató;
e) ezekhez kapcsolódó kiszolgáló
rendeltetést tartalmazhat.
34. Közlekedési terület
43. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, utcafásítás végezhető.
35. Közmű terület
44. § Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖm jellel jelölt övezet, mely a közművek elhelyezésére szolgáló terület.
36. Záró rendelkezések
45. §1
46. § Ez a rendelet 2022. január 16-án lép hatályba.
2. melléklet
Kertvárosias lakóterület |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítettség |
Épületmagasság |
Zöldfelület |
Lke1 |
O |
600 |
15 |
30 |
5 |
50 |
Falusias lakóterület |
||||||
|
|
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítettség |
Épületmagasság |
Zöldfelület |
Lf1 |
O |
600 |
15 |
30 |
5 |
50 |
Lf2 |
O |
900 |
15 |
30 |
5 |
50 |
Településközpont terület |
||||||
|
|
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítettség |
Épületmagasság |
Zöldfelület |
Vt1 |
O |
1500 |
15 |
30 |
10,5 |
50 |
Vt2 |
O |
1000 |
15 |
30 |
7,5 |
50 |
Vt3 |
O |
500 |
15 |
35 |
5 |
50 |
Vt4 |
O |
400 |
15 |
50 |
5 |
30 |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
||||||
|
|
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítettség |
Épületmagasság |
Zöldfelület |
Gksz1 |
O |
700 |
- |
30 |
5 |
50 |
Különleges terület - Pince |
||||||
|
|
Kialakítható telek |
Kialakítható telek |
Beépítettség |
Épületmagasság |
Zöldfelület |
K-P1 |
SZ |
200 |
12 |
30 |
5 |
40 |
K-P2 |
SZ |
K |
- |
K |
K |
- |
Beépítésre nem szánt területek |
||||||
A |
D |
E |
G |
H |
I |
|
1 |
|
A beépíthető telek |
Beépítettség |
Zöldfelület |
Terepszint alatti |
Épület-magasság |
2 |
Zkk1 |
5000 m2 |
3% |
80% |
- |
4,5 m |
3 |
Zkk2 |
- |
- |
80% |
- |
- |
4 |
Ev1 |
- |
- |
- |
- |
- |
5 |
Eg1 |
10 000 m2 |
0,50% |
- |
- |
4,5 m |
6 |
Má1 |
10 000 m2 |
3% |
- |
3% |
4,5 m |
8 |
Má-F1 |
10 000 m2 |
3% |
- |
3% |
4,5 m |
9 |
Mk1 |
1000 m2 |
3% |
- |
3% |
4,5 m |
10 |
Vf1 |
- |
5% |
- |
- |
- |
11 |
Kb-T1 |
5 000 m2 |
5% |
20% |
- |
4,5 m |
12 |
Kb-E1 |
- |
10% |
30% |
- |
- |
13 |
Kb-Rek1 |
- |
10% |
30% |
- |
4,5 m |
14 |
Köu |
- |
5% |
- |
- |
5,0 m |
15 |
KÖm |
- |
5% |
- |
- |
4,5 m |
3. melléklet
Ssz |
Helyrajzi szám |
Fekvés |
Településrendezési cél |
|---|---|---|---|
1. |
364, a 442/1, 443, 444, 445 |
belterületi |
A Bene-patakhoz kapcsolódó önkormányzati rekreáció és |
A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.