Balatonakarattya Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 6/2014 (XII.8..) önkormányzati rendelete
Balatonakarattya Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2021. 10. 28- 2023. 02. 22Balatonakarattya Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 6/2014. (XII.8.) önkormányzati rendelete
Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Balatonakarattya Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Általános rendelkezések
1. § (1) Magyarország Köztársasági Elnöke a 13/2013. (I. 8.) KE. határozatával a 2014. évi önkormányzati választás napjával önálló községgé nyilvánította Balatonakarattyát.. Balatonakarattya község határvonala az a határ, amely Köztársasági Elnök úr hivatkozott döntésének alapját képezte, amely része a Köztársasági Elnök úr döntésének. Az Előkészítő Bizottság 6/2012 (V.18) számú határozatában rögzítette a határvonalat, mely döntés alapján történt meg az ügydöntő népszavazás. Az Előkészítő Bizottság 6/2012 (V.18) számú határozata jelen rendelet 1/A mellékletét képezi
(2) E rendelet hatálya az Előkészítő Bizottság 6/2012 (V.18.) számú határozata leírt határvonal mentén meghúzott közigazgatási területre vonatkozik és Balatonakarattya község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) A helyi építési szabályzat megállapításáról szóló 10/2012. (IV.05.) Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendeletének (továbbiakban: R.) 2014. november 6-át megelőzően hatályos Balatonakarattya községre vonatkozó rendelkezései hatályosak Balatonakarattya község közigazgatási területén.
(2)1 A település területén területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és védőerdő, védőfás növényzettel fedett felület esetében: területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, közterületen bármilyen rendezést, vagy építési tevékenységet végezni csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) A HÉSZ csak a Szabályozási Tervekkel (továbbiakban: SZT) és az Övezeti Tervvel (továbbiakban: ÖT), mint a HÉSZ rajzi mellékletével együtt érvényes.
(4) A HÉSZ mellékletei:
a) 1. melléklet: A belterület – külterület határvonalának módosulása
b)2
c) 3. melléklet: Országos védelem
d) 4. melléklet: Helyi védelem
e) 5. melléklet: Tilalmak
f) 6. melléklet: Elővásárlási jog
g) 7. melléklet: Utcafásításra, közterületek, közparkok fásítására javasolt fafajok
h) 8. melléklet Út-mintakeresztszelvények
i) 9. melléklet: SZT
j) 10. melléklet: ÖT
k)3
l)4 12. melléklet: SZT módosítások:
la) SZT/1/2016mód
lb) SZT/2/2016 mód
lc) SZT/3/2016 mód
ld)5 SZT/4/2016 mód
le) SZT/5/2016 mód
lf) SZT/6/2016 mód
lg) SZT/7/2016 mód
lh) SZT/8/2016 mód
li)6 SZT/1/2017mód
lj) SZT/2/2017mód
lk) SZT/3/2017mód
lm) SZT/4/2017mód
ln) SZT/5/2017mód
lo) SZT/6/2017mód
lp) SZT/7/2017mód
lq) ) SZT/8/2017mód
lr)7 SZT/1/2020mód
ls)8 SZTm/2019/BBk
lt)9 SZT/1/2021mód
m)10 13. melléklet: ÖT módosítások:
ma) ÖT/1/2016mód
mb) ÖT/2/2016mód
mc) ÖT/3/2016mód
n)1112
(5)13
Kötelező, irányadó szabályozási elemek
2/A. § (1) A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a kötelező szabályozási vonalat,
b) a területfelhasználási egység, építési övezet határát,
c) az övezeti besorolást és annak előírásait, az övezeti jellemzőket,
ca) funkcióra, beépítési módra, teleknagyságra, kialakítható minimális telekszélességre és mélységre, építménymagasságra, beépítési mértékre, zöldfelületi arányra vonatkozóan,
cb) a megadott legkisebb még beépíthető telek nagysága vonatkozásában csak kialakult területen, s kizárólag kötelező útleadás miatt a beépíthetőség mértéke alá csökkenő teleknél kivételesen 15%-kal kisebb minimális teleknagyság a mértékadó, és
cc) a megadott építménymagasság az utcától lefelé induló, 30%-nál nagyobb lejtésű teleknél csak az utcai építménymagasságra kötelező, a lejtő irányában ennek max. 1 m-rel megnövelt értéke kihasználható.
d) a kötelező építési vonalat,
e) az építési hely telekhatárhoz viszonyított helyzetét (elő-, oldal-, hátsókert mérete),
f) a telken belüli eltérő használatú telekrészek közötti határt,
g) az építési hely határát,
h) az építési helyre vonatkozó építési jellemzőket: funkcióra, beépítési módra, építménymagasságra, beépíthető földszinti alapterület mértékére, zöldfelületi arányra, nagyságra vonatkozóan, és
i) az építési hely telekhatárhoz és eltérő használatú telekrészek közötti határhoz viszonyított helyzetét.
(2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak az SZT és HÉSZ együttes felülvizsgálatával és szükséges módosításával, illetve ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerint a szerkezeti terv módosítása szükséges, akkor a szerkezeti terv módosításával lehet.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett elemek javaslati jellegűek, azok a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.
(4) A rendezetlen telekszerkezetű, telekalakítási terv alapján pontosításra kerülő tömbök között kijelölt irányadó szabályozási vonal legfeljebb 1,5 méterrel térhet el a szabályozási tervben kijelölt nyomvonaltól. Az eltérés okai: lehetnek: meglévő, értékes fa, fasor, kerítés, útjelző kő, kiépített elektromos vezeték oszlopa, vagy oszlopsora.
Általános, települést érintő rendelkezések
3. § (1) A település belterület- külterület határa az alábbi helyeken módosul:
a) Külterülethez csatolandó:
aa) Balatonpart partszabályozással érintett területei,
ab) Balatonakarattya volt "temető céljára kijelőlt terület" és környéke.
b) Belterülethez csatolandó:
ba) Balatonakarattya: északkeleti terület SZT-en jelölt része,
bb)14
bc)15
bd) A „Kajári háromszög” 3,04 ha-os terület.
(2) A belterület-külterület határ módosítás által érintett területek helyrajzi számait az 1. melléklet tartalmazza.
Telekalakítás és építés engedélyezése
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani az 1. § (2) bekezdése szerint, valamint a telekalakításra vonatkozó egyéb előírások alapján szabad.
(2)16 Nyúlványos (nyeles) telek csak beépítésre szánt területen elhelyezkedő, közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek kialakítása során hozható létre, ahol a kialakuló telken a valóságban és az ingatlan nyilvántartásban egyaránt az építési övezeti előírásoknak megfelelő meglévő épület/épületek találhatóak.
(3) A település rendezettlen telekszerkezetű, telekalakítási terv készítésre javasolható területeit a szabályozási terv tájékoztató jelleggel tartalmazza.
(4) A telekalakítás nem lehet ellentétes a HÉSZ és az SZT meghatározásaival és előírásaival, illetve nem térhet el azoktól. Kivételt jelent, ha irányadó szabályozási vonal pontosítása is történik a telekalakítással egyidejűleg. Ilyen esetben a véglegesített szabályozási vonal eltérése a szabályozási tervtől legfeljebb 2 méter lehet.
5. § (1) A település belterületén építési tevékenység az alábbi feltételek teljesülése esetén folytatható:
a) a továbbtervezést nem igényelő területeken jelen szabályzat szerint,
b) a telekalakítást igénylő, még rendezetlen tömbök esetén csak a telkek kialakítása és földhivatali átvezetése után,
c) a telekalakítást igénylő, de ezen belül rendezetten kialakult telekcsoportot is tartalmazó tömbök esetében a kialakult telekszerkezet szerint is, amennyiben a tulajdonosok nem kívánnak élni az építési övezet nyújtotta telekmegosztási lehetőséggel, és
d) újonnan kialakított út mentén csak akkor, ha a közút, vagy magánút közlekedés-hatósági engedély alapján kiépítésre került, vagy a használatba vételi engedély kérelem benyújtásáig kiépül.
(2)17 Építési tevékenység csak rendezett telken folytatható
(3)18 Rendezettnek tekinthető egy telek, ha az OTÉK szerinti megközelíthetősége biztosított, valamint, ha a szabályozási tervben előírt telekjellemzőknek megfelel, illetve az 4. és 5. § szerint megtörtént a kialakítása. Az OTÉK 33. §. 1. pontjában megnevezett magánút méretezésére a 46. §-ban foglaltak az irányadóak. Ennek értelmében magánút legkisebb kialakítható szabályozási szélessége 10,0 m lehet.
Általános építmény-elhelyezési előírások
6. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:
a) a telek az SZT szerinti jellemzőknek, illetve az 5. §-ban foglalt követelményeknek megfelel,
b) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
c) személyek és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
d) a rendeltetésszerű használathoz szükséges - energia, ivóvíz - (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
e) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése vagy elhelyezése biztonságosan megoldható,
f) a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. az érvényes előírások alapján megoldható,
g) az építmény:
ga) a megadott építési jellemzőknek megfelelő,
gb) a környezetébe illeszkedő, illetve a környezeti látványt pozitívan alakítja,
gc) nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
gd) a levegő minőségét, és
ge) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
(2)20 Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (különösen terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően végezhető.
(3)21 Új épület építése, épületek felújítása esetén a tervezés és a kivitelezés során a Balaton északi partján a partvédőmű építése, felújítása esetén a partvédőmű felső élének legkisebb magassága 105,11 mBf, míg a csatlakozó terepszint minimális magassága 105,31 mBf lehet.
Egyéb építményre, építmény elhelyezésre vonatkozó előírások
7. § (1) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a terven ábrázoltak szerint kell betartani, illetve általános esetben – előkert és hátsókert kivételével - az OTÉK 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.
(2) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén - egyéb rendelkezés hiányában - a területen jellemző méretekhez kell alkalmazkodni. Egyéb esetben az előkert mérete 5,0 m.
(3) Hátsókert minimális mérete általános esetben 6,0 m. Kialakult, s telekalakítást nem igénylő tömbben az alábbi kivételes esetekben ettől eltérhet:
a) ha a mögöttes ingatlan nyeles telek és azon az 5,0 m-es előkert biztosított, az utcai telek
Különleges rendelkezések a településkép alakítására,
az épített és a természeti környezet védelmére
Reklám, hirdetőtábla
8. § (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el jelen § (1) és (2) bekezdése szerint.
(2) Balatonakarattya teljes közigazgatási területén A1-es (840 x 600 mm) ívméretet meghaladó méretű reklámhordozó nem helyezhető el. Kivételt képeznek:
a) a cégérek, illetve a helyi idegenforgalmi vonzótényezőt hirdető reklámhordozó,
b) a közigazgatási határ közelében elhelyezhető fogadó és köszöntő táblák,
c) 400 mm átmérőt meg nem haladó keresztmetszetű, legfeljebb 4,5 m magas, funkcióhoz tartozó hirdető oszlop, ha az engedélyezési dokumentáció annak helyét és látványtervét tartalmazta, s igazolta, hogy az OTÉK 40. §. (5) bekezdésben megfogalmazott követelményeknek megfelel, és
d) az alkalmi rendezvények reklámhordozói, valamint építkezés esetén felállított palánkok ideiglenes jellegű hirdetései.
Közterületek kialakítása
9. § (1) Közterületen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.
(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha
a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők,
b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti,
c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza,
d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza és
e) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.
(3) Közterületen provizórikus jellegű új pavilon, árusító fülke nem helyezhető el, a meglévők nem bővíthetők, de felújíthatóak. A felújítás esztétikai rendezéssel egyidejűleg történhet.
(4) A közparkok beépítésének, zöldfelületi arányának szabályozását a 49. § (2) és (6) bekezdése tartalmazza.
(5) A közterületeken a fasorok megőrzendők, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.
(6) A közterületeken a közvilágítás elemeinek kialakítása formaterv alapján egységesítendő.
(7) A közterületi teresedésekre közterület rendezési terv készítendő, a teresedéseken szobor, kút. elhelyezéséről, illetve pihenőpark, zöldfelület kialakításáról gondoskodni kell. Parkoló elhelyezése kerülendő.
(8)23
Országos védelem
10. § (1) Balatonakarattya, országos művi értékvédelem alá eső épületeit a 3. melléklet 1. pontja, az országos oltalom alatt álló régészeti lelőhelyeket a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza, a Műemléki környezetet az SZT ábrázolja.
(2) Balatonakarattya, országos táj- és természetvédelem alá eső területeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.
(3) Az országos védelem alatt álló művi, táji és természeti értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.
(4)24
(5)25
(6)26
(7)27
Helyi védelem
11. § (1)28
(2) A helyi értékvédelmi rendelet keretében a 12-15. §-ban foglalt feltételekkel a 4. mellékletben felsorolt területek és épületek védelemre javasoltak.
Helyi értékvédelmi terület
12. § (1)29
(2) A helyi értékvédelmi területek határát 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
(3) A területen területrész szerkezetét, úthálózatát, telekszerkezetét, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység nem végezhető.
(4) A helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírások:
a) meglevő utcák szabályozási vonala, törései, szélessége nem változtatható,
b) a területen elhelyezkedő helyi értékvédelem alatt álló épületekre a 13. § (1) – (6) bekezdése érvényes,
c) új épületek építését engedélyezni a telekre érvényes építési övezet előírásai szerint lehet, az utcakép és településszerkezet értékeivel összhangban,
d) az új épületeket a bontott épület építési vonalára kell elhelyezni, kivéve, ha a bontott épület nem illeszkedett az értékvédelmi terület beépítési karakterébe, és
e) az új épületek a szomszédos és szemben levő épületek építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel térhet el.
f.)30 helyi értékvédelmi övezeten belül elhelyezkedő vegyes területen új épületek a szomszédos és szemben levő hétvégi házas üdülőterületen elhelyezkedő épületek építménymagasságától legfeljebb +/-1,5 m-rel térhet el.
Helyi művi értékvédelem
13. § (1)31
(2) Balatonakarattya területén a 4. melléklet 2.2. pontja szerinti épületek javasoltak helyi védelem alá.
(3) A település külterületén a 4. melléklet 2.3 pontja szerinti épületek javasoltak védelem alá.
(4)32
(5) A helyi védelemre javasolt épületekre vonatkozó részletes előírások:
a) az épületek nem bonthatók, felújításuk, átépítésük esetén a változtatásokat kortörténeti ismeretekre alapozott szakvéleménnyel kell igazolni,
b) az épületek bontását, műszaki szükségesség esetén statikai szakvéleménnyel kell alátámasztani,
c) bontás esetén az épület és telek felmérési dokumentációjának egy példányát a levéltárba megőrzésre be kell nyújtani, helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani,
d) bontás, átalakítás esetén a bontott épület értékei – homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb. – az új épület létesítésével felhasználandók,
e) utcai fa, vagy falazott kerítés és kapu csak kortörténeti ismeretekre alapozott szakvélemény alapján módosítható, átalakítható, bontható, vaslemez kapuk fakapura lecserélendők,
Helyi táj- és természetvédelem
14. § (1) Balatonakarattya, helyi táj- és természetvédelmi területeit a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.
(2) A helyi táj- és természetvédelemre javasolt területeken:
a) a meglévő terepadottságokat,
b) a kialakult növényzetet, és
c) a terület jellegét meghatározó főbb tájképi, természeti elemeket
megváltoztatni csak a természet- és tájvédelem szempontjai szerint, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye és szaktanácsa alapján a védelmi cél kedvező megvalósulása érdekében szabad.
Kilátás és látványvédelem (művi és táji)
15. § (1) Kilátás és látványvédelem szempontjából védelemre javasolt területek és az ezekre irányuló kilátópontok az SZT-n külön megjelölést kaptak.
(2) Az SZT-n jelölt kilátópontokról a környező tájra a rálátás lehetőségét biztosítani kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken különös gondot kell fordítani:
a) az építmények, építési telkek, építési területek közterületről látható részének (homlokzat és tetőforma, üzletek, portálok, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.) valamint a vízi létesítmények településképi megjelenésére, és
b) a közterületek burkolatának, műtárgyainak, növényzetének, utcabútorainak, továbbá a díszvilágító és hirdető berendezések kialakítására, elhelyezésére, karbantartására és megfelelő állapotára.
(4) Balatonakarattya, teljes területén az építési engedélyezési kérelemhez a kilátás és látvány védelmében látványterv nyújtandó be az önkormányzat által meghatározott rálátási pontokról.
Általános környezetvédelmi előírások
16. § (1) A külön jogszabályban meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéshez kötött ipari tevékenységek a település területén nem telepíthetők.
(2) Balatonakarattya, területén csak olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, amelyek sem a felszíni, sem a felszín alatti vizeket, sem a talajt, sem a levegőt, sem az élővilágot, nem szennyezik, nem károsítják és tájképi, tájesztétikai szempontból is beilleszkednek a tájba.
(3)35
(4)36
Részletes környezetvédelmi előírások
17. § (1) Levegőtisztaság védelem:
a) a légszennyező létesítmények megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni,
b) a település közigazgatási területén semmilyen, a megállapított határérték feletti
Felszínmozgás-veszélyes területek
18. §39 (1) A felszínmozgás-veszélyes területek A, B, C kategória szerinti lehatárolását az SZT tartalmazza.
(2) "A" kategóriájú felszínmozgás-veszélyes terület lehet A1 és A2 minősítésű.
a) Az A1 kategóriában ( b) ponton kívüli „A” kategóriájú területek):
aa) aktív felszínmozgásos terület, amelynek beépítése egyáltalán nem lehetséges,
ab) a területen semmiféle vízi közmű létesítmény —földalatti kiépítésű vízvezeték, és szennyvízcsatorna és ezek műtárgyai— nem helyezhetők el, kivéve a felszínmozgás ill. az erózió megakadályozása érdekében létesítendő csapadékvíz, rétegvíz elvezető létesítményeket. A felszíni vízrendezés sürgősen megoldandó a—magassági értelemben az „A” kategóriában levő terület feletti— vízrendezési feladatokkal és munkákkal összefüggésben. A felszínmozgás ill. a felületi erózió megakadályozására műszaki szükségességből megvalósítandó mérnöki építmények – támfal, mikrocölöp, csapadékvíz elvezetés stb. – kiépítése javasolt, a külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés alapján,
ac) Az Aligai út, Koppánysor, Orgona utca, Kárpátalja utca térségében az „A” kategóriába tartozó területek partlábi lejtőtörmelék felszínének rendezésekor 1:2-nél meredekebb, megtámasztás nélküli lejtőfelszín nem alakítható ki, és
ad) a területen meglévő épületen kizárólag állagmegóvási munka végezhető, melyekhez az ab) pont alatt hivatkozott szakvélemény — geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés — készítése szükséges és az illetékes szakhatóság (érintett szakterület: földtani veszélyforrás, csúszásveszély) szakhatósági állásfoglalásban hozzájárul.
b) az A2 kategóriában, mely a Sirály utca egy szakaszára vonatkozik, ahol:
ba) a meglévő beépítés fennmaradása lehetőségének megadása céljából speciális, talajtanilag egy szerkezeti egységbe tartozó területre eső telkeket együtt vizsgáló az ab) pont alatt hivatkozott szakvélemény — geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés — pozitív eredménye esetén mód lehet az épületek fennmaradási engedélyének megadására.
c) A Szabályozási terven „kötött pályás közlekedési eszköz kialakításának lehetősége feltétellel” jellel jelölt területen kötött pályás közlekedési eszköz létesítése, építése, üzemeltetése az „A” kategóriájú felszínmozgás-veszélyes területen belüli területen az előbbi pontokban ismertetett előírásokon túlmenően az alábbi feltételek megléte, betartása esetén lehetséges:
ca) a kötött pályás közlekedési eszköz biztonságos megvalósíthatósága hatályos szabványban előírt tartalmú részletes feltárásokon és laboratóriumi méréseken alapuló állékonyságszámítással alátámasztott mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatok alapján dönthető el.
cb) a létesítmény megvalósítása és üzemelése közvetlenül nem befolyásolhatja a vasúti alagút stabilitását. Ezt a ca) pont szerinti vizsgálatoknak igazolniuk kell.
cc) a megtámasztó szerkezeteket műszaki és környezetbiztonsági szempontból megfelelő és a teljes fennmaradás ideje alatt ellenőrizhető vízelvezető rendszerrel együtt kell létesíteni.
cd) a megvalósítás és üzemelés során rendszeres monitoringgal kell ellenőrizni a lejtőstabilitást, s ezáltal a tervezett létesítmény biztonságát.
(3) "B" kategóriájú felszínmozgás-veszélyes terület:
a) potenciálisan mozgásveszélyes terület, amelynek beépítése a külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés, szakvélemény és a földtani veszélyforrás, csúszásveszély szakterület tekintetében illetékes szakhatóság egyetértő nyilatkozata alapján lehetséges, azonban tilos bármiféle olyan —akár— ideiglenes jellegű— földmunkát, különösen bevágást, vagy csapadékvíz szikkasztást végezni, amely közvetlenül, vagy közvetett módon felszínmozgás, erózió kialakulását eredményezheti,
b) a területen az építkezés csak külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés alapján lehetséges, amely az alapozáson túl kitér az állékonyság megőrzésére, a vízelvezetésre, a bevágások és feltöltések létesítésére,
c) a területen a legnagyobb megengedett végleges szintkülönbséget adó bevágás legfeljebb 2 m,
d) területen szennyvíz-, ill. csapadékvíz szikkasztás tilos, a vizi közműveket szigorúan vízzáró minőségben állandóan ellenőrizhető, könnyen karbantartható módon kell megépíteni,
e) szabad felületen (épületen kívül) medence 1 m3 fölötti hasznos méretben felszín fölötti elhelyezéssel sem építhető, és
f) a terület építési telkein épület csak az esetleg bekövetkező felszínmozgási havária esetére méretezett, statikailag megfelelő alapozási szerkezettel (pl.: talpkoszorú, gerendarács stb.) építhető.
(4) "C" kategóriájú felszínmozgás-veszélyes terület:
a) a környező területek biztonsága érdekében megkötésekkel beépíthető terület, amely önmagában nem csúszásveszélyes, azonban az itt bekövetkező meg nem engedett vízszivárgások, illetve helytelenül végzett tereprendezés, földmunka az „A” és „B” területek biztonságát veszélyeztetik,
b) a területen a szennyvíz, csapadékvíz szikkasztás tilos, vezetékes víz épületbe csak a csatornázás egyidejű elkészülése esetén köthető be. A felszíni-, csapadékvíz-, szívárgóvíz elvezetés szakszerű megoldásáról gondoskodni kell, és
c) a csatornákat vízzáró minőségű csövekből, gumigyűrűs vagy hegesztett kivitelben kell készíteni.
d) A tervezett létesítmények részletes tervezéséhez, megvalósításához és fenntartásához a külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés és vizsgálatok készítése szükséges:
da) A vizsgálatoknak olyan minőségű feltárásokat kell tartalmazniuk, amiből a lejtőt alkotó rétegek azonosítása, talajfizikai paraméterei és nyírószilárdsága vizsgálható.
db) A feltárások mélységének illeszkedni kell a tervezett épületek alapozásához, de minden részterületen javasolt legalább egy szelvényben olyan feltárások készítése, amelyek elérik a törmeléklejtő alatti eredeti térszínt, hogy az adatok megfelelőek legyenek állékonyságszámításhoz. A nagy átmérőjű fúrásokat folyamatos magmintavétellel célszerű készíteni, hogy a vékonyabb rétegek is vizsgálhatóak legyenek.
dc) A feltárásokat egyrészt az állékonyságszámításhoz kijelölt szelvények, másrészt a tervezett épületek elrendezése alapján kell kitűzni. A teljes magaspart rétegsorának megismerése érdekében célszerű több fúrást a magaspart tetejéről indítani.
dd) Mélygarázs munkatérhatárolásának számításához szükség van a magaspart teljes rétegsorára.
de) A munkák elvégzése előtt mindenképpen szükséges a talaj paraméterek, vízföldtani viszonyok és a morfológiai adottságok figyelembe vételével olyan részletes állékonysági számítások elkészítése, amely igazolja a beépítés következtében kialakuló állapotokat, a terület állékonyságát. Ezen számításokat a beépítéshez igazodó szelvényekben kell elvégezni.
e) Tereprendezés és támfal átépítése, vagy új támfal építése csak a rézsűállékonyság javítása érdekében történhet.
f) A támfalak átépítése, új támfalak létesítése megfelelő és ellenőrizhető vízelvezető rendszerrel együtt történhet.
g) Új építmények létesítése esetén a felette elhelyezkedő építmény szivárgó-, víztelenítő-, vízelvezető rendszerének működését biztosítani kell. tervezett épület (különösen a terepszint alatti beépítés határoló épületszerkezete) —az oldal-, elő- és hátsókert méretének figyelembe vétele mellett— kizárólag oly módon helyezhető el, hogy a szomszédos telek csatlakozó terepszintje a telekhatártól számított 2,0 méteren belül nem változtatható meg.
h) Annak érdekében, hogy egy kedvezőtlen felszínmozgásos esemény kialakulásáról időben lehessen értesülni, és az ellenlépések is időben megtehetők legyenek, az építéssel érintett területet felszíni mozgásmérő hálózattal kell ellátni, amely akár automata rendszer is lehet. Megfelelő helyekre inklinométeres kutakat kell telepíteni, hogy megállapítható legyen milyen mélységben történik a csúszás. A támfalak némely vízkivezetésénél javasolt szivárgásmérés készítése is. A meglévő és újonnan telepített vízszintészlelő kutak vízállásának rendszeres regisztrációja is javasolt.
(5) A „C” kategóriájú felszínmozgás-veszélyes terület határvonala mentén 50 m-es sávban építmények építési engedélyezése csak a földtani veszélyforrás, csúszásveszély szakterület tekintetében illetékes szakhatóság szakvéleményének megfelelően készített és annak egyetértő nyilatkozatát is tartalmazó engedélyezési dokumentáció alapján történhet.
(6) Az „A”, „B” és „C” felszínmozgásra veszélyes területeken fát kivágni csak fakivágási engedély alapján lehet. E területek 20%-ot elérő, illetve meghaladó lejtésű részein a meglévő növényzet irtása ugyancsak engedéllyel végezhető.
(7) A Szabályozási terven „felszínmozgás-veszélyes területként” lehatárolt területen belül építmény elhelyezése, ill. beépítésre szánt terület kijelölése csak előzetes külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés által igazolt feltételek mellett engedélyezhető.
Általános építészeti előírások
19. § (1)40 Építési tevékenység során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület létesíthető.
(2) A kialakult, sajátos karakterű tömbökben a foghíjtelkeknél, illetve a meglévő épületek felújítása, vagy cseréje során csak a karakter jellegzetességeit hordozó épület létesíthető, azaz a tömegformálás, tetőidom, nyílásritmus, anyaghasználat, színvilág a hagyományőrző épületekével megegyező, illetve ahhoz illeszkedő lehet.
(3)41
(4) Balatonakarattya, területén épülettel szerves összefüggésben nem lévő, torony, torony jellegű építmény elhelyezése – kilátó, harangláb kivételével - tilos, egyebekben az övezetek építménymagasságra vonatkozó előírásai az irányadók.
(5) A település területén többszintes tetőtér nem alakítható ki.
(6) A területen nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok:
a) mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, fém trapézlemez, valamint egyéb tájidegen anyagok.
(7)42 Balatonakarattya belterülethez csatolandó településrészein az építkezés feltételeként külön jogszabályban, szabványban (EUROCODE 7) meghatározott geotechnikai (talajvizsgálati) jelentés benyújtása is szükséges, amely kitér az alapozáson túl az állékonyság megőrzésére, a vízelvezetésre és a bevágások létesítésére.
(8) Az utcai kerítés a hagyományos – általában felül (70%-ban) áttört, alul (30%-ban) tömör - kialakítással, s anyaghasználattal létesíthető.
(9)43
(10) Balatonakarattya, közigazgatási területén szélerőmű, szélgép (generátor) elhelyezése tilos.
(11) Bármilyen épületen klímagép csak tetőtérben, napkollektor tetőszerkezeten, vagy az épület építészetileg takart, s közterületről nem látható részén.
(12) Antenna csak a tetőzet látványát nem torzító módon helyezhető el.
(13) A település üdülőterületein az övezetre előírt minimális beépíthető telekterület kétszeresét elérő, illetve ezt meghaladó telken kétegységes épület is engedélyezhető, de az építészeti kompozíció nem lehet egy kétegységes, szimmetrikus ikerházhoz hasonló.
(14)44
Egyedi építészeti előírások Balatonakarattya védelemre javasolt településrész területére
20. § (1) Balatonakarattya védett településrésze a 12. §. (1) bekezdés alapján a 4. melléklet 1. pontjában lehatárolt terület.
(2) A területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával alkalmazható:
a) a szerkezetnél lehetőleg hagyományos építőanyag,
b) a tetőhéjalásnál nád, cserép (kizárólag vörös - barna árnyalatban),
c) a nyílászáróknál lehetőleg fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben,
d) a homlokzatnál vakolt felület, fehér, vagy pasztell színekben színminta alapján,
e) a lábazatnál terméskő, tégla, és a
f) a kerítésnél terméskő, tégla, fa, sövény, drótfonatos kerítés.
(3) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45o tetőhajlásszöggel.
(4)45 Balatonakarattya hétvégi házas üdülőterületein és lakóterületein maximum F+ T (földszint és tetőtér) beépítésű épület helyezhető el. Pince csak a terepszint alatt, földszinti padlóvonalat a természetes terepszinthez képest legfeljebb 50 cm-rel megemelő módon létesíthető.
(5) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:
a) lábazat rakott terméskő,
b) faanyagú nyílászárók osztott, kazettás mezőkkel,
c) üvegezett veranda,
d) vakolt homlokzat, fehér, halványsárga, vagy egyéb illeszkedő pasztell színnel, hangsúlyos nyíláskeretezés, és
e) áttört hálókerítés, igényes kovácsoltvas kapuzattal.
(6) Az övezetben építésre kerülő kerti építmények közül a pergola, és 10 m2-nél nagyobb fedett, oldalt nyitott egyéb építmény csak építési helyen belül, kompozíciójában, anyagában a főépülettel összhangban helyezhető el.
(7) A területen a (6) bekezdésben leírt kerti építmények csak akkor helyezhetők el, ha alapterületükkel a telek beépítettsége nem lépi túl az övezetben előírt maximumot.
Egyedi építészeti előírások
Balatonakarattya part menti teleksáv területére
21. § (1) Part menti telkek esetében az épületek tervezésekor jelentős figyelmet kell fordítani az utcai homlokzati kialakítás mellett a Balaton felől feltáruló homlokzatra, épülettömegre is.
(2) A területen lapostetős épület kizárólag zöldtetős kialakítással építhető, amennyiben a 15. § (4) bekezdésében előírt látványtervvel a városképi illeszkedés bizonyítható.
(3) A településrészén az építkezés feltételeként talajmechanikai szakvélemény benyújtása is szükséges.
A közigazgatási terület területfelhasználása
22. § (1) A település közigazgatási területén a következő területfelhasználási egységek különíthetők el:
A beépítésre szánt területek előírásai
Lakóterületek
23. § A lakóterületek építési övezeteit az SZT tünteti fel.
Kisvárosias lakó övezet (Lk)
24. §57 Kertvárosias lakó övezet (Lke)
25. § (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében -, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Kertvárosias lakóövezetben |
||||||||
övezeti |
Beépítés |
Legkisebb területe |
Legnagyobb |
építmények |
Kialakítható telek |
Minimális |
||
Jele |
Módja |
kialakítható |
Beépíthető |
Beépítettsége % |
legnagyobb építmény-magassága (m) |
Legkisebb szélessége (m) |
legkisebb mélysége (m) |
zöldfelületi |
Lke4 |
SZ |
700 |
600 |
20/30 |
4,5; 6,0 |
18 |
35 |
60/50 |
Lke5 |
SZ |
550 |
550 |
20 |
4,5 |
14 |
20 |
60 |
Lke6 |
O/O*** |
1100 |
700 |
20 |
4,5 |
20 |
45 |
60 |
Lke9 |
SZ/0 |
700 |
550 |
20/30 |
3,5; 4,5 |
18 |
35 |
50 |
26. §60
Vegyes terület
27. § (1) A vegyes terület területfelhasználási kategóriából a Településközpont vegyes terület került kialakításra.
(2) A vegyes területet (Vt) a SZT jelöli ki.
Településközpont vegyes övezete (Vt)
28. §61 (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(2)626364 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében -, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Gazdasági terület
29. § (1) A gazdasági terület a településen kereskedelmi, szolgáltató és ipari terület övezet lehet.
(2)77
Kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz)
30. § (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést) esetén építhetők be.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében, - valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Kereskedelmi szolgáltató övezetben |
||||||||
Övezeti jele |
beépítés módja |
legkisebb területe |
Legnagyobb Beépítettsége |
építmények legnagyobb |
kialakítható telek |
minimális zöldfelületi |
||
kialakít-ható |
Beépít-hető |
% |
építmény-magassága (m) |
legkisebb szélessége |
legkisebb mélysége |
aránya |
||
Gksz* |
SZ |
5000 |
5000 |
25 |
6,0 |
50 |
50 |
60 |
Ipari terület övezete (Gip)
31. §79
Gazdasági területek övezete (Gmg, Gksz)
32. § (1) Ebbe az övezetbe a települési területektõl elkülönülõ majorok sorolandók, amelyben csak a környezet, a táj értékeit és az ott élõ, üdülõ embereket egyaránt kímélõ, környezetet nem károsító tevékenység végezhetõ.
(2) A levegõtisztaság-védelmi határértékeket be kell tartani.
Gazdasági területek övezetben |
||||||
Övezet jele |
kötelező művelés, v. növényzettel fedettség |
kialakítható teleknagy-ság min. (m2) |
beépít-hető telek-nagyság min. (m2) |
Beépí-tési % max |
Legnagyobb |
vonatkozó egyéb övezetek |
Gksz |
----------- |
5000 |
30 |
6 |
mezőgazdasági, ipari, szolgáltató célokra |
Üdülőterület
33. § (1) Az üdülőterületek építési övezeteit a SZT tünteti fel.
(2) A SZT az üdülőterületet az alábbi övezetekbe sorolja:
a) üdülőházas (Üü), és
b) hétvégiházas (Üh).
Üdülőházas terület (Üü)
34. § (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(2)80 Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében -, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Az üdülőházas területben az építési telek |
||||||||
Övezeti |
beépítés |
legkisebb területe |
Legnagyobb |
építmények |
kialakítható telek |
minimális |
||
kialakít-ható |
beépít-hető |
legkisebb |
legkisebb |
|||||
Üü1 |
SZ |
10.000* |
5000 |
10 |
7,5; 7,5*;8* |
- |
- |
60, 40 |
Üü2 |
SZ |
5000 |
2000 |
10 |
6,0; 7,5; |
- |
- |
60 |
Üü3 |
SZ |
2000 |
1000 |
10 |
7,5; 7,5* |
20 |
35 |
60 |
Üü4 |
SZ |
K |
550 |
10 |
6,0; 7,5; |
K |
K |
60 |
Üü5 |
SZ |
K |
K |
25 |
8,5 |
K |
K |
40 |
Üü6 |
SZ |
5000 |
2000 |
30 |
6,0 |
40 |
40 |
50 |
Üü7 |
SZ |
1000 |
1000 |
15 |
4,5 |
20 |
35 |
65 |
Üü13 |
SZ |
2000 |
2000 |
10 |
6,0 |
- |
65 |
|
Üü17 |
SZ |
20.000 |
20.000 |
25 |
8,0 |
- |
- |
40 |
Hétvégi házas övezet (Üh)
35. § (1) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(2) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A hétvégi házas övezetben |
||||||||
Övezeti Jele |
Beépítés Módja |
legkisebb területe |
Legnagyobb Beépítettsége |
építmények legnagyobb |
kialakítható telek |
minimális zöldfelületi |
||
kialakít-ható |
beépít-hető |
% |
építmény-magassága (m) |
legkisebb szélessége |
Legkisebb mélysége |
aránya |
||
Üh1 |
SZ |
1440 |
720 |
10/15 |
3,5; 4,5 |
20 |
40 |
65 |
Üh3 |
SZ |
1000 |
550 |
10/15 |
3,5; 4,5 |
20 |
40 |
65 |
Üh4 |
SZ |
720 |
550;K 85 |
10/15 |
3,5; 4,5; 6,0 |
14 |
30 |
65 |
Üh5 |
SZ |
550 |
360 |
15 |
3,5; 4,5 |
14 |
20 |
65 |
Üh6 |
SZ |
K |
360 |
15 |
3,5; 4,5 |
12 |
20 |
65 |
Üh7 |
SZ |
550 |
360 |
15 |
3,5 |
12 |
20 |
65 |
Üh9 |
O |
K |
360 |
10 |
3,5 |
12 |
20 |
65 |
Üh12 |
SZ |
1000 |
700 |
15 |
3,5 |
20 |
30 |
65 |
Különleges terület
36. § (1) A különleges területek a településen az alábbi célból kerültek kijelölésre:
a) sportolás, rekreációs célú területek:
aa)95
ab) strand (Kst),
ac)96
ad) vízi-sport, kikötő (Ki),
ae) kemping (Kk), és
af) egészségügyi terület (Keü).
b) oktatási, kutatási (Ko) célú területek.
(2) A különleges területeket a SZT és az ÖT jelöli ki.
(3) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(4)97 A terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Különleges területen az építési telek |
||||||||
övezeti |
Beépítés |
legkisebb területe |
legnagyobb |
Építmények |
Kialakítható telek |
minimális |
||
kialakít-ható |
Beépít-hető |
Legkisebb |
legkisebb |
|||||
Kst1 |
SZ |
K |
-- |
10 |
8,0 |
-- |
-- |
65 |
Kk(F) |
SZ |
K, 25.000 |
-, 25.000 |
10(F:15) |
4,5(F:8,0*); 7,5*; |
- |
- |
70 |
Ko(F) |
SZ |
10000/ 5000 |
5000/ 2000 |
10(F:30) |
4,5(F:8,0); |
- |
- |
85/60 |
Ki |
SZ |
2000 |
1000 |
10 |
4,5 |
- |
- |
40 |
Keü1 |
SZ |
3000 |
2000 |
15 |
7,5* |
- |
- |
70 |
Keü2 |
SZ |
10000 |
5000 |
10 |
7,5* |
- |
- |
60 |
Különleges terület sportolási és rekreációs célokra (Krek)
37. § (1) A terület:
a) sportlétesítmények,
b) strandok, vízi-sport telep, kemping,
c) szabadidőközpont, és
d) egészségügyi létesítmények, elsősorban gyógyszálló elhelyezésére szolgál.
(2) A sportlétesítmények területén:
a) sport építmények, kikötő,
b) sport építmények kiszolgáló létesítményei,
c) szabadidőközponti létesítmények, és
d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el.
(3) A strand területen:
a) a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC-k, kabinok), és
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények
helyezhetők el.
(4) Kivételes esetben a szabadidőközpont célú területen szállásépület is elhelyezhető max. 20 fő befogadóképességig.
(5) A strand beépítését úgy kell megoldani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön.
(6) A kemping területen szállásépületek és azokhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el az építési jellemzők szerinti paraméterekkel.
(7)103 Az építési övezetben Balatonakarattya teljes területén egy egységes üdülő építhető, kivéve, ha a telek az építési övezetre előírt minimális beépíthető telekterület másfélszeresét eléri, illetve ezt meghaladja. Ilyen telken kétegységes épület is létesíthető
(8) Új sport, szabadidőközpont, és strand területek engedélyezésekor és felújítás esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia. A kertépítészeti terv méretaránya min. 1:500.
(9) A területen épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.
(10) Az övezetben az SZT övezeti jellemzőinek megfelelő építménymagasságú épületek, de maximum F+1+T szintszámú épület helyezhető el.
(11) Kikötő területet is magába foglaló vízi-sport célú területen medencés kikötő esetén a víz felülete az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelületbe nem számítható bele.
(12)104
(13) Az egészségügyi különleges területen egészségmegőrzés létesítményei, elsősorban gyógyszálló, gyógyüdülő és azokhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Különleges terület oktatási, kutatási célra (Ko)
38. § (1) A terület oktatási, illetve kutatási létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén:
a) a fenti célokat szolgáló építmények, és
b) a területet használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(3) Az övezet területén kivételesen szállásépület is elhelyezhető max. 20 fő befogadóképességig.
(4) Az övezetben a tervezett funkciónak megfelelően az OTÉK 42. §. alapján a parkolást a telken belül biztosítani kell.
(5) A területen épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.
(6) Az övezetben az SZT és a 36. § övezeti jellemzőinek megfelelő építménymagasságú épületek helyezhetők el.
(7) Az övezetben új építmények telepítése esetén az építési engedélyezési dokumentáció benyújtása előtt a létesítmény építészeti terveit tervtanácson kell bemutatni látványtervvel, s a kertészeti kialakítás terveivel együtt, s csak pozitív tervtanácsi vélemény megszerzése esetén – annak írásos dokumentumát mellékelve – lehet az engedélyezési dokumentációt az említett kiegészítő mellékletekkel együtt benyújtani.
Különleges turisztikai fejlesztési terület övezete
39. § (1) Az övezetbe a BTSZ minőségi fejlesztést szolgáló övezet alövezetei kerültek besorolásra.
(2) Az övezetben minimum 5 ha nagyságú területek építhetők be, maximum 8%‑os beépíthetőséggel.
(3) Az övezetben építési tevékenység csak teljes közművesítés megléte esetén folytatható
(4) A telek területének 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, amelyből az összterület minimum 50%-át magas, fás növényzettel borított kell legyen, azaz ligetes, parkszerű kialakítás kötelező.
(5) A növényzet őshonos, illetve a táj éghajlatának megfelelő szubmediterrán növényekből kell kialakítani.
(6) Az övezeten belül, az építendő épületeket a funkciókhoz és a szűkebb környék építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni.
(7) Az övezeten belül a védett természeti területek nem beépíthetők, a védelem feltételeiről továbbra is gondoskodni kell.
(8) A védett természeti területek alapterülete a beépítési %-ba beszámít.
(9) Az övezetben tervezett beruházások megvalósítása a tevékenység jellegétől függően csak környezeti hatásvizsgálat elvégzése alapján engedélyezhető.
(10) Az övezeten belüli fás növényzettel fedett felületterületek nem építhetők be, de az fás növényzettel fedett felületterületek nagysága a beépíthető terület nagyságába beszámítható.
(11) A Krek övezetben a (12) bekezdés részletes felsorolásának megfelelően szállásférőhely, konferencia- és rendezvényközpont, rekreációs és sportlétesítmények – sportpályák, élményfürdő, uszoda – szórakoztató létesítmények, borturizmust szolgáló létesítmények és ezek működéséhez kapcsolódó kiegészítő funkciók épületei, épületegyüttesei helyezhetők el, az alábbi, keret jellegű (1. táblázat), valamint a szabályozási tervlap szerint részletezett (2. táblázat) építési jellemzők betartásával:
Öve-
zet jele Kötelező művelés, v. növényzettel fedettség kialakítható teleknagyság min. Beépíthető teleknagyság min. Beépítési % max . Beépítési mód Legnagyobb
Építmény-magasság
(m) Vonatkozó BTSZ övezetek
megj.
Krek* 50% 5ha 5ha 8% SZ 7,5 U-1
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű területek övezete (Kköz, Kköv)
40. § (1) A közlekedési és közmű területek kialakítása csak az OTÉK 26. §.-ban, valamint az ágazati szabványban foglaltak szerint lehetséges.
Közlekedési területek
41. § (1) Közlekedési terület az országos és helyi közutak és csomópontok, valamint a közlekedéssel kapcsolatos egyéb létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Terv tartalmazza.
(3) Az országos közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének állásfoglalása alapján a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával szabad megadni.
(4) A tervezett összekötő és bekötőutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m.
(5) A tervezett új lakó és kiszolgáló utak szabályozási szélessége min. 12,00 m, a gyűjtőúté 22,00 m., kivéve, ahol a szabályozási terv másképpen rendelkezik, illetve jelölés hiányában egyedi keresztmetszeti méretezés szerint.
(6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(7) A vasút védőtávolsága a szélső vágány tengelyétől számított 50 m.
(8) A tervezett új beépítés esetén az OTÉK és a helyi parkolási rendelet által előírt parkolóhely mennyiség az adott ingatlan területén biztosítandó.
(9) A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő, kivételt képez, ha ez a tájképi egységet megbontaná.
(10) Egy út belterületi (lakott területen belüli) úttá minősítésének feltétele a legalább egy oldali járda és a közvilágítás kiépítése.
(11)108
(12) A közutak tervezési osztályba sorolása:
Közmű területek, közművek
Általános előírások
42. § (1)115
(2)116
(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.
(4)117 A közműhálózatot közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben nyomvonalának helyét szolgalmi joggal, vezeték joggal kell biztosítani.
(5)118
(6)119 A közműhálózatok, közműépítmények elhelyezését, annak védőtávolságának, biztonsági övezetének helyigényét lehetőleg közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben a helyfoglalás biztosításához szolgalmi jogot kell jegyeztetni.
(7)120
(8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni
(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
(10) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték szakszerű lezárását, roskadás mentessé tételét meg kell oldani
(11) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy 8 m-nél nagyobb, de 12 m-nél keskenyebb szabályozási szélességű utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(12)121
(13)122
(14)123
(15)124
Vízellátás – tűzvédelem
Szennyvízelvezetés
Védőtávolságok
Csapadékvíz elvezetés
Villamosenergia-hálózatok
Elektronikus hírközlési hálózatok
Földgázvezeték hálózatok
Beépítésre nem szánt különleges területek
43. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek a településen az alábbi célból kerültek kijelölésre:
a) sportolásra (sportterület) (rövidítve: Ks, Ksp),
b)152
c) temetők területei
ca) temető (rövidítve: Kt),
cb)153
d) különleges vasúti terület (állomás - Kköv), különleges közlekedési terület (Kköz),
e) kemping céljára (rövidítve: Kk), és
f) mezőgazdasági üzem céljára (rövidítve: Kmü).
(2) A különleges területeket a SZT és az ÖT jelöli ki.
(3) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség (kivéve a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést és a vezetékes gázt) esetén építhetők be.
(4) A terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Beépítésre nem szánt különleges területen a telek |
||||||||
övezeti |
Beépítés |
legkisebb területe |
legnagyobb |
Építmények |
Kialakítható telek |
minimális |
||
kialakít-ható |
Beépít-hető |
Legkisebb |
legkisebb |
|||||
Ks1 |
SZ |
K |
-- |
2, 5 |
4,5;7,5; |
-- |
-- |
50 |
Kt |
SZ |
K |
-- |
2 |
4,5 |
-- |
-- |
50 |
Beépítésre nem szánt különleges terület arborétum célra (Karb)
44. §155
45. §156 (2) A területen kegyeleti park is kialakítható.
(3) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.
(4) A temetőben, annak minden 100 m2-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
Beépítésre nem szánt különleges terület vasúti közlekedési (Kköv)
és egyéb közlekedési (Kköz) célra
46. § (1) A Kköv övezetben a vasúti közlekedést szolgáló létesítmények – állomás, szolgálati épület, – létesíthetők, és tarthatók fenn az ágazati előírások figyelembevételével, szabályozási terv alapján.
(2) A Kköz övezetben a közúti közlekedést szolgáló létesítmények – benzinkút, vendéglátó létesítmény, szállásférőhely – létesíthetők, és tarthatók fenn az ágazati előírások figyelembe vételével, kétlépcsős engedélyezési eljárás alapján. Az elvi engedélyezés során az optimális építési hely, közművesítés, s a közúti környezeti terhek elháríthatóságának megoldását kell eldönteni, a telepítendő funkció függvényében.
(3) Az övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét, valamint a legkisebb zöldfelület arányát a telek százalékában a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Beépítésre nem szánt különleges terület vasúti közlekedési (Kköv) |
||||||||
Övezeti Jele |
Beépítés Módja |
legkisebb területe |
Legnagyobb Beépítettsége |
építmények legnagyobb |
Kialakítható telek |
Minimális Zöldfelületi |
||
Kialakít-ható |
Beépít-hető |
% |
építmény-magassága (m) |
Legkisebb szélessége |
legkisebb mélysége |
Aránya |
||
Kköv |
SZ |
2000 |
K |
5 |
4,5 |
- |
- |
20 |
Kköz |
SZ |
2000 |
2000 |
5 |
6,0 |
- |
- |
40 |
47. §157
Általános külterületi előírások
48. § (1) Balatonakarattya, külterületen lévõ erdõterületek és fás növényzettel fedett felületek parcellázása, beépítése, beépítésre szánt területté való minõsítése lehetőleg kerülendő, és a magasabb szintű jogszabályok szerint kezelendő. A településen lévõ erdõterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) A település 17%-nál meredekebb területein szántóföldi mûvelés nem folytatható. Az erózióra erõsen érzékeny területeken a földhasznosítás tudatos megválasztásával, talajvédelmi és agrotechnikai beavatkozásokkal kell az erózió mértékét csökkenteni.
(3) A település külterületi részein kifejezetten a gazdálkodás segítése céljából az Má, illetve Mk övezet területein ha az övezeti és a többi általános elõírás is lehetõvé teszi az építést, akkor szigorúan zárt, egyedi szennyvíztárolók alkalmazása esetén is adható építési engedély. 5000 m2 telekméret felett az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság engedélyével szakszerû szennyvízszikkasztók, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezések is alkalmazhatók.
(4) Balatonakarattya, területén a jövõben olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a vonatkozó jogszabályokban megállapított határérték felett sem a vizet, sem a talajt, sem a levegõt, sem az élõvilágot nem szennyezik, nem károsítják és tájképi, tájesztétikai szempontból is megfelelõen beleilleszkednek a tájba.
(5) Balatonakarattya, külterületén létesítendõ épületek magasságát a meglévõ történeti beépítés magasságához kell igazítani.
(6) A külterületen lévõ gazdasági övezetben csak olyan új üzemi létesítményt, berendezést szabad tervezni, üzembe helyezni és mûködtetni, amelyek rendeltetésszerû használata az üdülõterületekre megengedett zaj és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(7) Balatonakarattya területén új hulladéklerakó nem létesíthetõ, a meglévõ illegális hulladéklerakókat fel kell számolni.
(8) Balatonakarattya, külterületén 15 méternél magasabb torony elhelyezése tilos.
(9) Az azonos területen megjelenő különböző övezetek előírásai együttesen kell alkalmazni és mindig a szigorúbb feltételeket kell figyelembe venni.
(10) A külterület övezeti, alövezeti besorolását az Övezeti Terv (ÖT) melléklet tartalmazza.
Zöldterületek
49. § (1) A település belterületének állandó növényzettel fedett közterületi részeit a szabályozási terv jelöli ki, melyek Balatonakarattya, belterületén a közparkok.
(2) A beépíthetőség szempontjából a közparkok, három kategóriába tartoznak:
a) meglevő közparkok (továbbiakban: Zkp1) beépíthetősége 2 %,
b) tervezett közparkok (továbbiakban: Zkp2) beépíthetősége 4 %, és
c) a tervezett, de természeti értékekkel rendelkező területen kialakításra kerülő közparkok (továbbiakban:Zkp3) beépíthetősége 0 %, itt a természet-közeli állapot fenntartása kötelező, területén oktatói célú tanösvény kialakítható.
(3) A Balatonakarattya, közigazgatási területén található zöldterületek csökkentése, más övezetbe való átsorolása, felosztása, beépítésre szánt területté való átminősítése nem lehetséges.
(4) A közparkok területének minimum 80 %-át élő növényzettel fedetten kell kialakítani, fenntartani.
(5) A közparkok kedvezőbb használhatósága érdekében a közparkban pihenést és a testedzést szolgáló szabadidő létesítmények, sportpályák kiszolgáló szociális építménnyel, vendéglátó épületek, illetve a terület gondozásához szükséges épületek helyezhetők el.
(5a) A Zkp1 övezetben a Szabályozási terven jelölt területen „termelői piac” elhelyezhető. A „termelői piac” területén az árusításra szolgáló építmények és azzal egybeépített tetőszerkezet helyezhető el, amelynek legmagasabb gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.
(6) A meglévő közparkokban a fenti célt szolgáló épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(7) Újonnan létesítésre kerülő közpark beépíthetősége a 4. pont feltételeit figyelembe véve 4 %.
(8) Belterület növelésekor a növelés területének legkevesebb 10 %-án zöldterületet kell létesíteni.
Erdőterületek belterületen
50. § (1) A település belterületén erdő céljára szolgáló területeket a SZT jelöli ki, mely szerint Balatonakarattya, területén:
a) védelmi célú erdő (rövidítve: Ev),
b)158
c) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek Ű(rövidítve: Ee) találhatók.
(2) Balatonakarattya, belterületén lévő erdőterületek csökkentése, parcellázása, beépítésre szánt területté, illetve más művelési ágú területté minősítése kerülendő. Kivételes esetben a magasabb szintű jogszabályok szerint kezelhető.
(3) A Balatonakarattya, közigazgatási területén lévő erdőterületek közül a védelmi célú, illetve a védett erdőterületek beépítése tilos, azokon csak a védelem céljából nélkülözhetetlen magas- és mélyépítési munkák végezhetők, illetve közlekedési és közmű műtárgyak helyezhetők el.
(4) Az egészségügyi-szociális-turisztikai (közjóléti) erdőterületen maximum 10 ha-nál nagyobb telken 3%-os beépítettséggel az erdő turisztikai rendeltetésének megfelelő építmények (pl. kilátó, vendéglátó épület, gyalogutak, parkolók, esőtetők, a testedzést és a pihenést szolgáló felszerelési tárgyak) elhelyezhetők részletes zöldfelület szabályozási terv alapján.
(5) A meredek, mozgásveszélyes területeken lévő védelmi célú erdők veszélyes szakaszai kivételével a természetvédelmi szempontok fokozott figyelembevétele mellett a védelmi célú, és védett erdők korlátozott látogathatóságát biztosítani kell.
Erdőterületek külterületen
51. § (1) A meglévő erdőterületek művelési ágának megváltoztatása lehetőleg kerülendő (kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, ahol engedélyezhető az erdőről szőlő művelési ágra való átminősítés, valamint amennyiben magasabb szintű jogszabály erre lehetőséget biztosít).
(2) Belterület növelésre, illetve beépítésre szánt terület céljára erdőterület nem vehető igénybe.
(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni tilos.
(4) A védett erdőterületeken csak természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve vadgazdálkodási célból szabad építeni.
(5) A közjóléti (egészségügyi-szocális, turisztikai ) minősítésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területen maximum 0,3 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(6) Az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell.
(7) Az erdőterületeken kerítés létesítése csak hatósági engedéllyel, kifejezetten csak természetvédelmi vagy vadgazdálkodási célból lehetséges.
(8) Az erdészeti ütemtervekben emelni szükséges az erdő vágáskorát, az idős erdők arányát és a fokozatos felújító vágásokat több ütemben kell végrehajtani.
(9) Az erdők a BTSZ szerint az ökológiai hálózat részét képezik, azaz
Erdőterületek külterületen övezetben a telek |
||||||
Övezet |
Kötelező |
kialakít-ható telek-nagyság min. |
Beépíthető telek-nagyság min. |
beépítési % |
legnagyobb építmény- magasság (m) |
vonatkozó BTSZ |
Ev-0 |
Erdő |
kialakult |
------------ |
0 |
0 |
véderdő |
Ev |
Erdő |
----------- |
0 |
0 |
véderdő |
|
Ee |
Erdő |
Kialakult |
10 ha |
0,3 % |
6 |
eü., szoc., turisztikai erdő |
Ek |
Erdő |
kialakult |
---------- |
0 |
0 |
véderdő E-3, 4 |
Belterületi mezőgazdasági területek övezetei
Belterületi mezőgazdasági területek általános előírásai
52. §161
Mk1 jelű mezőgazdasági kert övezete
53. §162
Mk2 jelű mezőgazdasági kert övezete
54. §163
55. §164
Mkgy jelű korlátozott használatú mezőgazdasági gyep övezete
56. §165
Külterületi mezőgazdasági területek övezetei
Külterületi mezőgazdasági területek általános előírásai
57. § (1) A település külterületi mezőgazdasági területeit az ÖT jelöli ki.
(2) A külterületi mezőgazdasági területen kizárólag az OTÉK 29. §. (1) bekezdésében előírt építményt szabad elhelyezni.
(3) A külterületi mezőgazdasági terület:
a) általános (Má), és
b) mezőgazdasági kert (Mk) területre tagolódik.
Má jelű árutermelési mezőgazdasági területek övezete
58. § (1) A mezőgazdasági területeken korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
(2) Az övezet a kisparcellás műveléstől jellegzetesen eltérő, az önellátás szintjét meghaladó mezőgazdasági termelés színtere, ahol:
Má jelű árutermelési mezőgazdasági területen a telek |
||||||
Övezet jele |
kötelező művelés, v. növényzettel fedettség |
kialakítható teleknagy-ság min. |
Beépíthető teleknagy-ság max. |
beépítési % max . |
Legnagyobb |
vonatkozó egyéb övezetek |
Má-0 |
szántó |
5 ha |
20 ha |
0,3% |
5 |
----------- |
Má-0 |
gyep |
5 ha |
5 ha |
1 % |
5 |
----------- |
Má-0 |
gyümölcs |
3 ha |
3 ha |
1,0 % |
5 |
----------- |
Má-1 |
szántó, gyep |
u.a., mint Má-0 |
u.a., mint |
u.a., mint |
T-1, M-3 1 |
|
Má-5 |
szántó, gyep |
-------------- |
0 |
0 |
0 |
M-3, O-25 |
Má-9 |
u.a. mint Má-0 |
u. a., mint Má-0 |
u. a., mint Má-0 |
u. a., mint Má-0 |
u. a., mint Má-0 |
M-39 |
Mk jelű kertgazdasági területek övezete
59. § (1) Az övezetben kialakítható új telek (földrészlet) nagysága: 3000 m2.
(2) Az övezetben a beépíthető földrészlet nagysága: 2000 m2. Kivéve:
a)168
b)169
c) Akarattya puszta (Mk-03), ahol a beépíthető teleknagyság 3000 m2, de 3%-os beépítettséggel lakóépület is építhető, ha a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott.
(3) Az övezetben kerítés létesítése tilos.
(4) Az övezetben az egyes területekre előírt beépíthető teleknagyság alatt telek nem építhető be.
(5) Az övezetben csak tájba illõ gazdasági épületet lehet építeni kizárólag mûvelt, kertészetileg hasznosított telekre, maximum 3 % beépítettséggel.
(6) Mûveltnek az a telek (földrészlet) minõsül, amelynek legalább 80%-án szõlõ, gyümölcs, illetve más kertészeti kultúra található.
(7) Az építhetõ épületek homlokzatmagassága a 4 méteres magasságot, nem haladhatja meg és 120 m2-nél nagyobb alapterületû épület az alövezetben nem építhetõ.
(8) A föld alatti pinceszint nem számít bele az alapterületbe.
(9) Az övezetben lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(10) Az övezetben csak hagyományos formájú és anyagú épületek építhetõk, semmiféle mobil szerkezet, lakókocsi, torony jellegû építmény nem helyezhetõ el, a meglévõ mobil építményeket azonnal el kell szállítani.
(11) Az övezetben keletkezõ szennyvizet és hulladékot tilos felhagyott kutakba, vízmosásokba, erdõkbe, csapadékvíz elvezetõ rendszerekbe bevezetni, illetve gyûjteni.
(12) Az övezetben kertészeti mûvelési és növénytelepítési kötelezettség terheli a tulajdonost.
(13)170
(14)171 A 17% meredekség feletti területeken a talajvédelmi előírásoknak megfelelő gyepesített, vagy a rétegvonallal párhuzamos – mikroteraszos – szőlőtelepítés engedélyezhető.
Mk jelű kertgazdasági területen a telek |
||||||
Övezet |
Kötelező |
kialakítható teleknagy- ság min. |
beépíthető |
Beépítési % |
Legnagyobb |
vonatkozó egyéb |
Mk-03 |
80 % szőlő |
3000 m2 |
3000 m2 |
3 % |
4/6m |
Akarattya puszta3 |
Vg jelű vízgazdálkodási terület
60. § (1) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos, a vízellátás szolgáltatást biztosító létesítmények telepíthetők – vízmű, víztorony, stb. -, sem szállásépület, sem egyéb szolgáltató létesítmény nem engedélyezhető. A telephely beépítettsége legfeljebb 5 % lehet, kivéve a vízpartszabályozással érintett zóna Vg övezetbe tartozó területeit, melyekre a TNM rendelet előírásai vonatkoznak.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló
sajátos jogintézmények
61. § (1) Az Önkormányzat az Étv. 17. §. felhatalmazása alapján a településrendezési feladatok megvalósításához az alábbi sajátos jogintézményeket kell alkalmazni:
a) építésjogi követelmények,
b) tilalmak (változtatási, telekalakítási, építési),
c) telekalakítás,
d) elővásárlási jog,
e) kisajátítás,
f) helyi közút céljára történő lejegyzés,
g) útépítési és közművesítési eljárás,
h) településrendezési kötelezések, és
i) kártalanítás.
(2) Az eljárások során az Étv. 17. §- 30. §-ig foglalt rendelkezés szerint kell eljárni.
Tilalmak
62. § (1) A tilalom felülvizsgálatát a HÉSZ és a SZT felülvizsgálatával egyidejűleg rendszeresen el kell végezni.
(2) A tilalom feloldását kezdeményezheti a településrendezési terv felülvizsgálatát végző tervező, a helyi hatóság és az ingatlan tulajdonosa megfelelő alátámasztással.
Határozatlan időre szóló tilalmak
63. § (1) Határozatlan időre szóló telekalakítási és építési tilalom elrendelése és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges: a csúszásveszélyes (A) kategóriába tartozó területek kategóriája által érintett településrészek Ev (véderdő) területeire, valamint az SZT-ben külön megjelölt telkekre, területekre. (6. melléklet 1. pontja)
(2) Balatonakarattya, területén a mozgásveszélyes területen elrendelt tilalom feloldását az érintett területet is magába foglaló, földtani térképek alapján megállapítható egységes geológiai szerkezetű tömbre készített talajtani, talajmechanikai szakvélemény és a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján lehet kezdeményezni.
Szabályozási Terv készítési kötelezés
64. § (1) A külterületi Ü–1 minőségi fejlesztést szolgáló övezeten belüli turisztikai fejlesztési terület alövezet teljes területére az ott jelentkező, tervezett fejlesztési program alapján szabályozási tervet kell készíteni. Annak elkészültéig a jelen rendelethez tartozó övezeti terven jelölt területeken és módon átmeneti szabályozást kell elrendelni, illetve fenntartani.
Elővásárlási jog
65. § (1) Balatonakarattya közigazgatási területén lévő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 25. §.(1) és (2) bekezdése alapján a tulajdonában nem álló ingatlanokra a szabályozási terven lehatárolt területeken a településrendezési célok megvalósításához külön rendeletében az elővásárlási jogát biztosítja a 7. mellékletben megjelölt területekre.
Településrendezési kötelezettségek
66. § (1) A beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belül beépítési kötelezettséget állapíthat meg.
(2) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú épületek meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét is megállapíthatja. Az Önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat.
(3) A közérdekű környezetalakítás céljából a telkek, területek növényzettel történő, meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettsége (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás, stb.) is megállapítható.
Záró rendelkezések
67. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépéséig az önkormányzat változási tilalmat ír elő.
9. melléklet
10. melléklet
13. melléklet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.)önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.)önkormányzati rendelet
Módosította: 11/2020. (IX.16.) önkormányzati rendelet
li.)-lq.) pontokat megállapította a 6/2017(VI.26) önkormányzati rendelet
Beiktatta: 11/2020. (IX.16.) önkormányzati rendelet
Beiktatta: 4/2021. (II.10.) önkormányzati rendelet
A 2. § (4) bekezdés l) pont lt) alpontját a Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
Beiktatta: 10/2020. (IX.2) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2020. (IX.16.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
megállapította a 6/2017.(VI.26) önkorányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2017. (VI.26) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
A 28. § a Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 11/2020. (IX.16.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 6/2017. (VI.26) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
megállapította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
megállapította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
Beiktatta a 11/2020. (IX.16.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
megállapította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
megállapította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. ( IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
beiktatta a a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
megállapította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 6/2017.(VI.26) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezete a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) 11/2016(…) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
módosította a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
hatályon kívül helyezte a 11/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelet
A 12. melléklet a Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.