Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (V.22.) önkormányzati rendelete
Felsőtárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 10Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (V.22.) önkormányzati rendelete
Felsőtárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról1
Felsőtárkány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében és a 62.§ (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület 47/2009. (V.12.) sz. határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióban, valamint a 51/2015. (V.20.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti tervben foglaltak szellemében, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a következőket rendeli el:
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A Szabályzat hatálya, és alkalmazása
1. § (1) A rendelet az M=1:5000 méretarányú SZT-b és M=1:10.000 méretarányú SZT-k tervlap-szelvényekre érvényes.
(2) A rendelet hatálya Felsőtárkány község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen e rendelet előírásait a 2013. január 1-től hatályos Országos településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. Korm. rendelet és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet, valamint a vonatkozó egyéb általános érvényű jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.
(4) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a SZT szerint határozza meg.
(5) Területet belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.
(6) A jelen Helyi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ), illetőleg a szabályozási tervben előírt helyi közutakat és a közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
2. Fogalom-meghatározások
2. § Átfeszítés: olyan, a községképben megjelenő egység, amelyet építményekhez, vagy oszlopokhoz a talajszint felett szabadon rögzítenek, valamilyen információt hordoz, szimbólumot képvisel.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
3. § (1) –2
(2) A Szabályozási terven levő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglévő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.
(3) A SZT-en szabályozási vonallal érintett telkek esetében az építés feltétele a szabályozási vonal szerinti telekalakítás, melyet fizikailag a használatba vétel időpontjáig kell megvalósítani.
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
3. Az épített környezet értékeinek védelme
4. § (1) Az SZT-n jelölt telket műemléki védettség érinti. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
(2) Az SZT-n jelölt, műemlék szomszédságában jelölt telkek műemléki környezetbe tartoznak. A védettséggel összefüggő rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
(3) –3
(4) –4
(5) –5
(6) Az SZT-ben lehatárolt régészeti lelőhelyeket régészeti védettség érinti. A régészeti védettséggel összefüggő rendelkezéseket, illetve követelményeket külön jogszabály tartalmazza.
(7) Az SZT-n lehatárolt, nyilvántartott régészeti lelőhelyeken bármiféle földmunka csak régészeti felügyelet mellett végezhető. A földmunkával járó beruházások megkezdése előtt 8 nappal a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell.
(8) Amennyiben a település területén tervezett építkezés során szükséges bármilyen földmunka végzésekor régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a területileg illetékes múzeumot haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni, és a múzeum képviselőjének átadni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után.
4. –6
5. §
9
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. Táj-, és természetvédelem
6. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.
(3) –7
(4) –8
6. Védelem alatt álló természeti területek és értékek
7. § (1) A település területén a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó védett és fokozottan védett természeti területek, ex lege védett területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura2000, a tájképvédelmi területek (továbbiakban védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területeken
Környezetvédelmi előírások
7. Környezetvédelem
8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
c) kizárja a környezetkárosítást,
d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telek határán kell teljesülniük.
(3) A rekultiválandó és szennyezett felszínű területeket a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően rekultiválni kell és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.
(4) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.
(5) Állattartó építmény és trágyatároló az élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
8. A termőföld védelme
9. § (1) Felsőtárkány területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(6) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
9. A levegő védelme
10. § (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a település közigazgatási területén nem folytathatók.
10. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
11. § (1) Felsőtárkány közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.
(4) Szelektív hulladékgyűjtő sziget a település közterületein helyezhető el.
11. A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme
12. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
(3) Felsőtárkány a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából fokozottan érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A tervezési területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyeket a vonatkozó rendelet lehetővé tesz és a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.
(4) Állattartó épület, mezőgazdasági telephely felszíni vizek partélétől külterületen 100 méteren, belterületen 25 méteren belül nem létesíthető. Meglévő állattartó épületek megtarthatók a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok megtartásával.
(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.
12. A zaj elleni védelem
13. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(2) A zaj és rezgésterhelési határértékeket a 4. számú függelék tartalmazza.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
13. Településrendezési kötelezések
14. § (1) Beültetési kötelezettség
14. Elővásárlási jog
15. § (1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg:
Közművek előírásai
15. Közműlétesítmények és közműhálózatok
általános előírásai
16. § (1) Az övezetek és építési övezetek közmű előírásaira vonatkozóan e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben az övezet/építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.
(2) A meglévő és a tervezett közüzemű:
16. Vízellátás
17. § (1) Külterület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen egyéni vízbeszerzéssel is biztosítható a vízellátás, ha az, az illetékes szakhatóság igazolásával egészséges ivóvíz minőségnek megfelel.
(2) A hidrogeológiai védőterület:
a) kijelöléssel nem rendelkező közüzemi vízellátásra szolgáló fúrt kút körül ha a talpmélysége nem éri el a 100 m-t, akkor 100 m-es, a meghaladja a 10 m-es területet belső hidrogeológiai védőterületként kell kezelni.
b) kijelöléssel rendelkező vízbázisnál az ágazati előírások betartása szükséges
(3) Beépítésre szánt területen új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(4) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
c) Tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon
17. Szennyvízelvezetés
18. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz:
a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos,
b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos.
(3) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken:
a) ha a napi keletkező szennyvíz az 5 m3-t mennyiséget nem haladja meg, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szigorúan átmeneti jelleggel, engedélyezett zárt szennyvíztároló medence alkalmazása. A közcsatorna hálózat kiépítését követően,a zárt szennyvíztároló medencét fel kell számolni és a közcsatornára csatlakozást ki kell építeni.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3mennyiséget jelen § (4) bekezdésében leírtakat kell teljesíteni
(4) Belterület beépítésre nem szánt területén, külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
18. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
19. § (1) A felszíni vizek, vízfolyások, állandó és időszakos hasznosítású árkok mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell
20. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.
(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.
(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen
c) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t,
d) szegélye 10 cm-nél nem lehet magasabb,
e) minden telekre csak egy kocsi behajtó létesíthető (kivéve a saroktelket).
(4) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 25 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.
19. Villamosenergia ellátás
21. § (1) –17
(2) –18
(3) –19
(4) –20
(5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.21
20. –22
22. §23
21. –24
23. §25
22. –26
24. §27
23. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
25. § (1) –28
(2) –29
(3) –30
(4) –31
(5) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét.
építés általános szabályai
24. Kerítések
26. § (1) Belterületen előkerttel létesülő beépítés esetén a közterület felőli kerítések 0,4 m és 2,0 m magasság közötti felületét legalább 50%-ban áttört, átlátható felületként kell kialakítani. A kerítések max. 2,0 m magasak lehetnek.
(2) Beépítésre nem szánt területen kerítés csak áttört, a látványt minimálisan korlátozó kivitelben, védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető.
(3) A közterület felé balesetveszélyt okozó kerítést – szögesdrót huzal, acéltüske stb. – tilos létesíteni. Biztonsági berendezést a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett lehet elhelyezni.
(4) Kutyatartás esetén a közterület felé biztonságos kerítést kell kialakítani, amely mind a kitörés, mind a kerítéshézagon való átharapást megakadályozza.
(5) –32
(6) A patakok telkével határos ingatlanok esetében a telkek patak-menti kerítései csak könnyen elbontható anyagból készüljenek, hogy a mederhez való megközelítés és hozzáférés a karbantartás idején biztosítható lehessen, valamint a hirtelen lezúduló nagy vizek elleni védekezést ne akadályozhassák.
25. Támfalak és támfallétesítmények
27. § (1) A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. Ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak a legindokoltabb mértékben, a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.
(2) A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.
(3) –33
(4) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.
26. –34
27. Egyéb épületek, építmények elhelyezése
29. § (1) A területen az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek lehetőleg az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan épüljenek. Amennyiben ez nem megoldható, kizárólag természetes anyagokból maximum 20 m2 nagyságú építmény építhető.
28. Általános övezeti előírások
30. § (1) A terület a felhasználás és a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik.
(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(3) Az építési övezet, övezet teljes jele: a beépítés jellemző módja, a megengedett legnagyobb beépítettség terepszint felett (%), a megengedett legnagyobb épületmagasság, a legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)
a) Az első betűjel az OTÉK szerinti területfelhasználás jellemző módjának rövidítése (L-lakó) A második betűjel a beépítés jellemzője, illetve a terület rendeltetése (f-falusias)
b) A betűjeleket követő számjel az egyes helyi építési övezetek, övezetek további megkülönböztetésére szolgál
c) A beépítés jellemző módja: SZ: szabadonálló; O: oldalhatáron álló, Z: zártsorú
(4) Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.
(5) Valamennyi építési övezetben, övezetben a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az övezetben előírt minimális zöldfelület kialakítása.
(6) Valamennyi építési övezetben a vízfolyásokkal határos telkek hátsókertjében – a Tárkányi patak mentén a vízfolyás partélétől számított 6-6 m-es sávban, a többi kisebb vízhozamú patak mentén a vízfolyás partélétől számított 4 - 4 m-es sávban - építmény és végleges kifejlődési stádiumában nagy törzsű fa ideiglenesen sem helyezhető el, hogy a telekrészen a vízfolyás rendszeres karbantartása és a nagy vizek elleni védekezés biztosítható lehessen.
(7) Amelyik telken építési hely került kijelölésre, ott a beépítési mód meghatározásánál és az épületek elhelyezésénél az tekintendő irányadónak.
(8) A SZT-en jelölt építési vonalakra az épület adott homlokzat-hosszának legalább a 1/2-ét szükséges elhelyezni.
29. Övezeti előírások36
31. § (1) Felsőtárkány Község Helyi Építési Szabályzatban, továbbá a Szabályozási Tervlapon (SZT-n) meghatározza:
a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését,
b) a beépítési módot,
c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét,
e) az épületmagasság legnagyobb mértékét,
f) a zöldfelület legkisebb mértékét,
g) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket,
h) az építési övezet használati céljával összefüggő rendeltetést, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetést, valamint azt a rendeltetést, amely nem helyezhető el,
i) a terepszint alatti építés mértékét és helyét,
j) egyéb sajátos építési követelményeket.
(2) Tartalmazza továbbá
30. Területfelhasználási egységek
32. § (1) A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetekre tagolódik.
(2) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
1. Közúti közlekedési terület: KÖu, sraffozás
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
31. A beépítésre szánt területek általános előírásai
33. § (1) Területfelhasználás
a) A terület helyi építési övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.
b) A területen csak építési telken lehet építeni. A rendezésnek legkésőbb a tényleges felhasználás megkezdéséig meg kell történnie.
(2) A telekalakítás általános szabályai:
a) A területen kialakítható telekméreteket – a kialakítható új telkek legkisebb területét - az övezeti előírások tartalmazzák.
b) A HÉSZ szempontjából meglevő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglevő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.
c) Meglevő telek megosztható, ha a létrejövő telkek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, de a teleknagyság-hiány nem nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a.
d) Amennyiben a c.) pont szerinti telekalakítást útszabályozás is érint, a telekosztás engedélyezhető az építési övezetben meghatározott teleknagyság további 5 %-ának engedménye mellett.
(3) Az építmények rendeltetése
a) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.
b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.
(4) A telkek beépítési módja:
a) Oldalhatáron álló (O)
b) Szabadon álló (SZ)
c) Zártsorú (Z)
(5) Építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)
32. Lakóterületek általános előírásai
34. § (1) A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció.
(2) A lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás
b) parkolóház
(3) Meglévő lakóterületek övezeteiben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új telek irányadó szélessége min. 18 m, amely 15 m-ig csökkenthető, ha a telekszerkezet ezt indokolja.
(4) Szabadonálló beépítési mód esetén telket alakítani meglévő és új lakóterületeken min. 18 m telekszélességgel lehet.
(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a telek szélessége meghaladja a 19 m-t, az épület(ek) elhelyezhetők szabadon álló módon is.
(6) Zártsorú beépítés esetén a kialakítandó új telek minimális szélessége 10 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítés esetén a minimális oldalkert a megengedett épületmagassággal megegyező, de minimum 4 m.
(8) Előkertnek a kialakult lakóterületeken a szomszédos 3-3 ingatlan előkertjéhez kell illeszkednie. Új lakóterületeken az előkertet a szabályozási tervben ábrázolt építési hely szerint kell kialakítani.
(9) Hátsókert meglévő lakóterületeken minimum 6 m kell legyen, de a telek utcavonalától mért 60 m-nél hosszabb része hátsókertként kezelendő.
(10) –37
(11) –38
(12) Az övezetekben előírt oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület(ek)et a telek északi határához kell építeni, amennyiben a telek szélessége meghaladja 16 m-t, azokat a telekhatártól 1m-es, ú.n. csurgótávolságra is el lehet helyezni.
(13) –39
(14) A SZT-en jelölt „telek be nem építhető része” megnevezésű telekrészeket is rendszeresen karban kell tartani, mely az ingatlan tulajdonosának feladata. E területeken építmény nem helyezhető el, fás szárú növény nem ültethető.
(15) Az Egeres-völgyi lakóterület bővítésére vonatkozóan a keskeny nyomtávú vasút tengelyétől mért 50 m távolságon belül az épületeket funkciójuktól függő, a vasútüzemből származó környezeti terhelés (zaj, rezgés) elleni védelemmel kell megépíteni.
33. Falusias lakóterület
35. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület, maximálisan 2 lakóegységgel,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató és
h) sport építmény.
(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Lf1 |
O |
550 |
30 |
40 |
0,5 |
5,0 |
Lf2 |
O |
700 |
30 |
40 |
0,5 |
5,0 |
Lf3 |
O |
900 |
30 |
40 |
0,5 |
5,0 |
Lf4 |
O |
550 |
30 |
40 |
0,5 |
6,0 |
Lf5 |
O |
700 |
30 |
40 |
0,5 |
6,0 |
Lf6 |
O |
900 |
30 |
40 |
0,5 |
6,0 |
Lf7 |
SZ |
900 |
30 |
40 |
0,5 |
5,0 |
Lf8 |
SZ |
600 |
30 |
40 |
0,5 |
6,0 |
Lf9 |
SZ |
K |
30 |
40 |
0,5 |
6,0 |
34. Kertvárosias lakóterület
36. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
e) a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshelyépület,
f) sportépítmény
(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség (m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Lke1 |
Z |
550 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
Lke2 |
SZ |
900 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
Lke3 |
SZ |
900 |
20 |
50 |
0,6 |
5,0 |
Lke4 |
SZ |
1100 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
Lke5 |
SZ |
800 |
30 |
50 |
0,6 |
6,0 |
35. Településközpont terület
37. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők40:
a) lakóépületek,
b) hitéleti, oktatási, szociális intézmények,
c) közösségi célt szolgáló épületek,
d) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épületek
e) irodaépületek.
(2) A településközpont vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség (m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Vt-1 |
K |
K |
K |
40 |
1,0 |
K |
Vt-2 |
K |
900 |
K |
40 |
0,4 |
5,0 |
Vt-3 |
O |
1100 |
30 |
40 |
0,4 |
9,0 |
Vt-4 |
O |
1500 |
40 |
40 |
1,2 |
7,0 |
Vt-5 |
SZ |
1700 |
15 |
60 |
0,3 |
5,5 |
Vt-6 |
SZ |
5000 |
10 |
80 |
0,2 |
5,5 |
Vt-7 41 |
SZ |
1200 |
40 |
80 |
0,4 |
5,5 |
Vt-8 |
SZ |
3900 |
25 |
50 |
0,4 |
8,0 |
36. Gazdasági területek
38. § (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:
a) kereskedelmi, szolgáltató területek (jele: Gksz)
b) ipari területek (jele: Gip)
(3) A gazdasági területeken a maximális épületmagasságtól el lehet térni, amennyiben a technológia ezt indokolja.
37. Kereskedelmi, szolgáltató területek
39. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál:
a) gazdasági tevékenységet szolgáló építmények, kutatóhelyek,
b) raktárak, tárolóépítmények,
c) szolgáltató építmények,
d) igazgatási és irodaépületek, szociális és közösségi célú létesítmények
e) szolgálati lakások,
f) sportépítmények,
g) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási létesítmények
h) üzemanyagtöltő.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Gksz1 |
SZ |
10.000 |
20 |
30 |
0,8 |
6,5 |
Gksz2 |
SZ |
2000 |
40 |
30 |
0,7 |
8,5 |
Gksz3 |
SZ |
1000 |
40 |
30 |
0,7 |
6,5 |
Gksz4 |
SZ |
4000 |
35 |
30 |
0,8 |
6,5 |
Gksz5 |
SZ |
5000 |
35 |
30 |
0,8 |
6,5 |
Gksz6 |
O |
2300 |
30 |
30 |
0,8 |
8,0 |
38. Ipari területek
40. § (1) A jelentős zavaró hatású ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el:
a) ipari termelőüzemek,
b) kutatóhelyek,
c) raktárak, tárolóépítmények,
d) energiaszolgáltatás létesítményei,
e) irodaépületek, szociális és közösségi célú létesítmények
f) sportépítmények,
g) gépjárműtárolók, közlekedési és szállítási létesítmények
h) üzemanyagtöltő.
(2) Az ipari terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Gip1 |
SZ |
1200 |
50 |
40 |
1,5 |
10,5 |
Gip2 |
SZ |
3000 |
50 |
40 |
1,5 |
10,5 |
Gip3 |
SZ |
5000 |
50 |
40 |
1,5 |
10,5 |
Gip4 |
SZ |
1000 |
50 |
40 |
1,5 |
6,5 |
39. Üdülőterületek
41. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Üü övezetben üdülőépület mellett még
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Üü1 |
SZ |
K |
10 |
60 |
0,2 |
8,0 |
Üü2 |
SZ |
K |
20 |
60 |
0,2 |
11,0 |
Üü3 |
SZ |
3000 |
10 |
60 |
0,2 |
6,0 |
40. Különleges területek
42. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.
41. Különleges rekreációs terület
43. § (1) Az építési övezetben elhelyezhetők:
a) a pihenést szolgáló építmények
b) kereskedelmi, szállásférőhely szolgáltató épület,
c) szolgálati lakások,
d) egészségügyi épületek,
e) sport célú építmények
(2) A különleges rekreációs területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Krekreáció |
SZ |
10000 |
10 |
60 |
0,3 |
8,0 |
42. Idegenforgalmi különleges terület
44. § (1) A Kidegenforgalom jelű idegenforgalmi különleges területek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek intenzívebb célterületei.
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Kidegenforgalom1 |
SZ |
4500 |
15 |
60 |
0,3 |
7,0 |
Kidegenforgalom2 |
SZ |
6000 |
20 |
60 |
0,5 |
8,0 |
Kidegenforgalom3 |
SZ |
12.000 |
20 |
60 |
0,5 |
8,0 |
Kidegenforgalom4 |
SZ |
10.000 |
10 |
60 |
0,3 |
8,0 |
Kidegenforgalom5 |
SZ |
4000 |
30 |
40 |
0,3 |
6,0 |
43. Különleges sportterület
45. § (1) Az övezetben elhelyezhetők:
a) elsősorban sportlétesítmények
b) vendéglátás létesítményei
c) szolgálati lakás
(2) A különleges sportterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Ksport |
SZ |
15.000 |
15 |
60 |
0,5 |
8,0 |
44. Különleges lovasturisztikai terület
46. § (1) Az övezetben kizárólag a lótartással és lovas sporttal kapcsolatos építmények, valamint hozzá tartozó lakóépületek helyezhetők el.
(2) A különleges lovasturisztikai területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Klovasturisztika |
SZ |
K |
20 |
60 |
0,3 |
6,5 |
45. Különleges terület pincékkel
47. § (1) A terület - jellemzően – közterületi zöldfelületen elhelyezkedő pincékkel, borházakkal beépült különleges terület.
(2) Az övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
K1pincékkel |
K |
50 |
K |
40 |
1,0 |
3,5 |
46. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
48. § (1) A Kmezőgazdasági üzemi jelű mezőgazdasági üzemi terület a település beépítésre szánt területének a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló területe.
(2) Az övezetben elhelyezhetők:
Övezeti jel: |
Telekre vonatkozó előírások: |
Építményre vonatkozó előírások: |
||||
---|---|---|---|---|---|---|
beépítési mód: |
min. terület (m2): |
max. beépíthetőség (%): |
min. zöldfelület |
legnagyobb beépítési sűrűség(m2/m2): |
épületek és egyéb építmények max. épületmagassága (m): |
|
Kmezőgazdasági üzemi |
SZ |
10 000 |
20 |
65 |
0,5 |
6,5 |
47. Az építési övezeti előírásoknak meg nem felelő beépítés szabályozása
49. § (1) Az építési övezetben megengedett szintterületi mutatót már elérő, vagy túllépő beépítés szintterülete csak az alábbi esetekben növelhető:
a) A meglevő funkcióhoz előírt kötelező gépjárműparkoló kialakítása céljából növelhető.
b) Az esetben, ha a meglevő tetőteret lakó- vagy igazgatási funkció céljára építenek be.
c) Ez esetben a beépítés további feltétele az épület szakmai vizsgálatokon alapuló, abban megindokolt teljes felújítása – beleértve a homlokzati és tetőfelületek felújítását is.
(2) –.70
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
48. Zöldterület
50. § (1) Zöldterület (közpark, közkert – a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkp jelű övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) vendéglátó épület,
c) a területfenntartásához szükséges építmény és közművek.
(3) Zkp övezet telkein a zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át háromszintű növényzetnek kell takarnia.
(4) A Zkp jelű övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el. A zöldterületen a beépítés legalább részleges közművesítés rendelkezésre állása esetén lehetséges, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(5) –71
(6) A Zkk jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.
(7) A Zkk jelű övezet telkein elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri műtárgyak és köztárgyak.
(8) –.72
(9) –73
(10) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(11) A Zkp jelű övezet Arborétum területén építési tevékenység az értékes fás növényállomány megőrzése mellett végezhető.
49. Erdőterület
51. § (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.
(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint
50. Erdőterület – védelmi erdők területe (Ev)
52. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet..74
(3) A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra elemei– föld feletti villamos és hírközlési vezeték, antennatorony kivételével – akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.
(4) Ev-r jelű övezet területe a rekultivációt követően védelmi erdőként hasznosítandó.
51. Erdőterület – gazdasági erdők területe (Eg)
53. § (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Az Eg-1 jelű gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén maximum 120 m2 bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el.
(3) Az Eg-1 övezet telkein az építés feltételei:
a) a kialakítható/beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%,
d) a megengedett maximális épületmagasság: 5,5 m,
e) közművesíttség mértéke: legalább hiányos.
(4) Az Eg-1 jelű gazdasági erdőterület övezetében legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele. De legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(5) –75
(6) Az Eg-2 jelű övezetben épület nem építhető, terepszint alatti beépítés nem megengedett.
52. Erdőterület – közjóléti erdők területe (Ek)
54. § (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Az Ek-1 jelű közjóléti erdőterület övezeteiben természetvédelmi céllal összeegyeztetve elhelyezhetők a pihenést, az erdőhöz kötődő rekreációt szolgáló, valamint oktatási, ismeretterjesztési építmények.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épületekben elhelyezhető szállás és vendéglátó, illetve állattartó építmények, illetve a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Lakások maximum 120m2 bruttó alapterülettel, s legfeljebb 2 lakóegységgel építhetők.
(4) Közjóléti erdőterület övezet területén, mely Natura 2000 területbe tartozik építmények helyének kijelöléséhez a jogszabályokban megállapított hatásbecslést kell készíteni.
(5) Ek-1 övezetben az építés feltételei:
53. Mezőgazdasági terület
55. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
(2) Mezőgazdasági területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.
(3) –.79
54. Általános mezőgazdasági terület
56. § (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven (Má) jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep és szőlőterületek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából
55. Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má-sz1, Má-sz2)
57. § (1) A Szabályozási terven Má-sz1 és Má-sz2 jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.
(2) Az Má-sz1 jelű övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező, almostrágyás állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei építhetők.
(3) Az Má-sz1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető legkisebb telekméret: 100.000 m2 (10ha);
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) legnagyobb beépíthetőség: 3%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság gazdasági épület esetén 7,5 m, mely földszintes gazdasági épület építése esetén a szükséges különleges technológia esetében legfeljebb 3,0 méterrel túlléphető.
f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 0,1%, birtokközpont esetén a (8) bekezdés előírásai szerint.
(4) Má-sz1 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(5) Má-sz1 övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a „mezőgazdasági birtoktest” legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2 (1ha), a birtoktest 5%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%. A pince az épület beépített területénél nem lehet nagyobb.
(6) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető.
(7) A birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. kulturfajokkal.
(8) Birtokközpont esetén a terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet nagyobb a hozzá tartozó épület alapterületénél.
(9) Má-sz2 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
56. Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy1, Má-gy2)
58. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Má-gy1 övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses, almostrágyás állattartáshoz kapcsolódó, valamint az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás, valamint vadaspark80 építményei helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:
a) a beépíthető legkisebb telekméret 20.000m2 (2 ha)81,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m
c) a beépítés módja: szabadonálló
d) A beépítettség mértéke legfeljebb 10%82;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m;
f) legnagyobb megengedett épületmagasság lakóépület esetében 5,0 m;
g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 0,1%, birtokközpont esetén a (7) bekezdés előírásai szerint.
(3) Má-gy1 övezetben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(4) Má-gy1 övezetben az övezeti előírásoknak megfelelő funkcióval és építményekkel birtokközpont kialakítható abban az esetben, ha a „mezőgazdasági birtoktest” legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2 (2ha), a birtoktest 5%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%.
(5) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető.
(6) A birtokközpont épületegyüttese körül legalább 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos ill. kulturfajokkal.
(7) Birtokközpont esetén a terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet nagyobb a hozzá tartozó épület alapterületénél.
(8) Má-gy2 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
57. Általános mezőgazdasági terület- árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztés területe (Má-szö)
59. § (1) A szabályozási terven Má-szö jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.
(2) Má-szö1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven Má-szö2 jellel jelölt terület elsősorban extenzív művelésű gyümölcsös árutermelő szőlő- és gyümölcstermesztésre kijelölt terület.
(4) Má-szö2 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
58. Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési területe
(Má-Fe)
60. § (1) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület a Szabályozási terven Má-Fe jellel jelölt, mezőgazdasági terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület övezeteiben természetvédelmi céllal összeegyeztetve elhelyezhetők a terület fenntartását szolgáló, gazdasági építmények.
(3) Má-Fe övezetben az építés feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5%,
d) egy épület maximális szintterülete 250 m2 lehet.
e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,
(4) Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési terület övezeteiben legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele. De legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(5) Az övezetben épített épületek, nagyobb léptékű építmények tájba illeszkedése látványtervvel igazolandó a környezeti állapotadat részeként.
(6) Az övezet területén a természetvédelmi kezelés szempontjait figyelembe kell venni. Általános mezőgazdasági terület – erdőgazdasági fejlesztési területén építmények helyének kijelöléséhez természetvédelmi érintettsége miatt a természetvédelni kezelő hozzájárulása szükséges.
59. Kertes mezőgazdasági terület (Mk1, Mk2, Mk3)
61. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Mk” jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, illetve saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne.
(2) A kertes mezőgazdasági terület Mk1 és Mk2 övezeteiben a kertészeti termelést (növénytermesztés), szőlőtermesztést, a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló és ezen funkciókhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Lakóépület nem építhető. Állandó tartózkodást szolgáló lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
(3) Kertes mezőgazdasági övezetben a meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.
(4) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható magánút min. szélessége 6,0 m.
(5) „Mk1” jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret 1500m2
b) a beépíthető legkisebb telekszélesség: 10 m
c) a beépítés módja: oldalhatáron álló
d) legnagyobb beépíthetőség: 3%
e) az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 100 m2 lehet.
f) legnagyobb épületmagasság: 3,5 m
g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 3%.
h) legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(6) „Mk1” jelű övezetben kerítés kizárólag sövény, szőlőkordon, sövénnyel takart vadháló lehet.
(7) „Mk1” jelű övezetben építeni legalább 60%-ban kert, szőlő- vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre lehet, szántó, gyep, erdő, parlag nem építhető be.
(8) Mk2” jelű övezetben új épületek nem helyezhetők el. Meglévő épületek felújíthatók.
(9) Az „Mk2” jelű övezetben épített kerítés kizárólag lábazat nélküli, áttört kapuzatú és kialakítású lehet.
(10) Az „Mk1” jelű övezet területén építmény csak akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(11) Az „Mk3” jelű övezetben épület nem helyezhető el.
60. Vízgazdálkodási terület (V, Vb)
62. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet, az állandó és időszakos vízfolyások, patakok telke, valamint Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerzési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással, illetve a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(3) A vízfolyások karbantartása érdekében a Tárkányi-patak partélétől mérten 6,0 - 6,0 m, a többi kisebb vízhozamú patakok mentén a partéltől számított 4,0 - 4,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a galérianövényzeten kívül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.
(4) A Szabályozási terven feltüntetett, a természetközeli vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-es, illetve tavak partjától számított 100 m-es védőtávolságon belül új építmények elhelyezése tilos, kivéve
a) a jogszerűen beépített területek esetében,
b) vízjogi engedéllyel rendelkező építmények esetében.
61. Különleges beépítésre nem szánt területek
63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) temető (Kb-t)
b) rendezvényterület (Kb-r)
c) lőtér (Kb-lt)
d) turisztikai terület (Kb-tur1, Kb-tur2)
e) kertészeti terület (Kb-kert1, Kb-kert2)
(2) A különleges beépítésre nem szánt területen önálló gépkocsitároló épület nem helyezhető el.
62. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-t)
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható, beépíthető legkisebb telekméret 5000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség maximális mértéke: 5%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság: 6,0 m;
f) a beépítés legalább részleges közművesítéssel lehetséges.
(3) Az övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság kétszerese.
(4) Az övezet területén több fő funkciójú épület építhető.
(5) A temető telekhatára mentén, telkén belül min. 5 m széles, háromszintű növénytakarás biztosítandó.
63. Különleges beépítésre nem szánt terület – rendezvényterület (Kb-r)
65. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - rendezvényterület a Szabályozási terven Kb-r jellel szabályozott övezet, mely elsősorban szabadtéri rendezvények megtartására és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-r jelű övezetben az alábbi funkciójú épületek és építmények helyezhetők el:
a) szálláshely-szolgáltató épületek a beépíthető terület legfeljebb 10%-án;
b) kemping;
c) kulturális építmények;
d) sportépítmények;
e) egyéb közösségi szórakoztató épületek;
f) a sport építmények kiszolgáló létesítményei;
g) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények;
h) állattartó építmények legfeljebb 100m2 alapterülettel;
i) valamint a rendezvényterületen található létesítmények tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított szolgálati lakóépületek (legfeljebb 2 egységig).
(3) A Kb-r jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
64. Különleges beépítésre nem szánt terület – lőtér (Kb-lt)
66. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület lőtér terület a Szabályozási terven Kb-lt jellel szabályozott övezet, mely a sportlövészet gyakorlására szolgáló pálya, valamint az ahhoz kapcsolódó sport, és kiszolgáló létesítmények, építmények elhelyezésére szolgál, a következő funkciójú épületek helyezhetők el:
a) lőtér működéséhez szükséges építmények,
b) szolgálati kutyaboxok és ezek kiszolgáló helyiségei,
c) szolgálati lovak istállója és ezek kiszolgáló helyiségei,
d) a személyi állomány képzésére szolgáló épületek és ehhez kapcsolódó szállás épületek,
e) raktárak, gépjárműtárolók,
f) zárt és szabadtéri sportlétesítmények,
g) szolgálati lakás.
(2) A különleges beépítésre nem szánt terület lőtér terület övezetében az építményelhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 80 000 m2;
b) a beépítés módja szabadonálló;
c) a beépítettség maximális mértéke: 2%
d) legnagyobb megengedett épületmagasság: 6,5 m
e) minimális zöldfelület aránya: 85%
f) részleges közművesítettség a beépítés feltétele.
(3) Kb-lt övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.
(4) Kb-lt övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.
(5) Az övezet területén a terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet nagyobb a hozzá tartozó épület alapterületénél.
(6) Az övezet területén az építmények elhelyezése és kialakítása a biztonsági előírások betartásával történhet.
(7) A lőtérnek használt területet biztonsági kerítéssel kell lehatárolni.
65. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület
(Kb – tur1, Kb-tur2)
67. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - idegenforgalmi terület a Szabályozási terven Kb-tur jellel szabályozott övezet.
(2) A Kb-tur1 jelű övezet elsősorban a természetvédelemmel összeegyeztethető turizmus és sportesemények kapcsolódó építményei elhelyezésére szolgál.
(3) A Kb-tur1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(4) A Kb-tur1 jelű övezetben az alábbi funkciójú építmények helyezhetők el:
a) kulturális építmények;
b) sportépítmények;
c) turisztikai infrastruktúra (ld. fogalommagyarázat) létesítményei,
d) természetvédelem létesítményei;
(5) A Kb-tur1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) épület nem helyezhető el
b) a beépíthető legkisebb telekméret Nem megosztható
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség Kialakult
d) a beépítés módja szabadonálló;
e) a beépítettség maximális mértéke: 1%;
f) legnagyobb megengedett épületmagasság: 4,5 m;
g) minimális zöldfelület aránya: 70%;
h) ezen közművesítetlen övezetben energiaellátás történhet nem vezetékes módon, hanem egyedi berendezéssel.
(6) A Kb-tur1 övezetben az építmények elhelyezése az egykori bányaterület rekultivációja céljából, azzal egyidejűleg történhet.
(7) Kb-tur2 jelű övezet elsősorban a természetvédelemmel összeegyeztethető turizmus és szabadidős tevékenységek kapcsolódó építményei elhelyezésére szolgál.
66. Különleges beépítésre nem szánt terület – kertészeti terület
(Kb-kert1, Kb-kert2)
(faiskola)
68. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - kertészeti terület a Szabályozási terven Kb-kert jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a dísznövénytermesztéshez és árusításhoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-kert1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható, beépíthető legkisebb telekméret 10.000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség maximális mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett épületmagasság: 5,5 m;
f) minimális zöldfelület aránya: 90%;
g) legalább hiányos közművesítettségi szint a beépítés feltétele, azonban legalább szükséges a villamosenergia ellátás, fúrt kút a vízellátáshoz és szennyvíz közműpótló berendezés biztosítása.
(3) Kb-kert1 jelű övezetben elhelyezhető a tulajdonos/használó lakása legfeljebb 2 egységig.
(4) Kb-kert1 jelű övezetben több fő funkciójú épület építhető.
(5) A Kb-kert2 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
67. Közlekedési területek (KÖu, KÖk)
69. § (1) A közlekedési területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek.
(2) A közutak (KÖu, sraff) és vasút (KÖk) céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani. A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja.
Út |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
2505 j. összekötő út |
Külterületi összekötőút |
Meglévő |
2505 j. összekötő út |
Belterületi összekötőút |
Meglévő |
Gyűjtőutak |
Gyűjtőút |
Meglévő |
Tervezett külterületi gyűjtőutak |
Gyűjtőút |
Meglévő |
Tervezett belterületi gyűjtőutak |
Gyűjtőút |
Meglévő |
Lakó és kiszolgáló utak |
Lakóút, kiszolgálóút |
Meglévő |
Tervezett lakó és kiszolgáló utak |
Lakóút, kiszolgálóút |
12 m |
Vasút |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Bervai ipari vasút |
Ipari vasútvonal |
Meglévő |
Felsőtárkányi Erdei Vasút |
keskeny nyomközű erdei vasút |
Meglévő |
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
68. –89
70. §
90
ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
69. Alkalmazási rendelkezések
71.§
70. Belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonandó területek szabályozása
72. § (1) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, tömbönként, szakaszosan hajtandó végre.
(2) Belterületbe vonásra, más célú hasznosításra tervezett termőföld területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően csatolható belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe, addig a jelenlegi művelési águknak megfelelő mezőgazdasági hasznosítást fenn kell tartani.
(3) A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásaiknak megfelelően, de építési tevékenység nem.
(4) A beépítésre szánt területeken a csapadékvíz-elvezető rendszert ki kell építeni.90
71. Településrendezési eszközök használata
73. § Jelen Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet Felsőtárkány egységes Szabályzatának kell tekinteni, a későbbiekben bármely önálló területre készülő szabályzatot jelen HÉSZ módosításával kell kidolgozni.
72. Záró rendelkezések
74. § (1) Ezen rendelet 2015. május hó 21. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi rendelet hatályát veszti:
2. számú melléklet
3. számú melléklet92
1. számú függelék
2. számú függelék
Cím: |
3324 Felsőtárkány, Fő u. 172. |
Hrsz: |
690/1, 690/2 |
Elnevezés: |
Bűnbánó Szent Mária Magdolna |
Funkció: |
Római katolikus templom |
3. számú függelék93
4. számú függelék94
5. számú függelék
|
Határérték (LTH) az LAM |
||
---|---|---|---|
nappal |
éjjel |
||
1. |
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek |
45 |
35 |
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület |
50 |
40 |
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
55 |
45 |
4. |
Gazdasági terület |
60 |
50 |
|
* Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint. |
A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken
|
|
az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől** származó zajra |
|
||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
||||
1. |
Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
||
2. |
Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület |
55 |
45 |
60 |
50 |
65 |
55 |
||
3. |
Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület |
60 |
50 |
65 |
55 |
65 |
55 |
||
4. |
Gazdasági terület |
65 |
55 |
65 |
55 |
65 |
55 |
|
* Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint. |
** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb, légcsavaros repülőgépek, illetve 2,73 tonna maximális felszálló tömegnél kisebb helikopterek közlekednek. |
*** Olyan repülőterek, vagy nem nyilvános fel- és leszállóhelyek, ahol 5,7 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb, légcsavaros repülőgépek, 2,73 tonna maximális felszálló tömegű vagy annál nagyobb helikopterek, valamint sugárhajtású légijárművek közlekednek. |
6. számú függelék
Egyedi tájértékek
Név |
Pontos helyszín |
Hrsz. |
Tipizálás |
Főbb jellemzők |
keletkezés időpontja |
|
---|---|---|---|---|---|---|
1. |
Eróziós fal a Tárkányi út bal oldalán |
Az Eger - Felsőtárányi út bal oldalán a Közép - hegy -dűlő oldalában. |
04/2 |
Üledékes kőzet feltárása, előfordulása |
3-3,5 m magas riolittufa fal. Előtte kerékpárút fut. |
1900-as évek |
2. |
Kőfeszület a Fő úton |
Fő út, Béke út kereszteződése. |
962/3 |
Feszület |
4 m magas fehérre festett kőfeszület, kő korpusszal. |
1900-as évek eleje-közepe |
3. |
Öreg vadgesztenyefák a focipálya előtt |
Fő út 255-tel szemben, a focipálya alatt. |
1506 |
Fasor |
100-150 éves vadgesztenyék. 10 gesztenye és 3 hársfa. |
100-150 év |
4. |
I. - II. világháborús emlékmű |
Rákóczi út 128. (a Művelődési ház előtt). |
695/1 |
Emlékoszlop |
3,5 m magas mészkőből és betonból rakott emlékmű. |
1920-30-as évek (a II. világháborús tábla később lett felhelyezve) |
5. |
Feszület |
Ifjúsági út 15. szám előtt. |
1509 |
Feszület |
Kő feszület festett lemez korpusszal, kerítéssel elkerítve. |
1900-as évek |
6. |
Denár - dűlő Egeres - völgy felé néző domboldala |
A fiatalostól DK-felé eső gyepterület, az Egeres - völgy felett. |
058/6 |
2.2.2. Élőhely |
Száraz gyep kocsányos tölgy, hárs és rezgőnyár foltokkal. Erős bozótos (főleg kökény). Egy földút vezet felfelé a dombra. |
1800-as évek vége, 1900-as évek eleje |
7. |
Denár - dűlő Bő - völgy felé néző domboldala |
A Dénár - dűlő és a Bő - völgy között elterülő gyepsáv. |
053/15 |
2.2.2. Élőhely |
Száraz, nyílt gyep. |
1900-as évek |
8. |
Gyepterület a Lamport - völgyben |
Lamport - völgy, az Akasztó - bérc alatti völgyteknő. |
043/7 |
2.2.2. Élőhely |
Száraz, nyílt gyep, kis dombbal. |
1900-as évek |
9. |
Malom - hegyi mészkőbánya |
A Malom- hegy csúcs alatti területe (K-Ny-i tájolású völgy). |
027/1 |
Külszíni fejtés, anyagnyerő-hely |
a mészkőbánya a völgy mindkét oldalán húzódik. |
1950-es évek |
10. |
Tagos-dűlői gyep |
Tagos - dűlő, a Dohánygyári üdülő szomszédságában. |
0186/7 hrsz. „c” alrészlete, 0186/9 hrsz. „b” alrészlete, 0186/10 hrsz. „b” alrészlete |
2.2.2. Élőhely |
Ny-i, ÉNy-i fekvésű domboldalon karéjalakban elhelyezkedő cserjésedő száraz gyep. |
1900-as évek eleje |
11. |
Miklós - völgy |
Miklós - völgy (a Nagy - Tiba alatti völgy). |
0200/12 |
Erdő-gyep mozaikok |
Száraz gyep, két oldalán erdősáv, a völgy alatt bekerített terület. |
1900-as évek eleje - közepe |
12. |
Ostoros - völgy |
Tiba alja dűlőtől D felé eső völgy. |
0206/5 |
Erdő-gyep mozaikok |
Több felé szétágazó völgy száraz gyepekkel és facsoportokkal.Több forrás, erecske. Árvalányhaj gyepfoltok és tölgycsoportok váltogatják egymást. A völgy út felőli bejáratával szemben magánterület, le van kerítve. |
1900-as évek eleje |
7. számú függelék95
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
A Településkép védelméről szóló 5/2018.(IV. 27.) önkormányzati rendelet szerint.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
A 37. § (2a) bekezdését a Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Beiktatta a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Módosította a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Beiktatta a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
A 69. § (16) bekezdése a Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Beiktatta a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. augusztus 11. napjától.
Az 1. számú. melléklet a Felsőtárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 8/2018. (VII. 26.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2018. augusztus 11. napjától.