Barnag Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019.(X.1.) önkormányzati rendelete
Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 30- 2022. 11. 29Barnag Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019.(X.1.) önkormányzati rendelete
Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Barnag Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Barnag Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8291 Barnag Fő u. 33.
(3) Az önkormányzat azonosító adatai:
a) törzskönyvi azonosító száma: 431 439
b) KSH számjele: 15431435 8411 321 19
(4) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Tótvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal)
(6) Az önkormányzati hivatal székhelye: 8246 Tótvázsony, Magyar u. 101
(7) A képviselő-testület megnevezése: Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) A címer leírása:
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere, a köríven a következő felirat olvasható: Barnag Község Önkormányzata.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Polgármester Barnag.
(3) Az Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú bélyegzői:
4. § (1) Az önkormányzat szervei:
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása:
841105 |
Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége |
6. § (1) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. Alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés
7. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
8. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a polgármester köszönti és vezeti.
(2) A polgármester és a képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Helyi Választási Bizottság elnök helyettese olvassa elő.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. A testületi ülések ütemezését a képviselő-testület által jóváhagyott éves munkaterv tartalmazza. A munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig hagyja jóvá.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(3)1
(4)2
2. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester tartós akadályoztatása, valamint a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök.
(2) Tartós akadályoztatás abban az esetben áll fenn, ha folyamatosan legalább 10 napig nem tudja feladatát ellátni.
(3) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester írja alá.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább az ülést megelőző nap kézbesíteni.
(5) A képviselő-testület sürgős döntést igénylő esetben írásos meghívó nélkül is összehívható (pl.: telefonon, üzenet útján). Az érdekelteket az ülés időpontjáról és indokáról legalább 1 nappal az ülés napját megelőzően értesíteni kell.
(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hivatalának hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni. Az értesítést a képviselőknek szóló meghívó kézbesítésével egyidejűleg kell megjelentetni.
(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) akiknek meghívását a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához a polgármester indokoltnak tartja.
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(8) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.
(9) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
3. Indítvány, sürgősségi indítvány
11. § (1) Indítvány, sürgősségi indítvány benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője
(2) Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 10 nappal az ülés előtt.
(3) Sürgősségi indítványt, a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon írásban lehet benyújtani a polgármesternél.
(4) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt – elfogadása esetén – a képviselő-testület napirend előtt tárgyalja. Ha a képviselő-testület a sürgősséget elutasítja, az indítványt a következő ülés napirendjébe kell felvenni.
4. Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet-tervezet, a határozati javaslat, a beszámoló, a tájékoztató és a kérelem.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.
(3) A rendeleti javaslatot és a beszámolót kizárólag írásban lehet előterjeszteni.
(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előre ki nem küldött, írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(5) Az ülés napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a jegyző,
e) az önkormányzat költségvetési szervének vezetője,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, valamint
g) a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet képviselője.
5. A tanácskozás rendje
13. § (1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
a) számszerűen megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) név szerint megállapítja a távol lévő települési képviselők számát, valamint azt is, hogy a távolmaradásukat bejelentették-e,
c) megnyitja az ülést,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a kiegészítő és módosító javaslatokat,
g) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
h) megállapítja a szavazás számszerű eredményét és ismerteti a döntést,
i) a napirendi pontok megtárgyalása után biztosítja a képviselők számára a bejelentések megtételét, kérdések feltevését,
j) az ülés folyamán biztosítja az ülés rendjét,
k) az ülést berekeszti.
(2) A polgármester az ülés során végig figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét.
(3) A határozatképtelen testületi ülést a polgármester 8 napon belül köteles összehívni. Az újra összehívásra kerülő ülésen az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatható.
14. § (1) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, külön számozott határozat hozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester a napirend –meghívó szerinti írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre –a rendeletben foglaltaknak megfelelően –írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(4) Egy-egy napirend tárgyalása során a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők a vitához többször is hozzászólhatnak. Egy-egy hozzászólás legfeljebb 5 perc időtartamú lehet.
(5) A jegyző törvényességi észrevételt a napirend tárgyalása során bármikor tehet.
(6) A képviselő-testület ülésein a tevékenységi körükbe tartozó kérdések tárgyalásakor valamennyi barnagi székhelyű társadalmi szervezetet illetve egyesületet tanácskozási jog illeti meg.
15. § (1) Az ülés rendjének fenntartása során a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,
e) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.
(2) A d) és e) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatók.
(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre felfüggesztheti.
16. § választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintettet a jegyző tájékoztatja, hogy kérésére zárt ülés tartható. Az érintett az ülésen szóban, vagy előzőleg írásban kérheti a zárt ülés tartását.
6. A vita
17. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.
(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, kifejthetik a véleményüket.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy először a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, azután az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
(5) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jelzést szóban és írásban is megteheti.
(6) A szavazás lezárását követően nincs helye újabb hozzászólásnak.
7. Döntéshozatal
18. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza.
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívül minősített többség kell a következő esetekben:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
c) az önkormányzati vagyon elidegenítése, vállalkozásba történő bevitele,
d) hitelfelvétel,
e) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
f) gazdasági program elfogadás,
g) közös fenntartású intézmények költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadásához.
19. § (1) A szavazás módja nyílt és titkos szavazás.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) Név szerinti szavazásról külön számozott határozat hozatala nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület. A név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.
(4) Névszerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a határozati javaslatot, majd a jelenléti ív szerint sorolja a képviselő-testület tagjainak nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor "igen", "nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(5) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a határozati javaslat szövegét, a képviselők szavazatát és mellette a képviselők aláírását.
(6) Zárt ülésen történő döntéshozatal esetén bármely képviselő indítványozhatja a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön számozott határozat hozatala nélkül dönt.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön szavazó helyiség és urna igénybevételével történik.
(8) A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által választott 2 tagú szavazatszámláló bizottság végzi.
20. § (1) A képviselő köteles a döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő–érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot folytat.
8. Rendeletalkotás
21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) a képviselő,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, képviselő-testülete
e) a helyi székhelyű, bírósági nyilvántartásba vett alapítvány, egyesület képviselője.
(2) A rendelet alkotására irányuló javaslatot a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen előterjeszti.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi.
(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, és előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A közzététel 15 napig tart.
(6) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
9. A képviselő-testület határozata
22. § (1) A képviselő-testület döntésének leggyakoribb megjelenési formája a határozat.
(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a következő esetekben:
a) napirend elfogadása,
b) név szerinti szavazás elrendelése,
c) titkos szavazás elrendelése,
d) intézkedést nem igénylő tájékoztatók, beszámolók elfogadása,
e) sürgősségi indítvány benyújtásakor a sürgősség kérdésében.
(3) Az intézkedést igénylő számozott határozatok tartalmazzák a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét is.
(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
(5) A Képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
10. Jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) napirend utáni felszólalások lényegét,
b) a polgármester esetleges intézkedéseit, valamint
c) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív.
24. § A testületi ülés jegyzőkönyvét 1 eredeti példányban kell elkészíteni.
25. § (1) A zárt ülésen hozott olyan döntésekről, melyek közérdekű adatokat, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, összefoglalót kell készíteni a zárt ülés jegyzőkönyvének elkészítésével egyidejűleg.
(2) A nyilvános ülések dokumentumainak megtekintése, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az Önkormányzati Hivatalban biztosított.
11. A Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes ülése
26. § (1) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, indítványra, sürgősségi indítványra, az előterjesztésre, az ülés rendjére, vitára, döntéshozatalra, jegyzőkönyvre vonatkozó 10. § - 24. §- ban foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az együttes ülést Tótvázsony polgármestere hívja össze és vezeti.
(3) Amennyiben az együttes ülésen valamelyik képviselő-testület nem határozatképes, a jelen lévő képviselő-testületi tagokat a tanácskozási jog megilleti.
(4) A határozatképtelen önkormányzat képviselő-testülete az együttes ülésen tárgyalt napirendeket a soron következő rendes ülésén, vagy ha az a határidők betartása vagy sürgősség miatt nem megfelelő, a polgármester által összehívott rendkívüli ülésen tárgyalja.
(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét az önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.
12. Nyilvánosság, közmeghallgatás, lakossági kapcsolatok, társulások
27. § Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti kötelezően közzéteendő közérdekű adatait az önkormányzat internetes honlapján teszi közzé.
28. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás meghirdetése meghívóval történik. A meghívók kiküldésére és közzétételére a rendes ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott írásbeli válasz előkészítéséért a jegyző felelős.
(4) A képviselő-testület a társadalmi bizalom szintjének növekedése érdekében az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják:
29. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
A polgármester, az alpolgármester, a képviselő, az önkormányzati hivatal és a jegyző
13. A polgármester
30. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel főállású jogviszonyára – kötetlen munkarendben határozza meg.
31. § A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl a polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások szervezése
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széleskörű nyilvánosságát.
c) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
d) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
e) a települési képviselők és a bizottságok munkájának segítése,
f) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,
g) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
14. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül. A képviselő-testület nem képviselő alpolgármestert nem választ.
(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület – tekintettel főállású jogviszonyára a – kötetlen munkarendben határozza meg.
15. A képviselő
33. § (1) A képviselő döntéseit saját meggyőződése szerint hozza, szavazatát megindokolni nem köteles.
(2) A képviselő közérdekű ügyben hivatali intézkedésre vonatkozó kérésére, valamint önkormányzati ügyekben kért felvilágosításra vonatkozó írásbeli érdemi válasz előkészítését a jegyző végzi.
34. § A képviselők tiszteletdíj nélkül látják el feladatukat.
35. § (1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés és az interpellálás joga.
(2) A kérdést, illetve az interpellációt szóban a napirend után terjesztheti be.
(3) A testület nem dönt a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról külön nyilatkozik az interpelláló és a képviselő-testület is.
(5) Az interpellációra adott írásbeli választ 15 napon belül kell megadni. E válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.
(6) Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, az adott ügyben vizsgálatot lehet elrendelni, melyben az interpelláló képviselő is részt vesz.
16. A Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző
36. § (1) A képviselő-testület Vöröstó, Hidegkút és Tótvázsony községek Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn.
(2) Az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testületek hagyják jóvá.
(3) A jegyző vagy megbízottja Tótvázsonyban hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken teljes munkaidőben ügyfélfogadást tart.
17. Bizottság
37. § A képviselő-testületnek állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság. A bizottság tagjait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
18. Az önkormányzat költségvetése, vagyona
38. § (1) A költségvetést a képviselő-testület két fordulóban tárgyalja.
(2) Az első fordulóban a bevételi források és a kiadási szükségletek számbavételével a képviselő-testület kialakítja az adott évi gazdasági koncepciót.
(3) A költségvetési rendelet megalkotása a második fordulóban az előre meghirdetett nyilvános ülésen történik.
39. § Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
18. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése
40. § Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megbízása alapján a jegyző külső szervezet, személy útján gondoskodik.
Záró rendelkezések
41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
42. § Hatályát veszti Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Barnag Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 6/2013.(IV.15.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
1. Településfejlesztés, településrendezés; a településrendezési eszközök szabályozásával, pályázati források segítségével látja el a településfejlesztéssel, településrendezéssel, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatokat.
1. Településüzemeltetés; (temető fenntartás, közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak fenntartása, közparkok, zöldterületek és egyéb közterületek fenntartása.
1. Egészségügyi alapellátás; a háziorvosi ellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő Tótvázsonyi körzeti háziorvosi szolgálat – egészségügyi vállalkozó útján biztosítja.
1. A fogorvosi ellátást a nagyvázsonyi székhelyű egészségügyi szolgáltatóval kötött feladat ellátási szerződés szerint biztosítja.
1. A köztisztaság és településtisztaság biztosítása érdekében a hulladékszállításra és kezelésére a közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
1. Óvodai ellátás; Az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről, nemzetiségi óvodai nevelés ellátás biztosításáról, az óvodai és iskolai intézményi étkeztetésről
Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.
1. A közművelődési feladatok ellátását közösségi tér, könyvtári szolgáltató hely biztosításával, szervezési tevékenységgel látja el.
1. Szociális, gyermekjóléti alapellátások, szolgáltatások: A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása útján a VMJV Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona intézmény útján biztosítja.
1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap és szakosított ellátásokat a falugondnoki szolgálat kivételével a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott szociális intézmény útján biztosítja.
1. Helyi adókkal kapcsolatos ügyek, a helyi adókról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján - az adóigazgatási feladatokat az önkormányzat hivatala látja el.
1. Víziközmű szolgáltatás – ivóvíz ellátás, szennyvízkezelés - víziközmű vagyon üzemeltetésére a Bakonykarszt Zrt. –vel üzemeltetési és szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
1. Bölcsődei ellátás - Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Önkormányzatok Intézményfenntartó Társulása keretein belül gondoskodik.
3. melléklet
4. melléklet
A 9. § (3) bekezdését a Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § (4) bekezdését a Barnag Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.