1. § (1) A rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Nárai Kirendeltségénél (9797 Nárai, Petőfi Sándor utca 41.) kell benyújtani.

(3) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátás megállapítása iránti kérelem az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon terjeszthető elő. A kérelmező a kérelemben nyilatkozik a saját, valamint – ha a rendelet eltérően nem rendelkezik – a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól.

(4)

(5) Elemi kár esetén (különösen tűzkár, vízkár), amennyiben azonnali segítségnyújtás indokolt, a támogatás az igénylő nyilatkozata alapján megállapítható, a szükséges igazolások, dokumentumok utólagos benyújtásával, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át. Az egy alkalommal maximálisan adható összeg: 100.000 Ft.

(6) A polgármester hivatalból, valamint a nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, védőnő, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére a rendeletben foglaltak figyelembevételével állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

(7)

2. § (1) A települési és rendkívüli települési támogatás adható a) eseti jelleggel vagy b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (2) A települési és rendkívüli települési támogatás adható a) természetben vagy b) pénzbeli ellátás formájában.

(2) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás összege - az elemi kár esetén nyújtandó, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtandó rendkívüli települési támogatás kivételével - támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) A havi rendszerességgel vagy eseti jelleggel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás kifizetése elsősorban természetben a közüzemi szolgáltató részére utalással történik.

(4) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás a polgármester döntését követő 5 napon belül, a havi rendszerességgel megállapított támogatás első alkalommal a polgármester döntését követő 5 napon belül, a további támogatás minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre házipénztárból.

3. § (1) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározza a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint, ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

4. § (1) A rendeletben meghatározott települési támogatások felhasználásának ellenőrzését a polgármester végzi.

(2) Az ellenőrzés keretében a polgármester írásban felhívhatja az ellátásban részesülőt, hogy a települési támogatás kérelemben megjelölt célra történő felhasználását a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül igazolja.

(3) Az igazolás módja lehet különösen: a jogosult nevére szóló számla, az árucikk nevét is tartalmazó nyugta, közüzemi díj befizetéséről szóló csekkszelvény Hivatalnál bemutatása.

(4) A meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás havi összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésében együttműködni.

5. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a

• a) települési támogatás megállapítására,
• b) rendkívüli települési támogatás
• c) az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésére vonatkozó
• d) és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása hatáskörét.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

6. § Települési támogatás nyújtható

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres és eseti költségek viselése,
• b) gyógyszerköltségek enyhítése,
• c) időskorúak karácsonyi támogatása,
• d) a gyermekek iskoláztatási költségeihez való hozzájárulás céljából,
• e) születési támogatás.

7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Tüzelőanyag beszerzéséhez eseti jellegű pénzbeli támogatás biztosítható.

(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás nettó összjövedelmének a 20%-át.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(5) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A természetben nyújtott lakhatással kapcsolatos települési támogatás a közüzemi szolgáltatóval szerződésben álló személy részére állapítható meg.

(7) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a lakhatással kapcsolatos kiadásokat igazoló havi közüzemi számlákat.

8. § (1) Gyógyszerköltségeinek enyhítésére települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.

(2) Magas gyógyszerköltségre tekintettel kért települési támogatás nem állapítható meg annak, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint, ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

(4) Gyógyszerköltségre tekintettel a személyenként évente adható támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 50 %-át.

9. § Települési támogatás nyújtható évente egyszer karácsonykor azoknak a 70 év felettiszemélyeknek, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

9/A. § (1) Települési támogatás nyújtható annak a személynek, akinek gyermeke általános iskolai, vagy középfokú oktatási intézménybe tanul (továbbiakban: beiskolázási támogatás) és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 150%-át.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgyév augusztus és szeptember hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a középfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató tanuló esetén az oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói jogviszonyról.

9/B. § (1) Támogatásra jogosult az a nárai lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Náraiban lakó szülő, akinek gyermeke a rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban született, továbbá az újszülött gyermek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatási kérelmet a gyermek születését követő 6 hónapon belül kell benyújtani, a támogatás kifizetésére a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kerül sor.

(3) A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft. A támogatást a szülő kérelmének megfelelően készpénzben vagy utalással kell teljesíteni.

(4) A kérelem adatait a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, továbbá a szülők és a gyermek lakcím igazolványával kell igazolni.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem - az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás kivételével - nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőnél a 350 %-át.

(2) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

• a) megfelelő élelmezés hiánya,
• b) a lakhatás elvesztésének veszélye,
• c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye felhalmozott hátralék miatt,
• d) aktív korúak ellátásában részesülő személy,
• e) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.
• f) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
• g) a megfelelő ruházkodás hiánya,
• h) gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő;
• i) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége,
• j) gyermek születése,
• k) gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése,
• l) óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
• m) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
• n) hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek,
• o) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag rehabilitációjának biztosítása;
• p) napi megélhetési gondok.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) baleset,
• c) haláleset,
• d) jövedelem igazolt elvesztése;
• e) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
• f) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• g) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen

• a) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,
• b) lakhatási kiadásokkal összefüggő felhalmozott hátralék esetén a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás,
• c) terhesgondozásról szóló igazolást,
• d) gyermek születése esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
• e) elemi kár esetén nyilatkozatot a várható helyreállítási költségek összegéről,
• f) étkeztetést biztosító intézmény igazolását a térítési díj, illetve a fennálló hátralék összegéről,
• g) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.
• h) munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

11. § „(1) Rendkívüli temetési támogatásban részesíthető az elhunyt Nárai állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó más személy, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élőnél a 450 %-át.”

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
• c) amennyiben a haláleset nem Náraiban történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 140.000 Ft.

(4) A támogatás összege maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyezik meg.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

12. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

13. § (1) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(3) A szolgáltatás igénybevételére a Gyvt. az irányadó.

14. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) családsegítést

15. § (1) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

• a) az (1) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás vagy személyi igazolvány,
• b) a (2) és (4) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
• c) a (3) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat.

(6) A (5) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg.

16. § Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személynek, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

17. § Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

18. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt, b) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Gyermekek napközbeni ellátása

19. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében ellátási naponként a nyersanyagnormával megegyező intézményi térítési díjat kell fizetni

(2) A térítési díj összege külön rendeletben kerül megállapításra.

20. § (1) A rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba, de rendelkezéseit 2015. március 1-től kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról, az egyes szociális és gyermekjóléti ellátási formák helyi szabályairól, azok igénybevételéről, illetve a fizetendő térítési díjakról szóló 3/2014. (II.11.) önkormányzati rendelet.