1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed BORSODGESZT község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)²

(3)³

(4)⁴

(5)⁵

6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2)¹⁰

(3)¹¹

(4)¹² A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást.

(5) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre:

7. § (1)¹⁴

(2)¹⁵

(3)¹⁶

(4)¹⁷

(5)¹⁸

(6)¹⁹

(7)²⁰

8. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2)²¹

(3)²² A beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

9. § (1)²⁵

(2)²⁶ A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

(3)²⁷

10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(2)²⁸

(3)²⁹ Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet.

(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.

(6)³⁰

11. § (1)³¹ A település közigazgatási területén új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2)³²

(3)³³

(4)³⁴ Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége 5 m.

(5) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(6)³⁵

(7)³⁶

(8)³⁷

(9)³⁸

(10)³⁹

(11) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

12. § (1)⁴⁰ A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

13. § (1)⁴⁹

14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2)⁵⁵ A vegyes terület funkcionális övezetei a következők

15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2)⁵⁶ A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

16. § (1)⁵⁹ A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

17. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

18. § ⁶³Gip-M -MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE

19. § (1)⁶⁴ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2)⁶⁵ A különleges területek:

20. § (1)⁶⁸ Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

21. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3)⁷¹

(4)⁷²

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6)⁷³

(7)⁷⁴

22. § (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3)⁸³

23. § (1)⁸⁴

24. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

25. § (1)⁸⁵

(2)⁸⁶ Az erdőterületek bontása:

26. § (1)⁸⁷

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

27. § (1)⁸⁸ Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

28. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)⁸⁹ A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

29. § (1)⁹⁰

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

30. § (1)⁹¹

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

31. § (1)⁹³ Az övezetbe szőlő, gyümölcs-termesztést folytatnak, illetve zártkert.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m², szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m². Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m². Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m² telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:

32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Geszti-patak, partja és közvetlen környezete.

(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak a vízállásos területek, mocsarak.

(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.

33. § Ezen kataszterezett területekre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési terve vonatkozik.

34. § (1)¹⁰¹

(2)¹⁰²

35. § (1) Ez a rendelet 2008. június 10 napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2008. július 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet mellékletét képezi: