Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2011(XI.8. ) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Hatályos: 2022. 02. 12- 2022. 09. 20Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2011(XI.8. ) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályokról
Tompa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. §. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. §(3)bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az Étv. 6. § (1)bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény 8. §(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében
el.
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) E rendelet Tompa közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó alábbi mellékletek szerint lehet: [1]
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
2. § (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.
(2) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni.
3 § (1)1 [7] [6]Az övezeti határ, szabályozási vonal által átmetszett telek telekalakítási és építési szabályai:
a) övezethatár mentén nem kötelező telket alakítani,
b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti, építési övezeti előírás szerint állapítandó meg,
c) a megengedett legnagyobb beépítettség, a legkisebb zöldfelület mértéke és az építési hely az övezethatár által elmetszett telekrészre határozandó meg, azaz mintha a telek megosztott lenne,
d) telekalakítás esetén az övezethatár, szabályozási vonal mentén kialakuló telekre, telkekre nem vonatkoznak az építési övezeti, övezeti paraméterek, ha egyéb építési szabályok teljesülnek,
e) telekalakítás esetén különböző övezetbe, építési övezetbe tartozó telek is létrejöhet.”
(2) [8] -
(3) Általános mezőgazdasági terület kivételével csak zárt trágyatároló létesíthető.
(4) A szomszédos ingatlanon álló lakóépület és állattartó épület között legalább a következő távolságokat kell tartani:
a) ló, szarvasmarha 15 m
b) juh, kecske, sertés 10 m
c) broiler baromfi: ketreces 5 m, almos: 10 m
d) tojó tyúk (ketreces) 10 m
e) vízi szárnyas: 15 m
f) pulyka: 10 m
g) anyanyúl és szaporulata: 10 m
(5) Állattartó épületek az alábbi legkisebb férőhelyigények figyelembevételével helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
Kertvárosias lakóterület
5. § (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű jellemzően mérnöki osztású beépítése.
(2) Kertvárosias lakóterületen az építési övezeti előírásokban foglalt kivételekkel
a) lakóépület az (Lke-1) építési övezet kivételével legfeljebb 2 lakással
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) kézműipari épület,
e) iroda, műterem,
f) sportépítmény,
g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
h) termelő kertészeti építmény,
elhelyezhető.
(3) A (2) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe.
(4) Kertvárosias lakóterület beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint
a) (Lke-1) társasházas beépítés
b) (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés
c) (Lke-3) történeti kistelkes beépítés
d) (Lke-4) előkertes beépítés
e) (Lke-5) szabadonálló beépítés
építési övezetekre tagolódik.
6. § (Lke-1) társasházas beépítés építési övezetének előírásai
(1) Utcafronton termelő jellegű gazdasági építmény,
7. § (Lke-2) történeti nagytelkes beépítés építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: 720 m2
(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló, építési vonal a kialakult építési vonalon
(3) Beépítettség max. 30%
(4) Építménymagasság: max. 4,5 m
(5) Zöldfelület min 50 %
(6) [10] (Lke-2*) építési alövezet északi 50m-es mélységű részére vonatkozó külön előírások:
a) gazdasági célú épület nem építhető
b) kialakított új telekre (1) és (3)-(5) előírásai érvényesek.
c) kialakított új telek beépítése oldalhatáros, előkert: 5m.
8. § (Lke-3) történeti kistelkes beépítés építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: 450 m2
(2) Beépítési mód:
a) oldalhatáron álló,
b) építési vonal a kialakult építési vonalon
c) hátsókert nélkül, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával
(3) Beépítettség max. 30%
(4) Építménymagasság: max. 4,5 m
(5) Zöldfelület min 50 %
9. § (Lke-4) előkertes beépítés építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: 550 m2
(2) Beépítési mód:
10. § (Lke-5) Szabadonálló építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: 550 m2
(2) Beépítési mód: szabadonálló, 5m-es előkerttel
(3) Beépítettség max. 30%
(4) Építménymagasság: max. 4,5 m
(5) Zöldfelület min 50 %
Falusias lakóterület
11. § (1) Falusias lakóterület a város laza beépítésű tanyasoros beépítésből folyamatosan kialakuló beépítése.
(2) Falusias lakóterület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével
a) lakóépület
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) kézműipari épület,
e) iroda, műterem,
f) sportépítmény,
g) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,
h) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény
helyezhető el.
(3) A falusias lakóterület (Lf-1) és (Lf-2) építési övezetbe tartozik.
12. § (Lf-1) belső építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek: min 900 m2
(2) Beépítési mód: oldalhatáron álló 5m-es előkerttel
(3) Beépítettség: max. 30%,
(4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5, amennyiben az utcavonaltól legalább 20m-re helyezkedik el.
(5) Zöldfelület min 60%
13. § (Lf-2) tanyasor építési övezet előírásai
(1) Kialakítható telek: min 1000 m2
(2) Beépítési mód:
a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével.
b) új beépítésben oldalhatáronálló 5m-es előkerttel
(3) Beépítettség: max. 30%,
(4) Építménymagasság: max 4,5 m, gazdasági célú épület esetében: max 7,5
(5) Zöldfelület min 60%
Településközpont vegyes terület
14. § (1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe.
(2) A településközpont vegyes terület (Vt-1) Városközponti beépítés építési övezetbe sorolt.
15. § (Vt-1) városközponti beépítés építési övezeti előírásai
(1) Az építési övezeti előírások szerint
a) lakóépület
b) iroda
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület
e) sportépítmény
f) piac
g) kézműipari épület
elhelyezhető.
(2) Az (1) szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a háztartással kapcsolatos helyiségek és az önálló rendeltetési egységek kerülhetnek csak további építménybe.
(3) Utcafronton nem közforgalmú, termelő jellegű gazdasági építmény, háztartással kapcsolatos épület vagy helyiség beleértve a gépkocsitárolót is nem helyezhető el.
(4) Kialakítható telek: min 450m2
(5) A beépítés módja:
Gazdasági területek
16. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.
(2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület
(3) Gazdasági területen belül külön szabályozás nélkül min. 14,0 m-es szabályozási szélességű, min. 12m-es fordulási sugárral kialakított burkolatú közút kialakítható.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
17. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe.
(2) A kereskedelmi szolgáltató terület valamennyi építési övezetében az előírások figyelembevételével:
a) mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei
b) gazdasági tevékenységi célú épületen belüli szolgálati lakás
c) iroda elhelyezhető.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület a következő építési övezetekbe tartozik:
a) (Gksz-1) általános beépítés,
b) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés,
c) (Gksz-3) határúti építési övezetek,
[13]d) (Gksz-4) városközponti építési övezet
18. § (Gksz-1) általános beépítés építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: min 900 m2
19. § (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés építési övezetének előírásai
(1) Kialakítható telek: min 900m2
20. § (Gksz-3) határúti beépítés építési övezetének előírásai
(1) A 17. §(2) szerinti építmények elhelyezhetők és a kialakult helyzet szerinti tanyaudvarban álló lakóépület felújítható.
(2) Kialakítható telek: min 900 m2
(3) Beépítés
a) meglévő beépítésben a kialakult beépítés egyúttal építési hely figyelembevételével.
b) új beépítésben szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság[17] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.
(4) Beépítettség max 60%.
(5) Építménymagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat
(6) Zöldfelület: min 20%.
Ipari terület
21. § (1) Az ipari terület a városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari terület (Gip-1) településgazdálkodási építési övezetbe tartozik.
22. § (Gip-1) településgazdálkodási építési övezet előírásai
(1) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény
(2) Kialakítható telek: min 300m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 50%
(5) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
(6) Zöldfelület: min 25%
Különleges területek
23. § A különleges területek :
a) Szálláshely szolgáltató terület
b) Mezőgazdasági üzemi terület
c) Szociális otthon
d) Határátkelő
e) Piac építési övezetekbe tartoznak
24. § Szálláshely szolgáltató terület (Kszá) építési övezeti előírásai
(1) Az építési övezeti előírások szerint:
a) igazgatási épület
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
d) egyházi. oktatási, egészségügyi, szociális épület,
e) sportépítmény elhelyezhető
(2) Kialakítható telek: min 900m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 40%
(5) Építménymagasság max 10,5m
(6) Zöldfelület: min 30%
25. § Mezőgazdasági üzemi terület (Km) építési övezeti előírásai
(1) Az építési övezeti előírások szerint:
a) szolgálati lakás
b) iroda
c) üzemanyagtöltő
d) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is
elhelyezhető.
(2) Kialakítható telek: min 1200m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 40%
(5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
(6) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező fásítással
26. § Szociális otthon (Ksz) építési övezeti előírásai
(1) Az építési övezeti előírások szerint:
a) szolgálati lakás
b) iroda
e) egészségügyi-, és szociális ellátás és azok kapcsolódó építményei
elhelyezhetők.
(2) Kialakítható telek: min 900m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 20%
(5) Építménymagasság max 7,5m
(6) Zöldfelület: min 40%
27. § (1) Az építési övezeti előírások szerint:
a) szolgálati lakás
b) iroda
e) határátkelő és kapcsolódó építményei elhelyezhetők.
(2) Kialakítható telek: min 900m2
(3) Beépítés módja: szabadon álló
(4) Beépítettség: max 20%
(5) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.
(6) Zöldfelület: min 40%
28. § Piac (Kp) építési övezeti előírásai
(1) az alaprendeltetésnek megfelelő építmények elhelyezhetők
(2) telek: min 3000m2
(3) beépítés módja: szabadonálló
(4) beépítettség: max 40%
(5) építménymagasság: max 7,5m,
(6) zöldfelület: min 40%
28/A. § [21] Turisztikai terület
(1) (Ktu) Turisztikai terület a szabályozási terven lehatárolt
(2) A területen
a) falusi turizmus,
b) vendéglátás,
c) szálláshely szolgáltatási,
d) lovasturizmus építményei
f) szolgálati lakás elhelyezhető.
(3) Kialakítható telek: min 1000m2
(4) Beépítés módja: szabadon álló
(5) Beépítettség: max 40%
(6) Építménymagasság: max 7,5 m
(7) Zöldfelület: min 40%
28/B. § [22]Zarándokszállás
29. § (1) A beépítésre nem szánt területek
a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek
b) zöldterületek
c) erdőterületek
d) mezőgazdasági területek
e) vízgazdálkodási területek
f) különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.
(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.
Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek
30. § (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint
a) (KÖu-1) országos fő-, és mellékutak
b) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak (gyűjtő ás lakóutak)
c) (KÖu-3) egyéb utak
övezetekre tagolódnak:
31. § (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezetének előírásai
(1) Az övezetbe
a) 53. sz. Solt-Tompa főút,
b) 5501 j. összekötőút,
c) 55301 j. bekötőút tartozik.
(2) Szabályozási szélesség: 30m, illetve a kialakult helyzet
(3) Belterületen kétoldali járda alakítandó
(4) Bel-, és külterületen a forgalom számlálási adatok figyelembevételével önálló kerékpárút alakítandó.
32. § Országos fő és mellékutakon kívüli övezetek előírásai
(1) (KÖu-2) városi kiszolgáló utak szabályozási szélesség. min 12m. illetve a kialakult helyzet
(2) (KÖu-3) egyéb utak övezetének előírásai
a) Az övezetbe tartozik a 31. § és 32. §(1) bekezdésen kívüli összes többi út.
b) Hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m, amelyet a szabályozási terv szerinti szakaszon fásítással kell kialakítani.
c) A természeti nyilvántartású területen csak stabilizált földút alakítható ki.
Zöldterületek
33. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével
a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),
b) vendéglátó épület,
c) a terület fenntartásához szükséges
épület helyezhető el.
(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvénybe lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.
(3) Növénytelepítésnél az őshonos fajták elsődlegességét kell biztosítani.
(4) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint (Z-1) városi park és (Z-2) védelmi jellegű zöldterület övezetekre tagolódik.
34. § (Z-1) Városi park övezet előírásai
(1) Városi közpark, amelyet településközponti elhelyezkedés, jelentős településképi érték jellemez. A város hagyományosan, szervező erővel bíró szabad terei, közösségi terei, közparkjai. A zöldfelületi rendszernek az alap zöldfelületi ellátás elemei.
(2) Közmű felépítmény nem helyezhető el, ill. csak földbe süllyesztetten építhető.
(3) Az övezet kialakítása, rendezése, be- és átépítése csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) Az övezetben parkolóhely nem alakítható ki.
(5) Az övezetben séta-, pihenőutak, gyalogos térburkolatok és kerékpárút burkolata, játszótéri elemek és ütéscsillapító burkolatok helyezhetők el.
(6) Hirdető berendezés nem helyezhető el. Közérdekű tájékoztató tábla, egyéb köztéri közjóléti funkciójú berendezés környezetrendezési – kertépítészeti tervvel alátámasztva helyezhető el.
35. § (Z-2) Védelmi jellegű zöldterület előírásai
(1) Övezetbe a jellemzően ligetes, erdőszerű növényállománnyal rendelkező zöldterületek tartoznak, amelyek a zöldfelületi rendszer területi elemei. Sűrű növényállományuk védelmi célú, közjóléti használattal jellemzően nem rendelkező zöldterületek tartoznak ide.
(2) Az övezet növényállománya megtartandó, csak egészségügyi ritkítás, ütemezett növényleváltás történhet.
(3) Fahasználati célú, ill. teljes körű erdészeti letermelés tilos.
(4) Az övezetben víztározó és kapcsolódó műtárgyai kivételével építmény nem helyezhető el.
(5) Irtás és növénytelepítés erdészeti vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.
Erdőterület
36. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(2) Az erdőterület (Eg) gazdasági erdő övezetbe tartozik.
(3) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület, ahol az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint elhelyezhetők.
Mezőgazdasági terület
37. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- közmű-, és hírközlési-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.
(2) A mezőgazdasági terület általános-, és kertes mezőgazdasági területbe tartozik.
a) Az általános mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint: (Má-1) általános övezet és (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet.
b) A kertes mezőgazdasági terület (Mk-1) övezetbe sorolt.
(3) A terület természetes gyep, rét, legelő, mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein a természetvédelmi fenntartást és kutatást szolgáló építmények, nyomvonalas létesítmények - a külön előírások szerinti- köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények kivételével építmények nem helyezhetők el.
38. § (Má-1) általános övezet előírásai
(1) Az övezetben az általános előírások szerinti feltételekkel
a) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények
aa) különböző mezőgazdasági szolgáltatások (javító műhelyek, fafeldolgozók)
ab) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás
ac) élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház,
ad) vágóhíd
ae) élelmiszeraktárak
b) mezőgazdasági építmények
c) állattartó épületek
d) növénytermesztés épületei
e) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények
elhelyezhetők
(2) Az (Má-1a) termálfürdő és közúthálózatfejlesztési alövezetben az általános előírások szerinti építmény csak a 10ha-nál nagyobb telekre építhető.
39. § (Má-2) természet-, és tájvédelmi övezet előírásai
(1) Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő építmények, -beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális épületeket is- helyezhetők el.
(2) telek min 1500m2
(3) beépítés: szabadonálló
(4) építménymagasság: max 3,6 m
(5) építészeti előírás: magastető: 40-45%-os hajlásszög
40. § (Mk-1) kertes övezet előírásai
(1) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők.
Vízgazdálkodási területek
41. § (1) Vízgazdálkodási területbe a vízgyűjtők és állóvizek tartoznak.
(2) A terület (V-1) övezetbe tartozik:.
Beépítésre nem szánt különleges területek
42. § Beépítésre nem szánt különleges területek
Temető
43. § (1) (Kt) Temető a szabályozási tervben lehatárolt, ahol
a) ravatalozó,
b) kápolna,
c) urnafal
d) síremlék helyezhető el.
(3) A temető kerítéssel határolandó.
(4) Telekhatáruktól 200 m-en belül az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.
(5) Új parcellázásnál előfásítás szükséges
(6) Beépítettség: max 2 %
(7) Zöldfelület: min 60%
Sportterület
44. § (1) (Ksp) Sportterület a város sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló terület, ahol sportépítmény és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.
(2) Beépítettség: max. 2 %
(3) Építménymagasság: max. 10,5 m
(4) Zöldfelület: min. 40%
Hulladékudvar
45. § (Kh) Hulladékudvar a szabályozási terven lehatárolt, ahol az ágazati előírások szerint hulladékudvar elhelyezhető.
KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
46. § Az általános előírásokon kívüli előírás, hogy belterületi közterületen új légvezeték nem létesíthető.
ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
Régészeti értékek védelme
47. § (1) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv lehatárolja és e rendelet függeléke tartalmazza.
(2) [26]
Országos jelentőségű települési értékvédelem
48. § (1) Országos védelem alatt álló műemlékeket e rendelet függeléke tartalmazza.
Helyi települési értékvédelem
49. § A helyi védelemre javasolt épületeket a szabályozási terv jelöli és e rendelet függeléke tartalmazza. A helyi védelemre javasolt épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra.
VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
50. § (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák.
(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:
(3) Vízügyi közvetlen védőterületek:
a) állami csatornáknál partéltől: 6 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re,
b) társulati csatornánál partéltől: 3 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re,
amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott:
(4) Közlekedési védőterület
a) országos főut tengelyétől külterületen 100-100 m,
b) országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m,
c) vasútvonal tengelyétől : 50m
amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges:
(5) A közművezetékek védőtávolságai:
a) az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m
b) szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m
c) a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m
d) hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m
e) középnyomású gáz vezeték védőtávolsága
ea) D90 alatt 4 - 4 m eb) D90 felett 5 - 5 m
f) 20 kV-os légvezeték védőtávolsága
fa) belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m
fb)külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5
g) 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m
h) távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság
i) szélkerék és kertvárosias lakóterület védőtávolsága: 500 m
(6) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel azt saját telken belül kell biztosítani.
51. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében Tompa Város Képviselőtestülete:
a) építési tilalom,
b) helyi kiszolgáló út céljára történő lejegyzés,
c) beültetési kötelezettség
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
52. § (1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:
a) iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény
b) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés
c) meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület
e) háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely
f) homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó
g) rendeltetés: az a cél, amelyre az építmény vagy önálló rendeltetési egység vagy helyiség létesül.
h) rendeltetésszerű használat: A szabályzatokban előírt rendeltetésnek megfelelő használat
i) szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)
j) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.
k) tanyaudvar: e rendelet hatálybalépésekor a földhivatali nyilvántartás szerint igazoltan fennálló: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet.
l) falusi turizmus: Természetes környezetben lévő területen folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat.
[31] m) Kialakult beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a jogszerűen álló építmények figyelembevételével.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi építési szabályokról szóló 4/2005.(IV.01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.
53. § Jelen rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
6. függelék
A 3 § (1) bekezdése a Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletet a Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. mellékletet a Tompa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.