1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Ura Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4763 Ura, Kossuth út 43.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Ura Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4763 Ura, Kossuth út 43.

(3) A Képviselő-testület szervei:

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését.

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését.

(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését.

(7) A Képviselő-testület bizottsága körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését.

(8) Az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének elnevezését.

(9) A Jegyző körbélyegzője tartalmazza Magyarország címerét, körben a Tyukodi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elnevezést.

(10) A Tyukod és Ura Társulása Óvodai Nevelési Feladat Ellátására Társulás körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Tyukod és Ura Társulása Óvodai Nevelési Feladat Ellátására Társulási Tanácsa elnevezést.

2. § Az Önkormányzat jelképei:

3. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: http://www.urakozseg.hu/

4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető cím „Ura Község Díszpolgára” kitüntető cím.

(2) A kitüntetés adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg.

5. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más települések önkormányzataival a Képviselő-testület egyedi döntései alapján.

(2) Az Önkormányzat hivatalos – testvértelepülési – kapcsolatot alakíthat ki és tarthat fenn – a Képviselő-testület döntése függvényében – külföldi önkormányzattal.

(3) Az önkormányzat aktív részese a kistérségi együttműködésnek.

6. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő hatásköreit:

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi a soron következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen.

(3) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester és a képviselők tehetnek javaslatot.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az 1.000 e.Ft feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, társaság alapítása, társaságba történő vagyonbevitel, önkormányzati ingatlan és vagyoni értékű jogok és az 500 e.Ft feletti értékű ingóság elidegenítése.

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2 melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület és bizottsága tagjainak névjegyzékét e rendelet 1 melléklete tartalmazza.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével három hónap időtartamot meghaladó távollét.

8. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább hat ülést tart. Az ülések indokolt esetben folytatólagosan is tarthatók.

(2) Ülésének helye a székhelye és esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(3) A munkatervben szereplő ülés rendes ülésnek, az abban nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(4) A Képviselő-testület minden év július- augusztus havában, valamint december 20. és január 20. között ülésszünetet tarthat.

9. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják. Indokolt esetben – a polgármester egyetértésével – az előterjesztés később is kiküldhető, legkésőbb az ülés napjáig.

(3) A képviselő-testületi ülés nyilvánossága az ülésre szóló meghívónak a helyben szokásos módon történő kihirdetésével kell biztosítani és a nyilvánosság tényének meghívón történő feltüntetésével, a helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében.

10. § (1) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős, azt a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza az év során megvalósítandó feladatokhoz kapcsolódóan az ülésnapok várható időpontját (hónap), a napirendek címét, előadóját, időpontját (hónap). A munkatervet a Képviselő-testület tárgyév első hónapjában fogadja el.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére a jogszabályokban meghatározottakon kívül meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésére a jogszabályokban meghatározottakon kívül meghívható:

(3) A Képviselő-testület egyedi döntéseivel határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a Képviselő-testület és bizottsága ülésein. Az önszerveződő közösségekkel a kapcsolatot a polgármester tartja.

(4) A lakosság önszerveződő közösségei a tevékenységének támogatása megnyilvánulhat esetenkénti díjmentes helybiztosításban, a lehetőségek függvényében az éves költségvetési rendeletben meghatározott anyagi támogatás biztosításában és egyéb technikai feltételek biztosításában.

12. § Rendkívüli esetben a polgármester a Képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton szóban – 1 órával az ülés előtt összehívhatja. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban minden esetben közölni kell.

13. § (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása, vagy más ülés akadályát képező körülmény esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

14. § (1) Az ülésvezető jogkörei:

(2) Az előterjesztő, vagy a Képviselő testület bármely tagja javasolhatja a vita bezárását. E kérdésben, vita esetén egyszerű szótöbbséggel a Képviselő-testület határoz.

(3) A polgármester, vagy a Képviselő testület bármely tagja javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

15. § (1) Napirend előtt a végrehajtásért felelős beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A polgármester tájékoztatást ad a két ülés között a települést érintő főbb eseményekről, intézkedésekről.

(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását, melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

(4) A vita során az előadónak a felvett problémákra vonatkozó viszontválasz lehetőségét biztosítani kell.

(5) A döntés meghozatala előtt/után az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

(6) A polgármesteri összefoglaló tömören összegzi az azonos véleményeket, röviden kifejti álláspontját az eltérő véleményekkel kapcsolatban.

(7) A tárgysorozat elfogadása előtt

(8) E szabályzat elismeri a személyes megjegyzés intézményét. A polgármester a vita lezárása után lehetőséget ad személyes megjegyzésre annak, aki a vitában az ellene szóló és sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés időtartama legfeljebb 2 perc.

16. § (1) A polgármester attól a hozzászólótól, akinek mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a második felszólítás után megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben véleményezi a döntés-tervezetét. A bizottsági véleménynek, amennyiben az elhangzott utalnia kell a kisebbségi álláspontra is.

(3) A bizottság véleménynek a képviselő-testületi ülésen az előadó esetleges szóbeli kiegészítését követően a kérdéseket megelőzően kell elhangozni.

(4) A nyilvános ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet, és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat.

(5) A polgármester dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad, továbbá dönthet a felszólalás időtartamáról is. Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja a testületi ülést, egyszeri figyelmeztetés után a rendzavarót az ülésteremből kiutasíthatja.

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést.

(7) A polgármester végső eszközként elhagyja az elnöki széket. Ez a tény a tanácskozás félbeszakadását eredményezi, melynek következménye az ülés elnapolása.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, mely a Képviselő-testület vagy a bizottság döntését igénylő kérdésre irányul.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban és szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén, előkészítést nem igénylő esetben meghozza döntését, egyéb esetben kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés és a döntési javaslat, írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét lehetőleg írásban kell benyújtani.

(4) A Képviselő-testület elé színvonalas, elemző, konkrét feladatokat meghatározó, lehetőség szerint döntési alternatívákat felvázoló előterjesztés nyújtható be.

(5) A soron következő ülés napirendjének előterjesztéseit – az ügy súlyának függvényében – lehetőség szerint írásban kell megküldeni. Az előzetes írásos előterjesztés – az ügy súlyának függvényében – indokolt esetben, a polgármester egyetértésével mellőzhető.

(6) A Bizottság nyújtja be az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket.⁴

18. § (1) Előterjesztő lehet az a személy, akit a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni, vagy meghívható.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző faladata, előkészíthetik az (1) bekezdésben meghatározottak is a jegyző közreműködésével. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

(3) Az előkészítő munkába be lehet vonni a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati intézményeket, szerveket. A Képviselő-testület előzetesen állást foglalhat a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározhatja az előkészítés menetét, dönthet arról, hogy az előkészítésbe – a tárgy szerint illetékes bizottságon és a jogszabályban meghatározottakon túl – mely szerveket kell bevonni, kiktől kell véleményt kérni. Az eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelet-tervezet tárgyában lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani. A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

19. § (1) A kérdés önkormányzati feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben a szóbeli vagy írásbeli felvilágosítás kérés. A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról, nem szavaz.

(2) Az interpelláció a Képviselő-testület tagjai által szóban vagy írásban előterjesztett felvilágosítás kérés és véleménynyílvánítás, melyet önkormányzati feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez lehet intézni.

(3) Az interpellációt, lehetőség szerint, az ülést megelőző 5. napig, írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Indokolt esetben az interpelláció, szóban az ülésen is előadható. Ez esetben az interpellációra a választ ha lehetőség van rá, akkor azonnal, ha nincs, legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni melyről a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el a Képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. A válasz el nem fogadása esetén a polgármester megtárgyalásra átadja az illetékes bizottságnak.

(5) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte. Egyazon kérdésben, újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(6) A tájékoztató olyan írásos, vagy szóban elhangzó információk Képviselő-testülettel történő ismertetését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, segítik, illetve amelyek valamely jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(7) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében, nem kötelező vitát nyitni. Ha a Képviselő-testület bármely tagja javasolja, akkor a tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Ha a tájékoztató vitára bocsátásra kerül az afeletti döntés önkormányzati határozattal zárul.

(8) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

(9) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatát egyéni vállalkozóval vagy gazdasági társasággal kötött megállapodás alapján, illetve társulás formájában is elláthatja.

20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje: a helyi választási bizottság tájékoztatója az önkormányzati választás lebonyolításáról, törvényességéről és eredményéről, a képviselő-testület és a polgármester eskütétele, a polgármester juttatásainak megállapítása, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választáson, titkos szavazás lebonyolítására, szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása, az alpolgármester megválasztása és eskütétele, az alpolgármester juttatásainak megállapítása, a képvislő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztása, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatára, vagy arra megbízás adása, tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és összeférhetetlenségi szabályokról.

(3) Az alakuló ülésen az alpolgármester illetményére (tiszteletdíjára) és költségtérítésére a polgármester tesz javaslatot.

21. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazás (pl.: az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás) lebonyolítására a tagjai sorából 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek megbízatása, az Ellenőrző Bizottság megválasztásáig tart.

(2) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

22. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazása borítékba helyezett szavazólappal, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Titkos szavazásnál az Ellenőrző Bizottság határozatképtelensége esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(2) A titkos szavazás esetén az Ellenőrző Bizottság/Szavazatszámláló Bizottság elnöke:

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

23. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők személyesen, kézfelemeléssel közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet elrendelni, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik egymás után, szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névszerinti szavazásról készített névsort a polgármester és a jegyző írja alá és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazás lebonyolításának módja a 21–22. §-okban foglaltak szerint történik.

24. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról, azok visszamenőleges sorrendjében dönt, úgy hogy előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról határoz.

(2) Amennyiben valamelyik módosító indítvány megkapja a határozat érvényességéhez szükséges számú szavazatot, a többi módosító indítvány külön nem bocsátandó szavazásra. Alternatív döntési-tervezet esetén először a bizottságok által támogatott alternatívát kell szavazásra feltenni.

(3) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

25. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz három fő) szükséges jogszabályban meghatározott eseteken kívül:

26. § (1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó, egyéb ügyben határozatot hozhat.

(2) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente, a naptári év elejétől kezdődően újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(3) A határozat megjelölése tartalmazza:

(4) Példa a határozat megjelölésére: Ura Község Önkormányzat Képviselő-testületének ___/20___.( ____.__.) határozata ________________________________

(5) A határozat a (2)–(3) bekezdésekben foglaltakon túl tartalmazza a Képviselő-testület döntését, szükség esetén a végrehajtására szolgáló határidőt és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(6) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

27. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban a zárt üléséről 1 példányban készül.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv az Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját árszabályzat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a képviselők a soron következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés előtt megtekinthetik. Egyebekben az adatvédelemmel összefüggő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv második eredeti példányát évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.

28. § (1) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a választópolgárokat és a helyben érdekelt szervezetek képviselőit a meghívó helyben szokásos módon történő kihirdetésével értesíteni kell.

(2) Konkrét témakörben is tartható közmeghallgatás, amely azonban nem pótolja az általános közmeghallgatást. A közmeghallgatás vezetésére a Képviselő-testületi ülés vezetésének szabályait kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület közmeghallgatást tarthat:

(4) A polgármester falugyűlést hívhat össze, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A falugyűlés a közmeghallgatással együtt is tartható a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Az önként vállalt, a lakosság széles körét érintő feladatokkal kapcsolatos döntés esetén a lakosság véleményét ki lehet kérni. A Képviselő-testület községfejlesztési, községrendezési és lakosságot érintő más fontos kérdésekben a közvélemény tájékoztatása és a lakosság véleményének megismerése érdekében esetenként dönt különböző fórumok szervezéséről.

29. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el, fogadóórát szerdánként 8.00 órától 12.00 óráig tart. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.

(2) A polgármester a jogszabályban meghatározott feladatain kívül:

30. § (1) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, amely esetében polgármester döntést hozhat, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést,

(2) A képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet, amely esetében polgármester döntést hozhat, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan kérdésben.

(3) A polgármester 1.000.000 értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

31. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester: a jogszabályban meghatározott feladatain kívül ellátja mindazon feladat, amellyel a polgármester megbízza.

32. § A Képviselő-testület bizottságainak száma egy – Ellenőrző Bizottság.

33. § (1) Az Ellenőrző Bizottság három tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.

(2) Az Ellenőrző Bizottság:

(3) A vagyonnyilatkozatba történő betekintési jog gyakorlásával kapcsolatos kérelmet az Ellenőrző Bizottság elnökéhez kell benyújtani. A kérelmet indokolni nem kell, az Ellenőrző Bizottság elnöke 3 napon belül köteles időpontot biztosítani a kérelmezőnek a betekintési jog gyakorlásával kapcsolatban.

34. § (1) A Képviselő-testület által, az egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára létrehozott ideiglenes bizottság elnevezését, feladatát, tagjainak számát, tagjait és megbízatásának időtartamát, a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira, az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat, megfelelően kell alkalmazni.

35. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén, az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze, vezeti a bizottság ülését és látja el az elnöki teendőket. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei e feladata ellátása során az elnökével azonosak.

(2) Az elnök a bizottságot olyan időpontra hívja össze, hogy a Képviselő-testület ülése előtt, a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténhessen.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására, előterjesztést nyújthatnak be a bizottság tagjai, valamint azok, akik a Képviselő-testület ülésein előterjesztők lehetnek.

(4) A bizottság elnöke gondoskodik róla, hogy a meghívó és az írásos napirendi anyagok, az ülés előtt legalább 1 nappal megküldésre kerüljenek a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak, a testületi ülés meghívójával megküldött anyagokat.

(5) A bizottság ülésére a, bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A bizottság elnöke, a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(7) A bizottság üléséről, kérésére, a meghívó megküldésével, azt a képviselőt is értesíteni kell aki nem tagjai a bizottságnak.

(8) A bizottság elnökének az ülésvezetéssel kapcsolatos jogkörére a polgármester ülésvezetési jogkörére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

36. § (1) A bizottságok a határozatai számozását évente, a naptári év elejétől kezdődően újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

(3) Példa a határozat megjelölésére: Ura Község Önkormányzat Képviselő-testület ____________________ Bizottságának ___/20___.( ____.__.) határozata ______________________________________________

(4) A határozat a (2)–(3) bekezdésekben foglaltakon túl tartalmazza a bizottság döntését, szükség esetén a végrehajtására szolgáló határidőt és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(5) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A bizottság üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

37. § (1) Az Önkormányzati Hivatal Kirendeltségében az ügyfélfogadás munkanapokon 8.00-tól 12.00 óráig, szerdán 8.00-tól 16.00 óráig tart.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és a képviselő-testület normatív határozata közzététele a képviselő-testületi ülést követően a helyben szokásos módon az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik.⁸

(3) A közzétételre, tájékoztatásra szánt információ ismertetése a helyben szokásos módon történik.

(4) A tájékoztatásra szánt információ ismertetésének, a kihirdetésnek, közzétételnek, helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztés.

(5) Az Önkormányzat honlapjára adatok információk feltöltését a polgármester engedélyezi.

(6) Az Önkormányzati Hivatalban, önkormányzati hatósági ügyben – azon ügyek kivételével, amelyek esetében magasabb színtű jogszabály rendelkezései alapján kötelező biztosítani az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét –, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél elektronikus úton nem jogosult kapcsolatot tartani a hatósággal.

38. § (1) Az Ellenőrző Bizottság által átvett vagyonnyilatkozatok biztonságos tárolásáról, kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Jegyző az Önkormányzati Hivatalban valamennyi érintett településen ellátja a Jegyző feladatait. A jegyző kedden 8.00-12.00 óráig tart fogadóórát.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal pénzügyi, gazdálkodási feladatait ellátó pénzügyi, gazdálkodási ügyintézője látja el.

(4) Az (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével három hónap időtartamot meghaladó távollét.

39. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés előtt legalább 1 nappal a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat az Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit (pl.: eskü letételének hiánya miatt, személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt, a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt) megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület, legfeljebb 25%-kal, a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. A csökkentésről a képviselőt tájékoztatni kell.

(3) Igazolatlan távollétnek minősül, ha a képviselő, bizottsági tag az ülést megelőzően nem jelzi távolmaradását az ok megjelölésével.

(4) A bizottsági ülésekkel kapcsolatos kötelezettségszegés esetén is a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A képviselőt közügyekben – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – soron kívül kell fogadni a polgármesternek, a jegyzőnek és a Hivatal dolgozóinak.

(6) A zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és Ura Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015.(II.24.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.