Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007(IX.26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 12. 02- 2022. 11. 29

Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007(IX.26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2021.12.02.

A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 78–80. §‑aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108–109. §‑aiban foglaltakra, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseire – Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I.

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Iváncsa Község Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre, gazdasági társaságokra;
b) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).
(2) E rendelet előírásait lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában kizárólag akkor lehet alkalmazni, amennyiben az nem ellentétes a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseivel.
(3) [1] Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek használatának és tisztántartásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogviszonyokra.

Az önkormányzati vagyon

A törzsvagyon

2. §[2][2]

(1) Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott körben a nemzeti vagyon része, rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon lehet forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint.
(3) Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon illetve vagyonelem, melyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonnak minősít, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített vagyon.
(4) [3][3]

Az önkormányzat egyéb vagyona

3. §[4][4]

(1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, egyéb módon hasznosítható, gazdasági társaságba, alapítványba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
(3) 27 Az önkormányzat ingatlanvagyonának és részesedéseinek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Vagyonnyilvántartás és leltár

4. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartást kell vezetni, melynek folyamatosságáról a jegyző gondoskodik.

(2) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésen a képviselő-testület dönt a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(3) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelve, összesített adatokkal be kell mutatni a képviselő-testületnek. A leltár célja az önkormányzati vagyonelemek számbavétele értékben és mennyiségben. A leltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyonbontásban, tételesen, mérleg szerinti értéken tartalmazza.

II.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § (1) A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve önkormányzati rendeletben meghatározott – átruházott - hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait.

(4) E rendelet keretében az önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki szükség esetén gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról.

5/A § (1) Önkormányzati vagyont természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet működtethet vagy hasznosíthat, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben ezzel megbízza.

(2) Az önkormányzati vagyon működtetését, hasznosítását az Önkormányzat intézménye, gazdasági társasága vagy az Iváncsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) is elláthatja, mely szervezetek a vagyont a jogszabályok és a létesítő okiratuk keretei között működtethetik, hasznosíthatják.

(3) Vagyonkezelői jog csak az Nvtv. 3. § 19. pontjának b) alpontjában felsorolt személyekkel, vagyonkezelési szerződés megkötése útján alapítható.

(4) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, melynek főtevékenysége az Önkormányzat kötelező feladatának az ellátása, biztosítani kell az Önkormányzat részére az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően a teljes körű ellenőrzési jogot, és a gazdálkodó szervezet stratégiai céljai és fontos döntései alapvető befolyásolásának lehetőségét.

(5) Az Önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok esetében a Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével.

(6) Önkormányzati vagyonnal, annak hasznosításával kapcsolatos követelésről a képviselő-testület és – a 5/C. §-ban foglaltak szerint – a Polgármester mondhat le.

5/B § (1) A vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére (a továbbiakban: értékesítés) irányuló döntést megelőzően annak forgalmi értékét meg kell állapítani.

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlójának személyét - ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is –

a. az adott vagyontárgy értéke alapján,
b. ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján
kell megállapítani.

5/C § A Polgármester:

a. a [5] véleményének ismeretében dönt nettó 5 millió forint értékhatárt el nem érő, az Önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, ezzel összefüggő követelésről történő lemondásról,
b. gondoskodik az Önkormányzat vagyonát érintő követelések érvényesítéséről, végrehajtási eljárás kezdeményezéséről,
c. a vagyonhasznosítás körében hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján megköti a szerződéseket, ellenőrzi az azokban foglaltak teljesítését, indokolt esetben megteszi azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés megszüntetésére irányulnak, érvényesíti az Önkormányzatnak a szerződésből fakadó igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
d. önkormányzati területen történő közműépítéshez tulajdonosi hozzájárulást ad, megállapodást köt az épülő vagy megépült közműre vonatkozó vezetékjog vagy használati jog biztosítására, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére,
e. hozzájárulást ad a beruházó részére a nem önkormányzati beruházásban megvalósuló víziközmű megvalósításához, továbbá jogosult az önkormányzat nevében szerződést kötni az üzembe helyezett víziközműnek az önkormányzat részére, mint ellátásért felelős részére történő térítésmentes átadásáról,
f. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak használatára vonatkozó megállapodásban az önkormányzat részére térítésmentesen biztosított üzemidő terhére dönt a használat jogosultjáról,
g. 5 millió forint értékhatárig dönt elővásárlási jog gyakorlásáról, amennyiben a költségvetési fedezet biztosított
h. tulajdonosi hozzájárulást ad a beruházó részére a nem önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítéshez, továbbá jogosult az önkormányzat nevében szerződést kötni a forgalomba helyezett útpályának, valamint műtárgyainak és tartozékainak az önkormányzat részére történő térítésmentes átadásról
szerződést köt a nem állami, nem önkormányzati szervezettel a helyi építési szabályzatban útként, vagy egyéb közcélú felhasználásra rendelt ingatlan tulajdonjogának térítésmentes átvételére vonatkozóan.

Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása

6. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása főszabályként - a 7. § - ban foglalt kivételekkel – csak nyilvános pályázati eljárás (versenytárgyalás) útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) Az induló alapár értékesítéskor az ingatlanforgalmi szakértő (becslő) által meghatározott minimum eladási ár, bérlet esetén a képviselő-testület által meghatározott minimum bérleti díj.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a képviselő-testület az értékbecslésben meghatározott árnál magasabb induló áron is meghirdetheti az ingatlant értékesítésre.

(4) A vagyon (1) bekezdés szerinti induló áránál alacsonyabb áron történő értékesítésére csak e rendeletben meghatározott esetekben kerülhet sor.

6/A § (1) Az önkormányzat ingó vagyontárgyainak alapfeladattól eltérő hasznosítása, kizárólag az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül lehetséges, amely hasznosítás bevételei az átadó szervet illetik meg.

(2) A feleslegessé vált, azonban még használható ingó vagyontárgyakat először az önkormányzat költségvetési szerveinek kell használati joggal történő átadásra felajánlani. Ha a felajánlást a költségvetési szerv nem fogadja el, az ingó vagyontárgy értékesíthető.

(3) A költségvetési szervek a használatában lévő és számukra feleslegessé vált ingó vagyontárgyak egymás közötti használatra való átengedésére, továbbá az elhasználódott tárgyi eszközök selejtezésére és értékesítésére az érintett költségvetési szerv javaslatot tesz, az átengedést, selejtezést és értékesítést a selejtezési szabályzatnak megfelelően a közös önkormányzati hivatal végzi.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy az intézmény, vagy feladatának átszervezése, megszűnése miatt válik feleslegessé, annak hasznosításáról a közös önkormányzati hivatal gondoskodik, elsősorban a feladatot átvevő, illetve a jogutód szervezet részére történő átadással. Amennyiben a hasznosítás értékesítéssel történik, annak bevétele az önkormányzat költségvetését illeti meg.

7. § (1) Nem kell nyilvános pályázati eljárást lefolytatni önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog létesítéséhez, továbbá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben.[6][5]

(2) Önkormányzati vagyon elidegenítése esetén, ha

a) ingó vagyon esetében a vagyon egyedi nettó értéke az 500.000.- Ft-ot nem haladja meg,

b) ingatlan vagyon esetében a vagyon egyedi forgalmi értéke a nettó 12.000.000.- Ft-ot

nem haladja meg,
c)[7][6] vagyoni értékű jog értékesítése esetén a vagyoni értékű[8][7] jog egyedi forgalmi értéke a nettó 8.000.000.- Ft-ot nem haladja meg,
d)[9][8] részesedés értékesítése esetén a részesedés egyedi forgalmi értéke a 10.000.000.- Ft-ot nem haladja meg
és a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság javaslatára a képviselő-testület úgy dönt.
(3) Ingatlan, lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása, használatba adása esetén, ha az éves bérleti díj (használati díj) nem éri el a nettó 500.000.- Ft-ot.

8. §[10][9]

A pályázati eljárás szabályai

A pályázati kiírás

9. § (1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület írja ki.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró szerv nevét, címét, a kiírás időpontját,

b) a pályázatra kiírt vagyontárgy helyét (cím, helyrajzi szám), paramétereit (alapterület, műszaki jellemzők állapota, közműellátottsága), folytatható tevékenységi kör megnevezését, épületvagyon esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket, megtekintésének helyét és idejét, a hasznosíthatóságára vonatkozó egyéb kikötéseket,

c) az értékesítendő dolog becsértékét, illetve a hasznosítandó dolog ellenértékét,

d) elővásárlási, előbérleti jog fennállását,

e) a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,

f) ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

g) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

h) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,

i) több pályázó esetén a licitálás lehetőségét, felhívást, amely arra vonatkozik, hogy a tulajdonosi vagy bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el,

j) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,

k) ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét,

l) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a bontási eljáráson az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,

m) a pályázat elbírálásának módját, várható idejét.

(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a pályázati hirdetmény megjelenése, azaz annak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése és az ajánlatok benyújtására előírt határidő között legalább 15 nap álljon fenn.

(4) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a www.ivancsa.huhonlapon történő megjelenítéssel, és az iváncsai Szó-Váltás újságban történő megjelentetéssel közzé kell tenni. Az ajánlattételi határidő a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő napon kezdődik.

A pályázati ajánlat

10. § (1) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a kiírásban szereplő határidőben, a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be.

(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét, személyi adatait, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzék számát), képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazott adatait,

b) felajánlott ellenérték összegét,

c) a pályázati feltételek elfogadását.

Az ajánlati biztosíték

11. § (1) A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg előzetes megfizetéséhez kötheti. Az ajánlati biztosíték kikötéséről és annak mértékéről a Képviselő-testület határozatában dönt.

(2) A pályázat nyertese az ajánlati biztosítékot jogosult a vételárban, bérleti díjban érvényesíteni. A többi pályázónak az ajánlati biztosítékot a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.

(3) Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, az ajánlati biztosítékra nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.

A pályázati ajánlatok értékelése, a pályázati tárgyalás

12. § (1) A pályázati eljárás lebonyolítója egy három tagú bizottság (továbbiakban: értékelési bizottság), melynek tagjai a jegyző, a polgármester, valamint a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság egyik tagja. Az értékelési bizottság elnöke a polgármester.

(2) A pályázatok felbontását és értékelését a pályázati ajánlatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül kell megtartani.

(3) A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A bontási eljáráson az értékelési bizottság tagjain kívül az önkormányzat jogi képviselője, és az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(5) Az értékelési bizottság a meghirdetett bontási helyen az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint az ellenértékre tett ajánlatokat.

(6) Az ajánlatok ismertetése után az értékelési bizottság megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.

(7) Érvénytelen az ajánlat, ha azt a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be.

(8) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, vagy egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot.

(9) Amennyiben az első pályázat eredménytelen, a 9. §-ban meghatározott szabályok alkalmazásával ismételten pályázatot kell kiírni az első eljárásban szereplő feltételekkel.

(10) Ha a második pályázati eljárás során egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban szereplő ajánlatot, – a (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az értékelési bizottság javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy az eredménytelenné nyilvánítás és új pályázat kiírása helyett döntsön a legjobb ajánlat elfogadásáról és a pályázat eredményessé nyilvánításáról. Akkor javasolhatja ezt az értékelési bizottság, ha a legjobb ajánlat eléri a pályázati kiírásban szereplő, kiinduló ellenérték 80 %-át.

(11) Amennyiben két pályázati eljárás is eredménytelenül zárul ajánlat hiányában, a képviselő-testület dönthet úgy, hogy a harmadik pályázati eljárásban módosítja a kiírásban szereplő feltételeket, azonban az értékesítendő dolog ellenértékét nem határozhatja meg az eredeti kiírásban szereplő, kiinduló ellenérték 80 %-ánál alacsonyabb összegben.

(12) Ha nem érkezik a (10) és (11) bekezdésnek megfelelő ajánlat az első kiírástól számított 1 éven belül, akkor a képviselő-testület dönthet új értékbecslési szakvélemény beszerzéséről.

(13) Amennyiben a pályázati tárgyalás során több pályázó azonos vételár-ajánlatot tett, és ajánlatuk legjobb ajánlatnak minősül, ezen pályázóknak a vagyontárgy vételárára vagy a bérleti díjra licitálniuk kell. A licitlépcsőket az értékelési bizottság elnöke határozza meg.

(14) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj tekintetében a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összeg megfizetését vállalja.

13. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni.

(2) Amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor, a szerződéskötési határidőt a polgármester legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni.

(4) A tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

Az önkormányzati vagyon egyéb, más célú hasznosítása

14. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. [11][10]

15. § (1) Az önkormányzat gazdasági társaságot alapíthat, abban részt vehet.

(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(3) A vállalkozással, gazdasági társaságban való részvétellel kapcsolatos minden döntés - beleértve a részvények, üzletrészek, vagyoni betétek, az önkormányzati vagyon – értékhatártól független – vállalkozásba, gazdasági társaságba viteléről, a társaság alaptőkéjének emeléséről, leszállításáról szóló döntést - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a [12][11] kezességvállalás, alapítványhoz csatlakozás, hozzájárulás, alapítvány és társadalmi szervezetek támogatása.

16. § Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendeletében kell megállapítani.

16/A. §[13][12]

(1) Önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog létesíthető. Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag jogszabályban meghatározott vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az hatékonyan biztosítja a feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét.
(2) Vagyonkezelői jog átengedése történhet ingyenesen, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint, továbbá ellenérték fejében, a legjobb ajánlattevő javára.
(3) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.
(4) A (3) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat, amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(5) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást, különösen vagyon értékét növelő beruházást, felújítást nyújt.
(6) A vagyonkezelő köteles az általa kezelt önkormányzati vagyon állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, a tőle elvárható gondossággal a vagyon működtetése során eljárni. A képviselő-testület az éves költségvetésében dönt a vagyonkezelésbe adott vagyonnal kapcsolatos feladatairól, azok megvalósításának forrásairól, melyek tervezéséhez kikéri a vagyonkezelő véleményét.

16/B. §[14][13]

(1) Az önkormányzat jogosult a vagyonkezelés ellenőrzésére. Az ellenőrzés keretében a vagyonkezelő köteles beszámolásra, adatszolgáltatásra, mely kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbiak szerint történik:
a) belső ellenőrzés keretében, amennyiben az önkormányzat éves belső ellenőrzési tervében szerepel,
b) a Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel, amennyiben erre a képviselő-testület utasítja a bizottságot,
c) a vagyonkezelő éves beszámoltatásával.
(3) Az ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a vagyonkezelő állagmegóvási, karbantartási és egyéb, vállalt kötelezettségeit teljesítette-e.

Az önkormányzatot megillető követelésekről való lemondás

17. § (1) Önkormányzati követelésről lemondani részben vagy egészben a következő esetekben lehet:

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;

e) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során –figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek;

f) a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem fellelhető;

g) meghatározott célra a Magyar Állam javára.

(2) 32 Az önkormányzat követeléseiről- mint az önkormányzati vagyon részéről- való lemondás joga a képviselő-testületet illeti meg az 5/C §-ban foglalt eltérésekkel.

Felajánlott vagyon elfogadása

18. § (1) Ha vagyonról az önkormányzat javára más személy, illetve szerv lemondott, nettó 1 millió forint piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a polgármester, azt meghaladó értékhatár feletti vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a soron következő ülésén, ha a hatáskörébe tartozó vagyon elfogadásának ügyében döntött.

(2) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Vagyon ingyenes átruházása

19. §[15][14]

(1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:
a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
c) közalapítvány javára, alapítványrendeléssel,
d) közösségi célra,
e) az önkormányzat által létrehozott közhasznú szervezet céljára.
(2) [16][15] A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a település demográfiai mutatóinak megtartása és javítása, foglalkoztatási, munkahely teremtési, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési, településfejlesztési célok (közösségi célok) megvalósítása érdekében, valamint az önkormányzati vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált vagyon tulajdonjoga, vagyonkezelői, használati joga - a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházható.
(3) [17][16] Az ingyenes illetve kedvezményes tulajdonjog átruházásáról az Önkormányzat és a jogosult külön szerződésben állapodik meg, amelyben ki kell kötni a közösségi cél megvalósítására vonatkozó kötelezettséget az eset összes körülményeinek figyelembevételével kitűzött határidőn belül. A vagyon szerződésben meghatározott felhasználásának biztosítására megfelelő garanciákat kell a szerződésbe építeni, ilyen garancia különösen a vagyon hasznosításáról szóló éves beszámoló a Képviselő-testület felé, 15 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási jog, vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, továbbá a kötelezettség teljesítésének elmaradása esetére az önkormányzatot megillető, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott ellentételezés.
(4) [18][17] Önkormányzati vagyon ingyenes használatba adása kizárólag közfeladat ellátása céljából, annak ellátásához szükséges mértékben lehetséges.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

20. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. A képviselő-testület alapító okirattal az intézmény működéséhez szükséges vagyon használati jogát – a feladat ellátásához szükséges mértékben – biztosítja. Amennyiben az intézmény alapfeladatához egy ingatlan vagy egy ingatlanrész 3 hónapnál hosszabb ideig nem szükséges, úgy azt köteles visszaadni az önkormányzatnak.

(2) [19][18]

(3) Az önkormányzat intézményei a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására.

(4) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. [20][19]

III.

Vegyes rendelkezések

Árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése

21. § (1) Az önkormányzat árubeszerzése, építési beruházása, szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzésekről szóló törvény [21][20] rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az önkormányzat árubeszerzése, építési beruházása, szolgáltatás megrendelése esetén törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, úgy legalább három árajánlat beszerzéséről köteles a polgármester gondoskodni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben 1,5 millió Ft értékhatárig az ajánlatok elbírálásáról a polgármester, 1,5 millió Ft értékhatár felett a képviselő-testület dönt. A polgármester döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

22. § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

c) ingó vagyon esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb eső, kereskedelemben kapható dolog ára, leszámítva az amortizációból adódó értékcsökkenést.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

IV.

Záró rendelkezések

23. § (1) [22][21] E rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Hatályba lépésének időpontjával hatályát veszti Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 5/1995. (V.2.) Kt. sz. rendelete, és az azt módosító 12/2001. (V.30.) Kt. sz. rendelet, a 15/2001. (VI.28.) Kt. sz. rendelet, a 8/2005. (VII.10.) Kt. sz. rendelet, valamint a 2/2007. (I.25.) Kt. sz. rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Molnár Tibor, polgármester s. k.

dr. Kapitány Csilla, jegyző s. k.

Szabó Ferenc, polgármester s. k.[23][22]

dr. Kapitány Csilla, jegyző s. k.

Tatár Szilvia, polgármester s. k.[24][23]

dr. Kapitány Csilla, jegyző nevében és
megbízásából:
dr. Lukács Ilona, aljegyző s.k.[25][24]

Tatár Szilvia, polgármester s. k.

dr. Kapitány Csilla, jegyző nevében és
megbízásából:
dr. Bugyi Katalin, kirendeltség-vezető s.k.[26][25]
Molnár Tibor, polgármester s.k. Sáfár Gabriella, jegyző s.k.34
[1]
Módosította: 6/2012. (III.28.), hatályos: 2012.03.29.
[2]
Hatályon kívül helyezte: 8/2013. (IX.6.) Ör., hatályos: 2013.09.07.
[3]
Módosította: 6/2012. (III.28.), hatályos: 2012.03.29.
[4]
Módosította: 8/2013. (IX.6.) Ör., hatályos: 2013.09.07.
[5]
c) ponttal kiegészítette: 13/2015.(VI.23.) Ör., hatályos: 2015.06.24.
[6]
módosította: 21/2015.(X.16.) Ör., hatályos: 2015.10.19.
[7]
d) ponttal kiegészítette: 21/2015.(X.16.) Ör., hatályos: 2015.10.19.
[8]
Hatályon kívül helyezte: 6/2012. (III.28.), hatályos: 2012.03.29.
[9]
A (Ötv. 80. § (3)). Szövegrészt hatályon kívül helyezte: 6/2012. (III.28.) Ör., 2012. március 29-től hatályos.
[10]
A” közhasznú társaság alapítása” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 6/2012. (III.28.) Ör., 2012. március 29-től hatályos.
[11]

16/A. § -sal kiegészítette: 8/2013. (IX.6.) Ör., hatályos: 2013.09.07.

[12]

16/B. § -sal kiegészítette: 8/2013. (IX.6.) Ör., hatályos: 2013.09.07.

[13]
A §-t módosította a 21/2007.(XII.3.) Kt. sz. rendelet, hatályos 2007.12.03.
[14]
A bekezdést módosította: 3/2010. (III.31.) Önk. Rendelet, hatályos: 2010. április 1.
[15]
Módosította: 6/2012. (III.28.) Ör., hatályos: 2012.03.29.
[16]
Kiegészítette: 6/2012. (III.28.) Ör., hatályos: 2012.03.29.
[17]
Hatályon kívül helyezte: 6/2012. (III.28.) Ör., hatályos: 2012.03.29.
[18]
Az „(Ötv. 89. § (2))” szövegrészt hatályon kívül helyezte: 6/2012. (III.28.) Ör., hatályos: 2012.03.29.
[19]
Módosította: 6/2012. (III.28.) Ör., hatályos: 2012.03.29.
[20]
A 21/2007. (XII.3.) Kt. sz. rendelet hatályba lépésének időpontja: 2007.12.03.
[21]
2010. október 4-től a rendelet módosításait Szabó Ferenc, polgármester írja alá.
[22]
2014. október 27-től a rendelet módosításait Tatár Szilvia, polgármester írja alá
[23]
2015. január 01-től a rendelet módosításait dr. Kapitány Csilla jegyző nevében dr. Lukács Ilona Cecília aljegyző írja alá
[24]
2016. január 19-től a rendelet módosításait dr. Kapitány Csilla jegyző nevében dr. Bugyi Katalin kirendeltség-vezető írja alá
[25Módosította: 8/2016.(II.16,) Ör., hatályos: 2016.02.17.
27 Módosította a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
28 Beépítette a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
29 Beépítette a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
30 Beépítette a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
31 Beépítette a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
32 Módosította a 15/2019. (XI.25.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2019. november 25. napjától
1

Az 1. melléklet az Iváncsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.