Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(II.7.) önkormányzati rendelete
Kiskunfélegyháza Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 10. 23- 2022. 02. 25Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(II.7.) önkormányzati rendelete
Kiskunfélegyháza Város Helyi Építési Szabályzatáról
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/C. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Repülőtéri és Légiforgalmi Hatósági Főosztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Kiskunfélegyháza Város igazgatási területével határos települések önkormányzatai, továbbá a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Kiskunfélegyháza Város településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017.(III.30.) önkormányzati rendelet szerint a társadalmi egyeztetésbe bevont Partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Általános előírások
1. § Kiskunfélegyháza közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építési tevékenységet folytatni a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen az épített környezet védelméről és alakításáról szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint, továbbá e rendeletben és ennek
a)1 1. mellékletét képező SZ-1/M jelű, a város igazgatási területére vonatkozó szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-1 terv)
b)2 2. mellékletét képező SZ-2/M jelű, az SZ-1 terven „SZ-2 terv hatályos területe”-ként a 7.1 jelkulcsi elemmel lehatárolt településrészen hatályos szabályozási tervben (továbbiakban: SZ-2 terv)
c) 3. mellékletét képező, a szabályozási tervek jelmagyarázatát tartalmazó ábrában
d) 4. mellékletét képező, az építési övezetek előírásait tartalmazó táblázatban
e) 5. mellékletét képező, az övezetek előírásait tartalmazó táblázatban
f) 6. mellékletét képező, az állattartó melléképületek védőtávolságai táblázatban
g) 7. mellékletét képező, a vízminőség-védelmi területet tartalmazó térképen
foglaltak szerint megengedett.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
2. Közterület alakítására vonatkozó előírások
2. § (1) A közterület kiterjedését a szabályozási tervek ábrázolásának megfelelően, a következők szerint kell megállapítani:
a) A terület szélességi méretének kótázott értéke (jelmagyarázat A2. pont) megmutatja, hogy milyen minimális közlekedési és közműsávot kell kialakítani.
b) Amely közterületre a tervlap nem ír elő kótázott szélességi értéket, ott a meglévő közlekedési és közmű területsáv szélessége nem csökkenthető.
(2) Tervezett közterületként szabályozott telekrészen (jelmagyarázat A1 pont)
a) meglévő építményrészben értéknövelő építési tevékenység nem végezhető,
b) új építmény csak a közterületre vonatkozó szabályok szerint létesíthető,
c) közterület felől kerítés csak a szabályozási vonalon létesíthető,
d) új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembevételével létesítendő.
(3) Közterületen épület (pl. árusító-, szolgáltató-pavilon) érvényes közterület alakítási terv alapján helyezhető el, kivéve a KÖu-6 jelű közlekedési övezetben kijelölt „közterületi épület helye” földrészleteket, melyeken belül a környezethez illeszkedő épületelhelyezéssel, a közterületből legfeljebb a kijelölt hely 20 %-át elzárva a közhasználat elől (zárt udvar), az adott városrész lakosságát kiszolgáló, a közlekedéshez kapcsolódó kiskereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységek helyezhetők el az SZ-2 terven bejegyzett építménymagasság betartásával.
(4) Közterületi közművek földmunkával és burkolatbontással járó karbantartása és fejlesztése során
a) a szabályozási tervekben szereplő Helyi jelentőségű védett természeti érték (jelmagyarázat 4.3.3 pont) és Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték (megtartandó fa, facsoport) (jelmagyarázat 4.3.4 pont) megtartandó, szükség szerint kézi földmunka alkalmazásával,
b) érvényes közterület alakítási tervnek való megfelelés biztosítandó,
c) a szabályozási tervben előírt Gyalogút (gyalogos átjárás) (jelmagyarázat 2.4. pont), Kerékpárút (jelmagyarázat 2.5 pont), Tervezett kerékpárút (jelmagyarázat 2.9 pont) keresztmetszeti helye megtervezendő és figyelembe veendő,
d) nyomvonalas létesítményhez oszlopsor csak érvényes közterület alakítási terv alapján létesíthető,
e) utcai zöldsáv biológiai aktivitásértéke nem csökkenhet.
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
3. § (1) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélkerék a Tájképvédelmi terület (jelmagyarázat 4.2.9 pont) földrészletei kivételével
a) az SZ-2 terv hatályos területén legfeljebb 15 m teljes magassággal,
b) az SZ-2 terv hatályos területén kívül legfeljebb 25 m teljes magassággal
elhelyezhető, ha egyéb előírásoknak megfelel.
(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetők ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítéséhez szükséges létesítés kivételével nem helyezhető el mikrohullámú telefontorony lakó- és vegyes övezetekben.
(3) Kmü jelű mezőgazdasági üzemi terület határa mentén telken belüli fasor- és cserjesor kialakítása és fenntartása kötelező.
4. Környezetvédelmi előírások
4. § (1) Az övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással.
(2) A Közl-2 jelű különleges övezetbe tartozó repülőtér szabályozási terven bejegyzett zajvédelmi zónáit az egyéb jogszabály alapján hozott kijelölő határozatnak megfelelően kell figyelembe venni.
(3) Hulladékudvar csak mezőgazdasági övezetben, gazdasági építési övezetben, hulladékkezelő, -lerakó különleges építési övezetben, szennyvíztisztítómű különleges építési övezetben és mezőgazdasági üzemi építési övezetben helyezhető el.
(4) A szabályozási terven a szennyvíztisztító mű Kse jelű építési övezete körül kijelölt 300 m-es védőövezeten belül új lakóépület nem létesíthető.
(5) Állattartó építmények a 6. melléklet szerinti telepítési feltételekkel helyezendők el.
(6) Trágyatároló nem helyezhető el vegyes, nagyvárosias lakó, kisvárosias lakó és egészségügyi-gyógyászati-idegenforgalmi övezetben.
(7) A Telek be nem építhető része (jelmagyarázat 1.5. pont) területre vonatkozó szabályok:
a) területe az előírt minimális telekterületbe és telekméretekbe nem számítandó bele;
b) területe a telek beépítettségének számításakor nem vehető figyelembe;
c) területe a zöldfelületi fedettségbe beleszámít;
d) a telekre történő – máshonnan nem biztosítható – bejárás céljából legfeljebb 8 m szélességben megszakítható;
e) területén kialakult természetes gyep, fásítás megtartandó.
(8) Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Előkertben parkolóhelyek csak megfelelő növényzet (fa, cserje, lugas) telepítésével alakíthatók ki, parkolóhelyenként legalább 1 db előnevelt fa ültetése kötelező.
5. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
5. § (1)3 A szabályozási terven lehatárolt Belvízzel erősen vagy közepesen veszélyeztetett területen (ATIVÍZIG-adat) (jelmagyarázat 5.9 pont) az épület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló részének földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 45 cm-rel magasabban épüljön. Terepszint alatti épületszint nem építhető, a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.
(2) A 7. mellékletben lehatárolt vízminőség-védelmi területen belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
(3) Az SZ-1 és SZ-2 terven ábrázolt „Kiskunfélegyháza-Csengőd”, „Kiskunfélegyháza-Kecskemét” és „Kiskunfélegyháza-Szentes” mikrohullámú sugárzási sávok területén belül 50 m magassági korlátozás érvényesítendő, amely az építmények, műtárgyak legmagasabb pontjára értendő.
(4) A „V-2” vízgazdálkodási övezetbe tartozó tavak és víztározók partvonalától számított 100 m-en belül
a) a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;
b) nem helyezhető el bűz kibocsátással járó, környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység építménye.
6. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (telekalakítás, településrendezési kötelezések)
6. § (1) Szabályozási vonallal leszabályozott építési telek kialakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg, de egyéb előírások teljesülnek.
(2) Az építési telkek tömbjeinek gazdaságos felhasználását és a telekcsoport célszerű átosztását szolgálja a közforgalom elől el nem zárt Javasolt magánút (jelmagyarázat 1.10 pont) jelölése a szabályozási tervben, amelytől a telekalakítás során eltérni csak a közterületekkel határolt telekcsoportra (telektömbre) vonatkozó Beépítési terv, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv alapján szabad.
(3) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg azon ingatlanokon, melyeket a szabályozási terv a közlekedési nyomvonalak biztosítására, közterület bővítésre jelöl, közintézmény bővítésére, közérdekű közműellátási létesítmény elhelyezésére vagy Ipari Park bővítésére szán. Az elővásárlási jog megszűnik a megosztással keletkező olyan telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.
(4) Beültetési kötelezettséggel érintett telekhatár / terület (jelmagyarázat 7.8 pont) előírásai:
a) telekalakításkor a keletkező telekre eső beültetési kötelezettséggel érintett terület ne haladja meg a telekre előírt legkisebb zöldfelület területét;
b) a beültetésnek legkésőbb a telken létesülő épület használatba vételéig meg kell történnie;
c) a terület minden 100 m2-re legalább 1 db, kifejlett korára nagy lombkoronát nevelő fa ültetése kötelező, az előírt parkoló fásításon kívül;
d) beültetési kötelezettséggel megjelölt telekhatár mentén, a telekhatártól 3 méterre telepítve, legalább 6 méterenként telepíteni kell egy-egy nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fát minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be;
e) be kell tartani a 8. § (3) bekezdésben foglalt, a zöldfelületek kialakítására vonatkozó egyéb előírásokat is.
(5) Bontás hiányában helyrehozatalra kötelezhetők az 5 évnél régebben lakatlan vályogfalazatú épületek.
(6) A bontás miatt kialakult utcaképi beépítési hiány pótlása céljából beépítésre kötelezhetők a Vt jelű településközpont vegyes övezetekben megüresedett építési telkek tulajdonosai.
(7) Vegyes övezetekben és kisvárosias lakóövezetben melléképület akkor létesíthető, ha a főépülettel egy ütemben, vagy a főépület építését követően épül meg.
7. Közművek előírásai
7. § (1) Teljes közműellátottság szükséges az Ln, Lk, Vt, és Keü jelű építési övezetek építési telkein létesülő épülethez, kivéve a közel nulla energiaigényű épületet, melyhez energia közműellátás nem kötelező.
(2) Legalább részleges közműellátottság szükséges a belterületi fekvésű gazdasági (Gksz, Gip és Gá jelű) övezetekben, valamint a Kke, Kpi, Kpk és T jelű különleges övezetekben létesülő épülethez a következők szerint:
a) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b) ivóvíz közüzemi biztosítása,
c) közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása.
(3) Legalább hiányos közműellátottság szükséges a külterületi fekvésű gazdasági (Gksz, Gip és Gá jelű) övezetekben, valamint a Kke, Kpi és Kpk jelű különleges övezetekben létesülő épülethez a következők szerint:
a) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b) ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a funkcióhoz szükséges,
c) közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 50 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha az kiépített, vagy 50 m-en belül rá lehet csatlakozni, egyébként a telek 10 %-ot meghaladó beépítettsége esetén a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 zárt csapadékvíz-tárolót (ciszternát, záportavat, vagy mobil tárolót) kell biztosítani.
(4) Legalább hiányos közműellátottság szükséges az Lke és Lf jelű lakóterületen létesülő, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épülethez a következők szerint:
a) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,
b) az építési telek 10 %-ot meghaladó mértékű beépítettsége esetén ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása,
c) az építési telek 10 %-ot meg nem haladó mértékű beépítettsége esetén ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 méteren belül adott, egyébként elegendő, ha a telken vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 300 m-es távolságon belül ivóvíz minőségű vizet szolgáltató közcélú kút van,
d) közüzemi szennyvízelvezetés, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 m-en belül adott, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
e) az építési telek 10 %-ot meghaladó mértékű beépítettsége esetén a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása,
f) az építési telek 10 %-ot meg nem haladó mértékű beépítettsége esetén a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú ellátása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 20 méteren belül adott, egyébként a beépített terület minden megkezdett 10 m2-ére számítva 0,3 m3 zárt csapadékvíz-tárolót (ciszternát vagy mobil tárolót) kell biztosítani.
(5)4
(6) Az (1)-(5) bekezdésben nem szereplő esetekben az építési övezet telkén létesülő épület közműellátására csak az OTÉK „A telek beépítésének feltételei”-re vonatkozó előírásaiban szereplő követelmények érvényesek.
(7) Egyedi szennyvízelhelyezés nem megengedett azokon a területeken, ahol a teleknagyság kisebb 600 m2-nél, a talajvíz évi maximális szintje a terepszint alatt 1,5 m-nél magasabb, vagy az elszivárogtatásra igénybe venni kívánt talaj elszivárogtatásra alkalmatlan.
(8) Az egyenkéni 0,5 MW teljesítményt meg nem haladó napelemparkok, egyéb jogszabály szerinti létesítési engedély birtokában, elhelyezhetők a gazdasági építési övezetekben, az Má-1 jelű mezőgazdasági övezetben és a Hull-1, Kmü-1, Kpi-1, Kse-1, valamint Ksz-1 jelű különleges övezetekben.
8. Építés, telekhasználat általános szabályai
8. § (1) Terepszint alatti építmény országos, vagy helyi védettségű épület telkén és a Vt jelű vegyes övezetekben korlátozás nélkül elhelyezhető, egyéb építési telkeken – a közművek és építményeik kivételével – az építési helyen belül, annak egész területén megengedett. Beépítésre nem szánt területen a megengedett beépítettség erejéig helyezhető el terepszint alatt építmény.
(2) A kialakítható telek legkisebb területére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező, a már kialakult építési telkek a méretüktől függetlenül beépíthetők, ha egyéb építési szabályok teljesülnek.
(3) Fát, 3,0 méternél magasabbra növő fásszárú bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább a fa várható koronaátmérője felének megfelelő távolságra, épülettől legalább 3,0 méterre kell ültetni.
(4) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.
(5) Építési telek kötelezően előírt zöldfelületének növénytelepítésénél
a) kerülni kell a tájkaraktertől idegen merev, zárt, soros, monokultúrás telepítési módokat, helyette vegyes növényfajokból tájba illő, természetszerű, csoportos növénytelepítést kell alkalmazni;
b) gyors növekedésű pionír fafajokat és lassúbb növekedésű, de hosszú életű fafajokat kell olyan módon eltelepíteni, hogy az előfutár fafajok eltávolításakor egységes, tájba illő növényállomány alakulhasson ki;
c) a 3000 m2-t meghaladó zöldfelületet táj- és kertépítészeti terv alapján kell kialakítani;
d) a zöldfelületek gondozásához elégséges módon biztosítani kell a szükséges öntözési lehetőséget.
(6) Gépjárműelhelyezésre vonatkozó előírások:
a) Telken belül kell biztosítani
aa) a beépítésre nem szánt területek gépjárműelhelyezését;
ab) az Lk, Lke, Lf, Gksz, Gip, Gá, Hull, Közl, Kpk, Kse és Ksz jelű területek létesítményeinek gépjárműelhelyezési igényét
ac) a lakásokra előírt gépjárműelhelyezést, kivéve az országos, vagy helyi védettségű épületekben kialakított lakásokat, amelyekhez az OTÉK szerinti egyéb elhelyezés is megengedett, továbbá a „Telepszerű” beépítési módú övezetekben lévő lakásokat, melyekre a c) pont vonatkozik.
b) Országos, vagy helyi védettségű épület gépjárműelhelyezési igénye a sajátos értékvédelmi szempontok biztosítása érdekében az OTÉK előírásainak keretein belül az előírt mennyiség felére csökkenthető.
c) „Telepszerű” beépítési előírású övezetben, az OTÉK előírásainak keretein belül, új épület létesítése vagy a meglévő épületben történő rendeltetési mód változás során a gépjárműelhelyezés az övezeten belül történjen, vagy 500 méteren belül KÖu-6 övezetben legyen biztosítva.
d) A központi belterület Lk, Lke, valamint Vt övezeteiben, ha egyéb útügyi előírásba nem ütközik, a telekre történő beközlekedéshez az útburkolat és a telekhatár közötti közterületből maximum a telekhatárral párhuzamosan mért 6 m széles sáv vehető igénybe.
e) Közterületen működő vendéglátóegység, vagy fogyasztótérrel a közterületre időszakosan kitelepülő vendéglátóegység közterületi parkolóhely-biztosítása egyéb jogszabályok keretei között a helyi parkolási rendelet szerinti időszakos parkolóhely-biztosítással történjen.
9. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
9. § Kiskunfélegyháza Város az I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében a elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapított alábbi veszélyeztető tényezőknek megfelelően elsősorban elzárkóztatás, szükség esetén kitelepítés:
ba) belvíz
bb) rendkívüli időjárás
bc) más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata
bd) veszélyes áruk szállítása
be) jelentős forgalom
bf) nagy kiterjedésű tűz
c) Felkészítés:
ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,
cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d) Védekezés:
da) települési polgári védelmi szervezet gyakoroltatás és szükség szerinti bevonása a védekezésbe,
db) járási mentőcsoport bevonása,
dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
10. § (1) Építési övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg a 3. mellékletben szereplő jelmagyarázatnak megfelelően, az építési övezetek kötelező paramétereit a 4. mellékletben szereplő táblázat adja meg.
(2) Az építési helyen, az építési határvonalakon belül több épület is elhelyezhető. Lakó-, és településközpont övezetben fő rendeltetést tartalmazó épület elsőként a közút, vagy – ennek hiányában – a magánút felőli építési határvonalon létesüljön
(3) Beépítési módra vonatkozó helyi szabályok:
a) „Telepszerű” beépítési mód szabályai:
aa) a beépítettség az övezet egész területére értendő;
ab) a zöldfelületi fedettséget az övezet egészén és a vele határos közkert-területen együttesen kell biztosítani, két építési övezettel is határos közkert területét az építési övezetek területének arányában megosztva kell beszámítani;
ac) új épület létesítése, vagy meglévő bővítése esetén a meglévő épületektől és az övezeti határtól legalább az előírt építménymagassági maximum-értékkel megegyező telepítési távolság tartandó, vagy – az egyéb jogszabály betartásával – a meglévő épületek összeépítése megengedett.
b) „Kialakult” beépítési mód szabályai:
ba) A fő- és melléképületek, építmények elhelyezési módja zártsorú, oldalhatáron álló vagy szabadon álló építési mód szerint is megengedett a szomszédos 1-1 telek beépítési módjával megegyezően. Ha ezek különbözőek, akkor a szomszédos 3-3 telken lévő beépítési módok közül a többségben előforduló, vagy értékvédett épületével megegyező beépítési mód alkalmazandó.
bb) Az épület-elhelyezés módja a 10,0 m átlagszélességet el nem érő telken csak zártsorú lehet.
bc) Szabadon álló épület-elhelyezés a legalább 14,0 m átlagszélességű telken megengedett.
bd) Az adott telken, vagy a telekhatáron meglévő tűzfal takarandó, ha a műszaki lehetőség és az építési program ezt nem zárja ki.
c) „Oldalhatáron álló” építési helyen belül egyéb jogszabályok betartásával szabadon álló beépítés is megengedett, ha egyéb építési előírásoknak megfelel. További előírások:
ca) az épület(ek) a telekhatáron vagy attól legalább 1,5 méterre helyezendő(k) el,
cb) előkertes beépítésű telektömb 18,0 m szélességi méretet elérő saroktelkén mindkét közterületi telekhatártól előkert tartandó,
cc) zártsorú beépítési módú övezet telkével szomszédos oldalhatárhoz lehet csatlakozni fedett-nyitott kapuáthajtóval, vagy legfeljebb 3,0 m magas zárt kerítéssel is.
d) „Ikres” építési helyen belül szabadon álló beépítési mód is megengedett, ha a telekhatáron nem marad takaratlan tűzfal.
e) „Zártsorú” beépítési mód helyi előírásai:
ea) Megvalósulhat több ütemben is, úgy, hogy első ütemben az épület oldalhatároló fala és a telekhatár között minimum 3,0 méter, de az utcai telekszélesség felét meg nem haladó szélességben a telekhatáron álló szomszéd épülethez zártsorúan csatlakozó, vagy annak ereszvonala alatt maradó épület(rész) épül, vagy az épülettel együtt tervezett és megépített 1,8-3,0 m magas falazott utcai kerítés, kapuzat létesül.
eb) Az épület oldalszárny nélküli beépítési mélysége nem haladhatja meg az utcai építési vonaltól számított 13,0 métert; az utcai építési vonaltól számított 6,0 méter mélységig a telek oldalhatárain álló határolófalak nyílásmentes tűzfalként alakítandók ki, hogy a szomszédos telken az épületek zártsorúan csatlakozhassanak.
ec) Az északi irányhoz közelebb álló, kedvezőtlenebb tájolású oldalhatáron az adott tömbre jellemző “L” alakú beépítési rendet követve, az eb) szerinti főépülethez oldalszárny, továbbá melléképület és második főépület is létesíthető, melyek a nyíláskialakítás tekintetében oldalhatáron álló épületrésznek minősülnek, a másik oldalhatártól pedig legalább 4 m, de minimum az adott homlokzat magasságával megegyező oldalkertet kell tartaniuk.
f) „Sajátos”, egyetlen beépítési módba sem tartozó beépítési mód (közterülettel körbevett; úszótelkes; önálló telket képező épület) telkén a beépített telekrészt növelő bővítés, új építés csak az egyéb jogszabály szerint elkészülő Beépítési terv alapján megengedett.
g) Ha a telken a korábban érvényes jogszabályok szerint kialakult, meglévő beépítési mód nem felel meg az övezeti előírásnak, és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, akkor az övezeti előírástól eltérő, kialakult állapot szerinti beépítési mód is alkalmazható, de a telekre vonatkozó egyéb építési előírásokat be kell tartani
(4) Elő-, oldal- és hátsókert helyi előírásai:
a) Lakó-, és településközponti övezetekben, ha szabályozási terv másként nem rendeli, az elsőként létesülő fő rendeltetésű épületnek a homlokzati hossz legalább 1/3-án az építési hely utca felőli határvonalán kell elhelyezkednie, az utcavonalra nem merőleges oldalhatáron történő épületelhelyezés esetében, valamint a gazdasági és különleges építési övezetek telkein legalább az épület egy sarokpontjának kell kötelezően a határvonalon állnia.
b) Az előkert mérete lakó- és vegyes építési övezetben – ha a szabályozási terv másként nem rendeli – túlnyomórészt beépített telektömb esetén az adott utca mentén jellemzően kialakult mérethez igazodó, a túlnyomórészt beépítetlen telektömbben 5,0-6,0 méter közötti érték. Létesíthető 5,0-6,0 méter közötti méretű előkert abban az esetben is, ha a határoló közút szélessége kevesebb 12,0 méternél. Gazdasági és különleges építési övezetben – ha szabályozási terv másként nem rendeli – a területhasználat sajátosságainak megfelelő előkert alakítható ki.
c) Megengedett az előkert méret növelése a telken, vagy a telek előtti közterületen meglévő értékes fa megmaradása érdekében, a törzstől számított 5 méter mértékig.
d) Oldalkert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli – az országos előírások szerint állapítandó meg, „Kialakult” beépítési módú övezetben a telektömbben jellemző méret, de legalább 3,0 m alkalmazása is megengedett.
e) A hátsókert legkisebb mérete – ha szabályozási terv másként nem jelöli –
ea) a 35,0 méternél hosszabb méretű (közterületre merőlegesen felvett hosszméretű) telken az országos előírások szerint állapítandó meg, kivéve, ha a kialakult állapot szerint a hátsó telekhatáron már áll épület, ekkor az eb) pontban foglaltak szerint is megengedett az épület-elhelyezés;
eb) a 35,0 méternél nem hosszabb méretű (közterületre merőlegesen felvett hosszméretű) telken az épület tűzfallal a hátsó telekhatárhoz csatlakoztatható, vagy attól legalább 3,0 méterre építendő, 4,5 m-en belüli elhelyezés esetén tűzfalas kialakítással;
ec) „Kialakult” beépítési módú övezetben az ea)-eb) pont szerinti méret, vagy a telektömbben jellemző méret alkalmazása is megengedett;
f)5 A hátsó telekhatáron álló épülethatároló fal tűzfalként alakítandó ki.
(5) Telekalakítás helyi előírásai
a) Úszótelek, nyúlványos telek a vonatkozó egyéb jogszabálynak megfelelően, a telepszerű vagy szabadon álló beépítési móddal szabályozott építési övezetekben létesíthető.
b) Ha a korábban hatályos jogszabályok szerint kialakult, meglévő teleknagyság (telekterület, kisebbik átlagszélesség) nem éri el az adott övezetre vonatkozó határértéket, de az építési és egyéb előírásokat betartják, a telek beépíthető, de a meglévő telekméretek (szélesség, mélység) – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
(6) Megengedett legnagyobb beépítettség és legkisebb zöldfelület helyi előírásai:
a) Az építési telken az országos jogszabály szerinti legkisebb zöldfelület biztosítandó.
b) A lakást is tartalmazó épületek esetében a telek zöldfelülete nem lehet kisebb a 30 m2/lakás értéknél.
c) A zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos burkolat és a parkolóhely számításnál figyelembe vett parkolóhely területe.
d) Ha a telken a korábbi jogszabályok szerint kialakult, meglévő beépítettségi mérték túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, vagy az építmény kialakítása és paraméterei nem felelnek meg az előírásoknak, akkor csak olyan építési tevékenység megengedett, amely során a beépítettség, az épület szintterülete, épületmagassága nem növekszik, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az épületmagasság és a beépítettség nem növekedhet, de a szintterület növelhető. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni
(7) Megengedett épületmagasság helyi előírásai:
a) Építmény megengedett legnagyobb épületmagassága legfeljebb 25,0 méter magasságig növelhető, ha az elhelyezendő funkcióhoz feltétlenül szükséges,
aa) gyártás-, raktározás- vagy feldolgozás-technológiai okból a Gksz-1, Gip-1 és Gá-1 jelű gazdasági övezetekben, valamint Kmü-1 jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben,
ab) bármely építési övezetben hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
ac) csúszda, kilátó esetében.
b) Az Lk-5 övezetben előírt legkisebb épületmagassági érték csak a közterület, vagy – ennek hiányában – a magánút felőli építési határvonalon álló épület esetében kötelező.
c) A kisvárosias, a kertvárosias és a falusias lakóövezet telkén megvalósuló, fő rendeltetést tartalmazó második és további épület esetében a legnagyobb megengedett épületmagasság értéke 4,5 m, kivéve a telekhez csatlakozó közút vagy magánút felőli építési határvonalra telepített épületet, amelyre az övezetben előírt érték vonatkozik.
d) Az előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő, a korábban hatályos jogszabályok szerint kialakult meglévő épület épületmagassága csak a határértékek teljesülésének irányába változtatható.
e) „Kialakult” épületmagassági előírás esetén a közterületre néző és a szomszéd telekkel határos homlokzat magassága a szomszédos 3-3 telken lévő, legalább 3,5 m közterületi homlokzatmagasságú, nem romos állapotú épületek közterületi homlokzatmagasságainak átlagától felfelé legfeljebb 1 m-rel térhet el, vagy közülük az értékvédett épületével megegyezően (+/- 30 cm hibahatáron belül) alakítandó ki. A saját kertre néző homlokzat magassága az egyéb szabályok keretein belül szabadon alakítható
(8) Ereszkinyúlás közterület fölé nem lehet nagyobb 90 cm-nél. Eresz és előtető kivételével épületrész kinyúlása közterület fölé 12 m-nél keskenyebb utcákon, vagy 6,5 m-nél kisebb építménymagasság esetén nem megengedett, egyébként az utcaszélesség 1/20-a, de maximum 90 cm lehet, összesen az utcai homlokzat hosszának legfeljebb 20 %-án.
11. Nagyvárosias lakóövezetek (Ln-1, Ln-2) részletes előírásai
11. § Az Ln övezetek sajátos előírásai:
a) Az övezetben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
b) A megengedett legnagyobb beépítettség az övezet egész területére értendő.
c) A zöldfelületi fedettséget az övezet egészén, a vele határos, vagy területében foglalt Zkk-1 jelű közkert-területtel együttesen kell biztosítani, két építési övezettel is határos közkert területét az építési övezetek területének arányában megosztva kell beszámítani.
d) Úszótelken vagy közterületen álló, iparosított technológiával épített lakóépület hőtechnikai korszerűsítésével egybekötött bővítése az övezetben előírt beépítettségi határérték keretei között, egyéb előírások betartása mellett, a beépítettség számításakor figyelembe vett falsík legfeljebb 3 m-rel, de legfeljebb a nem közterületi telekhatárig terjedő kiléptetésével megengedett, az úszótelek az új határolófalhoz igazítható.
e) Az övezetben meglévő gépjárműtároló helyiségek rendeltetése nem változtatható meg.
12. Kisvárosias lakóövezetek (Lk-1, Lk-2, Lk-3, Lk-4, Lk-5) részletes előírásai
12. § Az övezetben nem helyezhető el húsfüstölő, siló, gáztároló, új üzemanyagtöltő állomás, új önkiszolgáló autómosó.
13. Kertvárosias lakóövezetek (Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4) részletes előírásai
13. § (1) Az övezetekben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, siló.
(2) A terület általános és sajátos használatát kiegészítő különálló épület (továbbiakban: melléképület) épületmagassága nem lehet nagyobb a fő rendeltetést tartalmazó épületénél.
(3) Az utcai telekhatáron álló kerítés legalább felerészben áttört kialakítással, legfeljebb 1,6 m magassággal létesíthető.
(4) Lke-1 övezetben, emeleti vagy tetőtéri, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség 1,80 m-nél alacsonyabb parapetmagasságú nyílászárója akkor nézhet az oldalkert felé, ha az érintett oldalkert szélessége eléri a 6,0 m-t.
14. Falusias lakóövezetek (Lf-1, Lf-2) részletes előírásai
14. § (1) Az övezetekben telkenként legfeljebb 2 db lakás helyezhető el.
(2) Az övezetekben nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(3) A melléképület épületmagassága legfeljebb 4,0 m, de nem lehet nagyobb a fő rendeltetést tartalmazó épületénél.
15. Településközpont övezetek (Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5) részletes előírásai
15. § (1) Az övezetekben nem helyezhető el önkiszolgáló autómosó, húsfüstölő, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(2) A Vt-1 övezet beépítési módja sajátos, egyetlen beépítési módba sem tartozik (közterülettel körbevett, úszótelkes, vagy önálló telket képező épület). Épületbővítés, új építés csak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló mindenkor hatályos országos jogszabályban szabályozott Beépítési terv alapján megengedett.
16. Intézmény övezet (Vi-1) részletes előírásai
16. § (1) Az övezetben csak hitéleti rendeltetést szolgáló épület helyezhető el.
(2) A Vt-1 övezet beépítési módja sajátos, önálló telket képező épület.
17. Kereskedelmi szolgáltató övezetek (Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3) részletes előírásai
17. § (1) Az övezetre az országos előírások érvényesek, de gazdasági (gyártási, raktározási, szolgáltatási) és hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
(2) Az övezet telkének lakótelekkel közös határán nyílásmentes épület, vagy zárt kerítés álljon, a telek zöldfelülete legalább 60 %-ban a közös telekhatár mellett legyen biztosítva.
(3) Az előkertben elhelyezett parkoló fásítandó: minden megkezdett 3 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.
(4) Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
18. Ipari övezetek (Gip-1, Gip-2) részletes előírásai
18. § (1) Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység esetén a hatályos jogszabályokban definiált, számításokkal igazolt hatásterülete nem terjedhet túl az övezet határán.
(2) Az övezetekben nem helyezhetők el bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek építményei.
(3) Szennyvíztisztító telep az övezetben elhelyezhető.
(4) Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
19. Általános gazdasági övezet (Gá-1) részletes előírásai
19. § (1) Az övezet gazdasági célú felhasználására az országos előírások érvényesítendők, hulladékgazdálkodási tevékenység végzése csak azzal a feltétellel megengedett, ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló mindenkori jogszabály szerint
a) nem környezeti hatásvizsgálat köteles és egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött;
b) előzetes vizsgálat köteles, de a környezetvédelmi hatósági eljárásban megállapításra kerül, hogy a tevékenységnek nincs jelentős környezeti hatása.
(2) Az övezetben nem helyezhetők el bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek építményei.
(3) Parkoló- és rakodóterületet csak saját telken lehet kialakítani.
20.6 Beépítésre szánt különleges építési övezetek (Sp-1, Hull-1, K-Hon-1, Közl-1, Közl-2, T-1, Kmü-1, Keb-1, Keü-1, Keü-2, Kke-1, Kpi-1, Kpk-1, Kpk-2, Kse-1, Ksz-1) részletes előírásai
20. § (1) Az „Sp-1” jelű különleges nagy kiterjedésű sportolási célú övezetben sportlétesítmények és kiszolgáló, valamint üzemviteli épületek, öltözőépületek, vendéglátóegység, klubépület és egy lakásegység helyezhető el. A klubépület a szintterület legfeljebb 50 %-áig szálláshelyet is tartalmazhat.
(1a)7 a) A „K-Hon-1” jelű különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló övezetben a honvédelmi feladatok ellátását biztosító építmények, honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú létesítmények, valamint az ezeket kiszolgáló építmények helyezhetők el.
b) A „K-Hon-1” jelű övezet körül kijelölt 100 m széles honvédelmi célú védőterület (jelmagyarázat 5.17 pont) határán belül folytatott bármely tevékenység esetében biztosítani kell az a) pontban foglalt övezet korlátozásmentes működését.
(2) (2) A „Hull-1” jelű különleges hulladékkezelő, -lerakó övezetben az egyéb engedélyekben rögzített rendeltetéshez szükséges, valamint a rekultivációt szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A „Közl-1” és „Közl-2” jelű (csak a beépítettség megengedett mértékében különböző) különleges közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér övezetekben közúti és légiközlekedést, szállítmányozást kiszolgáló építmények (járműtároló, -javító, -karbantartó, -vizsgatelep, raktár, hangár) és a repülőtér esetében egy szállás jellegű épület valamint egy lakóépület helyezhető el.
(4) A „T-1” jelű különleges temető övezetben az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei, valamint sírkőüzem és kegyeleti szolgáltatást nyújtó tevékenység épülete helyezhető el. Övezeti előírások:
a) A sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30 cm-t.
b) A talapzat fölötti 2,50 métert meghaladó magasságú sírfelépítmény (oszlop, sírkő, kereszt, stb.), valamint a 20 m3 légtérfogatot és 3,5 méter magasságot meghaladó méretű sírbolt (kripta) nem helyezhető el.
(5) A „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, gépjavítás építményei, valamint
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató, hulladékgazdálkodási tevékenység építményei,
b) lovasturizmus építményei,
c) vendéglátóegység,
d) szálláshely,
e) az övezetben dolgozókat kiszolgáló épület,
f) lakóépület legfeljebb 10 db lakásegységgel
helyezhető el.
(6) A „Keb-1” jelű különleges ebmenhely övezetben az ebmenhely és az ebrendészeti telep építményei helyezhetők el.
(7) A „Keü-1” jelű különleges egészségügyi-gyógyászati-idegenforgalmi övezetben elhelyezhetők szociális, egészségügyi létesítmények, a fürdő, a strand és a gyógy-idegenforgalom építményei, a gyógyászathoz kapcsolódó sportlétesítmények és a szállás jellegű épületek.
(7a)8 A „Keü-2” jelű különleges egészségügyi-gyógyászati-idegenforgalmi övezetben elhelyezhetők szociális, egészségügyi létesítmények, bölcsőde, a gyógy-idegenforgalom építményei, a gyógyászathoz kapcsolódó sportlétesítmények és a szállás jellegű épületek.
(8) A „Kke-1” jelű különleges kegyeleti és várostörténeti emlékhely övezetben az örökségvédelmi szakhatóság jóváhagyása mellett lehet a Kálvária hitéleti funkciójához kapcsolódó építményt elhelyezni.
(9) A „Kpi-1” jelű különleges piac és vásár övezetben a hagyományos tanyasi gazdálkodást modellező és ismeretterjesztő építmények, üvegház, lovasturizmus építményei, kereskedelmi célú, vásártartást szolgáló, vendéglátó, szolgáltató építmények és melléképítményeik helyezhetők el. E területen állatkereskedelmi célú felhasználás a vonatkozó jogszabályok keretein belül megengedett.
(10) A „Kpk-1” jelű különleges szabadidő-park övezetben az aktív szabadidő-eltöltést szolgáló sport-, fürdő-, vendéglátó-, szolgáltató építmények és kiegészítő funkcióik létesítményei helyezhetők el, a szükséges parkolók a Kpk-2 övezetben is létesíthetők. A Kpk-2 övezetben a Kpk-1 övezet használatához szükséges parkolók, valamint kiskereskedelmi, lakossági szolgáltató és vendéglátó építmények helyezhetők el.
(11) A „Kse-1” jelű különleges szennyvíztisztítómű övezet kizárólag technológiai és kiszolgáló tevékenység építményei, iroda- és szociális épület helyezhető el. Új szennyvíztelep körüli, az SZ-1 terven kijelölt védőfásítását saját területen belül kell kialakítani.
(12) A „Ksz-1” jelű különleges volt települési hulladéktelep övezetben az utógondozási időszak végéig építési tevékenység csak a rekultivációs engedélyben foglaltakkal összhangban végezhető, azt követően a véghasználattal kapcsolatos tevékenység, valamint a hulladékkezelés és a megújuló energiatermelés építményei helyezhetők el.
21. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
21. § (1) A beépítésre nem szánt övezetek előírásait a szabályozási tervek állapítják meg a 3. mellékletben szereplő jelmagyarázatnak megfelelően, az övezetek kötelező paramétereit az 5. mellékletben szereplő táblázat adja meg.
(2)9
(3) Beépítésre nem szánt övezetben – ha e rendelet vagy egyéb jogszabály másként nem rendeli – a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 méter, amely a rendeltetéshez feltétlenül szükséges mértékben, de legfeljebb 25,0 m magasságig emelhető
a) mezőgazdasági, erdőgazdasági, vagy a különleges rendeltetéshez szükséges technológiai okból,
b) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági céllal,
c) hitéleti vagy sportépítmény jellegéből adódóan,
d) kilátó esetében.
(4) A (3) bekezdésben előírt épületmagassági határértéket túllépő, a korábban érvényes előírások szerint kialakult épület épületmagassága tovább nem növelhető.
(5) 1,0 hektárnál nem nagyobb szilárdásvány bánya egyéb jogszabályban előírt engedélyezési eljárás keretében, az országos ökológiai hálózaton és a „Tájképvédelmi terület”-en (jelmagyarázat 4.2.9 pont) kívül fekvő, Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben létesíthető.
22. Közlekedési és közműterület (KÖu, KÖk)
22. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közúti közlekedési és közműterületnek minősül.
(2) A „KÖu” jelű közúti közlekedési övezet alövezetei:
a) „KÖu-1” jelű gyorsforgalmi út alövezet (M5 autópálya),
b) „KÖu-2” jelű országos elsőrendű főút alövezet (5-ös számú főút),
c) „KÖu-3” jelű országos másodrendű főút alövezet (451 és 542 számú főutak),
d) „KÖu-4” jelű országos mellékút, városi forgalmi út alövezet (4 és 5-számjegyű utak),
e) „KÖu-5” jelű települési gyűjtőút alövezet,
f) „KÖu-6” jelű vegyesforgalmú közterek, jelentősebb közcélú parkolók, lakótelepi feltáróút és autóbusz-állomás alövezet.
(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott és tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja és közterületi státusza nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.
(5) Közút szabályozásával érintett építési telken építési munka akkor végezhető, ha a tervezett közterületbe sorolt telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(6) Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
(7) Egy építési telek megközelítése céljából csak egy magánút létesíthető, kizárólag abban az esetben, ha a telek közúti kapcsolata nem biztosított.
(8) Magánút létesítésekor építési területének szélességét és keresztszelvényét az út által kiszolgált területre előírt közműellátás nyomvonal-igényeit figyelembe véve, a csapadékvíz-elhelyezés tekintetében a vízgyűjtő területre méretezett árokkal vagy csatornával tervezve kell megállapítani. Méretezés hiányában a szabályozási terven Javasolt magánút (jelmagyarázat 1.10 pont) kijelölt méretűnél kisebb szélesség nem engedhető meg, de ha a szabályozási terv nem ad irányadó útmutatást, akkor legalább a következő szélességi méretek biztosítandók:
a) SZ-1 terv hatályos területén egyetlen telek feltárása esetén 4 m, 2-5 db telek feltárásakor 6 m, 6-9 db telek megközelítése esetén 8 m, 9-nél több telek feltárásakor 10 m minimális szélességű útterület hozandó létre.
b) SZ-2 terv hatályos területén egyetlen telek feltárása esetén 8 m, 2-5 db telek feltárásakor 12 m, 6-9 db telek megközelítése esetén 16 m, 9-nél több telek feltárásakor 20 m minimális szélességű útterület hozandó létre.
c) Zsákutca kialakítása esetén kistehergépjárművek minimum 7 m belső ívsugarú fordulóját (kör-, delta-, vagy Y-forduló) biztosítani kell.
(9) Közelszőlő városrész Lke jelű építési övezetének telkein (6408-6488 helyrajzi számú telkek) a Javasolt magánút (jelmagyarázat 1.10 pont) határa és a közút telkének határvonala közötti telekrész távlatban közútszélesítést szolgál, melyen belül a 2. § (2) bekezdésben szereplő, a tervezett közterületként szabályozott telekrészre előírt szabályok érvényesítendők, továbbá fa nem ültethető. Az építési telek beépítésének feltétele, hogy a közútszélesítést szolgáló része közútként vagy magánútként legyen bejegyezve az ingatlannyilvántartásban.
(10) Az utak szabályozási szélességében a közművek vagy út építése és tervezése során az útról feltárt építési övezetek előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(11) A gyalogút (jelmagyarázat 2.4 pont) és kerékpárút (jelmagyarázat 2.5 pont) szabályozási tervben ábrázolt nyomvonala pontosítását az érintett telkek részletesebb tervműveleteiben (közlekedési tanulmányterv, engedélyezési vagy kiviteli terv) el kell végezni. A közút mentén kijelölt kerékpárút annak bármelyik oldalán vezethető, egyéb szakaszokon az előírt nyomvonal 50-50 méteres kísérő sávján belül alakítandó ki.
(12)
a) A szabályozási terven bejegyzett „5-ös főút keleti elkerülő szakasz nyomvonal javaslat” megjelölésű út-tengelyvonalat 100-100 méter széles érdekeltségi sáv kíséri, amelyen belül kizárólag az út megvalósítását szolgáló építmények helyezhetők el.
b) Az a) bekezdés szerinti elkerülő út a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető, ha az SZ-1 tervben kijelölt 2x100 m-es érdekeltségi sávon belül kerül kialakításra járulékos létesítményeivel együtt.
(13) Az 5-ös út É-i bevezető szakasza és a Kisszegedi út között a meglévő 20 kV-os légvezeték mentén tervezett új gyűjtőút építési területsávjának telekalakítása és az út járhatóvá tétele az úttal közvetlenül szomszédos lakóterületek beépítésének a feltétele.
(14) A „KÖk” jelű kötöttpályás közlekedési és közműövezetre a vasúti közlekedési terület országos előírásai érvényesek. Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő. Alövezetei a következők:
a) KÖk-1: vasúti fővonal alövezet,
b) KÖk-2: vasúti mellékvonal alövezet,
c) KÖk-3: vasútállomás beépítésre nem szánt területe és rakodók alövezete,
d) KÖk-4: gazdasági terület vasúti pályája, rakodója.
23. Zöldterület (Zkk, Zkp)
23. § (1) Zöldterületnek minősülnek a „Zkk” jelű közkertek és „Zkp” jelű közparkok.
(2) 3000 m2 területet meghaladó zöldterület-alakítás kert- és tájépítész által készített kiviteli terv szerint valósítandó meg.
(3) Zöldterületi övezetek és előírásaik:
a) Zkp-1 jelű városképi, városszerkezeti jelentőségű közpark övezete városképet formáló, díszítő szerepet tölt be, területén az OTÉK szerint elhelyezhető építményeken kívül csak utcabútorok és a városi rendezvények parképítményei (pl. zenepavilon) létesíthetők, sétaterei díszburkolattal látandók el, a közhasználat elől részben sem zárható el.
b) Zkp-2 jelű lakóterületi pihenőpark övezete a lakóterületen élők zöldterületi ellátás szolgálja, területének legfeljebb 30 %-a zárható el éjszakára a közhasználat elől, az OTÉK szerint elhelyezhető építményeken kívül csak utcabútorok, valamint játszótér és tornapálya létesíthető, zárt játszótér fenntartásához legfeljebb 100 m2 beépített területen játszóház építhető.
c) Zkp-3 jelű kondicionáló közpark a külterjes használatú, mély fekvésénél fogva beépítésre egyébként sem alkalmas zöldfelület övezete, melyen épület nem helyezhető el, a közhasználat elől nem zárható el, szilárd burkolat rajta nem létesíthető, területén csak az OTÉK szerint helyezhetők el építményeken szereplő építmények helyezhetők el, s legalább 30 %-ban fásításként tartandó fenn.
d) Zkk-1 jelű közkert a tömbtelkes lakóterületen élők pihenő- és játszóhelyéül szolgál, előírásai megegyeznek a Zkp-2 jelű közpark szabályaival, de területe az őt befoglaló, vagy vele közvetlenül szomszédos lakóterület(ek) előírt övezeti mutatószámainak számításakor a lakóövezet részeként figyelembe vehető.
e) Zkk-2 jelű közkert a lakosság aktív kikapcsolódását szolgálja, területén záportó, sétaút, játszótér, játszóház, vendéglátó épület, sportpályák és közösségi kert, valamint a pihenés és séta utcabútorai helyezhetők el, a közhasználat elől legfeljebb felerészben elzárható.
f) Zkk-3 jelű közkert a külterületen és az egyéb belterületeken élők játszótereként szolgál, amely éjszakára elzárható a közhasználat elől, az OTÉK szerint elhelyezhető építményeken kívül csak utcabútorok, valamint játszótér és tornapálya létesíthető, zárt játszótér fenntartásához legfeljebb 100 m2 beépített területen játszóház építhető.
24. Erdőterület (Ev, Eg, Ek)
24. § Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdőövezetbe, „Eg” jelű gazdasági erdőövezetbe és „Ek” jelű közjóléti erdőövezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások és az e rendeletben szereplő kiegészítő szabályok érvényesítendők.
25. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
25. § (1) Az „Mk” jelű övezet az OTÉK szerinti „kertes”, az „Má” és „Mát” jelűek pedig az „általános” mezőgazdasági területi kategóriába tartoznak.
(2) „Mát” jelű Természetes gyep sajátos felhasználású általános mezőgazdasági övezetben az OTÉK előírásai érvényesek, de a megengedett legnagyobb beépítettség 3 %
(3) *Mezőgazdasági övezetben lévő 2700 m2 területi nagyságot elérő telken, ha az 2004. január elsején már igazolhatóan fennállott meglévő tanyás telek
a) birtokközpont az OTÉK előírásaiban foglaltakon túlmenően is kialakítható,
b) a telek művelési ágától függetlenül lakóépület is elhelyezhető.
(4) Mezőgazdasági övezeteknek a KÖu-2, KÖu-3 vagy KÖu-4 jelű közutak közútkezelői érdekeltségi sávjában (jelmagyarázat 5.18 pont) lévő, vagy abba benyúló telkén az úton közlekedők kiszolgálását célzó járműjavító -szerelő -festő tevékenység építményei is elhelyezhetők az övezeti szabályok és egyéb előírások betartása mellett.
26. Vízgazdálkodási terület (V)
26. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetei a következők:
a) V-1 jelű övezet: közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja;
b) V-2 jelű övezet: állóvizek és víztározók medre és parti sávja.
(2) A vízgazdálkodási övezetre megengedett legnagyobb beépítettség 10 %, amely az adott övezet területére értendő.
(3) Vízügyi érdekből az ATIVIZIG kezelésében lévő csatornák mentén 6-6 m, önkormányzati kezelésű csatornák esetén 3-3 m széles parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, rét-legelő műveléssel vagy útként hasznosítandó.
27. Természetközeli terület
27. § A „Tk” jelű természetközeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
28. Beépítésre nem szánt különleges terület (B, En, Ktf, Ktb, Kkp, Ktp, Kts, Ktu, Kvm)
28. § (1) A beépítésre nem szánt különleges övezetekben a sajátos funkcióhoz szükséges lehető legnagyobb telekméret és lehető legkisebb épületmagasság alakítandó ki az 5. melléklet keretein belül.
(2) „B” jelű különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló övezetben a működési engedélyben foglalt rendeltetéshez szükséges, valamint a véghasználattal kapcsolatos tevékenység építményei helyezhetők el.
(3) Az „En” jelű különleges beépítésre nem szánt, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló övezet a rendeltetésének megfelelő építmények elhelyezését szolgálja. A telekhatár mentén 2 m magasságú örökzöld sövény telepítendő.
(4) A „Ktf” jelű különleges beépítésre nem szánt fásított köztér, sétány övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri pihenése, testedzése, játszóhelye) építményei helyezhetők el az OTÉK előírásai szerint.
(5) A „Ktb” jelű különleges beépítésre nem szánt burkolt köztér övezetben a rendeltetésszerű használat (lakosság szabadtéri rendezvényei, találkozó- pihenő- és játszóhelye) építményei helyezhetők el az OTÉK előírásai szerint.
(6) A „Kkp” különleges beépítésre nem szánt pihenőkert övezetben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, lakossági szolgáltató gazdasági tevékenység építményei, lakóépület, vagy lakó-gazdasági épület, továbbá a kiskereskedelmi-, vendéglátási funkció, valamint a vallási, az oktatási és a szociális ellátás létesítményei helyezhetők el.
(7) A „Ktp” különleges beépítésre nem szánt pihenőhely övezet a szabadtéri lakossági rekreációt szolgálja, melyben a rendeltetésnek megfelelő funkcióval helyezhetők el építmények, az alábbiak szerint:
a) az ingatlannyilvántartás szerinti meglévő természetközeli állapot (gyep, vízfelület, fásítás) megtartandó, egyéb területei szükség szerint rendezhetők a természetesebb állapot visszaállítása érdekében;
b) területén csak a pihenés, játék, sportolás épületnek nem minősülő építményei (pl. madárles, esőtető, stég, kalandpark, lovaspálya,) helyezhetők el, valamint egy épület létesíthető sportolási, szabadidő eltöltési, lovasturisztikai, vendéglátási, valamint a terület fenntartására szolgáló funkcióval;
c) az övezet területe legalább 70 %-ban zöldfelülettel, vagy élőhelyként kialakított vízfelülettel legyen hasznosítva.
(8) A „Kts” különleges beépítésre nem szánt technikai sport övezet a szabadtéri technikai sportok pályáinak és építményeinek elhelyezését szolgálja a következő övezeti szabályok szerint:
a) épületnek nem minősülő építmények létesíthetők a sportpályákhoz (terepmotor-, görkorcsolya-, gördeszka-, BMX pályák) és ügyességi játszótérhez;
b) létesíthető egy épület a telekhatártól legalább 12 m-re a pályák és játszótér kiszolgálására (iroda, vizesblokk) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, fa- vagy vakolt tégla falazattal, fa anyagú nyílászárókkal, lapostetővel, vagy vörös égetett agyagcserép fedésű, 38-42 fok hajlásszögű magastetővel;
d) a szabályozási terven jelölt Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt érték (megtartandó fa, facsoport) (jelmagyarázat 4.3.4 pont) megtartása és a Kötelező közterületi/telken belüli fásítás (jelmagyarázat 2.3 pont) kiültetése, szükség szerinti pótlása kötelező;
e) az övezet területe legalább 70 %-ban zöldfelülettel, vagy élőhelyként kialakított vízfelülettel legyen hasznosítva.
(9) A „Ktu” különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetben a természetközeli idegenforgalom, lovasturizmus, alkotótábor, valamint a bakancsos-kerékpáros kiránduláshoz kapcsolódó tevékenység építményei, továbbá turistaszállás helyezhető el.
(10) A „Kvm” különleges beépítésre nem szánt vízmű övezet a városi vízmű telephelyet, építményeit, ivóvízadó kútjait és azok belső védőterületét fogadja be. A feladat ellátásához nem szükséges telekrészek jellemzően természetes állapotú gyepként tartandók meg, vagy alakítandók ki.
29. Béke tér sajátos előírásai
29. § A Béke tér D-i térfalának rendezésére az SZ-2 tervben jelölt szabályozási vonalig az építési telkek megnövelhetők és a kötelező építési vonalon a történeti térfal visszaállítható a meglévő üzlethomlokzatok elé lépő új beépítéssel, a következő szabályok betartása mellett:
a) az épület-bővítmények Béke téri homlokzata a kötelező építési vonalon álljon, a tér közterületére épületrész, szerkezeti elem csak a terepszint és az attól mért 2,50 m magasság között általánosan megengedett épületkinyúlások létesíthetők,
b) tetőidoma (hajlásszög) és gerincmagassága a 3164 helyrajzi szám alatti műemlék-épületétől legfeljebb 50 cm-rel térhet el,
c) tetőből kinyúló épületrész magassága ne lépjen túl a műemlék-épületen meglévő felépítmény méretein.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
30. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének Kiskunfélegyháza Város Építési Szabályzata és Szabályozási Terve jóváhagyásáról szóló 15/2007. (V. 02.) önkormányzati rendelete.
3. melléklet
1. SZ-1 szabályozási terv - területfelhasználási módok betűjelei
2. SZ-1 Szabályozási terv – szabályozási elemek 1.
3.13 SZ-1 Szabályozási terv – szabályozási elemek 2.
4.14 SZ-2 Szabályozási terv – területfelhasználási egységek betűjelei
5. SZ-2 Szabályozási terv – szabályozási elemek 1.
6.15 SZ-2 Szabályozási terv – szabályozási elemek 2.
6. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építmény megnevezése |
Védőtávolság (m) |
|||||
Lakó- épülettől |
Ásott kúttól |
Fúrt kúttól |
Ivóvíz-vezetéktől |
Vízveze-téki kerti csaptól |
Közintéz-mény telkétől |
||
2 |
Zárt trágyatároló |
10 |
18 |
8 |
2 |
3 |
30 |
3 |
Kisállat (baromfi, házinyúl, nutria, galamb, stb.) ketrece, ólja, kifutója összesen 300 állatig |
10 |
15 |
8 |
2 |
3 |
20 |
4 |
Kisállat (baromfi, házinyúl, nutria, galamb, stb.) ketrece, ólja, kifutója összesen 300-nál több állat esetén |
15 |
15 |
8 |
2 |
3 |
50 |
5 |
Juh, kecske, sertés, strucc ólja, kifutója összesen 5 állatig |
10 |
15 |
8 |
2 |
3 |
20 |
6 |
Juh, kecske, sertés, strucc ólja, kifutója összesen 5-nél több állat esetén |
30 |
15 |
8 |
2 |
3 |
50 |
7 |
Ló, öszvér, szamár, szarvasmarha istállója, ólja és kifutója 5 állatig |
15 |
15 |
8 |
2 |
3 |
30 |
8 |
Ló, öszvér, szamár, szarvasmarha istállója, ólja és kifutója összesen 5-nél több állat esetén |
30 |
15 |
8 |
2 |
3 |
50 |
Az „SZ-1 jelű szövegrészt „SZ-1/M jelű” szövegre módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 6. § a) pontja, hatályba lép 2020. október 23 napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Az „SZ-2 jelű szövegrészt „SZ-2/M jelű” szövegre módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja, hatályba lép 2020. október 23 napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Az 5. § (1) bekezdése első mondatát módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Hatályon kívül helyezte a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja 2020. október 23. napjától. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
A „legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 4,5 métert” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 2020. október 23-i napjától. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
A 20. alcímet módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Az (1a) bekezdés szövegét beiktatta a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Az (7a) bekezdés szövegét beiktatta a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Hatályon kívül helyezte a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja 2020. október 23. napjától. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. a) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. a) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
A Kiskunfélegyháza belterület 5637/163 helyrajzi számú telkére vonatkozó építési tilalom hatályon kívül helyezve a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdésével 2020. október 23. napjától.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. c) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. c) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. c) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
Módosította a 28/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. d) pontja, hatályba lép 2020. október 23. napján. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.