Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, Repülőtéri út – Kőérberki út – Egér út – Balatoni út – villamosvonal – kerülethatár – Kamaraerdei út – Budaörs határa által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 24Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete
a Budapest XI. kerület, Repülőtéri út – Kőérberki út – Egér út – Balatoni út – villamosvonal – kerülethatár – Kamaraerdei út – Budaörs határa által határolt terület kerületi építési szabályzatáról
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya – a Budapest XI. kerület, Balatoni út - MÁV vasútvonal - Partfutó utca - villamosvonal által határolt terület kivételével – Budapest XI. kerület, Repülőtéri út – Kőérberki út – Egér út – Balatoni út – villamosvonal – kerülethatár – Kamaraerdei út – Budaörs határa által határolt területre (a továbbiakban: Szabályozási terület) terjed ki.
2. Az előírások alkalmazása
2. § (1) A Szabályozási területen az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Településszerkezeti Terv és a Budapest Főváros Rendezési Szabályzat vonatkozó előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni, és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.
(2) A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv,
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek szabályozási határértékeinek összefoglaló táblázata,
c) 3. melléklet: A parkolás helyi rendjének szabályozása.
(3) A Szabályozási Terven rögzített kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) építési övezet, övezet határa,
c) építési övezet, övezet jele,
d) építési hely,
e) korlátozottan beépíthető terület.
f) kötelező megszüntető jel,
g) közműsáv,
h) méretezés,
i) közlekedés elemei:
ia) közúti villamos vonal felszínen,
ib) tervezett elsőrendű főút számára fenntartott terület,
ic) tervezett településszerkezeti jelentőségű kerékpáros infrastruktúra nyomvonala.
(4) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) kerülethatár,
b) művi értékvédelem:
ba) műemlék,
bb) műemléki környezet határa,
bc) fővárosi helyi védettségű épület,
bd) régészeti lelőhely határa,
c) táj- és természetvédelem: ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete és határa,
d) egyéb korlátozó tényezők:
da) vízminőség-védelmi terület határa,
db) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa,
dc) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa.
3. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. gyeprácsos talajborítás: a talajfelszínen elhelyezett műanyag vagy fém anyagból készült rácsos szerkezet, mely a rácsok között alkalmas növényzet telepítésére,
2. gyephézagos talajborítás: a talaj felső termőrétegébe süllyesztett, betonelemekből álló szerkezet, melynek hézagaiba növényzet telepíthető,
3. közműsáv: nem közterületen vezetett, csapadékvíz-elvezetés számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv állapítja meg,
4. parkolóterületi célú szintterületi mutató (szmp): az egyes építési telkek beépítése során a parkolóterületi célú és a kiszolgáló közlekedési területeikkel együttes bruttó szintterület és a telek területének hányadosa (szintterület m2/telekterület m2),
5. szintterületi mutató (általános célú szmá): az egyes építési telkek beépítése során az összes általános célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa (szintterület m2/telekterület m2),
6. telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség,
7. természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg; amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.
A területek felhasználásának és beépítésének általános szabályai
4. § A 4–12. alcímekben foglalt általános jellegű előírások a Szabályozási terület egészére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
4. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések
5. § (1) A telekalakítással nem jöhet létre:
a) új nyúlványos telek,
b) a (2)–(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az övezeti előírásokkal ellentétes állapot, vagy
c) több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterületen fekvő telek kialakítása céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak területe az építési övezet, övezet előírásait nem elégíti ki.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek területe az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(4) Közmű elhelyezésének céljára az övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható bármely építési övezetben vagy övezetben.
(5) Lakó, intézményi, általános és kertes mezőgazdasági területen újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 8,0 m-nél.
5. Az építés általános feltételei
6. § (1) Az építési övezetekben szabadon álló beépítés esetén az előírt kialakítható legkisebb telekterület 1,5-szeresét elérő vagy meghaladó telekre több épület is elhelyezhető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész meglévő épülettömegen belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, az egyéb jogszabályi és övezeti előírások figyelembevételével.
(3) Magántelken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen nem alakítható ki.
6. Az építési hely, az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
7. § (1) Amennyiben a Szabályozási Terven feltüntetésre került építési hely, az elő-, oldal- és hátsókertet aszerint kell figyelembe venni.
(2) Új épület elhelyezésénél
a) az előkerti építési vonalnak a kialakult állapothoz kell igazodni, ennek hiányában az előkert 5,0 m, vagy
b) saroktelek esetében az előkerti építési vonalat – az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében – úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(3) Szabadon álló beépítés esetén az építési telek oldalkertje az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 m.
(4) Az építési telek hátsókertje a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértéke, de legalább 6,0 m.
7. Melléképítmények elhelyezésének szabályai
8. § (1) Az építési övezetekben nem helyezhető el
a) állattartó épület,
b) az építési telek hátsókertjében mosókonyha, nyárikonyha, garázs, egyéb tároló épület.
(2) Az építési övezetekben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény,
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) állatól, állatkifutó,
d) trágyatároló, komposztáló, és
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(3) Lakóterületek építési övezeteiben elhelyezett melléképítmény terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az 5,0 m-t.
(4) Az építési telek előkertjében kizárólag kerítéssel egybeépített, legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló helyezhető el.
8. Tereprendezés, támfal, kerítés
9. § (1) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep természetes terepszintje, a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan, felfelé vagy lefelé legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.
(2) Támfal kialakítása során a természetes terepszint felfelé és lefelé legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg a 2,0 m-t.
(3) Az utcavonalon a kerítést a közterületi határon kell elhelyezni, a szabályozással érintett építési telek kivételével, ahol a kerítést a még végre nem hajtott szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(4) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
9. Közlekedés, parkolás
10. § (1) Új épület létesítése esetén
a) az e rendeletben előírt személygépjármű és kerékpár férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani, és
b) a kivitelezés megkezdéséig meg kell tervezni az ingatlan közúti csatlakozását.
(2) Az építési telkek megközelítését szolgáló magánút – kertvárosias lakóterületen elhelyezkedő zsákutca kivételével – csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.
(3) Intézményi és lakó övezetekben lakó, iroda és igazgatási rendeltetésű épület elhelyezése esetén a szükséges gépjármű-várakozóhelyek legfeljebb 30%-a, de legfeljebb 15 gépjármű-várakozóhely helyezhető el a felszínen.
(4) Újonnan épített teremgarázsban nem alkalmazható olyan emelőgépes parkológép, mely egymástól függetlenül nem használható parkolóállások kialakítását eredményezi.
11. § (1) A Szabályozási területen e rendelet előírásainak megfelelően kell a rendeltetések kiszolgálásához szükséges parkolóhelyeket kialakítani:
a) új épület építése, vagy meglévő épület bővítése, átalakítása esetén,
b) építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítás esetén, vagy
c) olyan területhasználat folytatása esetén, ami új parkolóhelyek létesítését követeli meg.
(2) A parkolóhelyszám és a kerékpárférőhely számításánál a vonatkozó jogszabályban foglaltak mellett a 3. melléklet szerinti értékeket kell figyelembe venni.
(3) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részben vagy teljes egészében pénzben megváltható a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-létesítési kötelezettségekről és a parkolóhely-megváltás eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
10. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések
12. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A Szabályozási területen új épület építése, meglévő épület bővítése vagy rendeltetésváltása
13. § (1) Új vízhálózat csak szennyvízcsatorna-hálózattal együtt építhető.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz nem szikkasztható.
14. § (1) Új csapadékvízelvezető-hálózatot elválasztott rendszerű zárt csatornaként kell kiépíteni.
(2) A Szabályozási területen bármilyen burkolt felület növekedésével járó építési tevékenység esetén a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét a befogadó kezelője által előírt feltételek figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint lehet a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(4) A záportározó egyéb célú hasznosítása csak többlet tárolókapacitás biztosításával valósítható meg.
(5) A Szabályozási terven jelölt közműsávok területe a felszíni víz elvezetésére biztosított terület, ahol a felszíni vízelvezetés műtárgyain kívül kizárólag egyéb közművek és növényzet helyezhető el, a felszíni vízelvezetés fenntartó sávja átjárhatóságának a biztosításával.
15. § (1) Új villamosenergia- és elektronikus hírközlési ingatlanbekötés csak földalatti csatlakozással létesíthető, akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(2) Háztartási méretű kiserőmű kapacitását meghaladó, megújuló energiahordozó hasznosítású energia termelést szolgáló erőmű a Szabályozási területen nem létesíthető.
11. Táj- és természetvédelem, környezetvédelem
16. § A Szabályozási területen található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
17. § (1) A Szabályozási területen a hőellátást vezetékes energiaszolgáltatással vagy megújuló energiaforrásokkal kötelező biztosítani, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével.
(2) A Szabályozási területen kontakt talajszennyezéssel járó új ipari, üzemi, szolgáltató tevékenység nem folytatható.
(3) Új épület elhelyezése során
a) a fennálló talajszennyezettség megszüntetéséről gondoskodni kell,
b) a felső termékeny talajréteget szakszerűen le kell termelni, deponálni kell, amelyet az építés befejezése után, a telken belül elterítve a zöldfelületek kialakításához fel kell használni; a termőföld legfeljebb egy évig deponálható, ezt követően talajjavítással használható fel, és
c) szennyezett talajjal, építési törmelékkel terep nem tölthető fel.
(4) Zajt, vagy rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj vagy rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. Zenés vendéglátó létesítmény lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított 200 méteren belül nem helyezhető el.
(5) Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység a vonatkozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhető. A Szabályozási területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmenti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása nem megengedett.
(6) A Szabályozási területen nem végezhető olyan építési tevékenység és nem hozható létre olyan létesítmény, amely határértéken felüli légszennyezettséget vagy bűzzel való terhelést okoz. Lakóparkok, irodaházak építésénél a levegőterhelés mértéke nem haladhatja meg a házközponti fűtés esetén fellépő terhelőanyag-kibocsátás mértékét.
12. Zöldfelületek
18. § (1) A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az övezetekben előírt zöldfelületi minimum 50%-át egybefüggő felületként kell kialakítani, amely legfeljebb 3,0 m széles gyalogúttal szakítható meg.
(2) Az építési övezetekben a zöldfelület legkisebb mértékét biztosító zöldfelületbe
Részletes övezeti előírások
13. Beépítésre szánt területek építési övezetei
19. § A Szabályozási területen a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Lk-2-XI),
b) intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2-XI),
c) nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület (K-Rek-XI).
14. Lk-2-XI jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület építési övezeteire vonatkozó előírások
20. § (1) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Lk-2-XI jelű építési övezetekben elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) szállás jellegű és
g) sport.
(3) Lk-2-XI jelű építési övezetek telkein legfeljebb a létesíthető általános célú bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó egész számú lakó vagy egyéb önálló rendeltetési egység létesíthető.
(4) Lk-2-XI jelű építési övezetek telkein kereskedelmi rendeltetés legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületen helyezhető el.
15. Vi-2-XI jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület építési övezeteire vonatkozó előírások
21. § (1) A Vi-2-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) Vi-2-XI jelű építési övezetekben elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) lakó,
b) iroda,
c) hitéleti, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) kereskedelmi, szolgáltató,
f) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
g) raktározási, logisztikai,
h) szállás jellegű és
i) sport.
22. § (1) Vi-2-XI/1 jelű építési övezet telkein lakó és nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális intézményi rendeltetés nem helyezhető el.
(2) Vi-2-XI/1 jelű építési övezetben elhelyezett épület terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 15,0 m-t.
(3) Vi-2-XI/2 jelű építési övezetben a Szabályozási Terven jelölt, korlátozottan beépíthető területen lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(4) Vi-2-XI/2 jelű építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. Telkenként egy szolgálati lakás létesíthető, amennyiben az oktatási intézmény rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezkedik el.
(5) Vi-2-XI/3 jelű építési övezet telkein kereskedelmi rendeltetés legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületen helyezhető el.
(6) Vi-2-XI/3 jelű építési övezet telkein környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, továbbá raktározási, logisztikai rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(7) Vi-2-XI/3 jelű építési övezet telkein önálló lakóépület nem helyezhető el.
(8) Vi-2-XI/4 jelű építési övezet telkein kereskedelmi rendeltetés legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületen helyezhető el.
(9) Vi-2-XI/4 jelű építési övezet telkein környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági, továbbá raktározási, logisztikai rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(10) Vi-2-XI/4 jelű építési övezet telkein önálló lakóépület nem helyezhető el.
16. K-Rek-XI jelű nagykiterjedésű rekreációs és szabadidő terület építési övezeteire vonatkozó előírások
23. § (1) A K-Rek-XI jelű építési övezetek a nagy zöldfelülettel rendelkező, a lakosság és a turizmus számára jelentős, aktív pihenést szolgáló területek, melyek elsősorban a sport- és strandlétesítmények, valamint az ezeket kiszolgáló és kiegészítő rendeltetésű létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) K-Rek-XI jelű építési övezetekben elhelyezhető épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) iroda,
b) hitéleti, igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
e) szállás jellegű és
f) sport.
24. § K-Rek-XI/1 építési övezetben iroda, valamint kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület nem helyezhető el.
17. Beépítésre nem szánt területek övezetei
25. § A Szabályozási területen a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:
a) I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (KÖu-XI-02),
b) II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (KÖu-XI-03),
c) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk-XI),
d) védelmi erdőterület (Ev-XI),
e) közjóléti erdőterület (Ek-XI),
f) általános mezőgazdasági terület (Má-XI),
g) kertes mezőgazdasági terület (Mk-XI),
h) folyóvizek medre és partja (Vf-XI).
18. KÖu-XI-02 jelű I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület övezeteire vonatkozó előírások
26. § (1) KÖu-XI-02 jelű övezet az I. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.
(2) KÖu-XI-02 jelű övezetben épület nem, csak az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges, valamint a közterület-használat tárgykörébe tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.
19. KÖu-XI-03 jelű II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület övezeteire vonatkozó előírások
27. § (1) KÖu-XI-03 jelű övezet a II. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) KÖu-XI-03 jelű övezetben épület nem, csak az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges, valamint a közterület-használat tárgykörébe tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.
20. KÖk-XI jelű kötöttpályás közlekedési terület övezeteire vonatkozó előírások
28. § (1) KÖk-XI jelű övezet a vasúti közlekedési vonalak felszíni szakaszainak, megállóhelyeinek, továbbá a gyorsvasúti vonalak felszíni szakaszainak, és a közúti infrastruktúrától elkülönülő villamospályák, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) KÖk-XI jelű övezetben a kötöttpályás közlekedési (vasút, villamos) infrastruktúrát kiszolgáló épület, valamint az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges és a közterület-használat tárgykörébe tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.
21. Zkp-XI jelű közpark, közkert terület övezeteire vonatkozó előírások
29. § (1) Zkp-XI jelű övezetekbe a városi és lakóterületi közparkok, közkertek, a jelentősebb fásított közterek és az egyéb szerkezetileg meghatározó zöldfelületek tartoznak.
(2) Zkp-XI jelű övezetekben a zöldfelület legkisebb mértéke 70%.
(3) Zkp-XI jelű övezetben épület nem, csak a pihenést, a testedzést szolgáló, valamint a zöldterület fenntartásához tartozó egyéb műtárgyak helyezhetők el.
22. Ev-XI jelű védelmi erdőterület övezeteire vonatkozó előírások
30. § (1) Ev-XI jelű övezetekbe a védelmi funkciójú, jelentősebb közhasználatú funkcióval nem rendelkező erdőterületek tartoznak.
(2) Ev-XI jelű övezetben épület nem helyezhető el.
23. Ek-XI jelű közjóléti erdőterület övezeteire vonatkozó előírások
31. § (1) Ek-XI jelű övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek tartoznak.
(2) Ek-XI jelű övezetekben az alábbi építmények helyezhetők el:
a) ismeretterjesztés építményei,
b) pihenés, testedzés építményei,
c) turizmust szolgáló építmények,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények.
(3) Ek-XI jelű övezetekben új épület ellátására részleges közműellátás is elegendő. Közműpótlóként kizárólag zárt tároló medence alkalmazható, egyedi szennyvíztisztító berendezés nem alkalmazható.
(4) Ek-XI jelű övezetekben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
32. § (1) Ek-XI/1 jelű övezetben közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t.
(2) Ek-XI/2 jelű övezetben a telekméret 1500 m2-t meghaladó részét a beépítés mértékének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ek-XI/2 jelű övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(4) Ek-XI/2 jelű övezetben csak földszintes épület helyezhető el.
(5) Ek-XI/2 jelű övezetben közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 1 m3-t.
(6) Ek-XI/3 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
24. Má-XI jelű általános mezőgazdasági terület övezetére vonatkozó előírások
33. § (1) Má-XI jelű övezetbe az összefüggő szántó- és rét-legelő területek tartoznak.
(2) Má-XI jelű övezet területén a növénytermesztés, továbbá az ezzel kapcsolatos, a saját termékek feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Má-XI jelű övezet területén új lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, meglévő lakó rendeltetésű épület nem bővíthető.
25. Mk-XI jelű kertes mezőgazdasági terület övezetre vonatkozó előírások
34. § (1) Mk-XI jelű övezetbe a kiskertes mezőgazdasági művelésű területek tartoznak, amelyek egyéni rekreációs területként is jelentős szereppel bírnak.
(2) Mk-XI jelű övezetekben az alábbi építmények helyezhetők el:
a) kiskertes mezőgazdasági termelés létesítményei,
b) a kiskertműveléssel egybekötött rekreációs célú építmények.
(3) Mk-XI jelű övezetekben új épület ellátására részleges közműellátás is elegendő. Közműpótlóként kizárólag zárt tároló medence alkalmazható, egyedi szennyvíztisztító berendezés nem alkalmazható. Zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 1 m3-t.
(4) Mk-XI jelű övezetekben lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
35. § (1) Mk-XI/1 jelű övezetben a telekméret 1500 m2-t meghaladó részét a beépítés mértékének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Mk-XI/1 jelű övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(3) Mk-XI/1 jelű övezetben csak földszintes épület helyezhető el.
(4) Mk-XI/1 jelű övezetben elhelyezett kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(5) Mk-XI/3 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(6) Mk-XI/3 jelű övezetben elhelyezett kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
26. Vf-XI jelű folyóvizek medre és partja övezetre vonatkozó előírások
36. § (1) Vf-XI jelű övezetbe tartozik a közcélú nyílt vízelvezető árkok és csatornák medre és parti sávja.
(2) Az övezetben kizárólag a vonalas közmű-, valamint a közlekedést és karbantartást szolgáló létesítmények, árvízvédelmi műtárgyak helyezhetők el, a felszíni vízelvezetés fenntartó sávjának a szabadon hagyásával és az átjárhatóságának a biztosításával.
Záró rendelkezések
37. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
38. §1
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2021. XII. 24-től.