Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről

Hatályos: 2005. 01. 01 - 2005. 02. 16

Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről

2005.01.01.

A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1), a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: tv.) 121/A.§ valamint 26.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a rászoruló lakossági kibocsátók részére adható kedvezményekről az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése érdekében elősegítse a környezetbe történő anyagkibocsátás csökkentését, a leghatékonyabb megoldások alkalmazását.

A rendelet területi hatálya

2. § E rendelet hatálya Szarvas Város Önkormányzat közigazgatási területén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornával ellátott területre terjed ki.

A rendelet alkalmazási köre

3. § (1) E rendelet szabályait kell alkalmazni a kibocsátó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatásával, díjfizetésével, valamint a talajterhelési díjkedvezmények megállapításával kapcsolatos eljárások során.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) kibocsátó: Az 1995. évi LIII. tv. 2. § (2) bekezdésére és fenti tv. 2. §-ára figyelemmel mi9nden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz;

b) műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva lehetővé teszi a rácsatlakozást;

c) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére- tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizeken történő ártalommentes elhelyezését (174/2003.(X.28.) Korm.rendelet 2. § ba) pontja)

d) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó; (174/2003.(X.28.) Korm.rendelet 2. § bb) pontja)

e) vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is – a földhasználat és a lakásbérlet.tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki (amely) az ingatlan- nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

f) Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetében a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadóak.

g) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2004. évi XXVI törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint

h) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek,

i) egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik,

j) építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül

k)2 adatszolgáltató: aki/amely az önkormányzat illetékességi területén az ivóvízellátást és szennyvízelhelyezést biztosítja (a továbbiakban: közszolgáltató)

l)3 átalány: mérési lehetőség hiányában a közszolgáltató által számlázott víz mennyisége.

Díjfizetésre kötelezett

4. § (1)4 A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában válnak a díjfizetés alanyaivá. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, akkor a vagyoni értékű jog jogosultja a díjfizetésre kötelezett. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja a továbbiakban: tulajdonos).

(2) Több tulajdonos esetén az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3) Társasház esetében a tulajdonosok önálló alanyok, a közös használatú helyiségek után pedig a díjfizető az említett közösség.

(4)5 Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-al a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értéket. A felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.

A díjfizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

5. §6 (1)7 A díjfizetési kötelezettség az építmény használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadása, valamint a tulajdonszerzés napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén a díjfizetési kötelezettség a tényleges használatba vétel napján keletkezik.

(2)8 A díjfizetési kötelezettség megszűnik az építmény megszűnése, illetve eladása napján.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

6. § (1)9 A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31. napjáig.

(2)10 A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez a közszolgáltató a szükséges adatokat – a kibocsátó személyi adatai (név, lakcím), a kibocsátás helye, fogyasztott (számlázott) m³, fogyasztási időszak – a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja a tárgyévet követő év február 28. napjáig.

(3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

(4) Díjfizetésre kötelezett adatainak megváltozását, továbbá díjfizetési kötelezettségének megszűnését a változást követő hónap 15 napjáig az adóhatóságnak köteles bejelenteni.

(5)11 A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben és mentességben részesülő személyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

A talajterhelési díj mértéke

7. § (1)12 A talajterhelési díj mértékét (TTD) a talajterhelési díj (2) bekezdésében meghatározott alapja (A), a talajterhelési díj egységdíja (E=120 Ft/m3), valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó (T=1,0) határozza meg.(TTD=AxExT)

(2)13 A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt, felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével;

(3) A tv. 14. §-a értelmében a talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(4) A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló többször módosított 23/2001.(XII.20.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése értelmében a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett közszolgáltató a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. (5540. szarvas, Ipartelep u. 2.)

14A talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos szabályok

8. § (1) A talajterhelési díjat a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél vezetett 10402142-21423475-03920000 számú Talajterhelési díj számla javára kell teljesíteni.

(2) A talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, felhasználására a törvényi előírások az irányadók.

9. § A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Talajterhelési díjkedvezmények

10. § (1) A kibocsátót 50 %-os díjkedvezmény illeti meg, ha

a) a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum);

b) egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át;

c)15

(2) A díjkedvezmény igénybe vételét a kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg közli.

A talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség

10/A. §16 (1) A talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség illeti meg a 70 év feletti, egyedülálló kibocsátót

(2) A fizetés alóli mentesség a 70. életév betöltését követő év első napján keletkezik.

(3) Több ingatlannal rendelkező tulajdonost a mentesség csak egy ingatlanra - ahol életvitelszerűen tartózkodik - illeti meg

(4)17 A mentesség igénybe vételét, illetve megszűnését a kibocsátó az éves díjfizetési kötelezettségről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg közli.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

11. § (1)18 A kibocsátó 2004. évi díjelőleg fizetési kötelezettségéről 2004. szeptember 30. napjáig tesz bevallást.

(2) A szolgáltató 2004. július 31. napjáig adatot szolgáltat a kibocsátók 2003. évi vízfogyasztásáról, amit korrigál a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel.

(3) A tv. 27. § (1) bekezdése értelmében a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004. évben a tv. alapján megállapított talajterhelési díj 20 %-át, 2005. évben 40 %-át, 2006. évben 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008. évben 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.

12. § E rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2005. január 1-től

2

Kiegészítette: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2005. január 1-től

3

Kiegészítette: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2005. január 1-től

4

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2005. január 1-től

5

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2005. január 1-től

6

Módosította: 26/2004.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2004. augusztus 27, rendelkezéseit 2004. július 1. napjától kell alkalmazni

7

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2005. január 1-től

8

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2005. január 1-től

9

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2005. január 1-től

10

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 5.§ Hatályos: 2005. január 1-től

11

Módosította: 26/2004.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 2.§ Hatályos: 2004. augusztus 27, rendelkezéseit 2004. július 1. napjától kell alkalmazni

12

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos: 2005. január 1-től

13

Módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 6.§ Hatályos: 2005. január 1-től

14

A címet beiktatta, rendelkezéseit módosította: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 7.§ Hatályos: 2005. január 1-től

15

Hatályon kívül helyezte: 26/2004.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 1.§ Hatályos: 2004. augusztus 27, rendelkezéseit 2004. július 1. napjától kell alkalmazni

16

Beiktatta: 26/2004.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 3.§ Hatályos: 2004. augusztus 27, rendelkezéseit 2004. július 1. napjától kell alkalmazni

17

Beiktatta: 35/2004.(XII.17.) önkormányzati rendelet 8.§ Hatályos: 2005. január 1-től

18

Módosította: 26/2004.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 4.§ Hatályos: 2004. augusztus 27, rendelkezéseit 2004. július 1. napjától kell alkalmazni