1. § E rendelet célja Kiskunfélegyháza épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Kiskunfélegyháza közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendeletben használt fogalmak a kapcsolódó általános jogszabályok, főként a településkép védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban: Rr.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: Tfr.), továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet (Ér.) fogalommagyarázata szerint alkalmazandók. Helyi fogalmak értelmezése:

• a) információs célú berendezés: utcabútornak minősülő, közterületen elhelyezett önkormányzati hirdető tábla, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó;
• b) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
• c) más célú berendezés: pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, közterületi illemhely;
• d) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
• e) útbaigazító hirdetmény: az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjelenítő berendezés;
• f) utcabútor: minden, funkcióval bíró utcai építmény (berendezés, műszaki műtárgy, védőkorlát, védőkerítés)
• g) Helyi védettségű érték: e rendelettel helyi védelem alá vont művi vagy táji érték.

5. § E rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
• b) 2. melléklet: Helyi védettségű építmények, közterületi műalkotások, táji értékek listája, térképe
• c) 3. melléklet: Nyomtatvány Településképi véleményezési eljáráshoz
• d) 4. melléklet: Nyomtatvány Településképi bejelentési eljáráshoz
• e) 5. melléklet: Helyi védettségű épületek, temetők és emlékhely értékelőlapjai

6. § (1) A 2. mellékletben felsorolt és a még fel nem tárt helyi művi értékek (építmények, építményrészek, temetők, emlékhely, köztéri műalkotások) és táji értékek megőrzése, fenntartása és védelmének biztosítása, a lakossággal történő megismertetése szükséges.

(2) Helyi védettségű művi értéknek minősülnek:

• a) a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt és az 5. melléklet 1. pontjában részletesen leírt, fokozottan értékes, a nagyobb építészeti együttesben meghatározó szerepű, a tömegalakítás és az építészeti részletalakítás tekintetében építése korát kiemelkedően reprezentáló építmények,
• b) a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt és az 5. melléklet 2. pontjában részletesen leírt, részlegesen átalakított, még fennálló és megtartható részlet-értéket hordozó építmények,
• c) a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt közterületi műalkotások.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti helyi védettségű építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén - ha az 5. melléklet javasolt intézkedései nem adnak eltérő iránymutatást - meg kell őrizni, károsodása esetén rekonstruálni az építmény eredeti állapotát, főként az alábbi elemeket:

• a) tömegforma,
• b) tetőforma, tetőfelépítmény (vagy annak hiánya),
• c) kémények,
• d) homlokzat felületének jellege (sima vagy kapart, dörzsölt, egyéb módon kezelt felület, téglahomlokzat rakási mód)
• e) homlokzati tagozatok,
• f) homlokzati díszítőelemek és egyéb részletképzések,
• g) egyéb épülettartozékok (rács, vasalat, világítótest, korlát stb.),
• h) nyílásrend, nyílásosztás és nyílásméretek,
• i) anyaghasználat (tetőhéjalás az eredetihez hasonló színű és mintázatú, de megegyező anyagú korszerű építőanyaggal felváltható),
• j) kerítés kialakítási módja
• k) eredeti homlokzati színezés.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti helyi védettségű építmény a (3) bekezdés előírásainak betartása mellett korszerűsíthető, bővíthető, átépíthető, rendeltetése e rendelet előírásainak keretében megváltozhat, teljes felújítása megengedett.

(5) A 2. melléklet 5. pontjában felsorolt helyi védettségű táji értékeket kezelési terv alapján kell fenntartani.

(6) Helyi védettségű építményt, építményrészt elbontani

• a) csak a helyi védettség megszüntetését követően,
• b) csak állékonyság vesztés esetén, tartószerkezeti szakértői véleménnyel alátámasztott esetben Képviselő-testületi döntést követően lehet.

(7) A védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának,

7. § (1) Műemlék vagy helyi védettségű épület bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén a telek hiányzó zöldfelületi fedettségét nem kötelező pótolni, de legalább a hiányzó zöldfelület méretét elérő, növényzettel futtatott felület vagy dézsás kiültetés biztosítandó.

(2) Építmény műemléki védelmének megszűnésével egyidejűleg helyi védettség lép életbe.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetés kezdeményezéséhez a javaslattevőnek közölnie kell nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét és a védelemre javasolt értékről az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

• a) helyszínrajz,
• b) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
• c) tulajdonosok, használók, tervezők, alkotók megnevezése,
• d) a helyi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
• e) a helyi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,
• f) állapotleírás,
• g) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, vagy a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása a védettség megszűntetését megalapozó okok ismertetésével.

(3) A kezdeményező kivételével az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat, műalkotás esetén az alkotót (továbbiakban: érintettek) a kezdeményezésről az önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.

(4) A helyi védelem alá helyezésről vagy megszüntetésről a jegyző tájékoztatja az érintetteket.

(5) Ha településképi rendelet módosítása a helyi védelmet megszünteti,

• a) az önkormányzat egyidejűleg rendelkezhet a bontásra kerülő építmény vagy építményrész fotódokumentációjának és felmérésének, valamint egyes épületelemek megőrzésének kötelezettségéről;
• b) a módosítás hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a telekre vonatkozó, a 24. §-sal megállapított sajátos előírások jogi jellegként való feljegyzését.

(6) A helyi építészeti és táji értékek, köztéri műalkotások nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik. A nyilvántartás bárki számára betekinthető, tartalmazza a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat és a védett értékkel kapcsolatos iratokat.

9. § (1) A helyi védettségű érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védettségű érték fenntartása elsősorban a rendeltetésének megfelelő használattal, műalkotásnál a tartalmához kapcsolódó helyszínen és módon oldandó meg.

(3) A helyi védettségű érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

(4) A helyi védettségű érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.

10. § Kiskunfélegyháza településképi szempontból meghatározó területei:

11. § Építési tevékenységgel érintett épület, építmény építőanyagaként műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemezfedés, bitumenes zsindelyfedés, tetőcserepet utánzó vagy feltűnő (az adott fém eredeti színétől jelentősen eltérő) színű fémlemezfedés használata nem megengedett.

12. § A történeti szempontból meghatározó településrészen belül a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt beépítési mód, épület-szintszám és kerítéstípus alkalmazandó, eltérő megoldás az utcaképbe való illeszkedés megőrzése, megvalósítása feltételével megengedett. Az illeszkedésnek – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – a következők a követelményei:

• a) a fő funkciót hordozó épület utcavonalon álló épület-elhelyezése;
• b) a telektömb szerinti szomszédos 3-3 telken többségben előforduló épületelhelyezési jelleg lekövetése az egységes utcakép érdekében (zártsorú, hézagosan zárt vagy oldalhatáron álló telepítés közül a jellemző módozat választása);
• c) a telektömb szerinti szomszédos 3-3 telken többségben előfordul szintszám lekövetése az egységes utcakép érdekében (földszintes, vagy egyemeletes, beépíthető tetőterű épülettömeg és városiasabb jellegű nagyobb szintszámú épülettömeg közül a jellemző módozat választása);
• d) zárt, vagy félig zárt (lábazat és oszlopok között rácsos vagy hézagos, legalább felerészben átlátható, nem dróthálós), a közterület felőli telekhatáron álló épülethez anyaghasználatában és színében illeszkedő kerítés.

13. § A természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen belül a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt épület-elhelyezési mód, épület-szintszám és kerítéstípus alkalmazandó, eltérő megoldás a tájképbe való illeszkedés megőrzése, megvalósítása feltételével megengedett. Az illeszkedésnek – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – a következők a követelményei:

• a) a telekhatároktól legalább 3 méter távolságot tartó épület-elhelyezés,
• b) lábazat nélküli, legalább 3/4 részben átlátható deszka-, léc-, sövény-, vagy vadháló kerítés,
• c) jellemzően földszintes építési mód.

14. § Az idegenforgalmi szempontból meghatározó településrészen belül, ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, a következő szabályok alkalmazandók:

• a) jellemzően zárt, vagy tömör kerítéssel összezáródó utcaképet eredményező épületelhelyezés, vagy a telken ettől eltérően fennálló, tény- és jogszerűen kialakult, a szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt épületelhelyezési forma alkalmazása;
• b) jellemzően zárt, azaz nem átlátható, a közterület felőli telekhatáron álló épülethez anyaghasználatában és színében illeszkedő kerítés és tömör kapu, vagy a telken ettől eltérően fennálló, tény- és jogszerűen kialakult, a szakmai konzultáció keretében az önkormányzat által nem kifogásolt kerítéstípus alkalmazása.

15. § A településképi szempontból meghatározó területek nem közterületbe tartozó telkein

• a) új épület fő tömegének fedésére 9 fok és 28 fok közötti, vagy 45 fok fölötti hajlásszögű tető nem alkalmazható;
• b) napelem, napkollektor téglalap alakzatban, legfeljebb az adott tetősík felületének felére helyezhető ki, napelemes tetőcserép megengedett;
• c) parapet-konvektor égéstermékének vagy egyéb égésterméknek a közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése
  • ca) meglévő épületen csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett,
  • cb) új épületen nem létesíthető;
• d) közterületi telekhatáron álló épülethomlokzatok mindegyikén legfeljebb egy db maximum 6,00 m széles, vagy legfeljebb 2 db maximum 3,10 m széles garázs vagy szárazkapu áthajtó ajtó és a kerítésen 1 db maximum 3,00 m széles udvari kapu nyitható;

16. § A történeti szempontból meghatározó terület nem közterületbe tartozó telkein az épület közterületre néző homlokzatán, teraszán nem helyezhető el parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, mesterséges szellőztető és tartozéka, valamint helyiségfűtő vagy -hűtő berendezés kültéri egysége.

17. § Az idegenforgalmi szempontból meghatározó terület nem közterületbe tartozó telkein az épület közterületre néző homlokzatán, teraszán takaratlan formában nem helyezhető el parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, mesterséges szellőztető és tartozéka, valamint helyiségfűtő vagy -hűtő berendezés vagy kültéri egysége.

18. § A történeti szempontból meghatározó terület és az idegenforgalmi szempontból meghatározó terület nem közterületbe tartozó telkein

• a) a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt homlokzatképzés, külső nyílászáró, színárnyalatok, tetőidom és tetőfedőanyag kivételével nem alkalmazható
  • aa) a közterületre vagy az oldalhatárok felé néző homlokzaton terméskőfalat utánzó lapburkolat, műanyag burkolat, durva felületű (cuppantott, nyomott- vagy domborzatmintás) vakolat, gömbfából képzett fal (úgynevezett boronafal), színátmenetes tégla-, vagy téglautánzatú burkolat;
  • ab) a közterületre vagy az oldalhatárok felé néző homlokzaton műanyag nyílászáró, a helyi színalkalmazástól idegen (rózsaszín, lila, piros, rikító sárga, vagy úgynevezett neonárnyalatú) színű felületképzés, nyílászáró, látszó redőnytok;
  • ac) a közterületre vagy az oldalhatárok felé néző, 28 foknál nagyobb hajlásszögű tetőfelületen a szürke és barnásvörös árnyalataira kezelt cserép-, az üveg-, vagy a natúr és szürke színű fémlemez fedéstől eltérő tetőfedőanyag;
  • ad) közterületi telekhatáron álló tűzfalas épületlezárás;
• b) a közterületre néző homlokzaton a tetősíkban fekvő ablak létesítése megengedett, de tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére az adott tetőfelületnek csak az ötödrészén létesíthető (homlokzati nézetre számítva).

19. § A természetvédelmi szempontból meghatározó terület nem közterületbe tartozó telkein

• a) a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt homlokzatképzés, külső nyílászáró, színárnyalatok, tetőidom és tetőfedőanyag kivételével nem alkalmazható
  • aa) falon, lábazaton, oromfalon műanyag vagy fémlemez burkolat, durva felületű (cuppantott, nyomott- vagy domborzatmintás) vakolat, színátmenetes tégla-, vagy lapburkolat,
  • ab) műanyag felületű külső nyílászáró, redőny, fal-, oromfal burkolat,
  • ac) fehér, szürke és barna árnyalatoktól eltérő színű vakolat, lábazat, oromfal, burkolat, nyílászáró, tetőfedés
  • ad) épület fő tömegének 28 foknál nagyobb lejtésű tetőzete esetében az egyszerű nyeregtető-alakzatoktól eltérő, összetett tetőidom;
• b) tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére (padlásajtó kivételével) nem létesíthető;
• c) parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, mesterséges szellőztető és tartozéka, helyiségfűtő vagy -hűtő berendezés vagy kültéri egysége nem helyezhető el oly módon, hogy a tájképben takaratlanul táruljon föl.

20. § A településképi szempontból meghatározó területeken

• a) a fásítások során elsődlegesen a környező táji-, természeti környezetben előforduló, honos vagy honosodott fákat kell telepíteni, csak másodlagosan célszerű azoknak a fajoknak az alkalmazása, amelyek bár idegenek, de igényeikben az adott helyen megfelelően fejlődnek és megjelenésük a környezettel harmonikus egységet képez.
• b) a telepítésre kerülő fák fajtáját, termetét, ültetési távolságát úgy kell megválasztani, hogy az adott helyen a fák egészségesen fejlődhessenek és megjelenésük, habitusuk, esztétikus megjelenésű legyen.
• c) a nagy mennyiségű monokultúrás növénytelepítéseket kerülni kell, egyben törekedni kell a változatos növénykultúrák kialakítására, ahol ez nem lehetséges, vagy nem célszerű, ott kiemelt gondossággal kell megválasztani az adott növényfajt és telepítési módot.
• d) lehetőleg olyan növényfajok telepítésére kell törekedni, amelyek valamilyen tulajdonságukkal (habitus, ágrendszer, koronaforma, lombozat, virág, termés, lombozat) a települési környezetben harmonikus megjelenésűek.

21. § (1) Helyi védettségű épület

• a) helyreállítása, bővítése esetén az értékesnek minősülő homlokzatképzési mód, nyílászáró-megoldás, színárnyalat, tetőidom és tetőfedőanyag alkalmazandó;
• b) telkén további épület létesítésekor a tömeg- és homlokzatformálás, részletképzés a telken lévő védett értékek érvényesülését biztosítsa;
• c) telkének utcai kerítését a védett épület karakteréhez, anyaghasználatához és a környezetre jellemző módon kell kialakítani;
• d) közterületre néző homlokzatának (nyílászárók, építészeti tagozatok, díszítések és tetőhéjazat) helyreállítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen kell megoldani;

(2) Ha a helyi védettségű épület egy részét az értékeihez nem illeszkedő módon átalakították, megcsonkították (stílusidegen nyílászáró, tagozatleverés, tetőforma átalakítása stb.), a helyreállítást eredeti dokumentumok, korabeli fényképek alapján, ennek hiányában a megmaradt részekhez igazodó módon kell megoldani.

22. § Helyi védettségű épületen

• a) tetősíkban fekvő ablak létesítése megengedett, új tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére nem létesíthető, kivéve a szakmai konzultáció során az önkormányzat által javasolt eseteket;
• b) napelem, napkollektor a tetőre téglalap alakzatban telepíthető, a közterületre néző homlokzaton legfeljebb a tetőfelület felére helyezhető el, napelemes tetőcserép megengedett;
• c) parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, mesterséges szellőztető és tartozéka, valamint helyiséghűtő, -fűtő berendezés, vagy kültéri egysége és egyéb épületgépészeti műszaki berendezés nem helyezhető el
  • ca) belterületi fekvésű védett épület közterület felőli homlokzatán,
  • cb) külterületi fekvésű védett épületen a tájképben takaratlan megjelenő formában.
• d) parapet-konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett, egyéb égéstermék homlokzati kivezetése tilos;
• e) a közterületre néző homlokzaton a nyílászáró árnyékolására műanyag redőny vagy zsalugáter, valamint látszó redőnytok nem megengedett.

23. § Műszaki állapotát, tartószerkezetét tekintve javíthatatlan, életveszélyes vagy omladozó helyi védettségű építményt oly módon kell helyreállítani, újjáépíteni, hogy a védelmet élvező elemek, különösen a közterület felől látható és az alapvető értékek a helyreállítás, újjáépítés után az eredeti megjelenést mutassák. Újjáépítésnél, újraépítésnél

• a) jellemzően vissza kell építeni az utcai épülettömeget és tetőformát, az építészeti tagozatokat és díszítéseket, a nyílászárókat az eredeti anyag-használat és osztásrendszer szerint,
• b) az újjáépítési kiviteli tervhez mellékelni kell felmérési- és fotódokumentációt valamint tartószerkezeti szakvéleményt, továbbá az értékes részletek 1:20 szintű felmérési rajzait és fotódokumentációt,
• c) a visszaépítendő, újraépítendő, helyreállítandó részeket szakmai konzultáció során kell meghatározni.

24. § (1) Helyi védettségű épület e rendelet 6. § (5) bekezdése szerinti bontását követően, ha a védettség megszüntetéséről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a telken új épületeket a megszűnő értékek, megoldások átmentésével, új értéket teremtő alkalmazásával, vagy a (2)-(3) bekezdésben foglalt, általános értékeket követő szabályoknak megfelelően szabad kialakítani.

(2) Belterületi fekvésű bontott épület telkén:

• a) sima felületű (tagolható) vakolt, fagyálló tégla, natúr kőlap vagy fa anyagú homlokzatképzés,
• b) utcai homlokzaton fából készült, vagy fával borított fém külső nyílászáró, natúr színre kezelve, vagy a helyi védett épületeken előforduló nyílászáró-színre festve,
• c) vakolatra fehér, tört fehér és sárgás-barnás bézs árnyalatú meszelés, festés, a helyi védett belterületi épületeken előforduló lábazati megoldás,
• d) faburkolat ereszre, díszítésre natúr, barna, zöld, szürkéskék, vagy a helyi védett belterületi épületeken előforduló faburkolat-színre kezelt felülettel,
• e) fő tömegét tekintve utcával párhuzamos nyeregtető,
• f) egyszínű sajtolt vagy hornyolt barnásvörös mázatlan agyagcserép, üveg, vagy natúr fémlemez tetőfedőanyag

alkalmazandó.

(3) Külterületi fekvésű bontott épület telkén:

• a) vakolt, vagy fagyálló téglából rakott homlokzati fal,
• b) fából készült, vagy fával borított fém külső nyílászáró natúr színre kezelve, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló faburkolat-színre kezelt felülettel,
• c) fehér, halványszürke vagy barna, lehetőleg meszelt vakolat, barna vagy szürke árnyalatú lábazat, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló felületképzés,
• d) faburkolat ereszre, oromfalra, díszítésre natúr, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló faburkolat-színre kezelt felülettel,
• e) fő tömeg fedésére szimmetrikus, 28-45 fok lejtésű nyeregtető idom,
• f) nád, egyszínű sajtolt vagy hornyolt barnásvörös mázatlan agyagcserép, üveg, vagy natúr, matt felületű, vagy szürkés árnyalatra festett fémlemez tetőfedőanyag, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló felületképzés

alkalmazandó.

25. § (1) A 10. §-ban meghatározott területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, kivéve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében a már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.

(2) A 10. § b) és c) pontjában szereplő településrészen, az országos előírások és a túlzott többletköltséggel nem járó műszaki megoldások keretein belül, a lokális ellátás sajátos építményeit, műtárgyait is részben vagy teljesen térszín alá, vagy épületbe kell helyezni vagy áthelyezni.

(3) A 10. § b) és c) pontja szerinti településrész közterületein a közvilágítás elemeit anyaghasználatukban és megjelenésükben egységes arculat szerint, modern megoldásokkal, a történeti jelleget utánzó hamis alkalmazásokat kerülve kell kialakítani. A fényszennyezést kerülendő a fénypontok felfelé ne világítsanak.

26. § (1) Kizárólag az Rr. és e rendelet előírásaiban meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

27. § Kiskunfélegyházán a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményei, feltételei és tilalma a Tkt. és Rr. előírásaival megegyező, amelyek az alábbi kiegészítésekkel együtt érvényesítendők:

• a) A polgármester településképi bejelentési eljárásban a Tkt. 11/B. § (4) bekezdésében foglalt eltérésre engedélyt adhat.
• b) A polgármester a) pont szerinti döntése nem pótolja, vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
• c) A polgármester településképi bejelentési eljárásban az Rr. 2. § (6)-(7) bekezdésében foglalt eltérésre engedélyt adhat.
• d) Egy épület adott közterületre néző homlokzatán egyidejűleg kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
• e) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
• f) Az információs célú berendezéseken kívüli, más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

28. § A reklámok körébe nem tartozó cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés szakmai konzultáció alapján,

• a) védett épület homlokzatán a védett céglogó kivételével csak önálló betűkből képzett, a védett ornamentikát nem érintő módon elhelyezett feliratként, vagy a földszinti portálon az üvegfelület kezelésével létrehozott megjelenítéssel helyezhető el, továbbá homlokzatonként 1-1 db, természetes anyagból készült 0,6 m²-nél nem nagyobb cégéren közölhető;
• b) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó településrészeken belül az a) pont szerint, továbbá épületenként legfeljebb 1 db, 1 m²-nél nem nagyobb tábla formájában létesíthető.

29. § (1) A polgármestertől a Tfr. szerint szakmai konzultáció, tájékoztatás (továbbiakban: szakmai konzultáció) kérhető a településképi követelményekről. Kötelező a szakmai konzultáció az e rendeletben előírt esetekben, továbbá az alábbi építési tevékenységek megkezdése előtt:

• a) új lakóépület építése,
• b) helyi védettségű építmény felújítása, bővítése, átalakítása, utcai homlokzatának megváltoztatása vagy színezése,
• c) lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó építészeti tervezése,
• d) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz szükséges építészeti-műszaki tervezés,
• e) településképi szempontból meghatározó területen lévő üres telken bármely épület-elhelyezés,
• f) településképi szempontból meghatározó területen álló épület közterületre néző homlokzatának teljes felújítása vagy átalakítása.

(2) E rendelet alkalmazásában az utcai homlokzat teljes felújításának vagy átalakításának minősül: az utcai homlokzati fal teljes felületének (kivéve lábazat) utólagos hőszigetelése, burkolása, színezése, amennyiben nyílászáró csere is történik.

(3) A szakmai konzultációt

• a) az építtető vagy a tulajdonos személyesen, hivatali ügyfélfogadási időben a Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatalban, elektronikus levélben a polgarmester@kiskunfelegyhaza.hu elektronikus postacímen, vagy levélben, 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 1. postacímen kezdeményezheti.
• b) a kezdeményezéstől számított 8 napon belül a polgármester vagy a települési főépítész lefolytatja.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(5) A szakmai konzultációról készült emlékeztető kezelése az általános iratkezelési szabályzat szerint történik.

30. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Tfr. előírásainak megfelelő módon és keretei között, az Ér. szerinti, építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően

• a) olyan telken, amely a helyi építési szabályzat szerint „kialakult” beépítési mód előírású építési övezetben fekszik,
• b) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken, ha a tevékenység a közterületről látható településképi változást eredményez,
• c) helyszíntől függetlenül az alábbi tevékenységeknél:
  • ca) legmagasabb pontján a 18 métert elérő, vagy legalább 2 emelet magas új építmény létesítése, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítés, tetőtér-beépítés,
  • cb) 500 m² bruttó szintterületet meghaladó földszintes, vagy 1500 m² bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
  • cc) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység,
  • cd) köztéri műalkotás környezetalakítására vonatkozó építési tevékenység,
  • ce) négynél több lakásegységet tartalmazó új lakóépület építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
  • cf) 20 m²-nél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
  • cg) 800 m²-nél nagyobb ipari, gazdasági épület építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása.

31. § (1) A településképi véleményezési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul, a véleményezési kérelem nyomtatványt a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy hiánypótlást kérhet, ha a tervdokumentáció munkarészei nem a jogszabályokban előírt tartalommal vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra.

(3) A polgármester a településképi véleményt önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(4) A véleményezés részletes szempontjai:

• a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása tekintetében
  • aa) a beépítés módjának a környezetbe illeszkedés követelményeivel való megfelelősége,
  • ab) a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságainak, rendeltetésszerű használatának és fejlesztési lehetőségeinek megfelelő figyelembe vétele,
  • ac) a tervezett építési tevékenységgel érintett ingatlannal érintkező telekhatáros ingatlanok (a továbbiakban: szomszédos ingatlanok) benapozása, a szomszédos ingatlanokon lévő épületekről történő kilátás, valamint azok megközelíthetősége korlátozásának mértéke,
  • ad) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága és a beépítési sorrendnek a rendezett településképre gyakorolt hatása,
  • ae) a földszinti alaprajznak a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredő, a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozó, vagy zavaró hatása,
  • af) az alaprajzi megoldásnak az épület tömege és homlokzatai településképi szempontú megjelenésére gyakorolt - esetlegesen kedvezőtlen - hatása,
  • ag) a létesítéshez szükséges vagy annak következtében fellépő gépjármű terhelésnek a közterületek használhatóságára, valamint a szomszédos épületek beépíthetőségére gyakorolt hatása,
  • ah) a telepítés eredményeként jelentkező környezeti változások – terepalakítás, csapadékvíz-elhelyezés, növénytelepítés – környezeti terhelése,
• b) a rálátás és kilátás viszonyainak változása,
• c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja tekintetében
  • ca) a homlokzat és az épülettömeg kialakításával kapcsolatos építészeti megoldásoknak, színezésnek a kialakult, valamint a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez való illeszkedése,
  • cb) a homlokzat tagolásának, a nyílászárók kiosztásának az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival való összhangja,
  • cc) a rendeltetéssel összefüggő hirdető-berendezések elhelyezésére és kialakítására, a reklámozási tevékenység feltételeinek biztosítására vonatkozó megoldások megfelelősége,
  • cd) az épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékok elhelyezésére vonatkozó megoldások városképi szempontból való megfelelősége, kedvező hatásai,
  • ce) a tetőzet kialakításának és esetleges felépítményeinek a domináns környezet adottságaihoz való illeszkedése,
• d) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei tekintetében
  • da) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése,
  • db) a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése,
• e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei tekintetében a takaratlanul maradó határoló felületek esztétikai megjelenése, az anyaghasználat környezetbe illeszkedése,
• f) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének formálása, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása tekintetében
  • fa) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának a közterület használatára, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,
  • fb) a közterület fölé benyúló építményrésznek, szerkezetnek és berendezésnek a közterület használatára, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,
  • fc) a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezéseknek a kialakítási módja, összhangja.

32. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tfr. által megszabott módon az ott kötelezően előírt esetekben, továbbá a (2) bekezdésben szereplő építési tevékenységek megkezdése előtt, és a (3) bekezdésben felsorolt rendeltetésváltozások előtt.

(2) Településképi bejelentési eljárás lefolytatására kötelezett

• a) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken és a 2. melléklet szerinti helyi védett elemek telkein, az önkormányzati tulajdonú telkek kivételével, az Ér. szerint építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenység,
• b) helyszíntől függetlenül az Ér. szerint építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek közül
  • ba) a 2 emeletesnél magasabb, vagy egynél több rendeltetési egységet tartalmazó, vagy 800 m²-nél nagyobb ipari, gazdasági funkciót tartalmazó épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha a tevékenység következtében az épület közterület felőli megjelenése változik, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
  • bb) a 2 emeletesnél magasabb, vagy egynél több rendeltetési egységet tartalmazó épületen a közterület felőli megjelenést megváltoztató utólagos hőszigetelés, homlokzati nyílászáró-csere, homlokzatfelület-színezés, homlokzati felületképzés megváltoztatása;
  • bc) az épület közterületre néző homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
  • bd) épületben az önálló rendeltetési egységek számának növekedése;
  • be) az Ér. 1. melléklet 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó épület közterületről látható településképi változást eredményező építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m² alapterületet;
  • bf) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
  • bg) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat, tevékenység

• a) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
• b) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát,
• c) telephely bejelentésre vagy telephely engedélyezésre kötelezett.

33. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési nyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány A4 formátumú papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését, vagy rendeltetésváltozás megkezdését megtilthatja és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, vagy hiánypótlásra szólíthat fel, ha az építészeti-műszaki terv, vagy dokumentáció nem a jogszabályokban előírt tartalommal vagy részletezettséggel került kidolgozásra.

(3) Hiánytalan dokumentáció alapján a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, vagy megtiltja a tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését, vagy rendeltetésváltozás megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha az nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4) A polgármester a döntését a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban hozza meg.

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

34. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

35. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendelet 4., és 6-10. alcímeiben szereplő kötelezettségek, településképi követelmények be nem tartása, vagy az előírt településképi bejelentés elmulasztása esetén.

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát, legfeljebb 90 napos határidővel, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.

(3) A településképi kötelezésben megállapított határidő eredménytelen leteltét követően az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

(4) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

• a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
• b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(5) A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.

(6) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. § (1) A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújthat, azzal, hogy az értékmegőrzést szolgáló állagmegóvási, felújítási tevékenységhez szükséges közterület-használat díját mérsékeli.

(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.