Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

Bükkaranyos község 14/2008. (VIII. 28.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2022. 07. 02

Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete

Bükkaranyos község 14/2008. (VIII. 28.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról

2022.07.02.

Bükkaranyos község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény. 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Bükkaranyos község Szabályozási Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az alábbiak szerint. Bükkaranyos község Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.

1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

1) Jelen rendelet Bükkaranyos község közigazgatási területére terjed ki.

2. §

1. 1 A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz. és 2. sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.
2. Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark ese- tén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bükkaranyos Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ) előírásainak, valamint az ezeket a törvényeket és rendeleteket módosító jogszabályok együttes figyelembevételével lehet.
3. A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Beépítésre nem szánt területek Szabályozás Terve tartalmazza.

3. §

Közigazgatási és belterületi határ

1. A település közigazgatási határa nem változik.
2. A település bel- és külterületének lehetséges változási határvonalát a szabályozási terv jelöli.
3. A belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. E területek belterületbe vonása és felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik.
4. A belterületbe vonás lehetséges területei:
- A 701/4 hrsz.-ú és a 383/2 hrsz.-ú út összekötése miatt a 096/1 hrsz.-ú rét mg. művelési ágú területből 1500 m2 terület.
- A Báthori I. utca északi végének a Petőfi utcába történő bekötése által kialakított sportterület, mintegy 21000 m2 terület, valamint a 020 hrsz.-ú rét művelési ágú mezőgazdasági terület.
- A 018; 019; 020 hrsz terület
 0189/1; 189/2; 0193/1; 0193/4; 0193/6; 0193/8; 0193/12; 0193/21; 0193/22.

4. §

A telkek beépítésének feltételei

1. Az egyes építési övezetekben az előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
2. Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
3. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
4. Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
5. A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

5. §

Építéshatósági eljárások

1. A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építmények- kel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó rendelet tartalmazza.
2. Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírások betartása mellett adható ki.

6. §

A Szabályozási Terv elemei

1. A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
2. Kötelező szabályozási elemek:
- A közigazgatási határvonal;
- A tervezett belterületi határvonal;
- A beépített és a beépítésre szánt terület, illetőleg a beépítésre nem szánt terület határvonala;
- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (kötelező szabályozási vonal);
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai;
- a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási be- sorolás, valamint övezeti besorolás;
- a legnagyobb beépítettség mértéke;
- a megengedett építménymagasság felső határa;
- a minimálisan kialakítható telekméret;
- a beépítési mód;
- a kötelező építési vonalak;
- a telken belül kialakítandó zöldterület minimális mértéke;
- a minimális közművesítettség mértéke
3. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
- A szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
4. A Szabályozási Terv módosítást nem igénylő elemei:
Az azonos építési övezeten belüli telekhatárok, és a telekhatár változásai, ha azok a változást kö- vetően az építési övezet előírásainak feltételeit kielégítik.
1. FEJEZET
A beépítésre szánt területek, építési övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai

7. §

1. A beépített és a beépítésre szánt terület, illetőleg a beépítésre nem szánt terület határvonalát a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt szabályozási terv tünteti fel.
2. A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
- lakóterületek
- vegyes területek (településközpont vegyes terület)
- gazdasági területek (kereskedelmi gazdasági terület, ipari gazdasági terület)
- üdülőterületek (üdülőházas üdülőterület)
- különleges területek (pincék, temetők, sportterület)

8. § Lakóterületek

1. Kisvárosi lakóterület Lk

0

30

4,5

400

jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 400 m Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 300 m Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- (szabadonálló) – ha mindkét oldalon 6,0 m oldalkert biztosítható Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
A kialakult, oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek akkor beépít- hetők, ha az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság be- tartható.
1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
3. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
4. A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet
5. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
- új épület építése esetén az előkert mélysége min. 5 m.
- Oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § alapján kell meghatározni.
1. Kertvárosi lakóterület Lke

0

30

4,5

700

jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 700 m Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
A kialakult, oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek akkor beépíthetők, ha az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság be- tartható.
1. A beépítettség legnagyobb mértéke a telekterület: 30%-a
2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
1. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
2. A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet
3. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
- Új telekosztásnál az előkert mélysége: 5 m.
- Oldal- és hátsókert az OTÉK 35. § és 36. § előírásai szerint.
Lke

SZ

20

4,5

700

Lke
jelű építési övezet
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 700 m Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- szabadonálló – ha mindkét oldalon 6,0 m oldalkert biztosítható Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
A kialakult, oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek akkor beépíthetők, ha az OTÉK előírási szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság be- tartható.
1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Kialakult beépítés esetén, amennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m- es épületmagasság megengedhető.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
1. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Kiépített szennyvízcsatorna hálózat hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
2. A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet
3. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
- Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
- Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
- Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.

SZ

20

4,5

3000

Tanya területe: Lke1
Lke1
jelű építési övezet
Lakóépület építésének feltételei külterületen: OTÉK 29. § (3) bek. alapján
Lakóépület: szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m
, egyéb műv. ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. Építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
Szükséges közműellátás biztosítása:
1. Egészséges ivóvíz (vezetékes ivóvíz hiányában kútvíz, ÁNTSZ minősítő állásfoglalásával)
2. Villamos energia, vezetékes vagy helyi
3. Szennyvíz és hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése
A gépjárművel történő megközelítés biztosítása közúton, vagy magánúton.
A segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, mentők, tűzoltók számára megadott elérhetési útvonal biztosítása.
Alapfokú oktatási ellátás biztosítása (naponkénti iskolába járás).
1. Falusias lakóterület Lf

O

30

4,5

900

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 900 m Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- szabadon álló (szélső telek esetén)
2. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, a 900m2
telekrészre vonatkoztatva
1. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
2. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Kiépített szennyvízcsatorna hálózat hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
3. A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet
4. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
- Az előkert mérete 5,0 m lehet.
- Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet engedélyezhet.
-Építmény elhelyezése a közterülettől mért 40 m-en túl akkor engedélyezhető, ha az a terepadottságok kihasználásával támfalként, az általános terepszinttől nem jelentősen (max. 3,0 m építménymagasság) kiemelkedve épül. Támfalként épülő építmény hátsó telekhatárra 15 építhető.

SZ

30

4,5

900

Lf
jelű
építési
övezet

O

30

4,5

1000

Lf
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 900 m Beépítési mód:
- oldalhatáron álló
- szabadon álló
Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
A kialakult, oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek akkor beépíthetők, ha az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság be- tartható.
1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, amely min. kialakítható telekterületre vonatkozik 900 m2, illetve 1000 m2.
2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
Kialakult beépítés esetén, amennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m- es épületmagasság megengedhető.
Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
1. A beépítés feltétele a teljes közrnűvesítettség. Kiépített szennyvízcsatorna hálózat hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
2. A zöldfelület legkisebb mértéke 40% lehet.
3. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
- Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.
- Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
- Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.
- Építmény elhelyezése a közterülettől mért 40 m-en túl akkor engedélyezhető, ha az a terepadottságok kihasználásával támfalként, az általános terepszinttől nem jelentősen (max. 3,0 m építménymagasság) kiemelkedve épül. Támfalként épülő építmény hátsó telekhatárra 15 építhető.

9. §

Vegyes terület

1. Településközpont vegyes terület
A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
- egyéb szórakoztató közösségi épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
1. Településközpont vegyes terület
A központi vegyes területen elhelyezhető:
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- nem zavaró hatású egyéb gazd. építmény,
- lakások, a helyi építési szabályzat, szabályozási terv szerint
- sportlétesítmény
Volt munkásőr bázis területe:

SZ

30

9,0

K

Vt
jelű építési övezet
1. Az övezetben kialakítható legkisebb terület: meglévő telekterület
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza. Amennyiben a területen konkrét beruházási igény jelentkezik, úgy a területre részletes szabályozási tervet és Helyi Építési Szabályzatot kell készíteni.

SZ

20

6,0

1000

Vt1
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Tervezett intézményterület:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m Beépítési mód:
- szabadon álló
1. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m,
3. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szenny- víztárolót kell építeni.
4. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

SZ

40

4,5

K

Vt2
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Orvosi rendelő:
1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza

SZ

20

6,0

K

Vt3
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Általános iskola:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: meglévő telekterület
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m,
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szenny- víztárolót kell építeni.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

SZ

30

4,5

K

Vt4
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Polgármesteri hivatal, ABC áruház:
1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

SZ

20

K

K

Vt5
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Templom:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: meglévő telekterület
2. Beépítési mód: - szabadon álló
3. Beépítettség- legnagyobb mértéke: 20%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult, a tényleges magasság
5. Beépítés feltétele: adott

SZ

40

K

K

Vt6
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Művelődési ház, idősek klubja, ravatalozó, templom:
1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult állapot. Új épület létesítése esetén max. 4,5 m.
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

O

30

4,5

K


Vt7 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Óvoda:
1. A telekterület: meglévő
2. Beépítési mód: oldalhatáron álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíz-tároló),
6. A zöldfelület legkisebb mértéke min. 50%.
VT - SKANZEN:
A meglévő lakóépületek felújíthatók, új lakóépület nem építhető.
A területen nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bek., 2, 3, 4, 5, 6, 7. pontjában és kivételesen sem helyezhetők el a (3) bek. 1. és 2. pontjában foglalt létesítmények.

SZ

30

6,0

1000


Vt8 jelű építési övezet
1. Beépítési mód: szabadon álló
2. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
4. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíz-tároló),
5. A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30%.

10. §

Gazdasági területek

A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:
1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
2. ipari gazdasági területek alakíthatók ki.
1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:

SZ

20

3,5

K


Gksz jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
Piactér:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: meglévő ABC
A meglévő piactérnél a meglévő telekterületet kell figyelembe venni.
1. Beépítési mód: szabadon álló
2. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,5 m Magastető építhető.
4. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíz-tároló).
5. A zöldfelület legkisebb mértéke min. 50%. Burkolt felület max. 10% lehet.

O

20

4,5

K


Gksz jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: meglévő telekterület
2. Beépítési mód: oldalhatáron álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíz-tároló).Zöldfelület legkisebb mértéke: min. 40%
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
1. Ipari gazdasági terület: Gip1

O

30

4,5

K

jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
1. Meglévő iparterület esetében (szőlőfeldolgozó) a kialakult telekterület vehető figyelembe.
2. Beépítési mód: oldalhatáron álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%-os beépítettségnél legalább 50%
7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

SZ

30

6,0

K

Gip2
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
1. Meglévő iparterület: telekterülete kialakult.
2. Beépítési mód: szabadonálló.
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (zárt szennyvíztároló).
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%
7. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

O

30

3,5

K

Gip3
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
Tűzoltószertár:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: meglévő telekterület.
2. Beépítési mód: oldalhatáron álló.
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
5. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíz-tároló).
6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
7. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

11. § Üdülőterület

1. Üdülőházas terület
1. Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek (panzió), üdülőtáborok, kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.
2. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók, a panzió épülete és a kempinget kiszolgáló szociális helyiségek helyezhetők el.

SZ

10

4,5

550

Üü
jelű
építési
övezet
előírásai az alábbiak:
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 550 m2
2 (részben ónkormányzati tulajdonban lévő ingatlan)
1. Beépítési mód: szabadon álló
2. Beépítettség legnagyobb mértéke: 10% (üdülőegységekkel együtt)
3. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m új épület létesítése esetén (6,0 m meglévő panzió)
4. Beépítés feltétele: teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerei szenny- víztárolót kell építeni.
5. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. § szerint. Az épületek közötti tűzvédelmi távolságot be kell tartani.

12. § Különleges területek

Különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
1. pinceterületek Kü/pi
2. honvédség területe Kü/h
3. BM területe: lőtér Kü/l
4. MATÁV területe: Kü/tel
5. Egészségügyi terület: Kü/Eü
6. Oktatási központ területe: Kü/Okt
Zöldfelületi intézmények területei:
1. temetők Kü/te
2. sportpálya, szabadidőközpont Kü/sp
1. Pinceterületek Kü-pi

SZ

30

3,5

60(20)

jelű építési övezet
előírásai az alábbiak
A fenti övezettel jelölt területen csak pince létesíthető, illetve borház építhető.
1. Az övezetben kialakítható legkisebb telekterület: 60 m2 Közterületen építhető, az ép. alapterülete: max. 20 m2 lehet.
2. Beépítési mód: szabadon álló
3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% lehet.
4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
5. Beépítés feltétele: részleges közművesítetség a belterületen lévő pincesor esetében (víz, villany). Külterületen a fenti közművesítettség nélkül is létesíthető pince és borház.
6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások:
- Előkert: a kialakult pincesornál a meglévő előkertet kell figyelembe venni.
- Oldalkert, hátsókert: az OTÉK előírásait és az épületek közötti tűzvédelmi távolságokat be kell tartani.
7. A belterületi pincesort helyi védelemre javasoljuk.
1. Honvédség területe: Kü/h Kü/h

SZ

15

7,5

5000

1. BM területe: lőtér Kü/l Kü/l

SZ

5

7,5

3000

1. MATÁV terület Kü/tel
Zöldterületi intézmények területei:
1. Temetők jele: Kü/te Kü/te

SZ

5

7,5

3000

Működő temetők a belterületen:
1. katolikus temető hrsz. 254
2. Református temető hrsz. 80
1. Legkisebb telekterület: a református temetőnél meglévő terület elegendő, bővítésre nincs igény.
2. Beépítési mód: katolikus temető bővítés hrsz.: 255/2 ravatalozó ép. esetén szabadon álló
3. Legnagyobb beépítettség: 3%
4. Építménymagasság legnagyobb értéke: 6,0 m2.
1. Sportpálya jele: Kü/sp
1. Telek területe: tervezett telekterület 17000 m2 (1,7 ha)
2. Funkció: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.
3. Beépítési mód: szabadon álló
4. Legnagyobb beépítettség 5% lehet.
5. Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
1. Szabadidő központ jele: Kü/sz Kü/sz

SZ

15

4,5

5000

1. Telek területe: tervezett telekterület 5000 mBeépítési mód: szabadon álló
2. Legnagyobb beépítettség 15% lehet.
3. Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.
1. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

13. § Közlekedési területek és létesítmények

1. A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
1. Forgalmi út Köu1
2. Gyűjtő út Köu2
3. Lakóutak Köu3
4. Vegyesforgalmi utak Köu4
5. Gyalogút Köu5
6. Mezőgazdasági út Köu6
7. Autóbusz forduló Köu7
1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés és villamos energia építményeinek lehelyezésé- re szolgál.
2. A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények,
1. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
2. Igazgatási épület,
3. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
4. Az álló gépjárművek elhelyezésére szolgáló parkolók.
1. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
2. A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
3. A közúthálózat terv távlatában megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:
1. Országos összekötő út:
A meglévő 2514. sz. forgalmi út szabályozási szélességét 16 m-ben határozzuk meg.
1. Települési főút: 2514. sz. Emőd – 2515. sz. úthoz
2. Helyi gyűjtőút (iparterületi és különleges területi út)
A gyűjtőút szabályozási szélességét 12 m-ben határoztuk meg.
1. Lakóutcák:
A lakóutcák szabályozási szélességét 12-16 m-ben határoztuk meg.
1. Parkoló területek
A kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányozzuk elő a községközpont intézményei, az ipari- és különleges területek és egyéb érintett intézményi területeknél (sportpálya, temető, oktatási központ, szociális otthon stb.)
1. Gyalogút
A belterületi tervezett gyalogút szabályozási szélessége 6,00 m.
1. A közlekedési területen a max. építménymagasság 4,5 m.

14. § Belterületi zöldterületek

1. A belterületi zöldterületek szabályozását a Belterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
2. A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
- Zkp – közpark
- Zkk – közkert, játszókert
- Z – közterületi zöldfelület, köztér
A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el.

15. § Erdőterületek

1. Az erdőterületek szabályozását a Külterületi Szabályozási Terv jelöli.
2. Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.
3. Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik.
- Turisztikai parkerdő, jele: Ee
- Gazdasági erdő, jele: Eg
4. A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenn- tartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%os beépítettség- gel.
5. A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
6. Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó-helyek,
- közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai, turisztikai jelek,
- köztárgyak,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szenek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- termékvezeték és műtárgyai.
7. Erdőterület esetleges igénybevétele esetén az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. és a végrehajtására kiadott 29/1997. (N. 30.) FM rendelet előírásai szerint kell eljárni.

16. § Mezőgazdasági rendeltetésű területek

1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
2. A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésé- nek megfelelő hasznosítást kell folytatni.
3. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Külterületi Szabályozási Terven mező- gazdasági területként (M) szabályozott része.
4. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
- 1 - szántó
- 2 - rét, legelő
- Mk1 - kert, kiskert
- Mk2 - gyümölcsös
- Mk3 - belterületi kert
- 3 - intenzív mg terület
- 4 - épület nem építhető
5. A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az Mk3 belterületi kert kivételével az alábbi épületek:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
- közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek,
- távközlés
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai jelek,
- köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- biztonsági okból szükséges őrház,
- termékvezeték és műtárgyai,
- komposztáló telep építményei.
6. A mezőgazdasági rendeltetésű területen lakóépület csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
7. Lakóépület nem helyezhető el:
- infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül, vízgazdálkodási területen,
- talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
- védőtávolságokban,
- belterületi kertekben.

17. § Vízgazdálkodási területek

1. A vízgazdálkodással összefüggő területhez a következő funkciók tartoznak: folyóvizek, árkok, ál- lóvizek medrének és partjának, valamint az árvízvédekezéssel kapcsolatos területek (töltés, gát- őrház) övezete (Vg).

2. A területen csak a vízkár-elhárítási, vízbeszerzési építmények helyezhetők el.

3. A Kulcsárvölgyi-patak 50-50 m-es védőzónájában építményt elhelyezni tilos.

18. § Közműterületek, közműlétesítmények

1. A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
2. A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:
- Ivóvízhálózat: az egész településen, minden utcában kiépült.
- Szennyvízelvezetés: kiviteli tervei elkészültek, az emődi szennyvíztároló lesz a befogadó.
- Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árok rendszerrel történik, befogadó a Kulcsárvölgye patak. Bel- területi szakasza rendezettnek mondható, helyenként növényzettel benőtt, medre földanyagú. A nagyobb tavaszi csapadékos vízhozamokat is áradásmentesen el tudja szállítani. A település egyes útjainak nyílt árkai és az egyéb vízelvezető árkok ehhez csatlakoznak. A domboldalakról lefolyó vizek elleni védelem nem megáldott. A belvizek elvezetéséről is gondoskodni kell.
- Gázellátás: A településen kiépült a gázhálózat, kivéve a Földvár u., Kossuth u., Móra F. utcákat. A gázfogadó a Zrínyi utca végén épült meg.
- Hírközlés: A vezetékes telefont a MATÁV üzemelteti. A WESTEL kíván a térségben adótornyot építeni, a munkásőr bázis térségében.
- Villamos energia ellátás: A településen 20 kV-os hálózat halad át, melynek csomó-pontja a sályi állomás. A területen 2 db fogyasztói alállomás üzemel.
3. Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
4. A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeket figyelembe kell venni.
5. A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezet- ni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.
6. A vízvezeték hálózatra fald feletti tűzcsapokat kell szerelni.
7. A meglévő közműhálózat bővítését és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését a terveknek megfelelően biztosítani kell. A külterületi beépítésre szánt területek közműellátását szintén biztosítani kell. Célszerű ezek összehangolt építését megvalósítani egy-egy területen.
1. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

19. § A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok

1. Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.

2. Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.

3. A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit a káros ha- tás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.

20. § Épített érték védelme

1. A településen jelenleg a Petőfi u. 64. sz. alatti népi lakóház védett.
2. Az épület közelében - amennyiben további beépítésre javaslatot tesz a tervező - csak az oldalhatáros, földszintes, utcára merőleges, nyeregtetős beépítést támogatjuk, esetleg tetőtér beépítési lehetőséggel. Az új épületek párkánymagassága nem haladhatja meg a műemlék épületét.
3. Helyi védelemre javasoljuk:
- Református templom (hrsz.: 4)
- Aranyosi csárda (hrsz: 076/5)
4. A tervezett falusias lakóterületeken oldalhatáron álló, földszintes, utcára merőleges nyeregtetős, környezetbe illő beépítést támogatjuk, az illeszkedés szabályait figyelembe véve.

21. § Régészeti lelőhelyek védelme

1. A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL törvény rendelkezéseit be kell tartani.
2. A településen és közigazgatási területén az alábbi régészeti lelőhelyek vannak nyilvántartásban:
- Aranyosi csárda: földvár, műemlék jellegű, 18. sz. bronzkor, jelenleg fenyőerdő borítja.
- Földvár: bronzkor, fenyőerdő borítja.
- Ifjúsági u. 53., telep: bronzkor, kert, művelt.
3. Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárásának anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL. tör- vény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezre-lékét erre a célra kell biztosítani.) Amennyiben a rendezési tervhez kapcsolódó beruházások során régészeti leletek kerülnek elő, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Múzeumi Igazgatósága e régészeti lelőhelyek meghatározása, feltárása, lelet- anyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására.

22. § Az élővilág és a táj védelme

1. A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.

2. Az építési engedélyben elő kell irni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.

3. Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

4. Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.

5. Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.

23. § A föld védelme

1. Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, össze- gyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

2. Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

3. A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

4. A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.

5. A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kel]. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

6. A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.

7. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

8. A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

9. A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti köz-műpótló be- rendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvíz leürítő helyre kell szállítani.

10. A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvíz rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennavíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.

11. A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

12. A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

24. § A vizek védelme

1)
1. Fokozottan kell védeni a község belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét (Kulcsárvölgyi- patak).
2. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető szennyvíz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH. rendelkezés határozza meg.
3. Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékvíz-csatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható.
4. Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.
5. Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
6. A külterületen lévő műtárgyak fokozottan védendők.
2)
1. A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.
2. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára.
3. A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti, a fenntartási munka gondos elvégzése után.
4. A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
1. Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995, évi LVII. törvény- ben, valamint a végrehajtásáról kiadott hatályos jogszabályokban foglaltakat.
2. A tervezett területfelhasználások során az alábbi aktuális jogszabályok betartására fokozott figyelmet kell fordítani:
- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló – 49/2001. (IV.3.) kormányrendeletet módosító – 27/2006. (II.7.) kormányrendelet, illetve
- a 46/1999. (III.18.) kormányrendelet helyett a „nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I.31.) kormányrendelet,
- a település a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről” szóló
– 49/2001. (IV.3) kormányrendeletet módosító – 27/2006. (II.7.) kormányrendelethez tartozó melléklet „B” részébe történt besorolás alapján „nitrát érzékeny”,
- a vízi létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.

25. § A levegőtisztaság védelme

1. Az irányadó levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 21/20001. (II.14) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák, és tervezéskor ezen rendelet előírásait (növényi hulladék nyílt téri égetése, ingatlan rendszeres karbantartása, háztartási papírhulladék égetése, lakóterületen bűzös tevékenység nem folytatható) kell figyelembe venni.

2. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, vagy az egészségre káros módon terheli.

3. A levegőtisztaság-védelem szempontjából a terület védett I. kategóriába tartozik

4. A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

5. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben vagy a kiporzást megakadályozó módon (p1. felület megfelelő kezelése, nedvesen tartása stb.) folytatható.

6. A területen az elfogadható mértéket meghaladó bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el.

26. § A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása

1. Építési telken keletkező hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.

2. A kommunális és veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a környezet károsítása nélkül kell gondoskodnia.

3. Kommunális szemétlerakóhely: Somos alja dűlőben (0138/1 hrsz.)

4. A hulladékok, veszélyes hulladékok (pl. fáradtolaj, selejtes akkumulátor, festék- és növényvédőszer, ezek göngyölegei stb.) illegális lerakása és építése tilos!

5. A veszélyes hulladékok összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról, a veszélyes hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.

27. § A területek zaj- és rezgésvédelme

1. Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.

2. A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.

3. Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint „A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a terület-rendezési tervek- ben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket u kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, ill. rezgésterhelési határ-értéket."

4. A zaj- és rezgésvédelmi határértékeket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.

28. § Sajátos jogintézmények

1. Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
2. Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges távlatban megvalósuló fejlesztések realizálása esetén.
Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz szerint: 51; 52; 53; 54; 80; 652; 653; 654; 655; 656; 670;
671; 0183; 0187; 0193/6.
1. FEJEZET

29. § Záró rendelkezések

1. A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek szabályozási terve a jóváhagyást követő 15. napon lép hatályba.

1. A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

Szabályozási Terv a Beépítésre nem szánt területre
Rajzszám: TRT_02
null

2. melléklet

Szabályozási Terv a Beépítésre szánt területre
null

1. nullT-3.b.I. Szabályozási Terv

1

A 2. § 1. pontja a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.