Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
Bükkaranyos község 14/2008. (VIII. 28.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 07. 02- 2023. 07. 06Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2008. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Bükkaranyos község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény. 7. § (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Bükkaranyos község Szabályozási Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az alábbiak szerint. Bükkaranyos község Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet Bükkaranyos község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1)1 A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1. sz. és 2. sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.
(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark ese- tén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Bükkaranyos Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ) előírásainak, valamint az ezeket a törvényeket és rendeleteket módosító jogszabályok együttes figyelembevételével lehet.
(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Beépítésre nem szánt területek Szabályozás Terve tartalmazza.
Közigazgatási és belterületi határ
3. § (1) A település közigazgatási határa nem változik.
(2) A település bel- és külterületének lehetséges változási határvonalát a szabályozási terv jelöli.
(3) A belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. E területek belterületbe vonása és felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik.
(4) A belterületbe vonás lehetséges területei:
a) a 701/4 hrsz.-ú és a 383/2 hrsz.-ú út összekötése miatt a 096/1 hrsz.-ú rét mg. művelési ágú területből 1500 m2 terület,
b) a Báthori I. utca északi végének a Petőfi utcába történő bekötése által kialakított sportterület, mintegy 21000 m2 terület, valamint a 020 hrsz.-ú rét művelési ágú mezőgazdasági terület,
c) a 018; 019; 020 hrsz terület,
d) a 0189/1; 189/2; 0193/1; 0193/4; 0193/6; 0193/8; 0193/12; 0193/21; 0193/22 hrsz. terület.
A telkek beépítésének feltételei
4. § (1) Az egyes építési övezetekben az előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(5) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
Építéshatósági eljárások
5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építmények- kel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó rendelet tartalmazza.
(2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési Szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírások betartása mellett adható ki.
A Szabályozási Terv elemei
6. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
1. a közigazgatási határvonal;
2. a tervezett belterületi határvonal;
3. - A beépített és a beépítésre szánt terület, illetőleg a beépítésre nem szánt terület határvonala;
4. - a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (kötelező szabályozási vonal);
5. - az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai;
6. - a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási be- sorolás, valamint övezeti besorolás;
7. - a legnagyobb beépítettség mértéke;
8. - a megengedett építménymagasság felső határa;
9. - a minimálisan kialakítható telekméret;
10. - a beépítési mód;
11. - a kötelező építési vonalak;
12. - a telken belül kialakítandó zöldterület minimális mértéke;
13. - a minimális közművesítettség mértéke
(3) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók: szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
(4) A Szabályozási Terv módosítást nem igénylő elemei: az azonos építési övezeten belüli telekhatárok, és a telekhatár változásai, ha azok a változást követően az építési övezet előírásainak feltételeit kielégítik.
A beépítésre szánt területek, építési övezetek felhasználásának, beépítésének feltételei és szabályai
7. § (1) A beépített és a beépítésre szánt terület, illetőleg a beépítésre nem szánt terület határvonalát a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt szabályozási terv tünteti fel.
(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
a) lakóterületek,
b) vegyes területek (településközpont vegyes terület),
c) gazdasági területek (kereskedelmi gazdasági terület, ipari gazdasági terület),
d) üdülőterületek (üdülőházas üdülőterület),
e) különleges területek (pincék, temetők, sportterület).
Lakóterületek
8. § (1) Kisvárosi lakóterület Lk jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
0 |
30 |
4,5 |
400 |
0 |
30 |
4,5 |
700 |
SZ |
20 |
4,5 |
700 |
SZ |
20 |
4,5 |
3000 |
O |
30 |
4,5 |
900 |
SZ |
30 |
4,5 |
900 |
O |
30 |
4,5 |
1000 |
Vegyes terület
9. § (1) Településközpont vegyes terület
(2) A településközpont vegyes területén elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
4. egyéb szórakoztató közösségi épület,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
6. sportlétesítmény,
7. parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) Településközpont vegyes terület
(4) A központi vegyes területen elhelyezhető:
1. - igazgatási épület,
2. - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épület,
3. - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
4. - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. - nem zavaró hatású egyéb gazd. építmény,
6. - lakások, a helyi építési szabályzat, szabályozási terv szerint
7. - sportlétesítmény
(5) Vt (volt munkásőr bázis területe) jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
SZ |
30 |
9,0 |
K |
SZ |
20 |
6,0 |
1000 |
SZ |
40 |
4,5 |
K |
SZ |
20 |
6,0 |
K |
SZ |
30 |
4,5 |
K |
SZ |
20 |
K |
K |
SZ |
40 |
K |
K |
O |
30 |
4,5 |
K |
SZ |
30 |
6,0 |
1000 |
Gazdasági területek
10. § (1) A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:
1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
2. ipari gazdasági területek alakíthatók ki.
(2) Gksz Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
SZ |
20 |
3,5 |
K |
O |
20 |
4,5 |
K |
O |
30 |
4,5 |
K |
SZ |
30 |
6,0 |
K |
O |
30 |
3,5 |
K |
Üdülőterület
11. § (1) Üdülőházas terület
1. Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek (panzió), üdülőtáborok, kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.
2. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók, a panzió épülete és a kempinget kiszolgáló szociális helyiségek helyezhetők el.
(2) Üü jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
SZ |
10 |
4,5 |
550 |
Különleges területek
12. § (1) Különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
1. pinceterületek Kü/pi,
2. honvédség területe Kü/h,
3. BM területe: lőtér Kü/l,
4. MATÁV területe: Kü/tel,
5. Egészségügyi terület: Kü/Eü,
6. Oktatási központ területe: Kü/Okt.
(2) Zöldfelületi intézmények területei:
1. temetők Kü/te
2. sportpálya, szabadidőközpont Kü/sp
(3) Pinceterületek Kü-pi
SZ |
30 |
3,5 |
60(20) |
SZ |
15 |
7,5 |
5000 |
SZ |
5 |
7,5 |
3000 |
SZ |
5 |
7,5 |
3000 |
SZ |
15 |
4,5 |
5000 |
Közlekedési területek és létesítmények
13. § (3) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
1. Forgalmi út Köu1,
2. Gyűjtő út Köu2,
3. Lakóutak Köu3,
4. Vegyesforgalmi utak Köu4,
5. Gyalogút Köu5,
6. Mezőgazdasági út Köu6,
7. Autóbusz forduló Köu7.
(4) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés és villamos energia építményeinek lehelyezésé- re szolgál.
(5) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények,
1. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
2. Igazgatási épület,
3. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
4. Az álló gépjárművek elhelyezésére szolgáló parkolók.
(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(7) A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
(8) A közúthálózat terv távlatában megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:
1. Országos összekötő út:
a) A meglévő 2514. sz. forgalmi út szabályozási szélességét 16 m-ben határozzuk meg.
b) Települési főút: 2514. sz. Emőd – 2515. sz. úthoz,
b) Helyi gyűjtőút (iparterületi és különleges területi út).
c) A gyűjtőút szabályozási szélességét 12 m-ben határoztuk meg.
3. Lakóutcák:
a) A lakóutcák szabályozási szélességét 12-16 m-ben határoztuk meg.
4. Parkoló területek
a) A kialakult parkolóhelyek megfelelő kiépítését és bővítését irányozzuk elő a községközpont intézményei, az ipari- és különleges területek és egyéb érintett intézményi területeknél (sportpálya, temető, oktatási központ, szociális otthon stb.)
5. Gyalogút
a) A belterületi tervezett gyalogút szabályozási szélessége 6,00 m.
(9) A közlekedési területen a max. építménymagasság 4,5 m.
Belterületi zöldterületek
14. § (1) A belterületi zöldterületek szabályozását a Belterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
a) Zkp – közpark,
b) Zkk – közkert, játszókert,
c) Z – közterületi zöldfelület, köztér.
(3) A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el.
Erdőterületek
15. § (1) Az erdőterületek szabályozását a Külterületi Szabályozási Terv jelöli.
(2) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.
(3) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik:
a) Turisztikai parkerdő, jele: Ee,
a) Gazdasági erdő, jele: Eg.
(4) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenn- tartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%os beépítettség- gel.
(5) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
(6) Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:
1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó-helyek,
2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
3. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
4. távközlés,
5. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
6. geodéziai, turisztikai jelek,
7. köztárgyak,
8. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
10. fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szenek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
11. szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
12. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
13. termékvezeték és műtárgyai.
(7) Erdőterület esetleges igénybevétele esetén az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. és a végrehajtására kiadott 29/1997. (N. 30.) FM rendelet előírásai szerint kell eljárni.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
16. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésé- nek megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Külterületi Szabályozási Terven mező- gazdasági területként (M) szabályozott része.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
1. Má1 - szántó,
2. Má2 - rét, legelő,
3. Mk1 - kert, kiskert,
4. Mk2 - gyümölcsös,
5. Mk3 - belterületi kert,
6. Má3 - intenzív mg terület,
7. Má4 - épület nem építhető.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az Mk3 belterületi kert kivételével az alábbi épületek:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
c) közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
d) nyomvonal jellegű vezetékek,
e) távközlés,
f) vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
g) geodéziai jelek,
h) köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
j) biztonsági okból szükséges őrház,
l) termékvezeték és műtárgyai,
m) komposztáló telep építményei.
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen lakóépület csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(7) Lakóépület nem helyezhető el:
a) infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül, vízgazdálkodási területen,
b) talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
c) védőtávolságokban,
d) belterületi kertekben.
Vízgazdálkodási területek
17. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területhez a következő funkciók tartoznak: folyóvizek, árkok, ál- lóvizek medrének és partjának, valamint az árvízvédekezéssel kapcsolatos területek (töltés, gát- őrház) övezete (Vg).
(2) A területen csak a vízkár-elhárítási, vízbeszerzési építmények helyezhetők el.
(3) A Kulcsárvölgyi-patak 50-50 m-es védőzónájában építményt elhelyezni tilos.
Közműterületek, közműlétesítmények
18. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:
1. Ivóvízhálózat: az egész településen, minden utcában kiépült.
2. Szennyvízelvezetés: kiviteli tervei elkészültek, az emődi szennyvíztároló lesz a befogadó.
3. Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árok rendszerrel történik, befogadó a Kulcsárvölgye patak. Bel- területi szakasza rendezettnek mondható, helyenként növényzettel benőtt, medre földanyagú. A nagyobb tavaszi csapadékos vízhozamokat is áradásmentesen el tudja szállítani. A település egyes útjainak nyílt árkai és az egyéb vízelvezető árkok ehhez csatlakoznak. A domboldalakról lefolyó vizek elleni védelem nem megáldott. A belvizek elvezetéséről is gondoskodni kell.
4. Gázellátás: A településen kiépült a gázhálózat, kivéve a Földvár u., Kossuth u., Móra F. utcákat. A gázfogadó a Zrínyi utca végén épült meg.
5. Hírközlés: A vezetékes telefont a MATÁV üzemelteti. A WESTEL kíván a térségben adótornyot építeni, a munkásőr bázis térségében.
6. Villamos energia ellátás: A településen 20 kV-os hálózat halad át, melynek csomó-pontja a sályi állomás. A területen 2 db fogyasztói alállomás üzemel.
(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(4) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeket figyelembe kell venni.
(5) A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezet- ni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.
(6) A vízvezeték hálózatra fald feletti tűzcsapokat kell szerelni.
(7) A meglévő közműhálózat bővítését és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését a terveknek megfelelően biztosítani kell. A külterületi beépítésre szánt területek közműellátását szintén biztosítani kell. Célszerű ezek összehangolt építését megvalósítani egy-egy területen.
A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok
19. § (1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeléséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.
(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.
(3) A védőterületek beépítésének vagy egyéb módon történő felhasználásának feltételeit a káros ha- tás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján az építésügyi hatóság állapítja meg.
Épített érték védelme
20. § (1) A településen jelenleg a Petőfi u. 64. sz. alatti népi lakóház védett.
(2) Az épület közelében - amennyiben további beépítésre javaslatot tesz a tervező - csak az oldalhatáros, földszintes, utcára merőleges, nyeregtetős beépítést támogatjuk, esetleg tetőtér beépítési lehetőséggel. Az új épületek párkánymagassága nem haladhatja meg a műemlék épületét.
(3) Helyi védelemre javasoljuk:
1. Református templom (hrsz.: 4)
2. Aranyosi csárda (hrsz: 076/5)
(4) A tervezett falusias lakóterületeken oldalhatáron álló, földszintes, utcára merőleges nyeregtetős, környezetbe illő beépítést támogatjuk, az illeszkedés szabályait figyelembe véve.
Régészeti lelőhelyek védelme
21. § (1) A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL törvény rendelkezéseit be kell tartani.
(2) A településen és közigazgatási területén az alábbi régészeti lelőhelyek vannak nyilvántartásban:
1. Aranyosi csárda: földvár, műemlék jellegű, 18. sz. bronzkor, jelenleg fenyőerdő borítja.
2. Földvár: bronzkor, fenyőerdő borítja.
3. Ifjúsági u. 53., telep: bronzkor, kert, művelt.
(3) Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárásának anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL. tör- vény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét erre a célra kell biztosítani.) Amennyiben a rendezési tervhez kapcsolódó beruházások során régészeti leletek kerülnek elő, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Múzeumi Igazgatósága e régészeti lelőhelyek meghatározása, feltárása, lelet- anyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására.
Az élővilág és a táj védelme
22. § (1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.
(2) Az építési engedélyben elő kell irni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.
(3) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.
(4) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.
(5) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.
A föld védelme
23. § (1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, össze- gyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.
(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.
(5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kel]. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
(7) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(8) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.
(9) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti köz-műpótló be- rendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvíz leürítő helyre kell szállítani.
(10) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvíz rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történt esetleges szennavíz-bevezetéseket meg kell szüntetni.
(11) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
(12) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
A vizek védelme
24. § (1) Fokozottan kell védeni a község belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét (Kulcsárvölgyi- patak).
(2) A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető szennyvíz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH. rendelkezés határozza meg.
(3) Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékvíz-csatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható.
(4) Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.
(5) Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
(6) A külterületen lévő műtárgyak fokozottan védendők.
(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.
(8) A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára.
(9) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti, a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(10) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(11) Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995, évi LVII. törvény- ben, valamint a végrehajtásáról kiadott hatályos jogszabályokban foglaltakat.
(12) A tervezett területfelhasználások során az alábbi aktuális jogszabályok betartására fokozott figyelmet kell fordítani:
a) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló – 49/2001. (IV.3.) kormányrendeletet módosító – 27/2006. (II.7.) kormányrendelet, illetve
b) a 46/1999. (III.18.) kormányrendelet helyett a „nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról” szóló 21/2006. (I.31.) kormányrendelet,
c) a település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3) kormányrendeletet módosító – 27/2006. (II.7.) kormányrendelethez tartozó melléklet „B” részébe történt besorolás alapján nitrát érzékeny,
d) a vízi létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.
A levegőtisztaság védelme
25. § (1) Az irányadó levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 21/20001. (II.14) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák, és tervezéskor ezen rendelet előírásait (növényi hulladék nyílt téri égetése, ingatlan rendszeres karbantartása, háztartási papírhulladék égetése, lakóterületen bűzös tevékenység nem folytatható) kell figyelembe venni.
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, vagy az egészségre káros módon terheli.
(3) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a terület védett I. kategóriába tartozik
(4) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.
(5) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben vagy a kiporzást megakadályozó módon (p1. felület megfelelő kezelése, nedvesen tartása stb.) folytatható.
(6) A területen az elfogadható mértéket meghaladó bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el.
A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása
26. § (1) Építési telken keletkező hulladékot - annak elszállításáig - csak saját telken lehet tárolni.
(2) A kommunális és veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a környezet károsítása nélkül kell gondoskodnia.
(3) Kommunális szemétlerakóhely: Somos alja dűlőben (0138/1 hrsz.)
(4) A hulladékok, veszélyes hulladékok (pl. fáradtolaj, selejtes akkumulátor, festék- és növényvédőszer, ezek göngyölegei stb.) illegális lerakása és építése tilos!
(5) A veszélyes hulladékok összegyűjtéséről és ártalmatlanításáról, a veszélyes hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
A területek zaj- és rezgésvédelme
27. § (1) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.
(2) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.
(3) Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a terület-rendezési tervek- ben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsátó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket u kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, ill. rezgésterhelési határ-értéket.
(4) A zaj- és rezgésvédelmi határértékeket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.
Sajátos jogintézmények
28. § (1) Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(2) Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges távlatban megvalósuló fejlesztések realizálása esetén.
(3) Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz szerint: 51; 52; 53; 54; 80; 652; 653; 654; 655; 656; 670; 671; 0183; 0187; 0193/6.
Záró rendelkezések
29. § (1) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek szabályozási terve a jóváhagyást követő 15. napon lép hatályba. (2) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
1. 
T-3.b.I. Szabályozási Terv
A 2. § 1. pontja a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.