1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Csányoszró Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat azonosító adatai az alábbiak

(3) A képviselő-testület megnevezése: Csányoszró Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

2. § (1) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt tart fenn - külön megállapodás szerint - Besence, Gilvánfa, Kemse, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek, Nagycsány és Zaláta községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel együtt. A közös önkormányzati hivatal megnevezése Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A Hivatal székhelye 7964 Csányoszró, Kossuth utca 64.

3. § Az önkormányzat iratkezelési feladatait a Hivatal látja el, az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat és hatásköröket a Hivatal Iratkezelési szabályzata tartalmazza.

4. § Csányoszró Község Önkormányzata, valamint a Hivatal eljárása során a helyben szokásos mód az önkormányzat székhelyén, valamint a Hivatalban található hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

5. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképekről és azok használatának rendjéről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

7. § (1) Az önkormányzat bélyegzője körbélyegző, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: Csányoszró Község Önkormányzata.

(2) A polgármester, a jegyző, valamint az aljegyző bélyegzője körbélyegző, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal „Csányoszró Község Önkormányzata Polgármester”, „Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal * Jegyző *”, „Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal * Aljegyző *”

(3) Az önkormányzat, valamint a Hivatal hivatalos dokumentumait az önkormányzat címerével kell ellátni.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában megjelölt helyi közszolgáltatások megvalósítása érdekében együttműködik a vármegyei, valamint a települési önkormányzatokkal.

(3) A Képviselő-testület - az Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatáskörein kívül - hatásköreit a bizottságára, a polgármesterre, a jegyzőre ruházhatja át. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlása tekintetében utasítási joggal, a meghozott döntések tekintetében azok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának, illetve a hatáskör visszavonásának jogával élhet. A Képviselő-testület egyes szerveire átruházott hatáskörei jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület az Mötv. 21. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel ellátja a számára törvényekben meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint önként vállalhatja a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető minden olyan feladatot, mely a helyi közügy megoldását szolgálja és azt jogszabály nem utalja más szerv feladat, - és hatáskörébe. Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A Képviselő-testület alakuló, - rendes és rendkívüli ülést, közmeghallgatást, lakossági fórumot, valamint a Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel közösen, illetve több települést érintő ügyek megtárgyalására együttes ülést tart.

(2) A Képviselő-testületi üléseket főszabály szerint az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Az (1) bekezdésben meghatározott ülések - a közmeghallgatás és a lakossági fórum kivételével - amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a nyilvánosság biztosítása mellett összehívhatók a Hivatal székhelyére (7964 Csányoszró, Kossuth. u. 64.), a Hivatal Magyarmecskei Kirendeltségére (7954 Magyarmecske, Petőfi utca 91.), valamint a Hivatalt fenntartó önkormányzatok közigazgatási területére is.

(3) A közmeghallgatást, valamint a lakossági fórumot főszabály szerint a 7964 Csányoszró, Kossuth utca 59. szám alatt lévő Művelődési házban (a továbbiakban: Művelődési ház) kell összehívni.

(4) A közmeghallgatás, valamint a lakossági fórum - a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésen túl - az önkormányzat székhelyén kívül Csányoszró község közigazgatási területén belülre is - a nyilvánosság biztosítása mellett - összehívható.

(5) A Képviselő-testület a Hivatalt fenntartó önkormányzatokkal közösen megtartandó együttes ülését a Hivatal alakítására és fenntartására vonatkozó megállapodás rendelkezései alapján a Művelődési ház helyiségében tartja.

10. § (1) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - évente legalább 6, de legfeljebb havonta egy rendes ülést tart, melyet tárgyhónap utolsó hetének keddi napjára kell összehívni. December hónapban – amennyiben a munkaterv tartalmazza a decemberi ülést - a Képviselő-testület rendes ülését annak második hetében tartja.

(2) A Képviselő-testület éves ülésszünete idején - minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig - rendes ülést nem tart.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ülések időpontján kívül, valamint az ülésszünet időszaka alatt megtartott ülések rendkívüli ülésnek minősülnek.

11. § (1) A Képviselő-testület ülését össze kell hívni

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben a polgármester az ülést a kezdeményezés kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra hívja össze úgy, hogy az ülés meghívója legalább az ülés előtt 48 órával megküldésre kerüljön a meghívottak részére.

(3) Az ülés rendkívüli esetben, rövid úton (telefon, e-mail), meghívó nélkül is összehívható.

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választások eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbi sorrendben

13. § A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot terjeszt elő a Képviselő-testület elé.

14. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján tevékenykedik, melyet a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig fogad el.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítését megelőzően

(4) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a közmeghallgatást is érintő napirendi pontokat.

(5) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, a munkatervben érintett személyeknek, az ülés állandó meghívottjainak, valamint azt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester tartós vagy eseti akadályoztatása, távolléte, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az üléseket.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós vagy eseti akadályoztatása, távolléte, vagy e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. Az Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása, távolléte, vagy e tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

(4) Tartós akadályoztatásnak a

(5) Az Mötv. 135. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a Képviselő-testület ülését a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

16. § (1) Az ülés meghívóját - elektronikus úton - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban megkapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell - amennyiben rendelkezésre állnak - az írásbeli előterjesztéseket és határozat-tervezeteket, - a napirendi pont bizottsági megtárgyalása esetén - a bizottsági javaslatokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott valamennyi mellékletet a képviselő-testület tagjai számára meg kell küldeni. Az egyes napirendi pontokhoz meghívottaknak kizárólag az őket érintő napirendi pontra vonatkozó mellékleteket kell megküldeni.

(5) A meghívót a polgármester írja alá, annak határidőben történő megküldéséről a jegyző gondoskodik. Az 's.k.' (saját kezűleg) jelzés mellett a polgármester bélyegzőjének feltüntetése is aláírásnak minősül.

(6) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek

(7) A meghívót meg kell küldeni a (6) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt személyeknek, szerveknek, valamint azon személyeknek, szerveknek, akiket a polgármester megjelöl.

17. § (1) A Képviselő-testület ülései - a (2)–(3) bekezdések kivételével - nyilvánosak. Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben.

(4) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, valamint a napirendi pont tárgyalásához meghívott hivatali ügyintéző, az érintett, valamint a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vehet részt zárt ülésen.

(6) Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyvet - mint közokiratot - Magyarország címerével kell ellátni.

(7) Abban az esetben, ha a Képviselő-testület a 18. § (4) bekezdése alapján jegyzőkönyv-hitelesítőt is választ, a jegyzőkönyvet a 18. § (4) bekezdése alapján megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, melybe kizárólag az ülés résztvevői, vagy jogszabály alapján betekintési joggal felruházott személyek tekinthetnek be.

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, melynek során megállapítja a határozatképességet és az ülést megnyitja.

(2) Az ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, mely során - indokolt esetben eltérhet az írásos meghívótól.

(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel (a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazatával) határoz.

(4) Az ülés megnyitását követően a napirendre tett javaslatot megelőzően legalább két önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület a képviselők közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvet ebben az esetben a 17. § (7) bekezdése alapján a jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

19. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, továbbá a képviselő írásban kérheti javaslata sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány).

(2) A képviselő a sürgősségi indítványt - az indítvány tárgyának és a sürgősség indokának ismertetésével - légkésőbb a testületi ülésen a napirend elfogadását megelőzően jelentheti be a képviselő-testületnek.

(3) A sürgősségi indítványt az előterjesztő legfeljebb 2 perc időtartamban szóban megindokolhatja.

(4) A sürgősségi indítványról - a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A sürgősségi indítvány elfogadásával a testület arról dönt, hogy a javasolt napirendi pont első napirendi pontként kerül megtárgyalásra.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, egyszerű többséggel dönt arról, hogy az indítványt a következő ülés napirendjére veszi.

(6) A sürgősségi indítvány elfogadását követően a képviselő-testület dönt az ülés napirendjéről.

20. § (1) A képviselő sürgősnek nem minősülő, de az ülést megelőzően beterjesztett indítványának napirendi javaslatban történő szerepeltetésében a polgármester dönt.

(2) Amennyiben a képviselő kifogásolja a polgármester döntését, az ülés napirendjének elfogadását követően javasolhatja, hogy indítványa a következő testületi ülés napirendjében szerepeljen. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) A képviselő-testületi ülést megelőző legalább 8 nappal a (2) bekezdésben meghatározottak írásban előterjesztést nyújthatnak be, melynek napirendre tűzéséről a polgármester dönt annak meghívóban történő szerepeltetésében. Egyebekben a 18–20. §-ok rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést

(3) Előterjesztést szóban és írásban is lehet tenni.

(4) Kötelezően írásos előterjesztés készül

(5) Szóbeli előterjesztés esetén a tanácskozás során elhangzottak alapján a polgármester javaslatára a jegyző ismerteti a határozati javaslat pontos szövegét.

(6) Az írásbeli előterjesztésben

(7) Az írásbeli előterjesztéseket a jegyzőnek törvényességi véleményezésre be kell mutatni, aki ennek megtörténtét az előterjesztésen aláírásával igazolja. A jegyző amennyiben törvényességi észrevétele van az előterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban, írásba foglalt törvényességi észrevételét csatolja az előterjesztéshez. Az előterjesztést a jegyző törvényességi észrevételével együtt kell megküldeni.

(8) Az előterjesztéseket egyeztetni kell a jogszabály által meghatározott, valamint az e rendeletben megjelölt személyekkel és szervekkel, továbbá mindazokkal, akikre nézve a határozat-tervezet feladatot tartalmaz. A pénzügyi kihatású előterjesztéseket egyeztetni szükséges a Hivatal költségvetési és pénzügyi szakügyintézőjével. Az egyeztetett előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal kell megküldeni a jegyzőnek.

(9) Amennyiben a képviselők az előterjesztést közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapták kézhez, a polgármester az előterjesztés áttanulmányozása céljából legfeljebb 10 perc szünetet rendelhet el. Az áttanulmányozást követően bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont következő ülésen történő tárgyalását, mely javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

22. § (1) Az ülés megnyitását követően a polgármester ismerteti az ülés napirendjét, valamint a 19–20. §-okban meghatározott indítványokat.

(2) A jegyző az Mötv. -ben biztosított jogkörében eljárva köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, amennyiben az előterjesztés nem a rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre, valamint, ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

(3) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, valamint javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is.

(4) A napirendi pont előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt válaszolnia kell. Az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti az előterjesztő, amennyiben azt az előterjesztés benyújtása és az ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják.

23. § (1) A vita megkezdése előtt szólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A vita megkezdése előtt az előterjesztő az előterjesztést kiegészíteni jogosult a 22. § (4) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően, valamint a bizottság elnöke ismerteti - amennyiben valamely előterjesztéshez bizottsági állásfoglalás szükséges - a bizottság állásfoglalását.

(2) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben a polgármester az engedélyt nem adja meg, a képviselő-testülettől kérhet ismételt felszólalásra engedélyt, amely vita nélkül egyszerű többséggel határoz az engedély megadásáról.

(3) A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármely képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót, melyet a polgármester engedélyez.

(4) Az előterjesztéssel érintett bizottság elnöke, az előterjesztő és a napirendi pont előadója a határozathozatal előtt bármikor felszólalhatnak.

(5) A polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(6) A bizottság elnökének kérésére minden esetben, valamint képviselői indítványra – amennyiben azt a testület vita nélkül egyszerű többséggel megszavazza – a polgármester a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal előtt egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, amely a polgármester döntésétől függően legfeljebb 20 perc.

(7) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

24. § (1) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja.

(3) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának meghatározására, korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre, intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki.

26. § (1) A polgármester

(2) A polgármester rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, valamint rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ.

(3) Ismételt rendzavarás esetén a polgármester az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót.

(4) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha a polgármester ismét összehívja.

27. § (1) Az a képviselő, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület ülésén a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el.

(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel állapítja meg.

28. § (1) A széksértést elkövető személy 5 ezer forinttól 20 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújtható. Amennyiben a testületi ülésen a széksértést elkövető képviselő bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, illetve a testületet megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(2) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A bírság összege a tiszteletdíjból (illetményéből) – annak legközelebbi folyósítása előtt – kerül levonásra.

29. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele (3 képviselő) jelen van.

(2) A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható, amennyiben e rendelet ülés összehívására vonatkozó rendelkezései betarthatók.

(3) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlevő tagok (2 képviselő), minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több, mint felének (3 képviselő) igen szavazata szükséges. A betöltetlen képviselői helyet a határozatképesség szempontjából az Mötv. 47. § (2) bekezdésének megfelelően betöltöttnek kell tekinteni.

(4) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét, kivéve az Mötv. 49. § (1a) bekezdésében meghatározott esetekben. A döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(5) Attól a képviselőtől, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő-testület tiszteletdíjának, illetményének 20 százalékát megvonja, melyről vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

30. § (1) Amennyiben a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlása során az elsőfokú határozat meghozatalában

(2) Az ülés jegyzőkönyvében a 29. § (4) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak miatt nem szavazó, de a jelenlét szempontjából figyelembe veendő képviselők nevét külön fel kell tüntetni.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseit - a jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott kivételekkel - (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 17. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott esetekben. A titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. A titkos szavazás lebonyolítása az e célra létrehozott ideiglenes szavazatszámláló bizottság feladata.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása külön helyiségben, borítékban elhelyezett szavazólappal történik. A szavazólapon a döntési javaslatot, továbbá az igen, nem, tartózkodom válaszok melletti négyzeteket kell szerepeltetni. Szavazni az egyik négyzetbe tett egymást keresztező két vonallal (X vagy +) lehet. A szavazásra kijelölt borítékot a Hivatal bélyegzőjével kell ellátni (Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal, Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal Magyarmecskei Kirendeltsége).

(5) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában, valamint a rendelet 19. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. Előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni. A szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell. A tartózkodás szavazat az Mötv. értelmében nem szavazatnak minősül.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(8) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére a polgármester köteles megismételtetni a szavazást. A szavazás módjának megváltoztatását adott napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(9) Név szerinti szavazást kell tartani

(10) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A polgármester elsőként szavaz.

32. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított feladatkörében rendeletet alkot. A rendelet megalkotásához a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 képviselő) igen szavazata szükséges (minősített többség).

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Az előkészítés során minden olyan előkészítő munkát elvégez és elvégeztet, amelyek lehetővé teszik, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön. Amennyiben szükséges a rendeletalkotással közvetlenül érintettek bevonását kell kezdeményezni.

(5) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet.

(6) Az önkormányzati rendelet-tervezet annak indokolásával együtt nyújtható be a képviselő-testületnek. A polgármester, illetve a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A rendelet-tervezetek esetén - amennyiben annak társadalmi, pénzügyi, adminisztrációs és egyéb releváns hatásai vannak - előzetes hatásvizsgálatot a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalommal szükséges végezni, és annak eredményét a rendelet-tervezet mellé csatolni kell.

(7) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletek vonatkozásában utólagos hatásvizsgálat lefolytatása keretében értékelni kell a rendelet alkalmazhatóságának feltételeit.

(8) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, és azt a polgármester és a jegyző írja alá.

33. § (1) A rendeletet a jegyző hirdeti ki a helyben szokásos módon, mely során azt kihirdetési záradékkal kell ellátni. A kihirdetési záradék tartalmazza a rendelet számát, 'az önkormányzati rendeletet' megjelölést, a kihirdetés napját, a jegyző aláírását és bélyegzőjét.

(2) A rendeletet a külön jogszabályban meghatározottak szerint meg kell küldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak, valamint publikálni a Nemzeti Jogszabálytár - Önkormányzati rendelettár felületén.

(3) A jegyző köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek jelezni az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.

34. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A felvilágosításra írásban adott választ kizárólag a felvilágosítást kérőnek kell megküldeni.

35. § (1) Bármely képviselő interpellációt tehet a képviselő-testület ülésén. Az interpellációnak szoros összefüggésben kell állnia az önkormányzat szervező, feladatellátó tevékenységével.

(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és az elfogadásról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a testület a választ nem fogadja el, úgy a következő ülésen újabb érdemi választ kell adni.

(3) Az ülésen akkor kell érdemi választ adni az interpellációra, amennyiben azt az ülés előtt legalább 5 munkanappal benyújtották.

(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, a vizsgálatban az interpelláló képviselő is részt vehet az adatvédelmi előírások betartása mellett.

36. § (1) Az önkormányzati képviselő kérdéseit, interpellációit szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően teheti meg.

(2) Az ülésen feltett kérdésre, interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni a következő testületi ülésre szóló meghívóval együtt.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el.

37. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazás jegyzőkönyvét csatolni kell az ülésről készült jegyzőkönyv mellé.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározottakon kívül

(3) A jegyzőkönyv mellékletei

38. § (1) A rendeletekről és határozatokról évenkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az ülés jegyzőkönyvének elkészítése céljából hangfelvétel készülhet. A hangrögzítés tényére az ülést vezető polgármester felhívja a jelenlévők figyelmét.

(3) A jegyzőkönyvet a külön jogszabályban meghatározottak szerint meg kell küldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testület ülését követő legkésőbb 15 napon belül a képviselő-testület határozatainak kivonatát a jegyző a felelős részére megküldi.

(5) A testületi ülésről készült hangfelvételt a Hivatalban legalább 1 évig meg kell őrizni.

(6) A zárt ülésen hozott testületi döntéseket a nyilvános testületi ülésen a polgármester ismerteti a 37. § (2) bekezdés h) pontja szerint.

39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tarthat

(3) A közmeghallgatás - függetlenül az adott esetben meghatározott témától - a lakosság általános tájékoztatását is szolgálja és lehetőséget teremt bármely közérdekű kérdés feltevésére.

(4) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők több mint fele a tárgy megjelölésével kezdeményezi.

(5) Amennyiben a közmeghallgatás elsődleges célja a képviselő-testület későbbi döntésének megalapozása vagy előkészítése, a közmeghallgatást a téma testületi tárgyalását megelőzően kell megtartani.

(6) A közmeghallgatás helyének és időpontjának, tárgyának nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal a polgármester gondoskodik.

40. § A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - fontosabb döntések előkészítése - céljából a polgármester szükség szerint lakossági fórumot tart az általa meghatározott ütemezés szerint, melyre a képviselőket meg kell hívni. A lakossági fórumról feljegyzés készül.

41. § (1) A településen helyi önszerveződő közösség működik.

(2) Helyi önszerveződő közösség a településen az Együtt Csányoszróért Egyesület.

42. § Helyi népszavazást a település választópolgárai 25 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

43. § (1) A képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei az Mötv. 28. § (1) bekezdése alapján a megválasztásával keletkeznek megbízatásának megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő(t)

(3) A képviselő kötelezettségeinek az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) pontjaiban, valamint az e rendeletben előírtak szerint köteles eleget tenni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület egyedi eljárás keretében csökkentheti, vagy megvonhatja.

44. § (1) A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik alapján – bevonhat a döntés-előkészítésbe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2) A polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet a képviselő-testület részére, hogy egyes ügyekben a testület valamely tagját bízzák meg képviseleti joggal.

45. § (1) A képviselő a vele szemben az Mötv. 36. § alapján fennálló, bekövetkező összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő a megválasztásától, vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárásra az Mötv. 37. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a (2) és (4) bekezdésben meghatározott bizottságon az Ügyrendi Bizottságot kell érteni.

(4) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottság köteles kivizsgálni és az előterjesztése alapján dönt a Képviselő-testület.

46. § Az Mötv. 38. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő-testület méltatlanság miatt határozatával megszünteti a képviselő megbízatását. A méltatlansági eljárásra egyebekben az Mötv. 38. § (5) bekezdésében, valamint a rendelet 44. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

47. § (1) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 31. napjáig az Mötv. 2. melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint köteles eljárni a vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során.

(2) A vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottsági feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

(3) A vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat, tájékoztatót a Hivatal köteles megfelelő időben a képviselők részére átadni, vagy elektronikus úton megküldeni.

(4) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – annak benyújtásáig - a képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést az Mötv. 39. § (2) bekezdése alapján nem kaphat. Ennek megállapításáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

48. § (1) A képviselő-testület döntés-előkészítő, szervező, javaslattevő és ellenőrző feladatainak ellátására, továbbá átruházott hatáskörben önálló döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságán kívül ideiglenes bizottság létrehozását is elhatározhatja. Ideiglenes bizottság döntési hatáskörrel nem ruházható fel.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a polgármester javaslatára a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester és az alpolgármester a bizottság elnöke és tagja nem lehet.

49. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságaként az Ügyrendi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hozza létre.

(2) A Bizottság feladatait és a Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

50. § (1) A döntéshozatalból kizárt az a bizottsági tag, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját személyesen az ügy érinti, különösen, ha

(2) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(3) A kizárásról a bizottság dönt.

(4) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, más jogszabállyal, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.

(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, annak tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság elnöke által felkért tag írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

51. § (1) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait.

(2) A bizottság összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik oly módon, hogy a képviselő-testületi ülés előtt a bizottság elvégezhesse a testületi üléssel kapcsolatos aktuális feladatait.

(3) A bizottsági elnök a bizottsági ülés időpontját és a napirendi javaslatokat közli a Hivatallal. A Hivatal gondoskodik az írásos meghívó elkészítéséről, valamint az ülés idejének, helyének, napirendjének a helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani.

(5) A Bizottság ülését a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Bizottság elnöke által írásban megbízott tagja vezeti.

(6) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(7) A polgármesternek és a Képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és az aljegyzőnek, valamint nemzetiséget is érintő kérdésben a nemzetiségi önkormányzat elnökének a Bizottság ülésén – beleértve a zárt ülést is - tanácskozási joga van.

(8) A Bizottság ülése nyilvános. Zárt ülés tartására a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

52. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester feladat- és hatáskörében ellátja az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokat, gyakorolja hatásköreit.

(3) A polgármester részére központi jogszabályok, valamint helyi önkormányzati rendelet is megállapít feladat- és hatásköröket. Ezen feladat- és hatásköreiben önállóan jár el.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreiről a rendelet 2. mellékletének 2. pontja rendelkezik.

53. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére a 15. § (3) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén pedig az Ügyrendi Bizottság elnökének, az ügyrendi bizottsági elnöki tisztség betöltetlensége esetén pedig a korelnöknek adja át munkakörét a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

54. § A főállású polgármester illetményre és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét és megállapításának módját az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

55. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.

56. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.

(3) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

57. § Az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a Képviselő-testület dönt.

58. § (1) Az alpolgármesteri tisztség megszűnéséről az Mötv. 76. § rendelkezik.

(2) A polgármesterre vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.

59. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal költségvetési és pénzügyi szakügyintézője látja el.

60. § (1) A jegyzőt pályázat útján, határozatlan időre a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei választják meg, és Csányoszró Község Önkormányzata Polgármestere nevezi ki.

(2) Az aljegyzőt a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei választják meg, és Csányoszró Község Önkormányzata Polgármestere nevezi ki.

(3) A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, ennek megfelelően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Hivatal munkavállalói tekintetében a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően.

61. § (1) A jegyző valamennyi a Hivatal illetékességi területéhez tartozó 9 településen ellátja a jegyző feladatait.

(2) A jegyzői feladatokat, hatásköröket az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jegyzői feladat- és hatáskörökön kívül egyéb feladat- és hatásköröket törvények és más jogszabályok is megállapítanak.

62. § A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a Bizottságnak és a polgármesternek, ha az előterjesztéseknél vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel. Észrevételét a képviselő-testületi ülésen az egyes napirendi pontok tárgyalásakor ismertetnie kel,l és a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

63. § (1) Besence, Csányoszró, Gilvánfa, Kemse, Kisasszonyfa, Magyarmecske, Magyartelek, Nagycsány és Zaláta települések önkormányzatai közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal néven a polgármesterek, képviselő-testületek, bizottságok és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Hivatal működésének részletes szabályait, a Hivatalt létrehozó önkormányzatok jogait és kötelezettségeit a Hivatalt létrehozó megállapodás, valamint a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A megállapodásban foglaltak alapján a Hivatal felett az irányítási jogkört Csányoszró Község Önkormányzata Képviselő-testülete gyakorolja.

64. § A képviselő-testület az Mötv. rendelkezései alapján megállapodást köthet más helyi önkormányzat képviselő-testületével, testületeivel társulás létrehozására.

65. § (1) Az önkormányzat – a hatékonyabb, célszerűbb önkormányzati feladatellátás érdekében – a következő társulások tagja:

(2) A Képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatáskörökről a 2. melléklet 3. pontja rendelkezik.

66. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.

67. § (1) A 66. §-ban meghatározott tulajdonnal összefüggő jogok és kötelezettségek gyakorlásáról, így különösen a szerzés, elidegenítés, használat, kezelésbe adás és nyilvántartás kérdéseiről az önkormányzat külön rendelet alkot.

(2) A polgármester évente egyszer közmeghallgatás keretében tájékoztatja a lakosságot az önkormányzati vagyon alakulásáról.

68. § Csányoszró Község Önkormányzata Képviselő-testülete – önként vállalt feladatának ellátása céljából - az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságot hoz létre Csányoszrói Kommunális és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság néven.

69. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja - az Mötv. 111. § (2) bekezdése szerint - az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás rendjét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetés elfogadása két fordulóban zajlik. Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, költségvetési koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(5) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(6) A költségvetés a bevételeit a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza. Az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés, fedezetére kötelező tartalékot kell képezni.

(7) A polgármester a költségvetési évet követő évben zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

70. § A képviselő-testület köteles az Mötv. 114. § alapján olyan informatikai rendszert működtetni, amely biztosítja a pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságot és az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható.

71. § Az Mötv. 115. § (1) bekezdés alapján az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

72. § A polgármester a megválasztását követő 6 hónapon belül köteles gazdasági programot, fejlesztési tervet készíteni, legalább a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követően 6 hónapon belül fogadja el. A gazdasági programra, fejlesztési tervre vonatkozó tartalmi előírásokat az Mötv. 116. §-a határozza meg.

73. § (1) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató és a nemzetközi ellenőrzési standardok figyelembevételével. A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

74. § (1) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

(2) A belső kontrollrendszer működtetéséhez, ezen belül a belső ellenőrzéshez szükséges költségvetetési forrásokat a képviselő-testület a hivatal éves költségvetésében biztosítja.

75. § Az önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott feladatkörében gondoskodik a nemzetiségi ügyek ellátásáról. Ennek körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését az önkormányzati feladatellátás során. A roma nemzetiséggel kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat e nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzatával szoros együttműködésben valósítja meg.

76. § A Képviselő-testület megbízásából a Hivatal a Csányoszró Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzati működés feltételeiről és a feladatokról az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat megállapodást kötöttek közigazgatási szerződés keretében.

77. § (1) A nemzetiséget érintő ügyben javaslat, kezdeményezés, vélemény és egyetértési jog gyakorlása során hozott nyilatkozat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a polgármesternél nyújtható be írásban. A benyújtott javaslatot, kezdeményezést – amennyiben a képviselő-testület döntését igényli – a polgármester a következő képviselő-testületi ülés napirendjére tűzi, a törvényben előírt határidőben.

(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által meghozott, az (1) bekezdésben foglalt tartalmú döntést a jegyző köteles a határozat kivonatának benyújtásával a polgármester tudomására hozni.

(3) A képviselő-testület a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot nem hoz létre.

78. § Hatályát veszti a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 6/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet.

79. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2019. (XI. 22.) önkormányzati rendelet.

80. § Ez a rendelet 2026. március 26-án lép hatályba.