Somogyapáti Község Képviselőtestületének 13/2015(XI.9.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2015. 11. 10Somogyapáti Község Képviselőtestületének 13/2015(XI.9.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
Somogyapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 Kormány rendelet 9. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el.
1. § (1) E rendelet hatálya Somogyapáti község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
2. § (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére az építési engedélyezési eljárás megindítási előtt, összevont engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.
(2) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.
(3) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.
(4) Felszínmozgás veszély esetén geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(5) A Szabályozási tervben lehatárolt „Tájképvédelmi terület övezetében” történő építés esetén: A tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.
(6) Antenna belterületen, illetve attól 100 m-en belül, valamint a tájképvédelmi övezet területén nem létesíthető.
Településszerkezet, területfelhasználás
3. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Somogyapáti község területét;
a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.
(2) A település beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) lakóterület (kertvárosias, falusias lakóterület): Lke, Lf
b) vegyes terület (településközpont, illetve központi vegyes terület): Vt, Vk
c) gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület: Gip
d) különleges terület: K
(3) A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési terület: KÖ
b) zöldterület: Z
c) erdőterület: E
d) mezőgazdasági terület: M
e) vízgazdálkodási terület: V
(4) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az V-2 és V-3 jel. (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tüntetik fel.
Közterületek kialakítása és használata
4. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.
(2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges területeket tartalmazza.
(3) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak
5. § (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:
a) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közművesítettségűnek minősülnek, azaz
aa) közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),
ab) közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
ac) közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást,
ad) közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.
Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
ba) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthet, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
bb) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
(2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.
a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény, kivéve a HÉSZ-ben rögzített eseteket
b) a közterület felé néző,
c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1. sz. melléklet (52) bekezdés szerint)
(3) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7. § (3), (4), (5) bekezdésekben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.
Beépített és beépítésre szánt területek előírásai
Falusias lakóterület (Lf)
6. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
ab) a gazdasági épület telekhatáron álló épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron helyezhető el.
(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége nem haladhatja meg az adott övezetre előírt kialakítható minimális telekszélességnek kétszeresét vagy maximálisan 40,0 m-t.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
Lf-1 jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
2000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság * |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-2 jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1200 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló vagy |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-3 jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
900 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
14 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-4 jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
600 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
10 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Településközpont (vegyes) terület (Vt)
7. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Vt jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló vagy |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
80 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
10 |
40 |
% |
Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)
8. § (1) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
5000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
50 |
m |
mélységi mérete |
- |
60 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság * |
- |
6,0* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
35 |
% |
Különleges területek (K)
9. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) K-t jelű építési övezet: temető
K-t jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
mélységi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság * |
- |
4,0* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
50 |
% |
K-sp jelű építési övezet |
OTÉK |
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
mélységi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság * |
- |
3,5-7,5* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Közlekedési, közmű elhelyezési, terület (Kö)
10. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(4) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.
(5) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.
(6) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.
(7) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza.
az út jele, neve |
kategóriája |
tervezési |
szabály. |
övezeti |
|
|---|---|---|---|---|---|
meglévő |
tervezett |
||||
6607. átk. szak., |
gyűjtőút |
K.V.C |
16 – 20 |
KÖu-1 |
|
6607. átk. szak., |
gyűjtőút |
K.V.C |
22 |
KÖu-1 |
|
66125 átk. szak., |
gyűjtőút |
K.VI.C |
14 - 21 |
KÖu-1 |
|
66129 átk. szak., |
gyűjtőút |
K.VI.C |
18 - 20 |
KÖu-1 |
|
Petőfi S., Nefelejcs, Pirkadat, |
kiszolgáló |
K.VIII.C |
11 – 21 |
KÖu-2 |
|
75 hrsz-ú út |
kiszolgáló |
B.VI.d-C |
14 |
KÖu-2 |
|
051/8, 051/13, 058/8 |
kiszolgáló |
K.VIII. C |
12 - 22 |
KÖu-2 |
|
Zöldterület (Z)
11. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok, közkertek (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
Erdőterület (E)
12. § (1) Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
(3) Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága
7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
(4) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(5) Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.
(6) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.
(7) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.
(8) A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.
(9) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
Vízgazdálkodási terület (V)
13. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) a) V-1 jelű terület: tavak, állóvizek területe
b) V-2 jelű terület: vízfolyások, patakok, árkok területe
c) V-3 jelű terület: mocsarak, vízállások területe
d) V-4 jelű terület: vízmű kutak, vízmű létesítmények területe,
Mezőgazdasági terület (M)
14. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:
a) Má, mint általános mezőgazdasági terület, nem beépíthető terület Má-0, általános (szántó) Má-1, korlátozott használatú terület (gyep, legelő) Má-2
b) Mk, mint kertes mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület Mk
(3) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt nem beépíthető terület (Má-0), szántó (Má-1), gyep, legelő (Má-2).
b) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100.000 m2-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
c) Az Má-0 jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természeti értéket hordoz, fás legelő, vízállásos terület.
d) Az Má-1 jelű övezetben a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell.
da) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
db) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
e) Az Má-2 jelű övezetben gyep valamint a szőlő, gyümölcsös művelési ágú földrészletek nem beépíthetők. Olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.
(4) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni
b) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, stb.) magassága, mely max. 10,0 m lehet
(5) A kertes mezőgazdasági övezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó előírások:
a) Telekalakítás, beépítés szabályai:
aa) A kertövezetben csak 900 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m.
ab) A földrészleteken egy, a 3% beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület szabadon álló módon helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
ac) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m.
ad) A telken garázs nem létesíthető.
b) A gazdasági épület előírásai:
ba) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.
bb) Az épületet 35-45 fokos hajlásszögű nyeregtetővel kell lefedni. A héjazat cserép, pikkelyes jelleget adó zsindely lehet. Hullámpala fedés nem alkalmazható.
c) Pince, kerítés, támfal:
ca) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
cb) A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.
cc) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Örökségvédelem
15. § (1) Régészeti lelőhelyek védelme
a) A település a nyilvántartott régészeti lelőhelyeit és régészeti érdekű területeit a szabályozási terv határolja le (1. számú melléklet).
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek szerint kell eljárni.
(2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
(3) Helyi védett épületek
a) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
b) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
c) a település a helyi értékek védelméről külön rendeletet alkot.
Természeti, táji értékek védelme
16. § (1) A település területén természet- és tájvédelmi szempontból - a külterületi szabályozási tervben jelölt - alábbi védett értékek találhatók:
a) Ökológiai folyosó
b) Tájképvédelmi terület
(2) Az ökológiai folyosó területén csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el, külön jogszabályok alapján.
(3) A tájképvédelmi területen levő általános mezőgazdasági területen a művelési ág megváltoztatása, vonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Ezekben az övezetekben a gyep művelési ág erdősítés céljára sem változtatható meg.
(4) Általános tájvédelem érdekében:
a) A település kül-, és belterületén a meglévő út menti fasorok védelméről és a hiányzó részeken pótlásáról - a közút kezelőjének kötelezettségeként - gondoskodni kell. Az újonnan épülő közutak mentén - az útépítés részeként – beültetési kötelezettségként kétoldali fasor telepítése kötelező.
b) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
c) A közigazgatási területen 10 méternél magasabb állandó jellegű, sajátos építményeket és műtárgyakat (víztorony, távközlési létesítmények, szélkerék, geodéziai jel, siló, kémény, szárító, stb.) a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez illeszkedően kell elhelyezni.
(5) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló hatályos jogszabály előírásainak betartása mellett lehet.
(6) Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, a kapcsolódó építési tevékenységek nem keletkeztethetnek a külön jogszabályokban és nemzeti szabványokban meghatározott tájhasználati konfliktust és tájképi, ökológiai tájpotenciál csökkenést.
Környezetvédelem
17. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
e) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
f) A vizek és közcélú vízi-létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
g) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
h) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
i) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.
(2) Környezetterhelési határértékek:
a) Az egyes területhasználatok, a járulékos telek beépítések, építési tevékenységek, az építmények és a rendeltetésüknek megfelelő használatuk, üzemeltetésük, továbbá az építménybe, a telekre telepített technológia, a telekhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységek nem okozhatnak a határos, szomszédos telkeken, azok építményeiben, valamint a környező övezetekben, azok telkein anyag-energia kibocsátásban megnyilvánuló zavaró, káros zaj-, levegő-, vízszennyező hatást.
b) A zaj-, levegőterhelés, felszín alatti, felszíni vízterhelés, mint kibocsátások, terület igénybevételek nem haladhatják meg a környezetvédelmi jogszabályok szerinti környezetterhelési határértékeket – amely határértékek betarthatóságát szabályozási elemekkel, illetve konkrét építészeti-műszaki, technológiai tervezési megoldásokkal kell biztosítani.
(3) Speciális eljárási szabályok:
a) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait.
Növénytelepítési előírások
18. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében 0,8m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m.
c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől.
(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni. A klíma elemeknek-, tényezőknek, a termőhelyi feltételeknek megfelelő, a művi környezeti hatásokat tűrő honos fafajokból, elegyes összetételben – legkésőbb annak a tevékenységnek a megkezdéséig, minek következtében szabályozásra, előírásra kerültek.
(5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invazív fajok telepítését.
(6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
(7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.
19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 12/2005.(XI.15.) számú rendeletének egységes szerkezetbe foglalt szövege Somogyapáti Község Helyi Építési Szabályzatáról hatályát veszti.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Somogyapáti – 5-ösz szám régészeti érdekű terület
2. Somogyapáti – 8-ösz szám régészeti lelőhely
2. melléklet a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1.) Római katolikus templom Fő u. 19. |
25 hrsz |
M457 |
Az 1-es számú műemlék műemléki környezete: |
24 hrsz |
|
26 hrsz |
||
59/1, 3, 7 hrsz |
||
96 hrsz |
||
105/2 hrsz |
||
112/5 hrsz |
3. melléklet a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 13/2015. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez