Mároki Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2022. 11. 29- 2023. 12. 04
Mároki Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008. (XI. 6.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2022.11.29.
Márok Község Önkormányzatának
14/2008 (XI.06.) számú rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. számú melléklet: A Pécsépterv Stúdió 404-2007 jelzőszámú dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű, SZ-2 jelű1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai, valamint a 476/2010 jelzőszámú SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és SZ-2 jelű 1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai
2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni:
Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, strucc.
Kis haszonállat: tyúk, csirke, lúd, pulyka, kacsa, húsgalamb, húsnyúl, nutria, prémes állat.
Árutermelő állattartás: 20-nál több nagy haszonállat, 200-nál több kis haszonállat tartása.
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:
b) építési övezet, övezet határa,
c) területfelhasználási egység besorolása,
d) telek be nem építhető része,
(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi és országos jelentőségű elemei.
(3) Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
Terület-használat rendszere
4. § (1) Az 1. §(1) bekezdésben lehatárolt területen – az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
Beépítésre szánt területek:
falusias lakóterület Lf
hétvégiházas üdülőterület Üh
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
(különleges) lovas turizmus terület Klt
(különleges) temetői terület Kt
(különleges) sport terület Ks
(különleges) pince terület Kp
Beépítésre nem szánt területek:
közúti közlekedési terület
kötöttpályás közlekedési terület
védelmi erdőterület Ev
egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdőterület Ee
általános mezőgazdasági terület Má
korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mko
kertes mezőgazdasági terület Mke
vízgazdálkodási terület V
zöldterület Z
(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.
Beépítésre szánt területek
5. § (1) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értékeket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telkek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.
(2) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő épület nem bővíthető, csak a meglévő tömegén belül végezhető építési engedély köteles munka.
(3) Lakóterületen az épületet a teleknek a közterület felöli 70 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 70 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
(4) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve –a részleges közművesítettség kiépítése szükséges. Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol a vezetékes szennyvízhálózat kiépült építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, ha az ingatlan közműhálózatra történő rácsatlakozása a használatbavételi engedélyezésének időpontjáig megvalósul.
(5) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
6. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban a falusias lakóterületre meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) Az Lf-1 és Lf-2 jelű terület egy telkén legfeljebb két lakás létesíthető.
(3) Az Lf-3 jelű területen egy telken legfeljebb 4 lakás létesíthető.
(4) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.
(5) A terület építési övezetein kialakítható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
Övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb
telekterület |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi
aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Lf-1 |
O (K) |
1000 (720) |
18 (14) |
30 |
40 |
4,5 (K) |
Lf-2 |
O |
800 |
20 |
30 |
30 |
4,5 |
Lf-3 |
K |
600 |
20 |
45 |
30 |
7,5 |
(6) A falusias lakóterületeken az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
(a) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 35-45 között kell megválasztani.
(b) Az épületek tetőhéjalásához cserépfedést kell használni.
(c) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége
(d) Nem létesíthető fém kémény
(e) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető
Hétvégi házas üdülőterület
7/A. §2 (1) Az építési övezetben maximum tíz üdülőegységes üdülőépület, apartmanház, kereskedelmi szálláshely és szolgáltató épület valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény helyezhető el.
(2) Üdülőházas üdülőterületen:
a) beépítettség mértéke legfeljebb 20%.
b) a megengedett legkisebb zöldfelület mértéke 40%.
c) a beépítés módja: szabadonálló
d) a minimálisan kialakítható telekméret 1000 m2.
e) a megengedett építménymagasság legfeljebb 5,0 m.
8. §3 (1) A Gksz jelű gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) A Gksz-2 jelű építési övezetben:
a) beépítettség mértéke legfeljebb 45 %
b) a megengedett legkisebb zöldfelület mértéke 30%
c) a beépítés módja: szabadonálló
d) a minimálisan kialakítható telekméret 2000 m2
e) a kialakítható telek legkisebb szélessége 30 m f) a megengedett építménymagasság legfeljebb 7,5 m
9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A Kp jelű présházas terület a történetileg kialakult présházas együttest foglalja magában.
(5) A Kp jelű övezetben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók helyezhetők el. A területen lakás nem létesíthető.
(6) A Klt jelű területen a lovas turizmust szolgáló épületeken kívül csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(7) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb
telekterület |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi
aránya |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
% |
m |
Kt, Ks |
SZ |
2000 (K) |
30 (K) |
10 (K) |
40 |
4,5 (K) |
Kp |
SZ |
450 (K) |
12 (K) |
60 (K) |
20 |
3,5 (K) |
Klt |
SZ |
5000 |
40 |
20 |
50 |
7,5 |
(8) 4 A Kszo jelű építési övezet területe a nyugdíjas és szociális otthonok területe, amelyen a rendeltetéshez kapcsolódó egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek, szolgálati lakás, gazdasági és tároló épületek, valamint sportépítmények helyezhetőek el a következő módon:
a) beépítettség mértéke legfeljebb 30 %
b) a megengedett legkisebb zöldfelület mértéke 40%
c) a beépítés módja: szabadonálló
d) a minimálisan kialakítható telekméret 8000 m2
e) a megengedett építménymagasság legfeljebb 6,0 m.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
- hálózati szerepű út övezete
- kiszolgáló utak övezete
- vasúti közlekedési terület
(2) Transzformátor, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.
11. § (1) A területen lévő erdők építésjogi besorolásuk szerint Ev jelű védelmi erdők és Ee jelű egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdők lehetnek.
12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Má jelű általános mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
Má jelű általános mezőgazdasági terület
(2) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
(3) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
(4) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
(5) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
(6) Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
(7) A terület a kiskertgazdálkodás céljait szolgálja.
(8) A terület földrészletein lakás, üdülő és állattartó épület nem helyezhető el.
A mezőgazdasági területek közös előírásai
(9) Mezőgazdasági birtokközpont csak Má területen helyezhető el.
(10) Az Má és Mko területen 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.
(11) A területek földrészleteinek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettséget, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb
telekterület |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény-magassága |
|
|
m2 |
m |
% |
m |
Má, Mko |
SZ |
10000 |
30 |
3,0 |
7,5 |
Mke |
SZ |
1500 |
14 (7) |
3 |
3,5 |
13. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 3,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
Építészeti örökség védelem
14. § A helyi védelem alatt álló épületeket és a velük kapcsolatos eljárási szabályokat az Önkormányzat 5/1998. (V.28.) sz. rendelete tartalmazza.
15. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, nyilvántartott régészeti lelőhely területén, valamint e területek 50 m-es környezetében, illetve lakóépület 800 m-es környezetében.
(2) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
15/A. § Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett utak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető.
16. § (1) A belterület tervezett határát a szabályozási terv jelöli.
(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a jelenleg külterületen lévő de beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
Településrendezési kötelezések
17. § (1) A telkek szabályozási tervben jelölt részét beültetési kötelezettség terheli.
(2) A beültetési kötelezettséget kétszintes növénytelepítéssel kell teljesíteni az épület használatbavételéig.
18. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
Márok, 2008.11.06.
1. számú függelék a 14/2008 (XI.06.) számú önkormányzati rendelethez a 14/2008. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
irányelvek
a tervek kulturális örökség védelmi
(1) A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME
(1.2) A régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet, illetve a műemléki területeket valamint külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő - más hatóságok előtt indult - eljárásokban SZAKHATÓSÁGKÉNT a Hivatal jár el.8
(2) A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
(2.1) A földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket – a köv. tv.-ben meghatározottak kivételével - el kell kerülni.9
(2.2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni. A régészeti feltárások költségeit a mentő feltárások kivételével annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.10
(2.4) Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a Hivatal adja ki.11
(2.5) Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a hatóság intézkedéséig gondoskodni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.12
(2.6) A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló
4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
13(2.7) A régészeti lelőhelyet, a régészeti érdekű területeket a régészeti védőövezetek területi lehatárolását a szabályozási tervlapok jelölik.
Nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok helyrajzi számai:
070, 072, 077, 079, 080, 081, 084, 087/1, 097/1, 097/2, 097/3, 099, 0103/25, 0107/8
Régészeti érdekű területtel érintett ingatlanok helyrajzi számai:
013/1, 013/4, 013/5, 013/6, 013/7, 013/8, 013/10,013/11, 013/12, 013/13, 013/14, 013/15, 013/16,013/17, 013/18
(3) AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME
(3.1) Az építészeti örökséghez tartoznak az egyedi védelem alatt álló műemlékek és a műemléki szempontból védett területek (történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti kert), illetve a temetők, temetkezési emlékhelyek.14
Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.15
Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva - műemléki védelemre érdemes módon - fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját.16
Műemléki környezetnek minősülnek a védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet.17
(3.2.) Műemlék, műemléki terület az olyan műemléki érték, amelyet a
Köv.tv. alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
(3.4.) Az egyedi védelem alatt álló műemlékeket és a műemléki területeket a szabályozási terv tervlapjai jelölik.
(4) SPECIÁLIS SZABÁLYOK (építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek)
(4.1) A Hivatal engedélyezi a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket:
a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatás;
b) régészeti lelőhelyen 30 cm mélységet meghaladó tereprendezési munkák;
c) a védetté nyilvánított kulturális örökségi elem jellegét és megjelenését érintő munkák, tevékenységek;
d) reklámok műemléken történő elhelyezése;
e) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkák;
f) a műemlék funkciójának, használati módjának megváltoztatása;
g) műemlékhez tartozó ingatlanterületen fa kivágása, telepítése, tereprendezés;
h) műemlék egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek elmozdítása, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése;
i) a műemlékekkel és a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos megóvási (konzerválási), restaurálási vagy átalakítási munkák;
j) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése;
k) e törvényben meghatározott egyéb esetek.18
(4.2.) Műemlékvédelmi érdekből a hatóság a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel, vagy mindkettő más módon biztosítható.19
Műemlék: A Kossuth Lajos utcában lévő későbarokk római katolikus templom,
hrsz: 57
Műemléki környezettel érintett ingatlanok helyrajzi számai:
32, 33/1, 54, 55, 58, 59, 60, 95, 97, 183
(5) HELYI VÉDELEM
(5.1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján az
Étv. 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedők, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(5.2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.
(5.3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat rendeletben dönt.
(5.4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.
20(5.5) A helyi védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja.
Kivonat
az Önkormányzat 5/1998. (V.28.) sz. rendeletéből
Márok Petőfi u.-i védett épületek
Építmény helye |
Hrsz |
Megnevezés |
Védelem foka |
Petőfi u. 21. |
274 |
lakóépület |
H2 |
Petőfi u. 24. |
256/1 |
lakóépület |
H2 |
Petőfi u. 26. |
257 |
lakóépület |
H2 |
Petőfi u. 27. |
272 |
lakóépület |
H2 |
Köztér |
264 |
Kőkereszt |
H2 |
Márok Kossuth L. u.-i védett épületek
Építmény helye |
Hrsz |
Megnevezés |
Védelem foka |
Kossuth L. u. 18. |
87 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 20. |
88 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 26. |
92 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 38. |
182 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 43. |
74 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 52. |
175 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 50. |
176 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 58. |
172 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 63. |
64 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 65. |
63 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 70. |
166 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 77. |
30 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 83. |
27 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 78. |
162 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 81. |
28 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 85. |
26 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 87. |
24 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 91. |
22 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 93. |
21 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 66. |
168 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 73. |
32 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 79. |
63 |
lakóépület |
H2 |
Kossuth L. u. 105. |
15 |
lakóépület |
H2 |
FOGALMAK
1. Beruházás: bármely földmunkával együtt járó, az építésügyi jogszabályok hatálya alá eső építési munka, intézkedési terv kivitelezésére, továbbá létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;
2. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
4. Illetékes múzeum: a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező megyei (a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum) múzeum;
5. Nagyberuházás: beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől;
7. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.
9. Megelőző feltárás: a hatóság által jóváhagyott írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység, amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.
10. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.
11. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
12. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
13. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó tevékenység.
14. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlan eleme.
15. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.
16. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.
17. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek azon kulturális javak, amelyek 1711 előtt keletkeztek, és bizonyítottan műgyűjteményben maradtak fenn.
18. Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.
19. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével.
20. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.
22. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.
2. számú függelék a 14/2008 (XI.06.) számú önkormányzati rendelethez a 14/2008. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
irányelvek a tervek környezet és természet védelmi ellenőrzéséhez
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete tartalmaz előírásokat.]
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. Ez utóbbi jogszabály 24. § határozza meg a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatásköröket.]
(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet (a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról.)]
(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet (a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról) tartalmazza.]
(7) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet
5. §-a szerint kell elvégezni.
(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásainak figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 306/2001. (XII. 23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a módosított
4/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a
10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik. Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről a 310/2008. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelet tartalmaz előírásokat.]
(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelete, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.]
(3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket, és a bírságtételeket a 340/2004. (XII. 22.) Kormányrendelettel, valamint a 368/2004. (XII. 26.) Kormányrendelettel módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, szabadidős tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól) előírásainak.
A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket. [Ezek meghatározásának szabályait a
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról) tartalmazza, a zaj- és rezgésterhelési határértékek a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben kerültek rögzítésre.]
(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő beltéri zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] A határértékek megtartását az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.
Speciális eljárási szabályok
(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: a többször módosított
1994. évi LV. törvény szerint.]
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. Évi XXXVII. törvény és a végrehajtására kiadott
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a 358/2008. (XII. 31.) Kormányrendelet (a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól) határozza meg.]
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet (az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről) tartalmaz szabályokat.]
(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 192/2003. (XI. 26.) Kormányrendelettel módosított 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a
10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]
(8) A
2000. évi XLIII. törvény 35. §. (1) alapján a települési önkormányzatnak illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tartalmi követelményeket a 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet (a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről).
(9) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. [Az 1996. évi LIII. Törvény (a természet védelméről) tartalmazza azon előírásokat, amelyek Márok esetében is fokozott figyelmet érdemelnek.]
3. számú függelék a 14/2008 (XI.06.) számú önkormányzati rendelethez a 14/2008. (XI. 6.) önkormányzati rendelethez
A beültetési kötelezettséggel terhelt ingatlanok felsorolásáról.
A 204/6 és 261 hrsz telkeket a Helyi Építési Szabályzatban leírt módon és a Szabályozási Tervben megjelölt területen beültetési kötelezettség terheli.