Pécsudvard község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről

Hatályos: 2024. 01. 31

Pécsudvard község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2018. (V.17.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről

2024.01.31.

Pécsudvard község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 18/2017. (IX.10.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét,és

b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a)pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása

4. § A Rendelet területi hatálya Pécsudvard község közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 1. melléklete szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
2. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).
4. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
5. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
6. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
7. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
8. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
9. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés
10.Illeszkedés: A település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit , karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában, és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen tesz eleget:
a) környezetéhez illeszkedik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez;
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
11. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
12. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
13. Áttört kerítés olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
II. Fejezet

A helyi védelemre vonatkozó szabályok

3.A helyi védelem feladata, általános szabályai,

önkormányzati kötelezettségek

7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) lakossággal történő megismertetése.

e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) A fenti (1) bekezdés e)pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:

a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,

b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára

c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.

d) épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.

(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.

(4) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők.

4. Helyi védelem alá helyezés, valamint

megszüntetése szabályai

8. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.

(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.

(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:

a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),

b) megnevezését,

c) helyszínrajzát,

d) rövid leírását,a kezdeményezés indokolását,

e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és

f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.

(5) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

a) a helyi értékleltár szerinti számát,

b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),

c) megnevezését,

d) a védettség megszüntetésének indokait és

e) színes fényképet (minden lényeges oldalról)

f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.

(6) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.

(9) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.

5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

9. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.

(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.

1. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.

2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.

3. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.

6.Az egyedi védelem meghatározása és

tulajdonosi kötelezettségek

10. § Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:

a) H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre,

b) HT fokozat esetében a Helyi védettségű utcaszakasz területére

11. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 30. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL

MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8.ATelepülésképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a2. mellékletben jelölt területeket.

(2) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő inváziós fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

(3)1 A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.

(4)2 A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.

(5)3 Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel és az építési hulladék elszállításával kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

14. §4 [„Kialakult falusias lakóterület” esetén]

(1)5 A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez. Új főépület a telek homlokvonalától számított 50 m-en belül helyezhető el.

(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

(3) A területen jellemzően földszintes épületek építhetők

(4)6 Udvari épületek létesítése, kialakítása

a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,

d) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

e) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) telepítése legalább 20 m telekszélesség és oldalhatáron álló beépítés esetén lehetséges.

(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)7 építettjellegű,áttört,1,5-1,8mmagaskerítésatelepülésen hagyományos építőanyagok (fa, tégla, terméskő, fém (kovácsolt vagy díszlakatos szerkezetű) és vakolt felületű kerítések), formák és díszítések felhasználásával. Előregyártott (fém, beton, fa) tömör nagytáblás kerítések nem létesíthetők.

b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani

c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani

d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek.

e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel kell kialakítania főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyezően

15. §8 [„Újépítésű lakóterület” esetén]

(1)9 A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz. Új főépület a telek homlokvonalától számított 30 m-en belül helyezhető el.

(2) A területen jellemzően földszintes vagy földszint és tetőtérrel kialakított épületek építhetők

(3) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával

b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani

c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani

d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek

e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően.

(4)10 Udvari épületek elhelyezésének szabályai:

a) a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő,

b) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,

c) Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

d) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

e) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

16. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén

(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet.

(2) Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.

(3) Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a2. számú mellékletben jelölt területeket.

(2) Csak anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.

(3) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.

(4)11 A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések (pl. cserepeslemez), valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.

(5)12 A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével a rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkozik.

(6)13 A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított, már meglévő kerítésekre vonatkoznak.

(7)14 Magastetős épület utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge és a fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

(8)15 Zöldfelületek kialakításának általános előírásai:

a) A fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó, az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, a művi értékekkel egységben kezelt, a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző e Rendelet 9. mellékletében szereplő fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségére vonatkozó előírástól eltérni nem megengedett. Allergén és invazív fajokat nem alkalmazó, közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre nem törekvő növényzet nem telepíthető.

b) A fás szárú növény törzse tengelyének az ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

c) a 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,

d) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,

e) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,

f) nyírt sövény 3 méterig, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter,

g) a 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetén sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja,

h) a tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez

(9)16 Az ideiglenes jellegű felvonulási épület kialakítására a Rendelet egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak.

18. §17 [„Kialakult falusias lakóterület” esetén]

(1)18 A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez nem illeszkedő építmények nem létesíthetők. A tetőformát, a tető hajlásszögét, az épület tömegformálását, anyaghasználatát és színezését a környezethez illeszkedő módon kell kialakítani, illetve megválasztani.

(2) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.

(3) Kerítés csak hagyományos építőanyagok felhasználásaval építhető.

(4) Építmények falazatának színezése során:

a) nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő színhasználat

ba) fekete,

bb) kék

bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek.

(5)19 Homlokzat kialakításának előírásai (főépítmény, melléképület):

a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

b) Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással és színezéssel nem alakítható ki.

c) Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.

d) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

e) Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.

f) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet új épület létesítése esetében újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja. Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető

g) Melléképület felületképzése a főépület színétől és felületképzésétől eltérő módú nem lehet. Ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal kialakítható, amennyiben a főépület felülteképzése és színezése a településképi arculati kézikönyv javaslataival összehangban áll.

h) Egy épületen megjelenő árnyékolók különböző kialakításuak nem lehetnek.

i) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.

(6) Udvari épületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) építésekor az alábbiakat kell betartani:

a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet

b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben

c) az építmények fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,

d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó

(7)20 Tetőidom és hajlásszög a kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel. Lapostetős lakóépület nem létesíthető.

(8)21 Tetőhéjaláshoz kizárólag terrakotta égetett agyagcserép vagy betoncserép alkalmazható, azzal, hogy a 20 m2 bruttó alapterületnél kisebb valamint a szomszédos közterületről nem feltáruló melléképület héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindely-fedés is alkalmazható. Épületfelújítások során, ahol az statikai szempontból igazolható, terrakotta színű kőszórt fém tetőlemez elhelyezhető.

(9)22 Napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre.

(10) A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek utcai homlokzatain, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek védett homlokzatain tilos.

(11) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belül,nem helyezhető el.

(12) Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

(13) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

(14)23 Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.

(15)24 A lakóépülettől különálló épület (udvari, gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.

19. §25 [„Újépítésű lakóterület” esetén]

(1) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

(2)26 Új épület anyaghasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra. Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.

(3) Építmények falazatának színezése során:

b) nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő színhasználat

c) nem alkalmazható

ba) fekete,

bb) kék

bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek.

(4) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(5) Tetőidom és hajlásszög a kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel.

(6) Az utcai épület tetőgerincének irányát, a szomszédos ingatlanok gerincvonalával megegyezően kell kialakítani. E tekintetben a szomszédos 3-3- ingatlant kel vizsgálni, és a többségében jelen lévő irányt kell választani.

(7)27 A tetőhéjazat anyaga terrrakotta égetett agyagcseréptől, beton cseréptől vagy világosszürke árnyalatú korcolt síklemeztől eltérő nem lehet.

(8)28 Napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az az alapcseréppel megegyező színű és fedésképű, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre.

(9) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 4 méteren belülnem helyezhető el.

(10)29 Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.

(11) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

20. §30 [„Jellemzőenbeépítésre nem szánt terület” esetén]

(1) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

(2)31 Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.

(3)32 A főépület tetőfedése cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.

(4)33 Ipari vagy mezőgazdasági funkciójú, 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsony hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedése terrakotta égettt agyagcserép, betoncserép vagy a funkcióhoz és a tájhoz illeszkedő színezésű fémlemezfedés lehet.

10.A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények

21. § (2) Helyi egyedi védelem (H1) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén az értékleltár figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:

a)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők. b)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épülettömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
c)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(2) Helyi területi védettségű utcaszakaszon (HT) állóépületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következőelőírásokat kell betartani:
a)A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
b)Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
c)Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

11.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők

(3)34 Hírközlési magas létesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén (a helyi építési szabályzatban Közlekedési és közműterület KÖ-2 jelű övezetébe sorolt területek kivételével), illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.

(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni,

(5) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(6) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

a) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz

b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető

(7) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:

a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,

b) tájképvédelmi területen,

c) natura 2000 területen,

d) helyi jelentőségű védett természeti területen,

e) helyi területi védelem alatt álló területen és

f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.

(10) Transzformátor állomás:

a) a helyi védett területeken nem helyezhető el

b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez

12.A reklámhordozókra vonatkozó

településképi követelmények

23. § (1)35

(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) A településterületén 2 m2-nél nagyobb reklám elhelyezésére alkalmas reklámhordozót tartó berendezés - közművelődési célú hirdetőoszlop, információs vagy más célú berendezés - nem helyezhető el.

(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, előkertben nem helyezhető el.

(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(6)36 Plakát, reklám épület-, építmény, műtárgy falára vagy szerkezetére közvetlenül nem ragasztható, nem rögzíthető. Villódzó fénytechnika, Led-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

24. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.

(2) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt homlokzatonként 100 m2-t nem meghaladó reklámfelület helyezhető el az építési hálón.

(3) A településkép védelme érdekében az építési hálón a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthető meg.

(4)37 Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

a) antenna felépítmény,

b) klíma-berendezés, napelem, napkollektor, valamint egyéb műszaki, gépészeti berendezés kültéri egysége,

kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az elhelyezés a védett értéket nem érinti,

(5)38 Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület

a) homlokzatán (beleértve annak tetőfelületét is):

b) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés,

c) háttérvilágítással ellátott, Led-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

d) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,

e) üzletportáljában kirakatdekoráció,

f) a műszaki, gépészeti berendezések vezetékei

g) antenna felépítmény,

h) tetőfelületén üzletfelirat,

i) ingatlanán épülettől független kialakítású vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, nem helyezhető el.

13. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére vonatkozó

településképi követelmények

25. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Tetőfelületre cégér, cégfelirat nem helyezhető el.

(4) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(5) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(6) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.

(7) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(8) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakat portálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

(9) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(10) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.

(11) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb

reklámfelirat maximális mérete 2m2 lehet.
(12) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó, futó szöveget tartalamzó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.
(13) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégtábla, logó legmagasabb pontja a 3,0m-t nem haladhatja meg.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó településképi követelmények

26. § (1)39 A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.

(2)40 Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. A napelemek és napkollektorok tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávjba nem nyúlhanak be, széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz, legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedhetik le és egy tetőfelületen többirányban (álló vagy fekvő elemek) nem helyezhetők el.

(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.

(4)41 A gépészeti berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon, takaratlanul nem helyezhetők el.

(5)42 Az építmény közterületről látható homlokzatán mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést csak az országos előírásokban meghatározott módon lehet az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva elhelyezni.

(6)43 Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(7)44 Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

V. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

27. § (1)45 A településkép védelme érdekében a Főépítész a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell kezdeményezni.

(3)46 A szakmai konzultáció során a Főépítész javaslatot ad a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(4) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.

(5)47 A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

1. a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, településképi véleményezéshez vagy településképi bejelentéshez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,

2. az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építése esetén az egyszerű bejelentés Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR) történő feltöltését megelőzően,

3. az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő meglévő lakóépület legalább egy 15 m2 nettó alapterületű helyiséggel történő bővítése esetén az egyszerű bejelentés Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR) történő feltöltését megelőzően.

(6)48 A szakmai konzultációt a 5. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(7)49 A kérelemhez

1. építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 29. § (2) bekezdés a) pontjában,
2. az 1) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a kérelem tárgyának megfelelően
meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(8) 50 A szakmai konzultáció személyesen vagy elektronikus úton, távbeszélőn történhet.
(9) 51 A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
(10) 52 A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben kérelem nem tartalmazza a 29. § (11) bekezdésében meghatározott munkarészeket.
(11) 53 A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.
VI. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás szabályai

16.A bejelentési eljárással érintett építmények,

reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

28. § (1)54 Az Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester kötelező településképi bejelentési eljárást folytat le a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek esetében:

a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,

b) Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.

c) Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

d) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás) esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település közigazgatási területén önálló reklámtartó építmény építése, reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magasabb rendű jogszabályban kötelezően előírt esetekben.

17.A bejelentési eljárás részletes szabályai

29. § (1)55 A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.

(2)56 A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelő részletezettségű és léptékű – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a. a 37. § a), b), c) szerinti építési munkák esetében:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
af) színtervet.
a) rendeltetésváltozás esetében:
aa) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
ac) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint
ad) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
b) információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében
ba) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
bb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:
a) a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
e) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
f) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott igazolás
a. állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b. az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
c. rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.
(5) 57 A polgármester a településképi igazolást bejelentés tudomásulvételét vagy megatagadását a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(6) 58 A Polgármester a Tvtv.-ben meghatározott határidőn belül a tervezett építési tevékenység, reklám és reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás esetén a Korm. rendelet szerint jár el.
(7) 59 A polgármester a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre és mellékleteire, melynek egy példányát a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás mellékleteként megküldi a kérelmezőnek.
(8) 60 A Polgármester településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntése vagy igazolása a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(9) 61 Amennyiben kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás kézbesítésétől számítva a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül nem kezdi meg, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A 6 hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható. (10) A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén az Mötv 41. § (11) §-a alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben eljárva a Polgármester a 37. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűlegl a 16. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki. (12) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécsudvard Község Képviselő-testülete bírálja el.

17/A A rendeltetésváltozás során kiállítandó hatósági bizonyítvány kiadásának rendje62

29/A. § A Polgármester kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a Korm. rendelet 48. §-a szerint rendeltetésváltozás esetén, amennyiben az megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a rendeltetésváltozásra irányuló településképi bejelentést tudomásul vette.

VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-VÉDELMI bírság

18. Településképi kötelezési eljárás

30. § (1)63 Az Mötv 41. § (4) bekezdése alapján, Pécsudvard Község Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben polgármester a településképi követelmények megsértése esetén – a (5) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó felhívást kiadásának eredménytelensége esetében településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le

(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.

(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.

(5)64 Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

19. A településképi bírság kiszabásának településkép-védelmi bírság

esetkörei és mértéke

31. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c) a településképi követelmények be nem tartása,

d) a döntés végre nem hajtása

e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:

ea) állapota nem megfelelő,

eb) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,

ec) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;

f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:

fa) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,

fb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

(3)65 A kiszabható bírság a alsó határösszege 100 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.

VIII. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

20. A településképi követelmények

alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

32. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;

b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;

c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.

33. § (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.

(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;

b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:

ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját;

c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;

d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;

e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;

f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;

g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.

(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt

IX. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21.Hatálybalépés

34. § (1) Jelen rendelet 2018. május 17.-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

22.Hatályon kívül helyező rendelkezések

35. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 2/2003.(lll.31.) számú Ök. rendelete (továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.

(2) A Rendelet 8. § (5) és (6) bekezdése hatályát veszti.

(3) A Rendelet 11. § (8) bekezdése hatályát veszti.

(4) A Rendelet 13. § (3) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(5) A Rendelet 14. § (4) bekezdésének eb) alpontja hatályát veszti.

(6) A Rendelet 14. § (5) bekezdésének bb) alpontja hatályát veszti.

(7) A Rendelet 16. § (5) bekezdésének a) pontjában a ” magastetős kialakítással, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.” szövegrészhatályát veszti.

(8) A Rendelet 16. § (5) bekezdésének b) pontjában a ” hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.” szövegrészhatályát veszti.

(9) A Rendelet 17. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(10) A Rendelet 4. mellékletének ” 1.tetőidom és hajlásszög”, ”2.tetőhéjalás”,

” 4.homlokzatszínezés”, ” 5.utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.
(11) A Rendelet 4.1. mellékletének ” 1.tetőidom és hajlásszög”, ”2.tetőhéjalás”,
” 3.utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.
(12) A Rendelet 4.2.mellékletének ”1.tetőidoméshajlásszög”, ”2.tetőhéjalás”,
”4.tömegformálás”, ” 5.homlokzatszínezés”, ” 6.utcai kerítés” megkötései hatályukat vesztik.
(13) A Rendelet 5. mellékletének ” 10.utcai kerítés” megkötése hatályát veszti.
(14) A Rendelet 10. melléklet hatályát veszti.

36. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló Pécsudvard Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete.

3. melléklet

Pécsudvard község településképi bejelentési eljárása
Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
A bejelentő neve: ……………………………………………………………………………...
A bejelentő lakcíme: ……………………………………………………………......................
telefonszáma***: …………………………………………………………………………..…
e-mail címe***: ………………………………………………………………………………
A szervezet székhelye*: ………………………………………………………………………
A folytatni kívánt építési tevékenység, reklámelhelyezés, vagy rendeltetésmódosítás megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Helye: …………………………….……………………………………….. Hrsz.:……………………..
Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartalma**:
…………………………………………………………………………………………………
dátum: …………………………. ………………………..
aláírás
* ha van, a bejelentő lakcíme helyett kitöltendő
** megfelelő rész aláhúzandó
*** nem kötelező

4. melléklet

Pécsudvard község növénytelepítési szabályai
Ültetési és fapótlási szabályok, őshonos és honos fajok

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:

1.1 Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
1.2 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:

2.1 gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
2.2 minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
2.3 kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
2.4 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
3.2 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

4. Fapótlás szabályai

4.1 A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
4.2 A kivágott fát pótolni kell.
4.3 Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
4.4 A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
4.5 A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.

5. Őshonos és honos fafajok

5.1A telepítésre javasolt fák meghatározásánál javasolt együttesen figyelembe venni:

a) a növénytelepítésre vonatkozó jogi szabályozást,

b) Orlóci L. (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzékét,

c) az ökológiai viszonyokat.

5.2 Őshonos fajok: csertölgy (Quercuscerris), kocsányos tölgy, (Quercusrobur), kocsánytalan tölgy (Quercuspetrea), tatárjuhar (Acertatarica), kőris (Fraxinussp.), szil (Ulmussp.), stb.
5.3 Honos fajok: kislevelű hárs (Tiliacordata), berkenye (Sorbussp.), gyertyán (Ostriacarpinifolia), dió (Juglansnigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnussp.), fűz, stb.

5. melléklet

Pécsudvard község területén kerülendő inváziós növényfajok jegyzéke
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendlelet 2. § (1) szerint fás szárú növények az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére – az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja azok biztonságos működését. A rendelet szerint a közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak. A rendelet meghatározza a fás szárú növények pótlására nem alkalmazható fajok listáját.
Ha a pótlás a rendelet mellékletben szereplő inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.
A telepíthető fás szárú növényfajok mindenképp őshonos, táji adottságoknak megfelelő növényfajok legyenek.
Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendeletet, továbbá az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján, figyelembe véve Mihály B. -Botta-Dukát Z.: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I-II. A KvVM természetvédelmi Hivatalának 9-10 tanulmányköteteit.

Magyar név

Tudományos név

Fehér akác

Robiniapseudoacacia

Mirigyes bálványfa

Ailanthusaltissima

Keskenylevelű ezüstfa

Eleagnusangustifolia

Zöld juhar

Acernegundo

Amerikai kőris

Fraxinuspennsylvanica

Kései meggy

Prunusserotina

Kanadai nyár

Populus x canadensis

Nyugati ostorfa

Celtisoccidentalis

Cserjés gyalogakác

Amorphafruticosa

Kisvirágú nebáncsvirág

Impatiensparviflora

Bíbor nebáncsvirág

Impatiensgrandiflora

Japánkeserűfű-fajok

Fallopiaspp.

Magas aranyvessző

Solidagogigantea

Kanadai aranyvessző

Solidagocanadensis

Közönséges selyemkóró

Asclepiassyriaca

Ürömlevelű parlagfű

Ambrosiaartemisiiflora

Arany ribiszke

Ribesaureum

Adventív szőlőfajok

Vitis-hibridek

Vadszőlőfajok

Parthenocissusspp.

Süntök

Echinocystislobata

Észak-amerikai őszirózsák

Asterspp.

Magas kúpvirág

Rudbeckialaciniata

Vadcsicsóka

Helianthustuberosus s. I.

Olasz szerbtövis

Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum

amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös

Phytholaccaamericana

kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös

Phytholaccaesculenta

japán komló

Humulusjaponicus

átoktüske

Cenchrusincertus

nem hazai tünderrózsa fajok,

kanadai átokhínár

Elodeacanadensis

aprólevelű átokhínár/ vékonylevelűátokhínar

Elodeanuttallii

moszatpáfrányfajok

Azollamexicana, Azollafiliculoides

borfa/ tengerparti seprűcserje

Baccharishalimifolia

karolinai tündérhínár

Cabombacaroliniana

közönséges vízijácint

Eichhorniacrassipes

perzsa medvetalp

Heracleumpersicum

kaukázusi medvetalp

Heracleummantegazzianum

Szosznovszkij-medvetalp

Heracleumsosnowskyi

hévizigazló

Hydrocotyleranunculoides

nagy fodros-átokhínár

Lagarosiphon major

nagyviragú tóalma

Ludwigiagrandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigiapeploides

sárga lápbuzogány

Lysichitonamericanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllumaquaticum

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllumheterophyllum

keserű hamisüröm

Partheniumhysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicariaperfoliata

kudzu nyílgyökér

Puerariamontana

aligátorfű

Alternantheraphiloxeroides

óriasrebarbara

Gunneratinctoria

tollborzfű

Pennisetumsetaceum
1

A 13. § (3) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 13. § (4) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 13. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

4

A 14. § a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 14. §-t a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 14. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 14. § (4) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 14. § (5) bekezdés a) pontja a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 15. § a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 15. §-t a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 15. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 15. § (4) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

11

A 17. § (4) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 17. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 17. § (6) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 17. § (7) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

15

A 17. § (8) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

16

A 17. § (9) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 18. § a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. §-t a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 19. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 18. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 18. § (5) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 18. § (7) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 18. § (8) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 18. § (9) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 18. § (14) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.

24

A 18. § (15) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdése iktatta be.

25

A 19. § a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 19. §-t a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 19. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 19. § (2) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 19. § (7) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 19. § (8) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 19. § (10) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 20. § a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 20. §-t a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 19. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 20. § (2) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

32

A 20. § (3) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

33

A 20. § (4) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

34

A 22. § (3) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

35

A 23. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 23. § (1) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

36

A 23. § (6) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

37

A 24. § (4) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.

38

A 24. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.

39

A 26. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 26. § (2) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 26. § (4) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.

42

A 26. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.

43

A 26. § (6) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.

44

A 26. § (7) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 27. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 27. § (3) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 27. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

48

A 27. § (6) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

49

A 27. § (7) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

50

A 27. § (8) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

51

A 27. § (9) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

52

A 27. § (10) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

53

A 27. § (11) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.

54

A 28. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

55

A 29. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 29. § (2) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 29. § (5) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

58

A 29. § (6) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 29. § (7) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

60

A 29. § (8) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

61

A 29. § (9) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

62

A „17/A A rendeltetésváltozás során kiállítandó hatósági bizonyítvány kiadásának rendje” alcímet (29/A. §-t) a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.

63

A 30. § (1) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 30. § (5) bekezdését a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.

65

A 31. § (3) bekezdése a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

66

Az 1. melléklet a Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.