Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörét a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Kormányrendeletben foglaltak okán a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdése alapján gyakorló polgármester az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1.§ (1) E rendelet hatálya kiterjed Drávasztára Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban helyiségek) bérletére és elidegenítésére.

(2) A lakások bérbeadói jogát képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakásokról és helyiségekről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Felsőszentmártoni Kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) nyilvántartást vezet.

II. FEJEZET

A LAKÁSBÉRBEADÁS SZABÁLYAI

A lakások bérbeadásának jogcímei

2.§ Önkormányzati lakás szolgálati lakásként költségelven adható bérbe.

A lakásbérlet létrejötte

3.§ (1)  Az önkormányzat közérdekű feladatainak ellátásához a tulajdonában álló lakásokat szolgálati lakásként bérbe adja.

(2)   Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(3)   A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) lakásbérlet jogcímét,

b)a bérlet időtartamát,

c) a lakás adatait (cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat),

d) a lakás helyiségének felszereltségét,

e) a bérlő (társbérlő) adatait,

f) a bérlővel együtt költöző személyek adatait,

g) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,

h)a bérbeadó jogait, kötelezettségeit,

i) a lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezéseket,

j) a lakásba történő befogadás feltételeit,

k) a lakásbérleti szerződés felmondásának eseteit, feltételeit és jogkövetkezményeit,

l) a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényre (a továbbiakban: Lt.) való hivatkozást, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4)   A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, ennek megszegése rendkívüli felmondási ok. A bérlő által bejelentett távollét alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

A bérbeadás időtartama és a bérbe adható lakások besorolása

4.§ (1) Önkormányzati lakásra lakásbérleti szerződés – értelemszerűen az e rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződésekre vonatkozóan - csak határozott időre, legfeljebb azonban 3 éves időtartamra köthető.  A kijelölés a bérleti jogviszony lejártakor meghosszabbítható, ha az 5. § (1)-(2)-(5) bekezdés feltételei fennállnak.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások szolgálati lakások. A lakások jelleg szerinti             besorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A szolgálati lakásokat kizárólag a szolgálati lakásra jogosultak vehetik igénybe.

(3) Kivételesen, és különösen indokolt esetben a hosszabb ideje üresen álló és benyújtott igényléssel nem érintett szolgálati lakást piaci alapon bérbe lehet adni bármely harmadik személynek. Ebben az esetben a lakás bérleti díját a képviselő-testület határozza meg. A bérleti díj a piaci alapon történő bérbeadásnál meg kell, hogy haladja a 8.§ (4) bekezdésben meghatározott bérleti díj mértékeket.

A bérletre jogosultak

5.§ (1) Szolgálati lakásra jogosultak:

a)   a jegyző, valamint a hivatal köztisztviselője,

b) a község területén működő orvos, védőnő, körzeti ápolónő,

c) az általános iskolai pedagógus,

d) községi közérdekű feladatok ellátásában közreműködő– kivételesen közcélú foglalkoztatás keretében dolgozó – munkavállaló személy.

(2) Szolgálati lakást az - e rendelet 2. számú mellékletét képező kérelem alapján - az az (1) bekezdésben meghatározott személy kaphat, aki

a) határozott vagy határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban vagy szerződéses jogviszonyban áll;

b) Drávasztára községben és annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával, vagy lakás használati jogával sem ő, sem együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik;

c) lakáshoz jutását munkáltatója javasolja;

     d) feladatai ellátásához a helyben lakás szükséges.

(3) A szolgálati lakás bérlőjét a képviselő-testület jelöli ki.

(4) A bérlő kijelölése után a lakásbérleti szerződést a polgármester köti meg.

6.§ (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) e rendelet 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani a kirendeltséghez.

(2)   Az igénybejelentéshez mellékelni kell - a lakásigénylés jellegéhez igazodóan értelemszerűen, a jogosultsági feltételek meglétét igazoló - alábbi dokumentumokat:

a) a jogosultság igazolására szolgáló okiratokat (munkaszerződés, kinevezési okmány, stb.),

b) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy Drávasztárán és annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával sem az igénylő, sem pedig az együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik.

c) munkáltatói javaslatot.

(3)   A kérelem benyújtásakor az adatok ellenőrzését követően az igénylőt nyilvántartásba kell venni.

(4)   Az igénylőnek a kérelemben közölt adatok, körülmények változását be kell jelentenie a kirendeltségen, a változást követő 15 napon belül.

(5)   A lakásigénylést 4 évig kell nyilvántartani. A határidő után az igény hatályát veszti.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

7.§ (1)  A bérlő a lakásába más személyt – a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)   Abban az esetben, ha a befogadásra törvény alapján kijelölői hozzájárulás nélkül kerül sor, a bérlő köteles a befogadás tényéről haladéktalanul, írásban értesíteni a polgármestert.

(3)   Az önkormányzati lakásba történő befogadást – amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges – meg kell tagadni:

a) ha a bérlőnek lakbértartozása áll fenn, illetve

b) ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel, a befogadással lényegesen rosszabb életkörülmények alakulnának ki.

(4)   Szolgálati lakásra bérlőtársi szerződést a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, és testvérrel lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének feltétele legalább kétéves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás, továbbá annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás nem terheli.

A lakbér mértékére vonatkozó rendelkezések

8.§ (1)  A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában, a bérleti szerződésben eltérő módon nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete, és a lakás jellege határozza meg.

      A lakbér az önkormányzat bevétele.

(3) A lakbér mértékét a képviselő-testület évente állapítja meg, melyet legfeljebb évente két alkalommal módosíthat.

(4) A lakások havi bérleti díja:

 a) Drávasztára, Zrínyi u. 64.                                  15.000 Ft.

 b) Drávasztára, Kossuth u. 69/A.                           30.000 Ft.

(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja:                        100 Ft/m²

A jogcím nélküli használat szabályai

9.§ (1) A lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A bérlő a jogcím nélküli használat 3-6. hónapjáig emelt használati díjat köteles fizetni, mely a lakbér kétszerese.

(3) A jogcím nélküli használat 7. hónapjától az emelt használati díj összege a lakbér négyszerese.

A felek jogai és kötelezettségei

10.§ (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek használatba adni.

       A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapítást a feleknek előzetesen írásban kell rögzíteniük.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve végzi el a lakástörvényben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) A (2) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül – a bérbeadónak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni.

       A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történő beszámításáról is.

(4) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(5) A bérbeadót kellék-és jogszavatosság terheli a tekintetben, hogy a lakás az átadáskor a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott követelményeknek megfelel. A jogszavatosság alapján a bérlőnek igénye van arra, hogy korlátozásoktól mentes háborítatlan bérlői jogosultságot szerezzen.

(6) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(7) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell az előző bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét csökkentő – egy hónapra eső – költségeket.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerződésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

(9) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Amennyiben ezáltal a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli, illetve a bérlő részére az indokolt költségeket megtérítette.

(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

a) konkrét megjelölését,

b) befejezésének határidejét,

c) költségeit, és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy amennyiben a munkálatok megkezdéséhez szükséges, a hatósági engedély iránti kérelmet a bérlő az építési hatósághoz benyújtotta.

(11) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább kétszer – előzetes értesítés alapján – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

Az albérlet

11.§ A bérlő a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. A lakás jogosulatlan albérletbe adása azonnali hatályú felmondási okot keletkeztet a bérbeadó oldaláról.

Lakásbérlet megszűnése, lakáscsere

12. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint átadni a bérbeadónak.

(2)   A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(3)   A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(4)   Szolgálati lakás csak Drávasztára területén lévő másik szolgálati lakással cserélhető a bérlőkijelölés szabályai szerint.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban helyiség)

vonatkozó rendelkezések

13.§ (1)  Az önkormányzat tulajdonát képező helyiségek bérbeadásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2)   A bérbeadó üres, önkormányzati tulajdonú helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(3)   A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a fizetendő bér minimális mértékét,

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(4)   A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(5)   A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

  A pályázók közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű díj megfizetését vállalja. Ha a pályázó a bérleti szerződést az eredményhirdetést követő 8 napon belül nem kötötte meg, a szerződés a 2. legjobb ajánlattevővel megköthető, feltéve, hogy az általa megajánlott bérleti díj nem alacsonyabb a pályázatban kiírtnál.

(6)   A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásbanán megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(7)   A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(8)   A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről

b) a helyiséghez tartozó homlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg üzemben tart,

e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

(9)   A helyiség albérletbe nem adható, és el nem cserélhető. A helyiségek használata másnak sem egészben, sem részben, semmilyen jogcímen át nem engedhető. E szabály megszegése felmondási okként vehető figyelembe.

A lakások és helyiségek elidegenítése

Az elővásárlási jog gyakorlása

14.§ (1)  Az önkormányzati lakásra, az Lt. 49. §-a alapján más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2)   Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően- az egylakásos, illetőleg az egy helyiségből (helyiségcsoportból) álló épület kivételével- az épületet társasházzá kell alakítani.

(3)   Az elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának megállapításánál a mindenkori helyi forgalmi érték az irányadó.

(4)   Az elidegeníthető lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani az Lt. 52 § (1) bekezdésében szabályozottak figyelembevételével.

(5)   A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított, és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(6)   Nem idegeníthetők el azok a lakások és helyiségek, amelyek valamelyik intézmény zárt területén vannak, s attól műszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban sem különíthetők el.

(7)   A lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelölésével, az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a kirendeltség végzi, az elidegenítésről való döntés pedig a képviselő-testület hatásköre.

(8)   Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre az elővásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait,

b) az épület, a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezőket,

d) és a fizetési feltételeket.

(9)   Az elővásárlás jogosultjainak figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kiküldött ajánlat alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül nyilatkozzanak a lakás megvásárlására vonatkozóan.

(10) Az adás-vételi szerződés megkötésekor az Lt. 53. §-a alapján a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni az önkormányzat számára. A vételár hátralékot a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta egyenlő mértékű részletekben. A fizetendő havi törlesztő részlet azonban nem lehet kevesebb, mint a lakásra vonatkozó mindenkori lakbér összege.

(11) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén, a vevőnek a fennmaradó vételár hátralékára a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot kell fizetnie, kamatmentesség nem illeti meg. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkor törvényes mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

(12) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszti a részletfizetés lehetőségét, és az egész vételár hátralék megfizetése válik egy összegben esedékessé.

(13) Amennyiben a vevő a vételárat a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti, a vételárból 5 % kedvezmény illeti meg. A vételár hátraléknak a szerződében vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevő részére még fennálló tartozásból 5 % engedményt kell adni.

(14) Üres állapotban lévő lakások értékesítése a mindenkori forgalmi érték alapul vételével pályáztatás útján történik, melyet a bérbeadó bonyolít le. A kikiáltási ár a forgalmi érték. Ebben az esetben a részletfizetési kedvezmény 3 évre adható, a (11), (12) bekezdésben meghatározott feltételekkel. A helyiséget annak lehet elidegeníteni, aki a vételár kiegyenlítésére a legkedvezőbb ajánlatot teszi.

(15) Az e rendelet alapján elidegenített ingatlanokra a teljes vételár kiegyenlítéséig a fennálló tartozással megegyező összeg és járulékai erejéig jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az önkormányzat javára, illetve az önkormányzat dönthet a tulajdonjog fenntartással történő eladásról, valamint az eladásról hozott döntésben szabályozhatja a szerződéstől való elállás lehetőségét.

Személyes adatok védelme

15.§ (1)  A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve megtagadása során, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében tudomására jutottak.

(2)   Az önkormányzat a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett polgárokról – a személyi adat-és népesség – nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(3)   Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a kirendeltség saját nyilvántartásában szerepel.

(4)   A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáskor szükséges – szolgálati viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5)   A személyes adatok kezelése során – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló – 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16.§ (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. szabályai, valamint az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendelet az irányadó.

(2)   E rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(3)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Drávasztára, 2020. december 15.

Matoricz Sándor                                                                                 dr. Szalóky Ildikó

polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetve: Drávasztára, 2020. december 15.

                                                                                                             dr. Szalóky Ildikó

                                                                                                                      jegyző